udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4068 találat lapozás: 1-30 ... 3481-3510 | 3511-3540 | 3541-3570 ... 4051-4068 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2010. november 16.

Tusványos 2011-ben is
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Tusványos-szervező központi csapata november 12–13-án Farkaslakán gyűlt össze. Péntek este kiértékelték az idei rendezvényt, másnap pedig sorra vették a legfontosabb szervezési kérdésköröket, s újabb javaslatok hangzottak el a jövő évi, immár XXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezését illetően. A kiértékelő során elhangzott, hogy évről évre növekvő érdeklődés övezi a rendezvényt, melyhez jó lenne egyre javuló infrastruktúrát biztosítani. Jövőre a szervezők továbbra is sokszínű programkínálatot terveznek, s bár most már mindenki a téli ünnepekre hangolódik, a háttérben zajlanak az előkészületek. Ami már biztos és érdemes rögzíteni: 2011-ben július 19–24. között kerül sor az erdélyi nyarak kiemelkedő rendezvényére, a Tusványosra, valószínűleg szintén Tusnádfürdőn. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. november 16.

A könyvek szeretete megmarad
November 11–13. között tartották meg a XVI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, amelyen jelen voltak a jelentősebb romániai magyar kiadók képviselői. Az eseménynek néhány váradi vonatkozása is volt.
Marosvásárhely egyik legjellegzetesebb és legrangosabb őszi eseményének alkalmából benépesült a Nemzeti Színház előcsarnoka. Sokféle rendezvény zajlott, folyamatosan voltak programok. A Kultúrpalotában, a vártemplom diakóniai központjában, a Bernády György Közművelődési Központban is tartottak összejöveteleket.
A teátrum előcsarnokában könyvek garmadájából lehetett válogatni. A könyvkiadók elhozták újdonságaikat. A nagyváradi Mákvirág, Riport, Várad és Europrint kiadóknak közös standja volt. A kiadók mellett néhány könyvüzlet is hozott érdekes olvasmányokat. A váradi Hobby Libri könyvesbolt munkatársai is részt vettek a könyvfesztiválon. Harmadízben állítottak föl standot a könyvvásáron.
Sajnos lehetett érezni a gazdasági válság hatását. Szeretettel, érdeklődéssel nézegették az emberek a nóvumnak számító köteteket, ám nem vásároltak úgy, mint az előző esztendőkben.
Fontos a könyv szeretetére való nevelés. E gondolat jegyében a könyv ünnepére jó néhány iskolákból is érkeztek gyermekcsoportok pedagógusok kíséretében. A könyvkiadók egyébiránt szép kivitelezésű, gazdagon illusztrált gyermekkönyvekkel jelentkeztek. Az egyik irodalmi estnek A gyermek az új magyar irodalomban volt a témája. A meghívottakkal, Lackfi Jánossal és Háy Jánossal a moderátor szerepét betöltő Láng Zsolt beszélgetett. Kányádi Sándor is megtisztelte jelenlétével a fesztivált, dedikált is a Kossuth-díjas költő. Két váradi költőnek is volt könyvbemutatója. A közönség megismerkedhetett Szűcs László új verseskötetével, a Bolondok a parton cíművel és Kinde Annamária Szandra May és Tom Vanguard című verses regényével.
A könyvfesztiválon mindig nagyon jó hangulat uralkodik, nem volt ez másként az idén sem. A vásáron az irodalombarátok találkozhatnak a kiadók reprezentánsaival, mindenféle könyvújdonsággal, már csak ezért is érdemes ellátogatni. A könyvkiadók részéről is megvolt az érdeklődés. A Polis Könyvkiadó képviselője is hangsúlyozta, hogy e rendezvény nagyon jó reklámozási lehetőség (róluk például azt hitték, hogy már nem is léteznek). Az viszont szomorú, hogy nincsen elegendő pénzük az embereknek könyvre, pedig egy új kötet megjelenése és megvásárlása mindig öröm azoknak, akik szeretnek olvasni, irodalommal foglalkozni.
T. H. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. november 16.

Megújil az enyedi alma mater
Uniós forrásokból újul meg a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium több évszázados épülete. A 23 millió lejes beruházásról szóló szerződést tegnap írta alá Gyulafehérváron Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Régió igazgatója és Mihai Horaţiu Josan nagyenyedi polgármester, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője és Tánczos Barna államtitkár jelenlétében.
A 23,5 millió lejes projekt jelentős részét uniós forrásokból fedezik, míg félmilliót a helyi önkormányzat áll önrészként. A városvezetés ugyanis korábban 25 évre szóló haszonbérleti szerződést kötött az iskola tulajdonosával, az Erdélyi Református Egyházkerülettel, mivel csak ily módon pályázhattak a támogatásra.
Az elnyert összegből az épületegyüttes három ingatlanját – a főépületet, az elemi iskola épületét és a fiúbentlakást – korszerűsítik, illetve a kollégium udvarát rendezik – közölte a Krónikával Szőcs Ildikó, a nagy múltú iskola igazgatója. Ezekben az épületrészekben a külső és belső felújítás mellett a villany-, gáz-, víz- és csatornahálózatot is korszerűsítik, kicserélik a bútorzatot, míg 17 osztálytermet számítástechnikai felszereléssel, újabb tíz osztálytermet és laboratóriumot modern didaktikai eszközökkel szerelnek fel.
A munkálatok tavasszal kezdődhetnek el, miután versenytárgyalás útján kiválasztják a kivitelező céget, melynek négy év alatt kell befejeznie a felújítást, tette hozzá Szőcs Ildikó. Az igazgató szerint a munkálatok az oktatási tevékenységgel párhuzamosan zajlanak majd, ugyanis, mint fogalmazott, hatalmas volumenű munkáról van szó, amit nem lehet a vakációk időtartamára korlátozni. Az ütemterv szerint elsőként a főépület déli szárnya újulna meg, amelyben a leánybentlakás is működik, ezt az építkezés idejére átköltöztetnék a Bagolyvárként is emlegetett fiúbentlakás alsó szintjére.
A korábban 30 diákot is befogadó hálótermekben 4-6 ágyas, mosdóval felszerelt szobákat alakítanak ki, vázolta az igazgató. Hozzátette, míg az egyik épületszárnyon dolgoznak, az ott található osztálytermeket egy másik épületbe csoportosítják át, de amennyiben szükség lesz rá, két váltásban zajlik majd az oktatási tevékenység.
A Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1622-ben Gyulafehérváron alapított, majd 1662-ben Nagyenyedre költöztetett alma materben jelenleg 700 diák tanul, egy részük az ország más megyéiből érkezett a pedagógusképzéséről is híres tanintézetbe. Szőcs Ildikó szerint jelenleg 110 bentlakó van, de ezek száma folyamatosan nő, hiszen a Fehér megyei magyar iskolák megszűnésével be kell fogadniuk a környékbeli szórványtelepülések kisdiákjait. Számukra dolgozták ki a tavaly elindított Keresztszülő-programot, melynek keretében eddig 29 magánszemély vállalta a támogatásukat.
Mint arról beszámoltunk, a kollégium nyolc ingatlanból álló épületegyüttese régen megérett a teljes felújításra, azonban pénzhiány miatt eddig csak kisebb javításokat tudtak eszközölni rajta. Az egyházkerület támogatásával megújult a fiúbentlakás felső emelete és az étkezde konyharésze, a kormány és az önkormányzat segítségével pedig az óvoda, míg a tornacsarnokot pályázati pénzből sikerült korszerűsíteni. A most aláírt finanszírozási szerződés révén szinte teljes egészében lezárulhat az épületegyüttes korszerűsítése, már csak az étkezde és a kiskórház korszerűsítésére kell pénzalapokat találni, újságolta az igazgatónő.
Pap Melinda, Krónika (Kolozsvár)

2010. november 16.

Túl sok a rendőr Háromszéken
Túl sok a rendőr Háromszéken, ismerte el a hétvégén Sepsiszentgyörgyön Dan-Valentin Fătuloiu belügyi államtitkár (képünkön), akinek látogatásáról György Ervin Kovászna megyei prefektus számolt be tegnap a sajtónak.
Mint mondta, az államtitkár Kovászna megyében azt tapasztalta, hogy több településen indokolatlanul magas a rendőrök száma, és úgy értékelte, szükség lesz az állomány átszervezésére, és leépítésekre is sor kerül. Például Baróton és Bodzafordulón ötven rendőr szolgál, ezt a létszámot az államtitkár is soknak találta.
György Ervin szerint jövő évben átszervezésre kerül sor a rendőrség keretében, az alkalmazottak egy részét átcsoportosítják, egy részüket pedig elbocsátják. Fătuloiu ugyanakkor közölte, véleménye szerint több magyar nemzetiségű rendőrre van szükség, hasonlóképpen roma rendőrt is kellene alkalmazni azokon a településeken, ahol nagy létszámú roma közösség él.
A Kovászna megyei rendőrségen több mint hétszázan dolgoznak, a korábbi nyilatkozatok szerint a rendőrök 13 százaléka magyar és 45 százaléka ismeri a magyar nyelvet. A belügyi államtitkár úgy nyilatkozott, nem lesz anyagi fedezetük arra, hogy befejezzék a rendőrség épülő székházát. Ezért megfontolják a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ajánlatát, miszerint átvenné az eddig 8 százalékban megvalósított ingatlant. A székházat 1,5 hektáros területen, a csendőrkaszárnya szomszédságában két évvel ezelőtt kezdték építeni, de a beruházás pénz hiányában leállt.
Az újabb elképzelés szerint a rendőrség a csendőrkaszárnya épületében marad, ahova idén ideiglenesen költöztették be. A helyi elöljárók mindig túlméretezettnek tartották a sepsiszentgyörgyi csendőrkaszárnyát, és Székelyföld militarizálásának szimbólumát látták benne
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)

2010. november 16.

Szemét és traktornyom a Wass-emlékhelyen
Heti rendszerességgel rongálják meg a Görgényi-havasokban lévő, Wass Albertről elnevezett forrást. A Szalárd-völgyi csorgót jelző szikláról eltüntetik a feliratot, helyére általában román nyelvű obszcén szövegeket írnak, és a vízfolyás környékére szemetet szórnak.
Nyáron kivágták azt a fenyőfát is, amelynek megcsonkított ágaira a látogatók koszorúkat szoktak aggatni. Legutóbb traktornyomokkal tették tönkre az erdei út és a forrás közötti kis tisztást. Ottjártunkkor egy földbe szúrt botra aggatott, üres befőttesüveget találtunk a háborús bűnösnek kikiáltott író és költő kedvenc pihenőhelye mellett. A tisztáson, a csermelybe és a forráshoz vezető ösvényen szemetet szórtak szét. Két, hátizsákkal túrázó kolozsvári egyetemista elmondta, valaki éppen érkezésük előtt hajította ki a szemetet a gépkocsijából.
Mindezek ellenére Bartha József holtmarosi református lelkipásztor kitartóan, havonta háromszor-négyszer felkeresi a forrást, és eltünteti a vandalizmusra utaló nyomokat. „Ez már barbarizmus, ami itt folyik. Nincs olyan alkalom, hogy abban az állapotban találnám a forrást, ahogy hagytam. Ha olajfestékkel írom a kőre Wass Albert nevét, azt is képesek benzines ronggyal lemosni, eltüntetni. Helyette rendszerint obszcén feliratok jelennek meg” – fejtette ki lapunknak a lelkész, aki 2008-ban a forrás elnevezésének ötletgazdája volt.
Annak ellenére, hogy a hatóságok akkor megtiltották, hogy az egyház bármiféle hivatalos avatóünnepélyt vagy istentiszteletet szervezzen, a holtmarosi templomból sokan ellátogattak a forráshoz, ahol kis ünnepi műsort is rögtönöztek. A csorgó nevét azonban azóta sem sikerült hivatalosan elfogadtatni. Annak ellenére, hogy a forrás az Éltető családtól elkobzott fenyőerdőben fakad, mind az erdészeti hivatal, mind a megyei hatóságok tiltják a megjelölését. A 2008 márciusában avatott csorgó még így is zarándokhellyé nőtte ki magát. Általában magyarországi vendégek vállalkoznak a szalárdi felrobbantott Maros-hídtól mintegy hét kilométerre lévő csorgó felkutatására.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

2010. november 16.

Árvíz után, újjáépítés közben
Három egymást követő csapást — június 28-án, július 18-án és augusztus elsején — szenvedett el Bölön. Sok esetben évtizedek munkája ment tönkre, mert a domboldalakon lezúduló csapadékot nem tudták befogadni a patakmedrek, a kibukó víz pedig elemi erővel söpört végig udvarokon, gazdaságokon, életeken. Már három hónapja történt, de a község ma is mint nyílt seb: a központi hídon csak fokozott óvatossággal lehet átkelni, a patak martja rendezetlen, számos helyről hiányzik a kerítés, a házak falán még ott a vastag, sárlé által húzott csík. Folyik az újjáépítés, ám még nem látni a végét. Erdélyből és Magyarországról is érkezett segítség, de az emberek azt mondják, ők azt kevésbé érezték, kézzelfogható támogatást nem, vagy csak alig kaptak. Kifogásolják, az RMDSZ-esek, az unitáriusok többet kaptak, mint a cigányok, katolikusok és a szövetségtől távolabb állók. Sikó Imre polgármester azt mondja, néhányan azért érezhetik magukat mellőzöttnek, mert a kárfelmérés közben érkezett az újabb áradás, ezért az összesítés abbamaradt, most pedig csak az a negyven család jogosult a segélyre, akikhez addig eljutottak szakembereik. Állítja, igyekeznek a csorbát kiköszörülni, s minden árvízkárosult megkapja az őt megillető segélyt Sok a tennivaló
Az önkormányzat egyik legfontosabb megoldásra váró feladata volt megállítani a földcsuszamlást a bölönpataki óvoda és iskola épületénél. Sikerült. Három hét munkáját követően (ötven helyi segédmunkást is alkalmaztak) kimondható, a tanintézmények megmenekültek. Megerősítették a Bölönpatak felé vezető hidat és a mellette futó út támfalát is: már nemcsak gyalog és szekérrel lehet közlekedni, szükség esetén akár mentő- és tűzoltóautó is könnyen haladhat. A központi híd műszaki terve elkészült, így helyreállításához is hozzákezdhetnek. Nem lesz teljesen új, de ha a jó idő kitart, még idén befejezik ― ígérte a polgármester. A községháza helyreállítása még várat magára, a hivatalnokok továbbra is a volt termelőszövetkezet épületében kénytelenek dolgozni. A hely szűkös, messze is a községközponttól, a szociális támogatásra jogosultakon kívül mások nem is nagyon keresik fel. Kényszermegoldás mellett kellett dönteniük a bölöni óvoda esetében is. A polgármesteri hivatallal együtt tönkrement épület menthetetlen, újat kellene építeni, pénzhiány miatt viszont az általános iskola tanrendjét szervezték át úgy, hogy az óvodások és az elemisták délelőtt, az V―VIII. osztályosok pedig délután használják a tantermeket.
Összefogás a bajban
A június végi áradást követően az első jelentősebb segítséget a megyei tanácstól kapták a bölöniek. A nyolcvanezer lejt a Nagybölön-patak medrének mélyítésére fordították. Utóbb, a harmadik áradáskor kiderült, jelentős vagyoni védelmet jelentett, sőt, az sem kizárt, életeket mentett, hogy legalább részben elvégezték ezt a munkát. Szintén a megyei tanács kezdeményezésére az RMDSZ széki elnökségei gyűjtésbe kezdtek, abból pedig ötszáz zsák cementet vásároltak és adományoztak a lakóknak. Erdővidék-szinten gyűjtést szervezett a szövetség baróti szervezete, s nagyobb összeget áldozott a bardoci és baconi önkormányzat is. A zágoni polgármesteri hivatal 31 köbméter fát, a Temes megyei óteleki tanács ― mintegy viszonzásul a hat éve a bölöniektől kapott segítségért ― ruhát és tartós élelmiszert, gabonát küldött, a tápiószentmártoniak pedig négy hídelemmel járultak hozzá az újjáépítéshez. A Vöröskereszt élelmet, tisztítószereket és másfél tonna cementet, a bukaresti központi postahivatal vizet, cukrot, lisztet és ruhaneműt, a Rompetrol üzemanyagot, Albert Álmos szenátor borvizet és ruhaneműt, Kovács József ruhát, Erdőfüléből a Gazdabolt tulajdonosa, Csog Dénes pedig tíz köbméter építőanyagot vitt, s autót bocsátott bérmentesen az értékeiket mentők rendelkezésére. Legutóbb a kormánymegbízotti hivatal révén érkezett segítség. 42 tonna cementet, 2,3 tonna vasazatot, 1,4 tonna meszet, 31 köbméter nagyméretű téglát, 40 köbméter faanyagot, 76 köbméter fűrészárut, 158 köbméter homokot, 132 köbméter kavicsot, 34 négyzetméter hullámlemezt várnak. Egyelőre csak a fűrészáru érkezett meg, de hamarosan a többi is ideér ― mondja bizakodóan a polgármester. Kérdésünkre, hogy ez nincs-e túl későn, Sikó Imre azt mondja, a jó idő kitart, így a pénzükből egyre inkább kifogyó embereknek éppen jól jött a támogatás, zömét még az elkövetkező időszakban felhasználják. Az egyház ereje
Az unitárius egyházközség már az első, június végi áradás másnapján a közösség segítségére sietett. Saját pénzükből vásároltak nagy teljesítményű szivattyút, Vajda Sándor Zoltán jószágigazgató pedig oda ment, ahol segítséget kértek. Fiatal unitáriusok önkéntes csoportjai érkeztek Homoródalmásról, Csíkszeredából, Vargyasról, Ürmösről, Nagyajtáról, Sepsiszentgyörgyről, Kökösből, Magyarsárosról, Székelyudvarhelyről, Kobátfalváról, Székelykeresztúrról, Barótról és Jászberényből, amelyeknek elszállásolásáról és étkeztetéséről is gondoskodtak. Fogadták a felsőfehéri egyházkör, az unitárius közösségek, az apácai és barcasági evangélikusok gyűjtéseit, a brassói gyermekkórház angol és hazai munkatársainak adományát. Felhívásukra bekapcsolódott a mentésbe az egyház Gondviselés Segélyszervezete is, amely élelmiszercsomagokat hozott. Nekik köszönhetően érkezett Bölönbe Tőkés László, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége jelentős, közel hatvanötezer lejes támogatása. A pénzből mindenkinek azt vásároltak, amit elvesztett, amire szüksége volt, hogy a nehéz pillanatokat túlélje: deszkát, mosógépet, ágyat, paplant, hidrofort, porszívót, az olthévízi cementgyártól 4,6 tonna cementet és 1,2 tonna vakolóanyagot szereztek be. A legnagyobb veszteséget szenvedő, a nejét elvesztő Benkő Aladárnak és gyermekeinek az új ingatlanhoz építőanyagot vittek, félárván maradt, Kolozsváron tanuló lányának ingyenes szállást és ösztöndíjat biztosítottak. Kudarcba fulladt a faosztás
Nem mindenben sikerült célt érniük. Az egyházközség úgy döntött, saját erdejéből 88 köbméter fát vágat ki s oszt szét a kerítésüket, gazdasági épületeiket újjáépítők közt. Megbeszélték Komporály Viktor baróti vállalkozóval, hogy a kivágást fele pénzért vállalja ― így segítvén a károsultakat ―, a polgármesteri hivatal pedig a különbözetet rendezi. A barótiak el is végezték becsülettel a munkát, ám a polgármester arra hivatkozván, hogy az önkormányzatnak nincs pénze, megtagadta a kitermelési költségek megtérítését, így az egyház kénytelen volt a legszebb törzseket felajánlani fizetség gyanánt. A megcsappant famennyiségből keveset félretettek saját használatra, a többiből pedig csak két családot, a Benkő Aladárét és a Kisgyörgy Zoltánét tudták segíteni. „Őszinte volt szándékunk, de sajnos, mivel Sikó Imre felrúgta a megegyezést, többet nem tehettünk. Megjegyzem, csak a kibélyegzés és az újjátelepítés mintegy tizenhatezer lejes kiadást jelentett az egyházközség számára” ― mondotta ifjabb Kozma Albert tiszteletes.
Mellőzöttnek érzi magát
A Tana utcában kis termetű öregasszony állít meg. Nem ismerjük egymást, de árulkodó lehet az átlagosnál nagyobb fényképezőgépem, invitál, fényképezzem csak le, micsoda kárt is okozott az árvíz. Filtermeister Anna (képünk) korát meghazudtolóan mozog, beszédes, hangja viszont elcsuklik, ha a nemrég elhunyt lányáról beszél. A kert végében most békésen csörgedez Nagybölön pataka, de az öklömnyi kődarabokkal vastagon szórt mart, a kidöntött kerítés és a kicsit messzebb álló, de még helyenként nedvesnek tűnő csűr arról tanúskodik, nincs ez mindig így. „Vízzel és iszappal telt meg a csűr, az istálló, a kút és a két pince, egészen eddig voltunk elöntve — mutat a patak partjától mintegy húsz méterre levő pontra —, jóformán mégsem kaptunk semmi segítséget a tanácstól. Az egyik ismerősömnek szóvá tettem, hogy az egész utcából hármunkat kihagytak, erre egyszer érkeznek, s lenézően azt mondták, »itt van a reklamált csomag«, azzal itt is hagytak. Hogy mi volt a csomagban? Tíz liter borvíz, két húskonzerv, két liter olaj, rizs, cukor, liszt és puliszkaliszt. A legtöbbet az unitárius egyház segített, ahonnan elég deszkát kaptam, hogy kerítésemet újból rakassam, de sajnos, hiányoznak a sasok, ezért várnom kell. Bezzeg, a cigányoknak Bölönpatakán mindent megadnak, mindent felépítenek, nagy urak lettek azok” — mondotta az öregasszony hangjában keserűséggel. A cigánynak nem jár?
Hogy Bölönpatakán mennyit költöttek a romák által elszenvedett károk enyhítésére, nem tudni, de Filtermeister Anna házától néhány száz méternyire Ioan Boeru biztosan nem ért egyet az idős hölgy megállapításával. A jól karbantartott, rikító rózsaszínűre festett kis ház környékén sokan dolgoznak. A ház ura nem is akar nyilatkozni, de ismerősei meggyőzik, mondja csak el, milyen nehezen megy bennvalójának újjáépítése, milyen kevés támogatást kapott az illetékesektől, mennyire éreztetik cigány mivoltát. „Nézze, itt valamikor nyárikonyha volt, az udvar ki volt kövezve, ebből mára semmi sem maradt. Bejött a víz a házba, a bútor és a padló annyira megszívta magát, hogy használhatatlanná vált, a hidrofor, a mosógép tönkrement, ki kellett dobnom. Volt valami kevés megspórolt pénzem, azt költöm el most. Közel ötvenmillió lejre vannak számláim, s még távol állok a befejezéstől. És mivel segített a hivatal? Öt zsák cementtel akkor, amikor a magyaroknak tízet adtak. Mivel nem vagyok magyar, nem kaptam sem az RMDSZ-től, és az unitárius egyháztól sem. Magamra hagytak a bajommal, a nyomorúságommal” ― fakadt ki a gazda.
Tavaszra is marad munka
A Boeruval szembeni portán Tana Ottmár (képünk)épp betont kever, a kapu elejét próbálja jobbá, csinosabbá tenni. Feleségével és annak szüleivel egy fedél alatt élnek, együtt vészelték át az áradások borzalmas pillanatait. Nem szívesen idézi fel azt a sok tekintetben kegyetlen napot. Nem csoda, hiszen a víz térdig ért a házban, nem lehetett sem a bútorokat, sem az elektronikus felszereléseket megmenteni, kint az alig két hete letett csöveket takarta ki a hirtelen jött ár, beomlott a pince bejárata, az udvarról eltűnt tíz méter fa, a huszonöt tyúkból és tizenöt vágni való csirkéből mindössze négy tyúk és egy kakas maradt meg. Az elmúlt hetekben, amit lehetett, kicseréltek, megjavítottak, újra lakhatóvá vált a ház, de úgy véli, tavaszra is marad elég tennivaló. „Hálát adok a Jóistennek, hogy mindez a nyomorúság nappal történt, s nem éjszaka. Így legalább a katasztrófát sikerült elkerülnünk” ― mondotta a fiatalember.
Fiuk segítségével
Kisgyörgy Árpád és Borbála azt mondja, ezer-ezer lejjel segítette őket az RMDSZ, az unitárius egyház is, Tőkés Lászlón keresztül pedig egy franciaágyat kaptak. A tönkrement padló helyett csempét tettek, kerítést emeltek, a házat levakolták. „A fiam kőműves, ő segített sokat. Nem itthon dolgozik, de amikor tehette, két-három napra hazajött, így valahogy a leglényegesebb dolgokkal elkészültünk. Ahogy lejár a tél, az első szobát tesszük rendbe” ― avatott be terveibe az idős házaspár.
A keserűség hangja
A polgármesteri hivatallal szemben Lázár Zsigmond és a családhoz közelálló Oláh Áron javítja a kaput. Amikor az általuk kapott segítség kerül szóba, emeltebb hangon kezdik szidni az illetékeseket. Úgy érzik, igazságtalanul bántak velük. „Az ár mindent átszakított, s az udvarról elvitt minden mozdítható tárgyat, jó bőven került víz a házba, mégsem kaptunk semmi segítséget. Minket, egyszerű embereket csak hitegetnek” ― mondja Lázár Zsigmond, majd a fiatal nemzedékhez tartozó Oláh Áron folytatja a panaszáradatot: „Édesapámat szinte elragadta a víz, alig tudtuk kimenteni, s kárunk is hatalmas. Amikor elkezdték hozni a csomagokat, mi nem kaptunk, csak édesapámék, azt mondták, lehet, hogy két család vagyunk, de egy helyen lakunk, így egynek számítunk.”
Átkísérnek a második szomszédba, Lázár Csaba portájára. Friss deszkából készült a kerítés, a csűr eleje, kész a disznóól alapja, s állítják, az ár elvonulása után a házban is akadt munka bőven, és mindent saját erőből, saját összefogásuk révén kellett megoldaniuk. „Mi már nem megyünk sehová, nem kérünk senkitől semmit, sőt, ha az erőm úgy fogja engedni, azt a néhány zsák cementet is visszaviszem a hivatalba, nehogy azt merjék mondani, hogy adtak valamit. Megelégszem annyival, hogy hálát adhatok a Jóistennek, mert mindannyian megmaradtunk, s a családdal és barátokkal van még annyi erőnk, újjáépíthetjük mindazt, amink volt” ― fogalmazott Oláh Áron.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. november 16.

Közös székelyföldi fellépés Bukarestben
Hagyományos székely termékeket kóstolhattak meg az elmúlt hét végén rendezett 15. IndAgra Farm 2010 elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vásár látogatói. A vásáron közösen mutatkozott be a három székelyföldi megye: Hargita, Kovászna és Maros.
Huszonkét ország közel hatszáz mezőgazdasági cége állított ki Bukarestben november 10. és 14. között. A Romexpo területén mezőgazdasági gépeket, felszereléseket és technológiákat, valamint vetőmagokat, trágyaféléket, illetve haszonállatokat mutattak be. Ugyanakkor immár harmadik éve az IndAgra Farmmal párhuzamosan zajlik az IndAgra Food, mely az élelmiszeripar, a haltenyésztés és az ökomezőgazdaság termését ajánlja a látogatók figyelmébe.
Háromszékről félkész burgonyatermékeket, mustárt, tésztafélét, kürtőskalácsot és mézespogácsát, Hargita megyéből hat termelő hagyományos termékeit kóstolhatták meg az érdeklődők: húst és húskészítményeket, sajtféleségeket, méhészeti terméket, lekvárt, szörpöt és házi kenyeret. Maros megyéből tejterméket vittek a fővárosba a termelők, a termékek egy részén szerepelt a Székely termék védjegy is.
A megyei mezőgazdasági igazgatóság szervezésében sok háromszéki érdeklődő is megjelent a vásárterületen, figyelmüket elsősorban az erőgépek és az új öntözési rendszerek keltették fel. A különböző állatfajokat külön csarnokban állították ki, a szarvasmarháknál a tavalyhoz képest jóval több húshasznú fajtát és a pirostarkával, Holsteinnel keresztezett, hizlalásra szánt növendéket mutattak be. A juhoknál is rengeteg új hús- és tejhasznú fajtát állítottak ki a hazai és külföldi állattenyésztők.
A kiállítás ideje alatt számos szakmai fórumot és konferenciát szerveztek, mint például a Bio Farmer-nemzetközi biotermék konferencia, vagy A csomagolóipar és a környezetvédelem. Naponta lovasbemutatók szórakoztatták a résztvevőket, de a kiállított haszonállatok versenyét is megrendezték.
Háromszék, Erdély.ma

2010. november 16.


Demokrácia-központokat létesít az EMNT
A nyelvi jogok monitorizálása lesz az egyik kiemelt feladatuk azoknak a demokrácia-központoknak, amelyeket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hoz létre Erdély-szerte, ugyanakkor az egyszerűsített honosításban is segítséget nyújtanak majd, mondta el Toró T. Tibor ügyvezető elnök.
Az ügyvezető elnök arról is beszélt, hogy jövőre megalakulhat az első valódi romániai magyar autonomista párt, amelyről a szervezet december 4-ei küldöttgyűlésén döntenek. Erdély.ma

2010. november 16.


A román-magyar megbékélés és a kommunizmus öröksége
A román-magyar kapcsolatok tekintetében paradox helyzetnek lehetünk tanúi, hiszen míg az államközi kapcsolatok eddig soha nem tapasztalt csúcson vannak, addig a hétköznapi emberi érintkezések szintjén a helyzet továbbra is igen feszült maradt. Melyek azok a kihívások, amelyekkel e bonyolult viszonyrendszernek meg kellett küzdenie, és mi vár rá a jövőben?
November 15-én Bukarestben, Románia egyik legkomolyabb kutatóintézetének székhelyén előadást tartott Salat Levente kolozsvári politológus-professzor. A kommunizmus bűneinek és a román száműzetés emlékének kutatásával foglalkozó intézmény, az IICCMER arra kérte őt fel, hogy a román-magyar kapcsolatok kommunista múlt általi meghatározottságáról, a megbékélési folyamat részleteiről beszéljen a hallgatóságnak. Előadása kiindulópontjaként Salat kijelentette, bár a kormányközi kapcsolatok tekintetében folytonos javulást láthattunk az elmúlt húsz évben, a romániai magyar kisebbség és a román többség közötti mindennapi kapcsolatok még mindig ellenségesek. Ezt a látszólagos ellentmondást az magyarázhatja, hogy a nemzeti elitek feladták a hétköznapi kapcsolatok problémáinak megoldását az államközi kapcsolatok normalizációja érdekében.
Az elkerülhetetlen háborútól a konzervatív békéig
Közvetlenül a kommunista rezsimek összeomlása után az igen befolyásos amerikai kutató, John Mearsheimer azt jósolta, hogy Magyarország és Románia között elkerülhetetlen a háború. Az 1990. márciusi tragikus események is ezt a fajta előrejelzést látszottak alátámasztani. A valóság azonban mégis megcáfolta ezeket a borús víziókat, a két ország között a viszony az elmúlt húsz évben látványosan javult. Már 1991-ben elkezdődtek a közös katonai gyakorlatok, egy évre rá pedig egy alapszerződés megkötésének tervéről kezdtek el tárgyalni a két külügyminisztérium szakértői. Az alapszerződés csak négy év múlva lépett életbe, 1996 őszén írták alá. 2005-től pedig folyamatos jelleggel tartanak közös kormányüléseket, ami tíz évvel előtte még elképzelhetetlen lett volna.
Arra rávilágítandó, hogy miért nem következett be a mearsheimeri jóslat, Salat Levente több típusú magyarázatot is felsorakoztatott. Egyrészt az euró-atlanti integráció reményében a két ország elitjei képmutató játékba kezdtek, amely meghozta a minőségi javulást a két ország között. Ez azonban azt is eredményezte, hogy a közeledés nem párosult a társadalom szintjén való összefejlődéssel, az elitek így „gyökértelenné” váltak ebben a kérdésben. Egy másik magyarázat szerint a békét a kommunizmusból kikerülő bürokratikus elitek tartották fenn, hiszen ezek érdeke az akkori status quo életben tartása volt, ez garantálta az ő fennmaradásukat is. Ezt a fajta békét „konzervatív békének” nevezhetjük, ellentétben a kanti liberális békével, mely a demokráciák közötti természetes béke állapota. Észrevehető tehát, hogy bár a felszínen kifejezetten szívélyesek az érintkezések, ahogy azt az Orbán Viktor és Traian Băsescu megnyilvánulásai is tökéletesen példázták, ám ezek nincsenek szolid alapokra helyezve. A döntéshozók ugyanis nem rendelkeznek a társadalom széles támogatásával, a nemzeti kisebbségek problémáit pedig ignorálták, nem kezelték. Jogosan merül fel a kérdés, hogy meddig húzható ez a helyzet komplikációk megjelenése nélkül.
Együttélés vagy egy helyen élés?
Az említett két etnikumhoz tartozó hétköznapi emberek szintjén felmérésekkel alátámasztható az álláspontok éles szembenállása. Mindkét etnikai közösség keretén belül csak egy vékony réteg rendelkezik azzal a típusú kultúrával, amely képessé tenné a tartalmas együttélésre. A mély választóvonal mégsem okoz nyílt konfliktusokat, hiszen mindkét oldal kialakított olyan mechanizmusokat, melyek segítségével szisztematikusan elkerülhetik a konfliktusokat.
A kétoldalú kapcsolatok sajátosságainak leírása után a professzor úr a kommunista múlt örökségét próbálta azonosítani. Véleménye szerint a volt rezsimnek tudható be mind a konzervatív béke, mind pedig az a mozdulatlanság, megrekedtség, mely a másikkal kapcsolatos attitűdök alakulását jellemzi. A kisebbségi közösségek problémáit is zömében a kommunizmus okozta, az új, konzervatív béke állapota pedig nem volt képes ezeket a kérdéseket érdemben kezelni.
Mit hoz az új Európa?
Salat Levente a jövőbeli lehetséges forgatókönyvekre is kitért. A legvalószínűbb változat szerint a két ország közötti viszonyok továbbra is fokozatosan javulni fognak. A politikum továbbra sem vesz majd tudomást a problémás kérdésekről, a társadalom pedig újabb és újabb együttélési formákat fog kitalálni kompenzálásképp. Persze nem kizárható a látványos romlás esete sem. Ez bekövetkezhet, ha valamelyik fél gyökeresen megváltoztatja bel- és külpolitikai elképzeléseit, komoly konfliktusokat okozva ezzel.
A nemzeti kisebbség radikalizálódása is megronthatja a román-magyar viszonyt. Az előadó véleménye szerint nincsenek jelen pillanatban megteremtve a széleskörű radikalizmus feltételei, és sajnálatosnak tartaná, ha ez bekövetkezne. A világ etnikai kisebbségeinek köreiben létezik ugyanis az az elképzelés, mely szerint csak erőszakos módszerekkel hívhatják fel a figyelmet törekvéseikre, ám ez egy igen nagy tévedés. Az Európai Unión belüli esetleges törésvonalak szintén ronthatják a további béke esélyeit. Ezzel az utolsó aspektussal kapcsolatban Salat Levente megemlítette Angela Merkel német kancellár megjegyzését, amelyben a német multikulturalizmus végét hirdette meg. Sok elemző ezt Európa történetének új periódusának kezdeteként könyvelte el. Ilyen körülmények között a magyar-román együttműködés felértékelődhet, de megvalósítása is nagyobb árfordításokat igényelhet. kitekinto.hu Erdély.ma

2010. november 17.

Változtatnák az etnikai arányokat
Eljutott a román képviselőházba az a törvénytervezet, amelyet Nicolae Dobra demokrata-liberális párti képviselő nyújtott be, és amely a lakosság számától tenné függővé a romániai településeknek városi, illetve községi rangra való átminősítését, ez viszont megváltoztatná az etnikai arányokat - írta szerdai számában a Szabadság.
A kolozsvári napilap szerint a jogszabály-tervezetben az áll, hogy az 5000 lelket meg nem haladó községközpontokat falukká minősítik át, a 10 000 fős lakosságot meg nem haladó városok pedig községközpontokká (azaz alacsonyabb rendű közigazgatási egységgé) válhatnak.
Ha elfogadják a törvénytervezetet, Kolozs megyében Bánffyhunyad községgé minősülne vissza, hiszen az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint csak 9700 lakosa van - írja a lap. Megjegyzi: Kolozs megyéből 66 község „tűnne el", azaz válna faluvá, és mindössze 9 község – Egeres, Apahida, Kisbács, Bonchida, Szászfenes, Gyalu, Alsó- és Felsőszentmihály, Kissebes és Aranyosergerbegy – tarthatná meg eddigi státusát.
A tervezet kezdeményezője szerint az intézkedéssel csökkenne a közigazgatásban dolgozó alkalmazottak száma. Ha a jogszabályt megszavazzák, 2012-ben 67 Kolozs megyei település polgármesteri széke üresedne meg. Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint nincs sok értelme annak, hogy a városi és a községi rangról pusztán a lakosok számát figyelembe véve döntsenek.
„Az említett jogszabály-tervezetet a szenátusban már elutasították, jelenleg a képviselőház bocsátotta vitára. Nem hiszem, hogy az RMDSZ megszavazna egy ilyen törvénytervezetet, mert tisztában vagyunk azzal, hogy ily módon főleg a szórványban élő kisebb magyar közösségeket fenyegetné egy román többségű önkormányzatba való beolvadás veszélye, és a törvény talán az európai uniós pénzalapok lehívására is negatívan hatna" - vélekedett Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, aki szerint szükség van a közigazgatás reformjára, de azt nem ilyen módon kell megvalósítani. MTI

2010. november 17.

Alföldi visszavonja a Nemzeti Színház bérlésének megállapodását
Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója visszavonja a teátrum bérlésére vonatkozó szóbeli megállapodást a Budapesti Román Kulturális Intézettel. Korábban a KDNP azonnali vizsgálatot kért az ügyben, miután a Nemzeti Színház igazgatója „a magyar színjátszás templomát” nem rendeltetésszerű célokra adta át.
Alföldi Róbert főigazgató szerda este közölte, hogy visszavonja a Nemzeti Színház bérlésére vonatkozó szóbeli megállapodást a Budapesti Román Kulturális Intézettel. Ennek következményeként a rendezvény helyszíne nem a Nemzeti Színház lesz - írta Alföldi Róbert közleményében. A megállapodás szerint a román nemzeti ünnep alkalmából rendezvényt tartottak volna november 30-án a Nemzeti Színházban.
Alföldi Róbert közleményében emlékeztetett: „a Nemzeti Színház vezetőjeként engedélyeztem, hogy a román nemzeti ünnep előestéjén, november 30-án, a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében ünnepi megemlékezést tartsanak a Nemzeti Színházban, és bérbe vegyék a Nagytermet.Tettem ezt azon mély meggyőződésem alapján, hogy a két nemzet viharos történelme után, a román és a magyar nép a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz” - jegyezte meg.
„Sajnos rosszul mértem fel azt, hogy ezen döntésem félreérthető, és ezzel sok magyar ember érzését megsértem. Miközben továbbra is hiszek abban, hogy a múlt fájdalmait európai módon és felelősen kell feldolgozni, az egyik legfontosabb kulturális közintézmény vezetőjeként nem hagyhatom figyelmen kívül a kialakult helyzetet” - fogalmazott.
A Fidesz elfogadhatatlannak tartotta
A jobboldali pártok korábban közleményben reagáltak, hogy a román nemzeti ünnep alkalmából rendezvényt tartanak a Nemzeti Színházban. „Ha azt feltételezzük, hogy Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház igazgatóját a legjobb szándék vezette abban, hogy a két ország, Magyarország és Románia, a viharos történelmi események ellenére a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz, azt akkor sem tudjuk elfogadni, hogy az igazgató nem érzi az ügy és a körülötte kialakult botrány súlyát” - írta a Fidesz képviselőcsoportja.
A frakció szerint egy kiemelt nemzeti intézmény vezetőjének tisztában kell lennie azzal, hogy a magyar nemzet többsége számára Erdély egykori elvesztése máig ható mély traumát jelent. „Miközben tudomásul vesszük, hogy a magyarság számára tragikus történelmi esemény a románok számára nemzeti ünnep, mégis elvárjuk, hogy azt ne a nemzeti kultúránk egyik szimbolikus terében rendezzék meg” - olvasható a Fidesz által kiadott dokumentumban.
„A két nép közeledése és kulturális kapcsolatai számunkra is fontosak, ám a meglévő érzékenységekre és a fájó sebekre mind a politikai, mind pedig a kulturális vezetőknek tekintettel kell lenniük”- zárul a közlemény.
A KDNP vizsgálatot követelt
A KDNP azonnali vizsgálatot kér Alföldi Róbert ügyében, miután, a Nemzeti Színház igazgatója a magyar színjátszás templomát nem rendeltetésszerű célokra adta át - közölte Pálffy István, a kisebbik kormánypárt frakciószóvivője.
A KDNP azt kérte, hogy a Nemzeti Színház igazgatójával kötött szerződést a kultúráért felelős államtitkár azonnal vizsgálja át, és ha megállapítható, hogy az igazgató megsértette az intézmény vagy a közönség érdekeit, és intézkedésével erkölcsi kárt okozott, haladéktalanul menessze.
Pálffy István kifejtette: a színházigazgató számos magyar ember érzékenységét sérti, és az egyik elsőszámú magyar kulturális közintézményt nem a legszélesebb értelemben vett magyar közönség érdekeinek figyelembevételével működteti.
A Jobbik közleményében azt írta: szerintük „kimeríti a hazaárulás fogalmát, hogy a román nagykövetség kérésének eleget tesz egy olyan szimbolikus magyar közintézmény, mint a Nemzeti Színház, s helyszínt biztosít december elsejére egy provokációnak”.
„Az nem lep meg minket, hogy Alföldi Róbert asszisztál egy magyarellenes eseményhez. Az viszont felháborító, hogy hazaárulók olyan vezető állami pozíciókban ülhetnek a fülkeforradalom után és az állítólagos Nemzeti Együttműködés Rendszerében, amely ilyen döntések meghozatalára jogosítja őket” - fogalmaztak.
A párt szerint ha a Nemzeti Színházban vagy bármelyik magyar közintézményben valóban megünnepelhetik Erdély Romániához csatolását, azért már a kormány is felelős.
A Jobbik a leghatározottabban tiltakozik „az egyre szaporodó magyarellenes cselekedetek ellen”, december elsejére pedig tüntetést szerveznek a Nemzeti Színház épülete elé - zárul a közlemény.
Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója szerda délutáni közleményében azt írta: a megjelent sajtóhírekkel ellentétben nem állt szándékában senki érzéseit megsérteni.
„A Budapesti Román Kulturális Intézet megkeresésekor - miszerint a román nemzeti ünnep alkalmából szeretné bérbe venni a Nemzeti Színház nagytermét - úgy ítéltem meg, hogy a rendezvény elősegítheti azt, hogy a két ország, Magyarország és Románia, a viharos történelmi események ellenére a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz” - olvasható abban a dokumentumban. MTI

2010. november 17.

Kilenc hónap alatt egytizedével nőtt a küladósság
Szeptember végére Románia küladóssága megközelítette a 90 milliárd eurót, ez csaknem tíz százalékkal több a 2009 végén mért összegnél. A Román Nemzeti Bank adatai szerint az idei évet 81,21 milliárd eurós küladóssággal kezdte az ország. A tartozás 80 százaléka közép- és hosszú lejáratú, és ennek az összege majdnem kilenc százalékkal nőtt októberig (65,8 milliárdról 71,6 milliárdra). A húsz százaléknál valamivel kevesebb rövid lejáratú tartozás viszont gyorsabb ütemben nőtt (majdnem 15 százalékkal) az év első kilenc hónapjában, így a január elsejei 15,4 milliárd euróról 17,6 milliárd euróra növekedett.
A közvetlen hitelek összege (amiket a pénzügyi tárca vagy az önkormányzatok vettek fel) 3,6 milliárd euróval nőtt az idén, így meghaladja a 15,5 milliárd eurót. A külföldiek által Romániában közép- és hosszú távra lekötött betétek ugyanebben az időszakban csak 428 millió lejjel nőttek, így megközelítik a 7,7 milliárd eurót.
A folyó fizetési mérleg hiánya 4,23 milliárd euró, a 2009 szeptemberben kiszámított értéknél 30 százalékkal több. A jegybank elemzése szerint a legnagyobb veszteséget az idegenforgalmi szolgáltatások könyvelték el, amelyek mérleghiánya az egy évvel korábbi 97 millió euróról 204 millió euróra nőtt 2010 szeptember végére. A szállítási szolgáltatás méginkább visszaesett: a tavasz szeptemberi 96 millió eurós többletből tizenkét hónap alatt 126 millió eurós hiányt produkáltak. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. november 17.

Ki ezért a ludas?
Adrian Păunescu temetésének körülményeit megfigyelve úgy tűnik, Romániát ellepni látszik egy kommunizmus iránti nosztalgiahullám, amely az utóbbi évek államelnöki, kommunizmust elítélő diskurzusát tekintve újszerű és aggodalomra okot adó jelenség – mondta napirend előtti felszólalásában a román alsóházban Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-es képviselő.
„Számomra, akinek élete nagy része a kommunista terror éveire tevődött – de meggyőződésem, hogy hozzám hasonlóan sokan másoknak is – Păunescu a Ceauşescu-kultusz egyik legfontosabb éltetője és támogatója volt. Egy gyilkos rendszer legbuzgóbb megéneklője, akit halálakor irodalmi géniusznak és nem a kétszínűség géniuszának minősítettek” – szögezte le a honatya. Rámutatott: „Én magam is egy olyan kisebbséghez tartozom, amely ellen a nemzeti-kommunista főpap gyakran irányította patetikus, gyűlölködő gondolatait. E tények tükrében, és azzal együtt, hogy számos politikus, miniszter is dicsérő szavakkal nyilvánított részvétet a haláleset kapcsán, felmerül a kérdés: miként értékelhető Traian Băsescu hasonló gesztusa, aki alig öt éve a Tismăneanu-jelentés bemutatásakor a parlamentben, név szerint említette Adrian Păunescu nevét a gyilkos és illegitim rendszer támogatóinak sorában? Fölöttébb elkeserítő, hogy a politikai elit egy lépéssel megint le van maradva. Annak ellenére, hogy legtöbbjüknek egyáltalán nem kedvez eme nosztalgiahullám, nem hajlandó erről tudomást szerezni. Ellenben sietve csatlakozik ahhoz az amorf tömeghez, amely a hazugságot bálványozza és a tisztességtelenséget erényként ünnepli” – összegezte Kerekes.
Ami a „Romániát ellepni látszó kommunizmus iránti nosztalgiahullámot” illeti, a sokadik mandátumát töltő RMDSZ-képviselő joggal fogalmazza meg az ország törvényhozásában aggodalmait és joggal mutat ujjal arra a politikai elitre, amely e nosztalgiát nagy mértékben táplálja dőzsölésével, kivagyiságával, korruptságával, immoralitásával és arroganciájával, azonban Kerekes elfelejti, hogy ő maga is oszlopos tagja immár sok éve eme „elitnek”. Ugyancsak mellőzi azt a tényt, hogy a többé-kevésbé kiszámítható, egzisztenciális biztonságot nyújtó diktatúra iránti nosztalgiát a jelenlegi kormányzat és hatalom – amelynek az RMDSZ is aktív részese – dilettantizmusa szintúgy erősíti. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. november 17.

Bűnvádi eljárás Tőkés ellen
A legfelsőbb bíróság bűnvádi eljárást kezdeményezett Tőkés László EP-képviselő ellen bírósági végzés végrehajtásának megakadályozása miatt. A vád szerint Tőkés 2007-ben még hivatalban levő református püspökként megakadályozta a lelkészi testületből kizárt Báthori Gyula hivatalba való visszahelyezését annak ellenére, hogy a gencsi pap megnyerte az egyházkerület ellen indított pert. Korábban Báthori emiatt már bűnvádi panaszt emelt Tőkés ellen, ám az eljárást megkezdését az ügyészek elutasították.
A legfelsőbb bíróság megállapította: az ügyészek „hanyag munkát végeztek”, a bűnvádi eljárás megkezdése ugyanis indokolt volt. Báthorit egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt felfüggesztette állásából, majd palástjától is megfosztotta a KREK fegyelmi bizottsága, ami a papságból való kizárást jelenti. Kiebrudalását Báthori polgári peres úton támadta meg; a Szatmárnémeti Bíróság a lelkésznek adott igazat, visszahelyezte állásába, s kimondta, hogy joga van a gencsi szolgálati lakáshoz is.
Az egyházkerület megfellebbezte a döntést, miközben a sértett lelkész előbb csak végrehajtó, majd pedig karhatalmi erők segédletével igyekezett elfoglalni a parókiát. Báthori ezután a bírósági végzés végrehajtásának megakadályozásával vádolta meg Tőkést és a KREK által időközben Gencsre kinevezett Szomori Attila segédlelkészt. Lapunknak tegnap nem sikerült elérnie az EP-alelnököt. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. november 17.

Kié lesz az autonómia?
Kiknek szánják azt a bizonyos autonómiát, ha ezután százezrek hagyhatják el Erdélyt?
Ha voltak is eltérések a fogalom értelmezésében és a jogokhoz vezető stratégiákban, a romániai magyar politikai elit programjában kezdettől fogva szerepelt az autonómia mint az erdélyi magyarok szülőföldön maradásának és gyarapodásának feltétele. Jómagam a diktatúra által központosított hatalom megdöntését tartottam akkor elsődlegesnek, vagyis a közigazgatás decentralizálásának beindulását.
Ezt minden nyugati újságíró, a demokratikus országok bármely polgára rögtön megértette, aki a helyi szintű választásokon nem közömbös az iránt, hogy az adott közösségből kik kerüljenek vezető pozícióba. A személyes szabadság és méltóság jogi védelmének, a helyes igazságszolgáltatásnak a kereteivel együtt, gondoltam, fokozatosan létrejönnek azok az önkormányzati grémiumok, amelyek által a döntési jogkörök egyre közelebb kerülnek azokhoz a helyi közösségekhez, amelyek majd élni tudnak a demokratikus társadalmi rendszer lehetőségeivel.
A totális államhatalom lebontása a politika, a parlament, a jogalkotás eszközeivel nem csupán az egyénnek adhatja vissza a döntés méltóságát, hanem a községi, városi és megyei/területi vezető testületeknek is. De a döntési szabadsághoz, akárcsak az egyes személyek életében, közösségi szinten is elengedhetetlenül hozzá tartoznak azok a felelősségek és cselekvési formák, amelyeknek közös nevezője nem más, mint a mindennapi munka. Munkálkodni azon, hogy a község, város, terület képviselői végre is hajtsák a gyűléseiken megvitatott határozataikat az adott közösség érdekeinek megfelelő tevékenységekben, a gazdasági gyarapodástól a kulturális kibontakozásig.
A hatalom helyi szintű érvényesítése ugyanis közös erőfeszítéseket feltételez nem csupán a vezetők, hanem az adott település/terület polgárai részéről is. Nos, meglehetősen nagy hézagokat látok a deklarált vezetői stratégiák és a polgári öntudatosság mai állapota között.
A közösségi autonómiát hangzatos és radikális stílusban követelni nem annyira tett értékű, mint hétköznapi, konkrét cselekvés az önkormányzatok által képviselt polgárok részéről. A polgári tevékenységek körébe beletartozik a gyakorlati létszükségletektől vezérelt öngondoskodás és teherviselés, a település adóiból visszajáró költségvetési részesedés célszerű és gazdaságos felhasználása, mondjuk, az út- és intézményépítésben.
Sőt: viszonylag hosszú ideje tere van már annak a pályázási kompetenciának, amelyik képes tájékozódni az Európai Unió különböző regionális fejlesztésekre szánt pénzforrásainak felfedésében és lehívásában, ami lehetővé tenné, hogy a községem, városom, régióm ne szoruljon csupán állami és anyaországi támogatásra, hanem az európai polgárok sorába emeljem magam.
Vajon az önkormányzatok megtettek-e mindent? Vajon a húsz év alatt kialakult-e mérvadó arányban a kezdeményezésnek, öngondoskodásnak és közteherviselésnek az a társadalmi felelősségtudata, amely feljogosítana, hogy reménnyel telve nézzünk unokáink sorsára? Vajon, ha magyar intézményeink túlnyomó többsége még mindig az anyaországi adófizetőktől származó támogatásokból tartja fenn magát, beszélhetünk-e egyáltalán a döntéseink méltóságáról? Nem. Függünk, mint gyermekek a szüleiktől. Felnőttségünknek polgári értelemben véve a jeleit sem látom.
A legújabb magyar parlament úgy döntött, hogy bennünket ezután könnyített eljárással, kedvezmények ígéretével honosít. Nyugdíjas nemzedékem havi átlagjövedelme odaát még annyit sem érne, mint itt, tehát mi nem honosulhatunk. Leginkább a fiatalok jöhetnek szóba. De lehet-e magyar állampolgárként igazi – felelős, önálló, adózó – polgár az a fiatalember, aki itt, a szülőföldjén még nemigen tanulhatott a döntési jogkörével bölcsen élő polgár modelljéből, mert szülei közt is kivételes az ilyen ember?
És ha áttelepülvén továbbra is kedvezményekkel élhet, nem fogja-e ő maga kárát látni az önállóság jókora hiányának? És tud-e már arról, hogy – a honlap alapján – ezzel az adózás és a honvédelem kötelességét is magára veszi? Végül: kiknek szánják a magyar politikai akarat jelenlegi szóvivői azt a bizonyos autonómiát, ha ezután gyorsított eljárással százezrek hagyhatják el Erdélyt?
Cs. Gyimesi Éva, Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. november 17.

„Nem kell siettetni Románia schengeni csatlakozásának szakaszait”
Henri Paul, Franciaország bukaresti nagykövete kijelentette, hazája nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását, de az európai országok között nincs egyetértés e kérdésben, és Franciaország szerint ez akkor lesz lehetséges, ha az EB-jelentés „pozitívabb” lesz a korrupcióellenes harcról.
„Sok a félreértés emiatt a kérdés miatt. Franciaország nem ellenzi Románia csatlakozását a schengeni övezethez. Tévedés ezt hinni” – nyilatkozta a francia nagykövet keddi nagyváradi sajtóértekezletén, így válaszolt arra a kérdésre, amely a párizsi hatóságok álláspontjáról érdeklődött.
Franciaország nagykövete felhívta a figyelmet, bár hazája a nem ellenzi Románia csatlakozását, vannak európai országok, amelyek elégedetlenek a korrupcióellenes harc ütemével és eredményeivel, s ez lehetetlenné teszi, hogy ebben a pillanatban megszülessék a megállapodás Romániával.
„Románia schengeni övezethez történő csatlakozásához az összes európai ország beleegyezése szükséges. Ma be kell ismernünk, ez az egyöntetűség nem létezik. »Mi igent« mondunk Románia schengeni övezethez csatlakozásának távlatára, de úgy véljük, nem kell siettetni ennek szakaszait. (...) Nyilvánvaló, rontott az európai országok csatlakozással kapcsolatos légkörén az EB legutóbbi igazságszolgáltatással kapcsolatos jelentése. Mi azt mondjuk, ennek pozitívabbnak kellene lennie, Romániának eredményt kellene felmutatnia a korrupcióellenes harcban, s akkor az európai országok is egyetértenének csatlakozásával” – nyilatkozta a francia nagykövet.
A diplomata hétfőn és kedden Nagyváradon tartózkodott Radu Ţîrle Bihar megyei tanácselnök meghívására. Részt vett egy fogadáson, melyen jelen voltak a legfontosabb francia üzletemberek és ellátogatott a borsi határátkelőhöz.
Franciaország úgy értékeli, nem teljesülnek Románia és Bulgária márciusi schengeni csatlakozásának feltételei, és megvárnák az EB 2011 nyarán esedékes jelentését, nyilatkozta pénteken a francia külügyminiszter.
Romániát és Bulgáriát, az EU-ba utoljára csatlakozott két országot folyamatosan ellenőrzi Brüsszel: az igazságügy reformja és a korrupcióellenes harc terén elért eredményeket vizsgálja az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében.
Pierre Lellouche francia külügyi államtitkár múlt szerdán azt nyilatkozta, hogy nem megfelelő a román, bolgár határ ellenőrzése, és Párizs mindent megtesz, hogy nyár előtt ne szülessék döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

2010. november 17.

Hangya – RMGE-Maros együttműködési megállapodás
A szövetkezés a kistermelők együttműködési készségét erősíti
Budapesten, november 12-én a Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek HANGYA Együttműködése (Hangya) és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete-Maros (RMGE-Maros) között együttműködési megállapodás jött létre. Ugyanaznap a Hangya igazgatótanácsa a Magyar Örökség Díj 2010 hitelesített másolatát adományozta az RMGE-Maros szervezetnek.
Az esemény jelentőségéről Csomós Attilával, az RMGE-Maros elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy az 1800-as évek vége felé Magyarországon a Hangya nemcsak szövetkezet volt, hanem mozgalom, amely jelentős részt vállalt az ország gazdasági életének átszervezésében. Idővel növekedett gazdasági ereje, emellett társadalmi, kulturális, oktatási tevékenységet is folytatott. Erdélyben 1844-ben alakult meg az Erdélyi Gazda Egylet (EGE), később az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete, amely felvállalta a gazdák érdekvédelmét, érdekképviseletét. Ezt folytatja az 1990-ben Kolozsváron megalakult RMGE, amelynek társszervezete az RMGE- Maros. A megyénkbeli szervezetnek a Hangya a Magyar Örökség Díj 2010 hitelesített másolatát adományozta "... a Hangya-hagyományok erdélyi ápolásában, továbbá a magyar gazdák és társulásaik közötti, határon átívelő kapcsolatok újjáépítésében végzett több évtizedes áldozatos munkájáért". Csomós Attila szerint a Hangya elnöke, Szeremley Béla által átadott oklevélnek üzenetértéke van, és arra ösztönzi a szervezet vezetését, hogy alaposabban hozzájáruljon a tagok gazdasági, társadalmi válság okozta gondjainak megoldásához, a hazai és EU-s támogatások igényléséhez, hogy az érdekképviseletet a helyi állami és kormányszerveknél hatékonyabban érvényesítsék. Az RMGE-Maros többek között ezért is vállalta fel a Hangyával kötött együttműködési megállapodás aláírását, amelyben elégtétellel állapították meg, hogy a két szervezet folyamatos kapcsolatban áll egymással, a kölcsönös tájékoztatáson túlmenően a Hangya az erdélyi magyar gazdák számára – partnerségben az RMGE-Marossal – szakmai és információs segítséget nyújtott az EU-csatlakozási felkészülésben, az európai szövetkezeti rendszerek ismertetésében. A felek továbbá arra törekszenek, hogy alaposabban megismerjék egymás szervezeti és gazdasági tevékenységét, segítsék az érdekkörükbe tartozó gazdálkodók kereskedelmi tevékenységét, kölcsönösen tájékoztassák egymást az ezzel összefüggő szabályozási, minőségügyi követelményekről. Továbbá elősegítik a gazdálkodók közötti tapasztalatcserét, áttekintik a képzési lehetőségeket, felkutatják az ezeket támogató pénzügyi lehetőségeket, megkülön-böztetten az Erdély területén megvalósuló programokra. Fontos céljuk a gazdák szövetkezeti összefogásának megerősítése, amelynek jelentős szerepe van a vidékfejlesztésben, az életfeltételek javításában. Végül ösztönzik, lehetőségeikhez mérten segítik a Hangyának a gazdasági élet szervezésében, a mozgalom kulturális örökségében rejlő – nemzettudatot megtartó – hagyományok feltárását, megőrzését, ismertetését és a mai körülményekhez igazodó alkalmazását. – Meggyőződésem, az együttműködési megállapodásban megfogalmazott célok megvalósítási folyamata során lényegi változások történnek, amelyek elősegítik, lehetőséget adnak a gazdakörök, a gazdálkodók gazdasági és társadalmi kapcsolatainak elmélyítésére, újjászervezésére, a jelenlegi követelményeknek megfelelően – mondotta Csomós Attila.
Kilyén Attila, Népújság (Marosvásárhely)

2010. november 17.

Szakképzési tanfolyamok anyanyelven
Elfogadta a szenátus azt az RMDSZ-es indítványt, mely szerint magyar nyelven végezhetik majd az elhelyezkedésüket elősegítő átképzési tanfolyamokat a munkanélküliek – számolt be róla Günthner Tibor, az RMDSZ Szatmár megyei szenátora. Az érdekvédelmi szervezet döntéshozója sajnálattal vette viszont tudomásul azt, hogy a PSD ezt a tervezetet sem szavazta meg.
"A szociáldemokraták az utóbbi időben minden, kisebbségi jogokkal kapcsolatos kezdeményezéshez ellenségesen állnak: legyen szó a tanügyi törvényről, vagy más, hasonló törvénytervezetről. Ezt én nem igazán értem, hiszen egyrészt a román lakosság a legutóbbi parlamenti választások során nemet mondott a nacionalista hangokat hallató jelöltekre – kiesett a Nagy- Románia Párt –, másrészt Adrian Nastase miniszterelnöksége idején nagyon jó volt a magyar kisebbség kapcsolata a PSD-vel, európai szintű volt az együttműködés. Remélem, a párt mostani magatartása nem a nacionalista felhangok felerősödése, hanem csupán az ellenzéki magatartás hozadéka" – mondta a szövetség szenátora.
Günthner azt is furcsállja, hogy a PSD szenátorai azt hozták fel a kezdeményezéssel szembeni ellenérvként, hogy a román állam pénzén valósulna meg az anyanyelven történő továbbképzés beindítása, illetve, hogy a mai világban inkább az angol nyelvű képzésekre lenne igény. — Nem a román állam pénzén, hanem a magyar adófizetők hozzájárulásaiból támogatják majd ezt a programot, hiszen a magyarok ugyanolyan adófizetői ennek az országnak, mint a többségi nemzet tagjai. Sok olyan magyar középkorú és idősebb személy van, aki csak az anyanyelvén ért meg bizonyos szakkifejezéseket. Ennek a kezdeményezésnek a megszavazása egy újabb eleme a magyarság érdekvédelme terén vívott harcunknak, munkánknak – zárta mondandóját a szenátor.
A törvényre még rá kell bólintania a képviselőháznak is. Népújság (Marosvásárhely)

2010. november 17.

Bethlen Gáborra emlékeztek Marosillyén
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 430. évfordulójára emlékeztek szombaton Marosillyén. A Veres-bástya, amelyet a fejedelem szülőházának tartanak, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tulajdonában van, tíz évvel ezelőtt vásárolták meg, magyarországi támogatásokat is felhasználva. A ma már szépen helyreállított műemlék épület adott otthont a rendezvénynek.
Az ünnepségen a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyermekek korabeli jelmezekben mutatták be Bethlen Gábor életét, leveleiből részleteket ismertetve. Böjte Csaba, a rendezvény házigazdája, utalva arra, hogy minden évben megtartják az ünnepséget, kiemelte: a Bethlen Gáborra való emlékezés újabb erőt ad ahhoz, hogy folytassuk a munkát, a további tervek megvalósítását.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője méltatta a megemlékezés fontosságát, különösen, hogy Hunyad megyében sok magyar jellegű műemléket nemcsak az idő, de az emberi rosszindulat is pusztít. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a megyében, ahol sok a magyar múltat bizonyító műemlék, sikerül egyet-egyet megmenteni, restaurálni és látogathatóvá tenni. "Örvendetesnek tartom, hogy alkalmat kerítünk olyan meghitt megemlékezésre, mint a mai, amelyen együtt idézzük fel dicső múltunkat. Az is örvendetes, hogy az ünnepi műsort fiatalok adták elő, mert ez ad erőt ahhoz, hogy reménységgel nézzünk a jövőbe" – mondta Winkler Gyula ünnepi beszédében. Népújság (Marosvásárhely)

2010. november 17.

Főhajtás a Tündérkert megteremtője előtt Nagyváradon is
Négyszázharminc esztendeje, 1580. november 15-én született Marosillyén Bethlen Gábor, az az erdélyi fejedelem, akinek uralkodását Erdély aranykoraként emlegetik a történelemben. Halála napja is november 15-ére esett, 1629-ben. A diplomáciai érzékéről, politikai rátermettségéről, sokoldalú műveltségéről híres egykori uralkodóra emlékeztek Nagyváradon is, a tegnap már másodjára. Ugyanis az RMDSZ réti körzete kedden délután koszorúzott, a Partiumi Magyar Művelődési Céh pedig tegnap délelőtt. Előbbi az évforduló másnapján, utóbbi a harmadnapján.
Ami a tegnap megtartott emlékünnepséget illeti, tartalmát tekintve elmondhatjuk, igen érdekes és színvonalas volt, talán ezért is megérte volna, hogy úgy szervezzék meg, hogy minél több váradi magyar vehessen részt rajta. A megemlékezés a nagyváradi református püspöki palota dísztermében kezdődött délelőtti órában, zömmel egyetemisták előtt. Barabás Zoltán, a PMMC igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, majd átadta a szót Fleisz János történésznek, aki Bethlen Gábor és Erdély címmel tartott igen érdekes előadást. Mintegy időutazásként elevenedett meg a hallgatóság előtt a nagyfejedelem kora és személyisége, azok a korabeli történések, amelyek során a háborúk dúlta erdélyi fejedelemségből sikerült egy nyugodt, gazdaságilag stabil „Tündérkertet” létrehozni. Fleisz beszélt Bethlen azon törekvéseiről is, amelyek segítségével az megszilárdította azokat az iskolaalapítási törekvéseket Erdélyben, amelyek alapját Báthory István egykori fejedelem és lengyel király alapozta meg, aki létrehozta Kolozsváron az erdélyi jezsuita egyetemet. Bethlen nemcsak a jezsuiták messze földön elismert oktatási módszereit pártolta, hanem valamennyi erdélyi felekezetnek és nemzetiségnek is segítségére volt. Európában először ő adott menedéket és letelepedési jogot például a zsidóknak, s ő alapított Gyulafehérváron román nyelvű érsekséget. Váradhoz különösen erős szálak fűzték, Fleisz erről is sok érdekes dolgot ismertetett.
A második előadást Pálfi József református lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem teológiai tanszéke vezetője tartotta meg, Bethlen Gábor oktatáspolitikája címmel. Az előadó beszélt a korabeli erdélyi oktatásról, az egyetemek megalapításáról, kiemelve Bethlen azon törekvését, hogy létrehozza Erdélyben a szellemi arisztokráciát, a műveltség fegyverével övezett társadalmi réteget. A tiszteletes igen találóan rámutatott arra is, hogy két nagy uralkodó, Bethlen és Báthory István testamentuma az, ami mindmái napig „az erdélyi megmaradás programja”, ahogy ezt több mai történész megállapította. Bethlen Gábor uralkodását üzenetként kell felfogni, zárta előadását Pálfi, egyfajta reménykeltő üzenetként, amely a mai erdélyieknek azt bizonyítja, hogy bármilyen bajból ki lehet menteni az országot, ha a vezetők hisznek Istenben, és nemzetüket szolgálják. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – hangzott el a nagyfejedelem híres jelmondata. Ezt követően Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem tanügyi előadó-tanácsosa is szólt pár szót, szavait főleg a jelenlévő diákokhoz intézte, figyelmeztetve őket, hogy Bethlen politikai és gazdasági tanításai a mai modern időkben is megállják helyüket. Ezek után elénekelték a Himnuszt, majd a szervezők átvonultak a Schlauch kertben, a mai Petőfi parkban található Bethlen-szoborhoz, ahol Meleg Vilmos elszavalt két Arany János-költeményt, majd a jelenlevő egyházi és civil szervezetek elhelyezték koszorúikat a szobor talapzatánál, a tegnapelőtt elhelyezett koszorúk mellé.
Szőke Mária, Reggeli Újság, Erdély.ma



lapozás: 1-30 ... 3481-3510 | 3511-3540 | 3541-3570 ... 4051-4068




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék