udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4068 találat lapozás: 1-30 ... 3061-3090 | 3091-3120 | 3121-3150 ... 4051-4068 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2010. október 11.

Szőcs Géza: a csíkszeredai dokumentumfilm-fesztivál közelebb hozza egymáshoz a magyar és román nemzetet
A politika olykor nem vagy csak nagyon nehezen tudja elérni a két nemzet érzelmi és tudati közeledését, a kultúra viszont saját eszközeivel ezt sikeresebben és hatékonyabban képes megvalósítani - mondta az MTI-nek szombaton este Csíkszeredában Szőcs Géza. A magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára film.dok magyar-román dokumentumfilm-fesztivál díjkiosztó gálájának volt a vendége Lezsák Sándorral, a magyar Országgyűlés alelnökével együtt.
Beke Mihály András, a fesztivál elnöke emlékeztetett: az immár hatodik alkalommal megrendezett film.dok fesztiválra 150 beérkezett filmből 47 mű maradt a szoros élmezőnyben, a hét folyamán ezeket láthatta a közönség.
A fesztivál fődíját Bence meg a többi jómadár, Molnár Attila Dávid és Tóth Zsolt Marcell alkotása kapta, amely a legrangosabb nemzetközi természetfotós díjak birtokosát, a világ legjobb madárfotósaként emlegetett Máté Bencét mutatja be.
A zsűri elismerő oklevelét kapta az Apró örömök című film (Bálint Ibolya rendezésében), Katalizátorok (Gulyás János rendező). A Csíkszereda Város díjában részesült az Aliszka (Gadó György Pál, Szűcs Tamás rendezésében), valamint a Csapda (Sipos András alkotása). A zsűri különdíjjal jutalmazta a Madarak útja (Drumul Pasarilor) (Klara Trencsenyi és Vlad Naumescu rendezése) című filmet. A Magyar Televízió díját a Mátyás, Mátyás című kísérleti animációs dokumentumfilm nyerte (Felméri Cecília rendezésében). A Duna Televízió díját két alkotás között osztották meg, az egyik a Megtagadva (Mészáros Antónia rendezése), a másik pedig A legbátrabb város (Matúz Gábor rendezése).
Szőcs Géza beszédében elmondta: a fesztivál szervezőinek az volt a célja, hogy a két szomszédos nemzet szakemberei, a magyar és a román filmesek, illetve közönségük között új, szerves, természetes szakmai és emberi kapcsolatokat teremtsenek. Ha valóban fontosnak tartjuk a nemzet szellemi-lelki egységének megteremtését, akkor nem szabad megtorpanni a határoknál, hanem tovább kell lépni - fogalmazta meg a fesztivál legfőbb üzenetét az államtitkár.
A román-magyar dokumentumfilmes együttműködés szakmailag is hasznos lehet a két egymástól eltérő és mégis egymáshoz közelálló világú és nyelvezetű mozgókép számára - tette hozzá. „Mindezekért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkáraként megtiszteltetésnek tartom, hogy támogatásunkkal hozzájárulhattunk a fesztivál megrendezéséhez” - mondta Szőcs Géza.
Lezsák Sándor megállapította: a dokumentumfilmes szakma képviselői a „valóság jegyesei”, nagy szükség van ma a valóság üzeneteire. Utalt a Lakitelki Televíziós szemle rendezvényeire, amelyek hasonlóan értékes műveket mutattak be eddig.
Kelemen Hunor kulturális miniszter szerint a fesztiválon bemutatott dokumentumfilmek valóban közelebb hozzák egymáshoz a két nemzet lakóit, a filmesek alkotásai révén más megvilágításban is megtapasztaljuk a körülöttünk lévő valóságot. Krónika (Kolozsvár)

2010. október 11.

Szórványkonferencia zajlott a hétvégén Tordán
Az RMDSZ szórványstratégiájának alappillére az erős, önálló magyar tanintézmények, kulturális, közösségi központok létrehozása a szórványközösségek számára: most megérett az idő arra, hogy ez a stratégia kiegészüljön a Székelyföld és a szórványközösségek közötti szolidaritást, összetartozást erősítő új együttműködési formákkal – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken Tordán, a székelyföldi megyék közösségépítő programja keretében rendezett szórványkonferencián.
A Hargita és Kovászna megye kezdeményezte program célja, hogy kulturális és más jellegű rendezvények szervezése révén erősítsék a szórványban élő magyarok önazonosság-tudatát, a tömbmagyarság és a szórvány szellemi kötelékeit.
A tordai polgármesteri hivatalban tartott eseményen Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettesen kívül többek között jelen volt Borboly Csaba és Tamás Sándor, a Hargita, illetve a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Sógor Csaba EP-képviselő, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, de részt vettek Beszterce-Naszód, Kolozs, Fehér és Temes megye szórványmagyarságának képviselői is.
Az esemény fővédnöke, Markó Béla úgy értékelte, az elmúlt évek számos pozitív példája azt bizonyítja, hogy kellő elhatározással, következetes munkával megállíthatók, mi több, helyenként megfordíthatók a szórványközösségek életét meghatározó kedvezőtlen folyamatok: a lemorzsolódás, a további szórványosodás. „Bizonyosságot nyert, hogy egy közösség szórványban is megmaradhat és erősödhet” – mutatott rá. Az elnök leszögezte: tévednek azok, akik a Székelyföld jövőjét, sorsát szembeállítják a szórvány sorsával, és azoknak sincs igazuk, akik lemondóak a szórványság megmaradásának tekintetében. Mindkét közösség különböző, sajátos helyzetben van, az RMDSZ-nek pedig mindkét helyzetben megoldást kell találnia – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Az RMDSZ-elnök arra emlékeztetett: pár évvel ezelőtt sokan még álomnak, egy deklaratív célnak tekintették a tordai magyar iskola létrehozását, ma már azonban egy erős magyar tanintézmény működik a Kolozs megyei városban. Markó Béla ugyanakkor dicséretesnek és követendőnek nevezte a székelyföldi megyék kezdeményezését, amely fontos példája annak, hogy az erdélyi magyarság ma is csupán összefogás, szolidaritás révén válhat erős közösséggé.
A konferencián tartott beszédében Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kiemelte: a tömbmagyarság minden magyarért felelős, a szórványban élőkért és a csángókért is. Az EP-képviselő elmondta, az anyaországnak és Székelyföldnek gazdasági érdeke is, hogy erős magyarszórvány közösségek legyenek.
„A szórványban élőknek fontos tudniuk, hogy az anyaországiak és a székelyföldiek hogyan viszonyulnak a kistömbben élő magyarokhoz. Egy kiszámítható nemzeti támogatásra van szükségük ahhoz, hogy identitásukban erősek maradhassanak” – hangsúlyozta a képviselő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy minél több szinten intézményesíteni kell a szórványközösségeket, hogy legyenek olyan szervezetek, egyesületek és alapítványok, amelyek összefogják és támogatják őket.
Borboly Csaba azt hangsúlyozta: a székelyföldi megyék által létrehozott program célja, hogy a többségből származó előnyöket és eszközöket a szórványban élő magyarok javára is fordítsák. „Ez a kapcsolat azonban nem egyoldalú, hiszen a székelyföldiek, a székelyek is tanulhatnak a szórványban élőktől: toleranciát, kitartást, de főként azt, hogy miként lehet nehéz körülmények között megőrizni a nemzeti önazonosságot” – mutatott rá Borboly Csaba. Gyergyai Csaba, Krónika (Kolozsvár),

2010. október 11.

Az ezeréves gyulafehérvári püspökség tiszteletére
(MTI) – Kiállítást és konferenciát tartanak Budapesten a gyulafehérvári püspökség – később érsekség – ezeréves fennállásának alkalmából – közölte a szervező Teleki László Alapítvány az MTI-vel; a kiállítást Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nyitja meg.
A Szent Mihály-székesegyház és érseki palota régészeti és építészettörténeti kutatása és helyreállítása című konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban rendezik hétfőn és kedden. A rendezvényt – ahol egyetemi tanárok, régészek, művészettörténészek, restaurátorok, építészek adnak elő – Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke nyitja meg. Népújság (Marosvásárhely)

2010. október 11.

Székelyföldi RMDSZ
Létre kell hozni az RMDSZ székelyföldi szervezetét, külön területi elnökkel, aki összehangolja, irányítja a térség autonómiapolitikáját — fejtette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a városi RMDSZ elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ-nek sokkal markánsabb Székelyföld-politikára van szüksége, éppen ezért úgy döntött, a februári kongresszuson javasolja a székelyföldi területi szervezet megalapítását.
Ehhez alapszabályzat-módosításra van szükség, erre irányuló javaslatukat terjesztik majd a kongresszus elé. Antal Árpád elképzelése szerint a székelyföldi szervezet, ennek elnöke koordinálná a térség politikáját, összehangolná az autonómia érdekében tett lépéseket, és képviselné a régiót az országos elnökségben is. Antal elismerte, ugyan van az RMDSZ-ben székelyföldi platform, és léteznek más, a térség politikusait képviselő csoportosulások is, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a szövetség jelenlegi felépítése, az SZKT súlyának csökkenése nem tette lehetővé, hogy hangsúlyosan megfogalmazzák a régió igényeit. A sepsiszéki, háromszéki RMDSZ újra rangot és jelentőséget ad az RMDSZ miniparlamentjének, az SZKT-nak, módosító javaslataikkal azt kívánják elérni, hogy ismét igazi vitafórummá és döntéshozó testületté váljék — mondta Antal Árpád. Erdély.ma

2010. október 11.

Templomavató hálaadó istentisztelet Lugoson
Csűry István királyhágómelléki református püspök részvételével avatták fel vasárnap délután a felújított lugosi református templomot.
A templomavató hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Csűry István református püspök, részt vettek és köszöntőket mondtak Pataki Károly, az egyházmegye főgondnoka, a lugosi felekezetek képviselői, a református egyházmegye lelkipásztorai, valamint Révész Jánosné Abruczki Anikó, az etyeki testvérgyülekezet lelkipásztora, Marossy Zoltán alprefektus, Francisc Boldea lugosi polgármester, Halász Ferenc Temes megyei és Pozsár József lugosi RMDSZ-elnökök. Csáki Katalin elmondta Fülöp Lídia lugosi költő erre az alkalomra írt Templomavatásra című versét. Vasárnap ünnepelték a lugosi és az etyeki (Magyarország) református gyülekezetek közötti testvérkapcsolat létrejöttének tizedik évfordulóját is.
Gáll Zoltán lugosi lelkipásztor a Nyugati Jelennek elmondta: húsvét után fogtak hozzá a templomtorony és a tető deszkázatának felújításához, a tetőcserepeknek Lindab típusú cserepekre való kicseréléséhez, valamint a templom külső felületének teljes újravakolásához és festéséhez. Az augusztus végén elkészült, 330 ezer lejbe került felújítási munkálatok költségeit a gyülekezet tagjainak adományaiból, a bérleti díjakból és két egyháztagtól kapott kamatmentes kölcsönből fedezték. Erdély.ma

2010. október 11.

Jog az élethez
Egész napos rendezvénysorozattal hívta fel a figyelmet az élet védelmének fontosságára tegnap a húsz éve működő sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis Magzat- és Gyermekvédő Társaság.
A Krisztus Király-templomban tartott hálaadó szentmisén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a szíriai Námán példázatán keresztül hangsúlyozta, az élet a fogantatástól kezdődik, és mindenkinek joga van az élethez, a délutáni találkozón pedig a társaság megalapításának körülményeiről, az eltelt két évtized munkájáról, a bajbajutottak megsegítése során tapasztaltakról és az elért eredményekről számoltak be a társaság alapítói, dr. Kovács Zita gyermekorvos és Csató Béla pápai káplán, valamint a szervezet tagjai és az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthon működtetői és haszonélvezői.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. október 11.

Bence meg a többi jómadár vitte a pálmát
A közönség érdeklődése, a csíkszeredaiak segítőkészsége, valamint a pozitív sajtóvisszhang elégtételt jelentett a szervezőknek a fáradságért, és megerősítette őket abban a meggyőződésükben, hogy szükség van a dokumentumfilmek fesztiváljára. A zsűri véleménye szerint a szombaton véget ért Film.dok-on bemutatott filmek színvonala felülmúlta a korábbi fesztiválokon látottakét. A fődíjat a világ legjobb madárfotósaként emlegetett Máté Bencéről készített portréfilm vitte haza.
Jobb idők jönnek a filmek készítőire és kedvelőire az Európai Unióban, ugyanis a brüsszeli politikai műhelyekben a filmeseket támogató döntések érlelődnek – tudtuk meg szombaton, a Film.dok díjkiosztó gáláján Szőcs Gézától, a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztériuma kulturális államtitkárától, aki egyenesen Brüsszelből érkezett erre az eseményre. Kelemen Hunor román kulturális és örökségvédelmi miniszter arról szólt üdvözlőbeszédében, hogy szeretnék az erdélyi magyar filmesek számára is elérhetővé tenni a romániai költségvetési forrásokat, a tárca partner kíván lenni számukra. A Film.dok szervezőinek azt javasolta a miniszter, hogy akkreditáltassák a fesztivált az Országos Filmközpontnál, így a különböző pályázatoknál figyelembe tudnák venni mind a részvételt, mind a díjakat. Kelemen Hunor azzal biztatta a filmeseket, hogy a jövő évben sorra kerülő magyar–román közös kormányülésen a közös filmgyártást támogató alap létrehozását javasolják.
A filmes együttműködést szorgalmazta Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke is, aki a Lakiteleki Televíziós Szemlét képviselte a gálán, és a Film.dok legjobb három filmjét meghívta Lakitelekre.
Takács Éva, Hargita Népe (Csíkszereda)

2010. október 11.

Székházavató a Magyar Polgári Pártnál
Szász Jenő: "Azért van MPP, mert az RMDSZ nem teljesített"
Szombaton avatta fel székházát Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezete. A marosvásárhelyi Aurel Filimon(volt Iskola) utca 28. szám alatti ingatlant a tagság és szponzorok támogatáával béreli, mivel – ellentétben más pártokkal – sem a megyei, sem a városi tanács nem utalt ki székházat az MPP számára.
Az avatóünnepségen a párt tagjai, a történelmi egyházak képviselői mellett jelen volt az MPP országos elnöke, Szász Jenő, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, László György, az MPP Maros megyei elnöke valamint Kelemen Ferenc, a marosvásárheyi szervezet elnöke.
Beszédében László György megyei elnök hangsúlyozta: a székház felavatása ünnep az MPP számára, hiszen ez is bizonyítja, hogy a szervezet él és gyarapodik, vannak támogatói. Ünnep, mert a megyei tagság régi vágya teljesült: immár van, ahova "bejönni", "haza jönni", hiszen ez a ház mindig nyitva áll majd mindenki számára. "Összetartozásunk jelképe is ez a hajlék, összetartozásunk jele az, hogy ma itt ennyien összesereglettünk a megye minden pontjáról, hogy történelmi felekezeteink elöljárói megjelentek. Megmaradásunk és gyarapodásunk érdekében mindenképpen egymásra vagyunk utalva. Együtt erősek lehetünk, de csakis akkor, ha egy jól meghatározott cél lebeg előttünk. Ennek a célnak rendeljük alá munkánkat, mindennapjainkat. Ez a cél kell meghatározza ezen új iroda szellemiségét is. Olyan hely kell ez legyen, amelynek kisugárzása van. Akkor bizakodóak lehetünk. Erősek lehetünk, és ezt az erőt éreznie kell közösségünk tagjainak is. Ha ők érzik, hogy értük vagyunk, velük vagyunk, hogy munkánknak értelme van, és nem egy, a valóságtól elrugaszkodott politikai elit papol – akkor ez az erő hatványozódni fog. Akkor egy év múlva, két év múlva vagy tíz év múlva elmondhatjuk, hogy értelme volt az áldozatnak és értelme volt a mai napnak is" – nyilatkozta a megyei elnök. A székházat Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese valamint Nagy László unitárius lelkész, püspök-helyettes áldotta meg. A szalagvágást követően megtartott sajtótájékoztatón László György elmondta, nem "hivatalból" kapták a székházat, mint más pártok, az érvényben levő törvények alapján, hanem bérbe vették a helyiségeket. De továbbra is reméli, hogy a megyei önkormányzat kiutal egy pártszékháznak alkalmas ingatlant az MPP-nek is. Kelemen Ferenc, a marosvásárhelyi szervezet elnöke kifejtette: " az MPP él, dolgozik és jövőképet kíván teremteni az emberek számára, erősíteni a magyarságtudatot". Toró T. Tibornak – aki az MPP-t a jóra való restség példaképének címkézte egy internetes sajtótájékoztatón – "üzente", hogy "nagy tévedésben van", hiszen a széházavató, a nemzet ünnepeinkre való megemlékezések, Marosvásárhely főterének átrendezésével kapcsolatos javaslataik, az internetes mozgalom elindítása az utcanaveink visszaszerzésére, a helyi választásokra való felkészülés mind-mind azt bizonyítja, hogy az MPP igenis dolgozik. Ilie Nastase volt élsportoló romákkal és a Székelyföld etnikai összetételének megváltoztatásával kapcsolatos kijelentéseit is sérelmezte. Izsák Balázs, az SZNT elnöke azokról az elvárásokról beszélt, amelyek megfogalmazása szükséges ahhoz, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések beilleszthetők legyenek a magyar nemzetpolitikába. "Oltalmazó hatalom szerepvállalását várjuk el Magyarországtól, azt a szerepet, amit Ausztria töltött be Dél-Tirol esetében. Ami a marosvásárhelyi önkormányzati választásokat illeti, itt olyan magyar képviseletre lesz szükség, olyan személyekre, akik nevét, tevékenységét a város magyar lakossága jól ismeri és értékeli" – jelentette ki Izsák Balázs. Szász Jenő pártelnök elégtétellel nyugtázta a párt megyei székhelyének avatását, ami bizonyítja, hogy "új lendületet kapott a megyei szervezet az új vezetéssel". Az elmúlt 20 évet az erdélyi magyarság szempontjából RMDSZ-korszaknak, a szövetség politikai monopólumának nevezte, amire az MPP-nek alternatívát kell kínálnia. "Azért van MPP, mert az RMDSZ nem teljesített. Mert az RMDSZ nem ért el jelentős eredményeket" – nyilatkozta. Hogy az EMNT mint párt jelent-e alternatívát? A Tőkés László püspök által létesítendő új pártnak Szász Jenő szerint nincs értelme, zavart kelt, és egyébként is "Tőkés László 20 évet késett ezzel, és végleg le is késett". A Népújság kérdésére, hogy a 2012-es önkormányzati választásokon az MPP külön állít-e jelölteket vagy szövetkezik adott esetben az RMDSZ-szel, Szász Jenő kifejtette: lesz egy bizonyos százalék, ami alatt nem kínálnak versenyhelyzetet, de Maros, Hargita, Kovászna megyében saját jelölteket kívánnak állítani. "Maros megyében, Marosvásárhelyen demokratizálni szeretnénk a magyar társadalmat, politikai pluralizmusra van szükség. A párt jelenleg az önkormányzati választási stratégiáján dolgozik" – tette hozzá.
(antalfi) Népújság (Marosvásárhely),

2010. október 12.

Markó szerint kormányzati felelősségvállalással kell elfogadnia a törvényt
Mielőbb el kell fogadni az oktatási törvényt, egy éves késében vagyunk, hiszen elkezdődött az iskolai év - jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint az ősz folyamán el kell fogadni az oktatási törvényt. Szerinte a kormánynak felelősségvállalással kellene elfogadnia a törvényt, ugyanis csekély annak az esélye, hogy belátható időn belül megszavazza azt a parlament.
Az államfővel folytatott megbeszélésről elmondta, a nyugdíjtörvényről tárgyaltak, az UNPR pedig elfogadta az államfő ezzel kapcsolatos, a parlamentnek visszaküldött jogszabály esetében megfogalmazott kérését, vagyis azt, hogy a nők nyugdíjkorhatára legyen a férfiakénál alacsonyabb. A jövő évi költségvetés, a befektetési prioritások és az EU-s pénzalapok lehívása is a megbeszélt témák között szerepeltek. (realitatea)
„Majd megpróbálom én helyettesíteni az ellenzéket” – vette tudomásul Traian Băsescu államfő, hogy a tegnap délre összehívott, a Cotroceni-palotában megtartott tanácskozásról távol maradtak a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői. Transindex.ro

2010. október 12.

Kikerülik a honatyákat – A parlament előtti felelősségvállalással fogadtatják el az oktatási törvényt
„Majd megpróbálom én helyettesíteni az ellenzéket” – vette tudomásul Traian Băsescu államfő, hogy a tegnap délre összehívott, a Cotroceni-palotában megtartott tanácskozásról távol maradtak a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői. Az ellenzékiek azzal indokolták a tanácskozás bojkottját, hogy arra meghívták az általuk árulóknak tartott Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) vezetőit is.
A találkozó elején az államfő elmondta, hogy véleménye szerint sürgősen megoldást kell találni a szavazás előtt álló jogszabályok (nyugdíjtörvény, tanügyi törvény) ügyében, össze kell állítani a jövő évi állami és társadalombiztosítási költségvetést, és össze kell hangolni a kormány tevékenységét az Európai Unió 2020-as stratégiájának elfogadásából származó kötelezettségekkel.
A találkozó után Emil Boc kormányfő, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke bejelentette, tegnap estére összehívta a koalíciós tanácsot „a kormány törvényalkotási prioritásainak kielemzése és az életbe léptetési lehetőségek áttekintése céljából”.
Hozzátette: a nyugdíjtörvényt nem lehet tovább halasztani, elvárja a parlament részéről, hogy minél hamarabb teljesítse az államfő kérését a nők 65 éves nyugdíjkorhatárának 63-ra való csökkentésére vonatkozóan. A miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, a tanügyi törvény és az egységes bértörvény sem tűr halasztást.
Felelősséget vállalnak a tanügyi törvényért
Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy a koalíciós tanács tegnap esti ülésén úgy döntöttek, hogy a kormány felelősséget vállal az oktatási törvényért. A döntést megelőzően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy erre a lépésre azért van szükség, mert a szenátus oktatási szakbizottságában továbbra is késik a jogszabály vitája.
A kormányfő-helyettes hozzátette: a tanügyi törvényt már idén ősszel meg kell szavazni annak érdekében, hogy elő lehessen készíteni a 2011 szeptemberétől való alkalmazását. A nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban Markó ismételten megerősítette, hogy a szövetség sajátjának tartja a nők nyugdíjkorhatárának 63 évre való csökkentésére vonatkozó kezdeményezést, és ekként kész megszavazni az államfő által kért módosítást.
Az egységes koalíció semlegesíti a bojkottot
A PSD és PNL távolmaradását kommentálva az RMDSZ elnöke elmondta, jogukban áll kritizálni és bojkottálni, ez az ellenzék fegyvere. „Viszont ha a koalíciós többség határozottan, egységesen felsorakozik egy-egy jogszabály mögött, az ellenzéki akciók nem akadályozhatják a törvényhozási munkát” – figyelmeztette a koalíciós társakat Markó.
Anastase nem vár szeretetet
Alig pár órával később a parlamentben ismét tetőfokra hágtak az indulatok, amikor az ellenzék által csalónak tartott Roberta Anastase képviselőházi elnök átvette az ülésvezetői teendőket. A liberális és szociáldemokrata képviselők kivonultak az ülésteremből, azt róva fel a demokrata-liberális házelnöknek, hogy a nyugdíjtörvényről való szavazáskor 170-nek „számolta” a plénumban jelen levő mintegy 80 honatyát.
A PNL és PSD jelezte, csak akkor hajlandó részt venni a törvényhozási munkában, ha Anastase lemond tisztségéről. „Jogukban áll kivonulni, de meg kell érteniük, hogy nem azért vagyunk a parlamentben, hogy szeressük egymást, hanem hogy képviseljük a románokat” – jegyezte meg Anastase.
M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. október 12.

Megemlékezés Félegyházán
Bihar megye – Vasárnap délelőtt ünnepi istentisztelettel emlékeztek Biharfélegyházán arra a 13 leventére, akik 1944. október 9-én lettek áldozatai a II. világháborúnak Nádudvar határában.
Az eseményen jelent volt a magyarországi településről Balogh Károly, aki kutatásba kezdett és adatokat gyűjt, mert kötetbe foglalná a leventék történetét. erdon.ro

2010. október 12.

A széri szülők nem hagyják az igazukat
Szatmár megye – A Szilágyszéri Általános Iskolában a tanévnyitót követően kialakult ellenségesnek mondható légkör azóta sem csillapodott. A diákok szülei egyre inkább hangot adnak elégedetlenségüknek.
Tegnap délelőtt a szilágyszéri iskola V–VIII. osztályos diákjainak szülei felháborodva gyűltek össze az iskola épülete előtt. A szülők többek között azt sérelmezték, hogy csütörtökön és pénteken nem volt tanítás, mert nem volt tanár, ám tegnap, mikor már ők is elmentek az intézményhez, minden tanár jelen volt és oktatott. Emellett sokan felháborodtak azon, hogy pénteken sok szülő tudta nélkül vitték el a diákok egy részét a bogdándi iskolába. A szülők szerint meg akarják győzni a gyermekeket, hogy a bongdándi iskolába járjanak. Elmondásuk szerint csütörtökön Mészáros Lőrinc, a bogdándi iskola igazgatója a diákok számára egy jövőre rendezendő 10 napos kirándulást ígért, amin a tanulók ingyen vehetnének részt, ha átmennek a bogdándi iskolába.
Arra a kérdésre, hogy miért nem engedik gyermekeiket Bogdándra, egybehangzóan azt válaszolták „nekünk van itt iskolánk, és itt több gyermek is van”. A panaszok között többek közt az is elhangzott, hogy a szülők féltik gyermekeiket, mivel van olyan oktató, aki nemrégiben pofozott már meg gyermeket és nem értik, hogy miért az ő gyermekeiken vezeti le valaki a dühét. Van szülő, akinek mind a négy gyermeke iskolába jár, elmondta, szeretné gyermekeit maga mellett tudni amíg lehet, eleget izgul majd értük miután bejutottak a középiskolába és városi tanintézménybe járnak majd. A felháborodott szülők elmondták, nem értik, hogy az iskola igazgatója miért állította azt, hogy a széri gyermekek kiközösítették azokat a társaikat, akik Bogdándra járnak iskolába, mivel ez nem így van. Elpanaszolták, az igazgató már tavasz óta hitegeti őket azzal, hogy megmarad az iskola a faluban. A szülők szerint inkább legyen szimultán oktatás, mintsem megszűnjön az iskola. Hozzátették azt is, hogy a VIII. osztály az elmúlt tanévben is szimultán volt, és az ott végzett diákok mindegyike középiskolában tanul tovább.
A felháborodásuknak hangot adó szülők nem értik, hogy a tanárok miért nem tartanak rendesen órákat és hivatkoznak gyakran például fejfájásra. A tanárok többsége széri lakos és a szülők számára nem világos, hogy ezeket az oktatókat miért irányították Bogdándra és más falvakba a községben. Kónya László főtanfelügyelő–helyettesnek elmondták, ha engedélyt kapnak, akkor akár ők keresnek gyermekeik számára tanárokat, hogy legyen elég oktató a faluban. Közben pedig egyéb sérelmek is felszínre kerültek, a szülők például elpanaszolták azt is, hogy az iskola teljes felújítása során a tetőn csak félig cserélték le a cserepeket és azt is, hogy nemrégiben a gyermekek egy hétig tárolt, penészes kiflit kaptak. erdon.ro

2010. október 12.

Kolozsvári tájékoztatás a honosításról
Az egyszerűsített honosítási eljárásról tartott tájékoztatót hétfőn Kolozsvárott Wetzel Tamás miniszteri biztos. Ezt megelőzően elmondta: a fórum célja az itt élő magyarok tájékoztatása a kettős állampolgárságról, az igényléssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról és a konkrét megvalósításról. A program során megbeszélést folytat a konzulátus munkatársaival és helyi magyar prominensekkel is.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény a magyar nemzeti ünnepen, augusztus 20-án lépett életbe, a kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet majd benyújtani.
A magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek vagy az ő leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok.
Az esetleges visszaélések elkerülése végett az állampolgárságot csak személyesen lehet majd kérelmezni, de a minél rövidebb sorban állás érdekében mindenképpen a lehető legtöbb helyen elérhető igénylést támogatja a kormány.
Az állampolgársági kérelmet a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál lehet majd leadni 2011. január 1-jétől. Az ügyintézési határidő három hónap, de ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, illetve a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, tehát amikor nem lehet dönteni. Így várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4–5 hónap után várható a válasz.
Az eljárás során elsőként egy formanyomtatványt kell kitölteni, amelyben az igénylő megadja személyes adatait, igazolja büntetlen előéletét, valamint kifejti, mire alapozza kérelmét.
A szükséges iratokat, dokumentumokat, így jellemzően a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat is csatolni kell. Ehhez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például anyakönyvi kivonat, keresztlevél, plébánosi igazolás vagy akár volt magyar katonakönyv is elég lesz.
Wetzel Tamás elmondta: a fordítások tekintetében minden hiteles fordítást elfogadnak, amit az adott országban hitelesnek tekintenek. Ez jóval szélesebb kör mint a jelenlegi rendszer és jóval olcsóbb is. Romániában például a közjegyzői fordítás esetén 2000–2500 forintba kerül egy anyakönyvi kivonat lefordítása.
Az eljárással kapcsolatos tennivalókra a kormány az idei évre 830 millió forintot különített el, s az első évben 250–400 ezer kérelmezővel számolnak. Szabadság (Kolozsvár)

2010. október 12.

Wetzel Tamás kolozsvári tájékoztatója az egyszerűsített honosítási eljárásról – Hogy minden magyar magyar állampolgár lehessen
Az egyszerűsített honosítási eljárásról, közismertebben a kettős állampolgárságról szervezett tájékoztatót Magyarország kolozsvári főkonzulátusa hétfőn este a kincses városban, a Báthory István Líceum dísztermében.
A körülbelül száz érdeklődő részvételével zajlott fórumon Wetzel Tamás, az illetékes magyar kormánybiztos adott kimerítő válaszokat az igényléssel kapcsolatos, az előnyökre, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó kérdésekre.
Egyetemi hallgatók, középkorúak és nyugdíjasok egyaránt ültek a hallgatóság soraiban, ekként a kérdések is nagyon sokfélék voltak, a diákkedvezményektől az igénylés anyagi vonzatáig sok minden foglalkoztatta a jelenlévőket. Egyebek mellett megtudhattuk azt is, hogy a Kárpátokon túl, a csángóknak elég valószínűsíteni a magyar felmenőket, vagy hogy azért kérnek olyan személyi adatokat, mint például a házastársi viszony igazolása, mert a honosítással egyidejűleg anyakönyvezik is a kérvényezőt Magyarországon. Volt, aki azt kérdezte, hogy végeztek-e tanulmányt arról, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével vajon „megnő”-e a határon túli magyarok száma – utalva arra, hogy a népszámlálásokkor egyesek megtagadták a származásukat, és románnak vallották magukat –, és volt olyan, aki kerek-perec feltette a kérdést: mi haszna származik a magyar állampolgárságból. A magyar kormánybiztos előrebocsátotta, hogy az ehhez hasonló rendezvények tájékoztató jellegűek, és senkire nem erőltetik rá a magyar állampolgárságot.
A Kolozs megyei státusiroda képviselője általános meglepetésre elmondta, hogy az Írországban vagy Spanyolországban munkát vállaló romániaiak egy része arról számolt be, hogy a magyarigazolvánnyal a zsebükben olyan állásokat is megkaphattak, amelyekre „csak” román útlevéllel vagy személyazonosságival esélyük sem lett volna.
Elhárítani az akadályokat
A magyar Országgyűlés május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A törvény augusztus 20-án lépett életbe, és 2011. január elsejétől hatályos, vagyis akkortól lehet igényelni az állampolgárságot. A kolozsvári találkozó végén kiküldött munkatársunk kérte mikrofon elé Wetzel Tamást.
Aki január első munkanapján be szeretné nyújtani az állampolgársági kérelmét, milyen iratokat gyűjtsön össze addigra?
Születési anyakönyvi kivonatot, illetve a házastársi viszonyt igazoló okiratot: házasságlevelet vagy válási határozatot. Nyilván, aki hajadon, vagy nőtlen, annak nem kell ilyesmi. Szükséges a magyar felmenők igazolása, például apa vagy nagyapa anyakönyvi kivonata, hogyha a kérvényező nem, hanem csak az ősei voltak egykor magyar állampolgárok. De bármilyen más iratot is elfogadunk, legyen az lelkészi igazolás, vagy régi magyar időkből megmaradt munka- vagy katonakönyv. Ezenkívül a kitöltött nyomtatványt, egy arcfényképet és egy önéletrajzot kell csatolni, tehát a lehető legkevesebbet kérjük. A törvény szerint a magyar származást és a magyar nyelvtudást kell igazolni a kérelem benyújtásakor.
Ezeknek a feltételeknek egyszerre kell teljesülniük? Ha valaki nem tudja igazolni a magyar állampolgárságú felmenőket, de tökéletesen beszél magyarul, nem elég?
Egyszerre kell bizonyítani a magyar származást és azt, hogy legalább a saját ügyei elintézéséhez elegendő magyar nyelvtudással rendelkezik. Akinek az utóbbi még nem megy, addigra megtanulhat – de nyugalom, nem szavalóversenyt fogunk tartani.
A szükséges okiratok többsége román, szlovák, ukrán vagy szerb nyelvű, amiket le kell fordítani és közjegyző előtt hitelesíteni. Elfogadják a romániai fordítást, vagy Magyarországon kell ezt megtenni?
Hatalmas előrelépés – és mindenkinek sokkal kényelmesebb –, hogy minden Romániában hitelesnek tekintett fordítást elfogadunk. Tudomásom szerint jóval könnyebb és olcsóbb ez, mint Magyarországon. A muzeális értékű dokumentumokat, amelyek családi ereklyéknek számítanak, nem vesszük el, elég a hiteles másolat, valamint az eredeti bemutatása.
Kizáró ok, ha valaki büntetett előéletű, vagy nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Ezek szerint kell erkölcsi bizonyítvány is?
Nem kötelező, mert a magyarországi büntetett előéletet nézzük, azt, hogy körözték-e Magyarországon az illetőt, hogy az ottani köz- és nemzetbiztonságra jelent-e veszélyt. De adott esetben, ha gyanú merül fel, a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kérvényezőtől kérjünk erkölcsi bizonyítványt.
Ön mit tanácsol a magyar–román határ mentén élő érdeklődőknek: a magyar külképviseletet keressék fel, vagy inkább az egyik közeli magyar település anyakönyvi hivatalát?
Magyarországon nyújtsák be az igényüket valamelyik anyakönyvi hivatalban. Ott van kapacitás, közelebb is van, és valószínűleg sokkal kevesebben lesznek, mint a kolozsvári vagy a csíkszeredai konzulátuson. A belső-erdélyieknek természetesen a külképviseletek vannak közelebb, de ezeken biztosan hónapokkal előre kell majd időpontot kérni a kérelem benyújtásához, és kisebb a kapacitásunk is.
A temesvári tiszteletbeli konzulátuson benyújtható-e a magyar állampolgársági kérelem?
Nem, a tiszteletbeli konzul legfeljebb segítséget nyújthat, átnézheti, hogy helyesen van-e kitöltve a kérvény, megvan-e minden okmány, hogy ne kelljen majd hiánypótlásra várva hónapokig leállni az ügyintézéssel.
A magyar igazolványok kérvényezésére és kibocsátására jól működő hálózatot alakítottak ki. Használni fogják ezt a rendszert az egyszerűsített honosítási eljárás során is?
Nem. A magyar állampolgárság erősen kötődik a magyar állam szuverenitásához. Csak a Magyar Köztársaság területén lehet igényelni (a nagykövetségek, konzulátusok annak számítanak – a szerző),és már a magyarigazolvány – ami egy kedvezményeket megtestesítő okirat – kapcsán is nagy botrányok voltak. Hogy túlnyúljunk a Magyar Köztársaság területén, és irodahálózatot létesítsünk arra, hogy magyar állampolgársági kérvényeket vegyünk be, pláne, hogy utána ezekben az irodákban magyar állampolgársági esküt lehessen letenni, szerintem sok országnak nem tetszene, úgyhogy erre nem is vállalkozunk. Bizonyosfajta irodahálózatra azért szükség lesz, legalább olyanra, ami segít a kérvények átvételében, tanácsokat, információkat ad az igénylőknek.
A legtöbben kettős állampolgárságot mondunk, de a tulajdonképpen egyszerűsített honosítási eljárásról van szó. Mennyivel egyszerűbb, mint például „hagyományos” úton megszerezni a magyar állampolgárságot?
Tegyük fel, hogy egy angolszász ősökkel rendelkező amerikai állampolgárnak megtetszik Magyarország, és úgy dönt, hogy ott szeretne élni. Vízum nélkül beutazhat, szerez egy tartózkodási engedélyt, mert mondjuk Budapesten vállal munkát. Hároméves magyarországi tartózkodás után letelepedhet – a kérelem átfutási idejével együtt ez lehet három és fél év –, utána állandó magyarországi lakhelyet létesít, majd pontosan nyolc évet kell várnia, hogy benyújthassa az állampolgárság iránti kérelmét. Vagyis 12-13 év múlva magyar állampolgár is lehet, közben folyamatosan igazolnia kell, hogy a lakhatása, megélhetése biztosított, az országban életvitelszerűen tartózkodik, illetve állampolgársági vizsgát kell tennie alkotmányos alapismeretekből magyarul. Ezzel szemben az egyszerűsített eljárással – magyar származású emberek esetében –, mondjuk, hogy ennek az amerikainak van egy Erdélyből kivándorolt magyar szomszédja, aki nem magyar állampolgár. Benyújtja a kérelmét a konzulátuson, igazolja, hogy ő vagy a felmenői egykor magyar állampolgárok voltak, és hogy tud magyarul. Nem kell alkotmányossági vizsgát tennie, nem kell a lakhatását igazolnia, és három-négy hónap múlva értesítik, hogy be kellene fáradni, letenni a magyar állampolgársági esküt.
Az állampolgárság mellé jár a magyar útlevél is?
Azt külön kell igényelni, miután az illető megkapta a magyar állampolgárságot, de aztán ugyanolyan feltételekkel utazhat a tulajdonosa vele a világban, mint a magyarországi magyar állampolgárok.
Sok magyar család- vagy személynevet elrománosítottak a hivatalos okmányokban. Ezek hogy fognak szerepelni az állampolgársági levélben?
Tudom, hogy Sándor helyett Alexandru, vagy Tibor helyett Tiberiu van írva, és azt szeretnénk, hogy mindenki – aki ezt kéri, és tudja igazolni, mondjuk fordítói szakvéleménnyel, hogy nem Sabounak, hanem Szabónak hívták – visszakapja a magyar család- vagy személynevét. Ha kívánja, hogy a honosítási okiratában csak magyarul szerepeljen a születési helynek a neve, csak magyarul fog megjelenni. Az esetleges későbbi irataiban, útlevélben, magyar gépkocsivezetői jogosítványában, személyazonosító igazolványában is magyarul fog szerepelni a neve, de a nemzetközi jog értelmében a születési helyének a nevét zárójelben fel kell tüntetni azon a nyelven is, amelyik állam fennhatósága alá tartozott a terület a születésekor; például Nagyvárad, és zárójelben Oradea.
Vegyes házasságban élők közül a nem magyar fél is igényelheti a magyar állampolgárságot?
Ez nem olyan, mint a magyarigazolvány mellé járó hozzátartozói igazolvány. Az Országgyűlés döntése egyértelmű volt: magyar felmenőket és magyar nyelvtudást kell igazolni, ha valaki ezeknek nem felel meg, nem kaphatja meg.
Ezen a lakossági fórumon is elhangzott, és más körökben is felteszik a kérdést: „mi hasznom van a magyar állampolgárságból?” Valóban az előnyöket kellene csak szem előtt tartani? Vagy olyan ne is igényelje, aki nem érzi ezt szívügyének, érzelmileg nem kötődik a magyar nemzethez?
Kennedy mondta azt, hogy „ne kérdezd, mit tesz érted az állam, hanem azt, hogy te mit tehetsz Amerikáért”. Szerintem se kell mindent forintban vagy lejben mérni. Az Országgyűlés döntésének szimbolikus jelentősége volt… Nyilván, van, akinek ez előny, és egy fiatalnak mást jelent, mint egy idős személynek, egy kárpátaljai magyarnak megint mást, mint egy erdélyi magyarnak. A döntés alapja az volt, hogy az összmagyarságnak legyen egy összekötő kapcsa, ami közjogilag a magyar állampolgárság, aminek az útjából minden hátráltató tényezőt el kell takarítani, és nekünk az a feladatunk, hogy januártól semmi se akadályozza azt, hogy minden magyar a szülőföldjétől függetlenül magyar állampolgár lehessen.
Aki többet szeretne megtudni erről, menet közben adódnak kérdései, hol tájékozódhat? Létezik egy internetes oldal, vagy valamilyen fórum?
Tervezzük, sőt már a végső stádiumában van egy honlapnak a beindítása, amelyen az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos kérdésekre válaszolunk, a kérvényt is le lehet majd tölteni róla, rajta lesznek a tudnivalók és az, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a magyar állampolgárság. Reményeim szerint október 20. után beindul ez az internetes oldal.
Pataky Lehel Zsolt, Nyugati Jelen (Arad)

2010. október 12.

Nem hisznek nekünk!
Nézem s hallgatom Băsescu elnököt, egy magára maradt, a realitástól elszakadt embert, amikor nyíltan egészségügy- és tanügyellenes „államférfinak” mutatkozik be – elgondolkodom egy pillanatra, s arra a következtetésre jutok, hogy megérdemeljük sorsunkat: szolganép szolgasorsra érdemes. Ez az ország „nagy falat” akkor, amikor nincs szürkeállomány, egészséges vezetése – hiába szépség, gazdagság, szorgalmas nép, minden kárba vész.
Ezt egy 62 éves nyugdíjas tanár mondja, aki tíz évet a közigazgatásban is dolgozott, s most, 40 év után 800 lej nyugdíja van – 200 euró se –, akkor, amikor a Monica Columbean nevű sztárocska (egy közönséges regáti liba) egyetlen este háromezer eurót keres, mert vetkőzik, és még sorolhatnám, de minek? Állítólag Dinu Patriciunak – aki saját lapjaiban osztja az észt az olvasóknak – 2 milliárd eurója van, és kb. 1/3-val tartozik az államnak. Băsescu vele példálózik, de – hogy ne soroljak másokat, százakat – mind jól vannak, köszönik szépen, míg börtöneink kisstílű tolvajokkal vannak tele, 5–10 évet ülvén 50–100 lejért. Ez is elítélendő, de ők, a nagyok? Velük mi lesz? Elnök úr, milyen jogállam ez, mikor ez a reális helyzet, amikor évekig tologatunk olyan pereket, melyeket egy-két tárgyalás után el kellene rendezni? Zsírosodjanak ügyvédjeink, közjegyzőink, ma már egyikük-másikuk nem is tudja, mije van. S a pórnép fizet, míg tud fizetni.
A romák helyzete érdekel-e valakit? 12–13 évesen szülnek a lányok a segélyért, amit mi fizetünk, egyre többet s egyre többnek. Húsz év múlva mi lesz itt, elnök úr? Nevelés, iskola, kultúra nélkül nőnek fel, és ez hova fog vezetni?
Nincs hitelünk, elnök úr, a hazugság nem tarthat örökké, a kultúrnemzetek, Európa nem a Balkán, egyszer megelégelnek mindent, de mi lesz azután?
El kellene olvassa, elnök úr, Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című könyvét, de még inkább a folytatást: Győztesek és legyőzöttek / … és azután? Idejét múlt könyv, de nekünk időszerű.
Elnök úr, amit a dualizmus s Ceauşescu felépített, állnak még, no meg az újgazdagok palotái, amit „becsületes” úton szereztek s építettek rövid időn belül, nem mint pl. Rockefeller, nemzedékeken keresztül.
Elnök úr, a történelem – nem az írott, a megélt, reális történelem – kegyetlen valóság, mely előbb-utóbb kegyetlen igazsággá fog válni, a csalók, a fals politikusok elítéltetnek – még ha ők lesznek a soros bűnösök vagy bűnözők, szeretve lesznek mind a „vérpadig”, s után örökké, mert éltében nincs értéke a becsületes embernek, csak halála az, mely értéket s örök igazságot szolgáltat az arra érdemesnek. (...)
Amúgy mi, magyarok „csak” olyan 1100 éve vagyunk itt, de itt voltunk s vagyunk ma is. Ez idő alatt 57 királyunk volt, s ezért is, elnök úr, egy icipici jogunk van ahhoz, hogy kérjünk önállóságot, autonómiát, és igen, területet is. Nem elszakadást, hanem önállóságot! Mi másképp élünk, gondolkodunk, erre 1100 éves kultúránk tanított meg. Ez a helyzet, elnök úr, s tanulja meg újólag, amit ön is tud, minél sokszínűbb egy ország, annál értékesebb, s minél jobban nem akarunk valamit, annál jobban erőre kap. Mi másnak születtünk, más kultúrát örököltünk és éltünk meg, olyat, mely most, 1100 év távlatából is fenntartott bennünket, s remélem még hosszú ideig fenn is fog tartani egy 15 milliós nemzetet még akkor is, ha szétszórtan élünk a nagyvilágban – nem a mi hibánkból, s csak azért, mert a szövetségi hűség nem kamatozott… eddig.
Egykori tisztelője,
Molnár János, Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. október 12.

Bukarestbe érkezett Angela Merkel
Angela Merkel német kancellárt a Victoria palotában fogadta Emil Boc miniszterelnök.
A két kormányfő sajtótájékoztatót tart majd a találkozó végén. Ezután Merkel Traian Băsescuval találkozik, majd Kolozsvárra megy, ahol a Babeş-Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatják.
Angela Merkel másodszor jár Romániában mióta kancellárrá választották. Ezelőtt 2008-ban, a NATO csúcstalálkozó alkalmával járt itt. Elődje, Gerhard Schröder szintén kétszer tett hivatalos látogatást Romániában.
A német kormányfő ezután Bulgáriába utazik, ahol találkozik Boriszov miniszterelnökkel és Prvanov elnökkel. Manna.ro

2010. október 12.

Hullámzás a szimbolikus térben
Ha nem érti a kedves olvasó, miféle képzavaros cím ez, nincs egyedül. Két ismert közéleti személyiség, Ilie Bolojan és Tőkés László szavaiból lett összegyúrva ez a mondat, a provokálás nem titkolt szándékával. Valóban, szimbólumokról van ismét szó, magyar szimbólumokról, méltatlanul meggyalázott, fel és leszerelt, ellopott és visszakövetelt, kiharcolt és gyáva, kompromisszumnak nevezett megalkuvással eltorzított, csúffá tett szimbólumokról. Természetesen Nagyvárad utcáinak, tereinek, sugárútjainak és mellékutcáinak magyar megnevezéseiről van szó. De beszélhetünk eltávolított és eltüntetett szimbólumokról (turul a városháza homlokzatán, magyar címer a színház homlokzatán), ellopott és kifacsart szimbólumokról (a város címere), szétdúlt, eltakarított és cinikus módon elnevezett szimbólumokról és szimbolikus terekről (olaszi és szőllősi temetők és sírkövek).
Jelképek ezek, többszörösen is. Nemcsak egy civilizált nagyváros tartozékai önmagukban, hanem egy kultúra, egy nép önkifejezési eszközei, egy szemléletmód tárgyiasult kellékei, egy életvitel szerves, képi és tárgyi megjelenítései. Olyannyira szorosan kötődnek az őket létrehozó, megalkotó emberekhez, azok kultúrájához, hogy egymás nélkül értelmezhetetlenek. Egyetlen nép sem lehet meg tárgyi jelképek nélkül, amelyek csak rá jellemzőek, és a jelképek, valamint az ezeket hordozó közösségi terek sem lehetnek meg az őket megalkotó kultúra nélkül, hisz ha nincs mögöttük nemzet, nép, kiüresednek, legfennebb régészek s múzeumlátogatók számára lesznek érdekesek. Mi magyarok, gazdag kultúránk révén, mindig is szálka voltunk sokak szemében, s ez mindenkori veszteségeinket okozta, jelképeink rombolásával is járt. A fentebb felsoroltakon kívül rengeteg veszteségünk volt a múltban, de sajnos a hivatalos diskurzus ellenére napjainkban sincs ez másképp. Hisz mi másként lehetne értelmezni az elmúlt húsz év demokratikusnak álcázott kultúrharcát? Erdély és a Partium tájain, lett légyen az szórvány vagy tömbmagyar terület, harcolni kellett (volna) jelképeinkért, szobrainkért, utca- és térelnevezéseinkért. Harcoltak/harcoltunk is, ki-ki tudása, hatalmi helyzete, akarata, tudatossága fokához mérten. Ne legyenek illúzióink, nem állunk nyerésre ebben a harcban. Nem csak azért, mert ellenfeleink számosak és erősek (helyi szinten Petru Filiptől, aki alig várja, hogy húsz százalék alá essen arányszámunk, egészen Bolojanig, aki számára fontosabbak a kátyúk, mint 56 ezer magyar), hanem azért is, mert a mi oldalunkon sem egy a tábor és a zászló...
A lehető legveszélyesebb és legtöbb kárt okozó helyzetben vagyunk: deklaráltan magyar és érdekvédelmi szervezetünk tele van inkompetens, oda nem való, karrierista pártkatonával. Ezt az állítást nem a már jól ismert érvekkel szeretném alátámasztani, hanem egészen friss és látszólag jelentéktelen apróságokkal. A napokban egy fórumon szóba került az RMDSZ eddigi teljesítménye, és ezzel kapcsolatban a váradi magyar alpolgármester a következőket mondta: „Mi értük el, hogy a városháza dísztermében egy emléktáblán a magyar polgármesterek is fel legyenek tüntetve. És mi értük el, hogy látható legyen Várad 1590-es évekből származó metszete, szintén a Polgármesteri Hivatal dísztermében.” Szép, mondhatni túl szép. Mi is itt a gond? Csupán annyi, hogy a mindkét falat díszítő, jelképerejű, történelemben gyökerező kép történelmet hamisít! A polgármesterek listáján két magyar polgármester neve is románosítva szerepel (a Csorba Jánosé és Petrovics Andrásé), azt sugallva, hogy az 1850-es években itt román polgármesterek voltak, ráadásul az évszámok sem stimmelnek, míg Takács Arnold (1854–1855), Miklósi Ferenc (1855–1857), Toperczer Ödön (1857–1860), Lázár Mihály (1862–1865), Stettner Lajos (1866) fel sincs tüntetve. A másik tábla pedig egy szimpla hamisítvány. Német nyelvű, részletes metszet a városról, felirata a következő: Grosswardein, Oradea 1590. Azon felül, hogy az Oradea városnév csak 1920 óta létezik, nem akadt egy városházi magyar érdekvédő, aki szóvá tette volna a szégyenletes hamisítást, vagy legalább egy Nagyvárad felirattal korrigálták volna a sokat emlegetett tolerancia jegyében, vagy akár kemény alku árán. De mit is várhat a bennszülött magyar olyan érdekvédőktől akik nem átallnak az említett fórumon olyan, a várost bemutatni hivatott reklámanyagot osztogatni, amelyben a következő emeletes okosságok olvashatóak: „1980-ban id. Rimanóczy Kálmán megépítette a ma bankfióknak otthont adó szállodaépület Körös-parti szárnyát”, illetve „Nagyvárad, az ország keleti határánál, a Nyugatot és Keletet összekötő kereskedelmi utak kereszteződésében alapították”. Nem elég, hogy nem ismerik a naptárat, sem az égtájakat, de a magyar nyelven is erőszakot tesznek.
Ennyi talán elég is lesz belőlük, és nem csak jelképesen. Ideje váltani.
Barta Béla, Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. október 12.

Nem külföldnek képeztünk értelmiséget"
Novemberben ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola. Igazgatóját, dr. Barabás Lászlót a Károli Gáspár Református Egyetem Szenátusa Károli-emlékéremmel tüntette ki. Az emlékérmet Barabás László neves magyarországi személyiségek, Bolyki János professzor, Bagdi Emőke pszichológus, Debreczeni Tibor drámapedagógus társaságában vette át az intézmény tanévnyitó ünnepségén.
Az oklevél szerint a kitüntetéssel olyan személyek munkáját értékelik, akik kiemelkedő módon segítették az egyetemen folyó oktató- kutató tevékenységet, hozzájárultak az intézmény fejlődéséhez, magyarországi és külföldi elismertségének növeléséhez, jelentős szerepet töltöttek be a tanintézmény társadalmi, tudományos kapcsolatrendszerének fejlesztésében.
A huszadik évforduló és a kitüntetés alkalmával a marosvásárhelyi kántortanító-képző és a Károli Gáspár Egyetem fakultásaként működő nagykőrösi főiskola kapcsolatának eredetéről kérdeztük Barabás Lászlót.
– Mivel a megalakulásunkat követően a marosvásárhelyi főiskola engedélyezése késett, gondot jelentett a végzősök diplomájának az elismertetése. Ezt orvosolandó sikerült kiépíteni a református testvéri gyülekezetekre épülő testvériskolai kapcsolatot, majd azt követően 1992-től a nagykőrösi főiskola kihelyezett tagozatává váltunk. Ők elismerték a marosvásárhelyi főiskolán elvégzett három évet, majd egy év levelezői képzés után diákjaink államvizsgázhattak és tanítói oklevelet állítottak ki számukra. A feltétel az volt, hogy a diplomát Erdélyben kell érvényesíteni. Az első oklevél 1994-ből származik, a kapcsolat azóta is fennáll, s a nagykőrösi diplomát itthon honosítják végzettjeink.
– Hogyan lehet a kétféle képzési rendszert közös nevezőre hozni?
– A marosvásárhelyi képzés természetes módon a romániai követelményrendszeren alapul, mind a tananyag szerkezetét, mind a felkészülés legapróbb részleteit illetően. Ezzel párhuzamosan a magyarországi tananyaggal is megismertetjük a hallgatókat. A nagykőrösi főiskolán megvédett szakdolgozatok témája régiónkhoz kötődik, sok iskolatörténetet, egyháztörténetet feldolgozó, néprajzi, pedagógiai-módszertani, zenei témájú dolgozat készült az évek során. A záróvizsga- bizottságok nagyra értékelik a szakdolgozatok színvonalát, diákjaink érettségét, tanítói rátermettségét, anyanyelvi kifejezőkészségét.
– Az elmúlt húsz év során hány végzőse volt a képzőnek?
– Nappali és levelező tagozaton 619-en végeztek, s 95 százalékuk itt, Erdélyben él és keresi a boldogulás útját. Mi nem külföldnek képezünk keresztyén értelmiségieket, hanem a szülőföldünknek, amit iskolánk legnagyobb eredményének tartok.
– A helyzet ismeretében, nagyon hasznosnak bizonyult a levelező tagozat, amely elsősorban félreeső falvakban érettségivel tanító fiataloknak biztosította a diploma megszerzésének lehetőségét.
– 2002-ben indult a levelező tagozat, valóban azzal a céllal, hogy a kicsi falvakban középfokú képesítéssel tanító fiatalokon segítsünk, mivel a bolognai rendszer bevezetésével egyre fontosabbá vált, hogy főiskolai oklevéllel rendelkezzenek. Erdélyi magyar közösségünk érdeke is volt egyben, hogy ezek a tanítók, szórványvidéken például, az iskolák vezetését is elvállalhassák, állásukat megőrizzék. Volt olyan év is, hogy két levelező osztályt kellett indítanunk.
2008-ban indult a levelező kántorképzés, amelyre a gyülekezeti, kántori szolgálathoz közel álló személyek, lelkészfeleségek jelentkeztek, s a hétvégi képzések során eljutottak arra a színvonalra, hogy letehetik a kántori vizsgát. Ezzel a református egyház kántorképzését szolgáljuk, s közösségünkben a zenei oktatást is egyben.
2008-ig a nappali tagozaton kötelező volt a tanító és a kántor szak is. A nagykőrösi főiskola javaslatára az egyházkerület vezetőségével közösen 2008-ban döntöttük el, hogy a nappali tagozaton ne legyen kötelező a kántor szak, de mindenkit biztattunk, hogy "felvegye".
Mivel Romániában összevonták a tanítók és óvodapedagógusok képzését, ezt mi is bevezettük, s így végzettjeink mindkét állást betölthetik.
– Ami, gondolom, azért is fontos, mert az idén először fordult elő, hogy képzett, a versenyvizsgán jól szerepelt tanítók maradtak állás nélkül, az óvodás gyerekek száma pedig növekedőben van.
– Valóban azt tapasztaljuk, hogy Erdély-szerte óvónőként könnyebb lesz elhelyezkedni. Ebből kiindulva vállaltuk fel azoknak a továbbképzését is, akik posztliceális tanulmányokkal, tanítói-óvónői oklevéllel rendelkeznek, s ezt ki kellene egészíteniük.
– Hogyan készül a főiskola a huszadik évfordulóra?
– November 6-7-én tartjuk az ünnepséget, amelyre egy jubileumi kötetet is összeállítottunk. Az évforduló eseményeibe szeretnők bevonni egykori tanárainkat és végzett diákjainkat is, pl. kiállítást rendezünk munkáikból, megmutatkozási lehetőséget biztosítunk zenei és más együtteseiknek. Az évfordulóra készülve úgy érzem, hogy – a személyes vonatkozásokon túlmutatóan – a kitüntetéssel főiskolánk eddigi munkáját, tevékenységét értékelték.
Bodolai Gyöngyi, Népújság (Marosvásárhely)

2010. október 12.

A román holokauszt napja
Emlékezni kell, hogy többé ne forduljon elő
Tegnap délben a marosvásárhelyi Holokauszt- emlékműnél a zsidó hitközség néhány tagjának, az Al. Papiu Ilarian két osztálya és a hivatalosságok képviselőinek jelenlétében Ausch Sándor, a marosvásárhelyi zsidó hitközség vezetője meggyújtotta a menora hat gyertyáját a második világháború alatt elpusztított 6 millió zsidó emlékére, majd román, magyar és héber nyelven elmondott egy kadist az elhunytak lelki üdvéért.
A szomorú eseményre Sandor Alexandru, az Al. Papiu Ilarian középiskola tanára emlékezett. Elmondta, október 9-e kormányrendelettel a román holokauszt napja; mivel az idén szombatra esett a dátum, hétfőn tartották a rendezvényt. Ezen a napon rendelték el 1941-ben az akkori Románia területén a zsidók deportálását. Leginkább a bukovinai és a besszarábiai közösségek sínylették meg a kegyetlen rendeletet. Dnyeszteren túli koncentrációs táborokba szállították a zsidókat – Dumanovka, Bogdanovka, Ogyessza –, ahol mintegy 275.000 – 300.000 embert végeztek ki, vagy dolgoztattak halálra. A tanár megemlékezett a Marosvásárhelyről elhurcoltakról is. 1944 tavaszán három hét alatt az akkori magyar hatóságok összegyűjtötték a városban lakó zsidókat a volt téglagyár udvarán (sz. m.: jelenleg a Dimitrie Cantemir egyetem campusa), majd bevagonírozták őket és több szállítmánnyal Auschwitzbe küldték. A feljegyzések szerint mintegy 6000-en kerültek a koncentrációs táborba, közülük 500-an tértek vissza, sokan a háború után elhunytak, vagy elvándoroltak, a szemtanúk száma évről évre fogy. Szolidárisak kell legyünk e megpróbáltatott néppel és nem szabad felednünk – mondta a tanár.
Mircea Munteanu, a prefektusi iroda vezetője a román kormány képviseletében kifejtette, hogy a hatóságok megértették az esemény fontosságát, azt, hogy ezáltal is fel kell hívni a figyelmet arra, ami a második világháborúban a zsidókkal történt, azért, hogy soha ne ismétlődjön meg e borzalmas esemény. A fiatalokhoz – a jövő nemzedék képviselőihez – szólva kifejtette, ismerjék meg, értsék meg a történelmet, és ennek tudatában tegyenek meg mindent azért, hogy olyasvalami ne forduljon elő, ami egy ideológia nevében megkérdőjelezze az emberiség legnagyobb értékeit.
A polgármesteri hivatal nevében először Claudiu Maior alpolgármester lépett mikrofonhoz, aki a város nevében ezúttal is elítélt mindenféle sovén, diszkriminatív, idegengyűlölő eszmét, ami, sajnos, még 69 évvel a második világháború után is kitetszik néha a politikai diskurzusokból is. Együttérzésének kifejezéseként egy követ helyezett el a szobor talapzatánál. E gondolatmenetet folytatva Csegzi Sándor alpolgármester románul, majd magyarul elmondta, mai napig sem érti, hogyan fordulhatott ez elő. Nemrég Izraelben járt, ahol elcsodálkozott, mit sikerült a zsidó népnek megvalósítani alig 70 év alatt. Bármilyen közösségben, ahol zsidók élnek, felvirágzik a gazdaság és a kultúra, ezért is tisztelni kell a megpróbáltatott nemzetet.
Ausch Sándor a zsidó közösség nevében megköszönte a helyhatóságok által tanúsított együttérzést. Elmondta, hogy ez az egyedüli város és közösség, ahol a rendszerváltás után emlékművet avathatott a holokauszt áldozatainak, ami akkor merészségnek bizonyult, de ma már büszkék arra, hogy van egy hely, ahol megemlékezhetnek azokról, akik a legnagyobb áldozatot hozták identitásukért.
Vajda György, Népújság (Marosvásárhely)

2010. október 13.

Mintegy ötven százalékkal nőtt a Szülőföld Alaphoz benyújtott pályázatok száma
Mintegy ötven százalékkal nőtt a Szülőföld Alap tavaly őszi fordulójához képest a beérkezett pályázatok száma az eddigi nem végleges adatok szerint. A támogatási igények összértéke eléri az ötmilliárd forintot, ami 35 százalékos bővülés. A pályázatokat október 10-ig lehetett benyújtani. Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek elmondta: a keddig beérkezett pályázatok száma meghaladja a 2.500-at, ebből mintegy 1.900 pályázat (76 százalék) elektronikus formában, 600 pályázat (24 százalék) pedig postai úton érkezett be.
A miniszteri biztos kifejtette: a legtöbb pályázat, 1.360 a kulturális, egyházi és média kollégiumhoz érkezett, mintegy 2,2 milliárd forint összegben. Az oktatási és szakképzési kollégiumhoz 720 kérelem érkezett 2,1 milliárd forint értékben, míg az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium 480 pályázója 546 millió forint támogatást igényelt.
A legtöbb pályázat a romániai magyarságtól érkezett be, 1.300 pályázó próbál támogatást elnyerni a kollégiumoktól, ami az összes pályázat mintegy 50 százalékát jelenti.
Ulicsák Szilárd kiemelte: a beérkezett pályázatok elbírálása ügyében már november elején összeülnek a döntéshozó kollégiumok.
Kitért arra is, hogy a pályázatok elbírálása során a kollégiumok figyelembe veszik a pályázat szakmai kidolgozottságát, a kapcsolódó költségvetés részletes kibontását; a megvalósítani kívánt program, tevékenység várható hatásfokának mértékét. Előnyt élveznek a nem profitorientált szervezetek, a nagyobb önrészt vállaló pályázók, illetve az olyan pályázatok, amelyeknek a célkitűzései a megítélt támogatással és az önrésszel teljes körűen megvalósíthatók.
A nem működési célú, úgynevezett szakmai programok esetén előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek esetében a költségvetés részletesen, alaposan bemutatott, és a pályázatban igényelt működési költségrész minél kisebb.
A támogatási összegek folyósítása a kollégiumi döntések Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által történő jóváhagyását, és a támogatási szerződések megkötését követően kezdődhetnek meg, így a nyertes pályázók november végétől juthatnak hozzá a támogatásukhoz - tette hozzá a miniszteri biztos.
Az alapból a második félévben 1,315 milliárd forintot osztanak szét. Az odaítélhető támogatások túlnyomó részét, több mint 750 millió forintot az oktatási és szakképzési kollégium osztja szét a szomszédos országok és Magyarország pályázói között 33 pályázati kiírás alapján. A kulturális, egyházi és média kollégium 388 millió forint összegben hirdetett meg 32 pályázati felhívást.
Az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium a rendelkezésére álló 176 millió forint terhére 24 pályázatot hirdetett meg. erdon.ro



lapozás: 1-30 ... 3061-3090 | 3091-3120 | 3121-3150 ... 4051-4068




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék