udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. április 18.
Băsescu: nem hallgatják le Pontát
Benyújtotta szerdán a Szociáldemokrata Párt (PSD) Traian Băsescu államfő elleni feljelentését a legfőbb ügyészségen , a párt szenátora.
Mint arról beszámoltunk, a szociáldemokraták annak nyomán jelentették fel Traian Băsescut, hogy az államfő vasárnap este a Realitatea televízióban kemény bírálatokat fogalmazott meg velük szemben.
Az államfő a családja földvásárlási ügyleteit vizsgáló parlamenti bizottság tagja, Gabriela Firea szenátor kapcsán elmondta: jobb lenne, ha a saját férje birtokán nézelődne, mivel előfordulhat, hogy ha nem figyel, egy nap nem találja otthon. Firea szerint az államfő megpróbálta megfélemlíteni őt.
Victor Ponta pártelnök-kormányfő maffiajellegű támadásnak minősítette az elnök által mondottakat, a földügyletet pénzmosásnak minősítette, és közölte: fenyegetés és zsarolás miatt feljelentik az államfőt.
Traian Băsescu ugyanakkor visszaélésnek minősítette a földügyletet vizsgáló bizottság működését, mondván: annak nem egy magánjellegű tranzakciót – az államfő nagyobbik lányának földvásárlását –, hanem a visszaszolgáltatás során történt rendellenességeket kellene vizsgálnia. A legfőbb ügyészség közben szerdán közölte: érdek-összeférhetetlenség és okirat-hamisítás miatt nyomozást indít az ügyben.
Az elnök egyúttal kifejtette: az államfő, a miniszterelnök és a két házelnök irodáját minden reggel átvizsgálják, hogy kiderítsék: nem rejtettek-e el bennük lehallgató berendezést, ezért hazugság Victor Ponta kormányfő részéről, hogy azért költözteti át a hivatalát a védelmi minisztériumba, mert lehallgatják.
Mint arról beszámoltunk, Ponta egy korrupciós ügy miatt döntött így, amelynek főszereplője, a Mehedinţi megyei közgyűlés elnöke, Adrian Duicu az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint azt állította, hogy a miniszterelnöki hivatalban tárgyalt a Mehedinţi megyei rendőrfőkapitány előléptetéséről az országos rendőrfőkapitánnyal, akit Ponta hívott oda.
Băsescu kedden este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva úgy vélekedett: Ponta átköltözésének üzenete az, hogy az állami intézmények lehallgatják őt, holott senki sem mondta, hogy a beszélgetést lehallgatták, hanem Duicu egyik későbbi beszélgetésében szerepel, hogy ott tárgyalt..
Az államfő egyben azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy ő az, aki lesüllyeszti a közbeszéd szintjét, és ő az, aki először sértegette őt, ő pedig csak válaszolt, amikor azt mondta: Ponta hazug és mélységesen korrupt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyilvános megszólalások nyelvezete miatt nem fogja felrúgni a kormányfői és az államfői hivatal közötti együttműködési megállapodást.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2014. április 18.
Új feladatot kapott György Attila pénzügyi államtitkár
György Attilát, a pénzügyminisztérium RMDSZ-es államtitkárát jelölte ki a PHARE és a SAPARD európai uniós finanszírozások felelősévé Victor Ponta kormányfő, a döntésről szóló rendelet kedden jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
György Attila a Krónikának elmondta: a kinevezés automatikusan történt, hiszen az említett uniós projektek irányításával eddig is a pénzügyi tárca államtitkárát bízta meg a miniszterelnök. Mint rámutatott: egyelőre nem közölték vele, hogy pontosan milyen feladatkörrel jár a kinevezés.
Meglátása szerint ugyanakkor a PHARE- és SAPARD-támogatásokkal kapcsolatban már nincs sok tennivaló, ugyanis – előcsatlakozási támogatásokról lévén szó – a megpályázott és elnyert finanszírozásokat már 2007-ig kifizette az EU. Az államtitkár elmondása szerint így már csak az uniós projektek hivatalos lezárása van hátra.
György Attilát egyébként április elején nevezték ki a pénzügyminisztérium államtitkárának, ezzel párhuzamosan pedig továbbra is a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem dékán-helyetteseként, illetve oktatójaként tevékenykedik. A szakembert a Romániai Magyar Közgazdásztársaság (RMKT) javasolta az államtitkári tisztségbe.
Az RMDSZ-es politikus egyébként csíkszeredai születésű, az Octavian Goga Gimnáziumban szerzett érettségi oklevelet, felsőfokú tanulmányait pedig szintén a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)2014. április 18.
Leváltották a Kereskényit bíráló Maskulikot
Leváltotta Maskulik Csabát a szatmárnémeti városi képviselő-testület RMDSZ-frakciójának éléről a szövetség városi választmánya. Utódja a testület szerda délutáni döntése értelmében Magyar Lóránd, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének alelnöke lett.
Amint a párt közleményéből kiderül, az ülésen kielemezték a volt frakcióvezető munkáját – akit egyébként a szabályzat szerint egy évre választottak –, ezt követően határoztak a cseréről. Az új frakcióvezető lapunknak elmondta: nem volt kifogásuk Maskulik (képünkön) munkájával kapcsolatosan. Rámutatott: egy évvel ezelőtt szintén két jelölt közül választottak.
Mint kifejtette, hangsúlyosabb ellenzéki szerepet szán az RMDSZ-frakciónak, mivel egyelőre a szövetség még alpolgármesteri szinten sincs képviselve a város vezetésében. Mint ismeretes, Maskulik Csaba a múlt héten lapunknak nyilatkozva bírálta Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, szatmárnémeti RMDSZ-elnök álláspontját az egyik alpolgármesteri tisztség elfoglalásával kapcsolatosan, melyre kedvező kilátás nyílt a szövetség kormányra kerülését követően.
Az elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy tanácsi frakciójuk kitűnő szakemberekből áll, akik „nem állnak be egy mérkőzés végén vagy a hosszabbításban”, kilátásba helyezve, hogy amennyiben júliusig nem sikerül megállapodniuk az alpolgármesteri tisztséget illetően, azt követően nem látja értelmét a további tárgyalásoknak.
Kereskényi feltételként szabta, a város szociáldemokrata polgármestere adjon garanciát arra, hogy el is látja hatáskörökkel magyar helyettesét, hogy ne „dísz-alpolgármestere” legyen mindössze a szövetségnek.
Maskulik Csaba nem értett ezzel egyet, úgy vélte, ha van rá lehetőség, igenis el kell foglalni a széket. Azt is elmondta, szívesen vállalkozna a feladatra, főképp, hogy jó viszont ápol Dorel Coica polgármesterrel, és úgy véli, tudna vele együtt dolgozni.
Magyar Lóránd kérdésünkre elmondta: egyelőre nem téma az alpolgármesteri tisztség, jelenleg a minisztériumok közvetlen alárendeltségébe tartozó, úgynevezett dekoncentrált intézmények befolyásos posztjai kapcsán folyik az egyezkedés, az alpolgármesteri székről csak ennek befejeztével kívánnak tárgyalni. Maskulik Csaba érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: egyelőre nem kívánja kommentálni a leváltásáról szóló döntést.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)2014. április 18.
Jelentés „távoli kisebbségekről”
Kósa András László szociológus, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója, szerkesztő mutatta be a Pro Minoritate folyóirat 2014-es tavaszi számát, illetve a marosvásárhelyi Alter-Native Filmfesztivált szerdán este Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában.
A társadalomtudományi folyóiratban ezúttal „a távoli kisebbségek” témáját kutatták: az izraeli arabokról, beduinokról, cserkeszekről, de az oroszországi komi közösségről is megtudhatnak részleteket az olvasók, valamint a ciprusi latinokkal, törökökkel és örményekkel foglalkoztak. Az utóbbiak – ahogy részletezte – nem is annyira nemzeti kisebbségek, inkább vallási közösségek.
E számban van egy elméletibb rész is, amelyben néhány fogalmat járnak körül, mint például a macedóniai decentralizáció helyzetét. Ahogy Kósa megjegyezte, Macedónia egy mesterséges állam, ahol három etnikai közösség él – szerbek, horvátok és albánok – együtt. Emiatt egy érdekes modellje jött létre a „nemzetközileg kikényszerített decentralizációnak”, amely – bár Macedónia helyzete nem összehasonlítható a Székelyföldével – Kósa szerint tanulságos lehet számunkra is.
A lapszámismertető után levetítették az Alter-Native Filmfesztivál tavalyi díjnyertes alkotásait. A marosvásárhelyi rövidfilmes szemle Romániában a legrégebben folyamatosan működő rendezvény a maga nemében, novemberben lesz a 22. kiadása. Tavaly egy román film nyert, Radu Jude Egy felhő árnyéka (O umbră de nor) című alkotása. Mint kiderült, a rendező eredetileg egy szokványos terjedelmű játékfilmet akart forgatni, aztán úgy érezte, hogy jobb lesz sűríteni, tömöríteni, és végül egy 29 perces történet kerekedett ki belőle.
Szőcs Lóránt. Krónika (Kolozsvár)2014. április 18.
Az űrlap alja
Az erős külhoni magyarság erősíti Magyarországot is
A Fidesz–KDNP továbbra is elkötelezett a nemzeti érdek képviselete és védelme mellett – hangzott el Potápi Árpád és Hidvéghi Balázs keddi sajtótájékoztatóján.
Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke örömének adott hangot, hogy a parlament az előző ciklusban elfogadta az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, és hogy lehetővé vált a határon túli magyarság részvétele a 2014-es országgyűlési választáson. Potápi Árpád történelminek nevezte az április 6-i választást két okból is. Egyrészt, mert közel száz év után szavazhattak ismét a külhoni magyarok, másrészt, mert a Fidesz–KDNP erős felhatalmazást kapott, hogy folytathassa eddigi munkáját.
A határon túli magyarság szavazásának elsősorban szimbolikus jelentősége van – vélekedett. Egyúttal megjegyezte, hogy ezáltal is az egységes magyar nemzetet mutathatták meg, melynek megteremtése minden magyarnak érdeke. Innentől kezdve mondhatjuk, hogy a magyar országgyűlés valóban a magyar nemzetet szimbolizálja, az elfogadott törvények pedig az egész magyar nemzet jövőjét szolgálják – mutatott rá. A nemzeti összetartozás bizottságának elnöke köszönetet mondott minden külhoni magyarnak, aki kinyilvánította véleményét április 6-án. A kormányzó pártszövetség nagyarányú támogatottságát a fideszes képviselő azzal indokolta, hogy a külhoni magyarok is megértették, erősebbé válnak, ha egy erős Magyarország áll mögöttük. Potápi Árpád arról is szólt, hogy „április 6-án elbuktak azok, akik szélsőséges nézeteikkel és gyűlöletkeltésükkel veszélyeztették a magyar nemzet egységét és a külhoni magyarság biztonságát. Hidvéghi Balázs, a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke hangsúlyozta: a Fidesz–KDNP továbbra is elkötelezett a nemzeti érdek képviselete és védelme mellett. A nemzetpolitikánkat az eddigi sikerekre építve folytatni fogjuk – fűzte hozzá.
Egy erős külhoni magyarság Magyarországot is erősíti – mutatott rá, megjegyezve, hogy az Európai Unióban a nemzeti érdek érvényesítése az egyik legfontosabb feladat. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a magyar választók elutasították az unióból való – Jobbik által szorgalmazott – kilépést és a baloldal hazánkat támadó politikáját egyaránt. „Május 25-én az európai parlamenti választásokon arról döntünk, hogy kik képviseljék a magyarságot az unió legfontosabb választott testületében” – fogalmazott. „Meg kell védenünk a magyarságot a szélsőségektől, és a nemzeti egységet kell megerősítenünk ezen a választáson is” – húzta alá a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke. Elmondása szerint ebből következően a Fidesz egy nemzeti listát állított össze az EP-választásra, hiszen ezen a külhoni magyar közösségek is helyeket kaptak, „kifejezve azt, hogy a nemzet egységében gondolkodunk”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az EP-választáson mindenki lakhelye szerint szavaz, ezért azt kérik, hogy az erdélyi és a felvidéki magyarok az ottani magyar jelöltre adják voksukat. Korábbi sajtóhírekből ismert, a diaszpórát Schöpflin György, míg az erdélyi magyarságot Tőkés László fogja képviselni a listán. (fidesz.hu) Reggeli Újság (Nagyvárad)2014. április 18.
165 éves lett a Brassói Lapok
A legrégebbi, máig is megjelenő magyar lapként tartják számon az 1849. április 16-án megalapított Brassói Lapot.
Bem József tábornok volt az, aki a forradalmi időkben, brassói tartózkodása alkalmával magyar, román és német nyelvű lapot is létrehozott a városban. A három kiadvány közül azonban csak a Brassói Lapok élt meg máig is. Igaz, az évek folyamán többször is nevet változtatott, viselte már a Népi Egység, a Vörös Zászló és az Új Idő nevet is.
A 165 éves évforduló alkalmából csütörtökön megjelent a Székely Lapok is, amely tartalmában megegyezik a Brassói Lapokéval, csupán címlapjának fejléce különbözik attól. A lap négy plusz oldallal gazdagodott, amely székelyföldi híreket, tudósításokat és kulturális kalauzt is tartalmaz. A lap ára nem változott, de arculata egy kissé átalakult.
A csütörtöki hetilap egyben a húsvéti kiadása is a Brassói Lapoknak. Remélhetőleg a megújulást, egy új élet kezdetét jelenti majd ez az egybeesés. brasso.ro2014. április 18.
Könyv jelent meg Domokos Géza kockázatairól
Domokos Géza kockázatai címmel jelentetett meg könyvet Kántor Lajos arról az ötven esztendőről, amely alatt megismerhette a Kriterion Könyvkiadó volt igazgatóját, az RMDSZ első elnökét, azokat a kockázatokat és kompromisszumokat, amelyeket Domokos a közösség érdekében vállalt.
Az a monográfia, amely teljessé teheti Domokos Géza életművét, még nem született meg, de ez a könyv fontos adalék a majdani műhöz, fogalmazott a beszélgetést indító Kelemen Hunor RMDSZ elnök, aki elsősorban arról beszélt, hogyan látta ő a Szövetség első elnökét. Kifejtette, azok a döntések, irányelvek, amelyekben megegyeztek huszonöt évvel ezelőtt, meghatározóak voltak a következő évtizedekben: a szülőföldön maradás, az identitás megtartásának elősegítése parlamenti eszközökkel, a párbeszédet hívva segítségül. Amikor pedig a jövőt tervezik, zárta mondandóját, akkor Domokos döntéseiből is építkeznek.
Kántor Lajos Domokos Géza tükrében önmagát is írja, hiszen a könyv nagy részét kettejük kapcsolata, levelezése teszi ki, mondta el Markó Béla. A könyv kockázata éppen az volt, hogy csupán ennyiről fog szólni, de ennél többet ad végül: azt erősíti meg, hogy az erdélyi magyar értelmiségnek feladata van.
Dávid Gyula irodalomtörténész értelmezésében Domokos azt a reálpolitikát folytatta 1989 után, amit a Kriterion vezetőjeként a rendszerváltás előtt tanult el, hiszen ahogyan nőtt körülötte a szorítás, úgy mutatkozott meg egyre inkább a bölcsessége, hogy megtalálja az eszközöket és szövetségeseket.
Fél évszázados kapcsolatukat áttekintve Kántor arról írt könyvében, hogy mit eredményeztek Domokos kompromisszumai, amelyeket az utókor gyakran hajlamos rosszul értelmezni. Azt is elmondta, véleménye szerint szinte törvényszerű volt, hogy az RMDSZ első elnöke lesz, hiszen a Kriterion az egyik legnagyobb eredmény volt, amit az erdélyi magyarság elért a nyolcvanas évek diktatúrájában.
Kustán Magyari Attila. maszol.ro2014. április 18.
Vona Gábor ügyvédje is nekiment a maszol.ro-nak
Kifogásolja a Jobbik elnökének perrel fenyegető levelét tálaló cikkünket Vona Gábor romániai jogi képviselője.
Menyhárt Gabriella Éva nyílt levelében „emberi méltósága, emberi szabadságjogának megsértése és a megkérdezése nélküli szakmai információk nyilvánosságra hozatala” ellen tiltakozik „emberként” és a Szent Mihály Igazsága és Békéje Emberi Jogvédő Egyesület elnökeként.
Fő kifogása az, hogy megkérdezése nélkül közöltük cikkünkben azt az információt, miszerint Magyarországon már közlésre vár egy bírósági ítélet, amely kimondja: a Jobbiknak nincs köze a romagyilkosságokhoz. Ugyanakkor sérelmezi, hogy írásunkban a Jobbik romániai képviselőjének neveztük. Hangsúlyozza, hogy nem törvényes képviselője egyetlen pártnak sem Erdélyben, sem Magyarországon, hanem „független civil aktivista”.
Menyhárt Gabriella Éva azt is kifogásolja, hogy cikkünk nem volt aláírva, így ugyanis nem tudja megnevezni azt az embert, aki elkövette a jogsértést ellene. Levelében egyébként a maszol.ro felelős szerkesztőjét Cseke Péter Attilának nevezi.
Lapunk álláspontja szerint az ügyvéd kifogásai közül csak annak van alapja, hogy cikkünkben a Jobbik romániai képviselőjének neveztük. Állításunkat többek között arra alapoztuk, hogy Menyhárt Gabriella Éva a Jobbik nagyváradi irodájában is tevékenykedik. A maszol.ro felelős szerkesztőjével folytatott telefonbeszélgetésben egyébként az ügyvéd „Vona Gábor elnök úr képviselőjeként” nyilatkozott. Tévedésünkért Menyhárt Gabriella Éva és az olvasók elnézését kérjük.
Semmilyen alapja nincs azonban annak a kifogásának, hogy megkérdezése nélkül említettük meg a nevét és közöltük a cikk tárgyához szorosan kötődő információit. Menyhárt Gabriella Éva tudhatta, hogy újságíróval beszél, Cseke Péter Tamás felelős szerkesztő nem magánemberként hívta fel telefonon. Az ügyvéd semmilyen formában nem jelezte, hogy nem kíván hozzájárulni neve és az általa közölt információk megjelentetéséhez. Ezt lapunk a beszélgetésről készült hangfelvétellel tudja bizonyítani.
Nem helytálló az a kifogás sem, hogy cikkünk nem volt aláírva. Írásunkat „maszol” néven írtuk alá, vagyis szerkesztőségünk álláspontját tükrözte.
Cseke Péter Tamás. maszol.ro2014. április 18.
Elvetélt merényletek Ceauşescu ellen
A diktatúra idején hallgattak róla, de Ceauşescu uralkodásának csaknem 25 esztendeje alatt több merényletet is megkíséreltek a nemzeti kommunista diktátor ellen.
Túlélte a repülőbalesetet
Az első merényletre állítólag még 1957-ben került sor, amikor az ország Gheorghe Gheorghiu-Dej kezében volt, bár a történteket a hatalom igyekezett repülőgép-balesetnek feltüntetni. 1957. november 4-én román pártküldöttség utazott Moszkvába, november 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére. A román küldöttek közül betegségére hivatkozva hiányzott a Gheorghe Gheorghiu-Dej, így a delegációt Chivu Stoica, a minisztertanács elnöke vezette, rangban a második Nicolae Ceauşescu volt, aki akkor a párt központi bizottságának szervezési titkára volt.
Az orosz pilóták által vezetett gép a vnukovói röptér előtt a rossz látási viszonyok miatt beleütközött a fákba és lezuhant, majd kigyulladt. Az utasoknak sikerült még időben elhagyhatták a gépet, csupán Grigore Preoteasa, a központi bizottság propagandatitkára, külügyminiszter, illetve a személyzet egyik orosz tagja veszítette életét. Nicolae Ceauşescu megúszta mellkas- és lábszárzúzódással.
A baleset kapcsán több kérdés is felmerül. Mindenekelőtt az, hogy az orosz röptéri hatóságok miért engedték meg a leszállást a gépnek, miután a magyar küldöttséggel érkező repülőgépet visszafordították. Mennyire voltak kiképezve az orosz pilóták az IL-14-es gép kezelésére, mivel korábban a szovjet kormány által Romániának adományozott IL-12-es gépet vezették. A pilóták egyébként Bukarest protokollnegyedében laktak, a balesetet követően családtagjaikat azonnal kihozatták Romániából. A pilóták a szovjet védelmi minisztériumhoz tartoztak, ám főnökeik ellenőrzése nélkül Bukarestben gyakran megszegték a rendszabályokat. Így például az IL-14-es gép november 2-án végzett próbarepülésnél nem volt jelen sem a másodpilóta, sem a navigátor. A hibák ellenére a moszkvai hatóságok engedélyezték a november 4-i felszállást. A szovjet kormánybizottság jelentése szerint a balesetért a pilóták voltak a felelősök. Ezzel az ügy lezárult.
Két géppisztoly, 500 töltény
Ceauşescu ellen 1973-ban Bukarestben kíséreltek meg állítólag merényletet. Erről Dumitru Burlan tartalékos ezredes, a diktátor hasonmása számolt be – aki éppen azért kapta a fizetését, mert kísértetiesen hasonlított a pártfőtitkárhoz. Burlannal felettesei csak annyit közöltek, hogy a pártfőtitkár elleni merényletről kaptak információt.
Az ezredes azt a parancsot kapta, üljön be a Ceauşescut szállító gépkocsiba, a pártfőtitkár helyére. A gépkocsi pontosan olyan kíséretet kapott, mintha Ceauşescu ült volna benne: elől két rendőrkocsi haladt, kettő oldalt, hátul pedig egy mentőkocsi. Burlannak 10 napon át kellett játszania Ceauşescu szerepét, ugyanolyan ruhákat viselt, mint a diktátor, minden reggel fodrász bodorította a haját „ceauşescusra” – merényletre azonban nem került sor. Azt már nem lehet pontosan tudni, hogy elkapták-e a merénylet tervezőit, vagy pedig csak hamis hír volt az egész.
1983-ban azonban már valóban megtervezték Ceauşescu és felesége meggyilkolását. Az 1981-ben szerveződött, három értelmiségiből álló merénylőcsoportot a kolozsvári Raul Volcinschi, volt politikai fogoly vezette, akinek sikerült még három hivatásos sofőrt, Petre Nastasét, Viorel Rovenţiut és Nicolae Stanciut is bevonnia az akcióba.
Az eredeti terv szerint az akcióra 1983. szeptember 17-én került volna sor, amikor is a diktátor a Giurgiu megyei Gostinu község mezőgazdasági termelőszövetkezetébe tervezett munkalátogatást. Az akcióhoz fegyverre volt szükségük, ezért szeptember elején feltörték az Olt megyei Osica de Sus milícia őrsét, ahonnan két géppisztolyt és 500 töltényt loptak el.
A Securitate megrémült a fegyverlopástól, ezért rábeszélték Ceauşescut, a fegyverek megtalálásáig halassza el a munkalátogatást.
Három hetes nyomozás után megtalálták a merénylőket. Egyiküket halálra ítélték, a csoport többi tagja 20 év börtönbüntetést kapott minősített lopás, rablás, a fegyvertartási szabályok be nem tartása miatt. A börtönbüntetéseket később enyhítették.
Magyar puccsista
Egy évvel később ugyan nem merényletet, de puccsot terveztek Ceauşescu ellen. A terv szerint akkor távolították volna el a hatalomból a pátfőtitkárt, amikor hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban.
Az akciót vezető Ion Ioniţă tábornok Kostyál István tábornokkal és több, más katonával együtt azt tervezte, hogy a diktátor távollétét felhasználva páncélosokkal körbeveszik a párt központi bizottságának épületet és letartóztatják a Nicolae Ceauşescuhoz hű pártvezetőket.
Az akciót végül egy évvel későbbre halasztották, akkorra, amikor Ceauşescu 1985 áprilisában Kanadába látogat. A merénylőket azonban leleplezték. Jóllehet nem sikerült bebizonyítani vétkességüket, néhányan közülük börtönbe kerültek, így Kostyál István is, akit mondvacsinált vádak alapján – valuta tartásért és villamosáram lopásáért – ítéltek el.
Elena is veszélyben volt
A rendszerváltás előtt utolsó merényletre 1988-ban került sor – ekkor a Ceauşescu rossz szellemének tartott Elena Ceauşescut akarták megölni.
Az esetről a diktátor feleségét megmentő Eugen Arsenie tartalékos őrnagy számolt be, aki a kérdéses napon gépkocsijával Elena Ceauşescu autója mögött haladt. A Szovjetunió akkori volt nagykövetsége előtt hirtelen feltűnt egy hatalmas sebességgel száguldó fekete Mercedes, amely Elena Ceauşescu autójának tartott. Arsenie gépkocsijával nyomban a célbavett autó mellé hajtott, így a Mercedes őt találta el. Az őrnagy megsérült, de Elena Ceauşescu is kisebb sérülést szenvedett.
A diktáror pár ellen a végső ítélet 1989. karácsonyán született meg, amikor sorsukról a hatalom új birtokosai döntöttek – a Honvédelmi Minisztérium mellékhelyiségében.
Bogdán Tibor. maszol.ro2014. április 18.
Az SZNT korlátozó jellegűnek tartja a készülő zászlótörvényt
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a készülő zászlótörvény veszélyeire hívta fel a székelyföldi önkormányzatok és a székely emberek figyelmét, és mozgalmat hirdetett a székely jelképek védelméért.
Felhívásában az SZNT a készülő zászlótörvény székelyföldi bojkottjára szólította fel az önkormányzatokat, mert úgy tartja, a jogszabály „egyetlen világos célja a székely zászló szabad használatának korlátozása„.
„A székely zászlót Székelyföld zászlajaként elfogadta már a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés, nincs szükség arra, hogy a román hatóságok jóváhagyják, vagy módosítsák azt. Mi is tiszteljük Románia állami jelképeit, nem kívánjuk módosítani vagy feliratozni azokat, de hasonló tiszteletet várunk többségi honfitársainktól, és az állam intézményeitől is a székely zászló iránt” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett felhívásban.
Az SZNT arra kéri a székelyföldi önkormányzatokat, ne fogadjanak el saját zászlót a jogszabály alapján. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a székely zászlóra feliratot illesszenek, ahhoz bármit hozzátegyenek, vagy bármit elvegyenek belőle.
„A székely zászló a székely nép egységét fejezi ki, ragaszkodását nemzeti hagyományaihoz, az egy és oszthatatlan Székelyföld, a székely haza eszméjéhez, ugyanakkor a jelenkori közös szabadságeszmény, az autonómiatörekvés jelképe is” – magyarázta az SZNT elnöke. Magyarázatként hozzátette, hogy „az üldözők” „nem elsősorban a jelképet tekintik ellenségnek, hanem magát az üldözöttet”.
Az SZNT a székely jelképeket védő mozgalom indítására szólított fel. „Hordja ki-ki a székely címert ruháján, mobiltelefonján, autóján, a zászlót pedig tűzzék ki közintézményekre, magánházakra, vonják fel az udvarokon. Legyen a székely zászló mától a székely nemzeti ellenállás, a székely feltámadás jelképe is!” – áll a felhívásban.
A vezető romániai kormánypárt 42 képviselője terjesztett be hétfőn törvénytervezetet a bukaresti törvényhozásban a helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról. A tervezet szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslata alapján. Ott, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát, a közigazgatási egység megnevezését az illető kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni a zászlón.
Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese korábban az MTI-nek azt nyilatkozta: semmi nem gátolja a székelyföldi közigazgatási egységeket, hogy a székely zászlóra tegyék fel saját címerüket, és a településük nevét. Székelyhon.ro2014. április 18.
EP-választás – Bemutatta határon túli képviselőjelöltjeit a Fidesz-KDNP
Bemutatta pénteken a határon túli magyar közösségekből érkező európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltjeit a Fidesz-KDNP.
Kárpátalját - a lista 9. helyén - Bocskor Andrea, a beregszászi magyar főiskola tanára, Vajdaságot - a 10. helyen - Deli Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagja, a Felvidéket pedig - a jelképesnek számító 21. helyen - Gubík László, a Magyar Közösség Pártja (MKP) ifjúsági szervezetének elnöke képviseli - közölte Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, a Fidesz-KDNP EP-választási listavezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
A magyar-ukrán együttélést kutató, a listán befutó helyen szereplő Bocskor Andrea bemutatkozásában azt ígérte, azért dolgozik majd Brüsszelben, hogy elősegítse Ukrajna európai uniós integrációját, és megjelenítse a kárpátaljai magyar közösség törekvéseit.
A Vajdaságban politizáló Deli Andor szerint az EP-listás hely lehetőséget ad az össznemzeti érdekek brüsszeli képviseletére, egyben "kiugrási lehetőség" a VMSZ-nek. Ő is kiemelte országa uniós integrációs folyamatát, amelyben "a VMSZ-nek hídszerepet kell játszania".
A Felvidéket képviselő Gubík László - aki egyike azon szlovákiai magyaroknak, akiket magyar állampolgárságuk nyilvános felvállalását követően fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól - úgy fogalmazott: "egy üzenetértékű lista jelképes helyének jelképes alakja vagyok". Jelezte, az MKP-nak - önerőből is - meg kell tartania brüsszeli képviseletét.
Azt már korábban bejelentették a kormánypártok, hogy Erdélyt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a diaszpóra magyarságát pedig Schöpflin György képviseli. Előbbi a Fidesz-KDNP-lista 3., utóbbi pedig 7. helyén szerepel.
Pelczné Gáll Ildikó a tájékoztatón azt mondta, a Fidesz-KDNP "nemzeti listája" lehetőséget ad arra, hogy a határon túli magyar közösségek is képviseltessék magukat.
Ismét hangsúlyozta, a pártszövetség minden jelöltje - ha lehetőséget kap - azért küzd majd, hogy a magyar érdekek maradéktalanul érvényesüljenek az Európai Unióban és az Európai Parlamentben. Küzdeni fognak azok ellen, akik Magyarország lejáratására használják fel az EP-t, valamint azok ellen is, akik az EU-ból való kilépés mellett érvelnek - mondta.
"Egy olyan EU a célunk, ahol önálló, szuverén nemzetközösségek és nemzetek tudják képviseltetni magukat és érdekeiket" - fogalmazott a Fidesz alelnöke, listavezetője, aki kérdésre hozzátette: kampányukat, benne országjárással, húsvét után kezdik meg. MTI 2014. április 19.
Alkalmassági minimumfeltételek
Még a kormányváltás idején bejelentették az RMDSZ politikusai, hogy az alkutárgyalások nyomán a román kormányfő magyar prefektust fog kinevezni Maros megye élére. A nagy dobveréssel beharangozott helycsere azonban elmaradt. A nyugdíjkorhatárt is meghaladó szociáldemokrata-párti kormánybiztos megőrizte a beosztását, a romániai magyarok érdekvédelmi képviseletét fölvállaló szövetség pedig – ennek ellenére – áldását adta az éppen hatalmon lévő kormányra.
A fentről lefele szétosztott helyeket rekordgyorsasággal elkapkodták a leghűségesebb pártkatonák, és egy percig sem merült fel annak a veszélye, hogy a káderosztályt megkerülve, egyszerű „mezei magyarok” is bekerüljenek a nagy téttel bíró hatalmi játszmába. Az első körben kinevezték a minisztereket, aztán az államtitkárokat, később pedig a központi állami-közigazgatási hivatalok vezetőit. Ennek a névsornak, valamint az EP-jelöltlistának a tanulmányozása során egy eléggé sajátos földrajzi eloszlást figyelhetünk meg. A korábbinál nagyobb szerepet kaptak a székelyföldi politikusok, valamint a kolozsvári elnöki holdudvarhoz tartozó jelöltek, de ugyanúgy előtérbe kerültek a szórvány, a Partium és Bukarest aspiránsai is.
A kártyaosztás nagy veszteseként Marosvásárhelyt említhetjük, hiszen annak ellenére, hogy itt található a legnagyobb számú, és az egyik leghűségesebbnek mondható RMDSZ-szavazótábor, mégsem jutottak helyhez az itteniek. Ez az aránytalanság még akkor is feltűnő, ha egyesek azzal érvelnek, hogy a mostani felállás a korábbi „vásárhelyi hegemónia” megtörése, valamint a helyi politikusok visszavonulása, kiöregedése és hitelvesztése miatt jött létre.
Természetesen a politikában nincsenek véletlenek. A meghozott döntések mögött minden bizonnyal olyan elemzések állnak, amelyek a kormányváltás által megszerezhető szavazatokat, valamint a hatalomgyakorlással együttjáró – elsősorban anyagi – előnyöket a lehető legnagyobbra becsülték. Előfordulhat, hogy az elemzők kimutatták, a vásárhelyi választók akkor is az RMDSZ-re szavaznak, ha a közösségük sorából nem neveznek ki senkit vezetői funkciókra. De az is lehet, hogy nem találtak olyan alkalmas személyt, aki megfelelő intelligencia- és képlékenységi hányadossal rendelkezzen ahhoz, hogy a román kormány csapatába bekerüljön. Nem ment át a „képességi” vizsgán. Ilyen szempontból talán nem is olyan nagy tragédia, hogy most az egyszer kihagytak minket a csapatból. Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók.
A még kiosztásra váró maradék helyeket is nagy valószínűséggel olyan személyeknek adják majd oda, akik eleget tesznek az eddig is előirt alkalmassági minimumfeltételeknek. De mit várhatnánk el a leendő Maros megyei magyar prefektustól? Talán azt, hogy a mindenkori román kormánytól különválasztható, a táskahordozói múlttól és a rokoni szálaktól független, a korrupciós ügyektől elhatárolható, képlékenységi tünetektől mentes politikai karrierrel rendelkezzen. Van ilyen az RMDSZ-ben? Ferencz Zsombor
Központ. Erdély.ma2014. április 19.
Vendégváros Budapesten (Sepsiszentgyörgy)
Húsz helyi zenész, a Cimborák Bábszínház és kézművesek népszerűsítik Sepsiszentgyörgyöt szombaton és vasárnap a III. Budavári Húsvéti Sokadalomban, de visznek magukkal Diószegi-féle pityókás kenyeret, hagyományos módon elkészített Bertis-termékeket, és bemutatják Háromszék vendégforgalmi értékeit is.
A hagyomány-művészet-gasztronómia jegyében szervezett budavári húsvéti vásáros fesztivál idei vendégvárosa Sepsiszentgyörgy, a háromszéki meghívottak a sokadalom első két napján mutatkoznak be. A rendezvény három napon keresztül reggeltől estig kínál programokat kicsiknek és nagyoknak, de főként a családoknak.
Több ezer látogatóra számítanak a koncerteken, gyermek- és felnőtt előadásokon, kézműves-foglalkozásokon, amelyek közül jó néhányat a sepsiszentgyörgyiek tartanak. Két előadással (Szegény ember királysága és Vitéz László csodaládája) vesz részt a Cimborák Bábszínház, fellép a Fabatka zenekar, valamint István Ildikó és barátai, táncházat tart a Folker együttes, és újból összeáll egy koncert erejéig a 2012-es sepsiszentgyörgyi utcazene-fesztivál nyertese, a Spontán zenekar. Incze Anikó gasztronómiai szakember készíti elő bemutatóra és kóstolóra a Diószegi- és Bertis-termékeket, foglalkozásokat tart a csernátoni Csiporkázó játszóház, szőni tanít a barátosi Bartók Erzsébet, nemezel Demeter Piroska, és ott lesz a tojáspatkolás kálnoki nagymestere, Kecskés József is. Aki pedig arra kíváncsi, milyen turisztikai látványosságai, üdülőhelyei vannak Háromszéknek, mindent megtudhat a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület jelen lévő tagjaitól.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 20.
Fölszállott a páva – Győztes a Tokos, közönségdíjas Vaszi Levente –
Kacsó Hanga Borbála, a Tokos Zenekar, a Cirkalom Táncegyüttes, Kaszai Lili és Fundák Kristóf lett kategóriájának győztese a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató versenyben szombaton.
Az énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájában a szolnoki Kacsó Hanga Borbála, a hangszeres szólisták és zenekarok között a kolozsvári Tokos Zenekar, a szóló és páros táncosok kategóriájában a budapesti Kaszai Lili és Fundák Kristóf lett győztes.
A táncegyüttesek közül a topolyai Cirkalom Táncegyüttes kapta a legtöbb pontot a zsűritől, amelynek elnöke Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, tagjai Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes, Agócs Gergely néprajzkutató, zenész és Diószegi László, történész, koreográfus, a Martin György Néptáncszövetség elnöke.
A közönségdíjas a kosteleki Vaszi Levente lett. A díjakat Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója adta át. Mint mondta, a „Fölszállott a páva című műsort jövőre a gyermekeknek hirdetik meg". dén mind a négy kategória győztesét az OTP Bank 2-2 millió forinttal, a közönségdíjas produkciót pedig az MTVA további 2 millióval jutalmazta. A vidéki hagyományőrzés különdíját – 1 millió forintot – az Alba Regia Néptáncegyüttes vehette át.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 1 millió forintos különdíjat adott át a határontúli hagyomány fenntartásáért végzett munkájáért a Szinvavölgyi Néptáncműhelynek.
AZ OTP 1-1 millió forintos különdíjait Kurdi Gábornak és Balogh Károlynak Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója adta át.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy határon túli és egy hazai kisebbségi produkciónak ajánlott fel 2-2 millió forintot. Az elismerést Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter adta át Tintér Gabriellának és a Bekecs Néptáncegyüttesnek. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy kultúrmissziót folytatnak a népzenészek, népdalénekesek és táncosok, mert azt bizonyítják, hogy lehet a népi kultúrát művelni és élni is vele a 21. században. Ebben benne van mindaz, ami bennünket magyarrá tett – fűzte hozzá.
Sebő Ferenc, a zsűri elnöke kiemelte: kivételes öröm, ha az ifjúság nem más országoktól levetett kacabajkát szed magára, hanem az évszázadok óta jól működő, saját kommunikációs rendszereit, illetve az újra felfedezett anyanyelvét használja a szórakozáshoz.
Az MTVA és a Hagyományok Háza közös tehetségkutató műsorát az M1, a Duna és a Duna World is élőben közvetítette.
MTI2014. április 21.
Nem indul Băsescu ellen bűnvádi eljárás mentelmi joga miatt
Nem indít bűnvádi eljárást a román legfőbb ügyészség Traian Băsescu államfő ellen, akit egy szociáldemokrata szenátornak és férjének megzsarolása miatt jelentettek fel a román Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai.
Az ügyészség pénteki közleménye szerint a vádhatóság eljárást indított az ügyben, de megállapította, hogy az alkotmány mentelmi jogot biztosít az államfőnek, ezért felfüggesztette az eljárás folytatását.
Băsescu a hét elején egy televíziós interjúban jelentette ki, hogy Gabriela Firea szociáldemokrata szenátor jobban tenné, ha polgármester férjének gyanús ügyeire figyelne, „mert megeshet, hogy este már nem találja otthon”. Firea tagja annak a parlamenti vizsgálóbizottságnak, amely Băsescu lányának 290 hektáros telekvásárlását vizsgálja. Ioana Băsescu egy román állami banktól felvett egymillió euró értékű hitelből vásárolta a telket.
Băsescu ellen Firea külön tett feljelentést, a PSD 175 törvényhozója, Victor Ponta miniszterelnökkel az élen egy másik büntetőjogi keresetet is benyújtott az ügyészséghez. A vádhatóság közlése szerint a két feljelentés ügyében egy vizsgálatot indítottak, de ennek folytatásában ideiglenes akadályt jelent Băsescu mentelmi joga. A román alkotmány alapján az államelnök mentelmi joggal rendelkezik, és a parlament legalább kétharmados többséggel és csak hazaárulás vádja miatt kezdeményezhet ellene vizsgálatot.
Az utóbbi napokban a jobboldali Băsescu és a baloldali Ponta között több éles szóváltás volt, amit politikai megfigyelők az idei romániai EP- és elnökválasztás számlájára írnak. Erdély.ma. Székelyhon.ro2014. április 21.
Csíkszeredában közösségi ünnep az eledelszentelés
A húsvéthoz tartozik az ételszentelés hagyománya. Ennek a székelyföldi katolikusok között is nagy jelentősége van. Csíkszeredában a főtéren tegnap több ezren vettek részt az ünnepi eseményen.
Itt, a papi áldást várva, a Kárpát-medence legnagyobb eledelszentelésén készült Oláh Gál Elvira tudósítása.
A mikrofon előtt előbb az ünneplőbe öltözött Erőssék családfője szólalt meg: ezt a hagyományt az őseinktől hozzuk, és tartozunk annyival az utógenerációnknak, hogy továbbadjuk. Hozzátette: ebben nőttünk fel, ez életünknek része.
Erőssné pedig elmondta, hogy a kosarukba idén is az került, ami hajdanán a nagyszüleikébe is, vagyis sonka, bárány, az általuk készített írott tojás. Az én kosárkámban is tojás és kenyér van – jelentette ki büszkén Erőssék gyermeke.
A sorban állok fegyelmezetten vesznek részt a szertartáson.
Népünk az évszázadok során hozzászokott a fegyelemhez, katonanemzet vagyunk – mondta Darvas Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt templom plébánosa, az eseményről, amely ma már nem egyszerű szertartás, hanem valódi közösségi ünnep.
Kossuth Rádió. Székelyhon.ro2014. április 21.
A méltányosság döntsön Köröstárkányban"
Idén is megtartották a Pro Tharkan Egyesület szervezte megemlékezést nagypénteken a köröstárkányi emlékműnél, melyet újabb viszály övez. Jelen volt mások mellett Bíró Zsolt MPP-elnök, illetve Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke is.
Ahogyan már szinte hozzátartozik a Köröstárkányban tartott nagypénteki megemlékezésekhez, a délelőtti istentiszteletről távozók jórésze megállás nélkül ballagott el az első és második világháború, illetve az 1919 húsvéti mészárlás áldozatainak emlékét őrző, 1999-ben avatott emlékmű előtt. Az eddig is megvolt feszültséget (a falu egyik része a vérengzés dátum szerinti évfordulóján, a másik része a mindenkori nagypénteken tart megemlékezést) tovább szítja, hogy az emlékművet egy turulmadárral kívánják kiegészíteni, amit elvileg mindenki támogat, ám a kivitelezés módjában vannak nézetkülönbségek (lásd. BN, március 31.). A mintegy 70 megjelentet (köztük kéttucatnyi cserkészt), kiknek nagyobb része meghívott és vendég volt, Gábor Ferenc, a Pro Tharkan Egyesület elnöke köszöntötte, az emlékmű kerítésén fáklyák lobogtak, illetve a román, magyar, EU-s, a tárkányi és a Magyarok Világszövetségének zászlaját lengette a szél (a publikum soraiban még egy Jobbik Magyarországért Mozgalom-zászlót is lobogtatott a kellemes tavaszi szellő).
Döntsön a méltányosság
A felszólalók sorában először dr. Csapó József volt szenátor, az emlékmű védnöke méltatta Gábor Ferenc érdemeit az emlékműállításban, szerinte kötelességünk emlékezni a nemzetet próbára tevő nagy eseményekre. Bíró Zsolt, az MPP országos elnöke, mint a már említett turul adományozója, egyebek mellett arról beszélt, hogy nagypéntek nélkül nincs feltámadás, az emlékmű kiegészítésének szánt madár pedig már a jövőbe vetett reményt jelképezné. Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetségének alelnöke Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus-át mondta el, majd Patrubány Miklós MVSZ-elnök állt a mikrofon elé. "Személyes kudarcként élem meg, hogy a köröstárkányiak összefogása ma távolabbinak tűnik, mint valaha", fogalmazott a "turul ügyre", illetve a két időpontban tartott megemlékezésekre utalva, hozzátéve: mindkét fél tud cáfolhatatlan észérveket felsorakoztatni, melyekkel nem lehet igazságot tenni. Meglátása szerint egy megoldás van: "a méltányosság kell döntsön", mégpedig azok javára, akik annak idején kiharcolták az emlékművet.
Szorosabb együttműködés
Patrubány Miklós külön méltatta a Pinka-völgyi települések több mint 500 kilométert utazott küldöttségeinek jelenlétét. (Tíz magyarok, horvátok és németek lakta nyugat-magyarországi település - Alsócsatár, Felsőcsatár, Horvátlövő, Kisnarda, Magyarkeresztes, Nagynarda, Németkeresztes, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa - ellenszegülve a trianoni döntésnek kiharcolta 1923-ban megtörtént visszacsatolását az anyaországhoz Ausztriától - szerz.megj.). Mint mondta, az MVSZ közreműködésével szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszenek a Fekete Körös-völgyi magyar falvak és a Pinka-völgyi települések között. A beszédek közt szavalatokkal közreműködtek a cserkészek, illetve Lajter Márkó érsemjéni/debreceni diák, utánuk pedig harangszó kísérte az egy perces néma főhajtást, majd koszorúzás következett, és a himnuszok eléneklésével ért véget az ünnepség, mely után a szervezők a kultúrházba várták nagypénteki böjtös ebédre a vendégeket.
Rencz Csaba. erdon.ro2014. április 21.
Születése 110. évfordulóján emlékeztek Sass Kálmánra
Születése 110. évfordulóján kiállítás nyílt Sass Kálmán mártír lelkipásztor emlékére, és a róla elnevezett díjat is átadták az elmúlt csütörtökön Érmihályfalván.
Nagycsütörtökön délután, az úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet előtt az éppen aznap, április 17-én, de 110 évvel korábban, 1904-ben született Sass Kálmán mártír lelkipásztorra emlékeztek utolsó szolgálati helyén, Érmihályfalván. “Egy olyan Isten nélküli világban szolgált, amikor mégis tudott példamutató lenni jellemével, szeretetével, (…) a haza és a nemzet fáklyájaként égett el Krisztus oltárán” – fogalmazott a lelkész emlékére összeállított kiállítás imaterembeli megnyitóján Balázsné Kiss Csilla lelkész. Id. Szilágyi Ferenc költő-képzőművész, presbiter Sass Kálmán életútját elevenítette fel születésétől az 1956-ot követő megtorlás részét képező 1958-as kivégzéséig. Reméljük, eljön az idő, amikor nem csak az egyház védőpajzsa mögött lehet emlékezni, utalt a méltató arra, hogy Sass Kálmánt máig nem rehabilitálták.
Sokatmondó dokumentumok
Jelen volt a néhai lelkész egyik fia, dr. Sass Huba tanár, aki gyerekkorából idézett fel emlékeket, a békés és a megpróbáltatásokkal teli esztendőkből egyaránt. Elmondta, hogy a román állammal szemben 22 pere volt a családnak, ami egyrészt a rehabilitálást, másrészt a vagyoni kártérítést érintette – az eredményt mindkét esetben tudjuk… A kiállítás anyagát Balázsné Kiss Csilla mutatta be, s abban megtalálhatóak a Sass családot bemutató fotók, iratok éppen úgy, mint a helyi református egyházközség életére vonatkozó dokumentumok, vagy Sass Kálmán meghurcolásának bizonyítékai is. A kiállítás pünkösdig tekinthető meg.
Emlékév
Ugyancsak az esemény adott alkalmat a Sass Kálmán Díj első átadására. Mint Kovács Zoltán főgondnok elmondta, az ideit Sass Kálmán-emlékévnek nyilvánította az egyházközség, és ennek során egyéb események mellett szeretnék felavatni a lelkész emlékhelyét a temetőben (melynek alapkövét a reformáció legutóbbi emlékünnepén tették le). Ebbe a sorba tartozik az ezután mindig április 17-én átadandó díj alapítása, és mostani első átadása is, amivel az évente konfirmált fiatalok legügyesebbjeit jutalmazzák, kilétükről pedig szavazással maguk a konfirmálók döntenek. A díjat idén Hengye Kincső és Papp István érdemelte ki, de mivel nagyon szoros volt a verseny, két különdíjat is átadtak Kovács Csengének és Csomós Rolandnak. Balázsné Kiss Csilla elmondta még, hogy készülnek Sass Kálmán összesített teológiai munkáinak kiadására, majd az ünnepség a néhai lelkész kedvenc nótájának eléneklésével zárult: Krasznahorka büszke vára…
Rencz Csaba
erdon.ro2014. április 21.
Már négy halottja van a dél-romániai árvizeknek
Négyre emelkedett hétfő délután a dél-romániai árvizek halálos áldozatainak a száma. Gabriel Oprea kományfőhelyettes szerint korábban eltűntnek nyilvánított személyekről van szó, akik nem hallgattak a hatóságok felszólítására, és nem hagyták el időben az otthonaikat.
Hétfő délután 37 település volt víz alatt, legnagyobb részük Teleorman megyében. A hatóságoknak a nap folyamán összesen 248 személyt kellett kimenekíteniük otthonaikból. A hidrológusok tájékoztatása szerint a Teleorman megyei Vedea folyó árterületén továbbra is vörös jelzésű árvízriadó van érvényben. maszol/mediafax.ro2014. április 22.
Árvíz dúl az ország déli részén
Több száz gazdaságot árasztott el a víz, több tucat embert – köztük terhes nőket és gyerekeket – kellett kimenekíteni otthonaikból vasárnap, miután kiöntöttek a folyók az ország déli részén, Teleorman, Olt, Argeş, Ialomiţa és Prahova megyében – számoltak be a hírtelevíziók.
A víz több száz hektár termőföldet és hidakat tett tönkre, utakat tett járhatatlanná. Több településen szünetelt az áramszolgáltatás. A helyzet továbbra sem nem javul: a hidrológusok vasárnap délután meghosszabbították a harmadfokú, piros jelzésű árvízriadót Teleorman, Prahova és Ialomiţa egyes folyóinak árterületére, és narancs jelzésű árvízriadót bocsátottak ki további hat megyére.
Emberéleteket is követel az árvíz. A parhova megyei vészhelyzeti felügyelőség munkatársai most is keresik azt a személyt, aki vasárnap eltűnt az áradásban. Szemtanúk szerint a felduzzadt patak vizébe esett, azóta sem találják. Buzau megyében két másik férfit vitt el az ár, akik át akartak kelni a folyón egy általuk összetákolt tutajon, hogy a túloldalon evő eszetnáról elhozzák a tejet. A gyors sodrású folyó azonban beborította őket a vízbe.
marosvasarhelyiradio.ro / Digi24 / Rador. Erdély.ma