udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. március 4.
A második Ponta-kormány elfelejtett ígéretei
A 2012. decemberében beiktatott, második Ponta-kormány édeskeveset valósított meg a választóknak tett ígéretekből. Igaz, ehhez a liberálisok és a szociáldemokraták közötti nézeteltérések is hozzájárultak, amelyek végül a Szociál-Liberális Szövetség (USL) felbomlásához vezettek.
Sikertelenség a pénzügyekben
Az USL ígérete szerint az elkövetkező években fokozatosan csökkenteni kellett volna a vállalkozók által fizetendő szociális hozzájárulás összegét. Az összesen öt százalékos csökkentéséről a kormány tárgyalt az üzletemberek képviselőivel, a Nemzetközi Valutaalappal, ám az intézkedésből végül is nem lett semmi. Ennek nehéz is lett volna a jelenlegi gazdasági helyzetben érvényt szerezni, hiszen az egy százalékos csökkentés is egy milliárd lejjel rövidítette volna meg a költségvetési bevételeket.
A hozzáadott értékadó 19 százalékosra történő csökkente is üres ígéret maradt, holott az intézkedést az akkori pénzügyminiszter, Daniel Chiţoiu bejelentette. Illetve annyi mégis történt, hogy a hozzáadott értékadót csökkentették bizonyos péktermékek esetében – a hús- és húskészítményeknél azonban a gazdaságra gyakorolt hatások elemzésén még nem jutottak túl.
A kormányprogramban ott szerepelt a CEC Bank és az Eximbank helyzetének megszilárdítása, tevékenységi körük pontosabb szabályozásával. Ennek megfelelően az Eximbank a kivitelnél és az ipari tevékenységben, a CEC Bank a kis- és középvállalatoknak, a mezőgazdaságnak és a független vállalkozóknak nyújtana támogatást. Az ígéret viszont kipipálatlan maradt.
Victor Ponta egyelőre a Traian Băsescu nagyobbik lányának kölcsönt adó CEC Bank elnökének leváltásával, a kormányhoz közelálló szakemberrel történő helyettesítésével foglalkozik. Egyelőre azonban Radu Gheţeát mind a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu, mind pedig – természetesen – Traian Basescu államfő is támogatja.
Elmaradt a falufejlesztés – maradt a bürokrácia
A román falu korszerűsítése a Szociál-Liberális Szövetségnek olyan programpontja volt, amelyet valamennyi kormány célul tűzött ki, és amelynek egyetlen kabinet sem tett eleget. Victor Pontáék a még elektromos szolgáltatás nélküli falvak, azaz több mint 2200 helység villamosítását tűzték célul 2012 és 2016 között, amelyre több mint egymilliárd lejt, azaz 231 millió eurót fordítottak volna, ebből 90 százalékot az állami költségvetésből, 10 százalékot a helyi hatóságok alapjaiból fedeztek volna. Az akciót az ipari övezetek tartós fejlesztésével foglalkozó román ügynökségnek kellett volna végrehajtania.
2003-ban mindez még 150 millió dollárba került volna, a kormány 2007. határozata értelmében pedig 150 millió euró is elegendő lett volna mindehhez. A szociál-liberális kormány nem tartotta be azt a vállalását sem, hogy begyűjtő, osztályozó és tároló központokat létesít a mezőgazdasági termények számára. Erre a kabinet nem is dolgozott ki semmiféle stratégiát, így a nagy bevásárlóközpont-láncolatok importból szerzik be mindezt, a helyi termelők pedig képtelen lépést tartani az igényekkel.
Nem lett semmi abból az országosnak hirdetett programból sem, amelynek értelmében zöldség- és gyümölcsfeldolgozó mikrovállalatokat létesítenek a helyi termelők terményeinek feldolgozása érdekében. A kormánynak nem sikerült leszorítania a minden szintet elárasztó bürokráciát, és túlhajtott adózást sem, jóllehet ígéretet tett bizonyos illetékek megszüntetésére, a különféle engedélyek, jóváhagyások megszerzésének egyszerűsítésére is.
Rövid sikerlista
A Szociál-Liberális Szövetség kormányának voltak eredményei is. Sikerült például a megállapodott keretek között tartania a költségvetési hiányt, a makrogazdasági egyensúly nem romlott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok közös kormányzása alatt.
Az eredmények közé tartozik, a közalkalmazottak számának mérséklése is – igaz, ez viszont nem a kormányprogramban foglalt mértékben történt meg. Ha a szociál-liberálisok kabinet a hozzáadott értékadót nem is csökkentette, eredményesnek mondható viszont a kifizetési mód egyszerűsítése.
A kormánynak sikerült visszafognia az adók és illetékek megkésett kifizetéséért járó büntetéseket: a 90 napos késéért járó, korábbi, évi 15 százalékos bírságot napi 0,02 százalékra, azaz évi 7,3 százalékra mérsékelte. A fiatalok számára előnyt jelent, hogy a kabinet meghosszabbította az első ház programot, végül az eredmények közé tartozik a kintlevőségek nagy részének kifizetése is.
Ellentmondásos intézkedések
A szociál-liberálisok kormányának volt több ellentmondásos intézkedése is. Nemrégiben például a fogyasztás növelése érdekében csökkentené a kamatadót az 1610 lej alatti nettó jövedelműek számára, akik esetében a bankoknak át kell ütemezniük a részleteket. A Román Nemzeti Bank szerint az eljárást a pénzügyminisztérium megbízott minisztere, Liviu Voinea dolgozta ki, más pénzügyi szakértők szerint azonban az elgondolás Voinea korábbi főnöke, Florin Georgescu, a Román Nemzeti Bank első kormányzó-helyettese fejéből pattant ki.
Az intézkedés mindenképpen zavaros, alkalmazási módját senki sem ismeri, pénzügyi körök véleménye szerint pedig minderre ráfizetnek a kölcsönöket felvevők.
Az energiatermelők sorában nagy felháborodást váltott ki a kormány „oszlopadója” is. mind nagy megterhelést jelent számukra. A Petromnak például 70-100 millió dollárjába került az újfajta adó, amely viszont csak a jogi személyiségeket érinti. Az adót a szállítási hálózatok, a tartóoszlopok, raktárak, tárolók szerint kell fizetni, és a Petrom mellett olyan nagyvállalatokat érint, mint az E.ON, az Enel, a Transelectrica, a Transgaz és a Romgaz.
Széles körök ellenzik az üzemanyagokra kivetett 7 eurócentes illetéket is. Ez ellen Traian Băsescu államfő is határozottan fellépett, leszögezve, nem írja alá a kormány IMF-nek megküldendő memorandumát, amennyiben ez az adó benne lesz. A jelek viszont arra mutatnak, hogy Victor Pontáék nem mondanak le róla, arra hivatkozva, hogy az intézkedés már ott szerepel az elfogadott költségvetési tervben. Az új adó bevezetését a kabinet egyelőre március végéig elhalasztotta.
A kormány palagázzal kapcsolatos álláspontja heves tüntetéseket váltott ki több helyütt is. A kabinet ugyanis támogatja a palagázak kitermelését, amely viszont környezetvédő szakemberek szerint igen káros hatással lehet a környezetre. A kormány szerint a palagázak kitermelésére Románia energetikai függetlenségének elnyerése érdekében van szükség.
Hasonló ellenállásra talál a kormány viszonyulása a verespataki aranybánya beindításához. Victor Ponta támogatja a ciános kitermelést, ami ellen nem csak a környezetvédők, de akadémikusok, egyházak, elismert szakemberek, szaktekintélyek is tiltakoznak, mind Romániában, mind pedig külföldön.
Bogdán Tibor
maszol.ro,2014. március 4.
Borbély: 25 év után magyar prefektusa lesz Maros megyének
„A koalíciós pártok vezetőivel aláírt megállapodás lehetőséget ad arra, hogy a magyar kisebbség nyelvi, kulturális és szociális kérdéseivel kapcsolatos célkitűzéseinket megvalósítsuk, másrészt pedig garanciát jelent arra, hogy bele tudunk szólni a magyarságot érintő valamennyi döntésbe” – mondta hétfőn az RMDSZ politikai alelnöke. Borbély Lászlót a szövetség sajtóirodája idézte.
Politikus szerint az RMDSZ által is felvállalt 2013-2016-os USL-s kormányprogram nem rossz program. „ Sok mindent tartalmazott abból, amit most mi is elfogadtunk” – magyarázta. Felidézte: a kisebbségi fejezet alapján olyan politikai egyezséget kötöttek, amely kitér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának megalakítására különálló intézetek révén, és elérték azt is, hogy Maros megyének 25 év után először lesz magyar prefektusa.
Hozzátette, az egyezményben a zászlótörvényről is bekerült egy világos megfogalmazás, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak, hogy az alárendeltségükbe tartozó intézményekre, a román és az uniós zászló mellett, saját zászlójukat is kifüggeszthetik.
„Emellett az Észak-erdélyi autópálya sorsa is rendeződni látszik, ami az Aranyosgyéres-Marosugra közötti útszakaszt illeti. Az RMDSZ közbenjárására egy határidőnaplót állítottak össze, amelynek értelmében már két hónap múlva meg lehetne hirdetni a közbeszerzést” – mondta a politikai alelnök.
maszol/közlemény,2014. március 4.
EMNP: az autonómia a kormányzás fokmérője
Az Erdélyi Magyar Néppárt aggasztónak tartja, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalását rögzítő dokumentum semmilyen garanciát nem tartalmaz az erdélyi magyar közösség jogainak érvényesítésére – foglalt állást az alakulat az RMDSZ kormányzati szerepvállalása kapcsán.
„Egy felelős politikai szervezet számára a kormányzás önmagában nem érték, hanem eszköz a közösségi érdek érvényesítésére. Ezt pedig nemcsak a bársonyszékek számának rögzítésével, hanem konkrét célok és pontos határidők nyilvános kitűzésével, továbbá szilárd biztosítékok megfogalmazásával lehet elérni. Annál inkább fontos ez a bukaresti politika zavaros és átláthatatlan környezetében, ahol az adott szó semmire nem kötelez, hagyománya van a szerződésszegésnek. Az erdélyi magyarság képviseletében az RMDSZ a rendszerváltozás utáni korszak leggyengébb teljesítményű és talán leginkább magyarellenes kormányát készül legitimálni, ugyanazt a csoportot, amely két évvel korábban a nacionalista kártyát kijátszva, a MOGYE magyar karának létrehozását támadva buktatott kormányt és került hatalomra. Ráadásul annak a kormányprogramnak a végrehajtását vállalta ezzel a lépéssel az RMDSZ, amelyet 2012-ben maga is elutasított a parlamentben” – olvasható a Toró T. Tibor pártelnök által aláírt állásfoglalásban.
Az EMNP álláspontja szerint a Szociáldemokrata Unióval kötött kormányzati megállapodás körmönfontan megfogalmazott szövegére az RMDSZ vélhetően megpróbál optimista kommunikációt építeni és ismét – mint annyiszor az elmúlt években – becsapni választóit. „Nem sokat ígérnek az olyan megfogalmazások, mint hogy a kormány »továbbra is támogatni fogja« a hosszú évek óta szándékosan hátráltatott kisebbségi törvény elfogadását, vagy hogy »megfelelően« támogatja a Nemzeti Kisebbségek Kutatóintézetét. A »területi-közigazgatási egységek zászlója« kitűzésének lehetőségét megvizsgáló nyilvános vita megszervezése sem feltétlenül az autonómia szimbóluma, a székely zászló szabad köztéri használatára vonatkozik” – áll a dokumentumban.
Az Erdélyi Magyar Néppárt úgy véli, hogy minden bizonnyal a korábban beharangozott, a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet „taktikai” megfontolásokból szép csendesen lekerül a napirendről, hiszen a kormányzati megállapodás még halvány utalást sem tartalmaz ezzel kapcsolatban. Szerintük az erdélyi magyar közösség szempontjából a kormányzati szerepvállalás hatékonyságának legfontosabb fokmérője, hogy közelebb visz-e az autonómia ügyének megoldásához. „Az eddigi tapasztalat alapján szinte biztosra vehető, hogy kormányra kerülésével az RMDSZ – akárcsak korábban minden egyes alkalommal – ismét sutba vágja az autonómia ügyét, amelyet kizárólag választási kampányban, vagy ellenzékben tűz »harcosan« zászlójára” – foglal állást a politikai alakulat.
A dokumentum utolsó részében a március 10-én, Marosvásárhelyen tartandó Székely Szabadság Napjára is kitérnek, amelyre szerintük nagy szükség lenne az RMDSZ támogatására is, hiszen kedvező politikai megoldás a magyarság megmaradásának igazi garanciáját jelentő autonómia kérdésében csakis a közösség közvetlen politikai szerepvállalása nyomán születik.
„Azok, akik ezt ellehetetlenítik, a közösségi érdek ellen cselekszenek. Ezért az Erdélyi Magyar Néppárt részvételre szólítja közösségünk minden cselekvésre kész tagját. Hisszük: az autonómia a megoldás és azt csak közösen érhetjük el!” – áll a Toró T. Tibor pártelnök által aláírt közleményben.
Székelyhon.ro,2014. március 4.
Tőkés László sérelmezi, hogy az RMDSZ lemondott a háromtagú brüsszeli képviseletről
Nyilatkozatban sérelmezte Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csak két európai parlamenti mandátum megszerzését tekinti céljának, jóllehet az erdélyi magyarság eddig három képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe.
A dokumentumban Tőkés László sajnálatosnak és elítélendőnek tartotta hogy Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke a szövetség kisparlamentje előtt „már csak az öt százalékos választási küszöb eléréséről beszélt, és eleve lemondott a maximálisan lehetségesnek tekinthető – három tagú – erdélyi magyar képviselet eléréséről”. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyarság 2007-ben és 2009-ben is számarányát meghaladva vett részt az EP-választáson, és három-három képviselőt küldött Brüsszelbe.
Tőkés László sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ elutasította a párbeszédet a magyar pártok koalíciójáról, és „pártos kizárólagossággal”, egyedül vág neki az európai választásoknak. „Az RMDSZ mostani kormányba lépéséből is kitűnik, hogy (...) inkább szót ért a Victor Ponta vezette román utódkommunistákkal, mint saját magyar autonómiapárti nemzettársaival” - állapította meg Tőkés.
Az EMNT elnöke fájdalmasnak tartotta, hogy az RMDSZ „a Magyar Polgári Párt (MPP) irányt vesztett vezérkarát eszközül felhasználva, az erdélyi nemzeti oldalt is megosztotta”. Úgy vélte, „már-már a politikai-erkölcsi perverzitás határát súrolja” az RMDSZ és az MPP törekvése, hogy „jeles egyházi személyiségeket hajtsanak fel Dan Voiculescu koalíciós elvtársainak európai parlamenti választási jelöltlistájára”.
Tőkés László utalt arra a sajtóértesülésre, hogy az MPP az Erdélyben köztiszteletnek örvendő Böjte Csaba ferences szerzetest és Gergely István római katolikus papot kereste meg azzal az ajánlattal, hogy vállalják el az RMDSZ EP-jelöltlistáján való szereplést. A megkeresettek azonban ezt elutasították.
Az EP-képviselő közölte, az EMNT idén is részt vesz a Székely Szabadság Napja jövő hétfőn tartandó marosvásárhelyi rendezvényén. „Merjük remélni, hogy a március 10-i, marosvásárhelyi nagygyűlés petícióját Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes és Biró Zsolt pártelnök együtt fogják benyújtani az új román kormánynak” – fogalmazott keddi nyilatkozatában Tőkés László.
MTI
Székelyhon.ro,2014. március 4.
Szlovákia is belépne az SZNT luxemburgi perébe
Az SZNT azért indított pert, mert kifogásolja, hogy az EB elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezése bejegyzését.
A Szlovák Köztársaság is kérte belépését abba a perbe, amelyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Dabis Attila az SZNT külügyi titkára indított az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság ellen, kifogásolva, hogy a bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. Izsák Balázs az MTI-nek elmondta: az elmúlt héten kaptak tájékoztatást az Európai Unió bíróságától a Szlovák Köztársaság beadványáról, amelyben Szlovákia képviselője azt jelezte, hogy az alperes Európai Bizottság oldalán szeretne belépni a perbe. Hozzátette, a bíróság nem tájékoztatta arról, hogy elfogadta-e a szlovák kérést, és egyelőre azt sem tudják, Szlovákia milyen érveket szeretne felsorakoztatni a per során.
Az SZNT elnöke helyesnek tartotta egyébként, hogy a szlovákok maguk is fontosnak tartják ezt a témát, hiszen nyilván ezért kérték felvételüket a perbe. "Valamit azonban félreérthettek, mert az lett volna az ésszerű, hogy a felperes oldalán, azaz mellettünk avatkoznak be a perbe. Mi úgy gondoljuk, hogy Szlovákiának és az Európai Uniónak is érdeke annak a jogszabálynak az elfogadása, amit kezdeményeztünk" - magyarázta Izsák Balázs. Hozzátette, hamarosan levélben próbálják megmagyarázni a szlovák kormánynak, miért tartják fontosnak a kezdeményezésüket, és miért tartják részben elhibázottnak a beavatkozási kérést.
A Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az Európai Bizottság 2013 július 25-én tájékoztatja a beterjesztőket, hogy úgy ítéli meg, a kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe.
hirado.hu,2014. március 4.
Martonyi: Az RMDSZ részvétele javítja a magyar-román kapcsolatokat - Nagy valószínűséggel javítja a magyar-román kapcsolatok légkörét, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bekerült az új román kormánykoalícióba - mondta Martonyi János külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában kedden.
A tárcavezető közölte: az erdélyi magyarságnak kell eldöntenie, hogy adott esetben koalícióra lép-e egy román párttal, vagy úgy dönt, hogy ezt nem teszi meg. Ha az RMDSZ - amely érdekképviseleti szervezet is, nem csak politikai párt - úgy dönt, hogy a magyarság érdekeit szolgálja, ha részt vesz a kormánykoalícióban, akkor ezt tiszteletben kell tartani - vélekedett.
Úgy látja, a magyar-román kapcsolatok "jelenleg átmeneti, langyos állapotban vannak, voltak már ennél jobbak is", de az RMDSZ kormányra kerülésre "a légkört nagy valószínűséggel javítja".
Kedden bizalmat szavazott a bukaresti parlament Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben az RMDSZ is részt vesz. Victor Ponta azt követően változtatott a kabinet szerkezetén és politikai összetételén, hogy múlt héten a liberálisok kiléptek kormányból és ellenzékbe vonultak. A Ponta vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) és két kisebb szövetségese - a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) - hétfőn megállapodást kötött az RMDSZ-szel a közös kormányzásról.
Az új kormányban mind a négy pártnak miniszterelnök-helyettesi tisztsége lesz. Az RMDSZ-nek járó kormányfő-helyettesi posztra Kelemen Hunort jelölték és a kulturális tárcát is ő fogja vezetni. A környezetvédelmi tárca élére Korodi Attilát jelölte a magyar szövetség. Rajtuk kívül 14 államtitkári és több prefektusi tisztséget is kap az RMDSZ.
(MTI)2014. március 4.
MENSURA TRANSYLVANICA
Mit várhatunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától?
Gyorselemzés az USD-RMDSZ protokollumról
Tartalom:
Elozmények 1: az RMDSZ korábbi koalíciós szerepvállalásai
Elozmények 2: a korábbi Ponta-kabinetek kormányzati programjai
A mostani kormányzati megállapodás
A politikai megállapodás
Következtetések
2014. március 3-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a liberálisok távozásával az USL-bol létrejött szukebb politikai szövetség, a Szociáldemokrata Unió Választási Szövetség (Alianta Electorala Uniunea Social Democrata - USD) aláírta azt a megállapodás-csomagot (protokollumot), amelynek alapján - majdnem két év szünet után - az RMDSZ ismét kormányzati szerepet kap. A megegyezés két dokumentumból, egy rövidebb kormányzati megállapodásból, valamint egy hosszabb politikai megállapodásból áll. Ez utóbbi többek között rögzíti az RMDSZ koalíciós együttmuködésben elérni kívánt céljait, valamint az együttmuködés feltételeit.[.]
[.]
A mostani kormányzati megállapodás
Az aláírt protokollum elso dokumentuma egy úgynevezett kormányzati megállapodás, amely rögzíti az RMDSZ kormányra lépésének általános feltételeit. A mindössze három pontból álló egyezség elso pontja kimondja, hogy az RMDSZ a mai naptól fogva tagja kormánynak, és elfogadja a 2012-ben kidolgozott 2013-2016-os kormányprogram célkituzéseit.
A megegyezés 2. pontja az RMDSZ kormányzati részesedését határozza meg. Eszerint a Szövetség koalíciós súlyával arányosan kap miniszteri és államtitkári tisztségeket. A megállapodás aláírása után nyilvánosságra került adatok alapján az új kormányba az RMDSZ két tagot delegál: Kelemen Hunort, aki egy személyben lesz miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter, valamint Korodi Attilát, aki a környezetvédelmi miniszteri pozíciót fogja betölteni. Korodi kinevezése a verespataki bányaprojekt szempontjából mindenképpen üdvözlendo, hiszen a csíkszeredai képviselo egyike volt azon politikusoknak, akik eddig következetesen ellenezték a beruházást. A két miniszteri poszt mellett a Szövetség 14 államtitkári helyre is jogosult, és nagy valószínuséggel a Maros megyei prefektusi helyet is magáénak tudhatja. Ugyanakkor majdnem biztos, hogy nem lesz Hargita és Kovászna megyének magyar prefektusa, amely a folyó zászlóperek leállítása szempontjából lehet dönto.
A megállapodás 3. pontja leszögezi, hogy a kormányzati szinten a döntések csak konszenzussal hozhatók. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kormány által meghozott döntésekkel a kormánykoalícióban részt vevo összes pártnak esetileg is egyet kell értenie, másrészt pedig egy kilépési, illetve zsarolási klauzulát biztosít azon szervezetek számára, amelyek a kormány valamely döntésével nem értenek egyet.
A politikai megállapodás
A protokollumnak az erdélyi magyarság szempontjából érdekesebb része az a politikai megállapodás, amely az RMDSZ követeléseit tartalmazza, valamint azoknak megvalósítási keretét. A megegyezés 11 pontból áll, és aláírta a kormánykoalícióban résztvevo összes párt - a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Unió Románia Fejlodéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) - elnöke. Az elkövetkezokben ennek csupán a legfontosabb elemeit tárgyaljuk.
1. A megállapodás egyik legfontosabb része a 2b. pont, amely kimondja, hogy az aláíró felek megegyeznek abban, hogy a 2014-2016-os periódusban koalíciós szinten kizárólag csak közös megegyezéssel hoznak, illetve kezdeményeznek politikai döntéseket (Sa promoveze în perioada 2014-2016, doar în baza acordului comun, ini?iative politice referitoare la.), mégpedig a következo területeken: 1) alkotmánymódosítás, 2) az ország területi-közigazgatási átszervezése a különbözo régiók tradíciói, kulturális jellemzoi és történelmi sajátosságai alapján, 3) a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak szabályozása, 4) a MOGYE magyar vonalának létrehozása, valamint 5) az etnikai arányosság intézményesítése (a dekoncentrált szervek valamint a helyi és megyei hatóságok szintjén).[.]
2. A protokollum 3. pontja a kulturális és oktatási jogokra vonatkozik. Kimondja, hogy az aláírók egyeztetnek a) minden olyan kérdésben, amely a magyar kisebbség kulturális, nyelvi és oktatási identitásával kapcsolatos, b) az oktatási törvény módosításairól. Emellett a 3b. pont kimondja, hogy az oktatási törvény nem módosítható az RMDSZ beleegyezése nélkül, foleg a kisebbségi fejezet tekintetében. Elvi szempontból is súlya van a 3c. pontnak, amely a kisebbségek szerzett jogainak a védelmérol szól.
3. A megegyezés 4. pontja az elozoektol eltéroen konkrét vállalásokat fogalmaz meg. Kimondja, hogy a) a kormányzat intézkedéseket hoz a Nyelvi Charta ratifikálásakor tett vállalások gyakorlatba ültetésére, b) a kormány továbbra is támogatja a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, c) biztosítja a Kolozsváron muködo Nemzeti Kisebbségkutató Intézet megfelelo (pénzügyi) támogatását, valamint d) a kormányprogram alapján felgyorsítja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát. [.] 4. A megállapodás 5. pontja a helyi közigazgatásról szól, és kimondja a decentralizációs folyamat folytatásának szükségességét. Azonban az elozo ponthoz hasonlóan ebben az esetben sem jelennek meg konkrét számon kérheto vállalások vagy határidok.
5. A 6. pont a választási törvény módosítását tartalmazza. A felek olyan választási törvény elfogadásában egyeztek meg, amely biztosabban elorejelezheto választási eredményhez vezet, viszont egységes versenyfeltételeket biztosít az összes párt számára. [.] A legvalószínubb az, hogy a kormány képviseloi az arányos listás rendszerhez való visszatérést fontolgatják.
6. A dokumentum 9. pontja [.]A felek megegyeznek, hogy a területi-közigazgatási egységek saját zászlójának kifüggesztési jogát egy közvitán alapuló törvénytervezet parlamenti benyújtásával oldják meg majd. Habár ez a pont a székelyzászló-problematikáját hivatott kezelni, vélhetoen újabb vitákat szül. Egyrészt, jelenleg a Székelyföld, mint közigazgatási terület egység nem létezik, másrészt, a zászlót Hargita megye hivatalos szimbólumává választotta, Kovászna megyei hivatalossá tétele így újabb kérdéseket vethet fel.
7. A protokollum kisebbségi szempontból utolsó fontos pontja az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozik (10. pont). Ennek alapján a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kormány támogatni fogja azokat az elkezdett fejlesztéseket, amelyek kisebbségek által lakott területeken vannak. Kiemelt - nevesített - támogatást kap az északerdélyi autópálya következo, Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakasza. Az északerdélyi autópálya célként szerepel ugyan a 2013-2016-os kormányprogramban, azonban a protokollummal a jelzett pályaszakasz kiemelt prioritássá változik.
mensura.ro2014. március 5.
Marosvásárhelyre figyeljen a világ! – Az SZNT felhívása a nagyvilág magyarjaihoz
Március tizedikén, a Székely Szabadság Napján, amikor Európa és a nagyvilág nagyvárosaiban a székelyekkel szolidaritást vállalók közösségei Székelyföld területi autonómiája mellett tüntetnek, akkor meg kell emlékezniük arról is, hogy Marosvásárhelyen, a megemlékezést követő felvonulást betiltotta a hatóság. Ma már nem csak a székelyek jogos követelésének támogatására kell Románia nagykövetségei elé vonulni, hanem az alapvető emberi jogok védelmében is.
Ezúton kérjük a nagyvilág magyar közösségeit, hogy követeljék a gyülekezési jog, a szólásszabadság tiszteletben tartását Romániában. Hívják fel országuk kormányának, és egész társadalmának figyelmét arra, hogy abban az országban tér vissza az alapvető emberi jogok megsértése, amelyben 1989-ig Európa legembertelenebb és legsötétebb diktatúrája működött.
Beszédes az, hogy a felvonulást betiltó határozatot rendőrségi fejlécet viselő papírra nyomtatták, ezzel is jelezve, hogy Romániában a hatóságok, könnyen és gyorsan az elnyomás, az emberi jogok korlátozásának eszközeivé válhatnak.
A tegnapi napon Románia miniszterelnökéhez, Victor Ponta úrhoz címzett memorandumban kértük, hogy Románia kormánya utasítsa Maros megye prefektusát, hogy a közigazgatási bíróságon támadja meg a törvénytelen, tiltó határozatot. A memorandumot eljuttattuk Gabriel Oprea belügyminiszternek és Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek is. Ez az utolsó lehetőség, hogy március tizedikén, a tavaly májusban már bejelentett felvonulást törvényesen megtarthassuk. A székelység a jog és a törvényhozó, rendtartó falvak népe. Ennek megfelelően jogainkat alkotmányos úton, a jog és a demokrácia eszközével akarjuk kivívni. Ennek lehetett tanúja a nagyvilág a diktatúra bukása után is, és ezt az utat járta és járja több mint tíz éve a Székely Nemzeti Tanács. Még ebben a küzdelemben is, amelyet a felvonulás betiltása ellen folytatunk, a törvénytisztelő közösség áll szemben a jogsértő, a diktatúra hagyományait éltető hatósággal.
Arra kérjük a világ magyarságát, figyeljenek Marosvásárhelyre. A Duna televízió helyszíni, egyenes adásán keresztül legyenek tanúi annak, hogy méltósággal, hittel, békésen, de változatlan kitartással kiállunk a jogaink mellett. Elmondjuk ismételten: szükség van arra, hogy ismét székely zászlók lengjenek Bécs, Belgrád, Budapest, Brüsszel, Hága, Cleveland, Helsinki, London, Los Angeles, München, New York, Ottawa, Stockholm, Pozsony, Párizs, Stuttgart, Torontó, Zürich utcáin. Csak így lehetünk sikeresek! Mondjuk ki újra együtt: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható! Autonómiát Székelyföldnek! Szabadságot a Székely Népnek!
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma,2014. március 5.
Kelemen: A román kormányban is tovább küzdünk Székelyföld autonómiájáért
A bukaresti parlament kedd este bizalmat szavazott az új román kormánynak.
A kabinetnek tagja lett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is. A magyar párt két miniszteri posztot kap: Kelemen Hunor a kulturális tárcát vezeti és miniszterelnök-helyettes lesz, Koródi Attila pedig ismét a környezetvédelmi tárcát kapja meg. Az RMDSZ rajtuk kívül 14 államtitkári és több prefektusi tisztséget is kap.
A szociáldemokrata Victor Ponta a múlt héten alakította át a kormányát, mert kiléptek a koalícióból a liberálisok. Kelemen Hunor a Hír TV Magyarország Élőben című műsorában azt mondta: az RMDSZ továbbra is kiemelten kezeli a székelyföldi autonómia kérdését.
„Amennyiben a Néppárttal összefüggésben emlegeti ezt a közös célt, akkor nyilván van fülem nekem is, az első helyen emlegetjük az autonómiát, a programunkban első helyen van, első helyen marad, és ez az a cél, amiért dolgozunk” – mondta Kelemen Hunor.
mno.hu
Erdély.ma,2014. március 5.
Itt a kormány, hol a kormány (A parment megszavazta, Băsescu kivár)
Bizalmat szavazott tegnap délután a parlament Victor Ponta miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben az RMDSZ is részt vesz.
A voksot megelőzően Traian Băsescu a kormányprogram parlamenti megerősítésére szólította fel Pontát. A miniszterelnök nem tett eleget az államfő felkérésének, ezért kérdéses, hogy az elnök kinevezi-e az új tárcavezetőket. Băsescu álláspontja szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció.
Kényelmes többség
A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot 346 szavazattal 192 ellenében fogadta el a parlament két házának együttes ülése. A határozat elfogadásához 288 támogató voksra volt szükség. A bizalmi szavazás előtt Victor Ponta az ország stabilitásának fontosságát hangsúlyozta a Románia szomszédságában, Ukrajnában kialakult válságra utalva. „Minden politikust felelősségteljes magatartásra szólítok fel: a politikai viták nem érinthetnek olyan témákat, amelyek ellenőrizhetetlen etnikai vagy társadalmi feszültséget szíthatnak. A kormányoldalnak és ellenzéknek egyaránt felelőssége azt bizonyítani, hogy Románia európai, demokratikus állam, amely betartja a kisebbségek jogait, és nem szabad azoknak a szélsőségeseknek a csapdájába esnünk, akiket estéről estére a tévé képernyőjén látunk” – jelentette ki Ponta. A vitához az RMDSZ nevében hozzászóló Markó Béla szenátor, a szövetség volt elnöke rámutatott: a magyarságnak sincsenek más igényei, mint a román többségnek, vagyis hatékony oktatást akar, nyelvét, és jelképeit szabadon akarja használni a közigazgatásban. Hozzátette: nemzeti megbékélés nélkül, a kisebbségeknek a döntéshozatalból való kirekesztésével nem lesz fejlődés Romániában.
Lemondott Antonescu
A bizalmi szavazást megelőző parlamenti vitában a frissen ellenzékbe vonult Crin Antonescu liberális pártelnök bejelentette: lemond a szenátus elnöki tisztségéről. Antonescu azt javasolta a szociáldemokrata miniszterelnöknek, hogy mindketten váljanak meg attól a tisztségtől, amelybe a korábban kormányzó, felbomlott Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) juttatta őket, és felszólította Victor Pontát, mondjon le kormányfői tisztségéről.
Alkotmányossági óvás
Az új miniszterek beiktatását alkotmányossági óvás hátráltathatja. A Demokrata Liberális Párt parlamenti frakciói ugyanis úgy döntöttek, megtámadják az alkotmánybíróságon a parlament új kormányt érintő határozatát, amennyiben a kabinet nem vállal felelősséget egy új kormányprogramért – jelentette ki tegnap Vasile Blaga. A DLP elnöke hangsúlyozta, hétfőig még semmi indok nem volt arra, hogy a kormányt az alkotmánybíróságon megtámadják, de a helyzet megváltozott azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ aláírta az egyezményt, és így a kormányprogram megváltozott. A demokraták kezdeményezéséhez csatlakozott a Népi Mozgalom Pártja is.
Különben Traian Băsescu államfő tegnap még a szavazás előtt kilátásba helyezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament nem erősíti meg a kormányprogramot is. Az elnök szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció, mert a dokumentum több helyen hivatkozik az időközben felbomlott SZLSZ-re, és a kabinetbe új politikai alakulatok is beléptek. Băsescu úgy vélekedett: csak a parlament törvényesítheti a kormány megváltozott politikai összetételét és új célkitűzéseit, ezért felkérte a kormányfőt, hogy a parlament előtt vállaljon felelősséget az új kormánykoalíció programjáért. Válaszként az államfő kijelentéseire Victor Ponta tegnap a parlament plénuma előtt bejelentette: az SZLSZ beiktatásakor megszavazott kormányprogramját kívánja folytatni, amelyet az új koalíció valamennyi pártja – beleértve az újonnan csatlakozott RMDSZ-t is – a magáénak tekint. A parlament két házának együttes ülésén Ponta a kormány szerkezetének alakításához és az új miniszterek beiktatásához kérte a törvényhozás támogatását – a miniszterelnök ezáltal elutasította Băsescu felkérését, így kérdésessé vált, hogy az államfő kinevezi-e az új minisztereket. A parlamenti szavazást követően viszont Victor Ponta hajlandónak mutatkozott tárgyalni az államfő által javasolt megoldásról, találkoztak is, de közlése szerint nem sikerült megállapodniuk, ezért ma újra találkoznak. Traian Băsescu tegnap késő esti nyilatkozatában megismételte: az új kormányzati programnak az új kormány politikai realitását kell tükröznie. Rámutatott, abban a pillanatban, mihelyt a kormányprogramot az új felálláshoz igazítják, habozás nélkül ellátja kézjegyével az új tárcavezetők kinevezésére vonatkozó rendeletet. Traian Băsescu egyébként gyors megoldásként ismét azt ajánlotta tegnap a miniszterelnöknek, hogy a kormány fogadja el ma új programját, majd ezért vállaljon felelősséget a törvényhozás előtt is. A másik lehetőség, hogy megvárják az alkotmánybíróság döntését az ellenzéki pártok beadványára.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. március 5.
28 százalékban technokrata kormány
Kedden a román parlament szakbizottságai meghallgatták a Ponta III kormány új minisztereit – azokat, akik eddig még foglaltak ilyen tisztséget, illetve a számukra új minisztérium élére álltakat.
A hétfőn bejelentett, de véglegesnek a parlamenti szavazat után se tekinthető új kormányban hét ún. technokrata – szakértőkből álló, de pártoknak (elvileg) el nem kötelezett miniszter szerepel. A technokrata miniszter se túl gyakorinak, de igazán ritkának sem számít, a kormányalakításoknál akkor szoktak közreműködésükhöz folyamodni, amikor „pártvonalon” (egy párton vagy koalíción belül) nem találnak megfelelőnek ítélt tárcavezetőt (például azért, mert a „régi motorosok” valamilyen okból lejáratták magukat). Nos, a volt USL-kormányban, amelyből a Nemzeti Liberális Párt nemrég kilépett, és ellenzékbe vonult, volt (hogy ne mondjuk: maradt is) néhány inkompetens, hozzá nem értő miniszter, de a cseréket a helyzet változása ettől függetlenül is szükségessé tette.
Ponta miniszterelnök pár merésznek tűnő húzást hajtott végre az új kormányban, többek között azzal, hogy néhány tárcát úgymond ismeretlen (30–40 év közötti) fiatalok kezére bízott. A legmerészebb közülük Ioana Petrescu pénzügyminiszterré jelölése. Az Egyesült Államokban végzett, a Harvard Egyetemen doktorált (ami általában nem rossz ajánlólevél), negyvenen inneni hölgy közpénzügyi, gazdaságfejlesztési és nemzetbiztonsági szakosítással rendelkezik. Indulásnak nem rossz, bár Romániában aligha garancia arra, hogy nehéz feladatát sikeresen el tudja látni. Petrescu egyébként tavaly szeptembertől a miniszterelnök kabinetjében tanácsadói szerepkört töltött be.
Némi meglepetés Gabriela Szabo (Szabó Gabriella) – tény, hogy magyarul nemigen beszél) ifjúsági és sportminiszterré történő kinevezése. A kiváló, besztercei születésű olimpiai és világbajnok, számos egyéb éremmel is bíró középtávfutót (edzője és férje Gyöngyössy Zsolt volt) 1999-ben a világ legjobb atlétanőjének választották. Kérdés, hogy elég lesz-e számos érme a román ifjúsági és sportélet magas szintű irányításához.
„Vadonatúj” (tárca nélküli) miniszter Florin Jianu, aki a turizmus és kis- és középvállalatok, üzleti ügyek (meglehetősen furcsa párosítás!) kérdéseiért felelős. 38 éves, soha nem volt politikai párt tagja, ellenben öt éve a Fiatal Romániai Vállalkozók Patronátusának, 2012-től a Fiatal Vállalkozók Európai Patronátusának az elnöke is. A kis- és középvállalkozások fejlesztése az országnak kétségkívül fontos kérdése – tud –e hozni valami újat, meggyőzőt ebben a tekintetben?
A 36 éves Răzvan Nicolescu energiaügyekkel megbízott miniszter 2004-ben PD-s egyetemistaként kezdte karrierjét. Három évig (2006–2008) Románia európai uniós energetikai megbízottja, 2007–2008-ban az EU–Oroszország párbeszéd-csoportban is képviselte országát, 2008-tól a Petrom menedzser-csapatának tagja.
Aurelia Cristea (45) Kolozs megyéből került fel a nagypolitikába, a PSD képviselőjeként. Megyei tanácsos, a legutóbbi választások óta parlamenti képviselő. A Biztosítás-Felügyelő Bizottság tagja volt, és azt mondják, szép kis vagyon birtokosa.
Răzvan Cotovelea (41) az információs társadalom tárca nélküli minisztere 2004–2009 között az ACIS, a Strukturális Eszközök Irányításának vezérigazgatója volt, utóbb, 2011-ig, az EU vissza nem térítendő pénzügyi támogatása országos bizottságának második embere, majd a Külügyminisztérium államtitkára. 2013. február elsején Ponta miniszterelnök menesztette.
A fiatalok közül kilóg Eugen Nicolicea mérnök, jogász, a parlamenti kapcsolattartással megbízott miniszter. 57 évesen „régi motoros”, 1992-től parlamenti és régi PSD-tag 2009-ig, amikor átnyergelt az UNPR-hez. Arról ismert, hogy a parlamenti tagok „szuper-immunitásának” vehemens ellenzője.
Szintén nem fiatal Bogdan Stanoevici (56), a határon kívül élő románok ügyeivel megbízott tárca nélküli miniszter. Foglalkozására nézve filmszínész (az USA-ban elnök, kormányzó lett filmszínészből), 2011-ben tért vissza a forradalom előtt elhagyott hazájába.
Nem tartozik az újak közé az RMDSZ két politikusa, de ejtsünk róluk is néhány szót.
Kelemen Hunort, a 46 éves új kulturális minisztert (2009–2012 között kulturális miniszter, 1997–2000 között kulturális államtitkár), jeles publicistát, a Korunk egykori szerkesztőjét, két verseskötet szerzőjét aligha kell bemutatni a magyar olvasónak, akit legfeljebb állatorvosi végzettsége lephet meg némiképp. A 36 éves Korodi Attila környezetvédelmi miniszter 2007–2008-ban, tehát még fiatalabban, a Tăriceanu-kormányban betöltötte ezt a funkciót, 2012 áprilisában az Ungureanu-kormányban is ezt a tárcát vezette. Amiről mindenki ismerheti a hazai politikai életben: a Verespatak-projekt ellenzője. Egyébként Bukarestben végezte, az ottani Műegyetemen, német nyelven a gazdasági mérnöki szakot.
Mostantól új összetételű kormány áll Románia élén. Jó lenne hinni, de legalább remélni, hogy az eddigi legjobb. Rossz és gyenge kormányokkal ugyanos, az elmúlt negyedszázadban, tele van a padlás.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad),2014. március 5.
Kormányszerep
Nem egészen két év után ismét kormányszerephez jut az RMDSZ, ezúttal a PSD-ből, PC-ből, és UNPR-ből létrejött USD oldalán. Hétfőn megkötötték a kormányzási paktumot, mely szerint Kelemenék sajátjuknak tekintik az USL 2012-es kormányzási programját, Pontáék, pedig a kisebbségi helyzetet javító intézkedésekre kötelezték el magukat.
A kormányszerep nyilván előnyökkel és hátrányokkal is jár, ezzel RMDSZ-es berkekben is tisztában vannak, noha a szombati marosvásárhelyi SZKT szinte egyöntetű döntése nyomán úgy néz ki, hogy előbbiek többszörösen meghaladják utóbbiakat a tulipános mérlegen.
Javulás várható a kisebbségi jelképek használata terén, a Ponta-kormány prefektusai nem zaklatják többé a székelyföldi önkormányzatokat zászlóügyben, s a tanügyi törvényt sem módosítják a magyarság kárára. Remélhetőleg a MOGYE ügye is megoldódik önálló magyar tagozat létrehozásával. Az eleve lefaragott állami fejlesztések egy része alighanem Erdélybe irányul, miután az utóbbi közel két évben az USL majdnem kizárólag a Regátba irányította azokat. A kormányzási paktumban szereplő további kitételek (alkotmánymódosítás, kölcsönösen előnyös régiós átszervezés, kisebbségi státusztörvény stb.) inkább szándéknyilatkozat jellegűek, mintsem konkrétan megoldandó feladatok, hiszen tüskés kérdések, melyeket még a mostaninál nagyobb parlamenti többség sem volt képes megoldani.
Hátrány oldalon szintén jelentős a bagázs az RMDSZ számára. Mindenekelőtt a hitelesség és a saját szavazótáborához való viszony terén. A bármely hatalmi kombinációban dzsóker-szerep (finoman fogalmazva) aligha tükrözi hűségesen az erdélyi magyarság elvek melletti kitartását. Főleg, hogy maga az RMDSZ határozta meg politikai párválasztási kritériumait: a nacionalizmus mellőzése, illetve a demokratikus elkötelezettség. Nos, folyamatos magyarellenes kirohanásaival, illetve az Európát sokkoló jogállamiság elleni támadásaival az USD egyiknek sem felel meg. Ráadásul az erdélyi magyarság számára a PSD soha sem volt szalonképes, bármennyire is erőltette ezt korábban az RMDSZ. Arról se feledkezzünk meg, hogy az USD szürke eminenciása az a Dan Voiculescu, akit Kelemen a román politika rákos daganatának nevezett. Hatalmi vonzalma mégis ellenállhatatlan a tulipán számára!
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad),2014. március 5.
Háromtagú brüsszeli képviseletet szorgalmaz Tőkés
Nyilatkozatban sérelmezte Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, hogy az RMDSZ csak két európai parlamenti mandátum megszerzését tekinti céljának, jóllehet az erdélyi magyarság eddig három képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe.
Tőkés sajnálatosnak és elítélendőnek tartotta, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség kisparlamentje előtt „már csak az ötszázalékos választási küszöb eléréséről beszélt, és eleve lemondott a maximálisan lehetségesnek tekinthető, háromtagú erdélyi magyar képviselet eléréséről”. Emlékeztetett, az erdélyi magyarság 2007-ben és 2009-ben is számarányát meghaladva vett részt az EP-választáson, és három-három képviselőt küldött Brüsszelbe. Tőkés sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ elutasította a párbeszédet a magyar pártok koalíciójáról, és „pártos kizárólagossággal”, egyedül vág neki az európai választásoknak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. március 5.
A "végtermék" robotképe
Akárcsak az államelnök, Marosvásárhely polgármestere is úgy gondolja, hogy az anyanyelv használata az egészségügyi intézményekben zajló oktatásban – minden szinten, azaz teljes egyenlőségben a román nyelvvel – nem vezet jóra, nem vezet a cél eléréséhez. Tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea fél órán át magyarázta, hogy mi mindenre van szerinte szükség ahhoz, hogy a MOGYE ismét "hozza formáját", az oktatás régi színvonala visszatérjen, így már-már azt hittük, a városgazda rájött arra, hogy az anyanyelven való tanulás a leghatékonyabb módja az ismeretek elsajátításának. De mégsem, hisz előadása végén kibökte: az elméleti oktatás "mehetne" románul és magyarul is, no de a klinikai gyakorlat…? Az nem lehet, hogy magyarul történjen, és aztán a frissen végzett doki ne tudjon kommunikálni a román beteggel.
Miközben sorolta azokat a döntéseket, amelyeket a MOGYE vezetőinek, oktatóinak meg kellene hozniuk, "hogy Marosvásárhely ne váljon Kolozsvár vakbelévé", és hogy a Babes–Bolyai ne árnyékolja le teljesen a MOGYE-t, és a bukaresti egyetemmel együtt "ne szívja el" a hallgatókat, időnként ki-kilógott a lóláb: amikor vegyes egyetemi konzorcium létrehozásáról elmélkedett, amikor a magyar tagozat oktatóhiányáról beszélt, vagy az olyan szeparatista indíttatást emlegette negatív példaként, mint a tagozatonkénti külön beiskolázási helyek meghirdetése.
Abban igaza van Floreának, hogy egy értelmes egyetemi menedzsment már régen megoldhatta volna a kéttagozatos egyetem ügyét, a politikumnak elméletileg nem ezzel kellene foglalkoznia. A politikum megtette kötelességét azáltal, hogy megteremtette a jogi keretet arra, hogy a kétnyelvűség, az anyanyelvű oktatás érvényesülhessen az egészségügyi intézményekben, az orvosképzésben, e jogszabályoknak az egyetemi vezetés általi jó szándékú értelmezése pedig rég sínre tehette volna a charta-ügyet, a tagozatok létrehozását. Ha pedig a jó szándék nem volt meg, még mindig érvényesülhetett volna a józan paraszti ész, avagy az orvosi egyetemek versenyében éppen a kéttagozatossága miatt vonzóvá váló MOGYE gondolata. Abban is igaza van a polgármesternek, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemnek jelenleg nem erőssége a kutatás, és erre kellene erőit összpontosítania. Vagy abban, hogy véget kellene vetni a protekcionizmusnak az orvosi posztok betöltésénél, és itt is a versenyszellemnek kellene érvényesülnie, a betegek érdekében. Jó meglátásai azonban gyorsan homályba vesztek, amint ismételten a román betegre terelődött a szó, akivel Florea szerint a magyar nyelven tanult orvos nem tud majd kommunikálni.
Miközben tovább cikáztak az orvos-polgármesteri gondolatok, oly sebesen, hogy alig bírtuk követni, PDL-s polgármesterünk felhőtlenül kijelentette, hogy nem jó, ha az orvosok politizálnak, és az sem, ha a MOGYE ügyeibe beletalpal a politikum. Megértettük végre azt is, hogy városgazdánk úgy gondolja, egymagában képes egy asztalhoz ültetni, és a gyakorlati oktatás nyelvének, a beiskolázási tervnek stb. vitatott kérdéseiben egyezségre juttatni a MOGYE román és magyar oktatóit, román vezetőit, az egyetlen cél érdekében: a MOGYE "végtermékének" európai színvonalú tudással rendelkező, versenyképes orvosnak kell lennie. Aki "természetesen" románul tanulta a gyakorlatot. Arra a felvetésünkre, hogy szerinte hogyan képes a finn beteggel kommunikálni a gyakorlatot a MOGYE-n románul tanult és Finnországba emigrált fiatal vagy idősebb orvos, a polgármester megjegyzése köszönőviszonyba sem került a kérdéssel.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),2014. március 5.
Bizalmat szavazott a parlament az új kormánynak
Bizalmat szavazott kedden a parlament Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vesz.
A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot 346 szavazattal 192 ellenében fogadta el a parlament két házának együttes ülése. A határozat elfogadásához 288 támogató voksra volt szükség.
Az új miniszterek beiktatását alkotmányossági óvás hátráltathatja. Traian Basescu államfő korábban kilátásba helyezte, hogy alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament nem erősíti meg a kormányprogramot is. Az elnök szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció, mert a dokumentum több helyen hivatkozik az időközben felbomlott Szociálliberális Szövetségre (USL) és a kabinetbe új politikai alakulatok is beléptek.
A román lapok bírálják az RMDSZ-szel kötött kormányzati megállapodást
A független és ellenzéki román lapok kedden bírálták Victor Ponta PSD-s miniszterelnöknek az RMDSZ-szel előző nap kötött, a közös kormányzásról szóló megállapodását, míg a PSD-hez közel álló lapok nem kommentálták az RMDSZ belépését a kormányba.
A jobboldali Evenimentul Zilei vezércikke szerint Ponta becsapta választóit, akiktől 2012-ben RMDSZ-ellenes retorikával kapott bizalmat. A szerző felidézi, hogy 2012- ben Pontáék a marosvásárhelyi orvosi egyetemen (MOGYE) létrehozott magyar kar miatt nyújtottak be és fogadtattak el bizalmatlansági indítványt a jobbközép Ungureanu-kormány ellen, amelyben az RMDSZ is részt vett. Ilyen előzmények után a cikkíró felettébb cinikus magatartásnak tartja, hogy a szociáldemokrata politikus most olyan megállapodással hívja kormányába az RMDSZ-t, amely magyar tagozat létrehozását irányozza elő a MOGYE-n.
Az RMDSZ kormányba lépésének rejtett csapdái című írás szerint elsősorban a székelyföldi románokat fenyegeti az, ha magyar prefektusok kerülnek egyes megyék élére. "Csak a helyhatósági határozatok törvényességét felügyelő prefektusok tudják megakadályozni, hogy a magyar többségű önkormányzatok olyan autonómiát szavazzanak meg maguknak, amilyet akarnak: ezt a székely zászlók elleni perek is bebizonyították" – véli az Evenimentul Zilei cikkírója.
A kormánnyal és ellenzékkel egyaránt kritikus Gândul is a MOGYE helyzetének rendezésére utaló részt bírálta a Ponta-RMDSZ megállapodásból, a szerző szerint ugyanis a mostani időszakban nem lehet ez a korrupcióval, gyógyszerhiánnyal, üzemanyag-áremeléssel, adócsalással küzdő Románia legfontosabb problémája. A cikkíró idézőjelek nélkül használja Victor Ponta két évvel korábbi érvelését, aki nyílt levélben szólította fel Mihai Razvan Ungureanu akkori kormányfőt: ne avatkozzon be a MOGYE életébe és foglalkozzék inkább a gazdasági válsággal. A Gândul szerint Pontát minősíti, hogy akkori álláspontjának az ellenkezőjét hirdeti most, amikor szüksége van az RMDSZ-re.
A liberális Adevarul "Victor Ponta az RMDSZ foglya" című írásában úgy értékeli: Ponta semmit sem tehet már az RMDSZ jóváhagyása nélkül, mert a magyar szervezettel kötött megállapodás szerint csak konszenzusos döntéssel módosíthatják az alkotmányt, az ország közigazgatási felosztását, az oktatási kerettörvényt, vagy a MOGYE belső felépítését. Valójában az RMDSZ fogja vezetni Románia kormányát, amelynek az éléről bármikor leválthatják Pontát, ha nem teljesíti a magyarok követeléseit – írta az Adevarul.
Népújság (Marosvásárhely),2014. március 5.
Izsák Balázs: Az ügy nem zárul le március 10-én
Az SZNT írásos megkereséssel fordult a kormányfőhöz
– Úgy tekintjük, hogy március 10-én ez az ügy nem fog lezárulni, minden erőfeszítést meg fogunk tenni, hogy ilyen jogsértés a jövőben ne fordulhasson elő. Még márciusban le fogjuk tenni az előzetes bejelentést 2015. március 10-re vonatkozóan – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, az SZNT elnöke annak kapcsán, hogy a megyei törvényszék hétfői döntése helyt adott Marosvásárhely polgármestere határozatának, amellyel megtiltotta a székely szabadság napi megemlékezést követő menetelést
A Székely Szabadság Napjáról az SZNT elnöke elmondta, hogy a szervezés megfelelő ütemben halad, az emberek mozgósítása, buszok szervezése, a szórólapok, plakátok, de a média bevonása is rendben van annak érdekében, hogy a Székely vértanúk emlékművénél március 10-én minél többen legyenek. Sajnálatos momentumnak nevezte, hogy a polgármesteri hivatal megtiltotta a rendezvényt követő menetelést. Ezzel kapcsolatban leszögezte: – 25 évvel a rendszerváltás után Romániában alapvető emberi jogot sértő intézkedés történt. Ez a tiltó határozat sérti a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot. Az SZNT törvényes jogorvoslati eszközökhöz folyamodott. Úgy tekintjük, hogy március 10-én ez az ügy nem fog lezárulni, minden erőfeszítést meg fogunk tenni, hogy ilyen jogsértés a jövőben ne fordulhasson elő. Még március hónapban le fogjuk tenni az előzetes bejelentést 2015. március 10-re vonatkozóan, hiszen egyértelmű, hogy a tavaly májusban, majd decemberben újra letett bejelentés mellőzésének, elhanyagolásának az volt a célja, hogy addig húzzák tudatosan és rossz szándékúan, amíg a 60/1991-es törvény biztosította jogorvoslati eljárásra nem lesz már idő. Tulajdonképpen az, hogy sem a májusi, sem a decemberi beadványunkra idejében nem történt semmilyen intézkedés, sőt olyan válaszokat kaptunk, hogy túl korai, nyilvánvaló, hogy a jogorvoslati jogtól való megfosztásunkra vonatkozott.
"Az esetleges incidensek felelőssége a polgármestert és Bretfeleant terhelik"
Kincses Előd elképesztőnek nevezte a polgármester és Bretfelean őrnagy tiltó határozatát, mert mint mondta, hogy ha a Székely Szabadság Napján összegyűl 30 ezer ember, mint a tavaly, azok haza is kell menjenek. Ezt pedig csak a November 7 negyeden és a főtéren keresztül tehetik meg, és ha a polgármesteri tiltásnak, hogy nem szabad Marosvásárhely utcáit használni, megpróbálnának érvényt szerezni a csendőrök, akkor el lehet képzelni, hogy ennek milyen következményei lehetnek. – És egyáltalán, hogy lehet azt mondani a marosvásárhelyi magyaroknak, hogy ne jöjjetek be arra a főtérre, amelyet a ti őseitek építettek. Ez elképesztő, pofátlan és törvénytelen álláspont – jelentette ki az ügyvéd.
A továbbiakban arról beszélt, hogy a prefektusnak kellene megtámadnia, és ha megtámadná, akkor a közigazgatási törvény értelmében, felfüggesztődne a határozat. Tájékoztatott, hogy a törvényszéki határozat nyomán, az SZNT tegnap írásost megkeresésben fordult a kormányfőhöz, amelyben arra kéri, szólítsa fel a prefektust a törvény betartására, vagyis támadja meg a közigazgatási bíróságon a törvénytelen polgármesteri határozatot.
Békésen és méltósággal
Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha a tiltás marad, Izsák Balázs kijelentette: a Székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés végén arra fogja kérni az embereket, hogy menjenek haza. – Ha nem sikerül megoldást találni, akkor a megemlékezés végén bejelentjük, hogy a rendezvény véget ért. És arra kérünk mindenkit, hogy a járdát használva, békésen, méltósággal térjen haza.
Kincses szerint az emberek nem maradhatnak az emlékműnél, csak azért, mert nem tetszik a polgármesternek vagy Bretfeleannak. Felhívta a figyelmet, hogy a menetelést tulajdonképpen hallgatólagosan elfogadták, mert a törvény értelmében, a polgármester a bejelentést követő 48 órán belül kellett volna betiltsa. Ami nem történt meg. Egyébként arra is figyelmeztetett, hogy mivel a tiltó határozat teljességgel törvénytelen, végrehajthatatlan, hiszen elképzelhetetlen, hogy a mintegy 30 ezer ember úgy menjen haza, hogy kikerülje a November 7-et és a főteret. – Ha ebből problémák lesznek, és esetleg a csendőrség túlkapásokat fog elkövetni az ártatlan emberekkel szemben, ezért a fő felelősség Florea polgármestert és Bretfelean őrnagyot terheli – jelentette ki Kincses Előd.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),2014. március 5.
Kiállításmegnyitó és filmvetítés a temesvári forradalom 25. évfordulója tiszteletére
Az 1989-es Forradalom Emlékezete emlékérem a belvárosi református gyülekezetnek
Temesvár – A Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség Újvárossy Ernő termében március 2-án, vasárnap tartották az 1989-es Temesvári Forradalom Pillanatai című fényképkiállítás megnyitóját és levetítették a Sose halunk meg című dokumentumfilmet. A temesvári forradalom 25. évfordulója tiszteletére szervezett megemlékezésre a belvárosi egyházközség és az 1989-es Forradalom Emlékezete Egyesület szervezésében került sor, szép számú érdeklődő jelenlétében.
A megemlékezés egyperces néma tiszteletadással és gyertyagyújtással kezdődött, a temesvári forradalom áldozatai és a helyszín névadója, a református gyülekezet által a forradalom első áldozatának tekintett Újvárossy Ernő presbiter emlékére. A nyitó áhítat és a közös, kétnyelvű ima után Nt. Fazakas Csaba református esperes átadta a szót Orban Traian doktornak, az 1989-es Forradalom Emlékezete Egyesület elnökének.
„Temesvár szellemisége, az etnikumközi és a felekezetközi szolidaritás jegyében szeretnénk a különböző Temes megyei egyházakhoz tartozó közösségeknek bemutatni ezt a kiállítást és a Noi nu murim! – Sose halunk meg! című filmet levetíteni – mondta dr. Orban Traian, aki ez alkalommal az 1989-es Temesvári Forradalom Emlékezete emlékéremmel tüntette ki a Tőkés László melletti kiállásával elévülhetetlen érdemeket szerzett református gyülekezetet. A magyar nyelven feliratozott Sose halunk meg című dokumentumfilm – Burza Gabriel alkotása – levetítése után beszélgetésre került a jelenlevőkkel a forradalom eseményeit kronológiai sorrendben, valósághű megközelítésben bemutató filmről és a kiállításról. A beszélgetés során szó esett a decemberi forradalom temesvári emlékműveiről, amelyeket Tóth János forradalmár túlságosan absztraktnak és nem eléggé reprezentatívnak tart, dr. Orban Traian azonban ésszerűen megindokolta 12 emlékműből álló, egymást kiegészítő alkotásokból álló műemlék-együttes létjogosultságát. A megemlékezés újból igazolta, hogy temesvári forradalom témája 25 év távlatából is indulatokat gerjeszt, a résztvevők szerint az 1989-es célkitűzések csak részben valósultak meg, az igazságtétel elmaradt, ezért többen úgy vélik, hogy a harcot folytatni kell.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),2014. március 5.
Visszakerült a kereszt a Nepomuki Szent János-szoborra
Arad – Talán lassan már egy éve is lehet annak, hogy a Nyugati Jelen jelezte: letörték a Nepomuki Szent János-szoborról a jellegzetes keresztet. A tettes, vagy tettesek – természetesen?! – azóta is ismeretlen/ismeretlenek, ám a Polgármesteri Hivatal gondoskodott arról, hogy pótolják a hiányt.
Ez nem ment túl gyorsan – hiszen számos bürokratikus formalitást is el kellett intézni, ráadásul közbejött a tél is –, de tegnap délelőtt végül sikerült egy kőből újonnan faragott keresztet az eredeti helyére helyezni.
Amint azt Takács Mihály, a szobormásolat készítője elmondta – biztonsági okokból – a kereszthez mintegy 20 centis fém rudat csatoltak, amelyez aztán a szoborba fúrt lyukba helyeztek el, és epokrittal rögzítettek. Reméli, ez megnehezíti majd az esetleges újabb rongáló helyzetét – tette hozzá.
Kiss Károly
Megjegyzés a cikkhez: A szobor több méter magasan áll!
Nyugati Jelen (Arad),2014. március 5.
Legitimitási vita késlelteti a III. Ponta-kormányt
A kormányfő simán beseperte a parlamenti támogatást
Megszavazta tegnap a parlament a III. Ponta-kormányt, de az új kabinet kinevezése késik, mert Traian Băsescu várhatóan megtámadja az alkotmánybíróságon a parlament határozatát.
Az államfő tegnap röviddel a parlament ülése előtt azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy vállaljon felelősséget a parlamentben egy új kormányprogramért, és ebben az esetben azonnal aláírja a miniszterek kinevezését. Ponta ebbe nem ment bele, így várhatóan az alkotmánybíróság fogja eldönteni, hogy hivatalába léphet-e a III. Ponta-kormány, vagy nem. A február eleje óta tartó belpolitikai válság így tovább húzódik, amit csak tetéz, hogy tegnap lemondott Crin Antonescu a szenátus elnöki tisztségéről, miután csípős összeszólalkozásba keveredett a parlament szónoki emelvényéről Victor Pontával. Ez utóbbi kifogásolta, hogy Antonescu az USL társelnökeként nyerte el a funkciót, ezért le kellene mondania, amit Antonescu többszöri felszólítás után végül meg is tett.
Szabadság (Kolozsvár),2014. március 5.
„Magyar kézben” Verespatak sorsa
Az RMDSZ kormányra kerülésével ismét „magyar kézbe” kerültek a verespataki bányaprojektről dönteni hivatott kulcsminisztériumok, miután a szövetség átvette a kulturális és a környezetvédelmi tárcák irányítását.
Korodi Attila Mindez egyáltalán nem érinti kedvezően a bányaterv megvalósulásában érdekelt Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) társaságot, amely tizenöt éve próbálkozik a színesfémbánya megnyitásával a Fehér megyei településen.
A környezetvédelmi minisztérium élére visszakerült Korodi Attila előző mandátuma idején, 2007-ben felfüggesztette a bányaterv engedélyeztetési folyamatát, miután a Fehér megyei bíróság érvénytelenítette a cég településrendezési engedélyét; emiatt a kanadaiak beperelték a magyar politikust, ám a bíróság elutasította a keresetüket.
A miniszteri bársonyszékbe visszaülő Korodi ellenzéki képviselőként is határozottan ellenezte a balliberális kormány által kidolgozott Verespatak-törvényt, különösen azt a kitételt, amely a magánberuházás érdekében szabad kezet adna a település lakossága ingatlanjainak kisajátítására.
A miniszterjelöltek keddi szakbizottsági meghallgatásán Korodi közölte, nem támogatja a parlament által tavaly decemberben leszavazott bányatörvényt, amelynek alapján a ciántechnológiás aranybányaprojektet is engedélyezhették volna. Az RMDSZ parlamenti képviselője leszögezte azt is: a hatályos törvények nem teszik lehetővé a verespataki terv engedélyezési folyamatának folytatását, a szakhatóságoknak ugyanis további kutatásokat és vizsgálatokat kell végezniük az ügyben.
Kelemen Hunor régi-új kulturális miniszter előző mandátuma idején brit régészektől rendelt szakértői jelentést Verespatak épített örökségéről.
A dokumentum szerint az Európában egyedülálló római kori, középkori és modern kori tárnákat eredeti helyükön kell megőrizni és helyreállítani, Verespatakot pedig a világörökség részévé kell nyilvánítani.
Az RMDSZ elnöke kinevezése után a Transindexnek elmondta, a szövetség számára „nem téma” a verespataki bányaberuházás, mivel a parlament erről döntött, egy táblabírósági ítélet pedig érvénytelenítette az engedélyeztetést. „Tehát ebben a pillanatban ez nincs napirenden, és a verespataki beruházással nem kívánunk foglalkozni” – szögezte le Kelemen a hírportálnak.
Különben a kanadai–román cég mintegy négyszáz alkalmazottja munkaszerződését függesztette fel március elsejei hatállyal az engedélyezés elhúzódása miatt. Cătălin Hosu, a tevékenységét jelentős mértékben korlátozó cég kommunikációs igazgatója közölte, a 392 dolgozó márciusban fizetése 75 százalékát kapja kézhez, áprilistól pedig végleg megszűnik a munkaviszonyuk.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),