udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4068
találat
lapozás: 1-30 ... 2251-2280 | 2281-2310 | 2311-2340 ... 4051-4068
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. július 19.
SZÁT: elemezték az RMDSZ kormányzati tevékenységét
Az RMDSZ kormányzati tevékenységét, az állami intézmények átszervezését, a következő időszak politikai naptárát és a gazdaságélénkítő javaslatokkal kapcsolatos kérdéseket elemezték az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) pénteki, marosvásárhelyi ülésén.
A döntéshozó testület ugyanakkor áttekintette az RMDSZ által az erdélyi árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtés jelenlegi helyzetét is. A SZÁT tagjai elmondták, az RMDSZ a továbbiakban is mindent megtesz az árvízsújtotta települések, közösségek megsegítése érdekében. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. július 19.
Előadások, bulik, rekorddöntések a II. Háromszéki Szabadegyetemen
Vasárnap zárult a II. Háromszéki Szabadegyetem, amely július 14.-18. között zajlott a HÁRIT szervezésében Zabolán, a Csipkés táborban. Szerdán még az eső uralta a tábort, azonban estére már elvonult, és a lassan szállingózó résztvevőket hamar összekovácsolták az ismerkedő játékok és az ezeket követő buli.
A csütörtöki programnak az Itthon Háromszéken! címet adták a szervezők. A délelőtti hivatalos megnyitón jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetője, Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Kofity Zoltán a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke és Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke.
A nap első előadásain a háromszéki fiatalok itthoni lehetőségeit boncolgatta Édler András RMDSZ parlamenti képviselő, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, valamint Tischler Ferenc. Ezt követően az új oktatási törvénytervezetről és reformintézkedésekről beszélgettek a fiatalokkal Bokor Tibor Kovászna Megyei szenátor és Beján András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója.
Délután kétféle műhelyfoglalkozás közül választhattak a fiatalok. A Europe Direct iroda szervezésében, az Uniós Kávézóban interaktív kiscsoportos beszélgetésen vehettek részt, ahol az uniót érintő aktuális témákról esett szó. A fő sátorban Open Space címmel az Európai Unió ifjúsági programjáról, a Youth in Action-ról tudhattak meg részleteket játékos formában Kelemen Évától.
Az esti beszélgetés Zöld Háromszék címmel a környezetvédelem témája köré épült. Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke és Incze Réka környezetvédelmi szakember a Háromszéket érintő környezetvédelmi problémákról, lehetőségekről tartottak előadást. Este táncházban rophatták a táborozók, a talpalávalót a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes húzta.
Pénteken Ifjúsági jövőkép Erdélyben mottóval Tamás Sándor, Antal Árpád és Toró T.Tibor a Magyar Összefogás jövőjérő beszélgetett. Késő délután Magyari Levente, Grünstein Szabolcs és Lőrincz Csilla MIÉRT alelnökök és ifjúsági vezetők osztották meg a hallgatósággal tapasztalataikat, akik a civil, ifjúsági szervezetben való tevékenykedésre biztatták a fiatalokat.
A szakmai előadások mellett zajlottak a műhelymunkák, valamint a csapatvetélkedő is. Este Zsók Levente és Kósa Csaba humoristák, valamint a Tone Troopers szórakoztatta a közönséget.
A szabadegyetem utolsó napján, szombaton a szórványban élő magyar ifjúság, valamint a tavasz folyamán létrejött Háromszék-Hunyad megyei kapcsolatról beszélgetett Babos Aranka vajdahunyadi RMDSZ elnök, Demeter László Kovászna megyei tanácsos, valamint Nemes Előd, Kovászna Megye Tanácsának szórványprogram-felelőse. Ezt követte a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke, Kofity Zoltán és a Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Széll Lőrinc beszélgetése arról, hogy milyen szórványban élő magyarnak lenni.
Délután Fazakas Szabolcs mutatta be interaktív módon az újonnan elkészült Székelyföldi legendatérképet. A szabadegyetemen rekorddöntés is történt: Erdély legnagyobb tömeges szalonnasütésének adott helyet a zabolai Csipkés tábor. Az eddigi 64 fős rekordot sikerült jóval túllépni: ez alkalommal 84 személy sütött szalonnát egyszerre, egy helyen.
A II. Háromszéki Szabadegyetem két háromszéki zenekar koncertjével, hatalmas tábortűzzel és reggelig tartó bulival zárult. A szervezők és a résztvevők egyaránt elégedettek az idei rendezvénnyel, és megállapodtak abban, hogy jövőre ismét találkoznak. (közlemény) Transindex.ro,2010. július 20.
Visszakaphatja arcát Szent István király a nagybányai alkotáson
Visszakaphatja arcát Szent István király a nagybányai szoborcsoporton. Arccal és a királyi jelképeivel együtt ábrázolják majd államalapító királyunkat a Nagybánya régi főterén elhelyezett domborművön, úgy ahogy azt alkotója eredetileg megálmodta.
A bukaresti kulturális minisztérium korábban csak arctalanul engedélyezte a szobor elhelyezését a város közterén, azzal az indokkal, hogy az államalapító magyar király emlékműve sértheti a románok érzékenységét.
„A köztéri szobrok felállítását engedélyező bizottság újból fogja tárgyalni ennek a szobornak az ügyét. Az eredeti változatot újból megvizsgálja, amely lényegében a központi alakot, tehát Szent István királyt a koronázási ékszerek egy részével ábrázolja, országalma, jogar és korona, ezt a változatot fogja újból megvizsgálni, és minden valószínűség szerint elfogadásra kerül ennek a megvalósítása” – mondta Ludescher István Nagybánya megbízott polgármestere.
Cseke Márta
Duna Televízió. Erdély.ma2010. július 20.
Mágnesek erőpróbája
Véget ért az egyetemi újonctoborzás
A hét végén lezárult az iratkozási időszak a marosvásárhelyi egyetemeken. A "sapis" jelöltek már felszusszanhattak, a dossziévizsga első – még fellebezhető – eredményeit ugyanis már közzétették az egyetem honlapján, a jövendő művészek és gyógyítók számára azonban a neheze csak ezután, a héten zajló vizsgákkal következik. Melyek a legkeresettebb szakok és melyek azok, amelyeknek nincs keletje az idén? – érdeklődtünk a felsőfokú képzést nyújtó tanintézményeknél.
A Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Karán idén is a kommunikáció és közkapcsolatok az egyik legkeresettebb szak, itt már a negyedik iratkozási napon kétszeres volt a túljelentkezés, 30 helyre 61 diák pályázott. A műszaki képzést nyújtó szakokon viszont vasárnapra sem teltek be teljesen a helyek, a versenyhelyzet hiányát a humán szakokra vizsgázók jegyeinél jóval gyengébb eredmények is jelezték. A reál szakok közül 49 jelentkezővel a mechatronika bizonyult a legnépszerűbbnek, "nyomában" a 39 diákot érdeklő számítástechnikával. Legkevesebben a múlt évben indult művelettervezés és gyártásirányítás, illetve távközlés szakra jelentkeztek. A műszaki képzésre felvételizők közül mindössze egy diáknak nem sikerült bejutnia. Ezzel szemben a kommunikáción és az idén "debütáló" közegészségügy szakon minden hely elkelt, és – a két szakon összesen – 54 diák a vonal alá került. A kizárólag tandíjas – évi 750 eurós – képzést nyújtó fordítóin idén is az angol nyelv volt a legvonzóbb, ide 30-an, míg németre 10-en, románra pedig 8-an iratkoztak fel. A fordítójelöltek közül heten nem jártak szerencsével, ők a szeptemberi pótfelvételin próbálkozhatnak újra.
Thália is csábít
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a színész szak tűnik a legkelendőbbnek, ennek 5 ingyenes és 7 tandíjas helyet biztosító alapképzésére 23-an pályáznak. A mozgásművészet szakon 12 helyre 13-an jelentkeztek. Rendezőin 11, látványtervezőin 9 diák szeretné folytatni tanulmányait, e két utóbbi szakon a ma kezdődő vizsgák után üres helyek is maradnak. A mesterire jelentkezők számára az idén induló teatrológia, művelődésszervezés szak a legvonzóbb, itt több mint kétszeres a túljelentkezés, tíz helyért 23 diák száll versenybe. Színművészetből, illetve rendezésből 10-10 fiatal mesterizne.
Orvosnak igen, bábának kevésbé
A pályakereső fiatalok számára a megemelt tandíjak ellenére is nagy a vonzereje a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. A "hagyományos" forgatókönyvnek megfelelően az általános orvosin a legnagyobb a túljelentkezés, a fogorvosi szakra 214, a gyógyszerészetire 145 felvételiző iratkozott. Bábának, sporttanárnak és gyógyszerészasszisztensnek viszont jóval kevesebben mennének, a meghirdetett helyek és a felvételizők arányát illetően ezeken a szakokon nem áll fenn versenyhelyzet.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)2010. július 20.
Kor-képek
Kiállítás a magyarországi rendszerváltás első éveiről
A rendszerváltás és az Antall-kormány időszakát eleveníti fel az MTI Kor-képek Rendszerváltás című kiállítása, amelyet tavaly már megismert a magyarországi közönség, s amelyet az idén Erdély három helyszínén is láthatnak az érdeklődők.
A kiállításon megtekinthető képek a rendszerváltás egyik szimbolikus napjától, 1989. október 23-ától a második szabad országgyűlési választás előestéjéig, 1994. május 7-éig terjedő időszak jelentős politikai történései mellett megidézik a korszak mindennapjait is.
A kiállítás anyagát az MTI által tavaly kiadott Kor-Képek című fotóalbum-sorozatának hatodik kötetéből válogatták. Maga a kiadvány 264 felvételt tartalmaz, ebből 250 származik az MTI archívumából. A csaknem négy és fél esztendő magyarországi történéseit bemutató fényképek a könyvsorozat hagyományait követve tematikus fejezetekbe (Politika, Hétköznapok, Gazdaság, Kultúra és Sport) csoportosítva jelentek meg. A Kor-képek 1989-1994 anyagát felhasználva több mint száz fotóból álló kiállítást rendezett Féner Tamás fotóművész, aki magának az albumnak a szerkesztője is.
A kiállításnak júliusban Székelyudvarhelyen a művelődési ház ad otthont gyönyörűen berendezett koncerttermében, majd szeptember 2-ától Marosvásárhelyen a Bernády Házban lesz látható, október 5-étől pedig az aradi vértanúk emlékére szervezendő rendezvénysorozat részeként tekinthető meg az aradi nagyszínházban.
A Magyar Távirati Iroda 1993-ban védett muzeális gyűjteménnyé minősített fotóarchívuma Európa legnagyobbjai közé tartozik: 13 millió eredeti negatívot és 5 millió mintaképet őriz. E hatalmas vagyon feldolgozása a közelmúltban kezdődött meg. Korábban kevesebb figyelmet fordítottak arra, hogy az utókor számára megőrizzék és hasznosítsák a képeket, annyi azonban megtörtént, hogy zárt és hűtött helyiségbe került a gyűjtemény. Vince Mátyás, az MTI elnöke indította el a képvagyon felmérését, hogy kiderüljön, pontosan mi is rejlik az archívum mélyén. Eddig is több, nagyobb képmentő projektet hajtott végre az MTI, a digitalizálás folyamatos.
A Magyar Távirati Iroda tudatosan keresi és kutatja a fotográfia múltját, az archívumában rejlő felvételek ugyanis az elmúlt évtizedek felbecsülhetetlen értékű, történelmi jelentőséggel bíró munkái. Az MTI elkötelezett abban, hogy a birtokában lévő "kincseket" publikálja: ennek szellemében indította el Kor-képek című fotóalbum-sorozatát is. A nemzeti hírügynökség MTI Fotó – 50 év képei címmel már korábban is rendezett vándorkiállítást, amelyen maradandó értékű, hír- és fotográfiai értékkel egyaránt rendelkező alkotásokat mutatott be a budapesti Néprajzi Múzeum mellett számos vidéki városban és Erdélyben is (2007 novemberében Sepsiszentgyörgyön, 2008 januárjában pedig Kolozsváron) a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjával közösen. Népújság (Marosvásárhely)2010. július 20.
Falunapra készül Vadasd
Az Erdőszentgyörgy közeli Havad községi Vadasdon július 25-én, vasárnap tartják a falu napját. Az elszármazottakat és a vendégeket 10 órakor az iskolában fogadja Velencei András ny. tanító. A havadi polgármesteri hivatal karbantartó csoportja termopán ablakokkal szerelte fel és kimeszelte a belső termeket. A találkozóra érkezők megtekinthetik a 2000-ben felavatott Molnár Dénes-képtárat. Újból megszólal a múlt század ötvenes éveiben leszerelt iskolacsengő, amely ez alkalommal ismét ott lesz az iskola bejárata előtt. A 11 órakor kezdődő hálaadó istentiszteleten Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkipásztor, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese / főjegyzője hirdeti az igét. A "marasztaló" ünnepi műsorban Wass Albert, Ady Endre, Kányádi Sándor, Molnos Lajos versei mellett elszavalják Jakab Ödön, egykori vadasdi lelkésznek A mi harangjaink című költeményét is. A falunapra adták ki újra a Vadasdi krónika című egyháztörténeti-helytörténeti-néprajzi kötetet, amely kibővítve, javítva, szómagyarázattal és fényképekkel gazdagítva kerül az olvasó asztalára. A kis székely falu történéseinek krónikája először 2000-ben, a harmadik falutalálkozó alkalmával látott napvilágot.
– Azóta 10 év telt el – vélekedik szerkesztője, Székely Ferenc –, s nem maradt más hátra, minthogy ezt a tíz évet "odacsatoljuk" a többihez, az ötszázhoz. Mert mit ír a vadasdi krónika? A falu első írásos említése 1567-ből való, de Orbán Balázs szerint régi harangján ez állt: Maria Mater Graciae Mater Misericodiae 1502. Ha ez igaz – és miért kételkednénk benne? –, akkor nyolc évvel ezelőtt meg kellett volna ünnepelnünk a falu fennállásának 500. évfordulóját. Nem tettük! Csak írtuk- írtuk a "krónikát", a faluban történteket, sorakoztattuk egyházi életünk adatait, a fontosabbakat, hogy majd 2010-ben, a negyedik falutalálkozó alkalmával egy kis könyvet, szellemi útravalót, történéseink aranyládáját adjuk a közelebbről vagy távolabbról hazatérők, falusfeleink kezébe.
b.d. Népújság (Marosvásárhely)2010. július 20.
„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk”
„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk és ebben a szellemben kell tanácskoznunk” – jelentette ki Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke ma, Brüsszelben az európai Vallási Vezetők Találkozóján.
2010. július 19-én az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európa Tanács elnökei – José Manuel Barroso, Jerzy Buzek és Herman Van Rompuy –, valamint közvetlen munkatársaik, köztük Tőkés László, az EP egyházakkal való kapcsolattartásért felelős alelnöke, a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni hatékony küzdelemről egyeztettek Brüsszelben kontinensünk vallási vezetőivel. Hozzávetőleg húsz magas rangú keresztény, zsidó, muzulmán, illetőleg szik és hindu vallási vezető fogadta el José Manuel Barroso elnök meghívását az egyeztető tárgyalásra.
Mint ismeretes, 2009. december 1-jén életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelyben – az intézményes reformokon túlmenően – az EU elismeri az egyházak önazonosságát és autonómiáját, valamint Európa történetében, illetve a társadalmi életben betöltött sajátosan fontos szerepüket. Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkelye előirányozza, hogy azUnió intézményei „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” tartsanak fenn az európai egyházakkal és egyházi szervezetekkel. A keretszerződés ezen kitétele új minőséget kölcsönöz az uniós–egyházi párbeszédnek, hiszen mind ez ideig jobbára az európai vezetők személyes nyitottságán és jóindulatán múlott a kapcsolattartás.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Sokmillió európai polgár él társadalmi kirekesztettségben, holott Európa a világ egyik legtehetősebb régiója.” Leginkább az idősebb, illetve a fiatal korosztályok érintettek ebben a tekintetben – mondotta, majd kijelentette: „Az egyházak és a vallási közösségek fontos társadalmi szolgálatot végeznek tagállamainkban. Ha le akarjuk küzdeni a szegénységet, elengedhetetlenül fontos nagy múltú és széleskörű tapasztalataikra építenünk.”
Jerzy Buzek EP-elnök felvezetőjében bemutatta az Európai Parlament vallási és egyházi ügyekkel megbízott alelnökét, Tőkés László erdélyi képviselőt, akit a diktatúrák elleni küzdelem, illetve tágabb értelemben az emberi jogokért való következetes kiállás élharcosaként jellemzett. Az ő példájából, egyházának a Ceaușescu-rezsim megbuktatásában vállalt szerepéből, valamint több más, hasonló esetből is kitűnik, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása minő fontossággal bír – mondotta, majd így folytatta: „Világiaknak és egyháziaknak valamennyi – helyi, országos és európai – szinten együtt kell működniük, hogy véget vethessünk a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek. Elsőbbségi célkitűzésünk, hogy helyreállítsuk a társadalmi és gazdasági biztonságot. Az egyházaknak ebben döntő szerepük lehet, hiszen a közösségek és egyének életében végzendő szociális munka terén hatalmas tapasztalatra tettek szert. Tapasztalatuk és tudásuk talán sohasem volt értékesebb, mint a jelenlegi válsághelyzetben.” Buzek elnök ugyanakkor bejelentette, hogy idén szeptemberben, az Európai Parlamentben kezdeményezésére e témakörben konferenciát szerveznek, amelyre konkrét javaslatokat vár. „Mindannyian Isten gyermekei vagyunk” – zárta beszédét a lengyel – protestáns – elnök.
Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnökearra hívta fel a figyelmet, hogy amikor szegénységről beszélünk, akkor nem struktúrákról, hanem emberekről van szó, akik mindezt közösségben élik meg, következésképpen emberközpontúan és közösségben kell gondolkoznunk – mégpedig a legfontosabb transzcendentális elemre, „a szeretetre” alapozva.
Ehhez kapcsolódva Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a szeretetből fakadó átfogó cselekvési stratégia megalkotását sürgette, és rámutatott: nem a szegényeket, hanem a szegénységet kell legyőznünk.
Tudnivaló, hogy az Európai Vallási Vezetők Csúcsértekezletére ez alkalommal immár hatodízben került sor, Brüsszelben. Idén, A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Évében – 2010 a Szegénység Elleni Európai Platform létrehozása céljából az EU-intézmények széles körű párbeszédbe kezdtek, melybe az ebben leginkább illetékes egyházakat, illetve vallási közösségeket is bevonták. A körvonalazódó stratégia alapelemei:emelni kell a foglalkoztatás szintjét, konkrét célokat szükséges kitűzni a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénységelleni küzdelmet elősegítő ún. „inkluzív növekedés” területén, biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé kell tenni őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy azEU 2020-as Stratégiája keretében 20 millióval csökkenjen a nélkülözésnek kitett lakosok száma;az iskolából kimaradók arányát10% alá kell levinni, és el kell érni, hogy az ifjú nemzedék legalább 40%-a részesüljön felsőoktatási képzésben.
A jelen lévő, 14 tagállamból – Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Görögország, Románia, Bulgária, Ciprus, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Dánia – érkező egyházi vezetők támogatásukról biztosították azEurópa2020 Stratégia társadalmi és oktatási célkitűzéseit. Javasolták, hogy az európai intézmények erősítsék meg kapcsolatos stratégiáikat, különösképpen a munkapiaci lehetőségek, a célirányosabb tagállami szociális szolgáltatások és az oktatási-képzési esélyegyenlőség terén. Az egyházi képviselők hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezetten végzik társadalmi szolgálatukat a szociális kohézió, a szolidaritás és az európai civil elkötelezettség erősítése érdekében. Kiemelték, hogy a jelenlegi nemzetközi válság csak úgy győzhető le, hogyha az ember és a társadalmi igazságosság marad az európai politika figyelmének középpontjában.
A magas rangú vallási vezetők valamennyien szóhoz jutottak a tanácskozáson, illetve a találkozót záró munkaebéden. A felszólalók között szerepeltek – többek között –Christopher Hill anglikán püspök, a canterbury érsek képviselője, Bernhard Felmberg, a Német Protestáns Egyház (EKD) küldöttje, Emmanuel franciaországi metropolita, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke, II. Ieronymos, Görögország érseke, Adrianus van Luyn rotterdami püspök, az Európai Közösség Püspök Konferenciája Tanácsának (COMECE) elnöke, valamint a zsidó és a muzulmán vallási közösségek képviselői. Első ízben vettek részt a találkozón a hindu és a szík közösségek vezetői, akik szintén építő módon szóltak hozzá a közös „európai projekthez”.
A tanácskozást sajtótájékoztató követte, melyen a három európai elnök foglalta össze a csúcstalálkozó tanulságait és következtetéseit. Tőkés László alelnök külön és kiemelten hívta fel a figyelmet a volt vasfüggöny túloldalán élők nyomorúságos helyzetére, mely nem csupán a jelenlegi általános gazdasági válságnak tulajdonítható, hanem egyben a kommunista korszak egyenes következménye és öröksége. Erdélyi képviselőnk Európa fokozott mértékű szolidaritását kérte a volt szovjet tömb országainak „szegényei és kirekesztettjei” iránt – köztük is különösképpen az elnyomatást szenvedő nemzeti kisebbségek, valamint a mélynyomorban élő cigányság védelmében.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a volt királyhágómelléki püspök – kérdésre válaszolva – a keleti kommunista ateizmus, ezzel párhuzamosan pedig a nyugati szekularizmus és vulgáris materializmus egymást erősítő romboló hatására mutatott rá, mely súlyos értékválságot idéz elő az egész kontinensen. „Ár ellen úszva”, az egyházaknak ezen sokrétű – emberi és erkölcsi – válság leküzdésére kell szövetkezniük.
A csúcstalálkozó befejezéseképpen sorra kerülő munkaebéden gyakorlatilag tovább folytatódott a reggel elkezdődött felszólalások sora. Tőkés László alelnök köszöntő beszédében az uniós–egyházi párbeszéd hagyományának kialakulására tekintett vissza, felidézve Jaques Delors volt Európai Bizottság-i elnök ’80-as évekbeli kezdeményezését a tudományos, a kulturális és a vallási élet képviselőivel való párbeszéd beindítására. Akkor, a kommunizmus bukásának történelmi pillanatában nyílt meg a lehetőség „öreg kontinensünk” újraegyesítésére, és az egyesülés útjának jelentette újabb fontos állomását Manuel Barroso bizottsági elnök hagyományteremtő kezdeményezése a vallási vezetők csúcstalálkozójának megalapítására – hangsúlyozta Tőkés László, ugyanakkor javaslatot téve arra, hogy az Európai Parlament Elnöki Hivatala mellett önálló hivatal alakuljon az egyházakkal fenntartott kapcsolatok és párbeszéd intézményesítése céljából.
A munkaebéd során az egyházi képviselők mellett az Európai Bizottság több meghívott biztosa is felszólalt, nevezetesen Vivienne Redding, Antonio Taiani, Maros Sefcovic és Andor László EB-tárcavezetők.
Záróösszegzésében Jerzy Buzek elnök az együttműködés rövid-, közép- és hosszútávú feladatait vázolta. Herman Van Rompuy a nap legfontosabb eredményének magát a találkozó létrejöttét nevezte. José Manuel Barroso – frappáns módon – „az Államot” és „a Piacot” két olyan „istennek” – bálványnak – nevezte, melyeket Európa nem követhet. erdon.ro2010. július 20.
Véget ért az beiratkozás
Szatmárnémeti – A Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett tagozata az idei évben is beiratkozási központként működött, ahol a diákok, nemcsak a szatmárnémeti szakokra, hanem a felsőoktatási intézmény minden karára jelentkezhettek. Kedden zárult le a megyeközponti kirendeltségen a beiratkozási időszak, körülbelül 250 beiratkozó jelentkezett valamilyen szakra.
Az itt működő óvónő és tanítóképző szakra nappali tagozatra 29, távoktatásra 6, míg kiegészítő képzésre 7 diák jelentkezett. Kérdésünkre dr. Végh Balázs Béla adjunktus elmondta, ezen a szakon az elmúlt tanévben 26 hallgató végzett, akik közül tízen jelentkeztek a tanári versenyvizsgára (5 jelölt átmenő jegyet ért el), körülbelül tízen már az egyetemi évek alatt is a tanügyben dolgoztak, van aki Németországban szintén a szakmában helyezkedett el, és vannak akik más pályát választottak. „Ez a korábbi évekhez képest hasonló helyzetet mutat. A pályaelhagyók száma a végzősöktől független okok miatt enyhe emelkedést mutat” — tette hozzá dr. Végh.
A szatmárnémeti kihelyezett tagozaton működő közigazgatás karra román tagozaton nappali képzésre 37, magyar tagozaton szintén nappalira 37, távoktatásra (román tagozaton) 11 diák jelentkezett. A kar igazgatója, Suta István elmondta, amíg a kormány nem szabadítja fel az állásokat, kevesen kapnak állást a közigazgatás területén. A törvény értelmében az önkormányzatoknál dolgozók számára minden intézménynek 2 százalékot kell elkülönítenie az alkalmazottak továbbképzésére. erdon.ro2010. július 20.
Bálványosi Szabadegyetem: találkozók és témák – KRONOLÓGIA
A Kárpát-medencei magyarság összefogása, az Erdély-kép erősítése, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok megszilárdítása jegyében nyílik meg kedden Tusnádfürdőn a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos). A szervezők Traian Basescu román államfőt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is várják a július 25-ig tartó rendezvényre.
A Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga, valamint más romániai és magyarországi társadalmi csoportok által kezdeményezett tanácskozás a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A szervezők összetétele az idők során több ízben módosult. Az 1990-es évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává vált. A hely, a Kovászna megyei Bálványosfürdő és az időpont megválasztása tudatos volt, hiszen az 1970-80-as években itt rendezett nyári búcsú a romániai magyarság egyfajta tiltakozása volt az akkori bukaresti vezetéssel szemben. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az eddigi találkozókról:
1990. július 21-29. – Az 1. Bálványosi Nemzetközi Ifjúsági Tábort fiatal romániai politikusok és a Fidesz vezetői – köztük Orbán Viktor, Németh Zsolt – részvételével rendezték a régió politikai szereplőit leginkább izgató kérdésekről. 1991. július 20-27. – A fiatalok 2. bálványosi összejövetelén a román és más közép-kelet-európai társadalmakat foglalkoztató kérdések lehetséges megoldása állt a középpontban. 1992. július 19-26. – A 3. szabadegyetem résztvevői a privatizáció, a jogbiztonság, az igazságtétel, az állam-egyház viszony, a média szerepe az átmenetben, a kisebbségvédelem és az oktatáspolitika kérdéseit vitatták meg. 1993. július 20-24. – A 4. alkalom fő témái: Románia Kelet és Nyugat között; a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ; Közép- és Kelet-Európa gazdasága; Prioritások Magyarország külpolitikájában. 1994. július 20-24. – Az 5. nyári egyetem napirendjén a privatizáció, a helyi közigazgatás és önkormányzat, az oktatás, a kultúra valamint az egyház és a vallás kérdései szerepeltek. 1995. július 16-23. – A 6. rendezvény kiemelt témaköre “A baloldali nosztalgia Közép- és Kelet-Európában” volt. 1996. július 21-28. – A 7. bálványosi szabadegyetemen több előadás hangzott el a román-magyar kapcsolatok az euroatlanti integráció szemszögéből, valamint a román és a magyar jogrendszer az emberi jogok szemszögéből témákban. 1997. július 21-25. – A Tusnádfürdőre költözött szabadegyetem, amely nevében megtartotta a bálványosi jelzőt, 8. összejövetelén “A posztkommunizmus nyomorúsága” gyűjtőcím alatt terítékre került a NATO-bővítés, a romániai és a magyarországi polgárosodás, az oktatási reform és a kisebbségi oktatás témaköre. 1998. július 20-25. – “Kelet-Közép-Európából Európa felé” címmel tartották a 9. szabadegyetemet. 1999. július 19-24. – A 10. rendezvény központi kérdése a regionalizmus és az integráció volt. 2000. július 23-29. – A 11. nyári egyetemen a résztvevők a térség centrumpártjainak együttműködési lehetőségeiről, a román-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a moldvai csángók helyzetéről tanácskoztak. 2001. július 23-28. – A 12. találkozó a “Kényszerek és lehetőségek” átfogó címet viselte. A schengeni határ problémaköre, a státustörvény kérdése állt többek között a viták középpontjában. 2002. július 22-28. – A 13. összejövetel fő témája “A polgári kibontakozás Európában” volt. 2003. július 20-27. – A 14. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevői az európai integráció világpolitikai vetületeit elemezték. 2004. július 18-25. – “Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után – országok, nemzetek, régiók Európája” volt a 15. Tusványos kiemelt témája. 2005. július 17-24. – A 16. találkozót “Összetartozunk – Az Európai Unió kihívása és lehetősége” címmel rendezték meg. 2006. július 18-23. – A 17. szabadegyetem fő témája a rendszerváltozás, mottója “Így is lehet – Egy másik Románia, egy másik Magyarország” volt. 2007. július 17-22. – A 18. rendezvénysorozat központi témája Koszovó helyzete volt, továbbá az erdélyi magyar-magyar párbeszéd, a regionalizmus politikája. 2008. július 15-20. – a 19. Tusványos főbb témái a nemzeti és társadalmi szolidaritás, emberi jogok és kisebbségvédelem Európában, gazdaságpolitikai és nemzetpolitikai kérdések voltak. 2009. július 14-19. – 20. évfordulóját ünnepelte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismert nevén Tusványos. Az ünnepi találkozón Traian Basescu román államfő előadást tartott, megosztva a pódiumot Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. erdon.ro2010. július 21.
Huszártalálkozó Marossárpatakon
Július 24-én, szombaton harmadik alkalommal rendez huszártalálkozót Marossárpatakon a polgármesteri hivatal és a Marossárpatakért Egyesület. A rendezvény 9 órakor kezdődik az iskola udvarán. Lesz sportvetélkedő, kézműves- foglalkozás a gyerekeknek, bűvészmutatvány és karaoké-előadás. 11 órától a helyi református templomban ünnepi istentiszteletet tartanak, majd a szoborparkban felavatják Miholcsa József szobrászművész Rhédey Ferenc erdélyi fejedelemről készült mellszobrát. A fejedelemről Nemes Gyula helybéli helytörténész tart előadást, ezt követően pedig a kultúrotthonban megnyitják Veress Zsuzsánna festészeti kiállítását. 15 órától a színpadon a környékbeli hagyományőrző néptánccsoportok lépnek fel, majd felvonulnak a huszárok. Az esti műsor vendégei: Bodoni Ildikó, a Blue Art, a Neoton família két előadója: Csepregi Éva és Végvári Ádám, majd Szabó Előd és zenekara. A rendezvény tűzijátékkal zárul. Népújság (Marosvásárhely)2010. július 21.
Nyárádmenti napok
A Nyárádmente Kistérségi Társulás július 31-én és augusztus 1- jén nagyszabású rendezvényt tart Nyárádszeredában, amelynek célja a vidék értékeinek bemutatása és a jövőbeni fejlesztési irányok megvitatása, ugyanakkor a térség kulturális örökségeinek, hagyományainak ismertetése és a helyi termékek turisztikai úton való értékesítése.
Az idei rendezvényt az alulról való építkezés, a Leader típusú megközelítés jegyében szervezi a kistérségi társulás, arra ösztönözve a közösségek tagjait, hogy együtt gondolkodjanak térségük fejlesztéséről.
Július 31-én délelőtt 10 órától a művelődési otthonban Esélyt a vidéknek címmel Leader témakörű vidékfejlesztési konferenciát tartanak, 15 órától ünnepélyes kistérségi ülésre kerül sor, amelynek keretében elismeréseket adnak át öt személyiségnek, továbbá Leader típusú együttműködési megállapodásokat írnak alá magyarországi partnerekkel. A rendezvényre több magyarországi térség és település küldöttsége is eljön: a Bakonyert, a Pannónia Kincse és a Felső-Homokhátság Leader egyesületek standokkal jelentkeznek. Leader játszóházat is szerveznének a gyerekeknek, Mórról és Szerencsről borokat hoznak a termelők és a térség képviselői.
17 órától horgászverseny lesz a Holt- Nyárádon, 20 órától a művelődési ház színpadán néptáncműsorral várják a közönséget. A Tordai vendéglőben borkóstolóval és vásárral egybekötött sanzon- és operettest lesz, ahol fellép Ördög Miklós Levente és Szabadi Nóra, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészei.
Augusztus 1-jén, vasárnap Nyárádszereda főterén és a középiskola udvarán turisztikai vásárt és helyi termékkiállítást szerveznek, amelyen a helyi termelők áruinak, a cégek termékeinek, szolgáltatásainak ismertetése mellett a községek sajátos konyháját is bemutatják. Lesz disznóvágás, a nyárádmenti néptáncosok, fúvószenekarok színpadi műsorral jelentkeznek. 18 órától a helyi együttesek szabadtéri fellépését követően a Titán együttes és Tóth Katalin koncertezik, díszvendég a magyarországi Zanzibár együttes. 23 órakor tűzijáték zárja a rendezvényt.
-vagy- Népújság (Marosvásárhely)2010. július 21.
Fő kritérium a jó munkavégzés
Létszámcsökkentés a közigazgatásban
A közigazgatási intézmények dolgozói hetek óta bizonytalan helyzetben vannak, az általános, 25 százalékos bércsökkentés mellett többüknek a munkaszerződését is felbontják. Legtöbb esetben még nem tudni pontosan, ki marad és kinek kell mennie, az önkormányzatok zöme a hónap végi tanácsülésen dönti el, miként módosítják a szerkezeti felépítést. Az elbocsátások csak a megye városaiban több száz közhivatalnokot érintenek.
Mint ismeretes, a június 30-i 63-as számú kormányrendelet előírja a közigazgatási intézmények karcsúsítását, ami az alkalmazottak egy részének az elbocsátását vonja maga után. A 63-as kormányrendelet a július 2-i Hivatalos Közlönyben jelent meg, ettől számított 40 napon belül kell a kormánynak eljuttatni a létszámcsökkentésre vonatkozó adatokat, a helyi tanácsi határozattal jóváhagyott módosított organo-gramokat.
Ki megy és ki marad?
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban a jelenlegi 719 alkalmazottból közel 30-at kell meneszteni – tájékoztatta lapunkat Aurel Trif sajtószóvivő. – Az elbocsátások nem érintik a hivatal alárendeltségébe tartozó intézmények személyzetét (iskolaorvosi rendelők, bölcsődék, állatkert), kivéve az anyakönyvi hivatalt, ahol öt dolgozótól válnak meg, valamint a közösségi rendőrséget, ahol 110 alkalmazottnak bontják fel a munkaszerződését – fejtette ki a szóvivő, aki szerint az állás nélkül maradók kiválasztásakor elsősorban hatékonysági kritériumokat vesznek majd figyelembe. A létszámcsökkentés által módosított személyzeti felépítés jóváhagyás végett a július végi soros ülésen kerül a tanácsosok elé, majd a prefektúra augusztus közepéig eljuttatja ezeket a kormányhoz.
A Maros Megyei Tanácsnál valamint a hozzá tartozó intézményekben dolgozók közül várhatóan 189 személytől válnak meg – közölte a napokban Szabó Árpád alelnök.
Tegnap a megye több városában is a létszámcsökkentés ügyében tárgyaltak az önkormányzati képviselők. Dorin Danesan, Segesvár elöljárója közölte, a jelenlegi 224 alkalmazottból 17-et kell elbocsátaniuk. – Közülük nyolcan nyugdíjba mehetnek, az osztályvezetők pedig a munkavégzés minősége alapján eldöntik, hogy kiket menesztünk – fogalmazott a polgármester.
– Dicsőszentmártonban a polgármesteri hivatal 205 alkalmazottja közül 34-nek mennie kell ahhoz, hogy illeszkedjünk az előírt személyzeti létszámhoz – magyarázta Szabó Albert alpolgármester, aki szerint még nem tisztázódott, hogy kik maradnak állás nélkül. Várhatóan a hónap végi tanácsülésen állítják össze a kritériumrendszert.
– A megengedettnél nincs több alkalmazottunk, ám mégis lesznek elbocsátások a személyzeti költségek csökkentése végett – tudtuk meg Maria Precuptól, Szászrégen alpolgármesterétől. A hivatal 247 személyt foglalkoztat (beleértve a hozzá tartozó intézmények személyzetét is), a létszámcsökkentés pedig legtöbb 30 személyt érint majd.
Egyesek megússzák
– A radnóti önkormányzat alkalmazottainak a száma nem haladja meg a prefektusi rendeletben előírtat, emiatt nem kényszerülünk arra, hogy valakit is elbocsássunk – állítja Simona Turcu alpolgármester. Szerinte a kisvárosra vonatkozó megengedett létszám 88 fő, ezen felül vannak a személyi gondozók, akiket nem menesztenek.
Erdőszentgyörgyön hasonló a helyzet. Tar András, az önkormányzat vezetője kifejtette, az előírások szerint 53 alkalmazottal dolgozhatnak, ám a hivatal jelenleg is csak 27 dolgozót foglalkoztat, így fel sem merül a létszámcsökkentés.
A tiltakozásnak nem volna értelme
Amint köztudott, több száz közigazgatási dolgozó marad állás nélkül. Mi a szakszervezet álláspontja ez ügyben? – kérdeztük Virgil Macesant, a közigazgatásban dolgozókat tömörítő országos szakszervezet alelnökét. – A törvény törvény, emiatt jelen esetben semmiféle tiltakozásnak nem volna értelme. Annyit tehetünk, hogy figyelemmel kísérjük a kritériumrendszer összeállítását, amely alapján kiválasztják azokat, akiket elbocsátanak. Például az elmúlt pénteken tárgyaltunk a közösségi rendőrök ügyében, és egyetértettünk azzal, hogy figyelembe veszik a szakmai teljesítmény mellett azt is, ha valaki egyedüli családfenntartó – fogalmazott az érdekképviseleti országos tömb alelnöke.
Menyhárt Borbála. Népújság (Marosvásárhely)2010. július 21.
Besúgóból román kultúrdiplomata?
„Barbu” néven írt jelentéseket a kommunista hatalom titkosrendőrségének diáktársairól majd munkatársairól Bartha Csaba temesvári újságíró, a budapesti Román Kulturális Intézet jelenlegi helyettes igazgatója – állítja a România liberă. A lap a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) dokumentumaira alapozza értesüléseit.
A testület éppen a múlt hónapban állapította meg az intézet vezetőjéről, hogy nem végzett politikai rendőrségi tevékenységet, azaz az átvilágítási törvény szempontjából „tiszta” a múltja. A CNSAS szerint a Szekuritáté beszervezte ugyan Bartha Csabát besúgónak, ám jelentéseivel nem okozott kárt az érintett személyeknek. Az intézményvezető átvilágítását a román Külügyminisztérium kérte 2008 júliusában, amikor a helyettes igazgató budapesti posztjára került.
A România liberă által idézett dokumentumok szerint Bartha Csabát 1986 december 11-én szervezte be a Szekuritáté. Az akkor még egyetemi hallgató Bartha vállalta, hogy „Barbu” fedőnéven jelentéseket ír a temesvári műszaki egyetem gépészmérnöki karán tanuló diáktársairól és a Fructus nevű vállalatban dolgozó munkatársairól.
A lap idéz is a jelentésekből, ezek általában valóban semmitmondóak, nem tartalmaznak olyan információkat, amelyeket a Szekuritáté felhasználhatott volna a „célszemélyek” ellen. A jelenleg Horvátországban nyaraló Bartha Csabát nem sikerült elérnünk. Nem tudott vele tegnap kapcsolatba lépni felettese, Brânduşa Armanca, az intézet igazgatója sem.
„Megdöbbenéssel olvastam, mit írtak a bukaresti lapok a kollegámról. Nem is tudok szóhoz jutni, s azt sem tudom még, hogy milyen következményei lesznek az intézetre nézve ennek a hírnek” – mondta az ÚMSZ-nek Brânduşa Armanca.
Az igazgató érezhetően neheztel beosztottjára, még akkor is, ha az átvilágításon „tisztának” találta a CNSAS. „Az ember vagy jelentett, vagy nem jelentett. S ha jelentett, akkor már nem lehetett ártatlan” – vélekedett. Beszámolója szerint maga javasolta helyettes igazgatónak az intézethez Bartha Csabát, akivel a temesvári televíziónál korábban együtt dolgozott. „Megbízható, nagyon tehetséges munkatársam volt” – magyarázta az igazgató.
A România liberă cikke három nappal azután jelent meg, hogy Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt: nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek azok a romániai volt besúgók, akik külföldre, többek között Magyarországra települtek át.
Az EP alelnöke Bartha Tibor esetét emelte ki, Bartha – mint mondta – Stelian fedőnéven „az erdélyi egyházi személyek és a magyar szellemi élet képviselőinek megfigyelésére szakosodott”. A sajtótájékoztatón bemutatott iratok szerint Bartha Tibor jelenleg a budapesti Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet idegsebészeti osztályán dolgozik.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. július 21.
Magyar-román együttes kormányülés lehet ősszel
Várhatóan a magyar és a román kormány őszi együttes ülésen vitatja meg a közös gazdaságfejlesztési célokat - közölte Szijjártó Péter Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének szóvivője hétfőn az MTI-vel, miután a magyar kormányfő találkozott Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel. Orbán és Udrea megbeszélésükön fontosnak nevezték a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztését, különös tekintettel a közös gazdaságfejlesztési programokra. A közös programok részletes megvitatására a két kormány őszi együttes ülésén kerülhet sor - olvasható a közleményben. (mti) Transindex.ro2010. július 21.
Legyen menő a magyarlakta területekre kirándulni"
Kérdezett:: B. D. T.
A projekt lényege a nemzeti összetartozás gondolatának korszerű, fiatalos megjelenítése. Valóban „kötelező tananyag” leszünk a magyarországi diákok számára? [interjú]
Parlament előtt a határon túli osztálykirándulások kiterjesztéséről szóló határozattervezet, amelynek értelmében a magyar állam átfogó oktatási programot indítana a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek megismerése, személyes kapcsolatok kialakítása céljából. A határozattervezet iskolai emléknap bevezetését javasolja a Nemzeti Összetartozás Napján (június 4.), 2013-tól normatív rendszerben támogatná a határon túlra szervezett osztálykirándulásokat, létrehoznák a Magyarság Háza nevű oktatási és közművelődési intézményt, amely a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket mutatná be. Az Apáczai Közalapítvány 2009-ben indított Határtalanul! pilot programja keretében idén május-júniusban hatezer magyarországi középiskolás látogatott meg egy kisebbségi magyar közösséget. Az eddigi tapasztalatokról Csete Örsöt, a közalapítvány vezetője mesél:
– 2009 óta azon dolgozunk, hogy a Határtalanul! pilot programot lebonyolítsuk és a tapasztalatai alapján kidolgozzuk az említett parlamenti határozatban jelzett iskolai emléknap, külhoni kirándulás és a Magyarság Háza koncepció tervét. Hogyan függ ez a három dolog össze? A pilot program kapcsán először csak az osztálykirándulás ötlete volt meg, aztán az előkészítő kutatásunk során lett világossá, hogy az utazás önmagában nem elég: ekkor tettük mellé, hogy a „külhoni témát” az osztálykirándulásokon túl is be kell vinni a közoktatás falai közé. Majd belefutottunk abba, hogy nincs egy hely Magyarországon, ami mindennek a módszertani megvalósításában segíthetne, nincsen Magyarság Háza.
A kiutazóknak – és minden középiskolásnak és egyetemistának – fotópályázatot hirdettünk, mutassák be, ők hogyan látták a „határon túlt”. Az iwiw és a Facebook oldalakon klubokat indítottunk a projektnek, egy hónap alatt számos rajongónk lett. A youtube-ra is feltöltöttünk 25 filmet, amit az utazásokról készítettek az iskolások és a tanárok. A honlapunkat egyfajta külhoni kirándulást segítő felületté alakítjuk, felhasználva ehhez a pilot projekt 182 útjának útvonalát, beszámolóit, képeit. Az Apáczai Közalapítványnál pályázó, az utazásokon résztvevő pedagógusok hozzáállása lelkes és elkötelezett. A pedagógusoknak kulcsszerepük van a projekt sikerében: ha a határon túli utazások jól sikerülnek, ha a hazaérkező diákok elégedettek lesznek a résztvevő 132 iskolában, akkor az inspirálni fogja a többi – most még nem utazó – diákot (és szüleiket is!), hogy jelezzék az iskolájuk vezetése felé, hogy ők is szeretnének utazni. Az iskola pedig majd jelzi a fenntartónak, jelzi nekünk, jelzi a politikának. És ez egy „alulról jövő” bátorítás lehet arra, hogy a program folytatódjék. Úgy tapasztalom, jelentős háttértámogatásra lesz szükség ahhoz, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja tényleg az „összetartozás” napja lehessen az iskolákban. A Határtalanul! pilot programban részt vevő pedagógusok közül többen beszámoltak arról, hogy számos kollégájuk nem rendelkezik személyes tapasztalatokkal a külhoni magyarságról, és sokan nem tudják, milyen ismereteket kellene tanítani minderről. Nagy szükség van tehát kidolgozott óratervekre, előadók ajánlására, kapcsolódó országos és helyi programok generálására, az egész logisztikai támogatására. Mindez indokolja egy önálló intézmény, a Magyarság Háza létrehozását, amely a tanácsadás mellett szakértőket, így történészeket közvetíthet ki az iskoláknak a külhoni magyarságot bemutató órára, a június 4-i iskolai emléknapra. A ház persze emellett oktatási centrum is lenne, kiállításai, interaktív felületei mind azt a célt szolgálnák, hogy bemutassa azt a helyzetet, miszerint Magyarország és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, és miképpen lehetne ezt az adottságot a jövőben a nemzet javára fordítani. Olyan intézményre volna szükség, amely ezen kívül kedvet ad látogatóinak a szomszédos országok magyarlakta területeinek személyes felfedezésére. Csak akkor lesz a Magyarság Házának jövője, ha a nemzeti összetartozás gondolatát korszerűen, fiatalosan tudja megjeleníteni és megértetni.
- Milyen konkrét ötleteket támogatnak?
– Az Apáczai Közalapítvány keretében kétféle utazást támogatunk: az egyik egy körutazás, annyi sajátossággal, hogy néhány szakmai programelemet is be kellett illeszteni az útitervbe. Például a közgazdaságot tanuló osztály látogatást tesz egy OTP bankfiókban, a forgácsoló osztály ellátogat egy magyar gépipari vállalkozó üzemébe, az ács-állványozó osztály felmegy néhány padlásra ácskötéseket nézni, satöbbi. És persze ezek mellett megtekintik mindazokat a hagyományos turisztikai nevezetességeket, amit „illik” megtekinteni. A másik fajta utazás inkább táborozás jellegű, ahol a magyarországi szakközépiskolások egy határon túli, hasonló profilú magyar testvérosztállyal valami művet hoznak létre közösen, olyan valamit, ami kapcsolódik az általuk tanult mesterséghez. Például egy vízvezeték-szerelést tanuló csoport Szabadkán, a helyi magyar szakiskola udvarán egy szökőkutat épített: a magyarországiak készítették a vízvezetéket, a szabadkai magyar fiúk a kőművesmunkát végezték és közösen burkolták mozaikkal. Egy másik példa, hogy egy nemzetközi hírű magyarországi hegedűművész egy magyarországi és egy erdélyi zeneiskola diákjainak tart Erdélyben kurzust. Ezek a projektek egy-egy közös cselekvésen keresztül összehozzák a részt vevő gyerekeket, tanár kollégákat. A projektet előkészítő kutatásunk szerint a magyarországi szakiskolai osztályok tanulóinak 42 százaléka még soha nem járt a szomszédos országokban. Nem azért, mert nem szerettek volna, hanem azért, mert nem volt rá lehetőségük. Óriási dolog, hogy egy busznyi fiatalnak közel a fele életében először eljuthat a magyarlakta területekre, és ott a kulturális és szakmai élményeken túl emberi kapcsolatokra tesz szert.
- A közalapítvány honlapján közleményben üdvözölték a Fidesz képviselői által benyújtott határozattervezetet, amely egyébként hivatkozik is az Apáczai pilot programjára. Abban a kontextusban, hogy utólag egyesek (pl. a Jobbik elnöke) megpróbálták kisajátítani az intézményesített határon túli osztálykirándulások ötletét, talán jó lenne tisztázni, honnan jön a projektterv.
– A határon túlra irányuló osztálykirándulás egy alkalmas eszköz lehet a magyarországi diákok külhoni magyarokkal kapcsolatos tudatlanságának lebontására – az alapgondolat az Apáczai Közalapítvány projekttervei között már 2001-ben megjelent, akkoriban azonban nem tudtunk az ötlethez forrást is hozzárendelni. Az elképzelést aztán beépítettem az általam írt Magyariskola Programba, amit a Régió 2006/1. számában publikáltam. Két évvel később írtam meg azt a pályázatot, amely 220 millió forintot hozott az országos kiterjedésű külhonba irányuló tanulmányi kirándulás pilot-jára. Tavaly december 4-én közölt cikkemben a külhoni „nagy osztálykirándulást” a történelmi fiaskó megismétlődésének legjobb ellenszereként ajánlottam az olvasók figyelmébe, és ugyanitt javasoltam a Magyarság Házának megalapítását is. Egy jó projektötlet persze sok embernek eszébe juthat. A puszta ötletnél azért jóval továbbléptünk: kidolgoztuk és most ki is próbáljuk, hogyan lehetséges több százezer fiatalt bevonni és élményekkel, tudással megajándékozni a külhoni magyarság megismertetése érdekében. Bízom benne, hogy nem fullad be forrás hiányában ez a program is, mint korábban jó pár a külhoni támogatási területen. Remélem, a politikai „hátszél” a program kiterjedését eredményezi.
- Testvériskola-programok eddig is működtek, illetve a már a kilencvenes években kialakuló testvértelepülés-kapcsolatok révén eddig is nyílt lehetőség a kommunikációra, ismerkedésre. Miben hoz újat a Határtalanul! program?
– A Határtalanul! programnak egyrészt sajátossága, hogy a teljes Kárpát-medencére kiterjed, ami azt jelenti, hogy például a pilot programban bármely magyarországi szakközépiskola bármely magyarlakta területekre szóló utazásra pályázhatott bármennyi kiutazó gyerekkel..
Másik jellemzője a programnak – és talán a leglényegesebb! –, hogy egy szemléletmódot igyekszünk Magyarországon a fiatalok között elterjeszteni: hogy a magyarlakta területekre kirándulni fiatalos, klassz, menő dolog. A külhoni kirándulás ugyanis nem lehet csak a jobb iskolák kiváltsága, nem lehet pénzkérdés, világnézeti kérdés. Ezért a program operatív tervezésekor korántsem csak osztálykirándulásokban gondolkodtunk, hanem egy országos – jobb híján használom ezt a szót – „mozgalomban”, egy olyan közhangulat megteremtésében, amelynek keretében „trendi” a külhoni utazás, az ottani kapcsolatok, a külhoniakról szóló tudások.
- Mi történik, ha valaki egyszerűen nem akar részt venni egy ilyen kiránduláson? Minden diák irtózik a „kötelező” szó hallatán. Valóban „kötelező tananyag” leszünk számukra?
- – Jelenleg a projekt kipróbálása pályázati formában történik, így ha egy diák nem akar részt venni, könnyen találnak a helyére másikat. Nem kétséges a számomra, hogy ha sikerül „trendi” cselekvésként elfogadtatnunk a fiatalok körében a külhoni kirándulás tényét, akkor inkább azzal kell megküzdenünk, hogy többen szeretnének jönni, mint a források szabta lehetőség. Véleményem szerint egy „kötelező” rendelkezés az iskola vezetését kötelezi, és nem a diákokat: az intézményvezetésnek pedig az a feladata, hogy megtalálja azt a megvalósítási formát, amely a leginkább célravezető és kivitelezhető. Csak egy példa: miért ne lehetne, hogy az Összetartozás Napján több magyarországi iskola valamilyen közhasznú cselekedetet végez (papírt gyűjt és leadja, parkot tesz rendbe) és a befolyó – nyilván szerény, de nem is ez a lényeg! – bevételt felajánlja egy-egy szórványban működő magyar iskolának? A közösségért végzett munka örömét, a felajánlás gesztusát a mai Magyarországon égető szükség lenne újratanulni. „Kötelező tananyag” lesz a külhoni magyarság? Ami engem illet, ennek nagyon örülnék. Egy ügyes iskola ezt nyilván úgy oldja majd meg, hogy a diákok szemében ne a „kötelező” szó hangsúlyozódjék, hanem a „lehetőség” szó. A lehetőség egymás megismerésére, megértésére, adott esetben a szolidaritásra. A projekt legfontosabb társadalmi eredményének Magyarországon azt a tovagyűrűző hatást tartom, amely a kiutazó diákok mellett a családjukat, személyes környezetüket érinti. Hazaérkezik a diák, és otthon elmondja az élményeit, elmeséli, hogy jól érezte magát, és bármiről beszél, a külhoni magyarságról fog beszélni. Ez sok szülő, nagyszülő fejében fog apró kis változásokat eredményezni. Egy rétege lehet a projekthatásoknak a kialakuló személyes kapcsolatok nemzetpolitikai eredménye: a Trianon-trauma, valamint a 2005. december 4-i trauma közös feldolgozása, meghaladása. A projekt erősíteni fogja – vélhetően elsősorban szórványkörnyezetben – azt az érzést, hogy „nem vagyunk egyedül, számon tartanak minket, értékesek vagyunk”. Én korántsem tartom lebecsülendőnek ezt a lelki aspektust. De például teljesen más jellegű hatás következik abból is, hogy a kirándulók külhonban fognak megszállni, étkezni, kulturális javakat fogyasztani, reményeim szerint évente százezres létszámban.
- Egyre gyakoribb, amikor az Erdély-láztól megittasult honfiak a ló túlsó oldalára esnek, eljönnek a skanzenbe „igazi magyarokat” nézni. Némileg a már működő testvériskolai programok is azt igazolják, hogy egy ilyen párnapos vagy –hetes itt-tartózkodás során gyakorlatilag nem látható meg "Erdély igazi arca".
– Egyetlen látogatástól, egy emléknaptól, a Magyarság Házától azonnali csodát nem lehet várni. Elég arra gondolni, hogy hány év lemaradását, hány dolog megbeszéletlenségét, hány cselekvés elvégzetlenségét kell közösen bepótolnunk. A csoda, „Erdély igazi arca” első pillantásra nem fog megmutatkozni a többségnek, hiszen ez egy hosszú, soktényezős folyamat. A pilot programunk keretében is van már egy társaság, akik bár májusban jöttek haza Erdélyből Budapestre, de ahogy elmondták, már szervezik, hogy augusztusban néhányan visszautazzanak. Bizonyára lesz közülük olyan, aki később megint vissza fog menni, és majd átlát azokon a toposzokon, amelyekre a kérdés utal. És ha majd a parlamenti határozathoz kormányhatározat, és ebből következően a program kiterjedése is társul, akkor egyszerű statisztikai kérdés lesz, hogy egyre több az olyan fiatal, aki előbb-utóbb Erdély igazi arcát is meglátja, megismeri és megérti. Transindex.ro2010. július 21.
Erdélyben sem lehet!
Tisztelt Szerkesztőség!
Az Új Magyar Szó rendszeres olvasójaként tisztelettel felkérem Önöket, hogy az egyik lapszámukban megjelent Erdélyben lehet, Szerbiában nem című tudósításuk egyes megállapításait alátámasztandó, nevezzék nevén azokat a sovinisztának és nacionalistának bélyegzett dallamokat, amelyeket az idei gyergyószentmiklósi táborban ismét fellépő Kárpátia együttes fog játszani.
Üdvözlettel, Veress Dávid, Csíkszereda
Tisztelt Veress Dávid!
Az Új Magyar Szó 2010. július 15-i számában közölt cikkünkben megjelent minősítéseket enyhének tartjuk, a nyomdafestéket nem érdemlő dalszövegeket nem szándékozunk közlésükkel népszerűsíteni. Megértését köszönjük,
A szerk. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. július 21.
A 250 éves templom tiszteletére
Szatmár megye – Az Érszakácsi Református Egyházközség idén ünnepli temploma fennállásának 250. évfordulóját. A kerek jubileum alkalmából az érszakácsi református hívek felújítják az Isten Házát.
Az érszakácsi református templombelső ezekben a hetekben teljesen megújul. Egy helyi munkacsoport kijavítja a templom falain keletkezett repedéseket, majd le is festi a falakat és kicseréli a régi ablakokat újakra. Ezután következhet majd a templompadok sötétbarna színre való lefestése. A munkálatok menetéről Gál Sándor református lelkipásztor számolt be lapunknak.
Áldozatvállalás
„A templom felújításának idei költségei meghaladják a 10 000 lejt, amelyet a hívek áldozatosadományaiból gyűjtünk össze” – kezdte beszámolóját a lelkész, majd elmondta, hogy felnőtt egyháztagonként 30 lej kifizetéséről döntött az egyházközség presbitériuma. A munkálatok már öt hete elkezdődtek és előreláthatóan július végéig fognak tartani. A lelkipásztor azt is elárulta, hogy az ősz folyamán egy ünnepi hálaadó istentiszteleten emlékeznek meg a negyedévezredes templomról, amelyen Ft. Csűry István püspök prédikál majd.
A 480 lelkes gyülekezet a templomjavítással egy időben több más, nemrég visszakapott épületét is rendbe teszi, de ezeknek költségei már meghaladják a hívek erejét. Ezért a lelkész arra kérte az Érszakácsiból elszármazottakat, hogy őseik iránti tiszteletből, lehetőségeik szerint anyagiakkal is támogassák az egyházközség épületeinek felújítására irányuló törekvéseket. erdon.ro2010. július 21.
Figyelmeztetett a volt püspök
„Egyházi tisztségekre nem jelölhetők azok, akik a kommunista diktatúra idején, valamint napjainkban nyilvánvalóan egyházunk kárára jártak el, valamint azok, akik tisztségükről önkényesen és elfogadhatatlan módon lemondtak” – idézte mai (szerdai) nyilatkozatában a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Választási Szabályzatának második szakaszát Tőkés László, egykori püspök, EP-képviselő.
A volt püspök továbbá kitért arra is, hogy nem ajánlott a szektás irányt képviselő egyháztagoknak (így például a CE Szövetségnek – szerk. megj.) vezető egyházi tisztségekre való jelölése sem. Ezeken kívül azt is hangsúlyozta, hogy az egyházkerületi és egyházmegyei lelkészjellegű tisztségekre nézve szükséges az Átvilágító Bizottság tisztázó határozata. Tőkés nyilatkozatában ugyanakkor önkéntes visszalépésre szólítja fel mindazokat, akik a fenti alapkövetelményeknek nem tudnak eleget tenni. erdon.ro2010. július 21.
Az Összetartozás szobra Székelyföldön
Ünnepélyesen is felavatják július 25-én, szombaton a székelyföldi Csíkmenaságon az „Összertozás emlékművét”, amely egyszerre tiszteleg a két világháború hősei előtt, ugyanakkor a Kárpát medencében élő összes magyar összetartozását is szimbolizálja. Alkotója szerint megjeleníti korunk eszmei szemléletváltását, s erőt ad határainkon túl élő testvéreinknek is.
A XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor idején, szombaton ünnepélyesen is felavatják a székelyföldi Csíkmenaságon a „Csíkmenasági Összetartozás Emlékművet”. Az alkotás tiszteleg az első, és második világháború hőseinek emléke előtt, s megihlette azt a kárpát medencei magyarság egyetemes, sok évszázados kultúrájának tisztelete, a közös európai polgári értékrend alapján a magyar nemzet határokon túlnyúló összetartozása is - mondta el lapunknak Bencze Gábor szobrászművész, az emlékmű készítője.
A három alakos, több mint öt méter magas, monumentális mészkőszobor egy anyát, és a belékapaszkodó két gyermeket mintáz. A művet két hónapja állították fel Csíkmenaságon, s azt a Fejér megyei Felcsút község ajándékozta a székelyföldi településnek. Szombati, ünnepélyes felavatására hivatalos Orbán Viktor miniszterelnök, Schmitt Pál leendő köztársasági elnök, Tesseli Zoltán országgyűlési képviselő, illetve Melocco Miklós szobrászművész is. Felcsút és Csíkmenaság három éve testvér-települési kapcsolatban állnak, a szobor elkészítését, Székelyföldre szállítását, és felállítását összefogással, civil forrásokból oldották meg – részletezte Bencze Gábor.
A művész úgy véli, hogy európai, demokratikus jogállamokként, a békés Kárpát medencei együttélés jegyében, az egyetértésre való törekvés az összes itt élő nemzet együttes felemelkedéséhez vezethet. A szombaton felavatandó emlékmű a magyarság összetartozását, identitásának megerősödését jelenti. Bencze szerint korunk eszmei paradigmaváltása reményt, erőt, és igényt támaszt államhatárainkon kívül élő honfitársainkban, hogy magyarságuk legitim, megkérdőjelezhetetlen, és szilárd legyen, és a Magyar Köztársaság vigyázó kezét maguk felett érezzék. A szobrász rendkívül örömtelinek és kimagasló diplomáciai eredménynek tartja, hogy a székelység ilyen emlékművet emelhetett szülőföldjén, s hozzátette: az alkotás mögött igen mély emberei kapcsolatok rejlenek, az az egész magyarság közügye, és szimbolizálhatja az említett szemléletváltást az egész Kárpát medencében.
Csibra Tibor. MNO2010. július 22.
Többnapos szoboravatóra készülnek
Többnapos ünnepséggel készülnek a hétvégére Csíkmenaság lakói, melynek keretében felavatják a magyarországi Felcsút testvértelepüléstől ajándékba kapott köztéri szobrot és a település újonnan létesített parkját.
Amint már lapunkban beszámoltunk róla, teljesen megújult a település központja. Lebontották a régi tejcsarnok és tűzoltószertár épületeit, amelyek új helyet kaptak. Sétányokkal, díszcserjékkel és padokkal ellátott kis parkot is létrehoztak. Ebben a térben állították fel az Anyaság nevet viselő alkotást. A Bencze Gábor felcsúti szobrászművész készítette műalkotás egy édesanyát és két árva gyerekét ábrázolja, az első és második világháborúban elesettek özvegyét és árváit jelképezi.
A menaságiak a testvértelepülésükkel közösen szervezik az ünnepséget. Pénteken 14 órától egy, a központból induló sétakirándulás keretében Tompos Sándor és Bartalis László tanárok előadásában a település történelmét lehet megismerni. Július 25-én, szombaton 11.30-tól ünnepi szentmisét tartanak, majd 13 órától veszi kezdetét a szoboravatási ünnepség, az Összertartozás emlékművének avatása. melyen közreműködik a csíkszentgyörgyi fúvószenekar. Többek között megemlékeznek az elesett hősökről és elhangzik a csíkmenasági hagyományőrzők Katonadalok című előadása. 17 órától Fotográfiai emlékek, katonai dokumentumok Csíkmenaságról címmel nyílik tárlat a falubeliektől összegyűjtött háborús emlékekből, fényképekből, tábori levelekből és dokumentumokból. A szombati nap a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Táncba fordulva című táncjátékával zárul, mely után táncházat is tartanak. Vasárnap 10.30-tól kezdődik a szentmise, majd a művelődési ház kertjében bográcsozásra kerül sor. Az ételkóstolások mellett kézműves foglalkozásokat (kőfaragás, fazekasság, bútorfestés, gyöngyfűzés, fafaragás) is kipróbálhatnak az érdeklődők. Az eseménysorozat a felcsútiak vendégszereplésével és a csíkmenasági gyerekek és felnőttek előadásaival zárul, melyek 20 órától kezdődnek. Szervezők: Csíkszentgyörgy Község Polgármesteri Hivatala, Csíkmenasági Közösségmegtartó Egyesület, Csíkmenasági Közbirtokosság, Felcsút és Csíkmenaság közössége. Társszervezők: Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület és DTP Stúdió (Székelyudvarhely). Székelyhon.ro