udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 1051-1080 | 1081-1110 | 1111-1140 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. április 8.
Partiumi Egyetemi Napok
A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete idén másodszor rendezi meg az Egyetemi Napokat, melynek jelmondata Hétfõtõl PENtek van.
A rendezvány célja összefognai az egyetemen eddig különbözõ idõpontokban megrendezett szaknapokat.
A Partiumi Egyetemi Napokat (PEN) idén április 11-18. között rendezik meg, és minden nap más szak mutatkozik be.
Hétfõn ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a rendezvénysorozat, illetve a Teológia és a Magyar szak programjai következnek. Este rendhagyó istentiszteletre kerül sor, melyre minden érdeklõdõt szeretettel várnak a szervezõk.
Kedden a Szociológia és a Szociális Munka szak hallgatót és elõadói várják az érdeklõdõket. Véradás, érdekes elõadások, játékok és beszélgetések színesítik a napi programot.
Szerdán a Reklámgrafika szak hallgatói készülnek Perdormance-szal(?), ami nemcsak az egyetem hallgatót mozgatja meg, hanem az egész várost is.
Nyílt nap
Csütörtökön Nyílt nap, különbözõ gimnáziumok és középiskolák végzõs hallgató látogatnak el a Partiumi Keresztény Egyetemre, és ismerkednek meg az egyetemmel, a vezetõséggel, a szakokkal és a hallgatókkal. A Nyílt nap következõ mozzanata a beszélgetéssel egybekötött bográcsozás.
Már csütörtökön kezdetét veszi, és pénteken folytatódik a Kárpát-medencei Gazdasági Vetélkedõ, amelyen 5 fõs csapatok mérik össze tudásukat, tehetségüket és talpraesettségüket az ország és a Kárpát-medence különbözõ részeirõl. A kétnapos versenyen a részvevõk érdekes feladatokat kell megoldjanak, de tanulságos elõadásokat is meghallgatgatnak neves elõadóktól.
A különbözõ kulturális programok és elõadások mellett számos koncert , játék és buli kerül megrendezésre, amelyre minden érdeklõdõt és résztvevõt szeretettel várnak.
Bihari Napló (Nagyvárad)2011. április 8.
Hazudott az ?j Magyar Szó
Az RMDSZ bukaresti központi szócsöve kínos magyarázkodásra kényszerült, de nem tudta elhárítani a hazugság ódiumát. Mint kiderült, hamisan állította a lap, hogy a Duna Tv határon túli tudósítói azt nyilatkozták volna: kiéhezteti õket a budapesti közszolgálati csatorna. A megnevezett tudósítók ugyanis felháborodva vették tudomásul, hogy úgy jelent meg nevük és nyilatkozatuk a lapban, hogy meg sem kérdezték õket, illetve ha mégis, manipulálva közölték az általuk mondottakat.
Azt mindenki elismerte, hogy késtek a honoráriumok a közmédiumnál zajló adminisztratív átszervezések miatt, de végül mindenki megkapta a járandóságát, a teljesen hiteltelenné vált pártlap viszont ennek ellenére lejárató, dehonesztáló sajtókampányt folytat a megújuló Duna Tv vezetõsége és annak munkatársai ellen.
Reggeli ?jság (Nagyvárad)2011. április 8.
Gesztusok és gusztusok
Az utóbbi napok változékony idõjárásának és politikai széljárásainak köszönhetõen egészen könnyedén meg lehetett sértõdni, okkal vagy ok nélkül. Ugye, a kolozsvári magyar operában - egy SZKT címû prózai darab elõadása közben - állítólag a magyar diplomaták gyomrát megfeküdte Lakatos képviselõ tenor-humora, ezért ki kellett menniük. Bár utóbb azt is olvastuk, hogy nem tiltakozásul sietett ki a terembõl a nagykövet és a konzulok, de ennek nincs is különösebb jelentõsége. Egy másik bihari politikus, Szabó ?dön egy interjújával vágta ki a biztosítékot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnál, amiért Tõkés László EP-s képviselõre tett epés megjegyzéseket. A volt püspökre pedig Kelemen Hunor RMDSZ elnök neheztelhet, hiszen elõzõ heti egyeztetésüket követõen, amikor meghívta Tõkést beszédet mondani a Mátyás-szobor újraavatásán, másnap már azt olvashatta a hírek közt, hogy Tõkés szerint a pénzek lenyúlásában jeleskedõ RMDSZ viselt dolgai után a magyarországi elszámolóbiztos emberei kellene utánanézzenek. Kelemen persze legfennebb saját magára, önnön naivitására neheztelhet, legalábbis, ha gesztusa után másra számított.
Tõkés szavai szokás szerint szinte azonnal kiváltották a pesti visszhangokat, hiszen a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelõs ifjú miniszteri biztos könnyedén és mindenféle bizonyíték nélkül letolvajozta, lecsalózta az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásával foglalkozó határon túli szervezeteket. Általánosítva, persze. Ulicsák Szilárd a meg nem nevezett, - de tudjuk, Erdélyben az Iskola Alapítvány az egyetlen szóba jöhetõ - szervezetekrõl azt sugallja, hogy mivel ezek a szervezetek anyagilag érdekeltek minél több jogosultat elkönyvelni, ezért fordulhat(ott) elõ, hogy nem magyar nyelven tanulók, illetve nem magyar nemzetiségûek is hozzájuthattak a pénzekhez. A miniszteri biztosnak különösen az a mondata igazán rokonszenves és európai, amely visszaélésnek tekinti azt, ha magyar oktatásban részesülõ nem magyar nemzetiségû gyermek is kap a forintokból. Ugye, érzékelhetõ, micsoda hozzáértésrõl és érzékenységrõl tanúskodnak a miniszteri biztos szavai. Valószínûleg a két nappal korábbi Tõkés-sajtótájékoztatóról szóló tájékoztató jelentette számára az ügyben az egyetlen forrásanyagot. Arra azonban nem tért ki, pedig sokakat érinthet, hogy a magyar iskolába járó, vegyes házasságokból születettek esetében fél pénz jár majd? Hasznos lenne az ügy szempontjából egy Nemzetiséget Megállapító Minisztériumi Eseti Bizottság, mely a Demokrácia Központok bevonásával tudományosan meghatározza, kiben hány százaléknyi magyar vér csörgedez a támogatás egyénre szabott összegének nemzetpolitikailag helyes meghatározása végett.
Csak azt nem tudom, ki néz majd azoknak a szülõknek a szemébe, akik hiába várják majd idõben azt a pénzt, ami a megvádolt szervezetek közremûködésével eddig évrõl-évre hiánytalanul eljutott a jogosultakhoz.
Szûcs László
Erdélyi Riport (Nagyvárad)2011. április 9.
Csángó kérvényezõk a csíkszeredai konzulátuson
Elsõ alkalommal kérvényeztek Moldvából csángó magyarok állampolgárságot a csík- szeredai konzulátuson. Há'ha megérnénk va'egyszer! - mondta hajdanában a moldvai csángó és vágya most teljesül, fia magyar állampolgár lesz.
A csíkszeredai konzulátoson beszélgetett csángó magyarokkal Oláh-Gál Elvira, a Kossuth Rádió munkatársa. Az állampolgárságot kérõ emberek arról vallottak, hogy mkilyen érzés számukra, hogy magyar állampolgárok lesznek, milyen nehézségekkel járt össze- gyûjteni az igényléshez szükséges dokumentumokat, valamint arról, hogy miben változik majd meg életük, ha legitim magyarok lesznek.
Erdély.ma2011. április 9.
Borbély intelmei Tõkés Lászlónak
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett Tõkés László EP-képviselõ felé, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáján nyert EP-képviselõi mandátumot mert a romániai magyar közösség nem akarja egy újabb párt létrehozását. Az RMDSZ-es politikus egy februári felmérésre hivatkozva mondta, hogy a magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, mivel nem értenek egyet a magyar közösség megosztásával. Tõkés László azon felszólítása kapcsán, hogy az RMDSZ számoljon el a magyar és a román kormánytól kapott pénzekkel, Borbély leszögezte: ha az EP alelnökének kételyei támadtak, azokat az RMDSZ képviselõivel tisztázhatja. Elmondta: információi szerint a Demokrácia Központok létrehozását a magyar kormány 800 000 euróval támogatta.
Erdély.ma2011. április 9.
Szent István-terv, kaláka
Csaba Szent István-tervét olvasom, s bár egyszer sem írja le, lényegét egyetlen kifejezésbe tudom sûríteni: kaláka. Ezzel a tervvel is a nagy tettekre, hasznos cselekedetre sarkalló szerzetes pap, aki nemcsak hitszónok, hanem maga is példa a szükséges és hasznos cselekvésre, tulajdonképpen azokba az értékekbe, abba a közösségi rendbe kapaszkodik, amelyet eleink a falutörvényekbe, a városok és a céhek mûködési rendjébe építve õriztek meg.
Az atya eleve int a múltba meredõ, terméketlen nosztalgiázástól, a jelen- és a jövõépítésre összpontosít, de minden gondolata a közösségi építést és a közösségépítést járja körbe. Jómagam érdekes módon egy Erdélyen kívüli országrészben, a Duna-delta ?-Chilia nevû településének térségében, a hatalmas építészeti és természeti roncstelepeket látva döbbentem rá, hogy az ember a japán szigetország földrengéses, szökõáras pusztítása nélkül is hasonló állapotba tudja rombolni és képes meglopni, lepusztítani saját környezetét. Országos és helyi roncseltakarítási és újjáépítési programra van szükség. Rendet kell teremteni a romokon. A konkrét és a lelki romokon is. Ez pedig kalákás munka, szövetkezés nélkül, hit nélkül nem történhet meg.
Településeink fizikai állapota és kinézése - tisztelet a kivételnek - katasztrofális. A természeti környezeten ejtett sebek, az erdõk-mezõk pusztulása, a bennünket körülvevõ szeméttenger, amelyet mi hozunk létre, s amelynek eredõje a legtöbb esetben a pénzéhség, a kapzsiság, a hirtelen meggazdagodás vágya, no meg a nyomorba süllyedésnek, a megélhetési lét alá szorulásnak az a közege, amelybe ma népes társadalmi rétegek sodródnak, s az embert emberré tevõ adottságok pusztulásához vezet. Böjte atya mondja egy helyen, hogy ha mindenki egy négyzetméternyi területet takarítana ki maga körül - és ha vigyázna is ennek megõrzésére, fûzöm én hozzá -, hatalmas beruházások nélkül is megváltoznék körülöttünk és bennünk a világ, eltûnne a bogáncskórós, labodás, szétrohadó kerítéses és omladozó házas világ, mérséklõdnének a lelki torzulások. Az atya elképzelése a Szent István-tervvel tulajdonképpen ilyen egyszerû, vállalható és teljesíthetõ teendõkbõl áll. A közösségi építkezésekre és közmunkára, a kalákás egymást segítésre, mert az ember társas lény, illetve annak kell maradnia az önzés világában is.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 9.
Nem csak nyelvi kérdés a megmaradás (?j csángó cselekvési terv)
Az elmúlt tíz év alatt elért eredmények ellenére bizton állítható, hogy a magyar nyelv oktatása önmagában nem elegendõ a moldvai csángó közösségek identitásának megõrzéséhez, szükség van arra, hogy vallási, kulturális, gazdasági, ifjúsági, szociális téren is elõrelépés történjék - hangsúlyozta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvezetõ alelnöke tegnap azon a Külsõrekecsinben kezdõdött háromnapos konferencián, amelynek célja a tíz évvel ezelõtt megfogalmazott csángó cselekvési terv kibõvítése, a jelenlegi helyzethez igazítása.
Miközben a 2000-ben indított magyar oktatási programot sikerült kiterjeszteni huszonnégy Bákó megyei településre, köztük tizenhatban az iskolában is tartanak magyarórákat, a tizenöt évvel ezelõtti helyzethez képest jelenleg több mint tizenháromezerrel (21 százalékkal) kevesebben beszélnek anyanyelvi, illetve második nyelvi szinten magyarul Moldvában. A nyelvi állapot számadatait Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató saját terepmunkája, kutatásai alapján állította össze 2008-2010 között, és mutatta be tegnap a csángó falvakban tanító fiatalok, a keresztszülõprogram képviselõi, néprajzosok, hazai és magyarországi szakemberek jelenlétében. A rendezvényt nem minden meghívott csángó szervezet tisztelte meg jelenlétével, amit a szervezõk (Moldvai Csángómagyarok Szövetsége) többek között amiatt nehezményeztek, mert szándékuk szerint a vasárnap véglegesítendõ cselekvési program végsõ változatába kizárólag olyan célkitûzéseket kívánnak belefoglalni, amelyekkel minden csángó szervezet egyetért. Ma Pusztinán folytatódik a tanácskozás, amelynek elõadói között magyar kormányzati képviselõk, az RMDSZ és az EMNT meghívottjai is szerepelnek.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 9.
Kampány anyanyelvünkért
Hosszabb folyamat elsõ megállójaként zajlott tegnap délelõtt a megyeházán a Magyar nyelvhasználat Háromszéken címû konferencia, mely az elõadások folytatásaként nagyon is gyakorlatias célt követ: a háromszéki magyarok éljenek törvény adta lehetõségükkel, és használják az anyanyelvüket ott, ahol lehetséges.
A megvalósításhoz magyar nyelvû ûrlapokat készít a megyeháza, s erre bátorították a jó néhány megyebeli önkormányzat, illetve intézmény képviselõit is a tegnapi elõadás-sorozaton. A nyomtatványok felkerülnek a megyei tanács honlapjára, majd következik az ezek használatára buzdító kampány - hangzott el. Igen, ki kell mondani, célunk az, hogy Székelyföldön az állam hivatalos nyelve mellett regionális hivatalos nyelv legyen a magyar. Célunk az, hogy nálunk is, itthon, Székelyföldön tökéletesítsük a kétnyelvûséget - mondta a konferencia megnyitójában Tamás Sándor megyeitanács-elnök, hozzátéve: hamarosan a beadványokra és egyéb hivatalos papírokra - bár többletmunkát és többletköltséget jelent - kétnyelvû választ ad a megyeháza. A rendezvényen elõadást tartott dr. Benõ Attila egyetemi docens, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet ügyvezetõ elnöke, Vitos Katalin és Kiss Tamás, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, dr. Zsigmond Gyõzõ, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszékének vezetõje és Nagy Balázs, a megyei tanács munkatársa.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 9.
Szembenézés a kommunista múlttal
A kommunizmus nem szûnt meg, csak privatizálták - Marius Oprea román történész megállapítása nemcsak Romániára, de a volt kommunista államok többségére érvényes, ez derült ki azon az egész napos brüsszeli közmeghallgatáson, amelyet Tõkés László kezdeményezett egy lett és egy szlovén kollégájával együtt.
Jól becsomagolva, ártatlannak tûnõ cím mögé bújtatva: Mit tudnak az ifjú európaiak a totalitárius rendszerekrõl? - történészek, kutatók, politikusok, oktatási szakemberek elemezték a témát. Sandra Kalniete lett EP-képviselõ többpontos, konkrét lépéseket tartalmazó programtervezetet is bemutatott, vázolta, mit kellene tennie Európának, hogy a szavakon túl is megtörténjék a múlt számadása. Ugyanott létrejött egy antikommunista platform, és Romániát érintõen elhangzott, hogy hamarosan egy küldöttség keresi fel Traian Bãsescu államelnököt, és felkérik, támogassa a kommunizmus perének megvalósítását.
Európának, az uniónak, az EP-nek ma sem akaródzik a kommunista múlttal való szembenézés, minden ezzel kapcsolatos kérdést igyekeznek szõnyeg alá seperni, az utódpártok a fasizmus rémtetteinek felelevenítésével próbálják bagatellizálni a kommunista diktatúrák emberek millióit elpusztító, megnyomorító tetteit. Sokak számára ma még az is kérdés: lehet-e, szabad-e elítélni a kommunizmust, totalitarista diktatúrának tekinthetõ-e, vagy csupán a sztálinizmus sorolható e kategóriába. Tõkés László EP-képviselõi mandátuma kezdete óta harcol azért, hogy a nácizmus rémtettei mellett a kommunizmus bûneit is ismerjék el emberiség ellen elkövetett bûnként, no meg azért, hogy a deklaratív elítélésen túl sor kerüljön a bûnösök azonosítására, az áldozatok, utódaik kárpótlására.
Eltörölni a kettõs mércét
Az igen tartalmas konferencia négy témakört dolgozott fel. Súlyt, rangot adott az eseménynek, hogy az indításnál jelen volt Joseph Daul néppárti frakcióelnök is. Tõkés László megnyitójában kiemelte, Európa egysége csak akkor válik valóra, ha megtörténik a múlt integrációja is, igen fontos, hogy a legfiatalabb nemzedékek megértsék, a közös múlt feldolgozása nélkül nem lesz közös jövõnk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a totalitárius rezsimek megítélésében nem használhatunk kettõs mércét aszerint, hogy milyen pártállású diktatúráról van szó. ?szt, lett, litván, lengyel, bolgár rendszerváltó politikusok szólaltak fel, személyes történetek, családi tragédiák tükrében idézték fel az elnyomó rendszer pusztításait, visszatérõ motívumként jelent meg: lehetõvé kell tenni a hozzáférést a titkosszolgálatok archívumaihoz, nem elegendõ a tankönyveket újraírni. A kommunista utódállamok többsége nemzetbiztonsági okok miatt nem hajlandó megnyitni archívumait, ki kell dolgozni azokat a törvénykezési és igazságszolgáltatási eszközöket, amelyek lehetõséget teremtenek a múlt ügyeinek és bûneinek jogi rendezésére. Ha nem ismerjük meg a totalitárius rendszerek pusztításait, nem tudjuk megakadályozni visszatérésüket, állandó veszély fenyegeti a pluralista demokráciát - köszönt vissza majd minden elõadó szavaiból. Jaros³aw Leszek Wa³êsa lengyel néppárti képviselõ, a Béke-Nobel-díjas Lech Wa³êsa volt lengyel államfõ fia személyes, gyermekkori élményein keresztül világította meg a gyilkos rendszert, hogy miként vészelték át édesapja letartóztatását, azt, hogy hétéves kisgyerekként tanára fülön fogva ráncigálta ki a padjából, mert felírta füzetébe az otthon oly sokat hallott szolidaritás szót, s miként tudatosult benne a kifejezés valódi jelentése.
Áldozatok és elkövetõk
A folytatásban konkrét esettanulmányokkal támasztották alá az addig fõként elméleti síkon zajló értekezést. Sandra Kalniete lett EP-képviselõ, volt külügyminiszter, a közmeghallgatás egyik kezdeményezõje cselekvési tervet is vázolt: ebben szerepel a totalitárius rendszerek politikai és jogi elítélése, illetve a bûnösök felelõsségre vonása. Kiemelte: az EU-nak ehhez biztosítania kell az anyagi forrásokat is. Sandra Kalniete nem véletlenül vált a kommunizmus ádáz ellenségévé, életét döntõen befolyásolta a szovjet diktatúra, családját Szibériába hurcolták (õ maga is ott született), több rokonát megölték. A nyugati államoknak csak a nácizmus rémtetteit kellett elszenvedniük, ám Közép-Kelet Európában a fasiszta megszállást a kommunista terror követte, sokkal hosszabb ideig, súlyosabban befolyásolta a totalitarizmus az itteniek életét - hangsúlyozta. A bolgár Vaszil Kadrinov, a Hannah Arendt Center munkatársa azt vetette fel, hogy hazájában az egykori elnyomók, ügynökök egy része ma jelentõs politikai, gazdasági pozíciót tölt be (Georgi Parvanov államfõt s jó pár diplomatát említett), míg az áldozatok többsége jelenleg is szegénységben él, semmilyen jogi vagy anyagi kárpótlást nem kapott.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Marius Oprea, a romániai Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet volt vezetõje, akit félreállítottak ugyan az általa életre hívott intézmény élérõl, de régész-történészként folytatja az egykori áldozatok felkutatását. Hozzátartozók, családtagok, utódok keresik meg, a rendelkezésre álló adatokból kiindulva kutatják fel a titokban, eddig ismeretlen helyeken elhantolt maradványokat. Kivetített képekkel kísért, szenvedélyes elõadása nagy hatást váltott ki: meglátása szerint azonosítani kell az egykori gyilkosokat, a bûnöket emberiségellenes cselekménynek nyilvánítani, az áldozatokat a rendszer nevében ölték meg, nem évülhetnek el a gyilkosságok. Az akkori elnyomók a mai rendszer tagjai, nem volt lehetõség elvágni a szálakat, a folytonosság létezik - mondotta. Nem a kommunizmust kell elítélni, az lehetetlen, a bûnösöket kell bíróság elé állítani - mondotta Marius Oprea.
Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselõ arról szólt, a múlt bûnei, bûnösei hogyan szivárogtak át a mába, Magyarország jelenét miként befolyásolják az orosz-MSZP-s összefonódások, gazdasági életére hogyan telepedett rá az orosz maffia.
Keveset tudnak a fiatalok a múltról
Az oktatással, tantervekkel, tankönyvekkel foglalkozó fejezetben szakemberek mutattak be jól bevált módszereket, interaktív németországi múzeumot, játékos internetes honlapot Szlovéniából, a Szibériai missziónak nevezett tanulmányi kirándulásokat Lettországból. A mûemléknek nem kell feltétlenül hagyományos, statikus formája legyen, a fiatalokhoz a legeredményesebben saját nyelvükön szólhatnak - fejtették ki a szakemberek. Keveset tudnak a mai gyermekek a múltról Németországban, Svédországban, de Romániában is - derült ki a bemutatott kutatásokból. Raluca Grosescu, a Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet kutatási igazgatója nemrég készült felmérést ismertetett, amelybõl kitûnt, a mai 14-20 év közöttiek számára már történelem a kommunista diktatúra, többségük legfeljebb a jelen válság, korrupció tükrében ítéli azt el. Meghívottként volt jelen, de nyelvi akadályok miatt nem tartott elõadást Dan Voinea katonai ügyész, aki 1989 decemberében Ceauºescuék perében is szerepet kapott, utóbb pedig az akkori áldozatok ügyészének szegõdött, csapatával a temesvári, bukaresti, brassói, konstancai lövöldözések elkövetõit igyekezett azonosítani. Megkeseredett szélmalomharcához csatlakozott Doru Mãrieº, az 1989. December 21. Szövetség elnöke, aki már több ízben tartott maratoni éhségsztrájkot, hogy kicsikarja a román hatalomból az igazságszolgáltatást. Ezernél többen haltak meg '89 decemberében, ám a bûnösök nagy részének, néhány kirakatítélettõl eltekintve, mai napig nem kellett számot adnia tetteirõl. Mãrieº szerint a romániai hatalom képviselõi cinkosságot vállaltak az egykori tettesekkel, ez alól a jelenlegi sem kivétel, hisz Bãsescu ugyan elítélte a kommunizmus bûntetteit, de Dan Voinea félreállítását nem akadályozta meg, a tényleges számonkérést nem tette lehetõvé. Az igazságszolgáltatás nemcsak az idõsek, de a fiatalok szemében is hitelét veszítette. Arra kérte az EP-képviselõket, legalább a meglévõ dokumentumok átmentésében segédkezzenek, Európa története nem lehet teljes ezeknek az országoknak a története nélkül, ehhez szükség van e dokumentumokra - mondotta. A konferencia végén a harmadik kezdeményezõ, Milan Zver szlovén képviselõ fogalmazta meg: a kommunizmusról szóló rendezvénysorozatot novemberben, a soros lengyel elnökség védnök2011. április 9.
Tõkés László: Dûlõre vinni a kommunizmus perét
- Hogyan értékeli a konferenciát? Sikerült elérniük céljukat? - Mondanom sem kell, ez egy nagyon mérsékelt konferencia volt, a tankönyvírás címszó alatt közelítettük meg a kommunizmus kérdését, hogy olyanok is eljöjjenek, akik egyébként ezt nem tették volna meg.
Felpuhítottuk, megszelídítettük a témát, hogy egyáltalán beszélhessünk róla, és ez nagyon elszomorító, hiszen hol állunk még az elítélésétõl, a tettesek felelõsségre vonásától, az áldozatok kártérítésétõl. Ez megalázó egyébként, hiszen tudjuk, hogy a nürnbergi per a második világháború másnapján beindult. Nincsenek másodrangú áldozatok - szokta mondani Tunne Kelam észtországi antikommunista képviselõ -, csak áldozatok vannak, Ábelek, akiknek a vére az égre kiált. - Van-e valamilyen eredménye a három évvel ezelõtt megkezdett küzdelemnek? - Folytatnunk kell a múlttal való szembenézést. Változás azért történt, hiszen a második világháború lezárásának 50. évfordulóján még nem tudták bevenni a szövegbe, hogy nemcsak fasizmus volt, de 2009 áprilisában nagyon hosszas lobbimunka, háttértárgyalások nyomán sikerült elítélni a XX. század mindkét európai diktatórikus rendszerét. Ezt nagy eredménynek kell tartanom, miként 1975-ben is nagy dolog volt, hogy a helsinki egyezménybe bekerült az emberi jogok kérdése. Ez mára a bibliai mustármaghoz foghatóan nagyra nõtt, és politikai tényezõvé vált. Lassú folyamatról van szó, csakhogy az erdélyi magyarságnak nincs ideje további évtizedeket várni, hiszen a román nacionalista politika idõre játszik. - Van gyakorlati hozadéka a mostani közmeghallgatásnak? - Tulajdonképpen ennek a konferenciának egy bújtatott célja is volt: hogy létrejöjjön, észrevétlenül, az úgynevezett antikommunista platform, kellõképpen szelíd legyen a kezdeményezés ahhoz, hogy az Európai Bizottság támogassa, anyagilag is. Ez megtörtént, és így intézményesíteni lehet ezt a fajta tevékenységet, ha nem is a Wiesenthal Intézet szintjén, de valamilyen formában. Sandra Kalniete képviselõ létrehozta a Történelmi Emlékezet Megbékéltetése nevû munkacsoportot, s bár nem könnyû, valahogy belopjuk az európai köztudatba ezeket a kérdéseket. A másik nagyon jó hozadéka: eldöntöttük, hogy egy öt-hét fõs csoport kihallgatást kér Bãsescu elnök úrnál, dûlõre szeretnénk vinni a kommunizmus perét, gondolom, az elnök fogékony lesz a megkeresésünkre, mert elfogadhatatlan állapot, hogy több mint ezer ember vére kiált az égre, és sehol nincs semmiféle szándék a büntetõjogi felelõsségre vonásra, vagy bár erkölcsi jóvátételre.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 9.
A székely társadalom (A székelység népessége 1330 táján)
Az 1330-as években a 83 426 fõs székelység a 3,5 milliós magyarságnak mindössze 2,38 százalékát alkotta, míg a székelység mai székelyföldi lélekszáma legkisebb számítással is a magyar nemzet 4,66 százaléka.
?gy vélem, ezek az arányok mutatják, hogy e sorok írója nem túlozza el a székelység lélekszámát a nevezett idõszakra vonatkoztatva, még akkor sem, ha a számításai alapján megállapított székely népesség száma többszöröse a szakirodalomból ismerteknek. Feltevõdik az a logikus kérdés, hogy a korábbi kutatás miért számolt kisebb lélekszámot. Amint a korábbi részben is említettem, ennek egyik magyarázata az, hogy a kutatók csak az oklevelekben szereplõ, 1350 elõtt keltezett településszámot, azaz a székely települések 40 százalékát vették figyelembe, miközben kis lélekszámú faluátlaggal kalkuláltak. Kristó Gyula például a Szabó István által 1960 táján becsült 118 fõs átlagnépességû településmodellt használta számításai alapjául. E kis létszámot beszorozta az oklevelekben említett, plébániával bíró települések számával, és így jutott el a 19-25-28 ezer fõhöz. Az alacsony lélekszám azért nem tûnt fel, mert a szakirodalom a magyarság lélekszámát is alábecsülte. Így például Makk Ferenc az 1200-as évekre vonatkoztatva mindössze másfél milliós népességet valószínûsít. Ehhez hasonló lélekszámot emleget Hóman Bálint is. A demográfusok, a történészek egyszerûen átvették a szakirodalombeli becsléseket, esetleg összeadták õket, és középarányost számoltak.
Alaposabb és úttörõ munkát végzett a sepsiszentgyörgyi Bálinth Gyula. ? a plébániák számát, illetve a lehetséges településlétszámot vette alapul. Mivel nem volt történész, ezért elfogadta a 20. század derekán ismert neves szakemberek állításait, akik az Árpád-kor településeit kisebb lélekszámúnak tekintették. Így Bálinth a kis lélekszámú faluátlaggal számolva jut el a 43 000 fõ körüli székely lélekszámhoz. Ez ugyan jóval több, mint a szakirodalomban ismert korábbi adatok bármelyike, de jóval kisebb, mintegy fele annak, amit e sorok írója állít. Bálinth munkája mellett logikus, áttekinthetõ rendszerezést köszönhetünk Egyed Ákos akadémikusnak, de õ is óvakodik a lélekszám meghatározásától. A székelység letelepedésérõl a szakirodalom általában keveset beszél, a korábbi korszak szakemberei azt sugallják, hogy letelepedésük lassú folyamat volt. Így alakult ki az a közismert elképzelés, hogy a székelyek a dél-erdélyi német ajkú lakosság fokozatos kolonizálásával párhuzamosan vonultak a mai Székelyföldre. Talán e spontán vándormozgalom képzete miatt gondolták úgy a kutatók, hogy a székely falurendszer létrejötte is lassú, hosszú évszázadokon átívelõ folyamat eredménye volt. Ezzel magyarázható is lenne, hogy miért csak a pápai dézsmákban szereplõ plébániákat és az oklevelekben 1350 elõtt említett néhány települést vették számításba. Márpedig e sorok írója, újabban Egyed Ákos is, határozottan állítja, hogy az áttelepítések tervszerûek, és nagyon gyorsak lehettek, mert a székelyeket a határvédelmi szempontok erre késztették. Már a letelepítéskor kialakult a késõbbi székely falurendszer, a székely falvak döntõ többsége.
Makk Ferenc Magyarország népsûrûségét a 12. század közepére vonatkoztatva négyzetkilométerenkénti hét fõre becsüli, falvanként 20-40 háznépet számol, amely valójában alig több a honfoglalás kori Kárpát-medencei népességnél. Számomra elfogadhatóbb Kovács Zoltán adata, aki a francia demográfiai kutatásokat figyelembe véve az 1200-as évekre 2,4-2,6 milliós népességet tart valószínûnek. Ha a Makk Ferenc által becsült lakható területtel, a 220 000 négyzetkilométerrel elosztom a Kovács által becsült népességet, akkor az 1200-as években a négyzetkilométerenkénti átlagnépsûrûség 11,8 fõ. 130 évvel késõbb, az 1330-as években Magyarország nagyhatalom, gazdági fejlõdés jellemzi, népessége elérte a 3,5 milliót, a népsûrûség pedig a négyzetkilométerenkénti 15,90 fõt, amely az 1300-as évhez mérve mintegy 25,26 százalékos szaporulatot feltételez. Ha a fenti adatok függvényében a Makk által benépesített területi arányt kivetítjük Székelyföldre úgy, hogy a kétharmados országos arány helyett a székelyek lakta területek felét tartjuk lakhatónak a földrajzi-domborzati viszonyok miatt, akkor talán közelebb járunk a valós lélekszám megállapításához. További kérdés azonban, hogy mekkora kiterjedésû a történelmi Székelyföld? Több jeles kutató adatai közül megemlítem Györffy György (13 500 km2), Orbán Balázs (12 800 km2) és Vofkori László (10 880 km2) számításait. A tévedés elkerülésére, a népesség meghatározására itt is a legkisebb területet, Vofkori adatát vettem kiindulási alapként. Ha a székelyek által benépesített területet, az 5440 négyzetkilométert beszorozzuk a 15,90 õs átlagnépsûrûséggel, akkor 86 496 fõs népességszámhoz jutunk, amely igencsak megközelíti az általam számolt 83 426 fõs székely lélekszámot.
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 9.
Kétéves a Magyar Közoktatás
Második éve, hogy Kolozsváron jelenik meg a Magyar Közoktatás - Romániai Magyar Oktatási Figyelõ címû havilap, amely eligazítani kívánja pedagógus-, szülõ- és diákolvasóit az igencsak sajátosnak tekinthetõ romániai magyar nyelvû oktatás, valamint a mindenkori tanítás, tanulás megannyi vonatkozásában.
A tanárt és/vagy diákot olykor elkedvetlenítõ, máskor pedig lelkesítõ, kreativitásra ösztönzõ folyamatokat, ezenkívül az iskola és diák, a pedagógus és a diák, valamint a szülõ és gyereke sokszor ellentmondásos viszonyát is meg szeretné vizsgálni a lap - akár ismert, de feledésbe merült, akár új megvilágításban. A Communitas Alapítvány kiadásában megjelenõ 24 oldalas figyelõ ezután is abban kíván segíteni a pedagógusoknak, hogy emberarcúbbá tehessék az oktatást, élményszerûbbé az iskolában töltött idõt nemcsak a diákok, hanem a saját maguk számára is. Az állandó rovatokban megjelenõ írások a romániai magyar oktatás megannyi sajátosságát kívánják tükrözni.
Az egyénit és általánosnak mondhatót, a személyeset, a példaértékût, a kis települések és nagyvárosok iskoláit Máramarosszigettõl Székelykeresztúrig és Brassótól Inaktelkéig. Lapunk hasábjain teret adunk oktatási szakemberek, pedagógusok véleményének, sikeres tanítási módszerek bemutatásának, pszichológusok tanácsainak, és nem utolsósorban a diákok meglátásainak is. Ugyanakkor a lap szerkesztése közben egy hatalmas kirakós apró részecskéit kíséreljük meg a továbbiakban is egymáshoz illeszteni: segíteni az olvasóknak képet alkotni arról, milyen ma az oktatás, illetve milyen módszerekkel, apró lépésekkel vagy trükkökkel tehet diák- és ugyanakkor tanárközelibbé. A pedagógusok visszajelzéseit, írásait és a lap népszerûsítésében való részvételüket ezúton is köszönjük. A Magyar Közoktatás megrendelhetõ az [email protected] e-mail címen és a 0264-441401-es telefonszámon. A teljes archívum letölthetõ a www.communitas.ro oldalról.
Krónika (Kolozsvár)2011. április 9.
Nyolcvanéves Tempfli József
Exc. Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyés püspök nyolcvan éve, 1931. április 9-án született a Szatmár megyei Csalánoson
A nagyváradi Szent László Líceumban végezte középiskolai tanulmányait (az épületben napjainkban az Emanuil Godju Fõgimnázium mûködik), majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben tanult tovább. 1962. május 31-én szentelték pappá, 1982. júniusától szentjobbi apát. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki Nagyvárad 81. püspökévé. Egyházmegyei kormányzásának tizenkilenc esztendeje alatt közel 20 ezer fiatalt bérmált meg, negyvenhat papot szentelt, és két püspök szentelésén is társszentelõként vett részt. Az összmagyarságért végzett áldásos tevékenységét számos oklevéllel, emlékplakettel és kitüntetéssel ismerték el, a váradi önkormányzat díszpolgárrá avatta.
Felveszi a nevét
A lelki templomok építése mellett a téglából épült isteni hajlékokról sem feledkezett meg. Visszaperelt az államtól számos ingóságot és ingatlant, például a Kanonok sor teljes épületsorát, a mögötte megmaradt kertterülettel, valamint a Püspöki Palota használati jogát. Az egykori olaszi temetõbõl 118 halottat exhumáltatott, ezek között nemcsak egyszerû papok vagy püspökök voltak, hanem olyanok is, akik Várad és a megye szempontjából jelentõs személyiségek voltak, illetve rengeteg civilt is. XVI. Benedek pápa 2008. december 23-án fogadta el nyugdíjazási kérelmét és nevezte ki utódjául exc. Böcskei László jelenlegi megyés püspököt. sajtóhírek szerint várhatóan május 29-én felveszi a csalánosi általános iskola a községben született fõpap nevét, így szeptembertõl már az új elnevezéssel lehet
Bihari Napló (Nagyvárad)2011. április 9.
Tõkés továbbra is tagadja, hogy 800 ezer eurót kapott pártalapításra Magyarországról
Tõkés László közleményben fogalmazta meg azzal kapcsolatos elégedetlenségét, hogy az RMDSZ nem adott választ azokra a hét folyamán több ízben is feltett kérdéseire, amelyek az RMDSZ által kezelt, támogatásokra szánt közpénzek elköltésének módját firtatták. Az RMDSZ a hétvégére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellõképpen erõs megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak - fogalmaz a közleményben az EMNT elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ a leginkább azzal tudná kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából ha közzétennék az igényelt adatokat és elmondanák, hogy az elmúlt öt év alatt az RMDSZ, illetve a Communitas Alapítvány hány lejt kapott a lakosság adólejeibõl, ezeket az összegeket mire költötték el, illetve pályázatok révén mekkora összeget ítéltek meg az erdélyi magyar közösségnek, továbbá csatolják a közpénzeket kezelõ alapítványok kimutatásait is, annak bizonyítására, hogy nem szerepel politikus a kifizetések listáján. Ha minden olyannyira rendben van, ahogy azt egybehangzóan állítják, akkor nem értjük, hogy ez miért annyira nehéz számukra. Másfelõl Borbély László ismételten meglebegtet egy 800.000 eurónyi összeget, amit - állítása szerint - a még nem is létezõ Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Nem tudjuk, hogy honnan vette ezt a summát, lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon - így Tõkés. (hírszerk.)
Transindex.ro2011. április 10.
Tanácskozás egy új csángó cselekvési terv kidolgozása érdekében
Húsz éves a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, tízéves a Csángó Oktatási Program és ugyancsak tízéves az elsõ átfogó cselekvési terv. Egy újabb program alapjait rakják le moldvai, erdélyi és magyarországi szakértõk azon a tanácskozáson, amely ma este zárul Pusztinán.
Ennek a sokszoros évfordulónak a jegyében zajlik az a tanácskozás Moldvában, Rekecsinben, Frumószán és Pusztinában, amelynek célja elfogadni a második csángó cselekvési tervet. A ma záruló háromnapos konferencián a csángómagyarok civilszervezetei mellett részt vesznek a magyar kormánynak valamint az erdélyi magyarság politikai szervezeteinek, az RMDSZ-nek és a EMNT képviselõi is. A csángó cselekvési terv alapja az együttmûködés, a partnerség mind magyar-magyar, mind magyar-román viszonylatban.
Arra a felvetésre, hogy megkerülhetetlen a magyar állam felelõsség vállalása a moldvai magyarság ügyében Szesztai Ádám, a külügyminisztérium stratégiai fõosztályának a vezetõje azt mondta: ma a kérdés nem a felelõsségvállalás - hiszen ezt a nemzetpolitika bizonyítja - hanem az, hogy a történelmi lehetõséget, hogyan sikerül kihasználni. Az új csángó cselekvési terv az anyanyelvi oktatás, hitélet és kultúra mellett kiemelt jelentõségûnek tartja a politikai, a gazdasági és a szociális területre való odafigyelést is.
Ma az elhangzott elõadások és javaslatok alapján véglegesítik a cselekvési tervet, a konferencia résztvevõi pedig a pusztinai templomban magyar szentmisét hallgatnak.
Kossuth Rádió
Erdély.ma2011. április 10.
Egy elfelejtett kolozsvári fõpap
Hirschler József (1874-1936) egykori kolozsvári fõesperes-plébános emlékét idézi két jeles évforduló kapcsán Sas Péter munkája. Ugyanis idén ünnepeljük a hirschleri alapítású kolozsvári Marianum 100., illetve a néhai fõesperes-plébános pappá szentelésének 110. évfordulóját. A gazdagon dokumentált és archív felvételekkel bõségesen illusztrált könyvben Hirschler József iskolai tanulmányairól, pályaválasztásáról, kolozsvári plébánosi éveirõl, a Marianum leánynevelõ intézet létrehozásáról, az impériumváltás éveirõl, mûvészeti szakírói és szerkesztõi munkájáról és haláláról, illetve temetésérõl olvashatnak az érdeklõdõk.
A szerzõ az életrajzi adatok ismertetése mellett külön egységet szentel a Hirschler által írt tanulmányok közlésére. Így többek között képzõmûvészeti, egyházmûvészeti alkotások elemzését, leírását, különbözõ híres helyek - például a vatikáni képtár, Capella di San Lorenzo - rövid bemutatását, illetve különbözõ szentekre vonatkozó írásait - Szent Ágoston; A középkor Orfeusza. Assisi Szent Ferenc halálának hatszázadik évfordulójára - is tartalmaz e fejezet. Egy másik hosszabb egység az Adattár címet viseli és az 1901. július 7-1941. július 17. közötti hivatalos, illetve félhivatalos leveleket, jegyzõkönyveket, kinevezéseket, a fõesperes-plébános temetésén elhangzott gyászbeszédeket és síremlékének kialakítására vonatkozó jelentéseket és terveket tartalmazza, összesen 465 forrásközlést. A 600 oldalas kötet méltó emléket állít a már-már elfelejtett fõpapnak.
Dénes Gabriella
Sas Péter: Egy reneszánsz lelkületû fõpap. Dr. Hirschler József fõesperes plébános, Verbum, Kolozsvár 2010
Vasárnap (Kolozsvár)2011. április 11.
Programsorozat a magyar kulturális egységért
?lõ Partium néven indul honismereti és kulturális-turisztikai programsorozat a régió jellegzetességeinek és népmûvészetének bemutatására; a felnõtt diákcsere-program egy összmagyar kulturális tér létrehozásával erõsítené a határok fölötti nemzetegyesítést - mondta el Tõkés László, az Európa Parlament alelnöke hétfõn Nagyváradon az MTI-nek.
Elkötelezettek vagyunk azért, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltozással egyetemben mûvelõdéspolitikai rendszerváltozás is végbemenjen - fogalmazott.
Az ?lõ Partium turisztikai programjait a szervezõ Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh kiterjesztené a Hajdúságra és a Nyírségre is, ebben pedig számítanak a helyi önkormányzatok és kulturális szervezetek mellett a magyar és román kultusztárca támogatására - tette hozzá.
MTI
Erdély.ma2011. április 11.
Bejegyzés alatt a Pro Zabola
A nyolc alapító tagból álló Pro Zabola társulás 2008. december 26-án szervezte elsõ megmozdulását: a helyi gyerekeket vitték természetjáró túrára. Azóta minden évben elmennek kirándulni, a kezdeti sikerek láttán úgy határoztak, hogy hivatalos egyesületként is bejegyeztetik a Pro Zabolát. Céljuk, hogy segítsék a közösségi szellem kialakulását és a falu kulturális felvirágoztatását. Internetes honlapjukon, a www.prozabola.wordpress.com címen követhetõ a tevékenységük, folyamatosan frissítik a híreiket.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2011. április 11.
?sszefogás a csángó megmaradásért
?sszes hibájával együtt az oktatási program a legsikeresebb megvalósítása a tíz évvel ezelõtt megfogalmazott csángó cselekvési tervnek, amelynek ellenben, a többi stratégiai célkitûzéshez hasonlóan, nincs jövõje politikai és anyagi támogatottság nélkül - összegezhetõ a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által szervezett, tegnap véget ért háromnapos vándorkonferencia meghívottjainak megállapítása.
Az MCSMSZ képviselõi segélykérésként fogalmazták meg, a szervezetnek azonnali anyagi támogatásra van szüksége, hiszen a magyar oktatási programban tanítók fizetésére sincs meg a fedezet, és azt is, egy átfogó, az egész csángó közösséget érintõ cselekvési tervért nem vállalhatnak felelõsséget civil szervezetek, szükséges a magyar kormány konkrét és támogató csángóstratégiája. Szesztay Ádám, a magyar külügyminisztérium stratégiai tervezési fõosztályának vezetõje leszögezte, a magyar kormánynak egyértelmû, nyilvánosan bejelentett szándéka, hogy a nemzetpolitikai stratégia részeként megalkossanak egy, a csángókérdést is magában foglaló szórványstratégiát, és a mostani konferencián elfogadott dokumentum valamilyen módon orientálja ezt az építkezési folyamatot. Sógor Csaba EP-képviselõ szerint a személyes kapcsolatokat kell erõsíteni a csángókkal, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki a konferencián az RMDSZ országos elnökségét is képviselte, az erdélyi megyék szerepét hangsúlyozta a csángók megsegítésében, Gergely István, az EMNT csángóbiztosa a jövõkép szellemi és lelki tényezõire helyezte a hangsúlyt. A Keresztszülõ-program és a magyar pedagógusszövetség képviselõi további segítségükrõl biztosították az MCSMSZ-t, a felkért szakértõk bemutatták a tízéves magyar oktatást átvilágító elemzést, Bajtai Erzsébet képzõmûvészeti ajándékot adott át négy iskolának, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató a további csángókutatásokra hívta fel a figyelmet. Frumószán versmondó versenyen, vasárnap pedig a Gyögydeák Lajos atya által celebrált magyar misén vettek részt a helybeliek és a meghívottak. Az összegzésben bemutatták a Moldvai Csángó Magyar Közösségfejlesztési Tervnek átkeresztelt, kiegészített feladatcsomagot, amelyet javaslatként ajánlanak a Magyar Állandó ?rtekezlet szórványbizottságának, és amely szervesen épül a tíz évvel ezelõtti, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány által megfogalmazott cselekvési tervre. Célkitûzése a moldvai csángó közösség megõrzése, valamint az érintett civil szervezetek közötti, konszenzuson alapuló munka. Nemcsak közösségi szinten, hanem az egyes emberek miatt érdemes folytatni, amit megkezdtünk, és elsõsorban nem gazdaságilag, hanem szellemileg határozzuk meg magunkat - fogalmazták a közösségfejlesztési terv összeállítói, akik az egység és újjászületés fontosságát hangsúlyozzák, mottóul pedig egy latin mondást választottak: ,,Szükségben az egység, kételkedésben a valóság, mindenben a szeretet.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 11.
A hétvége hírei
Adatokat követel Tõkés
Beszéd helyett számokat és tényeket kért Tõkés László EP-képviselõ április 9-én, szombaton kiadott újabb közleményében. Megfogalmazása szerint az RMDSZ a hét végére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellõképpen erõs megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak.
Kifejti, leginkább azzal tudnák kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából ha egészen egyszerûen közzétennék az igényelt adatokat. Nem érti azt sem, honnan vette Borbély László az ismételten meglebegtetett 800 000 eurónyi összeget, amelyet - állítása szerint - a még nem is létezõ Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon - állítja Tõkés.
Kiállt Cseke mellett Boc
Az egészségügyi miniszter nem tökéletes, de vállalta az átszervezési folyamatot, annak ellenére, hogy tudta, milyen gyalázkodást vált majd ki. A rendszert tíz éve meg kellett volna reformálni, de ezt nem tették meg mindeddig a különbözõ érdekek miatt - nyilatkozta vasárnap Emil Boc miniszterelnök. A kórházi rendszer átszervezésének nem az az elsõdleges célja, hogy pénzt takarítsunk meg, hanem hogy növelje az orvosi ellátás minõségét. Nagyon sok olyan kórház van, amelyekben, sajnos, naponta halnak meg a betegek - mondotta Boc, aki egy nappal korábban Csíkszeredában is azt nyilatkozta: támogatja az egészségügyi minisztert, hogy megvalósítsa az egészségügyi reformot. Kifejtette, az elmúlt húsz évben mindenki csak leterhelte az egészségügy számláját, sok pénzt költöttek, de senki nem jött ésszerûsítõ javaslatokkal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)