udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4068
találat
lapozás: 1-30 ... 3871-3900 | 3901-3930 | 3931-3960 ... 4051-4068
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. december 15.
Téves sajtóhírek a Szülőföld Alapról
Tételesen cáfolta a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkársága a Szülőföld Alap pályázati forrásainak elbírálásáról megjelent téves sajtóhíreket. Az MTI-hez eljuttatott közleményében utalt Dorosz Dávid országgyűlési képviselő (LMP) a témában tett kijelentéseire, amelyből a téves sajtóhírek eredtek. Dorosz Dávid arról beszélt, hogy a magyarság megmaradását szolgáló, kiemelkedő jelentőségű határon túli lapok estek el a Szülőföld Alap pályázati támogatásától.
A politikus megfogalmazása szerint az LMP a kivéreztetésre egyelőre nem talál más magyarázatot, mint hogy a kollégium részrehajlóan, a kormányzati szándékoknak megfelelően döntött. A napi túlélést jelentő támogatás megvonásával olyan jelentős lapokat hoztak kilátástalan helyzetbe, mint az Új Magyar Szó, mely az egyetlen, Románia egész területére eljutó magyar lap, a Transindex, amely a leglátogatottabb erdélyi portál, a fiatal magyar értelmiségiek fóruma, a marosvásárhelyi Látó vagy a kolozsvári Korunk. A nemzetpolitikai államtitkárság közleményében kiemelte: az LMP-s politikus által felsorolt sajtótermékek nagy részét a Szülőföld Alap támogatta. Így a Látó folyóirat az Aranka György Alapítványon keresztül egymillió forintot, a Korunk folyóirat — amelynek három pályázata is nyertes volt — összesen kétmillió forint értékű támogatást kapott, a transindex.ro pedig a kolozsvári Media Index Egyesületen keresztül jutott 700 000 forintos támogatáshoz. A nemzetpolitikai államtitkárság közleményében ismét hangsúlyozta: az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az idei határon túli előirányzatok nyolcvan-kilencven százalékát, és ehhez még részrehajló módon, a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben. A Szülőföld Alap tavaszi pályázatainak elbírálása a korábbi évektől eltérően nem történt meg időben, ezért a helyzetet éppen csak hogy megismerve, az új magyar kormánynak kellett gyorsan összehívnia a döntéshozó kollégiumokat. Tették ezt azért, hogy a határon túli magyar szervezetek számára biztosíthassák a nyári programokhoz szükséges támogatást. Ennek ellenére rengeteg pályázat kifizetését át kellett tolni az őszi kiírásra, hogy a felesleges pénzszórást meg tudják előzni, és az elődeik által rájuk hagyott helyzeten úrrá tudjanak lenni. A nemzetpolitikai államtitkárság közleményében kiemelték: az őszi pályázati fordulóra egyes esetekben nyolc-tízszeres túljelentkezés volt az adott kollégiumoknál. Ezt úgy szétosztani, hogy mindenki igényét ki tudják elégíteni, nem lehet. Viszont az elmúlt évek támogatásából kiindulva most azokat részesítették előnyben, akik régóta nem jutottak forráshoz. Mint írták, most már nem is feltételezik, hogy Dorosz Dávid tudatosan próbálja félrevezetni a közvéleményt, ,,egyszerűen: tájékozatlan". (MTI) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 15.
Megsemmisítették a Mária-szobrot
Eddig azt hitték, hogy évtizedekkel ezelőtt befalazták, de a felújítási munkálatok közben kiderült, hogy a szobrot mégiscsak kiemelték az üregből. A gimnázium öregdiákjai utánajártak az ügynek, és tervbe vették, hogy saját erőből, vagy külföldi segítséggel, visszahelyezik a szobrot az épület homlokzatára. Október elején derült ki, hogy a marosvásárhelyi katolikus főgimnázium homlokzatát egykoron díszítő Mária-szobor helyén csak egy papír cetli van, holott mindenki azt hitte, a kommunista rendszerben befalazták a szobrot, mivel nem illett az ideológiához.
A kommunista rendszer igyekezett eltüntetni a korábbi idők emlékét, főleg a magyar vonatkozásúakat. Nem lehetett könnyű a magyar nemzetiségű munkásokból álló csoportnak, hogy parancsra eltávolítsák a szobrot.
Miután az ügy nyilvánosságot kapott a helyi sajtóban, a Brassó megyei Fogarasról levélben jelentkezett az egykori brigádvezető fia, akitől az öregdiákok további információkat szereztek. Ezen a nyomon indulva eljutottak a volt iskolaigazgatóhoz, aki viszont megtagadta a tájékoztatást. Később jelentkezett személyesen az egyik munkás is, aki Oláh Dénes katolikus esperessel beszélgetett. Megkeresésünkre az esperes azt mondta, szerinte nem szükséges a múltban kutakodni, és visszautasította a nyilatkozatot.
- Palotás Attila, aki az akkori munkálatokban – 1962. szeptember 11-én – jelen volt, és aki jelentkezett a Szent János marosvásárhelyi plébánián elmondta, hogy a szobrot kiemelték, ledobták és összetörték – idézte a szemtanú szavait Kiss Dénes a Sanctus Emericus Egyesület elnöke. Az öregdiákok azt tervezik, hogy önerőből, vagy ha túl sokba kerülne, akkor közadakozásból és külföldi támogatással elkészíttetik a szobor élethű másolatát és visszahelyezik eredeti helyére. Az 19o3-19o5 között épült intézményben jelenleg az Unirea Kollégium székel. Az épületet visszaigényelte és visszakapta a katolikus egyház, de 15 évre bérbe adta a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak.
Gáspár Botond, Katyi Antal
Erdély.ma2010. december 15.
Magyarul a történelem és a földrajz
Elfogadták az új oktatási törvényt. A jogszabályt átküldték az államelnöknek kihirdetés végett. Az ellenzéknek két napja van az alkotmánybírósági fellebbezésre. A magyarságra vonatkozóan több jelentős előrelépés történt: A román nyelv és irodalom és az idegen nyelvek kivételével minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak a diákok, beleértve a sokáig vitatott történelmet és földrajzot is. A román nyelv és irodalom oktatása sajátos tanterv és tankönyv alapján fog zajlani mind a 12 osztályban. Továbbá a kisebbségi gyermekeket oktató pedagógusnak ismernie kell azok anyanyelvét. Emellett az egyetemi oktatásban is biztosított az anyanyelvű képzés. Kolozsvári Rádió, Erdély.ma2010. december 15.
Kitörés az ördögi körből? (Oktatási törvény)
Elfogadottnak tekinthető az oktatási törvény, amelyért a kormány korábban felelősséget vállalt — jelentette be tegnap Roberta Anastase képviselőházi elnök a parlament két házának tegnapi együttes ülésén.
A törvényhozó testület ezt megelőzően a gyorsított eljárás folytatása mellett döntött. Minthogy a Nemzeti Liberális Párt honatyái visszavonták aláírásukat a korábban beterjesztett bizalmatlansági indítványról, a szükséges támogatottság hiányában az indítvány érvénytelenné vált, nem lehet bizalmi szavazást tartani. A tanügyi törvény kálváriája azonban ezzel korántsem ért véget: az ellenzék ugyanis jelezte, az alkotmánybírósághoz fordul.
Mint arról beszámoltunk, az oktatási törvényt felelősségvállalás révén kívánta elfogadni a kormány, miután a jogszabály vitája a szenátus oktatási bizottságában elakadt. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy az így parlament elé terjesztett tervezetről nem tartanak parlamenti vitát, de az ellenzék bizalmi szavazást kérhet a kormánnyal szemben. Emil Boc miniszterelnök a kormány nevében a parlament előtt felelősséget is vállalt a jogszabályért, az ellenzéki szociáldemokrata és liberális honatyák pedig bizalmatlansági indítványt nyújtottak be. Ennek megvitatására azonban nem kerülhetett sor, mert időközben az alkotmánybíróság Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök panaszára válaszolva meglehetősen kétértelmű döntésében úgy ítélte meg, indokolatlan a gyorsított eljárás. Később pontosított a testület, és közölte: a felelősségvállalási folyamat leállítása nem tartozik hatáskörébe. Ezért annak folytatásáról döntött a kabinet, ezt erősítették meg tegnap a parlament két házának együttes ülésén, felülbírálva a házbizottságok ugyancsak tegnapi döntését, mely szerint a jogszabályt visszaküldik a kormánynak. Mivel időközben a liberálisok visszavonták aláírásukat az indítványról — nem gondolták meg magukat, csak éppen nem szeretnék ily módon is hitelesíteni a felelősségvállalási eljárást —, a dokumentum érvénytelenné vált, a gyorsított eljárás pedig tegnap a parlamentben lezárult, a jogszabály elfogadottnak tekinthető. Az ellenzéknek két nap áll rendelkezésére, hogy megtámadja azt az alkotmánybíróságon, ha nem él ezzel a lehetőséggel, már csak Traian Băsescu államfőnek kell kihirdetnie a jogszabályt, hogy az érvénybe lépjen. Ezzel nem is lenne gond, az államfő ugyanis tegnapi nyilatkozatában is megerősítette, hogy támogatja a jogszabályt, mégsem valószínű, hogy ilyen gördülékenyen alakul a törvény további sorsa, a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői ugyanis közölték: a taláros testülethez fordulnak, mivel elfogadhatatlannak tartják a kormány eljárását. A Daniel Funeriu oktatási miniszter nevéhez fűződő törvény elfogadását az RMDSZ szorgalmazta leginkább, hiszen számos olyan előírást tartalmaz, amely kedvező a nemzeti kisebbségek számára. A törvény legfontosabb előírásai közé tartozik a decentralizáció, a helyi közösség kezébe kerül az oktatási intézmények irányítása, Románia földrajzát és történelmét anyanyelvükön tanulhatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok, a román nyelvet és irodalmat sajátos tanterv szerint tanítják
Fracádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 16.
Művelődéstörténeti fejezettel bővült a Romániai Magyar Lexikon
A 150 erdélyi műemlék részletes leírását tartalmazó első fejezete után most további 140 művelődéstörténeti szócikkel bővült a kétnyelvű Romániai Magyar Lexikon, amely a www.lexikon.ro, illetve www.enciclopediavirtuala.ro címeken érhető el.
Az új szócikkek a néprajz, a történelem és az irodalom tematikák köré csoportosulnak. A Romániai Magyar Lexikon művelődéstörténeti fejezetének megírásában több mint harminc szakember működött közre. A néprajzi szócikkeket a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke és a Kriza János Néprajzi Társaság szakértői csoportja készítette el, a kiemelt területek többek között az írásbeliség, népköltészet, néphit és népi vallásosság, tudománytörténet és kutatástörténet, kutatói életrajzok, gazdálkodás, népszokások, szokáscselekvések, viselet, népi specialisták, tájtörténeti-tagolódás, romániai magyar néprajzoktatás. Ezzel párhuzamosan jelenleg már folyamatban van újabb 60 fontos erdélyi műemlék fényképes adatlapjának közzététele is a lexikonban.
Akárcsak az épített örökség fejezet esetében, a művelődéstörténeti szócikkek is elérhetők román nyelven is, de tervezik, hogy a Lexikon.ro-n megjelent tartalmak idővel angolul is olvashatók legyenek.
A Lexikon.ro precedens nélküli vállalkozás. Célja egy olyan, erdélyi tematikájú, klasszikus értelemben vett enciklopédia felmutatása, amely az online kommunikáció műfaji kritériumainak is megfelel. Korszerű, folyamatosan frissülő, gyarapodó kézikönyvet, összetett keresési lehetőségekkel ellátott tudományos portált, Web 2.0-s, mobilról böngészhető, blogokba beszúrható digitális tartalmat, illetve tudományos közösséget jelent egyidőben.
A Romániai Magyar Lexikon a Jakabffy Elemér Alapítvány (https://www.jakabffy.ro) és a Transindex (https://www.transindex.ro) akadémiai portáljának, az Adatbank.ro-nak a „kézikönyve”, amelynek szakmai irányítója Bárdi Nándor történész. A lexikon támogatói: Izland-, Liechtenstein-, és Norvégia Kormánya az Európai Gazdasági Térség (EGT) Pénzügyi Mechanizmusa révén, az Országos Kulturális Alap Igazgatósága (AFCN), valamint a Szülőföld Alap.
blog.agnusradio.ro2010. december 16.
A hatékonyság kockázata
Demokrácia nélkül a Szövetség Markó által is hangoztatott ernyő jellege csak írott malaszt maradhat.
Ellenségei sem igen vonhatják kétségbe, hogy az elmúlt tizennyolc esztendőben Markó Béla rendkívülit teljesített. Nagyon nagy részben az ő taktikai érzékének, tárgyalókészségének és nem utolsó sorban intelligenciájának köszönhető, hogy a romániai magyarság a Ceauşescu-korszak személyiségromboló élményei és a 90-es évek elejének szélsőséges magyarellenessége dacára visszanyerhette önbecsülését és magabiztosságát.
Markónak köszönhető, hogy nemzeti közösségünk az érzelmi politizálás, a radikalizmusra hajló kirekesztősdi zsákutcás logikájából kitörve, képes volt az RMDSZ-t a megfontolt és racionális politizálás irányába terelni, s a kis lépések politikájával számos, a közösség jövőjét is megalapozó eredményt elérni.
A szakpolitikusok fűrészpor ízű szövegeinek háttere előtt Markó Béla világos, szép magyar mondatai is mindig üdítőleg hatottak. Markó még a politikában elkerülhetetlen semmitmondást is képes volt élvezhetővé tenni.
A hibáktól azonban maga sem menekedhetett.
A 90-es évek elején kemény és kellemetlen ellenféllel kellett megküzdenie. Tőkés László nemzetmentői karizmára alapozott hatalmi törekvései nem csak az RMDSZ egységét tették kockára, de a román–magyar viszony elmérgesedésével, a román nacionalizmus felszításának kockázatával is fenyegettek. Tőkés hívei a püspök (megszolgált) presztízsét próbálták felhasználni arra, hogy mindenkit, aki eltérő nézeteket vall, kiszorítsanak a politikából.
Ez volt az intolerancia, a nemzetárulózás időszaka, amikor egy ideig maga Markó és környezete is arra kényszerült, hogy legalább részben átvegye az ellenfelek diktálta beszédmódot. Így teremthettek lehetőséget arra, hogy az első kongresszusok résztvevői a mérsékeltebb politika irányába döntsék el a hatalmi küzdelmeket. Tőkés Lászlót (jól átgondolt politikai sakkhúzással) tiszteletbeli elnökké léptették elő, miközben fokozatosan megfosztották befolyásától. (Bár, igaz, új minőségében továbbra is folyton keresztbe tehetett a testületi döntéseknek.)
Markóék a Szatmári Kongresszus előtt szánták el magukat arra, hogy véget vetnek ennek az áldatlan helyzetnek. Kockázatos vállalkozás volt, hiszen a küldöttek többségének érzelmeit a tiszteletbeli elnök hívei továbbra is manipulálhatták. A leplezetlen román nacionalizmus magas hőfokon tartotta az indulatokat. Az akció azonban, amelyet Markó és csapata a rá jellemző alapossággal készített elő, sikerrel járt. Sikertelenség esetére – a kutya harapást a szőrével receptje szerint – Tőkés ellen még Sütő Andrást, mint alternatív tiszteletbeli elnököt is talonban tartották.
Sajnos – számos vonatkozásban – túl is lőttek a célon. Hogy a hasonló helyzetek kialakulásának elejét vegyék, a Kongresszussal olyan alapszabályzatot is elfogadtattak, amely a belső demokrácia érvényesülését drasztikusan korlátozta, igaz, a román pártokkal való hatékony kormányzati együttműködés előtt viszont megnyitotta az utat. Ám a hatékonyságért súlyos árat kellett fizetni. A platformok – és ezzel az eltérő vélemények – gyakorlatilag kiszorultak a döntéshozatalból.
Viták természetesen továbbra is voltak, de azokat sorra ugyanazon elv alapján, ugyanazok az emberek döntötték el. Márpedig tizennyolc év alatt a legracionálisabb elv is kifárad. Még akkor is, ha közben új arcok bukkanhatnak fel. Mert a szövetség vezetői időközben – önnön képükre és hasonlatosságukra – egy új politikai szakembergárdát is kineveltek.
Így aztán – Tőkés László országos politikába való visszatérési kísérleteinek sikertelensége nyomán – hiába teremtődött meg az esély a tényleges képviseleti demokráciához való sikeres visszatérésre. Markó Béla sem teljesen vétlen abban, hogy ez csak részben valósulhatott meg. Pedig tényleges demokrácia nélkül a Szövetség Markó által is hangoztatott ernyő jellege csak írott malaszt maradhat. Ehhez a Szövetséget a Tőkés-szavazók előtt is szélesre kell tárni, s az európai politizálásban talán bölcsebbé vált püspök számára is meg ellene teremteni valamiféle visszatérés lehetőségét. A feladat immár az utódokra marad.
Ez azonban Markó Béla múlhatatlan érdemeit aligha halványíthatja el.
Bíró Béla, Új Magyar Szó (Bukarest)2010. december 16.
Honosítás exkluzív jogon?
Kizárólagosságot élvez az EMNT az állampolgárságról szóló „pontos tájékoztatásban”?
Furcsállja az RMDSZ, hogy Budapest szerint „Erdélyben csak és kizárólag a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal” a honosítási eljárásról. Ezt a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében tudatta.
„Csodálkozunk a közlemény megfogalmazásán, de meggyőződésünk: nem arra vonatkozik, hogy az RMDSZ-t kizárnák az egyszerűsített honosítási eljárásról történő tájékoztatásból” – nyilatkozta tegnap lapunknak Kovács Péter. Az RMDSZ ügyvezető alelnökét annak kapcsán kérdezte az ÚMSZ, hogy a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központok kizárólagos jogáról értekezett, ami a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos erdélyi tájékoztatást illeti.
„Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban csak és kizárólag a külképviseletek és Erdélyben a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal, mivel munkatársaiknak képzést tartottak a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek” – olvasható az MTI által idézett közleményben. Az államtitkárság indoklása szerint tudomásukra jutott, hogy „az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre, akik a jelentkezőknek pénzért vagy egyéb juttatásért cserében ellenszolgáltatást nyújtanak a magyar állampolgárságot igénylőknek”.
A magyar kormányintézmény hangsúlyozza: a segítségnyújtást, információszolgáltatást és az iratcsomó összeállítását a külképviseletek és a demokrácia-központok munkatársai ingyenesen végzik. „A honosítási eljárás teljes mértékben ingyenes. Ez alól kizárólag a fordítások képeznek kivételt” – tudatja a közlemény.
Az államtitkárság „tájékoztatási exkluzivitást” biztosító közleményének előzménye, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén Kelemen Hunor ügyvezető elnök felkérte a küldötteket: az őket delegáló helyi RMDSZ-szervezetek legyenek az érdeklődők segítségére a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos ügyintézést, tájékoztatást illető kérdésekben.
Kelemen Hunor elmondta: ahogy annak idején a magyarigazolvány kérvényezéséhez szükséges iratcsomók összeállításában is segített az RMDSZ, most a kettős állampolgárság érdekében nyújt segítséget az érdeklődőknek. Az egyszerűsített honosítási eljárás megszerzésével kapcsolatban az érdeklődők választ kaphatnak az olyan kérdéseikre, hogy kik jogosultak a kettős állampolgárságra, milyen iratokra van szükségük hozzá, a családtagoknak hogyan kell eljárniuk, milyen típusnyomtatványokat kell kitölteni ehhez.
Kovács Péter lapunknak hangsúlyozta, a területi szervezetek eddig is információkat nyújtottak az érdeklődőknek az állampolgárság kérvényezéséről, és ezután is fognak. „Természetszerű, hogy az emberek hozzánk fordulnak segítségért, ugyanúgy, ahogy a státusigazolványok kiosztásakor is történt. Továbbra is élvezzük a magyar közösség bizalmát” – szögezte le az ügyvezető alelnök.
Kétszázezer tájékoztatási füzetecske az RMDSZ-től
Mint Kovácstól megtudtuk, az RMDSZ már kétszázezer tájékoztatási füzetecskét is kinyomtatott, ezeket a területi szervezetek munkatársai osztogatják. Az elmúlt napokban sok ezer ember kereste fel irodáikat a honosítási eljárás ügyében. „Emellett fogadóórákat is tartunk, a tájékoztatás fontos szakasza éppen most zárult le Bihar megyében” – mondta tegnap az ÚMSZ-nek Kovács Péter.
Az ügyvezető alelnök tájékoztatása szerint a múlt hét végén Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója is megkereste őt ebben az ügyben. „Már akkor tisztáztuk, hogy a demokrácia-központoknak nincs kizárólagossága a tájékoztatásban” – magyarázta Kovács Péter.
Gergely Balázs, a demokrácia-központok hálózatának igazgatója szerint a nemzetpolitikai államtitkárság közleménye arra a jelenségre utal, amelyre Wetzel Tamás miniszteri biztos múlt heti erdélyi látogatásán is felhívták a figyelmet: az állampolgárság kérvényezésével kapcsolatos ügyintézésében sokan üzleti lehetőséget látnak, s kihasználják az érdeklődők jóhiszeműségét. „Szatmár megyében például a Fidesz nevében kínálnak szélhámosok pénzért információkat a honosítási eljárásról” – magyarázta Gergely.
Szélhámosok Szatmáron
A szatmári esetről tegnap egyébként sajtótájékoztatót tartott Csehi Árpád, a megyei tanács RMDSZ-es elnöke és a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor. Csehi és Kereskényi a Fidesz Szatmár-Szabolcs-Bereg megyei elnöke, Tilki Attila által aláírt közleményt mutatott be a sajtónak, amely szerint „a Fidesz határon túli képviselettel nem rendelkezik”.
A pontosításra azért volt szükség, mert Szatmáron megjelentek olyan, honosítással foglalkozó irodák, amelyek a Fidesz helyi képviseletének adják ki magukat. A helyi sajtóban megjelent egyik hirdetésben például bizonyos Szakács Botond, a szatmárnémeti Eötvös utcai iroda vezetője így reklámozza szolgáltatásait: „A Szatmár megyei Fidesz ifjúsági szervezete 2004-ben alakult, célja a demokratikus jogok minél szélesebb körben való védelmezése”. A továbbiakban a potenciális kuncsaft megtudhatja, hogy „irodánk magyar nyelvtanfolyamot szervez azok számára, akiknek magyar gyökereik vannak, de már nem beszélik a magyar nyelvet”.
Csehi Árpád sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: a kettős állampolgárság ügyintézésével – egyéni haszonszerzés céljából – többen visszaélnek. „Az ügyintézés törvényes fórumai elsősorban Magyarország külképviseletei, az e célra létrehozandó demokrácia-központok, valamint az RMDSZ-szervezetek irodái, amelyek szintén pontos felvilágosítást adnak mindenről, amit a honosításról tudni kell” – tette hozzá a tanácselnök.
Gyorstalpaló honosításból
Gergely Balázs szerint a demokrácia-központok attól is nyújthatnak „jobb tájékoztatást” a honosításról, hogy munkatársaik egynapos képzésen vettek részt. Mint emlékeztetett, a Magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a demokrácia-központokat működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács november 24-én együttműködési megállapodást kötött az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó tájékoztatásról.
„Tudomásom szerint más szervezetek nem kötöttek hasonló megállapodást a magyar kormány illetékes szerveivel” – jelentette ki Gergely, aki úgy tudja, az RMDSZ is megkereste a magyar kormányt az ügyben. Kovács Péter kérdésünkre az ügy kapcsán úgy fogalmazott: „Erről nem tudok részleteket.”
Ami a magyar nemzetpolitikai államtitkárság keddi közleményében fellelhető „tájékoztatási exkluzivitást” illeti, Gergely Balázs lapunknak leszögezte: ők nem törekednek ilyesmire. „Ellenkezőleg: örülünk, ha az egyházak, a civil vagy politikai szervezetek is népszerűsítik az egyszerűsített honosítási eljárást. A legteljesebb körű tájékoztatást azonban csak a külképviseletek és mi tudjuk nyújtani ebben a kérdésben” – jelentette ki az irodahálózat igazgatója.
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság éppen Erdélyben tartózkodó vezetőjét tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült szóra bírnunk: a kolozsvári demokrácia-központ mai megnyitójára érkezett helyettes államtitkár telefonos bemutatkozásunk után időt kért, majd lapzártánkig nem válaszolt telefonján.
Cseke Péter Tamás, Sike Lajos, Új Magyar Szó (Bukarest)2010. december 16.
Érmelléki demokrácia központ RMDSZ-módra – Majd mi!
Kedden délelőtt ülést tartott az érmihályfalvi képviselőtestület, de erről az elöljáróság szokása szerint csak a pártsajtót értesítették. Csak az ülés után tudtuk meg, hogy a titkosított tanácsülés egyik napirendi pontja a helyi MPP-frakció azon felajánlása volt, miszerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által nyitandó Érmelléki Demokrácia Központ javára lemondanának saját székházukról. A zömében RMDSZ-es tanács azonban kettébontotta a javaslatot, melynek értelmében elvették a székházat, de az irodát majd maguk hozzák létre.
Mint arról már többször is szó esett a médiában, november végén egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást kötött a magyar Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Budapesten. Ezen megállapodás révén az Erdélyi Demokrácia Központok létrehozása által tájékoztató irodahálózat jön létre azzal a céllal, hogy segítsék a külhoni magyarok eligazodását az állampolgárság igénylésében.
Erdélyben húsz településen indítanak demokráciaközpontot, egyet Csángóföldön, egyet pedig Bukarestben. Kolozsváron működik majd a hálózat koordinációs központja, ide is lehet fordulni információért, segítségért. A hálózat kiépítésével szeretnék tehermentesíteni a konzulátusokat. A magyar állampolgárság megszerzésében nyújtott segítség csupán a kiegészítő feladatok egyike lenne a demokrácia központok számára. Ezen kívül figyelemmel kísérnék a megszerzett nyelvi jogok érvényesítését, és ha kell, nyomást gyakorolnak az illetékesekre annak érdekében, hogy élni lehessen a törvény által biztosított lehetőségekkel.
Mihályfalván tehát ilyen hivatal létrejöttéhez járult volna hozzá székháza átadásával a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Ifj. Szilágyi Ferenctől, az MPP önkormányzati képviselőjétől tudjuk, a tanácsülésen az ügynek nem akadt pártolója a polgári oldal két képviselőjén kívül, de egyértelmű volt, hogy az RMDSZ helyben is kisajátítja az EMNT kezdeményezését. A helyi polgári oldal, valamint az RMDSZ képviselete pénteken nyilatkozik az ügyben.
A részletekre visszatérünk. Már csak azért is, mert a helyzet elég faramuci amiatt, hogy az EMNT ötletét-kezdeményezését lenyúlni látszik az a párt, amelyről épp ezekben a napokban azt írogatja a magyarországi sajtó, hogy nem lelkesedik a kettős magyar-román állampolgárságért, sőt van, ahol az aktivistái megpróbálják lebeszélni az embereket a honosítás igényléséről. Vannak, akik egyenesen kettős beszéddel vádolják az RMDSZ-t, mondván: kifelé jó képe vág az egész procedúrához, de befelé ő maga szabná meg a demokrácia kereteit. S. É. Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. december 16.
Múltat őrző, jövőt ígérő egyházi kiadványok
Könyvbemutató volt kedden a római katolikus püspöki palotában, amelyet kellő érdeklődés kísért.
Böcskei László megyéspüspök házigazdaként üdvözölte a közönséget, s elmondta, a megjelent könyvek egyfajta hiánypótlóként is segítenek abban, hogy az érdeklődők – s akár a történészek is – hiteles képet kapjanak Nagyvárad egykori polgári életének, vallási közösségeinek alakulásáról, hiszen azoknak, akik jövőt akarnak építeni, nagyon fontos hátországot biztosít az a tudás, amelynek segítségével megismerhetjük múltunkat. S manapság, amikor gyakran igen furcsa módon próbálják átírni egy nemzet, egy közösség történelmét, nagyon fontos, hogy rendelkezzünk hiteles adatokat tartalmazó kordokumentációval.
Emődi András egyházmegyei levéltáros mutatta be a Miscellanea Historica Varadinensia című kiadványt (ennek második kiadása jelent most meg), amelyet az egyházi levéltár adatait felhasználva ő maga állított össze. Beszélt továbbá a Schematismus Historicus Venerabilis Cleri Diocesis Magno-Varadiensis Latinorum című könyvről, ez az egyházmegye 1896-ban megjelent történeti sematizmusának hasonmás kiadása és A székesegyház 1752. évi alapkőletétele és 1780. évi szentelése alkalmából elhangzott, és még azokban az években nyomtatásban megjelent ünnepi beszédeket tartalmazó gyűjteménye, című kötetről is. Az egykori sematizmusok segítségével összeállított kiadványokból a váradi plébániák akkori adatai, a lakosság felekezeti hovatartozása, a családtagok száma, családfők foglalkozása világlik ki. Mintegy időutazásban elevenedett meg a 18. század váradi polgárainak élete, felekezeti hovatartozása, foglalkozása, életkörülményei.
A három kiadványt a helyszínen meg lehetett vásárolni, és értesüléseink szerint a püspöki hivatalban még kaphatók.
A bemutató végén Böcskei püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a könyvek megjelentetésével kapcsolatos munkákban, és szólt pár szót az adventi várakozásról, a közeledő karácsonyi ünnepekről is. A bemutatón megjelent váradiak karácsonyi ajándékként kaptak egy-egy Bogdánffy Szilárd-emlékérmet. A főpásztor, pedig egy igen kedves meglepetéssel szolgált a könyvbemutató közönségének: „lucapogácsákkal”. Mint megtudtuk, a püspök szülőfalujában, Gátalján adventi népszokásként Luca napján, azaz december 13-án tepertős pogácsát sütnek, ezt nevezik ott Luca pogácsájának. Ilyennel vendégelték meg a bemutatóra érkezett váradiakat, így a friss pogácsa és egy pohár bor mellett kötetlen beszélgetéssel fejeződött be a kedd esti könyvbemutató.
Szőke Mária, Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. december 16.
Elhelyezték Sapientia új kolozsvári épületének alapkövét
Két-három éven belül új épületben tanulhatnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának hallgatói, az ingatlan alapkövét csütörtökön helyezték el a Tordai úti telken. A beruházást teljes egészében a magyar állam finanszírozza. Németh Zsolt parlamenti államtitkár elmondta, abban bíznak, hogy amint akkreditálják az EMTE-t, a román állam is részt vállal a finanszírozásából. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy a romániai akkreditációs bizottság már akkreditálta az EMTE működését, de még a román parlamentnek is el kell fogadnia erről egy törvényt. Rámutatott: Magyarország nagy várakozással tekint arra, hogy a bukaresti parlament is jóváhagyja az intézmény akkreditálását.
Két-három éven belül új épületben tanulhatnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának hallgatói, az ingatlan alapkövét csütörtökön helyezték el a Tordai úti telken. A beruházást teljes egészében a magyar állam finanszírozza. Németh Zsolt parlamenti államtitkár elmondta, abban bíznak, hogy amint akkreditálják az EMTE-t, a román állam is részt vállal a finanszírozásából. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy a romániai akkreditációs bizottság már akkreditálta az EMTE működését, de még a román parlamentnek is el kell fogadnia erről egy törvényt. Rámutatott: Magyarország nagy várakozással tekint arra, hogy a bukaresti parlament is jóváhagyja az intézmény akkreditálását. Krónika (Kolozsvár)2010. december 16.
Tovább kell harcolni
A trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerület keleti részét – 183 egyházközség és majd kétszázötvenezer református hívő – Romániához csatolták. Egy új egyházkerület létrehozását és megszervezését tűzték ki célul az 1920. december 14-én Nagyváradon megtartott közgyűlésen, amelynek a 90. évfordulójára emlékeztek tegnapelőtt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházának Bartók-termében.
A sokak által remélt nagy érdeklődés elmaradt, mintegy ötven ember tekintette meg az áhítattal és zenés produkcióval egybekötött szimpóziumot. Elsőként Csűry István, a KREK idén újraválasztott püspöke tartott nyitó áhítatot. A zsidókhoz írt reményt sugalló levélből (6,18-20) olvasott fel, majd az ige szimbolisztikáját magyarázta és transzponálta a hányatott sorsú, szétdarabolt magyar nemzetre. „Eltelt kilencven esztendő, és kisebbségben élünk. Olykor bizony nem örvendetes az életünk, néha halkabban, néha hangosabban mondjuk ezt ki” – mondta a püspök, a reményvesztés okait pedig Isten igéjétől való elfordulásban látta. „A nagy ellentétek emberei vagyunk” – folytatta, majd a magyar nemzetről beszélt, amely bár hatalmas sikereket ért el és akadályokat döntött le a történelem folyamán, olykor mégis a legkisebb gondokkal volt képtelen szembenézni és megküzdeni.
A továbbiakban Boros Konrád Erzsébet Katalin (ének) és Letiţia Chirodea (zongora) tanárnők, egyetemi előadók zenei produkciója következett, akik Verdi, Mozart és Liszt műveiből adtak elő részleteket.
Ezek után három előadást követhettek figyelemmel a megjelentek, melyek a 19. század eleji Kárpát-medencében lezajlódó történelmi eseményeket tárták fel.
Kupán Árpád nyugalmazott történelemanár, közíró Sulyok István néhai püspök életébe, illetve kiemelkedő szellemi és anyagi munkásságába nyújtott betekintést. A betegeken és a rászorulók támogatásán, valamint a nemzet és az egyház mellett folytatott harcokon túl olyan megvalósítások is a neve mellett szólnak, mint a KREK mostani székházának az építtetése, amely eredetileg református középületnek, kultúrpalotának és ipariskolának készült.
Hermán M. János lelkipásztor, a teológiai tudományok doktora az első világháború körülményeit, majd a trianoni döntés következményeit taglalta, illetve a KREK megalapításának nehézkes útjáról beszélt. Az új egyházkerület megszervezésével és vezetésével Sulyok István rangidős esperest, valamint Domahidy Elemér rangidős gondnokot bízták meg. A román kormány azonban majd két évtizedig, 1939. november 23-áig nem ismerte el jogi személynek az egyházkerületet. Ezt követően Sulyok Istvánt a rá következő év májusában hivatalosan is püspökké választhatták.
Pálfi József lelkipásztor, teológiai doktor az 1940-es második bécsi döntést, majd az 1947-es párizsi békét követő visszacsatolásokról, illetve ezeknek az egyházkerületre gyakorolt óriási hatásairól beszélt. Miután Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt, két évtizednyi keserves harc után a román kormány előtt is elismert KREK-et a Tiszántúli Református Egyházkerület ismét bekebelezte, pedig ez ellenkezett a helyiek akaratával. „Ez a kerület már kész volt” – emelte ki Pálfi tiszteletes. Hét év múlva pedig megtörtént az, amire senki sem számított: a visszaszerzett hajdani magyar területeket, közöttük Észak-Erdélyt ismét elcsatolták, ez a fordulat pedig hatalmas csapást mért a már megalapított, majd bekebelezett, és immáron ismét védtelenül álló egyházkerületre.
Az előadásokat hozzászólások, illetve kérdések követték, egyesek borúsan, mások derűsen látták a magyarság, valamint az egyház jelenlegi, illetve jövőbeli sorsát, de abban valamennyien egyetértettek, hogy a harcot, melyet kilencven éve megkezdtek, folytatni kell.
Balla Sándor, Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. december 16.
Pénteken avatják a Bolyai János Tudomány és Technika Házat
Akadémiai központ lesz
Az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete december 17-én, pénteken délután ünnepélyes keretek között nyitja meg a felújított Bolyai János Tudomány és Technika Házat. Az EMT székházaként is működő épületet manzárdosították is. A tervek szerint itt elsősorban a Bolyai János munkásságát kutató akadémiai központ fog működni. Az épület felújításáról és a tervekről dr. Csegzi Sándor alpolgármester, az EMT Maros megyei fiókjának elnöke számolt be.
A fizikus elmondta, az épület tulajdonképpen az önkormányzat tulajdona, a civil szervezet csak bért fizet, így a felújítást nagyrészt a polgármesteri hivatal állta, illetve néhány cég is hozzájárult az építkezéshez. A beruházás összege 80.000 euró, amiből rendbe tették a földszinti helyiségeket és egy manzárdot húztak fel. Az alagsorban egy család lakik.
Az alpolgármester kifejtette, mandátumának egyik célja az volt, hogy Bolyai János és Farkas szellemiségét ápolja, ezért vállalta fel azt, hogy az EMT keretében több olyan rendezvényt szervez, amely a két, Marosvásárhelyen tevékenykedett zseni munkásságát hozza nyilvánosságra és élteti tovább. Már 2002-ben táblát helyeztek el az épületen, amely annak helyén áll, ahonnan utolsó útjára kísérték Bolyai Jánost. Az EMT egy évtizedes tevékenysége alatt több tudományos rendezvényt szervezett, amelyeknek meghívottai világszerte ismert kutatók, felfedezők, akadémikusok voltak. De tartottak különböző szakterületen konferenciákat, diákvetélkedőket is. Kiemelkedő eseménynek számított a 2001-2002-es Bolyai-év, amikor a Bolyai–Gauss–Lobacsevszkij-konferenciát is itt szervezték, ezenkívül házigazdái voltak a Román Tudományos Akadémia kihelyezett ülésének. Ugyanilyen tudományos szellemben szervezték 10 éven át a Bolyai-alkotótábort, ahol több mint 150 Marosvásárhelyről elszármazott és itthon alkotó művész vett részt. Mindezek szükségessé tették a székhely bővítését.
Négy évvel ezelőtt fogtak hozzá a tervezéshez. Az építkezési munkálatok mellett kísérleti jelleggel napkollektorokat is felszerelnek, hiszen az egyik jövőbeli szándék az alternatív energiaforrások kutatása lesz, tulajdonképpen Bolyai Farkas a kályhák hőhatásfokával is foglalkozott, így a múlt összeköthető a jövővel.
A felújított épületben Bolyai Jánosról elnevezett akadémiai kutatóközpontot szeretne létrehozni az EMT fiókszervezetének elnöke. Jó alap erre, hogy sikerült Bolyai János és részben Farkas kéziratait digitalizálni, így akadémiai szintű kutatást is lehetővé tesznek majd a székházban. Ezzel kapcsolatban Csegzi Sándor már tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémiával és a Kolozsvári Akadémikus Bizottsággal, amelynek elnöke, Péntek János professzor jelen lesz az avatóünnepségen is. A másik, szintén akadémiai munkacsoportot a megújuló energiák terén indítanák el. A munkába mindenképpen bevonják a marosvásárhelyi Sapientia és a Petru Maior Egyetem diákjait is. Távlati cél, hogy egy olyan stratégiát dolgozzanak ki, ami lehetővé teszi, hogy Marosvásárhely a megújuló energiákból annyit termeljen, amennyit fogyaszt.
Ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításához teremt munkafeltételeket a felújított Bolyai János Tudomány és Technika Háza, amely pénteken újra megnyitja kapuit.
(vajda) Népújság (Marosvásárhely)2010. december 16.
Tőkés: a pluralizmus nem egységbontó
– Markó Béla „maradva menő” pártelnök literátus ember. Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítása kapcsán mégsem jutott eszébe megfelelőbb „irodalmi” lókus, mint a Kommunista kiáltvány ama elhíresült mondata, melyet ekképpen parafrazált: „… kísértet járja be Erdélyt, a pártalapítás kísértete”. Meghökkentő képzettársításának annyi valóságalapja azonban mégiscsak van, hogy a Berlini Fal leomlása és Temesvár Szabadító Karácsonya után két évtizeddel még mindig a kommunizmus kísértete „járja be Európát” – és Romániát – olvasható Tőkés László nyilatkozatában, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tett közzé.
Az EMNT elnöke a totalitárius egypárti szemléletmód példaértékű megfogalmazásának minősítette az RMDSZ-elnök kijelentését, miszerint tizennyolc évi elnökségének legfőbb eredménye a romániai magyarság politikai egységének fenntartása volt. Mindemellett, Markó Béla nem tartja lehetségesnek, hogy a szövetség együttműködjön az új párttal – emelte ki Tőkés László.
A politikus Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármestert is idézi nyilatkozatában, aki szerint Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is rejt magában: a politikai vezetők hozzáértésén múlik, hogy egymást erősítik, vagy egymás ellen harcolva gyengítik alakulataikat.
Az Erdélyi Magyar Néppárt „olyan befogadó gyűjtőpárt” kíván lenni, mely nem más pártok ellenében, hanem mindenekfölött a romániai magyar nemzeti közösség érdekében szerveződik, s amely valamennyi más – demokratikus – párttal és szervezettel kész együttműködni – szögezte le Tőkés László.
A demokratikus pluralizmus nem egységbontás – hangsúlyozza az EMNT elnöke, aki úgy véli: a megválasztandó szövetségi elnök személye az erdélyi magyarság számára csupán annyiban érdekes, hogy az RMDSZ képes lesz-e majd munkálkodni a visszahanyatlott belső rendszerváltozáson. – Ez ügyben számíthat partnerségünkre – jelenti ki. Szabadság (Kolozsvár)2010. december 16.
Horváth István emlékezete
A fáradhatatlan irodalomtörténész, Nagy Pál szerkesztésében jelent meg a költő, író Horváth István életművét méltatók egy csoportjának írása, illetve Horváth István prózai, lírai műveiből válogatás.
A szerkesztő rendezni akarja közös dolgainkat, immár a szocialista realizmus árnyékából kilépve. 1909-ben született az író, költő Magyarózdon szegényparaszt családban. A cselédsors kérlelhetetlenül megkínozta a családot, akár a nemzet kétharmadát.
"...minél többet tudtam, annál inkább láttam a paraszti sors tarthatatlanságát, és kiáltó szó akartam lenni: a parasztság kiáltó szava".
Az író fölmérte a vállalkozás minden terhét, 1940-ben elindult a Magyarországhoz visszakerült erdélyi részbe, hogy tanulhasson. Első írásait Jékely Zoltán gondozta, a Pásztortűz adta le legelébb azokat. Követte az Erdélyi Helikon, a Termés, Híd, Forrás. Nem volt példátlan a sorsa, a nyomorúsága sem, hiszen napszámoskodott, szolgált, altiszt volt — kortársa a hasonló sorsú Veres Péternek, Sértő Kálmánnak, Sinka Istvánnak... A párt, mármint a kommunista, aztán annak aktivista irodalmárai, kritikusai hamar kioktatták, hogyan kell az ő módjuk szerint a parasztságot megváltani. Horváth István is beállott a sorba, ha nem is úgy, mint sokan mások. Ha vallott a műanyagrealizmus mellett, legtöbbször fenntartásokkal tette, mindig kihangsúlyozva és hittel hangsúlyozva a nép, a nyomorúság állapotát. Székely János egész tanulmányt közölt 1961-ben Horváth Istvánról — jelen van e gyűjteményben is —, és a szigorúan is óvatos szerkesztő, költő kíméletesen megmagyarázza, hol vét, hol igénytelen Horváth, hol emelkedik ihletetten költői magasságba, hol sikkad el a gondolatiság, hol kattog az üresjárat. Olyan szerzők vallatják az életművet, mint Cseke Péter, Gaál Gábor, a kérlelhetetlen kommunista főszerkesztő, aki még Arany Jánost és a Toldiját is kikezdte, aztán Szabó T. Attila, Deák Tamás, Sütő és Mózes Attila, Czine Mihály, Görömbei András, Dávid Gyula. Sosem volt közömbös Horváth iránt a kortárs irodalom, és nem csupán azért, mert a legmélyebbről tört föl, maga is jelenséggé vált. Tanulmányában Deák Tamás a tőle megszokott szigorral mutat rá: igenis gyökértelen Horváth István, hiába mutogatják egynémely kritikusok az elhagyott gyökereket. A tudós, nyelvész Szabó T. Attila elemzi értő módon Horváth István hatalmas szociográfiáját, a Magyarózdi toronyalja című monumentális művet, melyet évtizedeken át írt, gyűjtögetve a maradékot a falu süllyedő kultúrájából.
Ízeket kapunk a családi levelezésből, hátborzongást is azokkal együtt. Háborúk, aztán szocializmus. A háborút még kiheverte a maradék nép, a szocializmus szétverte a hagyományrendszert, de azt aztán módszeresen tevé.
Illesse tisztelet a szekustiszt által halálra gázolt író emlékét és hagyatékát, s nem kevésbé a kilencven felé szorgalmaskodó Nagy Pált ezért a könyvért!
Czegő Zoltán, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 16.
Az autonómiaharc bibliája (Székelyföld határán)
Székelyföld határán a címe Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész, a Történelmi Magazin szerkesztője, kiadója legújabb kötetének, mely tartalmát, mondanivalóját tekintve méltán jellemezhető az autonómiaharc bibliájaként, hisz olvasmányos, rövid írásaival igyekszik kiegészíteni a történelmi ismeretek hiányosságait és rávilágítani a kisebbségi sorsból fakadó életérzésre.
A szerző meggyőződése, hogy a helyi önkormányzás szükségességét és jelentőségét tudatosítani kell. Igyekszik rámutatni arra is, hogy Erdélyben a magyarság jogait nem szabad az Európába bevándoroltakéval mérni. Ha egy magyar és székely gyermek úgy nő fel az iskolai történelemoktatás eredményeképp, hogy ezen a földön jövevény, nincs remény az autonómiaharc eredményességére — vallja Kádár Gyula, hozzátéve: ha egy nép ismeri gyökereit, múltját, akkor azt is tudja, hogy őt milyen jogok illetik meg. A szerző minden eszközt megragad hitének közvetítése érdekében, ezért a történetírás mellett a politikai tájékoztatást és publicisztikát is felhasználja az autonómiaharc szükségességének alátámasztására.
Határkő A sajtóban és a belföldi politikai porondon jelentkező hőzöngés ismeretében érthető a könyv címe: Székelyföld határán. Az illyefalvi származású szerző épp a szülőfaluja címerének elfogadása nyomán kialakult ellenséges hangulatot is elemzi, s igyekszik higgadtan elmagyarázni, hogy a Székelyföld és a Barcaság határán fekvő község címerében található határkő, mely évszázados jelképből került át a közigazgatási egység mai címerébe, nem az állam egységének megbontását jelképezi, hanem történelmi tényt közöl: Székelyföld határát jelöli meg, s akkor is azt mutatta, amikor Románia mint állam még nem létezett.
A székely haza
Kádár Gyula nem csak keresi a választ a kérdésre, hol is van a székely haza?, hanem logikai levezetéssel válaszol is, így a felvetett kérdés nem szónoki. Miért fájdalmas a székelynek meghatározni a haza fogalmát? Mert ő Székelyföldön él, egy olyan területen, amely az önrendelkezés elve alapján önálló államiságra lenne jogos, de erről a román alkotmány és a nemzetközi szerződések sora nem hajlandó tudomást venni — írja. A székelynek gyakran hallania kell a bicskanyitó lebozgorozást, hazátlanozást, a csonka országban élők részéről pedig a lerománozást, leoláhozást. Akkor, amikor neki van háza, hazája, ,,élete", szülőföldje. Sehol a világon nincs még egy olyan népcsoport, amely telkét, udvarát, házát életnek, életének nevezné. A székely, ha vendéget fogad, akkor ma is azt mondja: lépjen be az életembe! Ez magyar nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a vendéget szívesen fogadja a telkén, az udvarában, a házában. Nos, hol a székely haza? A székelymagyar hazája Székelyföld, lelke az egész Kárpát-medence történelme és kultúrája, anyanyelve a magyar. Egy olyan élettérben éli életét, amelynek történelme hozzá kötődik, ahol otthon érzi magát. Azért sem érezheti hazájának Romániát, mert ebben az országban még a Székelyföld megnevezést (is) tűzzel-vassal irtják. Hasonlóképp nem lehet haza az a megcsonkolt ország sem, melynek népe nemmel szavazott az egységes magyar nemzetben való gondolkodásra. A székelynek nem maradt más hazája, csak a szülőföldje, Székelyföld, melynek megtartásáért napról napra meg kell küzdenie, mert ez az ő sorsa, másképp nem cselekedhet. Anyagi jóléte, kultúrája, nyelvének szabad szárnyalása csak a saját ,,életében", házában-hazájában lehet, olyanban, ahol ő maga az úr. Belső önrendelkezését, autonómiáját Románia keretén belül is el tudja képzelni, csak hagyják, hogy élje életét!
Nép, nem csupán nemzetiség
A szerző történelmi levezetéssel igyekszik bizonyítani, hogy a székelység esetében nem csupán nemzetiségről van szó, hanem népről. Határozottan állítható, hogy a székely nép nem fog lemondani az önrendelkezés jogáról. A középkori Európában, ahol a feudalizmus kiépült, ilyen egyedülálló függetlenséggel csak a székely nép rendelkezett. Ennek alapja a székely nép páratlan szabadságvágya volt. Épp ezért bízunk abban, hogy a székelység nem fog lemondani a területi önkormányzat jogáról. Úgy gondoljuk, hogy a 21. században nincs szükség határok mozgatására, mert a régiók Európájában megvalósulhat a székely nép olyan önrendelkezése, amely a határokon átívelve lehetővé teszi számára azt, hogy a magyar nyelv és kultúra részeseként, közjogilag Románia keretében megőrizhesse identitását — vallja Kádár Gyula.
Autonómiát Az autonómia szükségességének kérdését boncolgatva a szerző kijelenti: a székely nép csak így őrizheti meg identitását, vehet részt saját sorsának rendezésében, biztosítható a közhivatalokban a részarányosság elve. A kétnyelvűséget pedig a kölcsönös érdekek alapján teremthetik meg. A dél-tiroli megoldás látszik követhető modellnek. Ez többek közt azt jelenti, hogy ha valaki munkát fektetett be egy másik nyelv megtanulásába, akkor fizetésének tíz százalékát kitevő nyelvismereti pótlékra jogosult. A szerző kimondott célja, hogy az erdélyi magyar olvasóban tudatosuljon, őshonosként ugyanazok a jogok illetik meg, mint a románokat. Ahhoz, hogy egyenjogú lehessen, szüksége van a megfelelő intézményrendszerre, közigazgatásra. Ez csak a helyi, a kulturális és a területi önkormányzat valamelyik formája által valósulhat meg. A szórványban élő magyarok számára a kulturális, a településen belül többségben élőnek a helyi autonómia, míg Székelyföldön vagy a Partium bizonyos régióiban a területi önkormányzat teremtheti meg az optimális kereteket. Nyelvtől és kultúrától függetlenül mindenkinek szüksége van arra, hogy a döntések helyben szülessenek, mert csak a helyi adottságok ismeretében lehet megfelelő intézkedéseket hozni. Nagyon fontos, hogy mindenki magáénak érezze azt a földet, amelyen él — szögezi le Kádár Gyula.
Hiszünk Székelyföld feltámadásában
A kötet végén a szerző szilárd hitének ad hangot: hisszük, hogy e történelmi régióban a székely nép képes lesz saját hagyományaira építve újjászervezni életét úgy, hogy a székely városokba betelepített és a korábbi századokban Székelyföld peremvidékeire letelepedett román közösségek tagjai is otthon érezzék magukat. Míg Erdélyt a románság a többség jogán, a magyarság a történelmi jog alapján igényli magának, addig Székelyföld a székelyeké (is) mind a népesség számaránya, mind a történelmi jog alapján. Ezért hiszünk Székelyföld feltámadásában! Hisszük, hogy ez Románia kereteiben is megvalósulhat. Karácsonyi ajándék Karácsony közeledtével csak ajánlhatjuk, hogy a székely autonómia kérdését alaposan körüljáró könyvet saját okuláson túl ajándék gyanánt is megvásárolják. Ezzel még egy gond megoldható, hisz az ilyenkor tapasztalható ajándékozási bizonytalanság kiküszöbölhető. A Scribae Kádár Lap- és Könyvkiadónál megjelent kötet kapható a H—Press lapterjesztő standjain, a sepsiszentgyörgyi Diákboltban, megrendelhető a 0740 026 450-es telefonon, illetve a [email protected] e-mail címen.
Szekeres Attila, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 16.
Bővül a Sapientia
Letették a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem természettudomány és művészeti karának alapkövét Kolozsváron.
Az új épület várhatóan 2013-tól ad otthont az egyetemi karnak, egy teljes filmstúdióval együtt. Az önálló magyar egyetem a rendszerváltozás óta a romániai magyarság egyenjogúságának próbája – mondta Német Zsolt.
Új, hatezer négyzetméteres épületben kezdhetik majd meg újra az oktatást a kolozsvári magyar egyetemen, az intézményt 1959-ben zárták be. Az építésre januárban írják ki a pályázatot.
Körülbelül 5-600 diákot tud majd befogadni az épület, a stratégiai tervezés során maximum ennyi diákkal számoltak.
Kolozsvár mindig is a magyar felsőoktatás és egyetemi élet egyik központja volt, mondta Németh Zsolt. A külügyi államtitkár a Sapientiát finanszírozó magyar államot képviselte az ünnepségen. A magyar kormány abban bízik, hogy az egyetem – idei szakmai akkreditációja mellett -, hamarosan a román parlament támogatását is megkaphatja.
Ma nyitották meg a kolozsvári Demokrácia-központ is, amelynek fő feladata tájékoztatni az embereket a kedvezményes honosítási eljárásról. Erdély.ma2010. december 16.
Rendszerváltást sürget Tőkés (Tisztújítás az RMDSZ-ben)
Markó Béla RMDSZ-elnök visszavonulására és szombati marosvásárhelyi beszédére utalva Tőkés László EMNT-elnök tegnapi nyilatkozatában reményét fejezi ki, hogy soron következő kongresszusán az RMDSZ-párt képes lesz a visszahúzó múltjával való szakításra és a — belső — megújulásra.
Utal Markó Béla azon kijelentésére, mely szerint tizennyolc évi elnöksége legfőbb eredményének a romániai magyarság politikai egységének fenntartását nevezte. ,,A totalitárius egypárti szemlélet eme példaértékű megfogalmazása mindent elárul mind a kimondójáról, mind a rezignált szócsövéről" — vélekedik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szerinte a nemzetileg szentesített kommunista pártegység reminiszcenciájaként ható érzetet szerencsétlenül egészíti ki az a kijelentés, mely szerint Markó Béla ,,nem tartja lehetségesnek, hogy a szövetség együttműködjék az új párttal". Idézi Antal Árpád RMDSZ-es polgármestert, akinek az a véleménye, hogy az új párt alapítása nemcsak ,,veszélyeket", hanem ,,lehetőségeket" is rejt. Leszögezi: az Erdélyi Magyar Néppárt ,,olyan befogadó gyűjtőpárt" kíván lenni, mely nem más pártok ellenében, hanem a romániai magyar nemzeti közösség érdekében szerveződik, s mely valamennyi más — demokratikus — párttal és szervezettel kész együttműködni. Az RMDSZ-en belüli tisztújítás kapcsán úgy véli, ,,a megválasztandó elnök személye az erdélyi magyarság számára csupán annyiban érdekes, hogy vezetésével posztkommunista nemzeti érdekszövetségünk képes lesz-e — másokkal együtt — az 1989-ben elkezdődött, majd hosszú időre visszahanyatlott belső magyar politikai rendszerváltozást munkálni". Ez ügyben számíthat partnerségünkre — zárja nyilatkozatát Tőkés. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 17.
Huszárvágással érkezik a Bethlen Gábor Alap
Kutyafuttában készül megreformálni a határon túli magyar támogatási rendszert a második Orbán-kormány. A sokszor vádolt Szülőföld Alap helyét az erdélyi fejedelemről elnevezett Bethlen Gábor Alap veszi át, amely a budapesti döntéshozók szerint rendet vág az átláthatatlan támogatáspolitikában. Az új formula ellenzői azonban csak fokozottabb átpolitizálást és központosítást látnak a kezdeményezésben. Megnéztük, hol az igazság.
November 26-án nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a jogszabálytervezetet, amely révén a Bethlen Gábor Alap váltja fel a Szülőföld Alapot a határon túli magyar támogatásrendszer kezelésében. A változtatás deklarált célja, hogy az „átláthatatlanná” és „párhuzamossá” vált támogatási rendszert megreformálja. A nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes véleménye szerint az anyagi segítség alapvető célja - a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése – nem változik meg az új rendben, csak az elérését szolgáló módszerek válnak hatékonyabbá.
Mi változik?
A Szülőföld Alap legnagyobb hiányosságai a kuszaság mellett a merevség és az ellenőrzési mechanizmusok gyengesége voltak. Ezen problémák önmagukban elegendő okot szolgáltatnak a változtatáshoz, hogyha az tényleg érdemi javulásokat von maga után. Melyek lennének az új összeállítás változtatásai. A Felvidék.ma közöl egy összefoglalót, amelyben ezeket taglalja. A törvénytervezet szerint a Bethlen Gábor Alapba adományok útján is kerülnének források, adományok, amelyeket magán és jogi személyek is benyújthatnak. A minimális keret mindig egy milliárd forint lenne, tehát az adományok után fennmaradó rést a kormány töltené ki.
Egy nagyobb módosításnak tűnik az is, hogy nemcsak szervezetek, hanem magánszemélyek is tudnának pályázni, így "lehetővé válna, hogy a határon túli kis- és középvállalkozások hozzájuthassanak olyan támogatásokhoz, amelyek például az európai uniós pályázataikhoz önrészt vagy kamattámogatást biztosítanak" – mondta el Ulicsák Szilárd, a támogatáspolitikáért felelős miniszteri biztos. A Szülőföld Alap jogutódját egy háromtagú bizottság vezetné, amely döntene a források elosztásáról, és amelynek tagjai a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár lennének.
Az Alapnak minidig figyelembe kell majd vennie a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és szakbizottságainak elvi iránymutatásait. A bizottság szakmai döntés-előkészítő szerve egy kilencfős Kollégium lenne. Az ellenőrzés tekintetében is szigorít a januártól életbe lépő tervezet. A pénzalapnak évente legalább egyszer a parlament előtt kell beszámolnia tevékenységéről, az Állami Számvevőszék pedig folyamatos megfigyelés alatt tartaná a szervezet működését.
Döntés az érintettek nélkül?
Mint minden szakpolitika, a határon túli magyarság támogatása és az általános értelemben vett nemzetpolitika is pénz kérdése. Az anyagi források elosztásának egy jól kidolgozott stratégia szerint kell működnie, hiszen csak így érhető el a vágyott eredmény. Ennek a szempontnak a tekintetében azonban a Bethlen Gábor Alap sem büszkélkedhet kedvező fogantatásnak. A tervezet gyors elfogadási határideje és rövid vitaideje legalábbis nem erre enged következtetni. Az is problémásnak tűnik, hogy a magyar kormány nem konzultált a határon túli magyarság képviselőivel. A nemrégiben megtartott MÁÉRT gyűlésen nem került napirendre a téma megvitatása, és arról sem láttak hírek napvilágot, hogy az anyaországi döntéshozók egyeztettek volna a kárpát-medencei magyarság politikusaival.
Nulla összegű játék
A Szülőföld Alapot gyakran érte az a kritika, hogy túlzottan átpolitizálja a támogatási rendszert, az egyes kormányok a saját klienseiket szolgálták ki általa, hátrányosan megkülönböztetve más szervezeteket. A kormányváltás előtt a balliberális kormányt vádolták gyakran azzal, hogy kétes kritériumok szerint oszt pénzt. A második Orbán-kormány sem mentesült ezektől a vádaktól, az elmúlt hetekben például az erdélyi Új Magyar Szó, illetve anyaországi lapok is cikkeztek a témában. Az Új Magyar Szó kifogásolta például, hogy sem az említett sajtóorgánum, sem más hasonlóak (pl. a Transindex.ro portál, az Új Szó szlovákiai magyar napilap) nem részesült az anyaország anyagi segítségében.
Bár az illetékesek minden alkalommal magyarázkodtak, a helyzet abszurditása nem szűnt meg, csak fokozódott. A politikai praktika, amely szerint a budapesti széljárások szerint változik a támogatottak köre, igen rossz fényt vethet a szépen megfogalmazott nemzetpolitikai célokra, és alapjában véve egy ördögi kört eredményez, amelyből hosszú távon senki nem profitál, csak veszít.
Vajon mentes lesz ettől a Bethlen Gábor Alap? Mint minden kezdeményezésnek, ennek is kijár a jóhiszemű megítélés. A jogszabálytervezetből nem olvashatunk ki semmit, ami arra engedne következtetni, hogy folytatódni fognak az eddigi praktikák. Így csak a kontextusból ítélhetünk, ami azonban nem ad feltétlen optimizmusra okot. Az új formula például azzal is jár, hogy a Szülőföld Alap létező infrastruktúráját egy huszárvágással megszüntetik, és újat építenek fel. Hogy ez az új szerkezet kikre alapozva és kik által épül, az kérdéses. Beszédes azonban a kettős állampolgársággal kapcsolatos tájékoztatás intézményes kivitelezése. Itt ugyanis azt látjuk, hogy erdélyi viszonylatban a létező, főként RMDSZ-es érdekeltségű irodák helyét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjai veszik át.
Az Erdély aranykora fölött regnáló fejedelem nevének választása kétségkívül szimbolikus jelentőségű, és valószínűleg a nemzetpolitikai rendszerváltás által megszülető aranykor egyik hírnöke kíván lenni. Eme aranykor legfontosabb követelménye talán az lenne, hogy az eddigi, Székely István a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumának erdélyi tagja által „nulla összegű játéknak” nevezett logika helyét valami más vegye át. Kitekintő2010. december 17.
K. M.: ÚJ KEZDET
Letették a Sapientia Egyetem új épületének alapkövét
Székelyföld után most Kolozsváron építkezik a Sapientia EMTE: a Természettudományi és Művészeti Kar új ingatlanjának 2013-ban kell elkészülnie.
A magyar államtól érkező támogatásból épül fel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának új ingatlanja, amelynek alapkövét tegnap tették le a város központjában levő jövendőbeli építőtelepen.
Az esemény sokat hangoztatott "összmagyar" és "nemzeti" jelentőségét igazolni látszott az is, hogy a megjelenő elöljárók egy óra erejéig eltekintettek attól, hogy eltérő politikai nézeteket vallanak: a Fideszt, az RMDSZ-t, illetve az EMNT-t egyaránt képviselték.
Az alkalomra felállított színpadon egy kapszulába helyezték az alapító okiratot, miután a felszólaló politikusok és az egyetem vezetői ezt ellátták kézjegyükkel. Majd Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára az alapkövet ünnepélyesen helyére fektette, a magyar történelmi egyházak elöljárói pedig áldást mondtak.
Az esemény után a Sapientia főépületében, a Bocskai házban tartott sajtótájékoztatón bemutatták az épület makettjét: a megépülő ingatlannak 6 ezer négyzetméternyi alapterülete lesz. Két tornyát 4, illetve 6 emeletesre tervezték, emellett az alagsorban létesítenek egy 240 négyzetméteres tévé- és filmstúdiót is. Ez nemcsak az egyetem diákjait szolgálja ki, hanem a kolozsvári magyar közösség is igénybe veheti. Az épület egy európai standardoknak megfelelő aulát is magába foglal majd, amely egyéb célokra - konferenciák, események megszervezésére - is szolgálhat akkor, amikor a Sapientia egyetem épp nem használja.
Az építő céget, akinek két év áll majd a rendelkezésére, hogy az épületet befejezze, a februárban kiírandó pályázat révén választják ki. A tervek szerint 2013-tól kezdődően a Sapientia feladja a jelenleg bérelt ingatlanjait, az oktatási tevékenységet pedig az új épületbe költözteti. A Bocskai házban csupán a rektori hivatal és az adminisztráció marad.
Németh Zsolt ünnepi beszédében elmondta, a Sapientia iskolapéldája az együttműködésnek, hiszen tíz évvel ezelőtt rengeteg volt a szkeptikus, aki nem hitt abban, hogy az egyházi támogatásból és a magyar állami finanszírozásból megvalósítható az önálló magyar erdélyi egyetem. Azonban a Sapientia a szakmai akkreditációját már megszerezte, már csak a politikai akkreditáció van még hátra, ugyanis a parlamentnek még szavaznia kell az ügyben.
Az államtitkár hangsúlyozta, reméli, hogy az egyetem a politikai akkreditációt is elnyeri a következő pár hónapban, ezt követően pedig a román állam is részt vállal az egyetem finanszírozásában.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője a kölcsönös segélynyújtás természetességéről beszélt. Elmondta, az idei árvizekkor az itteni magyarság ugyanolyan magától értetődően segített a magyarországi károsultakon, de mikor az ár Erdélyben is pusztított, az itt élőknek is volt, kire számítaniuk. Így amikor Magyarország segítséget nyújt a Sapientiának, ezáltal ezt a nemzeti egységet éli meg. A magyar állam jövő évi költségvetéséből alapokat különített el erre a célra. Transindex2010. december 17.
Répás: várjuk az RMDSZ-t is
Az RMDSZ még nem kereste meg a budapesti kormány illetékeseit azzal a kéréssel, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz hasonlóan partner legyen a könnyített honosítási eljárásról szóló tájékoztatásban, ám a magyar állam nem zárkózik el ettől a lehetőségtől – mondta az ÚMSZ-nek tegnap az EMNT által működtetett demokrácia-központok kolozsvári irodájának megnyitóján Répás Zsuzsanna.
Az RMDSZ még nem kereste meg a budapesti kormány illetékeseit azzal a kéréssel, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz hasonlóan partner legyen a könnyített honosítási eljárásról szóló tájékoztatásban, ám a magyar állam nem zárkózik el ettől a lehetőségtől – mondta az ÚMSZ-nek tegnap az EMNT által működtetett demokrácia-központok kolozsvári irodájának megnyitóján Répás Zsuzsanna.
„Egyetlen szervezettől sem kaptunk még olyan ajánlatot, mint amilyen a Tőkés László vezette EMNT részéről érkezett. Ezért is kötöttünk szerződést az EMNT-vel. Mi nyitottak vagyunk másokkal is megállapodásra, ám elhatárolódunk azoktól a cégektől, amelyek pénzért hirdetik a honosítási eljárással kapcsolatos szolgáltatásaikat” – nyilatkozta lapunknak a nemzetpolitikai helyettes államtitkár. Mint korábban beszámoltunk róla, Gergely Balázs, a demokrácia-központok igazgatója korábban azt nyilatkozta lapunknak: úgy tudja, hogy korábban az RMDSZ is megkereste a magyar kormány illetékeseit ebben az ügyben.
A demokrácia-központok irodáját tegnap Répás Zsuzsanna, Németh Zsolt külügyi államtitkár, valamint az EMNT kolozsvári vezetősége közösen nyitotta meg. Az alkalomból az iroda első ízben adott tanácsokat az egyszerűsített honosítási eljárásról, és először töltöttek ki a honosítási eljárást kérelmező űrlapokat is. Az űrlapokat elsőkként Egyed Ákos akadémikus, illetve Kovács Zoltán kolozsvári nagycsaládos édesapa töltötte ki.
Ők azok a kolozsváriak, akik jövő év első munkanapján, január 3-án elsőként nyújthatják be honosítási kérelmüket Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. „A mai nap azt jelzi: itt az idő arra, hogy a magyar állam elismerje az erdélyi magyarok összmagyarsághoz tartozó jogát. A magyar állam még nagyon gyenge ahhoz, hogy ezt a munkát egyedül el tudná végezni. Arra szeretnék kérni minden erdélyi közéletben tevékenykedő magyar embert, segítsen abban, hogy ez a történet sikertörténetté váljon” – mondta az avatóünnepségen Németh Zsolt.
Pórul járt az érmihályfalvi MPP
A demokrácia-központok számára akarta felajánlani érmihályfalvi székházát a Magyar Polgári Párt helyi szervezete, ám elvesztette az épületet. A község keddi tanácsülésén az MPP-s tanácsosok kétpontos határozati javaslatot terjesztettek elő, az első pont értelmében megválnak az irodától, a második szerint az épület az EMNT-hez kerül.
Az RMDSZ-es többségű testület két külön határozatra osztotta a javaslatot, az elsőt megszavazta, a másodikat nem – tudtuk meg Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármestertől. A elöljáró nem tudja, mi lesz az épület további sorsa.
Sipos M. Zoltán, Új Magyar Szó (Bukarest)