udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 1771-1800 | 1801-1830 | 1831-1860 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. április 10.
Folytassa, Fidesz!
Már-már mesébe illően szép eredményt hozott a magyarországi országgyűlési választás. Némi minimális kockázatvállalással mondhatnám azt is, hogy nekünk, mindannyiunknak, de tartsuk tiszteletben elsősorban azt az ötszázaléknyi romániai magyar állampolgárt, aki nem a jobboldali kormánykoalícióra adta élete első voksát. Másod-, de nem utolsósorban pedig azt a szűk egyharmadot, amely az anyaországban más pártot vagy koalíciót ruházott fel érdekei és nézetei parlamenti képviseletével.
Ha akarnám, már hallanám is azokat a – határon innen és túl egyaránt megszólaló – hangokat, amelyek a belorusz típusú egyszínűség veszélyétől görcsbe rándulva siratják most a magyarországi demokráciadeficitet. De nem akarom, mert kicsit olyannak érzem az egészet, mintha egy amúgy minden ízlelőbimbónkat kényeztető étel esetében azt mondanánk: finom, finom, de sótlanul egészségesebb lenne. Sokkal inkább úgy gondolom, hogy maradjon ilyenszerű ez a fogás, aki meg mást akar, hát kotyvasszon külön a saját reformkonyhájában. A baloldal négy éve amúgy már kapott lehetőséget az újrakezdésre, de a jelek szerint szükségük volt még egy kataklizmára, itt hát az újabb esély.
Az országot azonban újabb négy esztendőn keresztül a jobboldal kormányozza, így inkább a vele szembeni elvárásainkat érdemesebb megfogalmazni. Főleg, hogy immár némi alapunk is van rá, hiszen egy-másfél mandátum sorsába a külhoni magyarság is beleszólt, bár aligha szorul az én tippemre, aki itt keresi egy esetleges törékeny kétharmados többségben a gyenge láncszemet.
A folyamatosság ugyanis a romániai magyarság esetében különösen fontos, hiszen mi tagadás, abban bízunk, hogy az anyaországi körülmények konszolidálása közepette még több odafigyelés, ötlet és pénz jut azokra folyamatokra, amelyek részben már mifelénk is beindultak.
A nemzetpolitika kétségtelenül mindent meghatározó érzelmi vonzatain túl ugyanis a Monarchia hajdani régiós eszmeisége alapján működő gazdasági együttműködés felélesztése a mosolyokra is jótékonyan hatna. Annál inkább, mivel a hasonló kezdeményezések különösebb zökkenő nélkül összefésülhetők az uniós struktúrákkal, erősítendő az ezirányú elkötelezettséget is. Itt az idő, hogy a nemzetstratégiai iránytűkre a Kárpát-medence is felkerüljön ötödik égtájként, új fogyasztói és termelői piacokat nyitva meg a közös gazdasági kezdeményezésekhez.
Széles jövő előtt állunk, nagy korszak kapujában, fogalmazott Orbán Viktor a választás másnapján. Borzongató érzés belegondolni, talán még borzongatóbb lesz megélni. Folytassa hát, Fidesz!
Csinta Samu. Erdélyi Napló (Kolozsvár)2014. április 10.
Ismét kétharmad?
Nem okozhattak nagy meglepetést a múlt hétvégén lezajlott magyarországi választások a közélet iránt érdeklődőknek, azoknak, akik figyelték a politika folyamatait és tisztában voltak a közvélemény-kutatások eredményeivel. Ami szinte természetes. Elvégre a közvélemény-kutató cégek létérdeke, hogy minél pontosabban becsüljék fel a közhangulatot, szakmai presztízskérdés számukra a valósághű adat. Vannak persze kivételek, de azok csak erősítik a szabályt. Örök mementó, amikor a Szonda Ipsos még a választás napján is a baloldali pártok győzelmét jósolta 1998-ban, komoly presztízsveszteséget szenvedve.
Egyetlen nagy kivétel a 2002-es választás volt, amikor minden felmérés a Fidesz győzelmét prognosztizálta, miközben az MSZP került többségbe. Ennek oka egyébként azóta tudható: az MSZP volt az egyetlen párt, amely a választás napján is erősen mozgósított. Azóta a Fidesz döntéshozói is rájöttek, hogy a győzelem egyik legbiztosabb módja, ha a saját tábort megszervezik és maguk mellett tartják. Ami csak egy jelentős létszámú tagsággal rendelkező, fegyelmezett, modern néppárti struktúrában képzelhető el. A sikerrecepthez szükséges még egy karizmatikus vezető, akiben a tábor megbízik, bármi is történjék, bármit hirdet is az ellenséges média belföldön és külföldön. Ez a Fidesz esetében ideáltipikusan adott.
Recept, kompenzáció
A recept pedig bevált, a Fidesz ismét elvitte a szavazatok durván két harmadát. Örömteli volt hallani, hogy Orbán Viktor győzelmet bejelentő beszédében a nemzeti és keresztény konzervatív gondolkodás három legfőbb pillérére támaszkodott, a konzervativizmus klasszikus hármas jelszavának – Isten, haza, család – mindhárom elemét érintette. Megköszönte a győzelmet többek között a politikusok családjainak, külön kiemelve a feleségét, „akinek a legtöbbet kellett kibírni”, megköszönte a győzelemért mondott imákat, és jelezte: Magyarország választópolgárai az ország EU-s részvételét csak erős nemzeti kormány mellett tudják elképzelni.
A balliberális sajtó persze fanyalog, azt olvashatjuk, hogy 600 ezer választó elhagyta a Fideszt, hogy 1998 óta nem szavaztak ilyen kevesen a Fideszre, kiemelik, hogy a párt 45 százalékkal elviheti a kétharmadot. Hogy 132 vagy 133 képviselője lesz-e a Fidesznek, szinte mindegy a szóban forgó kérdés szempontjából. Az egyéni választókerületek rendszere mindig is torzított, még akkor is, ha ellensúlyokat, fékeket építettek a kompenzációs mechanizmusokkal, amelyek hasznosítják a töredékszavazatokat. Idézhetjük a példák hosszú sorát: az MDF 1990-es listás 24 százalékát, amelyből 42 százalék lett az egyéni kerületek „premizáló” hatása révén, vagy az MSZP 1994-es 33 százalékát, amelyből 54 lett. A kétpártrendszer létrejöttét elősegítő tisztán egyéni kerületes brit választási rendszerben, még az is elképzelhető – ha három párt indul, a vesztes kieső valamennyi körzetben megszorítja a bejutó két nagy párt jelöltjeit –, hogy a legtöbb voksot összegyűjtő párt be sem kerül a törvényhozásba.
Súlyok és ellensúlyok
Akárhogy forgatjuk a dolgokat, ez a győzelem óriási teljesítmény, még akkor is, ha a kormány rendelkezik eszközökkel arra, hogy törvényesen népszerűsítse önmagát közpénzből, s akkor is, ha végre-valahára a közmédia már nem növeli a balliberális médiatúlsúlyt, inkább ellensúlyozza azt valamennyire. Mert a legegyszerűbb mindig minden problémáért a kormányt okolni, s az emberek ezt is szokták tenni.
Márpedig a fideszes retorikával szemben egyáltalán nem állnak olyan jól a dolgok Magyarországon, az ütött kopott járgány, amelyből versenyautó lett, egy jó hangulatú választási beszéd túlzása. A valóság az, hogy a globális válság még mindig tart, s nagy a valószínűsége annak, hogy mélyülni fog. Ez pedig érezteti a hatását Magyarországon is. Mindazonáltal annyi bizonyos, hogy minden külső és belső tényezőt figyelembe véve jobb kezekben aligha lehet a kormányrúd, s az is valószínűsíthető, hogy ha 2010-ben folytatódik a 2002 óta tartó globalista ámokfutás, a magyar állam totális szétzüllesztése, a térséget gyarmatosítók elvtelen kiszolgálása, akkor az ország sokkal rosszabb helyzetben lenne.
Mondom mindezt úgy, hogy közben látom a mulasztásokat is. A nemzet sorsalakulását minden más szempont elé helyezők csak reménykedhetnek abban, hogy a következő ciklusban a kormánynak a gazdasági szabadságharc mellett jut energiája megvívni a harcot a lelkek mételyezőivel is, hogy rendet tesz a kultúrpolitikában, könyvkiadásban, filmiparban, könyvterjesztésben, ahol még mindig balliberális túlsúly van.
S jó lenne, ha megkezdődne a középosztály tényleges támogatása, minél több értelmes alkotó egzisztencia teremtése. A közmunkaprogram hatalmas lépés volt a jó irányba, de a legfontosabb, hogy a szellemi és fizikai alkotóereje teljében levő átlag magyar ne külföldön keressen megélhetést, hogy minél kevesebben hajtsák a multinacionális nagyvállalatok rabigájába a fejüket, hogy ne a munkaerő olcsósága legyen a fő vonzerő a nagytőkések számára.
Hálaeffektus, magyarságszolgálat
Meglepetést okozhattak a határon túli szavazatok: e körben a Fidesznek 95 százalékos támogatottsága volt. De ez végső soron érthető. A határon kívüli szavazók – azok az emberek, akik elég fontosnak tartották, hogy magyar állampolgárságot szerezzenek, miközben ez már nem jár olyan előnyökkel, mint amikor Románia még nem volt az EU tagja, akik fontosnak tartották azt is, hogy regisztrálják magukat a választási listákra, s hogy kitöltsék a szavazólapot, majd azt postára is adják – elsősorban a nemzetben gondolkodók közül verbuválódtak. A belföldi gazdasági jellegű ügyek (trafikügy, földpályázatok) nem foglalkoztatják őket, szolidárisak az anyaországukkal, s annak kormányával, amelyet nemzetközi tényezők körkörös támadásnak tettek ki ismételten, egyébiránt sokszor mondvacsinált indokokra hivatkozva. Mindezen túl működött a hálaeffektus. Személyes élményem, hogy több ismerősöm, rokonom, akiknek gondolkodása egyébként a Jobbikhoz közelebb áll, a Fideszre adta voksát, mivel nekik köszönhető, hogy egyáltalán szavazhatunk. Mellesleg 62 ezer szavazatról van szó, ami kevés az állampolgárságot szerzettekhez képest, viszont elveszi az élét annak a balliberálisok által bármikor alkalmazható retorikai fegyvernek, miszerint a határon kívül élők – akik ugyebár nem adóznak Magyarországon – döntötték el a választást.
Végül, de nem utolsó sorban: ténykérdés, hogy a nemzeti erők ismét hatalmas győzelmet arattak: a Fideszre és a Jobbikra együtt a szavazók két harmada adta a voksát. Alig akad olyan a balliberális összefogás által elvitt körzetek között, ahol a Jobbik és a Fidesz együtt ne lett volna többségben. Ez pedig azt jelzi, hogy a választók többségének elege van a hitelképtelen chartásokból, a hivatásos rettegőkből, a mesterségesen felnagyított gyűlölet ellen szónokoló gyűlölködőkből, a megmondóemberekből, akiknek egyre kevesebb esélye van már arra, hogy önérdeküknek megfelelően szabhassák meg, miről és hogyan lehet beszélni Magyarországon, s mely keretek között képzelhető el egyáltalán a magyar jövő. Bízzunk abban, hogy ezt felismerve cselekszik majd a régi-új kormány a magyarság szolgálatában.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)2014. április 10.
Tőkés László a harmadik a Fidesz EP-listáján
Tőkés László kapta a harmadik helyet a Fidesz európai parlamenti jelöltlistáján. A párt ezt hivatalosan még nem jelentette be, de Kövér László házelnök az Origónak megerősítette.
A Fidesz politikusának tájékoztatása szerint a jelöltlista első öt helyén ezek a nevek szerepelnek ebben a sorrendben:
1. Pelczné Gáll Ildikó 2. Szájer József 3. Tőkés László 4. Deutsch Tamás 5. Gyürk András
Ahhoz, hogy egy magyarországi párt indulhasson az EP-választáson, április 22-én 16 óráig 20 ezer érvényes ajánlást kell összegyűjtenie és leadnia a Nemzeti Választási Irodánál. Eddig 35 pártot vettek nyilvántartásba az európai parlamenti választásra, és több jelölőszervezet már át is vette az ajánlóíveket, és megkezdte a támogató aláírások gyűjtését.
maszol/origo.hu2014. április 10.
Variációk autonómiastatútumra
Az RMDSZ autonómiastatútuma számos pozitív elemet tartalmaz, bár nem éppen ugyanaz, amit a Magyar Polgári Párt (MPP) elképzelt” – fejtette ki csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Biró Zsolt, a polgári párt elnöke.
Mint rámutatott, a lényeges különbség az, hogy az RMDSZ a meglevő törvényeket kihasználva a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok társulásával hozná létre a Székelyföldet, míg az MPP a történelmi Székelyföldhöz tartozó 153 önkormányzat társulását szorgalmazza. A kettő közötti különbség az, hogy az RMDSZ változatában a magyar lakosság aránya 54 százalékos lenne, míg az MPP által javasoltban 75 százalék, tudtuk meg.
„A statútum különben tartalmaz minden olyan fejezetet, amit az autonómia feltételez, többek között gazdasági, pénzügyi, adópolitikai, nyersanyagok helyben való felhasználására vonatkozó előírásokat is” – ecsetelte a polgári párti politikus.
Biró Zsolt ugyanakkor elmondta, a Fidesz eredményváróján, Budapesten találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, aki azt mondta neki, hogy jelenleg az EP-kampányra való felkészülés a prioritás. „A magyar közösség 25 éve vár az autonómiára, néhány hét késés már nem jelent gondot” – véli Biró.
Az MPP különben három személyt nevesített az autonómiastatútumot véglegesítő közös munkacsoportba: Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Márton Zoltán makfalvi elöljáró és Kulcsár Terza József háromszéki pártelnök munkáját SZNT-tagokkal kiegészülő szakértői testület támogatja.
Az RMDSZ–MPP-együttműködés révén két munkacsoport dolgozik, az egyik az autonómiastatútumot, a másik az RMDSZ EP-választási programját dolgozza ki. „Egyelőre még egyik sem ült össze, de a kampány kezdetéig összefésülik a javaslatokat. Az MPP kampányban való részvétele annál hangsúlyosabb lesz, minél inkább vállalható a program” – szögezte Bíró Zsolt.
Mint elhangzott, a program valamennyi fejezetéhez fogalmaztak meg javaslatokat. A csütörtöki sajtótájékoztatón Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere a turizmusra vonatkozókat ismertette.
Hangsúlyozta, be kell azonosítani a turisztikai potenciállal rendelkező településeket, ezek fejlesztésére kell pénzt szerezni, mert ebből a környező falvak is profitálhatnak, fontos továbbá a brassói repülőtér, ugyanakkor a bukaresti és brüsszeli képviselőknek hangsúlyosabban kell népszerűsíteniük a térséget.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro2014. április 10.
Központ (Maros megyei hetilap)
A Fidesz és mi
A 2010-es földcsuszamlásszerű Fidesz-KDNP-győzelem után sokan felkapták a fejüket, ilyen arányú győzelmet még egyetlen erő sem aratott a második világháború utáni Európában. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a kiütéses győzelemhez kellett az ellenfél katasztrofális nyolcéves kormányzása is, de az elemzők abban is megegyeztek, hogy az újrázásra, a hasonló arányú újabb győzelemre nem sok az esély. Aztán láss csodát, vasárnap megtörtént, amire kevesen számítottak: újra kétharmados (vagy ahhoz közeli) győzelmet aratott a polgári oldal!
A választások óta született kommentárok, elemzések szerzői szerint az újabb kategorikus jobboldali győzelemhez, a négyéves kormányzás sikeres teljesítménye mellett, a szétesett, s csak a kényszer által alkalmilag egybeterelt, de minduntalan egymásra acsarkodó balliberális oldal szánalmasan gyatra szereplése is jócskán hozzájárult. Úgy tűnik, hosszú időre állandósult a politikai mező, és az erőviszonyok is: a kétharmados többséggel bíró centrális erő, a Fidesz-KDNP két oldalán a magát összeszedni, újjászervezni nem tudó balliberális oldallal, illetve a folyamatosan erősödő nemzeti radikális jobboldallal.
A napokban leggyakrabban elhangzó kérdésre – mi várható a következő négy évben a kormánytól? – viszonylag egyszerű a válasz: a folytatás. Ilyen erős legitimitással, támogatással rendelkező kormánynak, mint amilyen hamarosan feláll nem lesz nehéz folytatnia, kiteljesítenie azt, amit elődje elkezdett: a globális hatalmi elvárásokkal szembemenő, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező gazdaságpolitika folytatását. Ebből a szemszögből tekintve nő meg a kétharmados – vagy ahhoz közeli – támogatottság jelentősége.
És hogyan alakulhat majd Magyarország és a határon kívüli nemzetrészek, az új kormány és határon túli magyar pártok kapcsolata? Hát a Fidesz és az RMDSZ viszonya? Az állampolgárság könnyített felvétele lehetőségének megteremtése, s a választójog kiterjesztése által a magyar nemzet közjogi értelemben vett egyesítése jelzi a csapást, amerre a polgári, nemzeti, keresztény kormány haladni kíván. A cél továbbra is egy lehet: a Nemzeti Együttműködés Rendszerében foglaltak szellemében cselekedve erősíteni a nemzeti összetartozást a Kárpát-medencében és a világban szétszórtan élő magyarságban.
Ami pedig a Fidesz és az RMDSZ kapcsolatát illeti, azon bizony van mit javítani. Azt talán a „szövetség” legfelsőbb vezető köreiben is tudják, érzik, hogy a balliberális oldal iránti nyílt vonzalom, a Kádár-rendszer kulturális életében meghatározó szerepet játszó figurákkal ápolt barátság, a vadprivatizálás nyomán született posztkommunista kötődésű üzleti körökkel kialakított kapcsolatok nem a legjobb ajánlólevelek a Fidesz kulcsfontosságú vezetőihez.
Evidenciának számít, hogy az RMDSZ vezető köreire ráférne a generációváltás. És nem kizárólag azért, mert a Markó-Borbély-Frunda-Verestóy négyes fogat nem számít szalonképesnek a Fidesznél. Talán ezért tolják előtérbe a székelyföldieket – Tamást, Antalt, Borbolyt, Rádulyt –, a Fidesz-vezetőkkel való kapcsolattartáskor. Mindez nem több amolyan kényszer szülte reálpolitikai fogásnál. Az igazi az RMDSZ-en belüli teljes generációváltás lenne. Hogy a mentalitásváltás szükségességéről most szót se ejtsek.
Szentgyörgyi László. kozpont.ro2014. április 10.
Tőkés László nyilatkozata az EP-választások kapcsán
A magyar nemzetegyesítés folyamata ma újabb fontos állomásához érkezett. A Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – az Európai Parlamentbe valódi „nemzeti csapattal” készül, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek.
2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor mi Erdélyben az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval indultunk neki az európai útnak. 2009-től az Európai Parlamentben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségünkben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét. A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával. Örvendetes, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eleddig az idén tízéves Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immáron nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutó helyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) testvéreinkkel tudjuk együtt képviselni. A nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükségünk. Nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis hogyha sikerül kivívnunk az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit. Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk.
Budapest, 2014. április 10.
Tőkés László EP-képviselő. erdon.ro2014. április 10.
Idén is kiosztották az Academia Humana Alapítvány díjait
Immár kilencedik alkalommal adták át a budapesti Academia Humana Alapítvány pályadíjait április 9-én a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatóinak.
Az Academia Humana Alapítvány a váradi születésű Wagner Nándor világhírű szobrászművész művészeti és szellemi örökségét hivatott őrizni és ápolni. A művész özvegye és a szervezet megálmodója, Wagner Chiyo asszony az alapítvány céljai között azt is megjelölte, hogy ösztöndíjat teremtsenek az alapítványi célokkal egyetértő fiatal tehetségek részére, és támogassák a művészeti alkotómunkákat. Ennek értelmében a budapesti alapítvány immár kilenc éve minden esztendőben tematikus pályázatot hirdet a PKE reklámgrafika szakos hallgatói között. Az idei feladat az volt, hogy a hallgatók egy rövid videomunkában népszerűsítsék egyetemüket. A díjkiosztót április 9-én tartották meg a PKE dísztermében.
Díjak
Az alapítvány elnöke Kiss Sándor a díjak átadása előtt ismertette a budapesti Várbazár renoválási munkálatait, ahol Wagner Nándor egykori műterme is volt, valamint a már felújított épület átadási ünnepségéről is mutatott fotókat a jelenlevőknek. Mindezek mellett az érdeklődők megnézték a benyújtott pályamunkákat is. Kiss Sándor elmondta, hogy a zsűrinek nehéz volt a feladata, hiszen mindenki nagyon kreatív és a kiírásnak megfelelő pályamunkát nyújtott be. A zsűri döntése alapján első díjban részesítették Telegdi Tünde és Mátyás Zsuzsanna munkája, második díjban Osváth Zsuzsa Erika videóját, harmadik díjban pedig Bende Attila és Simon Noémi pályamunkáját. Két dicséretet is kiosztottak: egyet Simo Endre, Perşinariu Antonia, Bádon József és Fejszés Arnold munkája kapott, a másikat pedig a Dénes Andrea és Péter Zsuzsanna páros. Jövőre, a tíz éves jubileumon a hallgatók grafika és videó témában is nyújthatnak be pályamunkákat.
Nagy Noémi
erdon.ro2014. április 10.
Szombaton adják át az EMKE-díjakat Kolozsváron
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Éves közgyűlése keretében szombaton adja át Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2014-es díjait az erdélyi magyar művelődési életben kiemelkedő munkát végző személyiségeknek.
Az elismerésben részesülők listáját honlapján tette közzé az EMKE.
Az erdélyi táncház-mozgalomban nyújtott tevékenységéért és a kalotaszegi magyar népdalkincs megőrzéséért, hű tolmácsolásáért Lengyel László népdalénekesnek adományoz Kacsó András-díjat az egyesület.
A munkáskultúra kutatásában elért eredményeiért és szerkesztői tevékenységéért Ilyés Sándor kolozsvári néprajzkutatót részesíti Bányai János-díjban.
A szórvány és a belső anyaország szerepét betöltő Székelyföld identitásőrző kulturális kapcsolatának intézményesített megteremtéséért Tamás Sándornak a Kovászna megyei önkormányzat elnökének adományozza a Kun Kocsárd-díjat.
Az erdélyi magyar zenei életben kifejtett több évtizedes művészi, ismeretterjesztői és oktatói munkásságáért Benkő Judit Emese a kolozsvári rádió szerkesztője kaphatja a Nagy István-díjat.
A közművelődés terjesztésének és a korszerű színházi formanyelv kimunkálásának szolgálatában szerzett érdemeikért, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos nagyváradi színművészeknek adományozza a Bánffy Miklós-díjat a Kiss Stúdió Színház megalakítása huszadik évfordulóján.
Sokoldalú, minőségteremtő, a régió színházi kultúráját kiteljesítő alkotó munkájáért Barabás Árpád a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze veheti át a Kovács György-díjat.
A korszerű színházi formanyelv kimunkálásában vállalt szerepéért, alakításainak műfaji változatosságáért Varga Csillát, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészét részesíti az egyesület Poór Lili-díjban.
A képzőművészeknek szánt Szolnay Sándor-díjat több évtizedes művészi munkássága elismeréseképpen Nagy Enikőnek, a zománcművészet nemzetközi hírű kolozsvári mesterének, a rekeszzománc első erdélyi művelőjének adományozza az szervezet.
Az EMKE a könyvtári és helytörténeti kutatás terén végzett eredményes munkásságáért, az 1848-49-es háromszéki vonatkozások feltárásában elért kiemelkedő teljesítményéért Demeter Lajost, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter könyvtár könyvtárosát jutalmazza Monoki István-díjjal.
A hitelességre és pontosságra törekvő történész-levéltárosi szakmai munkásságáért, önzetlen népművelői tevékenységéért, a Bányavidék múltjának megismertetéséért és népszerűsítéséért Balogh Béla nagybányai helytörténész veheti át a Kőváry László-díjat.
Az ernyőszervezet a közvéleményt pozitívan alakító, a hagyományokat tisztelő és az újra érzékeny riportjaiért, interjúiért Ferencz Zsoltot, a kolozsvári Szabadság napilap riporterét tünteti ki Spectator-díjjal.
A Mikó Imre-díjat Vita László kolozsvári vállalkozó kapja a gazdasági téren nyújtott kimagasló eredményeiért, és a közösséget segítő kitartó munkásságáért.
A szombati ünnepségen az EMKE díszoklevelét kapja a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, melyet a muravidéki magyarság szellemi életének fellendítéséért, az összmagyarság vérkeringésébe való újbóli bekapcsolásért, a hagyományok visszahonosításáért tart erre érdemesnek az erdélyi művelődés ernyőszervezete.
Úgyszintén díszoklevéllel ismeri el az egyesület az idén hatvanéves Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségét a közösség hiteles tájékoztatásáért, a magyar kulturális, művészeti, társadalmi életének és törekvéseinek a szolgálatáért. MTI2014. április 11.
Az Itthon vagyunk Egyesület nyílt levele Marosvásárhely RMDSZ-frakciójának és Borbély Lászlónak
2014 április 10-én ünnepeltük dr. Bernády György, Marosvásárhely egykori polgármesterének 150. születésnapját. Azaz ünnepeltük volna. Mint ahogy 2013-ban, a 100 éves Kultúrpalota tiszteletére szervezett rendezvénysorozat alkalmából, ezennel is „elfeledkeztek” a városépítőnkről!
„Nevéhez fűződik Marosvásárhely modern városközpontjának kialakítása, villany- és vízvezetékkel való ellátása, a közigazgatás újjászervezése, intézményhálózat létrehozása, középületek, gyárak (gázfejlesztő üzem, közüzemek épületei, téglagyárak korszerűsítése, közvágóhíd, kertészet és üvegházak) építése. Polgármestersége alatt épültek, mára már a város jelképévé vált Városházán és Közművelődési Palotán kívül többek között: öt elemi iskola, polgári iskola (ma műszaki egyetem), felsőkereskedelmi iskola (ma a műszaki egyetem másik épülete), leánygimnázium (ma Papiu Ilarian Főgimnázium), a közigazgatási tanfolyam épülete (ma Dimitrie Cantemir Egyetem), katonai alreál iskola (ma orvosi egyetem), kereskedelmi és iparkamara. Végrehajtják a Maros szabályozását: gátépítés, Műcsatorna és hidak építése, víztisztító üzem, víztárolók, szennyvíztelep. De ekkor épül a gyermekmenhely (ma TBC klinika), polgári sportlövölde (ma a somostetői vendéglő). Tervei között szerepelt egy vármegyeháza, színház, Képzőművészetek háza művészteleppel, iparművészeti iskola, kaszinó, TBC szanatórium a Somostetőn. „ (idézet a www.bernady.ro oldalról).
Igen, utánanéztünk, láttuk, hogy április 11-ére szervezett egy „házi” megemlékezést a marosvásárhelyi Bernády Alapítvány, mondhatnánk sötétben, lekapcsolt villannyal, csak csendben, meghunyászkodva. Miért ez a némaság a születésnapon? Miért volt a nagy csend 2013-ban, amikor a Kultúrpalota 100. évfordulóját ünnepelte a város? Ha civil emberek időt, fáradtságot, pénzt nem kímélve, nem szervezik meg novemberben Orbán Márton „Bernády” című monodrámáját, pár jóérzésű, szintén civil polgár, adományának jóvoltából fizetve a Kultúrpalota nagytermének mindenkori díját, maradt volna akkor is a némaság! Így nem merült teljesen feledésbe, hogy kinek is lehetünk hálásak a Kultúrpalotáért.
Felháborítónak tartjuk, hogy bár létezik Marosvásárhelyen Bernády alapítvány, és ott ülnek a tanácsban az RMDSZ képviselői, a megyei tanács által megszavazott igencsak tekintélyes összegből (a Megyei Tanács által finanszírozásra kerülő kulturális programok teljes költségvetése 1 millió 790 ezer lej), melyet ezen célokra lehetne fordítani, képtelenek voltak elérni, hogy nevéhez méltóan emlékezhessünk Bernády Györgyre, a város magyarságának eme jelentős személyiségére, születésének 150. évfordulóján! Meddig mehet ez így tovább? Meddig engedik meg maguknak az RMDSZ tanácsosai, hogy semmibe vegyék a marosvásárhelyi magyarság jogait, hogy olyan mulasztásokat kövessenek el, mint ennek az évfordulónak méltó megünneplésének elmaradása? Mi szükséges ahhoz, hogy tegyék a dolgukat, ne hagyják elsorvadni a magyar kultúrát városunkban, ne hagyják eltűnni a magyarság érdemeit, az anyanyelv használatát? Mikor tudják végre félretenni a személyes érdekeket, és egyenes gerinccel kiállni azért amiért megválasztattak?
Folytatjuk a kérdések sorát. Miért van az, hogy mindegyre emlékeztetni kell tanácsosainkat, hogy létezik a magyar közösség városunkban, hogy alkotmányos jogaink vannak, hogy a város vezetősége nem kegyet gyakorol amikor ezeket megadja, de törvénytelenséget követ el, amennyiben korlátoznak bennünket a gyakorlásában? Mikor mondhatjuk ki végre, hogy értékes polgárai vagyunk a szülőföldünknek, hogy nem csak kötelességeink vannak, hanem jogaink is, melyekkel élhetünk? Mennyi időnek kell még eltelnie, hogy a város közösségének fontos eseményeit magyarul is olvashassuk a plakátokon, molinókon, hogy ezen alkalmakkor teljes természetességgel mindkét nyelven felszólaljanak, megszólítsák a magyarságot is? Hiszen itthon vagyunk ebben a városban, itt születtünk, nem csak mi, hanem őseink is, akik közül az egyiknek éppen 2014 április 10-én volt a150. születésnapja, és aki nélkül egy kis vásáros hely lenne Marosvásárhely a mai napig! Ő doktor Bernády György, akiről a város és megye vezetősége nem képes méltóan megemlékezni, még akkor sem, ha a magyarság úgynevezett érdekképviseletének van a tanácsban a legnagyobb frakciója.
Lakó Péterfi Tünde, elnök
Itthon vagyunk Egyesület. Erdély.ma2014. április 11.
Magyarok a kulcsfontosságú bukaresti minisztériumokban
Kulcsfontosságú minisztériumokban érvényesíthetik a magyarság érdekeit Bukarestben az RMDSZ új államtitkárai és intézményvezetői – állítják a párt újonnan kinevezett tisztségvezetői.
Az RMDSZ 14 kabinetposztot kapott. A pénzügyi, egészségügyi, mezőgazdasági és kulturális minisztériumnak hosszú idő után újból lesz magyar államtitkára.
Az RMDSZ-nek az ellenzéki politizálása idején is volt két államtitkára az oktatásban, és a kisebbségi hivatalban.
Márciusi kormányra lépésük után pedig nem csak a szövetség által vezettet szakminisztériumokban, hanem több szakpolitikai területen is érvényesíthetik a magyarság érdekeit Bukarestben – állítják az RMDSZ tisztségviselői.
Duna Tv. Erdély.ma2014. április 11.
Méternyi szövetből bő öltöny
A nemzetiségi, származási, egyes pontokon a vallásbeli kártya mindent visz a politikában.
Erre is épített az ellenzék Magyarországon, a választási kampány idején, főként a választási héten.
Ugyanis újabban nem volt kampányszünet, kampánycsend, vagy amit akartok.
Naiv módon azt hitték sokszázezren, hogy a 2/3-os nemzeti győzelem után szélcsend lesz, kis csönd, hallgatás, vacogás a gyűlölet priccsén, hiszen az úgynevezett ellenzékiek olyan kicsik lettek, hogy egy méter szövetből öltöny készíthető számukra bő mellénnyel. Na, nem csitultak, most az Európai Parlamentben hallatja szavát a kommunista Magyar Bálint, esengve és vonítva menti a zsidókat „az antiszemita Fidesz és kormánya elől.” Mert akire rámondják, rányomják a bélyeget tüzes hévvel és vassal, annak annyi. Az már nem létezik, de jure (jogilag) az fordulhat bárhová, szavát nem hallani, mert szóhoz sem juthat Magyarországon. És a vádak, ocsmány káromlások lám, nem szűntek. Ha van gyűlöletkampány, akkor az volt itt.
Most a szelíden győztes, még nem kormányzó Fidesz–kereszténydemokrata csapat legkevesebb 13 nemzeti kisebbséget számlál, azokat mind számon tartja, pénzeli. Olyan horvátokat, szerbeket, szlovákokat stb., akik egy szót nem tudnak egykori anyanyelvükön, amellyel bemenekültek az ápoló és eltakaró magyar földekre. Képviseletük van az önkormányzatokban, emlékműveket állítanak múltjuknak, de az avatóünnepségre sem tudtak megtanulni egy szót sem egykori nyelvükön, például Ercsiben (Fejér megye), ami egy MSZP-s fészek.
Magyarország valósággal dédelgeti a nem létező nemzetiségeket, parolázik a győztes párt Fico szlovák soviniszta vezérrel. Ilyenkor eszünkbe jutnak azok, akiket kiutasítottak Romániából, mert a magyarság érdekében szóltak. Mi a teendő? – kérdezhetjük Lenin elvtárssal 90 évnyi távolságból. Hát küzdeni erőnk szerint a legnemesebbekért, magunkért, utódainkért, talán más eszközökkel is, erőteljesebben is. És ez nem is kevés. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. április 11.
Balra át, hátra arc!
Készülőben Orbán Viktor harmadik kormánya, mely 2018-ig bizonyosan igazítani fogja Magyarország dolgait – Gyurcsány sötét jövendölése ellenére, mely a leendő kabinet időnap előtti menesztésével riogat –, mert a sokszor ellendrukkerként viselkedő bizonyos külföldi körök is belátták: e nemzeti kormány a választók elsöprő többségének bizalmát élvezi. S nem diktatórikus, nem tekintélyelvű, hanem az ország, a nemzet, a lakosság valós érdekeit szem előtt tartó kormányzati csapat, amit nehéz kikezdeni légből kapott és hazug vádakkal.
Az új kormány megalakítása sem lesz valami világrendítő és -rengető bűvészmutatvány, a kabinet nagyrészt ugyanaz marad, ami volt. Egy dolog biztos: Martonyi János visszavonulása a külügy éléről, de ez is a korára való tekintettel történik.
A legfontosabb minisztériumok élén megmaradnak az ismert nevek: Balog, Varga, a tárca nélküli miniszterelnök-helyettes Semjén. Az egyéb tárcáknál történhetnek rosálások, de teljesen új arcokról nem nagyon esik szó, még találgatás szintjén sem.
Ez Orbán Viktor kormányzati folytonossági koncepcióját támasztja alá.
A „nagy kormányváltók” színes gyülekezetében most két izgalmas kérdés borzolja a kedélyeket: vajon a vakszerencse megóvhatja-e őket a kormánypártok kétharmados többségétől, s lehetne-e frakciót tákolni az Együtt–PM-nek, esetleg Gyurcsányék nagy koalíciójának? Az MSZP-n kívül frakciót csak úgy állíthat ki a gyülekezet, ha valakit „beszippantanak”.
Erre egyetlen atyafi mutatkozik alkalmasnak, a „liberális” Fodor Gábor, aki tálcán kapta képviselői mandátumát, s most egyszerre fontos személy lett. Liberális Párt, az ugyan nincs, de van elnöke, ez a tévelygő politikus, aki most egyszerre Joly Joker és Fekete Péter. Ha beáll Gyurcsányékhoz, lesz frakció, ha nem áll be, nem lesz. Akkor beállhat Bajnaiékhoz. Vélhetően valahová csak beáll, mert a múltja is erre predesztinálja: ő az első számú pártváltó Magyarországon.
Balosék azt ígérték korábban, az esetleges kudarc felelősségét nem hárítják egymásra, puszipajtásságuk szent lesz és örök. Hát ez egyáltalán nincs így: Mesterházyt már közösen kezdték szidni, s arra is célozgatnak, a következő választásokon külön-külön indulnának. Még Fodor Gábor is – egymaga! Előre, Gáborka, új, hatalmas SZDSZ-es vívmányok felé!
Magyari Lajos. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. április 11.
Nemzeti válogatott
Ismét csak fellélegezhetnek az RMDSZ vezetői, hogy az európai szabályozások értelmében az EP-választásokon csak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak anyaországi párt listájára – a Fidesz által tegnap bemutatott névsor ugyanis sokak számára meggyőzőbb lehet, mint a szövetség csapata.
Nem feltétlenül az RMDSZ-listán szereplő nevek miatt – sokkal inkább azért, mert a magyar kormánypárt képes volt arra, amire Kelemen Hunorék csapata nem: a nemzeti összetartozás jegyében igazi Kárpát-medencei válogatottal készülnek Brüsszelbe, a keretben helyet kapott Erdély, Kárpátalja, Vajdaság és Felvidék képviselője is.
Tőkés László Fidesz-listán indulása – bár elmarad az ideális forgatókönyvtől, az erdélyi magyar összefogás létrejöttétől – számos problémára megoldást jelent. Mindenekelőtt biztosra vehető, hogy ily módon legalább egy képviselője mindenképpen lesz Brüsszelben az erdélyi magyarságnak. Nemzeti ügyekben az erdélyi, felvidéki, anyaországi magyar EP-képviselők eddig is együttműködtek az európai testületben, álságos tehát az az érv, mely szerint magyarországi párt listáján indulva nem vállalhatná fel az erdélyi érdekek érvényesítését. Az RMDSZ számára ugyanvalóst óriási megkönnyebbülést jelent a Fidesz meghívása, az EMNP felkérése és Tőkés döntése: gyakorlatilag szabaddá vált a préri, sem függetlenként, sem néppárti színekben nincs ellenfelük, az erdélyi magyarság közönye az egyetlen legyőzendő ellenfél számukra. Maradva az erdélyi magyar politikai színtéren: e felállás legnagyobb vesztesének az EMNP tűnik, mely nem méretkezik meg a választásokon – stratégiai célját, Tőkés bejuttatását azonban eléri, és a magyarság megosztásának vádjával sem illethetik az alakulatot. Végül pedig a Fidesznek is jól jön a Tőkés nevével és a többi Kárpát-medencei magyar szervezet képviselőivel fémjelzett lista: mindamellett, hogy nemzeti elkötelezettségét ily módon is bizonyítja, saját választótáborának egységét erősítheti e gesztus. Mindemellett némi keserűség mégiscsak felszínre tör bennünk: ha Budapestről sikerül, itthon, Erdélyben vajon miért olyan nehéz összehozni azt a bizonyos nemzeti válogatottat? Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 11.
Tőkés László harmadik a Fidesz–KDNP listáján (EP-választás)
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke a magyarországi kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP-) választáson, Tőkés László erdélyi EP-képviselő harmadik a jegyzéken. A magyar nemzetegyesítés folyamata ma újabb fontos állomásához érkezett, a Fidesz–KDNP az Európai Parlamentbe valódi „nemzeti csapattal” készül, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek – hangsúlyozta tegnapi közleményében Tőkés.
A névsort ismertető Szájer József fideszes EP-képviselő a Fidesz országos választmányának tegnapi ülése után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a 63 tagú listán Pelczné Gáll Ildikót – aki az elmúlt években is Brüsszelben politizált – ő követi a második helyen, majd Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Erdős Norbert következik. Őket követi Kárpátalja és Vajdaság képviselője, a Felvidék képviselője pedig a 21. helyen szerepel, előbbieket később nevezik meg.
Szájer József emlékeztetett, Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be. Mint mondta, számításaik szerint a jelenlegi 14 Fidesz–KDNP-s EP-képviselő fele befutó helyen szerepel a névsorban, amelyet a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező nemzeti listának nevezett. Az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok feladataként határozta meg, hogy világossá tegyék: Magyarország nem egy gyarmat, hanem önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együttműködésből fakadó kötelezettségeit. Pelczné Gáll Ildikó hangsúlyozta, semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának”. Örvendetes, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit immáron nem csupán erdélyi és felvidéki magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutó helyeken szereplő kárpátaljai és vajdasági testvéreinkkel tudjuk együtt képviselni – vélekedett Tőkés László. Közleményében kifejtette: „a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükségünk. Nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról.” Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 11.
Belföldi hírek
A magyar kultúra többet érdemel
Új igazgatót kell kinevezni a Román Kulturális Alap (RKA) élére, hogy az új vezetőség és a kuratóriumok értékelvű, a kisebbségi kulturális programokat is támogató döntéseket hozzanak az elkövetkezőkben meghirdetett pályázatok elbírálása során – nyilatkozta Hegedüs Csilla, a kulturális tárca államtitkára annak kapcsán, hogy az RKA szerdán közzétett eredményei nagy felháborodást keltettek a kulturális civil szervezetek és intézmények körében.
Hegedüs Csilla szerint felháborodásuk jogos, hisz a magyar közösség számára fontos programok nem részesültek támogatásban. „Sajnos, ez nem meglepő, hiszen gyakorlattá vált az, hogy a minket érintő kérdésekben mások döntenek nélkülünk. Amikor a tárcát nem RMDSZ-es politikus vezette, jóformán kizárták a támogatottak köréből a kisebbségi kulturális szervezeteket, holott az erdélyi magyar kultúra ennél többet érdemel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közösségünk számára fontos kulturális programokat a jövőben is támogassuk” – nyilatkozta az államtitkár. A pályázatok elbírálását március elején kinevezett elbírálóbizottságok végezték akkor, amikor az RMDSZ még ellenzékben volt. A döntések utólagos megváltoztatását a törvényes előírások nem engedik.
Diszkriminált kisvállalkozók
Nem minden szakbizottság véleményezte kedvezően a kormánynak az adótörvény változtatására benyújtott javaslatát, mely szerint az autójavító műhelyeket, a turisztikai vállalkozásokat, éttermeket és más vendéglátó-ipari egységeket nem jövedelmük szerint, hanem vállalkozásaik székhelyének nagysága függvényében stabil összegű értékkel adóztatnák. Moldován József, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint a rendelkezés kisvállalkozások tucatját sodorhatná kilátástalan helyzetbe országszerte. Elmondta, a törvényjavaslatot még az előző kormány kezdeményezte, és az RMDSZ már akkor sem támogatta, a szövetség frakciója pedig (a törvényjavaslatról még nem szavazott a képviselőház) mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormányrendelet jelenlegi formájában ne léphessen érvénybe. Hangsúlyozta, mindaddig, míg Székelyföld gazdasága épp a kisvállalkozások és a turizmus fellendítése kapcsán erősödhet, nem támogathatják az egyik vagy másik iparág diszkriminatív adóztatását, amely előreláthatóan csődbe vihetné azokat.
Még egy kis tél
Az országos meteorológiai szolgálat elsőfokú (sárga jelzésű) figyelmeztetést bocsátott ki tegnap Hargita, Kovászna és Maros megyére, valamint a Keleti-Kárpátok térségében levő megyékre, ahol ma hajnaltól szombat reggelig nagy mennyiségű csapadék várható. A figyelmeztetés szerint a Keleti-Kárpátok térségében elsősorban havazásra kell számítani, és arra, hogy a lerakódott hó nem olvad el azonnal. Tegnap már havazott Hargita megye magasan fekvő területein, Hargitafürdőt reggel vékony hóréteg borította, a Bucsin-tetőn áthaladó országúton csúszásgátló anyagot kellett elszórni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 11.
Perelnek a Fenyő Szállóért
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére huszonegy kovásznai és sepsiszentgyörgyi magánszemély pert indít a kormány ellen, mivel diszkriminatívnak és törvényellenesnek tartják, hogy a kabinet tavaly év végén a kovásznai Fenyő Szállodát az ortodox egyháznak ajándékozta.
A felperesek indoklása szerint az ortodox egyház ezáltal olyan ingatlan birtokába jutott, amely nem vallási célokat szolgál, miközben a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaik többségét nem kapták vissza.
A kormány tavaly december 18-án hozott sürgősségi rendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól „a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének” juttatja a kovásznai Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező hatemeletes, 89 szobás, kétcsillagos szállodát. A rendelet indoklásában a kormány „a román állam alapvető intézménye, a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényegbevágó szerepet játszó Román Ortodox Egyház támogatásának szükségszerűségére” hivatkozott. Az SZNT tegnapi közleménye szerint a felperesek úgy értékelik, a sürgősségi kormányhatározat súlyosan sérti a vallásszabadságról és az egyházak működéséről szóló törvényt. A kereset egyebek mellett arra a törvénycikkelyre hivatkozik, miszerint „a felekezetek egyenlőek a törvény és a hatóságok előtt. Az állam nem részesít előnyben egyetlen vallásfelekezetet sem, és nem tűri meg valamely vallásfelekezet kiváltságos kezelését, illetve hátrányos megkülönböztetését.” Az SZNT emlékeztet arra, hogy Kovásznán az ortodox vallásúak aránya alig haladja meg a 21 százalékot. A felperesek az Országos Diszkriminációs Tanácsnál is panaszt tettek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 11.
Az ellopott Erdély
Ezzel a címmel tartott fórumot a múlt hét végén a parlament Avram Iancu-termében néhány, Erdély sorsáért aggódó hazafias szervezet, köztük a Vatra Româneasca Egyesület, az Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete, az Avram Iancu kulturális-hazafias egyesület, a Románok Nemzetközi Ligája, a Vatra Daciei, a Kovászna és Hargita megyei románok civil fóruma és mások.
A rendezvényen, amint a résztvevők felsorolásából is sejthető, a fő téma az volt, hogy a kormány alkotmányellenesen jár el, úgymond, amikor játszi könnyedséggel lemond a Gojdu-alapítvány mintegy 7 milliárd euróra becsült javairól, és nem tartja tiszteletben a "nagy mecénás" testamentumát. Ezért felszólították, sürgősen indítsa be a vagyonátvételi eljárást, és az ortodox egyház tegye meg a szükséges intézkedéseket az "örökség" visszaszerzésére.
A másik téma az Erdélyben tapasztalt "illegális és önkényes" visszaszolgáltatások ügye volt, amelyek során "több százezer hektár erdő és szántóföld, több tízezer ingatlan" került "hamis iratokkal" idegen kézre. Felszólították a parlamentet, a kormányt, az államelnöki hivatalt, a főügyészséget, a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, és az összes állami hatóságot, azonnal állítsák le a visszaszolgáltatásokat, érvénytelenítsék az összes eddigi restitúciót, és vezessenek be megszorító intézkedéseket a visszaszolgáltatások terén, mert "veszélyben Románia jövője".
Az ellopott Erdély fórumon felhívás is született, amelyben egyebek között új törvényeket követelnek, amelyek alapján elvégezhetnék a szükséges "korrekciókat" a "magyar nagybirtokosoknak", illetve "a katolikus, a református, evangélikus, lutheránus, minorita vallási rendeknek" visszaszolgáltatott javak ügyében. Emellett és még egyebek mellett követelik, hogy a kormány, a belügyminisztérium és a prefektúrák nyomozzanak "az önkényes visszaszolgáltatás ügyében", illetve a kormány hozzon ki sürgősségi kormányrendeletet, amellyel újra kivizsgálhatnák az illegális visszaszolgáltatásokat, és természetesen bűnvádi feljelentéseket is kezdeményezne az összes "törvénytelen" visszaszolgáltatás ügyében.
Érdekes, hogy az "ellopott Erdélyért" aggódók csak amiatt "aggódnak", hogy MAGYAR tulajdonosok visszakap(hat)ják a régi rendszerek által önkényesen elkobzott vagyonukat. Szerintük ezek "lopták el" Erdélyt. Ami most történik az országban, egyáltalán nem aggasztja őket. Nem számít: hogy emberek milliói élnek a létminimum határán, hogy egyre jobban roskadoznak a lassan lehetetlenné váló adóterhek alatt. Hogy a nyomor egyformán nehéz az "ellopott" Erdélyben és a "Regátban". Ők csak egyet tudnak: legyen bármi, csak ne magyar!
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)2014. április 11.
Áttörés az Európa Tanács kisebbségekről szóló jelentése"
A kisebbségvédelemben elért áttörésnek nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentést, amelyet kedden fogadott el az Európa Tanács parlamenti közgyűlése.
A politikus a szerdai közleményében kiemelte: a jelentés elkészítésében Kalmár Ferenc András magyarországi KDNP-s országgyűlési képviselő szorosan együttműködött Korodi Attila RMDSZ-es képviselővel, így az erdélyi magyar közösség kisebbségvédelmi törekvéseinek számos eleme bekerült a dokumentumba.
"Ez egy olyan jelentős dokumentum, amely az őshonos kisebbségek védelme érdekében konkrét javaslatokat fogalmaz meg, és kihangsúlyozza azokat a pozitív példákat, amelyeket a tagországoknak követniük kell" – fogalmazott Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az ET-jelentés felszólítja a tagállamokat: mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. Úgy vélte, ez az előírás erősíti az RMDSZ tárgyalási pozícióit a román alkotmány módosítási folyamatában.
Kelemen Hunor a jelentésnek azt a pontját is sarkalatosnak tartotta, amelyben az ET a kisebbségek kollektív védelmének igényét fogalmazta meg, és nem csupán a "kisebbségekhez tartozó egyének" védelmének szükségességét. Hozzátette, az elfogadott szöveg a területi önkormányzatiság erősítésére ösztönzi az európai államokat, és követendő példaként említi a dél-tiroli autonómiamodellt, illetve a finnországi svédek kisebbségvédelmi hálózatát.
"Az RMDSZ autonómiatervezete éppen a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként. (...) Az olaszországi régióban tett látogatásaink alkalmával azt láttuk, hogy Dél-Tirol Olaszország egyik legfejlettebb régiója, és bebizonyította azt, hogy nem az állam ellen és nem a többségi lakosság ellen van a területi autonómia" – nyomatékosította Kelemen Hunor.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott jelentés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze. Népújság (Marosvásárhely)2014. április 11.
Tanulmányi ösztöndíj csángó diákoknak
A moldvai csángómagyar oktatási programból kikerülő csángó diákok továbbtanulásának segítésére a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Pillangó Alapítvány támogatásával 2013-ban P. Jáki Sándor Teodóz-ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíjra azok a moldvai csángó magyar diákok pályázhattak, akik tanulmányaikat romániai felsőoktatási intézményben magyar nyelven folytatják. Az egyetemi félévre elnyerhető ösztöndíjat idén második alkalommal osztják ki, és értéke függ az elért tanulmányi eredménytől. A beérkezett 11 pályázatból hat egyetemi hallgató részesül 2014. január–június között havi támogatásban. A posztliceális képzésben tanuló diákok közül öten kapnak két alkalommal folyósított tanulmányi ösztöndíjat a 2013/2014-es tanév első, illetve második félévének végén. Az ösztöndíjakat április 14-én, hétfőn 10 órától Csíkszeredában az RMPSZ Petőfi utcai székhelyén Borbáth Erzsébet, a moldvai csángómagyar oktatási program felügyelőbizottságának tagja, Kiss Imre RMPSZ-alelnök és Burus-Siklódi Botond elnök adja át. Népújság (Marosvásárhely)2014. április 11.
Nemzetegyesítés
Brüsszelben és Strassburgban egyesül jelképesen a magyar nemzet, az anyaország és a határon túli magyarság politikai képviselete?
Csupán a felvidéki magyarságtól függ.
Csütörtökön ugyanis a magyarországi választáson nemrég diadalmas győzelmet arató Fidesz ismertette jelöltlistáját. Melyen nemcsak anyaországiak szerepelnek befutóhelyeken, hanem külhoniak is. Tőkés László, például, a lista harmadik helyén található, a kilencedik, illetve tizedik helyen pedig a délvidéki, illetve kárpátaljai magyarság képviselői.
Tekintettel az anyaországi politikai erőviszonyokra, a Fidesz legalább 10 helyre számíthat a Magyarországnak járó 21-ből, de akár 12-re is. Amennyiben a május végi arányos-listás EP-választások nem hoznak jelentős változást a vasárnapi helyzethez képest, s a Fidesz az országos listán szerzett 45% körüli eredményt hozza, akkor 10 EP-képviselői mandátumot szerez meg. A kilátások azonban valamivel jobbak Orbánék számára, mivel a lendületben lévő győztes gyakran számíthat bizonyos bonuszra a választók részéről. Májusban a levitézlett baloldali koalíció tagpártjai külön indulnak az EP-választáson, s kérdéses, hogy közülük a kisebbek önállóan képesek-e átlépni az 5%-os küszöböt. A vereség megemésztésének képtelensége, a felelősségvállalás alóli kibúvás, a bűnbakkeresés, a csalás-reklamálás, s a kudarc másra való kenése még szimpatizánsaik számára is visszatetsző, s alighanem tovább rontja a baloldal esélyeit.
Ami azt jelenti, hogy közel száz évvel a nemzet önkényes feldarabolása után május végén Kárpát-medence magyarságának képviselői ismét együtt lesznek ugyanazon a politikai porondon. Immár nem a budapesti országgyűlésben, mint egy évszázaddal ezelőtt, hanem az Európai Parlamentben. Az anyaországiak és a felvidékiek képviselői már 2004 óta ott vannak, 2007-től az erdélyi magyarság képviselői is csatlakoztak hozzájuk. A Fidesz által bevezetett könnyített kettős-állampolgárság révén idén a kárpátaljai és délvidéki magyarok képviselői is bekerülnek az uniós politikai fórumba, jelképesen egyesítve ezáltal a szétszakított nemzetet.
Chirmiciu András. Nyugati Jelen (Arad)