udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 5851-5880 | 5881-5910 | 5911-5940 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. november 15.
A szórványban is prioritás a szakoktatás
Budapesten, a Magyarság Házában ülésezett csütörtökön, november 13-án a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Szórvány Szakbizottsága Grezsa István miniszteri biztos elnökletével. Napirenden szerepelt a 2014 – A külhoni magyar felsősök éve program eredményeiről szóló beszámoló, valamint tájékoztatás a 2015 – A szakoktatás éve kiemelt programjavaslatról, amelyről a MÁÉRT plenáris ülése dönt jövő héten.
A találkozón Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal – Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese az Iskolák veszélyben című kutatási programról beszélt, amelynek az RMDSZ partnerszervezete volt.
"Erdélyben célkitűzésünk egy olyan szórványoktatási hálózat kialakítása, amely demográfiailag fenntartható, és amely minél nagyobb mértékben megfelel a munkaerőpiac igényeinek. Ilyen szempontból is jó választás, hogy a 2015-ös év kiemelt programjavaslata a szakoktatást célozza meg. Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a szórvány cselekvési terv keretében olyan programokat működtet, amelyek a szórványoktatás területén zajlanak. Kormányzati szerepvállalásunk egyik kiemelt célkitűzése az anyanyelvű oktatás feltételeinek biztosítása a szórványban is, mindezek ellenére a tapasztalat azt mutatja, hogy az igények meghaladják a lehetőségeket, ezért a magyar kormány támogatáspolitikája fontos szerepet játszik a szórványoktatás jövőjében" – emelte ki felszólalásában Winkler Gyula, aki az RMDSZ képviseletében vett részt az ülésen.
Az EP-képviselő a Magyar Szórvány Napjának erdélyi programjairól is tájékoztatta a jelenlevőket, ismertetve a medgyesi és nagyszebeni szórványnapi programokat. "A MÁÉRT Szórvány Szakbizottságának döntése értelmében az egész Kárpát-medencében megünnepeljük a Magyar Szórvány Napját. Igyekeznünk kell minél láthatóbbá tenni ezt az ünnepet a térség összes közösségében, hogy november 15-e alkalmat teremthessen a szórványra való odafigyelésre" – hangsúlyozta Winkler Gyula. Elmondta, Erdélyben a központi rendezvények mellett több közösségben is tartanak szórványnapi ünnepséget, például a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban pénteken délelőtt indítják a Fogadj örökbe egy műemléketprogramot, délután a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum dísztermében szerveznek Hunyad megyei konferenciát. Winkler Gyula ugyanakkor méltatta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet csütörtöki budapesti konferenciáját, amelyet a Magyar Nyelv Napja (november 13.) és a Magyar Szórvány Napja (november 15.) alkalmából szerveztek.
Nyugati Jelen (Arad)2014. november 15.
Tallózás az események között
Megéri a kultúrába fektetni
Sajtó és kultúra címmel, a Pro Presens Alapítvány szervezésében és Arad Municípium Polgármesteri Hivatala támogatásával vont mérleget, és tájékoztatta olvasóit csütörtökön délután a Nyugati Jelen napilap az idei év legfontosabb magyar kulturális eseményeiről. A Jelen Ház dísztermében megtartott találkozó célja volt feleleveníteni azokat az aradi, illetve Arad megyei rendezvényeket, melyekkel a szervezők jelentős mértékben hozzájárultak a magyar kultúra ápolásához, gyarapításához, hagyományaink fenntartásához.
A műsort Siska Szabó Zoltán fotóművész kiállítása tette színessé, a gondosan összeválogatott, a szerkesztőség télikertjében, illetve titkárságánál kifüggesztett természetfotókat egyébként év végéig meg lehet tekinteni. A Jelen Könyvesbolttal szembeni helyiségben ugyanakkor a megye kulturális eseményeinek sokszínűségét tükröző tematikus kiállítás nyílt, ami november végéig fogadja látogatóit. Szintén a Jelen Könyvesbolt szomszédságában, pontosabban annak előterében tekinthető meg Móré Sághi Annamária faliszöttes kiállítása.
A vendégek a fényképek szemrevétele után felvonultak a Jelen Ház nagytermébe, ahol előbb Siska Szabó Zoltán QUO VADIS NATURA? című vetítését nézhették meg, majd Bege Magdolna főszerkesztő bevezetője után Cziszter Kálmán aradi városi tanácsos mondott köszöntőt, kihangsúlyozva, örömmel tölti el, hogy egy olyan környezetben lehet, ahol a művészetek valamennyi ága otthonra talál, és reményét fejezte ki, hogy a magyar kultúra megőrzéséért folytatott munkát a további évtizedekben nemcsak itt, hanem az önkormányzat szintjén is folytathatják a magyar tanácsosok által.
Az eseményen bemutatkozott a Nyugati Jelen napilap legifjabb és egyben legújabb munkatársa is: Gál Zoltán Csaba, Radnóti Miklós Éjszaka, valamint Fáy Ferenc Kiáltás Arad felé című költeményét szavalta el.
Heltai Jenő: A vén kocsis dala című versét a Lippai Degré Alajos Irodalmi Kör elnöke, Czernák Ferenc adta elő lelkesen és meghatottan, hiszen épp aznap ünnepelte születésnapját.
Balta János a napilapban a 2014-es év során megjelent magyar kulturális eseményekből emelt ki néhányat, megjegyezve, a magyar érdekvédelmi szervezetek, egyesületek, alapítványok tartalmas évet zártak, hála nekik, a magyarság nem szenvedett hiányt a hagyományőrző programokban. Elmondta, a rendezvények számát tekintve képtelenség lett volna mindet felsorolni, de azt talán érdemes megjegyezni, hogy a magyar értelmiségiek fáradhatatlan munkájának köszönhetően, bíztató, hogy olyan településekben is kezd pislákolni a remény a magyar kultúra újjáélesztésére, ahol a magyarok száma elenyésző a többi magyarlakta településekhez képest. A falvak, községek magyar vezetői kezdik tudatosítani, hogy nem csak az utakba, infrastruktúrába kell fektetni, hanem a kultúrába, a művelődésbe is.
– A Kölcsey Egyesület programjai, az általuk kiadott Havi Szemle, a Kölcsey Diákszínpad előadásai, az Aradi Alma Mater programjai, az általa kiadott Szövétnek, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete által szervezett programok, a Szabadság-szobor Egyesület rendezvényei, az Aradi Magyar Színház, a Kamaraszínház és a temesvári Csiky Gergely Állami Színház aradi előadásai, a Jelen Házban, illetve a Csiky Gergely Főgimnáziumban szervezett programok, a Tóth Árpád Irodalmi Kör rendezvényei, a Klió és a Delta galériák kiállításai, az Aradi Filharmónia koncertjei, az In Memoriam 1956 Egyesület programjai, valamint más civil szervezetek egyesületek rendezvényei együtt, pezsgő közművelődési életet biztosítanak az aradi magyarság számára – mondta.
Mindeközben a háttérben az újság hasábjairól válogatott, különféle momentumokat megörökítő mintegy 200 fénykép került levetítésre. Az est kellemes záróakkordjaként a kisiratosi Rónasági citerazenekar négy tagja oldotta a résztvevők hangulatát, az esemény állófogadással zárult.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)2014. november 15.
A hűség jutalma: „Jöjjetek, Atyám áldottai…”
Minden népnek megvannak a jeles egyházi és világi személyiségei. Így emlékezhetünk meg Túrmezei Erzsébetről, aki a magyarországi Tamásiban született 1912-ben. Istentől nyert költői képessége révén, már 6 évesen írt verseket. A gimnáziumot Sopronban, egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–német szakos tanári diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt hívta el Isten a diakonissza szolgálatra. A Fébé Diakonissza Egyesület keretében vasárnapi iskolai munkában vett részt, leányköröket vezetett és gyülekezeti evangélizációkat végzett. Munkatársa volt a Fénysugár és a Kis-Harang c. Fébé újságoknak. Kilenc alkalommal vezetett népfőiskolai kurzust leányok számára, akik ötven év után is évente összejönnek közös igehallgatásra és imádságra. 1938-tól jelentek meg verseskötetei. Költeményeinek hitet sugárzó és hitet ébresztő mondanivalója evangélikus egyház határán túl is jelentős. Verseit szeretettel fogadják a teljes Kárpát-medencében. Hűségesen végezte Istentől kapott megbízatását 2000 májusában bekövetkezett haláláig.
Drága magyar nemzettársaim! Alapvető fontosságú, hogy az értékek hatalmas gombolyagából melyik szálat húzzuk ki és ragadjuk meg. Csak az isteni értékek emelik ki életünket süllyedő állapotából. Ez érvényes mind egyéni, mind pedig egész népünk életére. Ha nemzetünk nem akar megújulni, – sajnos – szétporlik. Szükség lenne odafigyelni a hűséges istenfélő “csillagok” példamutató életére. Ilyen hűséges élete volt Túrmezei Erzsébetnek is, aki 1984 júniusában Aradra látogatott a belvárosi baptista gyülekezet meghívására. Nem sokkal később, a Budapesti Evangélikus Világtalálkozón egy külföldről érkezett vendégcsoport irányításával bízzák meg. Ebben a munkában nagyon kimerül és infarktussal kórházi kezelésre szorul. Felgyógyulása után kórházi élményeit szívhez szóló költeményben örökíti meg.
Túrmezei Erzsébet nemzetünk egyik Istenfélő, hűséges csillaga
Infarktus után
A szívem nem a régi.
Valami elhalt benne.
Gondosan figyelik, mérik
lüktetését és dobogását.
Adagolják a gyógyszereket.
Javallják a csendesebb életet.
Kicserélni már nem lehet.
De nekem új szívem is van.
Te adtad, Istenem.
Csoda történt velem:
Tied lett az enyém
enyém lett a tied
S tudom, Te is vizsgálod, figyeled
szüntelen ezt a szivet.
Dobog-e másokért?
Dobog-e érted?
Hallgatod,
tisztogatod. Hadd legyen hófehér!
Mossa meg az értem hullt, drága vér!
Ne szennyezze semi salak…
hogy ha hazahívsz engem,
színről-színre láthassalak!
Bátkai Sándor
Nyugati Jelen (Arad)2014. november 15.
VII. Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok
Arany János daloskönyvére a régiségpiacon akadtak rá
Dr. Szász Pál Magyar Ház csapatának szervezésében, 225 mulatozó kedvű bálozó gyűlt össze Enyedről, Búzásbocsárdról, Torockószentgyörgyről, Hariból, Gyulafehérvárról, Magyarlapádról, Becéből, Miriszlóról, Felvincről, Tövisről, Lőrinczrévéről, Marosújvárról, Csombordról, Vajasdról, és még néhány helyről.
A műsorban fellépett a vajasdi és a felenyedi tánccsoport. Váradi Dani zenéje sokakat táncra buzdított. Kiemelt vendége volt a bálnak Hegedüs Csilla államtitkár, az RMDSZ nőszervezetének alelnöke, aki bejelentette, hogy az idén is megszervezik a „mosolygós karácsonyt.” A hajnalig tartó bál igen jó hangulatban zajlott, dicsérve a szervezők munkáját.
Szabadság (Kolozsvár)2014. november 15.
A magyar szórvány napja
2011 óta november 15., Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja a magyar szórvány napja. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nagyváradi kongresszusa a Hunyad és a Kovászna megyei tisztségviselők javaslatára 2011. február 27-én határozatot fogadott el, amelyben november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját a magyar szórvány napjává nyilvánította. Amiatt döntött így, mert az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, s közülük is a szórványban élők a legveszélyeztetettebbek.
Első alkalommal 2011. november 12-13-án az erdélyi központi ünnepségek helyszíne a Hunyad megyei Déva volt. Az RMDSZ szórványkonferenciájának központi gondolata az volt: fel kell mérni a szórványban élő romániai magyarság valós helyzetét, hogy megőrizhesse identitását, s hogy fékezni lehessen az asszimilációs folyamatot. A résztvevők megállapították, hogy a szórványkollégiumok létrehozása, működtetésük és fejlesztésük segítése, a magyar diákok ingázását vagy bentlakását lehetővé tevő programok, valamint az ezekhez kapcsolódó, a tanárok ingázását segítő támogatások jelentős mértékben hozzájárulnak az anyanyelvű oktatás beindításához és megerősítéséhez olyan térségekben, ahol a magyar nyelvű oktatás feltételei nem biztosítottak. A dévai megyeháza előtti téren emlékoszlopot avattak Barcsay Ákos erdélyi fejedelem tiszteletére, a kétnapos rendezvénysorozatot kulturális események, színházi és filmelőadások, kiállítások gazdagították.
Az ünnep alkalmából alakult meg Brassóban 2011. november 13-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szórványtanácsa is, amelynek alapjait a 2011. májusi temesvári Szórvány és nemzetépítés című konferencia rakta le. A naphoz kapcsolódóan 2011. november 22-én Budapesten a Parlamentben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szórvány-diaszpóra munkacsoportja is.
A 2012. évi rendezvények során az RMDSZ vezetői emléktáblát avattak Áprily Lajos brassói szülőházán. 15-én Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a magyar szempontból szórványnak minősülő kilenc erdélyi megye képviselőinek és az RMDSZ szakpolitikusainak részvételével rendezett konferencián bejelentette, hogy két évtizedes stratégiaírás után a szórványmentésben eljött a pragmatikus cselekvés ideje. A szövetség szórványmenedzser-szolgálatot indított, 14 szórványkollégium működését támogatja és a Székelyföld - szórvány partnerség kiépítésével próbálja megakadályozni a településeiken tíz százalék alatti arányt képviselő, elszórtan élő magyarok beolvadását a többségi nemzetbe. Az RMDSZ műemlék-örökbefogadási programot is indított az erdélyi magyar kisközösségeknek, elsőként a brassói Áprily Lajos Főgimnázium küldöttsége vehette át Kelemen Hunortól az Örökségünk Őre címet, amiért az iskola jelképesen örökbe fogadta az 1913-ban megsemmisült brassói millenniumi emlékmű megmaradt darabját.
2013-ban a magyar szórvány ünnepe kiterjedt az egész Kárpát-medencére: erről a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága határozott 2013 májusában. A magyarországi központi eseményt november 12-én Budapesten, a Magyarság Házában tartották. A résztvevők szakmai konferencián tekintették át az erdélyi, a vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai szórványstratégiákat, a szórványban folyó oktatást és nyelvoktatást, az asszimiláció jelenségét és a szórványkollégiumok helyzetét. A Kárpát-medencei magyar szórvány napja gálaműsorral zárult Csángó kultúra - élő értékeink címmel, és a látogatók megtekinthették Az elhagyott idő - 33 év a moldvai csángók között című gyűjteményes fotókiállítást, amelyet Csoma Gergely munkáiból állítottak össze.
Az ünnep alkalmával 2013-ban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) több mint ötven helyszínen tartott rendezvényt és ültetett fát. Toró T. Tibor EMNP-elnök Kolozsváron kijelentette: a szórvány kérdését távol kell tartani a pártpolitikától, de valamennyi politikai szervezetnek felelőssége a szórvánnyal foglalkozni. Az EMNP szemléletében a szórványközösségek a nemzet határait jelzik. "Évről évre megnézzük majd a nemzethatáron ültetendő fákat, és számba vesszük a 'határőröket', segítünk nekik abban, hogy el tudják végezni a szolgálatot" - mondta.
Az RMDSZ 2013-ban Nagyenyeden bemutatta azt a kiadványát, amely a 2009-ben indított Székelyföld - szórvány partnerség addigi eredményeit összesítette. Elhangzott, hogy Kovászna megye Hunyad, Szeben, Brassó és Fehér megye szórványközösségeit gondozza, Hargita megye Beszterce-Naszód és Temes megye, valamint a Fehér és Kolozs megye határvidékének számító Aranyosszék szórványközösségeibe viszi a programokat. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban tartott tanácskozáson Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy "semmiféle ellentét nincsen és nem is lehet a tömb és a szórvány érdeke között. A kettő kiegészíti egymást." Az egymásrautaltság példájaként az Összetartozunk programot említette, amelynek keretében a székelyföldi önkormányzatok a szórványnak szánt programokat támogatnak.
A 2014. évi, negyedik magyar szórvány napja alkalmából - a magyar nyelv napjával összevontan - csütörtökön konferenciát tartottak a budapesti Magyarság Házában. Az előadók a nemzeti identitás sarokköveként említették a nyelvkérdést, az asszimilációt pedig a szórványban élő magyarság legnagyobb ellenségeként, amely ellen közös gondolkodással lehet fellépni. Erdélyben 2014-ben Szeben megye lesz a házigazda, Déva, Brassó és Nagyenyed után most Medgyes és Nagyszeben ad otthont az itteni központi rendezvényeknek. Medgyesen a Városi Művelődési Ház Traube termében tart szórványkonferenciát az RMDSZ, majd a nagyszebeni Thália Színházban gálaműsorral zárul a központi program.
nagykaroly.szatmar.ro2014. november 15.
Victor Ponta ne feledd, Erdély nem akar téged!"
A csendőrség becslése szerint több mint 10 ezer – egyes lapok szerint 15 ezer – kolozsvári skandálta péntek este teli torokból azt, hogy „Victor Ponta ne feledd, Erdély nem akar téged”. A demonstráció a Főtérről indult, a tömeg levonult a Mărăști negyedbe, majd visszatért a Béke térre.
„Victor Ponta igenis képes egyesíteni Románia lakosságát, még ha csak egy ellene szóló tüntetés erejéig is!” – jelentette ki a tüntetésen az egyik vezérszónok. A Mátyás-szobor előtt felolvasták a hétpontos Kolozsvári Nyilatkozatot, amelynek megfogalmazói többek között a jogállamiság tiszteletben tartását, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását követelik. A tömeg hangos ovációval fogadta a nyilatkozat mindegyik pontját.
A megmozdulás szónokai elmondták, elsősorban az ellen tiltakoznak, hogy a választások első fordulójában szervezési hiányosságok miatt a külföldi románok jelentős hányada nem tudta leadni szavazatát. Kijelentették, fennáll annak a veszélye, hogy ez a második fordulóban is megismétlődjék.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint hasonló megmozdulások zajlottak péntek este Temesváron, Nagyszebenben, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Aradon és Brassóban, valamint Bukarestben is. Az Agerpres hírügynökség ugyanakkor Victor Pontát támogató megmozdulásokról is hírt adott. Galacon mintegy háromezren, Gyulafehérváron mintegy ezren, Besztercén és Nagybányán több százan vettek részt Victor Pontát támogató tömegrendezvényeken.
A Mărăști negyedbe induló tüntetők kormány- és Ponta-ellenes transzparenseket tartott a magasba, némelyik üzenete (Koloszvár=KLAUSenburg) egészen frappánsra sikeredett, és felbukkant a múlt szombati tüntetésről ismert Mickey Mouse is. A lakótelepen sokan csatlakoztak a demonstrációhoz, mások az ablakból tapsoltak az utcán menetelőknek, zömében fiataloknak. A tömeget csendőrök kísérték az útvonalon, különösebb incidensek nem történtek.
A szervező civilek utolsó sétaként hirdették meg a felvonulást. Amint az egyik közösségi portálon kifejtették, azért gondolják utolsónak, mert ha Victor Ponta elveszti a választást, nem lesz már szükség, ha viszont megnyeri, nem lesz már lehetőség hasonló megmozdulások szervezése.
Nagy Kamilla/MTI
maszol.ro2014. november 15.
Képeslapok, barokkos próza, utazások ihlette költészet
Régi képeslapok internetes elérhetőségéről esett szó az Arcadum Adatbázis Kiadó rendezvényén péntek délután a Karácsony Benő teremben, miközben a G.Caféban a 10 éves Bookart kiadó tartotta könyvbemutatóját, a Radnóti Miklós teremben pedig a Pallas Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent Kós Károly publicisztikája című kötetet mutatták be. Az olvasók, a könyvbarátok küzdve a bőség zavarával, sok esemény közül választhattak a 20-ik könyvvásár második napján is.
A Pesti Kaligramm Kiadó jelentette meg Giambattista Basile A mesék meséje, avagy a kicsik mulattatása című kötetet, amelynek fordítója Király Kinga Júlia, aki délután várta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének standjánál az olvasókat. A 16-ik század végén, 17-ik század elején született olasz, pontosabban ó-nápolyi nyelvű szöveggel akkor találkozott a fordító, amikor eleve velencei szövegeket kutatott, azokat fordított. Közben feltűnt neki a forrásanyag hiánya, az, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban még említés sem esik erről az írásról – mesélte a maszol.ro érdeklődésére az olasz szöveg fordítója, aki öt évig dolgozott a munkán, hol nagyobb „erőbedobással”, hol kisebb energiával, végül mindent belevetve hozta létre a magyar nyelvű kötetet, amelyet elsősorban felnőtteknek, 15-16 éves kornál idősebbeknek ajánl.
A kiadó egyből rábólintott a szöveg megjelentetésére, a folyóiratok is folyamatosan kérték tőle a részleteket, illetve tanulmányokat, rádióinterjúk is készültek ezzel kapcsolatban, remélhetőleg a kötet az olvasókhoz is megtalálja az utat – véli Király Kinga Júlia. „A kiadóm azzal biztat, ne az eladott példányszámok alapján mérjem a sikert” – fogalmaz a fordító.
Válogatások korábbi köteteiből a most megjelent Nagy Attila költő tizedik verseskötete. A gyűjteményes kötet 193 verset tartalmaz ciklusokba szerkesztve – ismertette Sarány István szerkesztő, a Pallas Akadémia Könyvkiadó munkatársa. A szerző versírásról, ihletről, az orvosi munka és a költészet kapcsolatáról, párhuzamáról, sajátosságairól beszélt, utazásokról, amelyek meghatározták költészetét.
Antal Erika
maszol.ro2014. november 16.
Először rendezték meg a magyar szórvány napját Szászrégenben
A magyar szórvány napját ünnepelték a hétvégén Szászrégenben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete által rendezett táncos-zenés ünnepi műsoron az Ady István vezette magyarfülpösi Szivárvány Alapítványnak gyűjtöttek adományokat.
Péntek este az Eugen Nicoară Művelődési Házban népes közönség vett részt az első alkalommal megrendezett szórványnapon. A rendezvény a Rügyecskék néptánccsoport fellépésével kezdődött, majd Ady István magyarfülpösi református lelkipásztor a Szentírás szavaival köszöntötte a jelenlévőket. Ezután Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének elnöke mondott beszédet, hangsúlyozván, hogy a legnagyobb problémákkal küzdő nemzetrész a szórvány, a magyar szórvány napja pedig az összmagyar szolidaritás megerősítése, végezetül pedig arra intett, hogy ne hagyjuk magukra, és lehetőségeink szerint támogassuk az elszigeteltségben, az beolvadással fenyegettetett közösségeket. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Partl Alexandra Petra konzul köszöntötte az egybegyűlteket. „A történelem bizonyítja: a folyamatok kiteljesedése nem szükségszerű, meg is lehet állítani, vissza is lehet fordítani azokat. Mindehhez erőfeszítések, komoly elképzelések, tervek kellenek” – fogalmazott.
A konzuli köszöntő után Bodor Vera, a magyarfülpösi iskola tanítónője vázolta fel az 1999-ben alakult Szivárvány Alapítvány történetét, mely a helyi református közösség és annak holland testvérgyülekezeti kapcsolatából született. 2003-ban épült az az épület, mely a mai napig is otthont nyújt a faluban újraindított óvodai és elemi iskolai magyar oktatásnak, illetve a bentlakásnak. „Olyan gyerekek kerülnek Magyarfülpösre, akik önhibájukon kívül nem tanulhatnak anyanyelvükön, és emellett élet-halál harcot vívnak a mindennapi betevő falat megszerzéséért, és gyakran szembe kell nézniük az otthoni erőszakkal és alkoholizmussal” – ecsetelte a pedagógus, hozzátéve, hogy mindezek ellenére a gyerekek hétvégére mindig hazamennek, mert nem szeretnék kiszakítani őket családjaikból. A fülpösi Szivárvány Házban 14 gyerek tanul, a gyerekekről gondoskodó Szászrégeni Szórványkollégiumnak pedig jelenleg tíz bennlakója van
A felszólalások után a Gyöngyvirág, a Kisfülpösi Verőfény és a Beresztelki Lángvirág néptánccsoportok ropták a táncot, Gyéresi Ibolya Kreszencia és Ungvári Anita Bíborka szavalatai emelték az ünnepélyességet, Borbély Bartis Zsuzsa népdalai, illetve Ördög Tímea és Ördög Ödön, majd Bodor Renáta könnyűzenei előadása lazították az est hangulatát.
„Remélem, hogy egy kicsit felrázza a magyarságot ez a rendezvény. Elfásultunk, de azt hiszem, hogy nemcsak a régeni és a fülpösi magyarság. Látni a gyerekek táncát, hallani a népdalokat – ennél csodálatosabb érzés nem is kell a feltöltődéshez” – fogalmazott érdeklődésünkre Ady István.
Nagy Andrást volt szászrégeni polgármester, alprefektus a városbéli magyar önkormányzati képviselőkkel közösen vett részt a rendezvényen. „Ez egy teljesen politikamentes dolog, végre tanulnunk mindannyiunknak keresztülnézni a politikán, és ráeszmélnünk arra, hogy magyarok vagyunk, és egymáson segítenünk kell. Egymás szemébe kell tudnunk nézni, és őszintén kezet kell fognunk egymással, hiszen így van ez rendjén” – mondta a szászrégeni RMDSZ elnöke.
Varga Loránd, az Erdélyi Magyar Néppárt szászrégeni szervezetének elnöke szerint Szászrégennek nagy szüksége van a nemzeti összetartozás érzésének újjáélesztésére. „Bár az emberek úgy érzik, hogy a vezetők eltávolodtak a közösségtől, nem az az érdekünk, hogy kritizáljunk, hanem hogy közösen újjáélesszük a közösséget, mert másként minket is a beolvadás veszélye fenyeget” – mutatott rá az elnök.
A MÁÉRT elé terjesztik a szórványnapot
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nagyváradi kongresszusa a Hunyad és a Kovászna megyei tisztségviselők javaslatára 2011. február 27-én határozatot fogadott el, amelyben november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját a magyar szórvány napjává nyilvánította. „A szórvány napja több mint ünnep: számvetés és tervezés. Hiszen arról beszélünk, hogy mi történt az elmúlt esztendőben, és arról, hogy milyen kihívások állnak előttünk, hogyan tudunk ezekre jó válaszokat adni. A legközelebbi tervünket jövő héten terjesztjük be a Magyar Állandó Értekezlet napirendjére: azt szeretnénk, ha a Magyar Szórvány Napját törvény szentesítené” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök a november 15-én, Medgyesen tartott szórványkonferencián.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro2014. november 16.
Kultúrfesztivállá nőtte ki magát a könyvvásár
A 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár megnyitóján a szervezők élménydús, meglepetésekkel teli kultúrfesztivált ígértek, és ezt be is tartották. Erdély legnagyobb könyves szemléje idén sem okozott csalódást, a vásárt kiegészítő programokat is nagy érdeklődés övezte, ami A Pál utcai fiúk című előadás bemutatóján csúcsosodott ki.
A sokat hangsúlyozott számok – 45 stand, 9 ezer cím, illetve a 100 kiegészítő program – csak indító szikrái voltak az idei könyvvásárnak, a folyamatos zsúfoltság a könyvstandok körül és a fiatalok jelenléte varázsolt igazán életet a színház előcsarnokába. A nagy reklámnak örvendő koncertek és előadások mellett voltak kisebb, „csendesebb” rendezvények, amelyekről úgyszintén kár volt lemaradni. Ilyen volt a csütörtök esti felolvasó színház, amelyen Rejtő Jenő elevenedett meg. Az erdélyi magyar kultúra nagyjaitól hallani a rejtői furfangot érdekesebb volt, mint bármely stand-up előadás napjainkban, és az is kiderült, hogy a mobiltelefon "elődje" Rejtő volt, hiszen könyveit ugyanúgy kobozták el hajdan a diákoktól a tanórákon.
A könyves szemle idei újdonsága a könyvek éjszakája volt: pénteken éjfélig várta az érdeklődőket a vásár. Ezt az alkalmat főleg a fiatalok ragadták meg, hiszen a kései órákban nyugodtan elidőzhettek egy-egy standnál. Az estre beígért meglepetés programok is érdekesek voltak, élőzene, színészhallgatók által bemutatott villámjelenetek, és nagy orrú maszkot viselő figurák szórakoztatták az előcsarnokban bolyongókat. Ez utóbbiak nagyon kedvesek voltak, az egyik figura készségesen letörölte a port a könyvekről, de az emberekről is, egy másik pedig örömmel fotózkodott kicsikkel és nagyokkal.
Szombat este volt a záró gála, amelynek jelmondatává választhatnánk Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnökének szavait, miszerint az a cél, hogy húsz év múlva is Marosvásárhelyen rendezzék meg Erdély legnagyobb könyves szemléjét. Káli Király István főszervező tömören foglalta össze az idei rendezvényt: „Mi csak a teret biztosítottuk, önök töltötték meg élettel!”. A könyvvásárt továbbra is támogatni fogja a Maros Megyei Önkormányzat, ígérte Kelemen Máron alelnök, majd Gáspárik Attila, a rendezvény helyszínéül szolgáló színház igazgatója szólalt fel. „Azt szerettük volna, és továbbra is ez a célunk, hogy a vásárhelyi színház ne egy színház legyen, hanem a színház legyen ebben a régióban. Ha modern szavakkal szeretnénk kifejezni, kulturális plázává akarjuk alakítani az intézményt, ahol mindig történik valami, ahol mindig készülőben van valami” – mondta a házigazda.
Az idei könyvvásárt A Pál utcai fiúk című színdarab előadása zárta. A Tompa Miklós Társulat előválogatás alapján választotta ki a Pál utcai fiúkat és a vörösingeseket, akik nagyszerűen alakították karaktereiket.
Becze Dalma
Székelyhon.ro2014. november 16.
Rohamosztag a nyárádtői balesetnél
Maszkos csendőrök akadályozták meg a nyárádtői útkereszteződésnél, hogy egy baleset sérültjének rokonai és barátai bántalmazzák a gázoló kocsi vezetőjét. A rendőrség jelenleg helyszínel.
Vasárnap este 6 óra körül az E 60-as országúton Nyárádtő területén, a hármas útkereszteződésnél, ahol Kolozsvár, Cserged és Ákosfalva irányába válnak szét az útvonalak, egy Opel Astra elütött egy harminc év körüli helybeli férfit. A baleset sérültjét a rohammentősök vették gondozásba, ám a mostanában egyre többször előforduló szokás szerint a sérült rokonai kiözönlöttek az útra, s megpróbálták a gázoló sofőrt bántalmazni.
A helyzet megoldására a csendőrség rohamosztaga érkezett a baleset helyszínére, amely jelenleg is távol tartja a mentőautótól a tömeget. A baleset okairól egyelőre nincsenek információk. Egyesek tudni vélik, hogy a sérült gyalogos a gyalogátjárón volt, ez azonban egyáltalán nem biztos, a rendőrség még a helyszínelést végzi. A mentősöktől sikerült annyit megtudnunk, hogy a gyalogos férfit nyílt lábtöréssel és vállsérüléssel találták a helyszínen, jelenleg folyik az elsősegélyben való részesítése ezt követően szállítják majd kórházba.
Ebben az útkereszteződésben körforgalmat készülnek kialakítani a közeljövőben
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2014. november 16.
Csíksomlyó rejtett történelme Márk József tollából
A vasárnapi nagymise után mutatták be Márk József ferences szerzetes Csíksomlyói mozaik című könyvét a csíksomlyói kegytemplomban.
A Borsodi L. László ferences sajtóreferens által szerkesztett kötet József atya Csíksomlyón töltött közel fél évszázados szolgálatának, tapasztalatainak merítése, a kegytemplom és a kolostor „rejtett történelmébe” nyújt betekintést.
A rendhagyó könyvbemutatón Urbán Erik ferences templomigazgató beszélgetett József testvérrel, a kötetből részleteket olvasott fel Borsodi L. László.
Márk József ferences szerzetes 1969-től a székelység nemzeti kegyhelyének őre, a kommunizmus idején kihalásra ítélt Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány azon kevés élő tagjainak egyike, akik nemcsak a második világháborút követő időszak egyház- és kisebbségellenes évtizedeinek viszontagságai között álltak helyt, hanem akiknek volt, kellett legyen erejük ahhoz, hogy a kommunista diktatúra bukása után, az 1990-es években haló poraiból életre keltsék Szent Ferenc erdélyi rendtartományát – méltatta a szerzőt a kötet előszavát jegyző Borsodi L. László.
Mint elhangzott, Márk József indította el a csíksomlyói kegyhely első honlapját, az elmúlt években pedig blogot indított, és a közösségi oldalakhoz is csatlakozott, hogy így is eljuttassa a csíksomlyói Szűzanya örömhírét a világnak. A kötet részletesen ismerteti a kegyszobor és a búcsújárás történetét, ugyanakkor József atya úti élményei is helyet kaptak benne. Írásait sajátos, humoros előadásmód és közérthetőség jellemzi.
„Megköszönöm Istennek, hogy tehetséget és erőt adott, a Szűzanyának, hogy annyi szépet írhattam a somlyói szentélyről” – fogalmazott a könyvbemutató végén Márk József OFM.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro2014. november 16.
„A mi magyar adásunkat” ünnepelték
Marosvásárhelyi könyvbemutatóval és könnyűzene-koncerttel fűszerezve ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját a Román Televízió magyar adása. A Tükörteremben rendezett rangos eseményen a tévénéző közönség az évtizedekkel ezelőtti kedvenceit láthatta viszont immár élőben – enyhén megőszülve és ráncosodva, de töretlenül derűlátóan és munkakedvvel megáldva.
A tévé három munkatársa és meghatározó egyénisége, Józsa Erika, Simonffy Katalin, Tomcsányi Mária szerkesztette vaskos kötet nem véletlenül viseli A mi magyar adásunk címet. Öt évvel ezelőtt, amikor nekiláttak a hatalmas feladatnak még munkacímnek szánták azt, ami később, a Kriterion Kiadó javaslatára véglegessé vált: elvégre 1969-es indulásától egészen az 1985-ös betiltásáig a bukaresti tévé magyar adása valamennyi székelyföldi, partiumi és szórványban élő magyar kedvenc műsorává nőtte ki magát. A nézők talán nem is sejtették, hogy a szerkesztők olykor vért izzadva próbálták vállalhatóvá és fogyaszthatóvá tenni a pártvezetés által kötelező házi feladattal „megspékelt” adásokat.
Magyarul szólni – csodával határosan
A legtöbb otthonban a hétfő délutáni tévézés valósággal családi programmá állandósult. Mire felcsendült a Szeretnék szántani / Hat ökröt hajtani… adásszignál, a család apraja-nagyja, de még a szomszédok is a képernyőre szegezett tekintettel sorakoztak. Amint az ünnepélyen is elhangzott: a magyar adás nem egyszerű hagyományőrző vagy szórakoztató funkciót töltött be, hanem a közösségi ügyek felvállalásával a romániai magyarság egyik legfontosabb fórumává fejlődött. Mindez elsősorban a hajdani főszerkesztőnek, a rendkívüli diplomáciai érzékkel, leleményességgel, fantáziával és széles látókörrel megáldott Bodor Pálnak köszönhetően – hangsúlyozták a felszólalók, akik egykori, ma már 84 esztendős főnöküknek dedikálták könyvüket.
„Nem volt könnyű dolog megemésztetni az illetékesekkel, hogy a romániai magyarságnak szüksége van a magyar adásra. Még akkor sem, ha 1968-ban lehetőség nyílt kívánságaink nagyobb nyomatékkal való kinyilvánítására. Göröngyös talajon próbáltunk valamit teremteni” – emlékezett vissza a kommunizmus akkoriban kevésbé magyarellenesen dübörgő korszakára Gálfalvi Zsolt író, aki Bukarestben élő értelmiségiként azok között volt, akik mindent megmozgattak az adás beindításáért. Az előkészületekről szólva, Gálfalvi felidézte azt a román kollégát, aki teljesen jóindulatúan és segítőkészen kölcsönben szerkesztőket és bemondókat ajánlott fel az induló magyar adásnak. „Amikor mondtam, hogy az általa felsorolt személyek nem is tudnak magyarul, az illető meglepődve kérdezett vissza: ti azt gondoljátok, hogy a magyar adásban magyarul fogtok beszélni? Igen, azt gondoltuk, és így is lett. Sokáig a magyar nézők számára is felért egy csodával, hogy magyarul szólhatunk a román tévé képernyőjéről” – idézte fel a múltat Gálfalvi Zsolt.
Akinek megadatott, hogy harmadjára is örüljön
A magyar adás múltjának felgöngyölítésének ötlete Józsa Erikában született meg. Az Ausztráliában élő egykori bemondónő akkor ébredt rá saját és kollégái rendkívül fontos szerepére, amikor egyik ’90 utáni látogatása során, Csíkszereda felé vonatkozva valaki felismerte a kupéban és arról beszélt, hogy milyen sokat jelentettek számára a tévékészülék előtt töltött valamikori hétfő délutánok. A társszerző, Simonffy Katalin Bodort idézte, aki szerint kétszer örül az, aki a tévénél megfordul: amikor alkalmazzák, illetve amikor továbbáll. „Nekem harmadjára is megadatott, hogy örüljek, amikor végre megtapinthattam a könyvet” – mondta el. A szerzőknek nem volt könnyű dolguk, hisz a ’85-ben, a zsilávai börtönbe került archív felvételek közül nagyon sok elvesztődött.
Az ünnepély utolsó momentumaként H. Szabó Gyula felelős kiadó mikrofont ragadott és arról „interjúvolta” a szerkesztőség egykori tagjait, hogy mivel töltik nyugdíjas éveiket. Vannak, akik most is riportfilmeket készítenek, mások újságot írnak-szerkesztenek vagy egyetemen oktatnak, de akad olyan is, aki vállalkozásba kezdett. A lényeg, hogy senki nem unatkozik, és korát meghazudtoló lendülettel alkot, dolgozik – lehetőleg a magyar nyelvterületen. Nem is csoda, hisz az a nemzedék, mint ahogy Mosoni Emőke mostani főszerkesztő fogalmazott, már évtizedekkel ezelőtt magasra tette a mércét.
Megzenésített nagy találkozás
Vasárnap este a Sörház utcai dzsesszklubban A nagy találkozás címet viselő műsor keretében fellép a magyar adás zenei szerkesztője és 1989 utáni főszerkesztője, Boros Zoltán zongorista, Józsa Erika egykori bemondónő és egyben zeneszerző, szövegíró és énekes, valamint a budapesti Ráduly Béla Tribute Band, a hetvenes-nyolcvanas évek legendás erdélyi rockegyüttes, a Metropol emlékzenekara.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro2014. november 16.
Emlékhangverseny Nagy Ferenc tiszteletére
Szombaton negyedik alkalommal rendeztek Nagy Ferenc Emlékhangversenyt, ezúttal nem Nyárádszeredában, hanem Jobbágyfalván, amely állandó helyszíne lehet a jövőben ennek a közművelődési eseménynek.
Maros Megye Tanácsa, a csíkfalvi önkormányzat, a jobbágyfalvi Tündér Ilona Vendégház és a Nagy Ferenc Férfikar támogatásával szervezte meg negyedik emlékhangversenyét a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagozata, így tisztelegve Nagy Ferenc egykori zenetanár és karnagy emléke előtt, aki a nyárádmenti után az egész Kárpát-medencére kiterjedő kórusszövetséget hozott létre. Munkásságát 2006-ban Bartók Béla-díjjal ismerték el, 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, majd ugyanebben az évben, halála után, Csíkfalva község díszpolgárává választották.
A hétvégi megemlékezés a csíkfalvi iskola előtt, a Nagy Ferenc tiszteletére állított kopjafánál kezdődött koszorúzással és A csitári hegyek alatt című kedvenc népdala közös eléneklésével, s tiszaszentimrei barátai magyarországi földet is hoztak erre a helyre. Délben közel háromórás hangversenyre került sor a jobbágyfalvi kultúrotthonban, ahol a marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes (vezető Nyilas Szabolcs), a szászrégeni református egyház Szivárvány kórusa (Panda Gáspár), a nyárádszeredai Bocskai István Dalkar (Ferencz Csaba), a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus (Márton Zsolt), a tiszaszentimrei Margaréta Népdalkör (Mutza Andrásné), a szovátai Intermezzo Kamarakórus (Fülöp Judit) és a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar (Ferencz Csaba) lépett fel szívet-lelket gyönyörködtető nép-, katona- és bordalokkal, egyházi hálaénekkel, de Liszt, Kodály, Weber, Mozart művei is megszólaltak. Közben a csíkfalvi iskola néhány diákja vezetésével Seprődi János gyűjtötte népdalokat is tanultak a kórusok.
A nemzet emlékezetében marad
Márton Zsolt, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagozatának elnöke a rendezvény megnyitóján elmondta: nagy öröm számukra az a szakmailag magas szintű munka, amellyel a szövetség tagkórusai hozzájárultak az összmagyar művelődéshez, és ezen belül is a mindenkori Kárpát-medencei kórusmuzsika fejlesztéséhez. Ez a kórustalálkozó is élő példája ennek a folyamatnak. Ez az az örökség, amelyet felismert Nagy Ferenc csíkfalvi zenetanár, és egy életen át tartó munka eredményeként sikerült megvalósítania egy politikamentes, felszabdalhatatlan, saját értékeiből táplálkozó, éneklő nemzetet. „Vigyük tovább, amit örököltünk: soha ne haljon meg számunkra a dal. Kívánom, hogy ez a találkozó hagyománnyá váljék, és évről évre otthont adjon sok daloskedvű kórusnak, hiszen kórusszövetségünk legfőbb éltető és megtartó ereje az ilyen találkozókban rejlik, amelyek a határokkal szétszabdalt nemzetrészek közötti emberi kapcsolatok ápolását és újabbak létrejöttét is szolgálják” – mondotta Márton Zsolt.
A szövetség titkárától, Nyilas Szabolcstól megtudtuk: az emlékhangversenyt azért indították el 2010-ben, hogy Nagy Ferencet megőrizzék a nemzet emlékezetében. Ő hagyatékot adott a magyaroknak, és megmutatta, hogy énekelve összetartható a szétszaggatott, meggyötört Kárpát-medencei nemzet. A dal számára eszköz volt annak elérésére, hogy minden magyar testvérként gondolkodjon, és ezek az emlékhangversenyek ezt a szellemiséget viszik tovább – mondta el Nyilas, aki elárulta: a szövetség rábólintott a Nagy Ferenc Férfikar azon óhajára, hogy ezeket a hangversenyeket ezután Jobbágyfalván rendezzék meg.
Tisztelettel emlékszik Nagy Ferencre a szovátai Intermezzo Kamarakórus karnagya is. Fülöp Judit szerint ez az ember akkorát tudott „kipattintani” Csíkfalváról, amit ritkán lehet elérni egy életben. „Óriási dolgot tett, amiért áldom a lelkét, és szeretnénk, ha újra úgy összefognák a kórusokat, ahogyan ő tette” – fejezte ki elismerését a karnagy.
Megújulhat a kapcsolat
A jobbágyfalvi kórus, néptánccsoport és zenekar 1990-ben járt először Tiszaszentimrén Nagy Ferenc vezetésével, 1992-ben a magyarországiak először érkeztek Erdélybe, Jobbágyfalvára. Az állandósult kapcsolat Nagy Ferenc 2006. évi visszavonulása után megszakadt, ezért most a tiszaszentimreiek rendkívül boldogok, hogy sikerült ismét eljutniuk ide – nyilatkozta szerkesztőségünknek Mutza Andrásné, aki szeretné, ha a kapcsolat ismét élővé válna, és akár a következő évben vendégül látnák a jobbágyfalviakat.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro2014. november 16.
„Töretlen” érdeklődés az állampolgárság iránt
Eddig összesen 680 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és csaknem 630 ezren már le is tették a magyar állampolgársági esküt – mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek, egyúttal jelezve: több mint 22 ezer kérelmet utasítottak el.
A helyettes államtitkár kitért arra is: az államreform program részeként egyszerűsítések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban.
Wetzel Tamás tájékoztatása szerint a magyar állampolgárság iránt töretlen az érdeklődés, de már elsősorban a külképviseleteken és a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be kérelmeket. A régiókat tekintve sincs változás, Erdélyből érkezik a legtöbb kérelem.
A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és esetükben nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok.
A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzése feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Wetzel Tamás beszámolt arról is, hogy az államreform II. program részeként egyszerűsítések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban. Ezek az anyakönyvezéstől a diplomahonosításig terjedhetnek – jelezte, hozzátéve: ez a következő év nagy feladata lesz.
Megjegyezte: a tervek között szerepel, hogy a lehető legegyszerűbben lehessen majd pályázatokat benyújtani a különböző támogatásokra. Kitért továbbá arra, hogy bővítenék a külképviseleteket azokon a helyszíneken, ahol erre igény van, példaként Kárpátalját említette.
Egyébként a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottságának pénteki budapesti ülésén a külhoni magyarság részére készített választási űrlapok és kérelmek egyszerűsítése is szóba került.
Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a 2014-es választások tapasztalatairól számolt be az ülésen. Kiemelte, hogy „emberfeletti munkával” sikerült az NVI-nek lebonyolítani az idei voksolásokat.
A 2014-es választásokra külhonból több mint 235 ezren regisztráltak, ezek közül mintegy 37 ezret el kellett utasítani. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, az érvényes szavazatok száma 128 ezer volt. Elmondta, hogy a tapasztalatok alapján szükséges lehet az űrlapok és kérelmek egyszerűsítése, valamint a jogszabályi környezet korszerűsítése.
A külhoni magyar pártok vezetőit Pálffy Ilona arra kérte, hogy a levélszavazással kapcsolatban osszák meg tapasztalataikat és módosítási javaslataikat.
Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a külgazdaság kiemelt szerepe mellett fontos a külügy klasszikus feladatainak ellátása, a külhoni magyarság érdekeinek hatékonyabb érvényesítése a nemzetközi fórumokon.
A szomszédos országokkal való kapcsolatokra áttérve kiemelte, hogy a tárgyalások során minden esetben a külhoni magyarság érdekeit tartják szem előtt és különös figyelmet fordítanak a határ menti együttműködések élénkítésére, valamint a külképviseletek külgazdasági tevékenységének fokozására.
A Máért idei ülését november 20-án tartják.
Székelyhon.ro2014. november 16.
Bemutatták az Időtár negyedik kötetét
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatták be Sebestyén Spielmann Mihály Időtár című művének negyedik, utolsó kötetét. A Marosvásárhely történetét ilyen formában bemutató munka eddig a legnagyobb, ami a városról valaha is megjelent.
Történészeknek, várostörténet iránt érdeklődőknek, tudományos kutatóknak hasznos fogódzó, könnyen elérhető dokumentum, egyszerű „mezei olvasónak” különleges élményt jelent az Időtárat lapozgatni. A 2007-ben elkezdett munka első kötetének megjelenésekor, 2009-ben a szerző azt mondta – nem olyan könyv ez, amit az ember együltében, folyamatosan el tud olvasni. Nos, azóta bebizonyosodott – tévedett. Alulírott, de több ismerőse is elmondta, szinte egy szuszra olvasta el az eddig megjelent három kötetet, s bizonyára így lesz a negyedikkel is.
A szombat délutáni bemutató is igazolta az érdeklődést: az állandóan szállított pótszékek sem tudták kielégíteni az ülőhely-igényt a Nemzeti Radnóti-termében. Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója és Mihály Emőke, a könyv szerkesztője elmondták – nem unalmas, olyan könyv ez, amelynek lapjait nyugodtan forgathatják a történelmi témákban járatlanok is. Pál-Antal Sándor akadémikus már sokkal igényesebben, a történész szemével láttatja a könyvet – hiánypótló, nagy munka, ami minden bizonnyal a szerző főműve lesz. Maga a cím, a tár szó nyitást, felhalmozást, megőrzést feltételez, s a munka minden szempontból megfelel ezeknek. Ez a negyedik kötet olyan adatokat tartalmaz, amelyeknek az olvasók egy – idősebb – része közvetlen szemtanúja volt, vagy szülei, nagyszülei elbeszéléseiből ismeri a korszakot. Ez pedig még izgalmasabbá teszi a művet. Még azok számára is, akik nem át- vagy túlélői, szenvedő alanyai voltak az 1945–1989 közötti marosvásárhelyi történeseknek, csak karnyújtásnyi messzeségből „érték el” azokat.
A szerző elismeri – a téma kutatásához korabeli sajtóanyagokat, újságcikkeket, hivatalos párt- és állami dokumentumokat használt fel, amelyek szavahihetősége alaposan megkérdőjelezhető, hiszen az köztudott, hogy mind a szocialista sajtó, mind az akkori dokumentumok hazugságok tömkelegére épültek, hiszen ez volt a kommunista pártpolitika alapja. A sajtónak hazudnia kellett, leggyakrabban önkéntelenül, mert csak hamis, manipulált adatokhoz férhetett hozzá. Mindezek ellenére a szerző megpróbálta úgy tálalni az események szócikkeit, hogy az olvasó kihámozhassa belőlük a valóságot. Amint Pál-Antal Sándor mondotta, a szerző cinkosan összekacsint az olvasóval a hitelesség érdekében.
A negyedik kötettel már összesen 1332 oldalt tesz ki csupán a szócikkek terjedelme, a függelékek, mutatók nélkül, azokkal együtt a négy kötet összesen 1944 oldal terjedelmű. Úgy tűnhetne, lezárult a nagy mű. Ám nem így van – árulta el maga a szerző. Egy történelmi munka jellegénél fogva állandó javításra, kiegészítésre szorul, ugyanis folyamatosan kerülnek elő újabb és újabb dokumentumok. A 19. század második felének története vonatkozásában fokozottan igaz az előbbi megállapítás. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni időszakot most kezdik behatóbban feltárni, egyre több dokumentum válik hozzáférhetővé, ezért a második kötet anyaga nagyobb kiegészítésre szorul. Így aztán már készül is az ötödik, kiegészítő kötet – mondta el Sebestyén Spielmann Mihály, aki a negyediket így ajánlotta a népes közönsége figyelmébe: „Tessék ezt a kötetet végigolvasni és legalább optimistán viszonyulni hozzá, ha már a történelmi kor olyan volt, amilyen”.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2014. november 16.
Kémkedéssel gyanúsították a román biztost
Komoly politikai pályát tudhat a háta mögött Corina Creţu, aki az új Európai Bizottságban a regionális politikáért felel. Önéletrajza szerint pár év közgazdász és újságírói munka után 1992-ben állt először a politikai porondra, nem is akárhogyan: bekerült Ion Iliescu elnök kabinetjébe, a szóvivői hivatal szakértőjeként. 1996-ban lépett be a Romániai Szociáldemokrata Pártba. 2000-ben már elnöki tanácsadó, szóvivő és kommunikációs vezető. Ugyanebben az évben bejutott a romániai, 2007-ben pedig az Európai Parlamentbe. Otthon és európai szinten is magasra kapaszkodott: hazai pártján belül először 2005-ben, EP képviselőcsoportjában 2012-ben lett alelnök, 2011 óta az Európai Szocialisták Pártjának elnökségi tagja. Idén jelölték az Európai Bizottságba, és ugyan nem volt tökéletesen meggyőző a parlamenti meghallgatásán, átment a vizsgán.
Kikelt Tőkés ellen
Creţu élharcosa volt annak, hogy Tőkés Lászlótól elvegyék a „Románia Csillaga” érdemrendet, mert szerinte „szeparatista, románellenes nyilatkozatokat tesz”, és úgy vélte, Románia államiságát veszélyezteti. Többször kikelt ellene, és kezdeményezte, hogy váltsák le az EP alelnöki posztjáról.
Nem találhatsz ki mindenféle elképesztő autonómiát, amely nem egyéb, mint a magyarok felsőbbrendűségére alapozott etnikai alapú szeparatizmus. Európának éppen elég gondja van a növekvő idegengyűlölettel, a rasszista megnyilvánulásokkal, a kisebbségeket érintő diszkriminációval, nincs szükség egy EP-alelnök hozzájárulására
– jelentette ki. Horthystának, sovinisztának és irredentának bélyegezte a volt református püspököt. Creţu nem felejtett el akkor sem odaszúrni, amikor ő lett alelnök, Tőkés pedig addigra elveszítette a posztot.
Intim levelek az USA külügyminiszterének
Élete legnagyobb botrányát 2013-ban egy hackernek köszönhette, aki feltörte Colin Powell volt külügyminiszter email fiókját. Innen meglehetősen személyes levelek és képek – köztük egy fürdőruhás fotó – kerültek elő a harminc évvel fiatalabb Creţutól. A tört angolsággal írt üzenetekben „élete szerelmének” nevezte Powellt, egy 2005-ös levélváltás pedig arra utal, hogy nem voltak viszonzatlanok az érzelmek.
Az 1962 óta házas Powell elismerte, hogy nagyjából egy évtizede, külügyminisztersége idején ismerte meg az akkor elnöki tanácsadóként dolgozó Creţut, és „időnként ugyanazokon a diplomáciai és nemzetközi találkozókon” vettek részt. A kapcsolat nem szakadt meg Powell 2005-ös lemondásával, gyakran adott tanácsokat neki emailekben, de a levelek „idővel nagyon személyessé váltak”. Állítólag pár évvel a botrány kirobbanása előtt vége lett „az effajta emaileknek”, azóta pedig csak „egyszer vagy kétszer” találkoztak, viszont csak annyit jelentett ki, hogy „akkor [a levelezés megszakításakor] nem volt viszony és most sincs”.
Az oroszok „fecskéje” volt?
Külön csavart adott a sztorinak Ion Mihai Pacepa tábornok, aki 1978-as dezertálásáig a rettegett román titkosrendőrséget, a Securitatét vezette. Szerinte Creţut az orosz titkosszolgálat küldhette Powell nyakára. Cikke egyetlen konkrét bizonyíték nélkül állítja, hogy az affér illik a KGB – és utóda, az FSZB – módszeréhez, amikor egy csinos „fecskével” környékeznek meg egy magas rangú tisztviselőt. Creţu ráadásul abban az időszakban volt elnöki tanácsadó, amikor a román titkosszolgálatok az oroszokkal közösen akartak beszervezni amerikai diplomatákat (amire egyébként volt is sikeres példa). A tábornok ennél is tovább megy a spekulálásban: feldobja, hogy talán ez az ügy volt a csontváz a szekrényben, ami miatt Powell makacsul visszautasította az amerikai elnökjelöltséget.
Jöhet az egyezkedés
Creţu biztosként a regionális politikáért felel majd. Ez az EU egyik legnagyobb pénzeszsákja, de a 2014 és 2020 közötti időszakról uniós szinten már megállapodtak. Most az van hátra, hogy a tagállamok benyújtsák, elfogadtassák és végrehajtsák az operatív programjaikat a források felhasználásáról. Ezek tárgyalását tartja elsődlegesnek Creţu, hangsúlyozva, hogy a jó gyakorlatokat terjeszteni kell az olyan országokban, mint hazája, amely a pénzek felhasználásban az uniós rangsor végén kullog.
Bizottsági forrásból úgy értesültünk, hogy Creţu nem bízza a véletlenre a román operatív programok sikerét. A következő hetekben a regionális fejlesztésért felelős főigazgatóságról külön segítséget küldenek a román kormánynak, hogy lehetőleg még az idén be tudják nyújtani a következő hétéves ciklus fejlesztési programjainak tervezetét.
Politikai nyomásról hallunk híreket, hogy az operatív programok minél gyorsabban megkapják a Bizottság jóváhagyását. Amelyiket ugyanis december végéig nem sikerül átengedni, ahhoz valószínűleg új tárgyalásokkal kell majd hozzáigazítani a többéves költségvetési keretet.
A regionális forrásokat érzékenyen érinti az EU költségvetésének egyre halmozódó bújtatott hiánya is. Részben megoldást jelenthet erre Creţu második célja, az újszerű pénzügyi eszközök (pl. hitelek, garanciák) használata. Emellett kiemelte az egyszerűsítés fontosságát, ami az egész Bizottságnak fontos cél.
Index.hu2014. november 16.
Gyanúözön Biharban – és ez még semmi…
Sokkal gyanúsabb manőverek zajlottak Bihar megyében is a második fordulón, az elsőhöz képest. A megfigyelők szerint ez még így is semmi.
Törvénysértő választási manőverek sokaságát tapasztalták Bihar megyében is vasárnap a Pro Democratia (APD) szervezet itteni megfigyelői. Vezetőjük, Adrian Simon este telefonon összegezte, amit addig tapasztaltak, majd egy újabb körre indult a megyében, hozzátéve, hogy az összes visszaélési esetet csak keddre összesítik. Megyénkben az APD független megfigyelői Belényesben és környékén, Szentandráson, Vizesgyánon, továbbá Élesden és környékén, valamint Nagyszalontán és környékén felügyelték az elnökválasztást. Irányítójuk szerint főleg a megye déli részén, Szalontától délre tapasztaltak több csalásgyanús manővert.
Minden belefér
Mint mondta, nálunk is virágzott a második fordulóban is a választási turizmus, azaz egyes szavazókat törvénytelenül utaztattak több településre, ahol illegálisan többször is szavaztak – de ezeket nehéz bizonyítani. Az első fordulóban az APD Ponta támogatóit nevesítette, akik nálunk ilyen gyanúba keveredtek. Ráadásul még Váradon is a Şaguna líceumban berendezett szavazókörzetnél Olt megyei járműveket láttak állomásozni, a rendőrség is ellenőrizte őket. Az APD helyi vezetője személyesen vizsgálta át a szavazási pótlistákat ennek nyomán, de azt mondja, feltűnően nagy mennyiségű „vendégszavazót” – legalábbis ott – nem talált. Számos község van viszont a megyében, amelynek lakói a szomszédos településre is átmentek szavazni, de bizonyítaniuk ezt is nehéz lesz. Sok település szavazókörzeteiben olyan embereket értek tetten, akik látszólag civil szervezet, de valójában egy-egy párthoz kötődő látszatszervezet nevében agitáltak, próbálták befolyásolni a választókat. Ráadásul a valóban civil szervezet Pro Democratia megfigyelőit is ilyeneknek nézték néhány helyen, és akadályozni próbálták őket a munkavégzésben. Összegzésképpen Adrian Simon lapunknak elmondta: „A második fordulóban sokkal több visszaélés történt és gyanús mozgás volt tapasztalható Bihar megyében is. Azonban amikor ezt jelentettem az országos központunknak, onnan azt válaszolták, hogy mindez még semmi, ahhoz képest, ami Románia déli megyéiben zajlik.”
Szeghalmi Örs
erdon.ro2014. november 16.
Ernyőszervezetté alakul az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Ernyőszervezetté válik az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete (EMGE) – döntötték el 12 kistérségi gazdaegyesület vezetői a torockói Duna-házban tartott hét végi tanácskozásukon.
Csomortányi István, az EMGE elnöke a tanácskozás után az MTI-nek elmondta: a kistérségi gazdaegyesületek év végéig szövegezik meg a szervezet új alapszabályát, és jövő év elején döntenek annak a közgyűlésnek az összehívásáról, amely megválasztja majd az ernyőszervezet új vezetőségét. Az EMGE jelenleg nem ernyőszervezeti struktúrával működik. A struktúraváltást követően létrejövő ernyőszervezetnek immár azok a kistérségi gazdaegyesületek lesznek a tagszervezetei, amelyek a torockói tanácskozásra is meghívást kaptak.
Az EMGE nem az Erdélyben 1990-ben bejegyzett Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) ellen, hanem mellette kívánja kifejteni a tevékenységét, és arra törekszik, hogy tagszervezetei képviseletében csatlakozhasson a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumához - tette hozzá.
Az erdélyi gazdákat jelenleg az RMGE képviseli az egyeztető fórumban. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy az erdélyi magyar gazdatársadalom a magyar gazdasági térbe integrálódjon” - nyilatkozta az elnök, aki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöki tisztségét is betölti.
Az MTI kérdésére, hogy EMNP-közelinek tekinthető-e az EMGE, Csomortányi István nemmel válaszolt. Hozzátette: a két szervezet között csupán annyi a kapcsolat, hogy az EMNP minden rendelkezésére álló eszközzel segítette a gazdaszervezetek hatékony működését.
A torockói tanácskozáson Lázár Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetfőnöke is részt vett, aki a közmédiának a tanácskozás után elmondta, a kamara lehetőséget nyújt a Kárpát-medencei gazdáknak, hogy pártoló tagként részesüljenek a szolgáltatások többségében, amelyek a magyarországi gazdálkodók munkáját segítik.
(MTI), Kolozsvár2014. november 16.
Történészeknek, lelkészeknek és volt képviselőnek ítélte oda a Bethlen Gábor-díjat
Egyed Ákos történettudósnak, az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnökének, Sir Bryan Cartledge angol történésznek, diplomatának, egykori nagykövetnek, Markus Meckel evangélikus lelkésznek, a Német Demokratikus Köztársaság utolsó külügyminiszterének, valamint Zétényi Zsolt ügyvédnek, volt MDF-es parlamenti képviselőnek ítélte oda idén a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma az erdélyi fejedelemről elnevezett díjakat.
Az elismerést minden évben azok kaphatják meg, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek a magyarság értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében.
Az elismeréseket vasárnap este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban adta át a megjelenteknek Lezsák Sándor, az alapítvány kuratóriumi elnöke, az Országgyűlés fideszes alelnöke, valamint az erdélyi fejedelmet ábrázoló érem alkotója, Péterfy László szobrászművész.
Sir Bryan Cartledge és Markus Meckel az ünnepségen nem tudtak megjelenni, így nem vették át személyesen a kitüntetést.
Lezsák Sándor, amikor Zétényi Zsoltnak a díjat átadta, megjegyezte: a jogvédő "következetes igazságtételi és emberi jogi munkásságával elérte, hogy mindeddig semmilyen állami kitüntetésben ne részesülhessen", ugyanakkor elérte azt is, hogy a Bethlen Gábor-díjat kiérdemelje.
A Bethlen Gábor-díjak mellett az ünnepségen adták át a Márton Áron-emlékérmet Árva Lászlónak, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium igazgatójának és Pawel Cebula lengyel ferences szerzetesnek, "a lengyel-magyar barátság éltetőjének".
A kuratórium az erdélyi katolikus egyház püspökéről elnevezett emlékérmet - az időközben szeptemberben elhunyt - Saáry Éva geológusnak, költőnek, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör volt elnökének is odaítélte. A díjat – Szervátiusz Tibor szobrászművész bronzból készült alkotását - a művész lánya vette át.
A rendezvényen adták át a - Kossuth-díjas magyar íróról elnevezett - Tamási Áron-díjat is, amelyet a kuratórium Margittai Gábor író, tanárnak a Magyar Nemzet szerkesztőjének ítélt oda.
A Bethlen Gábor Alapítvány honlapján egyebek mellett az olvasható, hogy az alapítványt 1979-80-ban a magyar szolidaritás hívei hozták létre, és a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, hatéves küzdelemmel vívták ki működésének hivatalos jóváhagyását. A 65 kezdeményező és a később csatlakozott támogatók révén a térségben elsőként létrejött legális új polgári összefogás alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor.
(MTI), Budapest2014. november 17.
Elnökválasztás – Az első részeredmények megerősítették Johannis győzelmét
A hivatalos szavazatszámlálás hétfő hajnalban közzétett első részeredményei megerősítették azt, hogy Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje, Nagyszeben szász polgármestere nyerte az elnökválasztást szociáldemokrata (PSD) ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben.
A szavazatok 33 százalékának feldolgozása után az országos választási iroda (BEC) közölte, hogy Johannis a megszámolt voksok 55,79 százalékát szerezte meg, míg Ponta 44,2 százalékon áll.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára két órával a szavazóhelyiségek bezárása után közölte, hogy a párt nem hivatalos szavazatszámlálása szerint Johannis győzött 53-47 százalék arányban.
Vasile Blaga, az ACL társelnöke és kampányfőnöke szerint az ellenzék párhuzamos szavazatszámlása 90 százalékos feldolgozottságnál Johannis 54,4-45,6 arányú győzelmét jelzi.
Victor Ponta miniszterelnök már vasárnap este elismerte vereségét azzal, hogy bejelentette, telefonon gratulált ellenfelének, Klaus Johannisnak az elnökválasztáson elért győzelméhez.
A romániai elnökválasztás második fordulójában a szavazásra jogosult 18,3 millió választópolgár 62 százaléka szavazott. Ilyen magas arányú részvételt a 90-es évek óta nem regisztráltak a romániai elnökválasztásokon. MTI
Erdély.ma