udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4068
találat
lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 4051-4068
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. június 19.
Borbély László kész lemondani
Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter kész lemondani, ha a kormány által foganatosított megszorító intézkedések december 31-ig nem hozzák a várt eredményeket – hangzott el kedden, a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
A miniszter csütörtökön Marosvásárhelyen megerősítette: "Ha úgy érzem, hogy a kormány nem képes azokat az intézkedéseket véghezvinni december 31-ig, ami nemcsak a megszorításokról szól, hanem gazdaságélénkítő programokról, a kórházi decentralizációról, az országos ügynökségek átszervezéséről is, le fogok mondani, még akkor is, ha az általam vezetett minisztérium szintjén sikerült pontra tenni a dolgokat. Felelős politikusként szolidárisak vagyunk, az én tevékenységemet nem tudom elvonatkoztatni a kormány egész tevékenységétől". Újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ-nek milyen elképzelései vannak a gazdaság élénkítésére, a miniszter kifejtette, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv) felé kell nyitni jobban. "Javasoltuk egy olyan kártya bevezetését, ami egy bizonyos összegig lehetőséget ad a kkv-knak arra, hogy jobb feltételekkel, mint eddig, bankhiteleket vehessenek fel. Meg kellene vizsgálni a bankok adózását, amiről EU-s szinten is szó van, szerintem nyugodtan ki lehetne vetni egy plusz bankadót. Azt is meg kell nézni, hogy bizonyos bankhitelek esetében halasztható legyen a visszafizetés, de mindez annak függvénye, hogy mennyit enged meg a Nemzetközi Valutaalappal megkötött szerződés. Ettől függ az egykulcsos adó módosítása is. Ha most csökkentenénk az egykulcsos adót és néhány más adónemet növelnénk, több pénz jönne be a költségvetésbe. Progresszív adózási rendszerről egyelőre nem tárgyalunk" – nyilatkozta a miniszter.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)2010. június 19.
A cenzúra mint ideológia
Zsúfolásig telt kedd délután a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előcsarnoka, ahol az intézmény vendégtanár-programjának keretében ezúttal Dan Culcer, erdélyi származású, jelenleg Franciaországban élő író tartott igen nívós és érdekes előadást. Olyan értekezést, amely hidat képezett a két, párhuzamos Marosvásárhely között, magyar és román értelmiségiek egyaránt ültek a rögtönzött nézőtéren.
A vendégtanár értekezésének címe A cenzúra mint ideológia, de ennél jóval többről szólt a majd' kétórás, önéletrajzi elemekkel gazdagított előadás. A diktatúra korabeli visszásságait, jelenre kiható következményeit is vizsgálta az előadó, úgy az irodalmi és művészi alkotómunka, illetve annak ellehetetlenítése, mint a mindennapi élet terén.
– Paradox módon, azok közül, akik a cenzúra gépezetében dolgoztak, még sokan életben vannak. Hasznos lenne, ha véleményüket saját tevékenységükről meghallgatnánk, megvitatnánk. Hiszen a cenzúra volt a mindenható eszköz, lángszóró, amely tabula rasává tett minden addigit, hogy helye legyen a proletkultnak. A romániai cenzúra már a XVIII. századtól létezik, XX. századbeli formáját a kommunista diktatúra a szovjetektől vette át. Erről igen sok tanulmány értekezik. Én személyes okok miatt foglalkozom ezzel a témával. Nem emlékiratokat írok róla, hanem az általa keltett atmoszférára igyekszem rávilágítani. Könyves családban születtem, amelyben az irodalom mindenhatónak számított. Rengeteget olvastunk, és bármit olvashattunk, a cenzúrázott könyveket is, amelyek borítóját a szüleim papírral fedték le. De '48 után a hazai tiltott könyvek listáján már nyolcezer cím szerepelt. Először az '50-es évek elején láttam szétvert könyvtárat. Kolozsvári gyermekéveim alatt, 1953-ban a hatalom emberei a mai zeneiskola, egykori Ferenc-rendi kolostor ablakából hajigálták az utcára a rend könyvtárának könyveit. Régi, több száz éves, pergamenbe vagy bőrbe kötött könyveket. Édesapám igen bátor volt, odalopakodott és kiemelt belőlük pár darabot. Köztük egy 1690-ben, Amszterdamban nyomtatott kötetet. Ez a borzalom egy életre elkísért. Tanúja voltam az egyházi iskolák bezárásának, a tiltott könyveket a kolozsvári egyetemi könyvtár pincéjében tárolták. '55 után ezek birtoklása házkutatást, letartóztatásokat vont maga után. Erről is fennmaradtak dokumentumok.
Az állami könyvtárak állománya ugyanakkor nagyon kibővült. A hatalom a klasszikus orosz irodalmat importálta, Szolzsenyicint és társait viszont nem, pedig őt Magyarországon fordították is. '63-ban a kolozsvári könyvtárakat régi francia irodalommal töltötték fel. Azért, mert a romániai nyomdák Franciaországnak nyomtattak és cserébe az ország nem pénzt, hanem könyveket kapott. Így még a könyvnyomtatás területén is létrejöhetett az ideológiai kontroll. A régi könyvek jó részét tiltották, újabbakat pedig nem adtak ki. Mindent felülről ellenőriztek, a rádióhallgatást is. '76-ban egy fiatal mérnök levelet írt a BBC-nek, amelyben az angol nyelvleckék szövegét igényelte. Megkereste a Szeku, és állandó, 50 százalékos fizetéscsökkentéssel sújtották. A cenzúra autonóm intézményként funkcionált, a hálózat nagyon sűrű és kiterjedt volt. És az a rengeteg ember, aki ebben a hálózatban dolgozott, hova tűnt '89 után? Mit tudtunk akkoriban? Hogy vannak börtönök, amelyekben a román, a magyar, a szász és a zsidó értelmiség sínylődik. És ezenkívül mit tehettünk? Nagy konfliktusaim voltak a szüleimmel, akik azt akarták, hogy hallgassak, holott tiniként megvolt a véleményem a dolgokról. Gyávának tartottam őket. Számomra politikailag 1956 volt a fordulópont. Akkor Magyarországon egy valódi forradalom zajlott le, nem előre megtervezett államcsíny. Spontán, és komoly áldozatokkal járó. És amikor hallgattam a rádióban a lövéseket, sírtam. Mert senki sem segített rajtuk. Számomra ekkor vált világossá a politikai helyzet. Anyám szocialista volt, kommunista azonban nem. '56 után azt hitte, "lehet valamit csinálni". Leveleket írt, kritizálta a pártot és a Szekun kötött ki – mondta előadásában Dan Culcer, aki megemlékezett a szerkesztőségekben zajló munkáról, a nyomorúságos életkörülmények között élő arisztokrácia tagjairól, közöttük Bánffy báróról, kolozsvári gyermekéveiről, a diktatúra fullasztó, hétköznapokat is uraló "hangulatáról".
Előadása után az író legutóbbi, kétnyelvű verseskötetét mutatták be a közönségnek. Az Ardealul Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet verseit magyarra Cseke Gábor költő fordította le. A könyvbemutató során a szerző megjegyezte: a diktatúra idején ezek a versek teljesen másképpen jelenhettek volna meg, oly sokat száműzött volna belőlük a cenzúra gépezete, végül A siralom völgye című versének felolvasásával búcsúzott telt házas közönségétől.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)2010. június 19.
Wesselényi Miklós és Makfalva
Makfalva Erdőszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Kis-Küküllő folyó jobb partján fekszik, Szováta felé. A tatárjárás kori Maka várának az őrsége fokozatosan letelepedett a vár keleti részének közelében, Váruta tövében. Ezzel lerakta egy település alapját, amelyet Maka falvának neveztek. A település nevéből egy magánhangzó lemorzsolódásával alakult ki a végleges neve: Makfalva. Ez egyben azt is megcáfolja, hogy Makfalva valaha is a makk szóról kapta volna a nevét. Területe ősidők óta lakott. Környékén népvándorlás kori sáncnyomok kerültek elő. Határában a 420 m magas Várhegyese tetején van Maka vára romja. A vár kisebb erőd vagy őrtorony lehetett, melynek őrsége a Váruta tövében telepedett le. Ez a kis telep tűz martaléka lett. Ezután a falu a Kis-Küküllő partjára települt, majd egy földcsuszamlás után a folyó jobb partján állapodott meg. A 14. század végén egy tűzvész teljesen elpusztította. 1827-ben négy országos hetivásárjogot nyert, a 19. század végén járási székhely volt. 1910-ben 1821 lakosa 3 kivételével magyar anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye nyárádszeredai járásához tartozott. 1950-ben épült a lenfeldolgozó üzem, amely 450–500 dolgozó számára biztosított megélhetést. A községközponthoz tartozó falvakból (Kibéd, Hármasfalu, Szolokma, Székelyabod, Cseje) naponta 100–120 munkás ingázott e munkahelyre. A lenüzem megváltoztatta a település arculatát. Módosult a lakosság társadalmi összetétele, az egykori fazekascsaládok leszármazottai ott találtak munkahelyet. Létesült építőcsoport, szűcsszekció, asztalosrészleg, cipészműhely, állami malom, működött a vasútállomás, posta, egészségügyi rendelő, állatorvosi rendelő, művelődési otthon és a községi könyvtár.
Makfalvának 1992-ben az 1525 lakosából 1471 magyar, 34 cigány és 20 román volt. Református 4391, római katolikus 258, unitárius 152, adventista 129, ortodox 29, görög katolikus 13, pünkösdista 12, baptista 7, evangéliumi 7, evangélikus/lutheránus 1, más vallású 68, felekezeten kívüli 8. Mai református temploma 1925 és 1928 között épült, miután az előző kettő földcsuszamlás, illetve 1921-ben földrengés áldozata lett. Tornya a legmagasabb a Kis-Küküllő völgyében, félszáz méter. A helyiek Makfalvát tartják a lázadó székely parasztvezér, Dózsa György szülőhelyének Dálnokkal szemben. A Dósa-udvarház 1813-ban épült, benne néprajzi múzeum van. A Wesselényi-iskola telkét 1834-ben vásárolta Wesselényi Miklós, és a falunak ajándékozva 1836-ban iskolát építtetett rajta. * Ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30 – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. Szülei id. Wesselényi Miklós és Cserey Heléna voltak. Örökölte édesapja erős testalkatát, amelyet rendszeres lovaglással, sportolással tovább erősített. Tanulmányait otthon végezte, házitanítói Tőkés János és ifjú Pataki Mózes voltak. Közpályáját 1818-ban kezdte a vármegyegyűléseken. 1821-1822-ben Széchenyi István társaságában hosszabb utazást tett Franciaországban és Angliában. Visszatértük után az országgyűlési főrendű ellenzék vezérei lettek. Birtokát képező falvaiban, példát mutatva elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Ebben Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és mások is követték őt. Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről. Kolozsváron, a Híd utcában nyomdája volt, itt nyomtatta ki beszédeit, tételeit, naplóját. 1835-ben Estei Ferdinánd osztrák császári herceg bezáratta a nyomdát. 1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835–36- os erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Két hónap után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját. 1848 szeptemberében családjával a morvaországi gyógyhelyre, Gräfenbergbe menekült, mert a forradalom nehézségeinek felismerése következtében elvesztette hitét az ellenállás sikerében. Ehhez a lépéséhez testi rokkantsága is hozzájárult. Felesége, Lux Anna, élete végéig ápolta. 1850-ben onnan hazatérőben halt meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én az igazgatótanács tagjává és 1831. február 15-én vidéki tiszteletbeli taggá választotta; a zilahi gimnázium főgondviselője és több vármegye táblabírája volt. Érdemei vannak a kisdedóvás elterjesztése, a selyemhernyó- tenyésztés meghonosítása és a földművelés, állattenyésztés körül. * Fülöp Irén tanárnőt idézzük a Népújság 2010. április 20-i, keddi számából: Makfalván 400 éve, 1610-ben vette kezdetét az oktatás. Báró Wesselényi Miklós 1835-ben alapította Makfalván a Wesselényi Népiskolát, kollégiumot, Erdély egyetlen alapítványi iskoláját. Suba Dani egykori wesselényis tanuló, makfalvi versfaragó így ír A makfalvi kollégium c. versében: "Büszke rája, aki küszöbét koptatta, / Bárhol jár, el nem tagadja, / Hogy ő hol járt réges régen, / Hogy a Himnuszt hol tanulta, / Hol dalolta. / S hogyha útja arra viszi, / Meg nem állja, sorra járja, / Az híres vén iskolát. / Boldog, édes kegyelettel, / Betelik a szíve, lelke, / Úgy tűnik fel ő előtte, / Mint a szent evangélium, / Az a híres vén iskola, / A makfalvi kollégium!" * Makfalva évszázadokon át példamutatóan teremtett oktatási intézményeket, felismerve, hogy a tudás a biztos jövőteremtés egyetlen járható útja. 1845- ben az Erdélyi Hiradó arról tudósít, hogy Makfalván négyféle iskola működik, és 1844-ben kisdedóvót, óvodát létesítettek. Az óvodába 74, iskolába 290 gyermek járt. Illő tehát, hogy ezen a jeles kettős évfordulón emlékezzünk iskolateremtő eleinkre. Ez alkalomból ünnepi megemlékezésre, műsorra került sor 2010 június 12-én.
Makfalva fazekasedényei messze földre eljutottak. Híres szobrászművésze Vas Áron, munkái főleg állatábrázolásokat, illetve népi motívumokat tartalmaznak. A falu szülötte az 1821-ben született Dósa Dániel királyi aljegyző, történész, publicista. (Forrás: Wikipédia)
Összeállította: B. D.
Népújság (Marosvásárhely)2010. június 19.
Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség – Az egész térség hajtómotorja lehet
A Románia és Magyarország között fennálló stratégiai partnerségről, a két ország által foganatosított gazdasági reform-intézkedésekről, a kettős állampolgárság kérdéséről, valamint az ősszel tartandó magyar–román együttes kormányülés előkészítéséről tárgyalt többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes pénteken, Bukarestben.
A magas rangú magyar tisztségviselő Markó Béla meghívására, első alkalommal érkezett hivatalos látogatásra Romániába, ahol kétnapos tartózkodása során, a meghívója mellett, Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel, Elena Udrea turisztikai és regionális fejlesztési miniszterrel, valamint több Kovászna, Kolozs és Fehér megyei önkormányzati vezetővel és egyházi elöljáróval is találkozik.
A megbeszélést követően Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta: a Magyarország és Románia közötti stratégiai partnerséget mindkét fél kiemelt jelentőségűnek tekinti, de ez fontos az egész régió számára is, hiszen, mint fogalmazott, ez a szoros magyar–román együttműködés az egész térség fellendülésének „hajtómotorja” lehet.
Közölte: tájékoztatta magyarországi partnerét a román kormány által foganatosított megszorító és reform-intézkedésekről, a közeljövőben várható kormányzati döntésekről, a magyar miniszterelnök-helyettes pedig maga is beszámolt a magyar kormánynak az állami költségvetés stabilizációját célzó intézkedéseiről.
Markó Béla úgy értékelte, a két ország viszonylatában a jövőben is kulcsfontosságú az együttműködés többek között az energia-ágazatban, valamint az infrastruktura-fejlesztés terén, ő maga emellett azt is javasolta, hogy ezt az együttműködést kiterjesszék a közelgő magyar európai uniós elnökség vonatkozásában is, hiszen ez meglátása szerint Románia számára is számos lehetőséget kínálhat. Bejelentette: megállapodtak abban, hogy elkezdik az ősszel megrendezendő román-magyar együttes kormányülés előkészítését.
A találkozón szó volt a kettős állampolgárság kérdéséről is. A román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: egyes szomszédos országoktól eltérően, Romániában nem váltott ki vitát a magyar állampolgársági törvény, hiszen maga Románia is hasonló eljárást alkalmaz a moldáviai állampolgárokkal szemben, azaz, könnyített eljárásban ad állampolgárságot az ezt igénylő moldáviai románok számára.
Semjén Zsolt mindenek előtt köszönetet mondott az az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak és Romániának is azért, hogy segítséget nyújtottak a magyarországi árvíz sújtotta településeknek. Mint mondta, a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is köszönettel tartoznak Romániának, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. A magyar politikus kihangsúlyozta: a magyar állampolgárság megadása tekintetében nincs etnikai diszkrimináció, ugyanis a magyar állampolgárság megszerzése egyedi kérelem alapján történik, ennek feltétele pedig az, hogy a kérvényező valamelyik felmenője magyar állampolgár legyen, és valamilyen szinten tudjon magyarul, azaz, nem feltétlenül kell magyar nemzetiségűnek lennie.
A magyar kormány válságintézkedéseiről szólva kiemelte, hogy azok az állami bürokrácia csökkentésére, valamint az elmúlt időszakban jelentős profitot elkönyvelő bankok megadóztatására irányulnak.
Markó Béla a román válságintézkedések kapcsán kifejtette: a román kormány által hozott bércsökkentési döntés ideiglenes, amely december 31-ig szól, a kormánynak pedig az a kötelezettsége, hogy ez idő alatt olyan reformokat léptessen életbe, amelyek lehetővé teszik egy más megközelítésű, szigorú, de nem fizetés-csökkentésen alapuló költségvetési politika alkalmazását. – Ennek a politikának szerves része kell legyen a különböző állami intézmények, hivatalok, ügynökségek összevonása, átszervezése, e tekintetben nagyon határozottak vagyunk – mondta Markó Béla, aki szerint szóba jöhet a kormány átalakítása is, ám ez álláspontja szerint mit sem ér, amennyiben eközben nem születnek valós reformintézkedések. - Lehet tárgyalni a minisztériumok összevonásáról, de az az álláspontunk, hogy az államreformnak ennél jóval mélyrehatóbbnak kell lennie – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
(RMDSZ-sajtóiroda)
Nyugati Jelen (Arad)2010. június 20.
II. Nagykárolyi Székelytalálkozó
Nagykároly – Összeállt a június 26-án megrendezésre kerülő II. Nagykárolyi Székelytalálkozó programterve, tájékoztatták lapunkat a szervezők.
Az eseményre a Szent László Közösségi Házban kerül sor idén is. Hompoth Mária, a rendezvény egyik főszervezője elmondta, az eseményre nem csak a székely származású nagykárolyiakat várják, hanem mindenkit, akit érdekelnek a székely hagyományok. A rendezvény résztvevőinek többsége népviseletet ölt az alkalomra.
Köszöntőt mond Hompoth Mária és Lőrincz Szilveszter (főszervezők).
Felszólalnak még: Hompoth Zoltán, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, Kolumbán Imola, a Hagyományőrző Székely Huszárezred Egyesület elnöke, zászlóanyja. A Székelyföldet bemutató összeállítást követően beszédet mond dr. Lendvay Csaba díszszékely és Kereskényi Sándor, a Szatmárnémeti Szent István Kör tagja.
erdon.ro2010. június 20.
MAGAS RANGÚ TALÁLKOZÁS – Kölcsönös udvariaskodás közepette zajlik Semjén romániai látogatása
A diplomácia mögött politikai üzenet is megbújt: Románia csak ne kössön bele a kiterjesztett állampolgársági törvénybe. Nem egyébért, de román mintára készült. Ja, és köszönik szépen a másolás lehetőségét.
Miután tegnap Bukarestben az ország vezetőivel találkozott, majd Kovászna megyébe látogatott, ma Kolozsvárra érkezett Semjén Zsolt. Magyarország miniszterelnök-helyettese Markó Béla RMDSZ elnök, miniszterelnök-helyettes meghívására tett látogatást Romániában. Kihasználva az alkalmat, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum felkérte a magyarországi hivatalosságot, vegyen részt a testületnek a Sapientia EMTE kolozsvári épületében tartott mai ülésén.
Az EMEF gyűlést követően Semjénnel és Tőkés László EP-alelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Markó Béla felhívta a figyelmet az értekezlet helyszínére, mondván: a Sapientia EMTE magyarországi támogatás eredményeként jöhetett létre, és reméli, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordít a magyar kormány a határon túli magyarság szellemi életének, oktatásának támogatására.
Elmondta, az EMEF gyűlésén többek között oktatásügyi, vallási illetve kulturális vonatkozásban tárgyaltak a magyar-magyar viszonyokról. Szó esett a határon túli magyar felsőoktatási intézmények, a Sapientia EMTE támogatása mellett a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozásáról is. A jelenlévők elhatározták, újraindítják a kárpát-medencei magyar képviselet fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amelynek ülésére hamarosan, várhatóan már júliusban sor kerül.
Tőkés László elmondta, a Magyarországon történt kormányváltás régóta várt esemény. Emlékeztetett, a trianoni békeszerződés óta 90 év telt el, 70 éve írták alá a bécsi diktátumot. Azonban mára a határok az egyesült Európában képletessé váltak, és Trianon gyógyításában kell gondolkodni: "Tegnapelőtt született határozat az EP-ben a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő bővítésének lehetőségéről. Ez jövő év elején meg is történhet" - mondta Tőkés.
Köszönetet mondott a magyar államnak a magyar állampolgárság kiterjesztése érdekében hozott döntéséért, illetve Románia elnökének és kormányfőjének, amiért támogatta az intézkedést. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az EP-alelnökké választását a román képviselőknek csupán egy része támogatta, a PNL és a PSD képviselői erőteljesen ellenezték.
"Ne legyünk rabjai a XX. századnak, amikor is a kommunista hatalom homogenizációs politikája révén gyökeresen átalakult Erdély, többek között Kolozsvár etnikai térképe. Az erőszakos asszimiláció tényét már a Tismăneanu-jelentés is beismeri. Eljött a sebek gyógyításának pillanata, a XXI. század elkezdődésének ideje" - hangoztatta.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak az árvíz-sújtotta magyarországi települések számára szervezett gyűjtésért, a román kormánynak, illetve a Borbély László vezette környezetvédelmi minisztériumnak, amiért homokzsákokat küldött, így több helyen sikerült megakadályozni a gátak átszakadását.
Elmondta, ma a Házsongárdi temetőbe látogat, amely nemcsak a magyarság közös kulturális öröksége: "el kell érni azt, hogy Európa kulturális örökségévé váljon" - hangoztatta.
Romániának ismét köszönetet mondott, amiért a magyar kormánynak lehetősége volt a kiterjesztett állampolgársági törvény tervezetét a Románia által elkészített jogszabály mintájára kidolgozni. Emlékeztetett, a kiterjesztett állampolgársági törvény lehetővé teszi, hogy egy magyar nyelvet valamelyest beszélő, magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező személy egyedi kérelem alapján gyorsított eljárással legyen honosítható, ugyanúgy, mint ahogyan a Moldovai Köztársaságban élők is könnyített eljárással igényelhetik a román állampolgárságot. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a MÁÉRT összehívásával egy új lendületet kap a magyar-magyar párbeszéd.
Ugyanakkor a magyar fél támogatásáról biztosította Romániát a schengeni övezet kiterjesztése kapcsán, amely várhatóan Magyarország soros elnöklése alatt fog megvalósulni. Beszámolt arról is, hogy a tegnapi, az állami hivatalosságokkal folytatott megbeszélésen energetikai problémákról és a magyar-román közös kormányülés megszervezésének részleteiről is tárgyaltak.
Közölte, messzemenően üdvözli az EMNT és az RMDSZ közötti párbeszéd megvalósulását, mivel a legszélesebb körű magyar összefogás megvalósításában bízik.
A magyarországi támogatások kapcsán feltett újságírói kérdésre Semjén nem adott egyértelmű választ: elmondta, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárt bízta meg a Magyarországról érkező nemzetpolitikai célokra fordítandó finanszírozási teendőkkel. "Igaz, hogy a két ország nehéz gazdasági helyzetben van: a Traian Băsescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen egyetértettünk a tapasztalatcsere szükségességében" - jelentette ki Semjén. Elmondta, az ország vezetői érdeklődéssel fogadták azt a magyarországi válságkezelő intézkedést, mely a közterhek arányos elosztását teszi lehetővé. Eszerint a jelentős nyereségre szert tett bankoknak profitjuk közel felét kell befizetniük az állami kasszába.
Semjén Zsolt holnap Fehér megyébe tesz látogatást, Gyulafehérváron Jakubinyi György római katolikus érsekkel folytat megbeszélést.
Transindex.ro2010. június 21.
Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
Fontos, hogy a magyar állam az elkövetkező időszakban is kiemelt figyelmet fordítson a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton Kolozsváron, a Sapientia EMTE központi épületében lezajlott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülését követően.
Az RMDSZ és az EMNT közös fórumának meghívott vendége Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese volt. A politikus látogatása során több találkozóra került sor: előbb Bukarestben folytatott megbeszéléseket az RMDSZ elnökével, Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és más közméltóságokkal, majd Kovászna megyében a helyi hatóságok képviselőivel találkozott. A magyar kormány nemzetpolitikai kérdésekért felelős vezető politikusa Kolozsváron tájékoztatta az EMEF résztvevőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban újból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyar-magyar párbeszédnek. Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak és a román kormánynak a magyarországi árvíz-sújtotta települések megsegítésére irányuló kezdeményezéseiért. Hangsúlyozta azt is, köszönettel tartoznak Romániának a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. Semjén Zsolt arról biztosította romániai tárgyalópartnereit, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Románia a schengeni övezet részévé váljon. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a román-magyar kapcsolatok javításának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: kilencven évvel a trianoni döntés után nem kell határokat cserélgetni, mert a határok az Európai Unióban jelképessé válnak.
Paprika Rádió
Erdély.ma2010. június 21.
Tusnádfürdő legrangosabb elismerését kapta Orbán Viktor
Öt személynek osztottak Pro Urbe Díjat az idei tusnádfürdői városnapokon: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke például a bálványosi szabadegyetem Tusnádfürdőn való megszervezéséért kapta meg a kisváros legrangosabb elismerését.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár a bálványosi szabadegyetem Tusnádfürdőn való megszervezéséért és a határon átívelő magyar kapcsolatok ápolásáért kapott kitüntetést.
Böjte Csaba atyának a helybéli hátrányos helyzetű gyerekek taníttatásáért és étkeztetéséért ítélték oda a Pro Urbe Díjat.
Két tusnádfürdői személy is elismerésben részesült: a sportkarrierjét idén befejező Kristó Katalin rövidpályás gyorskorcsolyázó mellett a helyi turisztikai egyesület megszervezésében, valamint a sípálya építésében és működtetésében vállalt szerepéért Kalamár Andort is hasonló díjjal jutalmazták.
Erdély.ma2010. június 21.
Tapogatózás az erdőben
Kapkodhatta a fejét Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesi tisztségében tett első hivatalos látogatásán. A határon túli magyarság első számú kormányzati felelősének felkent politikus jött, látott, tárgyalt, talán hüledezett is egy sort, de ami mindennél fontosabb: remélhetőleg alapos elemzésnek veti alá az itt tapasztaltakat.
Kezdjük mindjárt azzal, hogy romániai látogatásának programja önmagában is meglehetősen hektikusnak tűnt. Bukaresti pofavizitjei semmi újat sem hoztak — bizonyára nem is hozhattak —, legfeljebb a pátriárkánál tett rövid látogatásával kanyarodott le a mindenkori magyar vezetők szokásos ösvényéről. A Traian Băsescu iránt kifejtett hálájára már sokkal többen felkaphatták a fejüket, hiszen olyasmit köszönt meg a román államelnöknek, ami semmivel sem haladja meg a normalitás állapotát, mi több, régen szerepel már a román nemzeti gondoskodás eszköztárában: a kettős állampolgárság intézményének hallgatólagos elismerését.
Még elgondolkodtatóbb azonban, ahogyan — vélhetően rossz tanácsadóinak ,,köszönhetően" — Semjén Zsolt eltévedhetett a romániai magyar közélet dzsungelében. A hazai közszereplők ugyanis nem hagyták ki annak lehetőségét, hogy saját szájuk íze szerint igyekezzenek alakítani a miniszterelnök-helyettes formálódó romániai magyarképét. Belefért ebbe Tamás Sándor háromszéki tanácselnök kirohanása olyan — más politikai színű, de jelen sem lévő — polgármesterek ellen, akik kilógnak a fegyelmezett sorból, ezért aztán meg sem érdemlik az anyaország gondoskodó odafigyelését. Folytatódott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szervezőinek retorikájával, amely szinte felvezette Semjénnek a felvidéki példát felhozó aggódását: összefogást biztosító közös politikai struktúrákra van szüksége a romániai magyarságnak. Mindezt újra csak olyan fórumon, amelyen mindössze két, ha mégoly fontos szereplője is volt jelen a romániai magyar politikai életnek, mint az RMDSZ és az EMNT.
Kétségtelen: a pozíciókeresés, kapcsolatépítés erőteljesen zajlik. Az új magyar kormány iránt megnyilvánuló várakozás és elvárások aligha kifogásolható eleme a lobbizás — ha azt megfelelő kritikai szűrőn keresztül engedik célba jutni a magyar kormány illetékesei. Rövid időn belül letisztul a kép, egyértelműbbé válik a képlet, az Orbán-kormány melyik tagja révén melyik hazai politikai szereplővel tartja majd a kapcsolatot. Az első kísérlet azonban nem túl biztató. Semjén Zsolt útja összességében több bizonytalanságot keltett, mint amennyi reménykedést csepegtetett a várakozókba.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. június 21.
Budapest támogatja az autonómiatörekvéseket
Magyarország elkötelezett az erdélyi magyarság területi és kulturális autonómiája iránt — fogalmazta meg újságírói kérdésre Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese, aki az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol a Székely Nemzeti Múzeumban részt vett a Közös tér — közös örökség – A Kárpát-medence megújuló épített öröksége című műemlékvédelmi kiállítás megnyitóján.
A tárlatnyitón felszólaló Semjén Zsolt kifejtette: egy kis nép számára csak akkor biztosított a megmaradás, ha valamennyi tagjában él a tudat, hogy érdemes, és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni.
Miután megköszönte az erdélyiek által a magyarországi árvízkárosultaknak nyújtott segítséget, Semjén Zsolt kormányfő-helyettes az állampolgársági törvény elfogadásának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: immár közjogi értelemben is egyesülhet a magyarság. Méltatta, hogy a román államfővel és a miniszterelnökkel folytatott találkozókon pozitív viszonyulást tapasztalt az állampolgársági törvény ügyében épp úgy, mint az oktatási jogszabály ügyében. Új kezdet lehetőségének értékelte a két ország közötti kapcsolat tekintetében, hogy a kényes kérdésekben is pozitív hozzáállást tapasztalt. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: jóllehet a székelyföldi autonómia ügye a Traian Băsescuval folytatott találkozó során nem merült fel, továbbra is elkötelezettek a kulturális és területi önrendelkezés mellett, hiszen semmi többet nem kérnek az itt élő magyarság számára, mint ami Európa számos országában biztosított.
,,Amennyiben sor kerül a regionalizálásra, akkor számunkra az fogadható el, ha Kovászna, Hargita és Maros megye alkot egy régiót" — fejtette ki a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: a szórványmagyarság számára a kulturális autonómia biztosítását tartják jónak, ennek érdekében, a magyar oktatás biztosítása érdekében iskolabusz-beszerzési programot is kezdeményeznek. A román államfő autonómiaellenes nyilatkozatait firtató kérdésre Semjén leszögezte: természetes, hogy véleménykülönbségek is vannak a két állam között, és Budapest megpróbál érvényt szerezni a maga álláspontjának, de ez nem zárja ki azt, hogy stratégiai kérdésekben támogassák egymást, hiszen Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve gazdasági, energetikai, külpolitikai szempontból egyaránt. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy két aktuális és fontos kérdésben, az állampolgársági törvény és az oktatási jogszabály ügyében pozitív a román álláspont.
Az erdélyi magyar szervezetek közötti kapcsolatra vonatkozó kérdésre Semjén óvatosan válaszolt. Mint mondta, hivatalos látogatásra érkezett, a magyar államot képviseli, ezért elsősorban a közjogi méltóságot viselő magyar vezetőkkel találkozik, és nem hiszi, hogy a magyar kormánynak az erdélyi magyar szervezetek közötti zegzugos viszonyai között kellene eligazodnia, a választóknak kell eldönteniük, mely szervezetet támogatják, nem pedig Budapestnek. Semjén gesztusértékűnek tartja, hogy az ortodox egyház feje fogadta őt, és közölte: Elena Udrea turisztikai és fejlesztési miniszter hamarosan Magyarországra látogat, a két ország turisztikai együttműködést köt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. június 21.
Semjén egységes politikai konstrukciót sürget
A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje ― állapította meg Kolozsváron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ünnepi ülésén.
A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) központi épületében tartott ülésen Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora külön felkérte Markó Bélát, a kormány miniszterelnök-helyettesét, hogy álljanak a jövő héten sorra kerülő akkreditációs döntés mellé, és segítsenek, hogy a törvényalkotás, majd a parlamenti szavazás az intézményi akkreditációról mihamarabb bekövetkezhessen. Az RMDSZ elnöke erre ígéretet tett, és kijelentette: amennyiben az Országos Akkreditációs Bizottság június 24-én kedvezően dönt a három városban ― Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában ― működő magyar magánegyetem akkreditációjáról, úgy a kormány mihamarabb megalkotja az ezt megalapozó törvényt, és a parlament őszi időszakában már sor kerülhet az állami elismertetést szentesítő szavazásra is. Semjén Zsolt a magyar kormánynak a határon túli magyar felsőoktatás melletti elkötelezettségéről biztosította a jelenlévőket, Markó Béla pedig felvetette, hogy a leendő magyar―román közös kormányülés egyik tárgypontjaként a román állami finanszírozás kérdését is emeljék be. Semjén jelezte: szükségesnek tartják az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködést. A szlovákiai példa is mutatja — mondta a magyar miniszterelnök-helyettes —, hogy az összefogás meggyengülése esetén az etnikai pártok kikerülhetnek a törvényhozásból. Meg kell találni azt a politikai konstrukciót, amely a lehető legszélesebb összefogás kifejeződése ― állapította meg Semjén. Tájékoztatta a romániai magyarság jelen lévő képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Fontosnak tartotta a magyarság összefogását. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy hamarosan újból összehívják a 2004 novembere óta nem ülésező Magyar Állandó Értekezletet.
Az EMEF napirendi pontjai közül elnapolták a Kulturális Autonómia Tanács megalapításáról szóló döntést, mert az RMDSZ és az EMNT között néhány tartalmi és formai kérdésben nézetkülönbségek merültek fel, ezek tisztázását valószínűleg pénteken Marosvásárhelyen végzik el a következő EMEF-ülés keretében.
Gyulafehérváron egyházpolitikai kérdésekről és a felekezeti oktatás ügyéről folytatott megbeszélést Semjén Zsolt Jakubinyi György érsekkel. A magyarországi egyházpolitika tervezett változásairól, a keresztény értékek európai képviseletéről folytatott megbeszélést követően újságírói kérdésre válaszolva a magyar politikus kifejtette: Budapest ellenzi a verespataki aranykitermelést célzó beruházás megvalósítását.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. június 21.
Tapasztalt szakemberek a Szülőföld Alap kollégiumainak élén
(MTI) – Többéves közigazgatási és szakmai gyakorlat, a terület iránti elkötelezettség jellemzi a Szülőföld Alap új kollégiumi tagjait – reagált Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Népszava június 19-i számában megjelentekre az MTI-nek. A helyettes államtitkár lejárató jellegűnek nevezte a cikket.
A napilap azt írta, "sokak szerint ellentmond a szakmaiságnak az, hogy Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiket választott a határon túli magyarok éves szinten mintegy 2 milliárdos állami támogatása felett rendelkező Szülőföld Alap szakmai kollégiumainak vezetőivé". Az újság elsősorban az oktatási és szakképzési kollégium, az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium vezetőjének kinevezését rótta fel, illetve azt kifogásolta, hogy több kollégiumban tagságot nyert a helyettes államtitkár sajtótitkára.
Répás Zsuzsanna az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a Népszavában megjelent információk jelentős csúsztatásokat tartalmaznak. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az új kollégiumi tagokat a szakértelem és a tapasztalat hiánya jellemzi – írta, hozzátéve: több publikáció, többéves közigazgatási illetve szakmai gyakorlat és a terület iránti elkötelezettség jellemzi őket.
Azzal kapcsolatban, hogy miért kellett ilyen gyorsan kinevezni az új kollégiumi tagokat, közölte: az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg. Ezért azok a kulturális szervezetek, amelyek nyári rendezvényeket szeretnének tartani, komoly anyagi problémákkal néznek szembe. Félő, hogy emiatt a tervezett programok közül több nem valósulhat meg – írta.
Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: mivel a Szülőföld Alapot később átalakítják, nem tehették meg a határon túli szervezetekkel, hogy nem hívják össze a Szülőföld Alap kollégiumait a lehető legrövidebb időn belül, és nem döntenek a nekik járó forrásokról.
Hozzátette: jelentős kétségek merültek fel az eddig működő támogatási rendszer átláthatóságával kapcsolatban, illetve egyes konkrét döntések megalapozottságát illetően. Ezért át fogják világítani a támogatási rendszer egészét. A jelenlegi struktúra kaotikus, átláthatatlan és nem logikus, ezért az egész határon túli támogatási rendszer is jelentős átalakításra szorul.
Népújság (Marosvásárhely)2010. június 21.
Ránk hagyott testamentum
Sütő Andrásra emlékeztek
Sütő Andrásra emlékezett a hét végén Marosvásárhelyen és Pusztakamaráson az író nevét viselő baráti egyesület.
A kétnapos rendezvénysorozat szombat délután három órakor vette kezdetét a vásárhelyi református temetőben. Sütő András sírjánál Demeter József lelkipásztor tartott rövid megemlékező áhítatot. Mint mondta, Jézus sírja elől a kő el volt hengerítve. Sütő is elhengerítette életünk köveit, azokat a köveket, amelyeket nemzeti öntudatunk, megmaradásunk elé dobtak. De elhozta gyémántköveit is, amelyekkel életünk egyik legnagyobb vigasza lett. Őt nem a holtak, hanem az élők között kell keresnünk. Nem kellett feltámadnia, mert csak test szerint halt meg. Ott él a Kárpát-medencei nemzet szívében és azoknak a népeknek a tudatában, akik saját anyanyelvükön olvassák csodálatos sorait. Mert amit ránk hagyott, az második Hegyi beszédnek is mondható.
A koszorúzással záruló, temetőbeli megemlékezés után a szépszámú közönség a Bernády Házba sétált, ahol a soron következő előadás-sorozat, rövid konferencia kezdetére már telt házassá növekedett a publikum. A résztvevőket, magyarországi és hazai vendégeket Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke köszöntötte, majd Csegzi Sándor alpolgármester vette át a szót. – A tavalyi, hasonló megemlékezésen Marosvásárhely nagyjai között említettem Sütő Andrást. Életemben írásai, színdarabjai által mély nyomot hagyott, megelőlegezett bizalma önkormányzati pályámon számomra meghatározó erővel bírt – mondta az alpolgármester, majd a személyes találkozások emlékeit elevenítette fel. – Sütő András félt a lakásában. Figyelték '89 előtt és után. Fontos volt a másik oldalnak, mert tudták, hogy fontos nekünk. Kopjafáján egy lámpást láthatunk. Ez számomra azt a fényt jelképezi, amit Sütő András jelent.
Pusztakamarás polgármestere hozzászólásában megjegyezte, megtiszteltetésnek érzi, hogy részt vehet a megemlékezésen. Elmondta, a kamarásiak tisztában vannak Sütő nagyságával, emléke ápolását nagyon fontosnak tartják és mindenkit szeretettel várnak, aki az író emléke előtt tiszteleg vagy a szülői házat kívánja megtekinteni.
Kincses Előd András napjától a fekete márciusig címmel tartott igen érdekes előadást Sütő András 1990 márciusa előtt megélt napjairól. A kulisszák mögötti történésekről, politikai játszmákról és ok-okozati viszonyokról, amelyek következménye mindenki előtt ismert: Sütő megveretése, fél szemének elvesztése. A kezdetek RMDSZ-éről, amelynek Sütő megyei elnöke volt, a forradalom utáni magyar–román összefogásról és a másik fél szürke eminenciásainak ezt szándékosan szétzüllesztő tevékenységéről, a sajtóban megjelent hamisításoktól a TVR-s botrányig. Emlékeztetett arra, hogy Sütő 1989. december 22-e és 1990. március 19-e között milyen magas szinten képviselte az erdélyi, romániai magyarság ügyét, de sajnos a szekus túlerővel és profizmussal szemben nem sokat tehetett.
Kilyén Ilka színművésznő Nagy Gáspár Sütőnek dedikált versét szavalta el, majd a szom.bati rendezvénysorozat zárásaként Kötő József tartott előadást Sütő András színházi – elsősorban kolozsvári magyar színházi – kapcsolatairól.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)2010. június 21.
Aki nem adja fel, az célba ér
A marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola huszadik tanévzáró ünnepségén a 18. évfolyam kicsengetését tartották szombaton délben a Vártemplomban.
A főiskolán, ahol ebben az évben 150 hallgató tanult, 34 levelező tagozatos tanító és óvodapedagógus érkezett el tanulmányi éveinek végére. 2006-ban Erdély legkülönbözőbb vidékeiről, Arad környékétől a Székelyföldön át Medgyesig, 36-an iratkoztak be a képzőbe mint pedagógiai középiskolával vagy középiskolai érettségivel már dolgozó fiatalok, hogy megszerezzék az időközben kötelezővé vált főiskolai oklevelet. Választásuk a marosvásárhelyi keresztyén szellemiségű főiskolára esett, és sokan rendkívüli nehézségek árán vállalták, hogy eljussanak a négy év végére, hisz közben férjhez mentek, édesanyák lettek, vagy újabb gyerekeket szültek, s a család, a tanítás mellett járták a főiskolát. De együtt, sokat énekelve és sokat beszélgetve, a tanáraik által nyújtott ismeretekre figyelve a nehézségek ellenére megszépültek ezek az évek – hangzott el Szabó Juliánna elköszönő beszédében. A záróvizsgák után pedig azon a pályán haladhatnak tovább, ahol minden versenyző, aki nem adja fel, beérkezik a célba – hangzott el Ötvös József református esperes prédikációjában. A versenyben akkor lehet helytállni, ha a fiatalok lelkében van egy olyan cél – a jövő nemzedék nevelése, a jövendőbeli keresztyén Erdély arculatának alakítása –, amiért akár a lemondást, a szórványban való munkálkodást is vállalni tudják. Ebben segít az a szellemiség, amellyel a Kántortanító-képző Főiskola útnak indítja a fiatalokat. Akik valamennyien jó eredményt értek el, s tudásukat az oklevelet adó Károli Gáspár Református Egyetemen kell még bizonyítsák, ahol eddig is figyelemre méltóan szerepeltek. A leendő népnevelők a tudományok mellett a zene szeretetére és a hitre kell neveljék azokat a gyermekeket, akiket rájuk bíznak. A különleges osztályt az iskola nevében Barabás László igazgató búcsúztatta, aki tolmácsolta a patrónus egyetem vezetőinek üdvözletét is, s Kiss Zoltán, a Vártemplom főgondnoka fogalmazta meg azt a kívánságot, hogy az anyanyelv, a hagyományok, a kultúra és a hit megőrzése, ápolása során munkájukat a szeretet vezérelje. A harmadévesek nevében Fekete Dalma búcsúzott az osztálytól, s közben a végzősök és a maradók bizonyították, hogy szépen énekelnek, kifejezően mondanak verset, ügyesen vezényelnek és jól játszanak az orgonán is. Biztatóan, reménykeltően szép, jó érzés volt hallgatni őket.
A főiskola az idén is húsz helyet hirdet a nappali tagozaton és húsz tandíjköteles helyet a már dolgozó és ezért a tömbösített oktatásban részt venni óhajtó fiataloknak.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)2010. június 21.
Megkezdődtek a Keresztelő Szent János Napok
Az egyháznak évszázadok óta gyűlő írott öröksége van, amelyet nem minden plébánián őriztek szakszerűen. Éppen ezért a Gyulafehérvári Főegyházmegye Levéltára 2003-ban gyűjtőmunkát hirdetett annak érdekében, hogy az írott örökséget feltárják, összegyűjtsék és biztonságos helyen őrizzék meg az utókornak. Ennek az óriási munkának eredményeként nemcsak speciális ládákba kerültek az iratok, hanem kötet formájában is kiadták ezeket. Ezt a kötetet mutatták be pénteken Marosvásárhelyen, a Keresztelő Szent János Napok nyitórendezvényén, melynek házigazdája ft. Oláh Dénes főesperes-plébános volt. A levéltári ritkaságokat a plébániatemplom északi karzatán működő Egyházművészeti Múzeumban Vedd ezeket az iratokat... címmel állították ki.
Nem teóriák: dokumentumok igazolnak
– Elképesztő adatok vannak az egyházi levéltárakban. Tudnunk kell, mit tartalmaznak ezek, s a közösség rendelkezésére kell bocsátani. A kilencvenes évek elején a feltártság rossz színvonalú volt Erdélyben, most sokkal jobban áll a helyzet. A múlttal való ismerkedéshez nem álmokat, teóriákat kell felmutatni, hanem dokumentumokat. Erdély- szerte sokat tett a református és az unitárius egyház, de a legnagyobb lépést a katolikus egyház tette ezek összegyűjtéséért. Még a magyarországinál is nagyobbat. A folyamat Gyulafehérváron kezdődött, majd az értékmentő munka az egész egyházmegyére kiterjedt. A levéltári anyagok nem titkosak. Ezekhez bárki hozzáférhet, kutathat. Svédországban öt digitalizált levéltári központ működik, ahol bárki végigkövetheti egy közösség vagy az ükapja életútját. E szolgáltató levéltárak szintjére kell eljussunk mi is – mondta dr. Szögi László, a budapesti ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár igazgatója, aki Bernád Rita főegyházmegyei levéltáros A gyulafehérvári, a sepsiszentgyörgyi, a szamosújvári és a gyergyószentmiklósi gyűjtőlevéltárak repertóriuma című kötetét méltatta.
Kitör a múlt a levéltárból
A kötetben 111 plébánia anyaga, hétéves gyűjtőmunka eredménye olvasható 400 oldalon – hangzott el Bernád Rita ismertetőjében. A kötetben szerepelnek például a legrégebbi erdélyi magyar anyakönyv, a kolozsmonostori anyakönyv adatai, ezek 1665-1699 közötti bejegyzéseket tartalmaznak. (Az Erdélyben fellelhető legrégebbi anyakönyv az 1607-es, ezt Segesváron a szász evangélikusok őrzik.) A kötetben található a Gyulafehérvári Egyházmegyéhez tartozó zalatnai, a tűri, a szászvárosi, a kőrösbányai, a lupényi, a nagyági, kiskapusi egyházak levéltári anyaga is. A szamosújvári gyűjtőlevéltár anyagából a besztercei piarista gimnázium anyakönyve említésre érdemes. A sepsiszentgyörgyi gyűjtőlevéltár anyagából Haller János 1742-es keltezésű adománylevele, a gyergyószentmiklósiból pedig Rákóczi György 1637-ben kelt levele figyelemre méltó.
Ezek a dokumentumok restaurált állapotban augusztus 20-ig megtekinthetők az egyházművészeti múzeumban – mondta Barabás Kisanna levéltáros-muzeológus.
A könyvbemutatón fellépett a marosszentgyörgyi Szent Cecília énekegyüttes.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)2010. június 21.
Hatalmas gondok a közigazgatás terén
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes szombati kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: a kormányzati struktúra újragondolását bizonyos ügynökségek és hatóságok felszámolása révén képzeli el, nem a csak „kis kiigazítást” jelentő kormányátalakítás révén.
Markó szerint a kormányátalakítás csak „kis kiigazítást” jelentene, sokkal keményebb és határozottabb intézkedésekre lenne szükség a közigazgatás reformja tekintetében, hiszen hatalmas gondok vannak a kormányzati struktúrák és a közigazgatás terén.
„Mélyreható reformra van szükség: sok kormányzati ügynökséget, hatóságot fel kell számolni, össze kell vonni, át kell adni a helyi és megyei hatóságoknak. Az elmúlt húsz évben az állami bürokrácia dzsungelét hoztuk létre, a kormányzati hatáskörök jelentős részét külső intézményekre ruháztuk át. Valahányszor nem találtuk egy-egy tevékenység vagy hatáskör helyét, azonnal létrejött egy ügynökség, hatóság, hivatal, és eldöntötték, kinek az alárendeltségébe tartozik. Jelenleg vannak olyan minisztériumok, amelyek alárendeltségébe 15-20 ilyen ügynökség van, szerintem azok felét felszámolhatnánk. Én így képzelem a kormányzati struktúra újragondolását, nem pedig vagy két minisztérium összevonása, felszámolása révén. Azt is lehet, de nem oldunk meg semmit azzal” – fejtette ki Markó Béla.
Mint mondta, Romániában periodikusan jelentkezik a kormányátalakítási láz, függetlenül attól, hogy válság van-e vagy sem, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy hat hónap után minden miniszter tevékenységét mérlegeljék.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a miniszterek cseréjéről a koalícióban nem esett szó, de ha valaki felveti ezt a problémát, megbeszélik a kormányátalakítást.
Emil Boc miniszterelnök ma este hét órakor Snagovban találkozik a Demokrata Liberális Párt (PD-L) honatyáival, a megyei szervezetek vezetőivel, az európai parlamenti képviselőkkel, hogy a következő időszak kormányzati intézkedéseiről tárgyaljanak, az eseményre Traian Băsescu államfőt is várják.
Hasonló találkozóra két héttel korábban is sor került. Névtelenséget kérő források szerint a találkozón Traian Băsescu azt mondta a PD-L honatyáinak, hogy Emil Boc kormányfőt „saját kormánya szabotálta”, és a „PD-L-t a pészédésítés (a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) való hasonlóság – szerk. megj.) fenyegeti”.
Az elmúlt időszakban több miniszter neve felmerült, akiket a kormányátalakítás érintene, köztük Sebastian Vlădescu, Daniel Funeriu, Mihai Şeitan és Mihail Dumitru, de Radu Berceanu vagy Vasile Blaga neve is.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)2010. június 21.
A bukovinai székelység hányatott sorsa a művészet nyelvén – Szétszórva is megtartották hitüket, büszke öntudatukat
Megható. Felemelő. Csodálatos. Számos dévai és vajdahunyadi magyar elérzékenyült, egyesek szemeiben könnyeket lehetet látni szombaton délután, a bukovinai székely népviselet dévai és vajdahunyadi felvonulásán.
Örömkönnyek voltak, öröm volt nézni, ahogy 300-300, népviseletbe öltözött bukovinai székely vonul fel a két város központjában, magyar nemzeti zászlókat lengetve, magyar dalokat énekelve, magyar táncokat járva.
Szombaton és vasárnap a Hunyad megyei magyar napok ugyanis a bukovinai székelyek Hunyad megyei letelepülésének századik évfordulója jegyében zajlottak. Tulajdonképpen a magyar napok erre az ünnepségre épültek, a korábbi napok gazdag rendezvényei amolyan kiegészítői voltak a szombati és vasárnapi fénypontnak.
Noha a bukovinai székelyek Déván, Vajdahunyadon és Sztrigyszentgyörgyön is fészket raktak, az ünnepség központja mégis Hunyad megye legjelentősebb bukovinai székely települése, Csernakeresztúr volt, s a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület volt az ünnepség főszervezője. Ott találkozott a 600 vendég, aki a bonyhádi (Tolna megye, Magyarország) Bukovinai Székely Szövetség szinte valamennyi tagtelepüléséről, az egész Kárpát-medencéből érkezett Hunyad megyei testvéreihez. A mostoha sors ugyanis szétszórta a bukovinai székelyeket, hagyományaikat, hitüket, büszke öntudatukat és szívós magyarságukat azonban mindenütt megtartották. 21 magyarországi és 5 vajdasági bukovinai székely csoport, összesen 600 ember jött el a nagy ünnepségre.
Ők is vonultak fel szombaton délután: 300-an Déván és 300-an Vajdahunyadon. A városközpontokon keresztül, a forgalomtól lezárt főutcákon. A helybeli magyarok – illetve egyszerű járókelők – örömére és csodálatára.
A felvonulás körülbelül egy órát tartott, mivel a felvonulók közben többször megálltak, néptáncokat jártak, népdalokat adtak elő, bukovinai székely múltjuk, hagyományaik és kultúrájuk büszkéségével. Piros-fehér-zöld nemzeti zászlók sokaságával. Nem hittem volna, hogy ezt is megérem, mondták sokan könnyes szemekkel, hiszen Trianon óta soha sem lobogott nyilvánosan ennyi magyar zászló Déván, közterületen a magyarság soha sem vállalhatta ilyen büszkén nemzeti mivoltát. A vajdahunyadi felvonulás talán még felemelőbb volt, mint a dévai, mivel a végén a színház előtti emelvényről a felvonulók a népes közönség előtt elénekelték a magyar himnuszt és a székely himnuszt is.
Az ünnepélyes felvonulások után a két csoport Csernakeresztúron találkozott. Este ott folytatódott az ünnepi program. Az iskola előtti téren több mint ezer magyar gyűlt össze – helybéliek, dévaiak, vajdahunyadiak, magyarországi és vajdasági vendégek. Kelemen Hunor kulturális miniszter, Winkler Gyula EP-képviselő, valamint Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa köszöntette az ünneplőket, majd a bukovinai székelység érdemes művészeinek előadása következett. A zuhogó eső ellenére a közönség egyre növekedett, míg Kóka Rozália, Fábián Éva, Nyitrai Mariann, és Sebestyén István hagyományos dalokat énekeltek, keserves és vidám rövid történeteket adtak elő, vagyis a bukovinai székelység hányatott sorsát ismertették művészi nyelven. Utánuk a budapesti Orthent együttes koncertje következett, ezzel zárult a szombati est.
Ma szintén Csernakeresztúron folytatódott az ünnepség. Előbb a helyiek és a vendégek megkoszorúzták a római katolikus templom kertjében lévő emlékkeresztet, majd a népviseletbe öltözött ünneplő közönség a falu központjába vonult, a szabadtéri hálaadó szentmisére, mivel a nagy tömeg egyszerűen nem fért be a templomba.
Délután a helyiek, valamint az összes meghívott bukovinai székely csoport szabadtéri néptáncelőadással ünnepelik meg a letelepedés, s a magyarként való megmaradás századik évfordulóját.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)2010. június 21.
Semjén Zsolt: egységre, összefogásra van szüksége a magyarságnak
A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje – jelentette ki szombaton Kolozsváron Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén. Szó esett a Sapientia és a PKE támogatásáról, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) újraindításáról is. Semjén pénteken, Sepsiszentgyörgyön azt mondta: a kérelmezők három hónap alatt kaphatnak magyar állampolgárságot. Ezt megelőzően a magyar kormányfőhelyettes Bukarestben tárgyalt, vasárnap pedig Gyulafehérváron leszögezte: Magyarország nem támogatja a verespataki bányaberuházást.
Az EMEF-et a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alapította, így a két társelnök éppen e két szervezet vezetője, Markó Béla és Tőkés László. Annak idején azért hívta életre a két szervezet az EMEF-et, hogy kidolgozza és gyakorlatba ültesse az erdélyi magyar közösség sorsának jobbítását szolgáló stratégiákat. Semjén Zsolt hivatalos romániai látogatását jó alkalomnak találták arra, hogy a kincses városban meghívják őt a testület szombati ülésére.
Az ünnepi ülést a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) központi épületében tartották. Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora ez alkalomból ismertette a politikai vezetőkkel a magyar állami támogatásból létrejött intézmény történetét és megvalósításait. Külön felkérte Markó Bélát, a román kormány miniszterelnök-helyettesét, hogy álljanak a jövő héten sorra kerülő akkreditációs döntés mellé, és segítsenek, hogy a törvényalkotás, majd a parlamenti szavazás az intézményi akkreditációról mihamarabb bekövetkezhessen.
Az RMDSZ elnöke erre ígéretet tett, és kijelentette: amennyiben az Országos Akkreditációs Bizottság június 24-én kedvezően dönt a három városban – Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában – működő magyar magánegyetem akkreditációjáról, úgy a kormány mihamarabb megalkotja az ezt megalapozó törvényt, és a parlament őszi időszakában már sor kerülhet az állami elismertetést szentesítő szavazásra is.
Tőkés László a magánegyetemet alapító egyházfők egyikeként, illetve a társintézmény, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnökeként „mentőövet” kért a magyar kormánytól. Rámutatott: az elmúlt nyolc szűk esztendő a létbizonytalanság szélére sodorta a magyar nyelvű egyetemeinket, már az is eredmény, hogy egyáltalán megmaradtak. Minőségi mutatóként értékelhetjük, hogy a PKE-t már akkreditálták, a Sapientia-EMTE pedig karnyújtásnyira áll ettől.
Semjén Zsolt a magyar kormánynak a határon túli magyar felsőoktatás melletti elkötelezettségéről biztosította a jelenlévőket, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes pedig felvetette, hogy a leendő magyar-román közös kormányülés egyik tárgypontjaként a román állami finanszírozás kérdését is emeljék be.
Az EMEF napirendi pontjai közül elnapolták a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalapításáról szóló döntést, mert az RMDSZ és az EMNT között néhány tartalmi és formai kérdésben nézetkülönbségek merültek fel, ezek tisztázását valószínűleg a jövő héten pénteken, Marosvásárhelyen végzik el egy másik EMEF-ülés keretében.
Az EMEF ülése után Markó és Tőkés közös sajtóértekezlet keretében üdvözölte a magyar miniszterelnök-helyettest a magyarországi költségvetésből létrehozott Sapientia Egyetem épületében. Markó Béla elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson ennek az oktatási intézmények a támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét.
Semjén Zsolt tájékoztatta a romániai magyarság képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban újból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyar-magyar párbeszédnek. „A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje” – jelentette ki. Bár a magyar kormány nem illetékes az elszakadt nemzetrészek politikai szerveződései között „igazságot tenni”, a politikai racionalitás és a józan ész azt diktálja, hogy minél szélesebb körű összefogással képviseljék az adott közösségeket – mondta. „Mi a lehető legszélesebb társadalmi bázisú összefogásban vagyunk érdekeltek, és aki ezzel szembemegy, az a magyar üggyel megy szembe” – fogalmazott a politikus.
Semjén Zsolt és Markó Béla egyaránt gratulált Tőkés Lászlónak, hogy az Európai Parlament alelnökévé választották. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint ez nem csupán a magyarság, hanem Románia egésze számára nagy jelentőségű esemény. „Számunkra Tőkés László személye iránytűként szolgál” – állapította meg újságírók előtt Semjén Zsolt.
„Fontos, hogy a magyar állam az elkövetkező időszakban is kiemelt figyelmet fordítson a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök.
A politikus romániai megbeszélésein központi helyet kapott a Magyarország és Románia közötti együttműködés kérdése. A szombati ülés résztvevői a sajtóértekezleten kedvezően értékelték, hogy Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök pozitívan viszonyult a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez. Tőkés László a román-magyar kapcsolatok javításának fontosságát történelmi visszatekintéssel is hangsúlyozta. Emlékeztetett: kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, hetven évvel ezelőtt pedig Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, majd ismét változott a helyzet. „Milyen jó, hogy most, hetven év után nem kell határokat cserélgetni, mert a határok az Európai Unióban – a schengeni rendszerben – képletessé válnak” – mondta. Szerinte most inkább azon kell gondolkodni, hogyan lehet begyógyítani a Trianon okozta sebeket, hogyan lehet orvosolni azokat a sérelmeket, amelyeket később a kommunista diktatúra okozott a romániai magyarságnak, gyökeresen átalakítva például Erdély etnikai térképét. Az európai parlamenti alelnök szerint e sebek begyógyítására alkalmas lehet a Magyarország és Románia közötti közeledés.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak és a román kormánynak a magyarországi árvíz-sújtotta települések megsegítésére irányuló kezdeményezéseiért. Hangsúlyozta azt is, köszönettel tartoznak Romániának a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állampolgárság megadása tekintetében nincs etnikai diszkrimináció, ugyanis a magyar állampolgárság megszerzése egyedi kérelem alapján történik, ennek feltétele pedig az, hogy a kérvényező valamelyik felmenője magyar állampolgár legyen, és valamilyen szinten tudjon magyarul, azaz, nem feltétlenül kell magyar nemzetiségűnek lennie.
Semjén Zsolt arról biztosította romániai tárgyalópartnereit, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Románia a schengeni övezet részévé váljon.
Tőkés László, az EMNT elnöke az EMNT megalapításának szükségességéről és az azóta eltelt hét esztendő eredményeiről tájékoztatta vendégét. 2003-ban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) vállalta annak ódiumát, hogy egy bővített közgyűlésen legitimitást biztosítson az autonómia iránt elkötelezett alternatíva kiépítéséhez. E közgyűlésen elhatározottak következtében született az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az ebből alakult Magyar Polgári Párt (MPP). Az EMNT részben be is töltötte feladatát, sikerült megakadályozni az autonómia-program szőnyeg alá söprését, mi több, a mozgalmi múlttól és közképviseleti munkával elvégzett kodifikációtól eljutottunk az erdélyi Magyar Összefogásig. Viszont az összefogás nem lehet öncélú, fogalmazott az EP alelnöke, nagyon világos célok és értékek mentén kell, hogy szerveződjön, és hozzátette: csakis úgy lehetséges nemzetpolitikai rendszerváltozás, ha nem helyzetkövető, hanem helyzetteremtő magatartást tanúsítunk. A püspök kijelentette: jelenleg is elsőrendű céljaink közé tartozik a többszintű autonómia megteremtése, és megköszönte, hogy az állampolgárság kiterjesztése mellett a Nemzeti Összetartozás törvényében az autonómia-rendszerek tételes támogatását is vállalta a magyar országgyűlés.
Tőkés László külön is köszöntötte Répás Zsuzsannát, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét, mert – mint fogalmazott az EMNT elnöke – az államtitkár-helyettes „lélekben már húsz éve felelős érettünk”, és eddigi munkájával bizonyította, hogy legméltóbb e tisztség viselésére.
Semjén Zsolt szombaton koszorúkat helyezett el a Házsongárdi temetőben, a magyar kultúra több eszmélyiségének sírjánál, valamint a Bánffy-család kriptájánál.
Magyarország ellenzi a verespataki bányaprojektet
A környezeti kockázatok miatt Magyarország elleni a verespataki bányaprojektet – jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap, Gyulafehérváron. A magyar kormányfőhelyettes szerint nem román-magyar problémáról van szó, ám egy esetleges környezeti katasztrófa mindkét országot érintene. További tárgyalásokat kell folytatni a bányaprojektről – hangoztatta Semjén, aki szerint a román törvényeknek van döntő szerepük Verespatak ügyében, de figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi szabályozásokat is.
Semjén Zsoltot elkísérte Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki mintegy két hónappal korábban szintén leszögezte, hogy az alkalmazni kícánt ciántechnológia miatt Budapest nem támogatja a verespataki bányanyitást.
A magyar miniszterelnök-helyettes vasárnap szentmisén vett részt a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály székesegyházban, és találkozott Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel.
Három pilléren nyugszik a magyar nemzet
Semjén Zsolt pénteken Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol elmondta: a magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkotja.
A miniszterelnök-helyettes a helyi magyarokkal találkozott a Székely Nemzeti Múzeumban. Beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: mindhárom pillérre szükség van, hiszen azok csak együtt biztosíthatják a magyar nemzet stabilitását. Emlékeztetett a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadására, amelynek értelmében a jövőben egyedi kérelemre, gyorsított eljárással mindenki megkaphatja ezt az állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, avagy vélhetően az volt, és valamilyen szinten tud magyarul. „Az a magyarság, amely eddig is egy volt szellemében, kultúrájában, történelmi sorsközösségében, most közjogi értelemben is egyesülhet” – hangsúlyozta a politikus. Elmondta: ezt a törvényt január elsejétől fogják alkalmazni, addig felállítják a lebonyolító hivatalokat, így akár nagykövetségeken, konzulátusokon vagy bármely magyar önkormányzatnál be lehet adni a kérelmet, és három hónapon belül az illető kezében lesz a magyar állampolgárságot igazoló okirat és a magyar útlevél. „Ez természetes kötelességünk volt, nem véletlen, hogy ez volt az a törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt keresztülvittünk” – mondta Semjén Zsolt.
Ismételten megköszönte a romániai magyarságnak azt a segítséget, amelyet a árvíz sújtotta magyarországi településeknek nyújtott. „Ez lelkileg is nagyon sokat jelentett, hiszen a magyarországi magyarság megtapasztalhatta, hogy a bajban számíthat a határon túli nemzettársakra” – tette hozzá. Semjén Zsolt péntek este a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson vacsorán vett részt a magyar megyei tanácselnökökkel, polgármesterekkel. Az RMDSZ tisztségviselőin kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői is jelen voltak.
Semjén az energetikai és az egyházi együttműködésről is tárgyalt Bukarestben
A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között.
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Băsescu államfő. Semjén Zsolt – mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta – örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Băsescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni. A Băsescu támogatását élvező, kormányon lévő Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkot kormánykoalíciót, és többséget élvez nem csupán a parlament alsóházában, hanem a szenátusban is. A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. „Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét – elsősorban a Moldáviában élő románokra –, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra” – állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Băsescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar-román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot. Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, román vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében.
Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést – mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről – tette hozzá.
Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat – mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, a román ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket – állapította meg Semjén Zsolt.
Idézték II. János Pál pápa mondását, amely szerint Európa „két tüdővel lélegzik”, az egyik a keleti keresztény hagyomány, a másik a nyugati kereszténység hagyománya. Abban is egyetértettek, hogy egyházpolitikai kérdésekben közvetlen kapcsolattartást alakítanak ki. „Tehát amikor Magyarország és Románia a különböző uniós ügyekben együtt lép fel, adott esetben történelmi egyházaink is együtt lépnek fel az uniós fórumokon” – mondta az MTI-nek a miniszterelnök-helyettes.
Krónika (Kolozsvár)2010. június 21.
Vetési-napok először
Idén először szervezte meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) partiumi alelnöksége a Vetési Albert Napokat, amelyek két napon keresztül három helyszínen: Szatmárnémetiben és Vetésen, valamint a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben zajlottak.
A 600 éve született Vetési Albert Mátyás király diplomatája volt, emlékének ápolására a nevét viselő településen három éve kultúrkör is alakult. Pénteken művelődéstörténeti rendezvények zajlottak, a Szatmár Megyei Múzeumban neves helyi, erdélyi és magyarországi történészek beszéltek a történelmi Szatmár megyének a magyar kereszténységben betöltött szerepéről.
Délután a neves ős által épített vetési református templomban ökumenikus istentiszteletre és emléktábla-avatásra került sor. Sipos Miklós református, Pallai Béla görög katolikus esperes és Schönberger Jenő római katolikus püspök mondott imát, míg Bartha Gyula, a magyarországi Szatmár megye református esperese, csengeri lelkész prédikációban emlékezett meg Vetési Alberttől. Mint mondta, Szatmár neves szülöttjét méltatlanul feledte el a történelem. Isten nyelv- és diplomáciai érzékkel áldotta meg Vetésit, aki felvállalta a magyar nép képviseletét, mind egyházi, mind világi szinten – mutatott rá az egyházi elöljáró.
Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke szerint Szatmár vidékének történelmi szerepét kevesen ismerik, ezért is fontos a 600. évforduló megünneplése. Rainer Pál veszprémi történész a zsúfolásig megtelt templom közönsége előtt bemutatta a község szülöttjének életútját. Vetési Albert sírját 1957-ben, egy veszprémi kápolna feltárásakor találták meg, Vetési Albert munkája során két diplomáciai feladatot látott el: Nyugatról pénzsegélyt kért Magyarország számára a török elleni harchoz, másrészt közvetített Mátyás király szomszédjai, a cseh és lengyel udvar között – derült ki a történész előadásából. Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja kollégaként emlékezett meg beszédében Vetési Albertről, akinek munkássága a magyar történelem sikeres korszakát öleli át, hisz eredményesen képviselte mind a királyság, mind az egyház érdekeit.
A templom falán elhelyezett, négynyelvű emléktáblát Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Seszták Oszkár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke leplezte le. Szombaton Csengerben folytatódtak a művelődéstörténeti előadások, illetve a Vetési Albert Kultúrkör szervezésében a Szatmár megyei településen vetélkedőkre került sor, többek között Vetés legerősebb emberét is megválasztották. A résztvevőknek homokkal teli vödröket kellett cipelniük, autókat húztak el, betonkockákat és farönköket emelgettek.
Gozner Gertrud
Krónika (Kolozsvár)2010. június 21.
Marosvásárhelyen mutatták be Kós Anna politikai kommunikációról szóló kötetét
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházának előterében mutatták be pénteken az intézmény adjunktusa, Kós Anna Nyelvhasználat és politikai kommunikáció című könyvét, amely az Országos Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg.
A kiadványt Murvai Olga egyetemi professzor méltatta. Mint mondta, a szerző egy interdiszciplináris területre merészkedett, a bölcsészet és a társadalomtudomány mezsgyéjére. „Nem véletlen a társítás. Ha a politikusok tudnák, hogy a nyelvészetben mennyi politika van, előbb bölcsészeti diplomát szereznének, és csak azután mennének el politizálni” – mutatott rá Murvai Olga.
A kötetben a szerző öt hazai választási kampány egyes magyar nemzetiségű jelöltjeinek, valamint a kampányanyagok nyelvezetét vizsgálja. A kulcsszóvizsgálat eszközével azt követi nyomon, hogy a politikai szereplést vállaló személyek mit mondtak a kampányok során, és annak mekkora volt a valóságalapja.
A szerző az 1996-os államelnök-választástól kezdve tekinti át egyes jelöltek szereplését. Kós Anna a Román Televízió bukaresti stúdiójának magyar szerkesztőjeként közvetlen közelről szemlélhette az akciókat. A kötetben férje, Markó Béla kampányainak az elemzése épp úgy helyet kap, mint Tőkés László EP-képviselő kampánya, valamint más jelöltek diskurzusát is elemzi abból a szempontból, hogy ki hányszor használt archaikus vagy modern kifejezéseket, az igen és a nem szavakat, vagy az autonómia szót.
Kós Anna azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben a magyar jelöltek kampánya során igen nagy különbség volt a Székelyföld lakosságához, illetve a szórványmagyarsághoz szóló szövegekben.
Murvai Olga szerint a könyv hasznos és izgalmas olvasmány akár a politikusok számára, akár azoknak, akik szeretnének betekinteni a politikai boszorkánykonyhába.
Máthé Éva
Krónika (Kolozsvár)