udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 6451-6480 | 6481-6510 | 6511-6540 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. december 10.
Folytatódik a betelepítés?
A magyar diákok 12 százaléka román osztályba jár
Még mindig érezhető egyfajta román betelepítés Sepsiszentgyörgyön – ez derült ki az önkormányzat megrendelésére a kolozsvári Kvantum Research közvélemény-kutató cég által készített felmérésből: a város román tannyelvű iskoláiban tanuló diákok 10,7 százaléka 14 éves kora előtt más megyében nevelkedett, és később került a megyeközpontba.
A hétfőn bemutatott jelentés az idén január 8–13. között végzett telefonos közvélemény-kutatás eredményeit ismertette. A cél az volt, hogy minél több információt sikerüljön begyűjteni a 2004 és 2013 között a sepsiszentgyörgyi középiskolákban végzettek jövőbeli terveiről, életútjáról. A kérdésekre 607-en válaszoltak, az eredmények 95 százalékos valószínűséggel, +/- 4 százalékos hibahatárral érvényesek.
Kiss Tamás szociológus, demográfus bemutatójából az derült ki, hogy például 2007-ben a Sepsiszentgyörgyön végzett magyar nemzetiségű diákok és a román tannyelvű osztályokban tanulók aránya nagyon közel került egymáshoz. A városban végzettek 61,5 százaléka volt magyar nemzetiségű abban az évben, a román nemzetiségűeké 38,5 százalékon állt, viszont a román osztályokban tanulók aránya elérte a 45,2 százalékot.
A szakember szerint ez demográfiai tényezőkkel magyarázható, és ennek oka az 1980-as évek első felében betelepített román népesség: ők a ’80-as évek második felétől kezdtek gyerekeket szülni, tehát a 2007-ben végzettek ennek a generációnak a sarjai. Antal Árpád városvezető szerint az is aggasztó, hogy 2004 és 2013 között a magyar diákok stabil 10–12 százaléka román tannyelvű osztályokba járt. Ennek két oka van, egyrészt a szülők döntenek úgy, hogy inkább román osztályba íratják be gyerekeiket, másrészt pedig az oktatási minisztérium és tanfelügyelőség leosztása folytán, a város etnikai arányaitól eltérően, kevesebb magyar osztály van, mint román, és ez utóbbiakat magyar nemzetiségű diákokkal töltik fel. A kutatást egyébként a megyei tanfelügyelőségnek és az iskolaigazgatóknak is bemutatják.
Arra a kérdésre, hogy hol nevelkedett 14 éves koráig, a román nemzetiségűek 10,7 százaléka válaszolt úgy, hogy Kovászna megyén kívül; a magyarok esetében ez 2,9 százalék. Kiss Tamás szerint ennek hátterében egyrészt a különböző állami intézményekhez kapcsolódó káderek migrációja áll, akik voltaképpen a militarizált egységeknél dolgoznak. Antal Árpád szerint ez azt jelenti, hogy most is tetten érhető a román lakosság arányához viszonyítva egy 10 százalékos betelepítés Sepsiszentgyörgyön.
Korábban egy másik kutatás azt derítette ki, hogy a középiskolát befejező sepsiszentgyörgyiek közel fele külföldre vándorolna, a mostani jelentésből viszont az derül ki, hogy a 2004 és 2013 közötti magyar végzettek 42 százaléka a városban tartózkodik, 17 százalékuk a megyében, 10,6 százalékuk Kolozsváron él, míg 6 százalékuk Magyarországon, és sokkal inkább a belső migráció a hangsúlyosabb, mint a külföldre való távozás. Azok közül, akik nem Szentgyörgyön laknak, 63 százalék nem szeretne visszaköltözni, 14 százalékuk tervezi a hazatérést, 23 százalék pedig nem tartja kizártnak. Az önkormányzat elsősorban ezzel a 23 százalékkal szeretne leülni és tárgyalni, hogy megismerhessék a fiatalok igényeit, és ennek alapján dolgozzanak ki megfelelő közpolitikákat. A végzettek iskolájukat is értékelhették, 71 ponttal vezet a Mihai Viteazul Főgimnázium, 66,4 pontot kapott a Mikes Kelemen Líceum, ezzel a második helyen áll, a Mikót 61,9 pontra értékelték.
Lévai Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. december 10.
A moldáviai változásokra
A nagy belhoni zűrzavarok közepette kicsit megfeledkeztünk a „Pruton túli testvérek” dolgairól, pedig Moldáviában egy sorsdöntőnek mondott szavazás volt a parlament összetételéről és az Európa-barát, valamint az Oroszország felé tájékozódó erők pozícióinak újrarendeződéséről. A hazai román sajtó túllihegte a megszületett eredményeket, hangsúlyozván, hogy az Európa-barát pártok tízszázaléknyi előnyre tettek szert a választáson, s most már stabil integrációs kormány állhat fel Kisinyovban.
Azt következetesen fumigálták viszont, hogy e nagy, sorsdöntő választásokon a voksolásra jogosultaknak csak mintegy 55 százaléka vett részt, s azt sem nagyon emlegetik, hogy a legerősebb párt mégis az oroszbarát szociáldemokrata maradt, s ha nem zárnak ki a részvételből egy Moszkva-bérencséggel megvádolt kisebb pártot, akkor az összesített eredmény akár fordított is lehetett volna. De a legfontosabb mégis az, hogy ezen a választáson sem a köztársaság Dnyeszteren túli része, sem a gagauz autonóm terület lakossága nem vett részt. Nem akart, vagy nem tudott részt venni.
Pedig nélkülük nincs Moldáviai Köztársaság, mert ami lenne, az egy hatalmas szőlőgazdaság óriási borkombinátokkal, de minden ipar és energetikai erőforrás nélkül. Márpedig úgy látszik, Transznisztria egyáltalán nem vállalja Moldávia „európai útját”, inkább választja az elszakadást és az Oroszországhoz közelítést, sőt kötődést. A gagauzok nemkülönben. A magyarázat egyszerű: sem az orosz többségű terület, sem a gagauz tartomány egyáltalán nem kér az esetleges Romániához való csatlakozásból, ami minden nagy nyugati tájékozódás végcélja valójában.
Viszont senki nem teszi fel a jogos kérdést, hogy az Európa „szegényházának” tartott Romániának megérné-e annektálni a még sokkal szegényebb Moldáviát, mert ezt megkérdezni valóságos szentségtörésnek számít ebben az országban, mely immáron másfél évszázada a megnagyobbodások és az egyesülések csillapíthatatlan lázában ég. S az esetleges lázcsillapítás a fővesztés terhe mellett szigorúan tilos. Pedig meg kellene vizsgálni, mibe is kerülne Romániának egy újabb egyesülés egy olyan miniországgal, melynek lakossága döntő többsége ma még egyáltalán nem támogatja a nagy összeborulást, inkább Kelet felé tekintget.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. december 10.
Tízéves a népszavazás
A vártnál kevesebben jelentek meg azon a megemlékezésen, amit a Magyarok Világszövetsége szervezett a 2004. december 5-i népszavazás tízéves évfordulójára. A miértre több válasz is lehetséges, a Világszövetség több irányból jövő, programszerű lejáratásától, a cudar időn keresztül, a társadalmi közönyig. Jómagam inkább azt látom a csekély érdeklődés mögött, hogy a kérdést a nemzeti oldal letudta, a magyar jövő iránti felelősség által mozgósított emberek úgy tekintik, hogy 2010-ben az ügy nyugvópontra jutott.
Ami egyébként megfelel a valóságnak. Arról még folyhat vita, hogy összességében hasznos és célszerű volt-e a népszavazás, hogy mekkora volt a kár/haszon arány, azt azonban nehéz tagadni, hogy az MVSZ kezdeményezése tolta a közérdeklődés homlokterébe a határon kívül élő magyarok anyaországi állampolgárságának ügyét, s tette azt megkerülhetetlen politikai problémává. Vagy ahogy a politikai elemzők fogalmaznak: ezzel került az ügy ismét a politikai napirendre.
Mert ott volt 1989-ben, amikor még az SZDSZ kék füzetében a szerényen „A rendszerváltás programjának” nevezett politikai röpiratban is szerepelt a kérdés, s az Ellenzéki kerekasztal is állást foglalt az ügyben, kedvezően méghozzá. Antallék rontották el ezt is, mint sok mást az adósságszolgálattól, a magyar mezőgazdaság szétverésén át, a privatizációig. Az 1993-ban elfogadott állampolgársági törvény minimális könnyítést adott a magyar nemzethez tartozóknak az állampolgárság megszerzésében, s ugyanúgy helyben lakáshoz és jövedelemigazoláshoz kötötte e státus megszerzését, mint az idegenek esetében.
A népszavazásnak köszönhetjük azt is, hogy sokaknak felnyílhatott a szeme a magát időnként konjunkturális érdekből nemzetinek mondó baloldal igazi természetét illetően, Duray Miklós egykorú megállapítását finomítva: „elvált a szív a májtól”. Végül, de nem utolsósorban érdemes azt is megjegyezni, hogy a népszavazáson a hatalmas MSZP–SZDSZ-es, ízig-vérig hazug kampány dacára győztek az igenek. A probléma az volt, hogy nem járult elég polgár az urnákhoz ahhoz, hogy a döntés kötelezze a parlamentet.
Borbély Zsolt Attila
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. december 10.
Küzdelem az egyetemért
Hantz Péter és Kovács Lehel folytatja
Emlékeznek még az olvasók Hantz Péterre és Kovács Lehelre, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem korábbi tanáraira, akik a kolozsvári egyetem több épületében a román mellé magyar nyelvű eligazító táblák kihelyezését sürgették? Nos, az élet nem állt meg körülöttük, a helyzet fokozódik.
A két fiatal tanárt nyolc évvel ezelőtt a BBTE akkori rektora javaslatára az egyetem szenátusa tisztázatlan körülmények között kizárta az oktatói testületből, ez ellen pedig Hantz és Kovács pert indítottak, amely jelenleg a strasbourgi bíróságon folytatódik. Mindketten a jelenleg megszűnt Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai voltak, most pedig tovább küzdenek az önálló magyar egyetemért és a nyelvi jogokért.
Per a csaló rektor ellen
Hantz Péter a tegnap közleményben tudatta, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság megnyert egy, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóinak kérésére indított pert. 2012-ben ugyanis, amikor a MOGYE rektora sorozatban gáncsolta el a magyar tagozat megalakítását, egy magyar professzor kérésére feljelentették a rektort plagizálás vádjával (a rektorról emiatt a világ vezető tudományos folyóirata, a Nature is írt, nem túl hízelgő összefüggésben). Mivel az illetékes román szervek válaszra sem méltatták Hantzot és a BKB-t, Hantz beperelte a román Oktatási Minisztériumot.
Az ügyet Hantz így foglalja össze: „Kiss Oszkár kolozsvári ügyvéd sikerre vitte a folyamatot: nem sokkal a per megkezdése után hirtelen komolyan vették a megkeresésem, és büntetésben részesítették a plagizálókat. Mi több, a bíróság az ügyvédi költségeket is megítélte nekem. A tetemes összeget – melynek kifizettetése sem volt zökkenőmentes – a napokban kaptam meg, és azt közcélokra – a Székelyföld értékeit bemutató kiadványok és honlapok szerkesztésére – fordítottam.” Arról, hogy a MOGYE-n miért nem lett meg máig sem a magyar tagozat, Hantz így ír: „nyugalomra vágyva, halogatva, esetenként saját érdekeket szem előtt tartva nem lehet jogokat követelni”, amivel arra utal, hogy a magyar rektorhelyettes túlságosan is gyengekezű volt.
Betörték Kovács szélvédőjét
A rendőrségnek egyelőre nem sikerült kiderítenie, ki vagy kik azok a vandálok, akik álmatlan éjszakákat szereztek a Brassó megyei Négyfaluban lakó Kovács Lehelnek, aki jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) informatikatanára. A Krónika információi szerint a magyarság nyelvi jogaiért harcoló tanárnak előbb a háza ablakát törték be ismeretlen tettesek, majd nemrég két gépkocsijának a szélvédőit tették tönkre. Az elkövetők korábban egy gusztustalan „ajándékot” is küldtek a marosvásárhelyi és csíkszeredai karon oktató adjunktusnak: román nemzeti szalaggal átkötött zacskónyi ürüléket.
A legutóbbi atrocitásról szólva a Sapientia marosvásárhelyi és csíkszeredai szakán oktató Kovács Lehel a Krónikának elmondta, tudtával a barcasági kisvárosban egyetlen haragosuk sincs. „Az viszont tény, hogy szándékos volt cselekedetük, mert még álltak más gépkocsik is az utcán, de egyiküknek sem esett bántódása. Szintén a rosszindulatra vagy megfélemlítésre utal az is, hogy nem tolvajok tették, hiszen az autókból semmi nem hiányzik” – mondta el a december elsejei, sötétedés után történt „akcióról” Kovács.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. december 10.
Engedékeny IMF és EU
magasabb államháztartási hiány 2015-ben
Victor Ponta miniszterelnöknek sikerült nagyobb államháztartási hiányt kialkudni a jövő évre hazánk nemzetközi hitelezőivel az eredeti sarokszámhoz képest.
A kormányfő szerint adóemelés nem lesz 2015-ben, mi több, két adócsökkentő intézkedést is bejelentett, és továbbiakat helyezett kilátásba. A jövő évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,83 százaléka lesz az államháztartási hiánycél. A kormányfőnek 0,43 százalék plusz kiadást sikerült kialkudnia, amit az uniós projektek önrészének fedezésére fordítanak. Az idegenforgalomra is kiterjesztik a kedvezményes áfát. A mezőgazdasági termékek és alapélelmiszerek kedvezményes áfája, valamint az általános áfacsökkentés esetében továbbra is csak ígéretek hangzottak el.
Szabadság (Kolozsvár)2014. december 10.
Nyíltan – a titkosszolgálatokról
Vannak könyvek, amelyeket jó szívvel szerkeszt, örömmel ír az ember, és vannak, amelyeket hiába akarná, nem tud elkerülni.
Ez utóbbi kategóriába tartozik a Titkosan – nyíltan, a Korunk–Komp-Press kiadásában a napokban megjelent (az Idea nyomda által szépen kivitelezett, Könczey Elemér grafikáival illusztrált) kötet. Ezt kell mondanom, mind a személyes érintettség, mind az intézményi vonatkozások okán. Noha több év eltelt már azóta, hogy Bukarestben, a CNSAS házában néhány besúgói dosszié a kezembe került (a Hivatalnak előterjesztett Korunk-kutatói terv, a felsőbb jóváhagyás következtében) – az első döbbenet nyomai ma is bennem élnek. Közvetlen munkatársakról, sőt barátokról tudtam meg elhinni nem akart dolgokat. És ahogy mondani szokás, ez még csak a jéghegy csúcsa volt. A Korunk szerkesztőségével kapcsolatban elmondhatom, hogy a nálunk dolgozókra kiszámolt besúgói arány az átlagosnál jóval magasabbra tehető. (Bár ki tudja, hol milyen mértékű lehetett az ügynökarány…)
KÁNTOR LAJOS
Szabadság (Kolozsvár)2014. december 10.
Nemzetközi hírlevél a Mikó-ügyről
A Mikó-ügyre és az Új Jobboldal decemberi elsejei magyarellenes provokációira hívja fel a nemzetközi közvélemény figyelmét a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete.
A szolgálat e heti hírlevelében hívta fel a figyelmet a két esetre a Mikó-ügyben tapasztalt visszásságokról, valamint neonáci csoportok december elseji randalírozásáról címmel.
Az RMDSZ által indított szolgálat háromszéki szervezete heti rendszerességgel küld angol nyelvű hírleveleket, amelyben a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, különböző emberjogi szervezetek és külföldi politikai pártok képviselőit tájékoztatják a székelyföldi, erdélyi magyarsággal szembeni diszkriminációkról, visszaélésekről, jogtiprásokról.
A Mikó-ügy kapcsán rámutattak, hogy 25 évvel a kommunizmus bukása után újra államosítottak egy egyházi tulajdonú ingatlant Romániában, és azt is jelezték, hogy Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a református emberek „arculcsapásaként” értelmezte a döntést, fontosnak tartva, hogy az egyház újraértékelje a román állammal való viszonyát. Arra is kitértek, hogy a Mikó-perben első fokon hozott ítélet diszkriminált a magyar és román vádlottak között, a két magyart ugyanis letöltendő, míg a románt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
A december elsejei szentgyörgyi eseményekről írt beszámolójukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a prefektúra és az ortodox egyház segítségével évek óta neonáci csoportosulások érkeznek az ország más megyéiből a háromszéki megyeszékhelyre, és Románia nemzeti ünnepén a helyi magyar közösséget zaklatják.
„Ezek a zsidó- és magyarellenes csoportok agresszív szólamokkal félemlítik meg a magyar közösséget, szélsőséges és idegengyűlő szólamokat kiabálva, mint például azt, hogy a magyarok hagyják el az országot” – fogalmaznak.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2014. december 10.
Aurescu párbeszéddel óvná a román–magyar kapcsolatokat
Folyamatos, közvetlen párbeszéddel kell megelőzni a román–magyar kapcsolatok újbóli kiéleződését – jelentette ki Bogdan Aurescu román külügyminiszter egy televíziós interjúban, amelyet szerdán ismertettek a román lapok.
Mint mondta, erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is megállapodtak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) múlt heti bázeli értekezletén. Aurescu hozzátette: elfogadta magyar kollégája meghívását, így jövő év elején Budapesten lesz alkalmuk egyeztetni „mind a közös érdekekről, mind a kényesebb témákról”.
Arra a kérdésre, veszélyezteti-e a Románia regionális érvényesülési esélyeit Magyarország és Oroszország közeledése, Aurescu rámutatott: a románok és magyarok együtt vannak az Európai Unióban és a NATO-ban, ezen túlmenően minden tagállam szuverén módon alakítja külpolitikáját. „Ennek azonban megvannak a maga következményei” – jegyezte meg Aurescu, anélkül, hogy részletezte volna, mire utalt.
A román–orosz kapcsolatok megromlásának felelősségét Aurescu Moszkvára hárította, és egyebek mellet annak tulajdonította, hogy Románia nincs energetikailag annyira kiszolgáltatott helyzetben, mint a térség többi állama.
A viszony normalizálására tett kísérleteket megakasztotta az, hogy – a Krím annektálása, az ukrán válságba való orosz beavatkozás nyomán – elhidegült Moszkva kapcsolata a NATO-val és az EU-val, márpedig „Románia nem tud elvonatkoztatni attól, hogy tagja ezeknek szövetségeknek” – magyarázta Aurescu.
Arra a közbevetésre, hogy Moszkva amerikai provokációt emleget, egyebek között éppen a Romániába telepítendő rakétapajzs miatt, Aurescu azt állította, az oroszokat valójában az zavarja, hogy a rakétavédelmi rendszer kiépítése a dél-romániai Deveselun egy állandó amerikai jelenlétet feltételez, biztonsági többletgaranciát jelent Románia számára, amely azt is garantálja, hogy Románia „nem fog már visszatérni egy másik érdekszférába”.
Rámutatott: a radar már működik, a rakétákat jövőre helyezik hadrendbe. Aurescu szerint megalapozatlanok az orosz aggodalmak, mivel ez egy szigorúan védelmi rendszer: az elfogó rakétákban nincs robbanóanyag, nem alkalmasak nukleáris töltet szállítására, pusztán mozgási energiájukkal semmisítik meg az ellenséges rakétákat.
A román diplomácia vezetője szerint az sem igaz, hogy a rakétapajzs csökkenti az orosz nukleáris arzenál elrettentő képességét. „Nem lehet azt állítani, hogy 24 romániai elfogó rakéta és a 2018-ig Lengyelországba telepítendő 24 másik ilyen fegyver befolyásolhatja Oroszország csapásmérő képességét, amely az elfogók kijátszását szolgáló technikákkal felszerelt interkontinentális rakéták százaival rendelkezik” – hangoztatta Bogdan Aurescu külügyminiszter.
Krónika (Kolozsvár)2014. december 10.
Betiltaná a Heineken az Igazi Csíki Sör előállítását
Azonnali hatállyal felfüggesztetné a csíkszentsimoni sörgyár működését a Heineken Románia, ezt pedig törvényszéki elnöki rendelettel akarják elérni – nyilatkozta kedden munkatársunknak Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra többségi tulajdonosa.
A vállalkozótól megtudtuk, hogy a Hargita Megyei Törvényszék szerdán dönt a keresetről. A csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra kevesebb mint egy hónapja kezdte meg a sörgyártást, és most azzal kell szembesülnie, hogy bezárhatják. „Azzal a keresettel fordultak a törvényszékhez, hogy azonnali hatállyal zárassák be a gyárunkat, kobozzák el az eszközeinket. Továbbá egy garanciaalap létrehozására is köteleznének, hogy kártérítést tudjunk nekik fizetni” – sorolta Lénárd.
Elnöki rendeletet akkor bocsáthat ki a törvényszék, ha például visszafordíthatatlan károkat akadályozhat meg vele, és legkésőbb 48 órán belül végre kell hajtani a döntést. A manufaktúra tulajdonosa arról is beszámolt, hogy amióta elkezdték a sörgyártást, állandó ellenőrzéseket folytatnak az üzemben a bukaresti hatóságok helyi képviselői.
„Feltehetően ezek mögött is a Heineken Románia áll – állítja Lénárd. – Ez egy kicsit olyan, mint Dávid és Góliát harca, hiszen egy nagy multinacionális cégről van szó, amely egy kis manufaktúrával próbál versenyezni.” Az üzletember szerint a törvényszéki elnöki rendelet „fájón érheti” a manufaktúrát. „Fel vagyunk készülve a háborúra, hiszen meg kell védenem a beruházásomat és az emberek munkahelyét” – szögezte le.
A konfliktus alapját a két sörgyár termékeinek elnevezése képezi. „A csíkszeredai sörgyárat üzemeltető Heineken Románia szerint az általunk gyártott Igazi Csíki Sör ugyanaz, mint az ő márkájuk, a Ciuc Permium” – magyarázta Lénárd. A vállalkozó azt követően védette le az Európai Szabadalmi Hivatalban az Igazi Csíki Sör márkanevet, hogy az intézmény bizottsága megvizsgálta, majd megállapította, hogy nem összetéveszthető és nem lefordítható semmilyen más bejegyzett márkára, ezt követően pedig beiktatták a terméket.
„Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a Csíkban gyártott sört az emberek csíki sör néven emlegették, de márkanév akkor lett, amikor én levédtem. A két sör nem összetéveszthető sem nevében, sem fordításában, sem formájában, sem szín- és ízvilágában ” – hangsúlyozta Lénárd.
Megkerestük az ügyben a Heineken Romániát is, rákérdezve: igaz-e, hogy törvényszéken kezdeményezték a csíkszentsimoni gyár bezárását. E-mailen és telefonon feltett kérdéseinkre azonban kedd estig nem kaptunk választ.
Barabás Hajnal |
Krónika (Kolozsvár)2014. december 10.
A MOGYE rektorát nem érdekli az egyetemalapító
Bár rendkívül hidegen és elutasítóan viszonyult a román vezetőség dr. Csőgör Lajos, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) alapító rektorának tiszteletére szervezett ünnepélyhez, a kezdeményezők remélik, hogy a szenátus áldását adja a 110 évvel ezelőtt született professzor szobrának felállításához.
„Jó úton halad a szoborállítás ügye, a pénznek szinte a fele már megvan, és a vezetőség elvi beleegyezését is megkaptuk” – közölte Ádám Valérián. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára leszögezte: a szobor jövőre elkészül, és valahol állni is fog.
Az egyetem vezetősége ellen több perben is érdekelt civil szervezet még tavasszal kezdeményezte a szoborállítást, akkor azonban Leonard Azamfirei rektor még azzal hárította el a Krónika kérdésének megválaszolását, hogy nem tud a kezdeményezésről.
Felvetésünkre kiderült, az intzéményvezető nemcsak az RMOGYKE tervéről, de az általa vezetett egyetem alapítójáról sem hallott. „Ki volt az első rektor? Nem is tudom, hogy hívták, mert én nem ismertem” – zavarodott bele a magyarázkodásba a Csőgör Lajos székében ülő jelenlegi vezető.
Az egyetem román többségű vezetőségével folytatott tárgyalások után Ádám Valérián kijelentette, az RMOGYKE hamarosan meghirdetheti az egész alakos szoborra a pályázatot. Ahhoz azonban, hogy a főépület előtt a magyarság emléket állíthasson az alapító rektornak, a román tanároknak is el kell dönteniük, kinek emelnek szobrot. Kérdésünkre Ádám elismerte, hogy a Csőgör-szobor felállítását a „párban” elképzelt másik alkotás elkészülte késleltetheti.
Egyetemalapító és intézményfejlesztő
A Nagysármáson száztíz esztendővel ezelőtt született, 2003-ban elhunyt Csőgör Lajost a 20. századi erdélyi értelmiségiek egyik kiemelkedő alakjának tartják. Az ismert orvosprofesszor 1945 és 1948 között a kolozsvári Bolyai Egyetem, majd 1948 és 1949, valamint 1964 és 1967 között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektoraként sokat tett az intézmény fejlesztése érdekében. Csőgör javaslatai alapján a marosvásárhelyi ivóvizet fluorral dúsították, ennek eredményeképpen bizonyíthatóan csökkent a fogszuvasodás a tizenéves fiatalok körében.
„A mi szobrunk mindenképpen elkészül. Ha az egyetem vezetősége húzni fogja az időt az engedélyek megadásában, ideiglenesen a belvárosi római katolikus plébánia udvarán helyezzük el” – nyilatkozta Ádám Valérián.
Nem számít túl biztató előjelnek az, ahogy a MOGYE vezetősége viszonyult a hét eleji Csőgör Lajos-emlékünnepséghez. Hétfőn az egyetem magyar tanárai és diákjai kint a hidegben voltak kénytelenek megemlékezni a száztíz évvel ezelőtt született alapító rektorról.
„Nem tudom, mit lehet kezdeni ezzel a problémával. Nem engedik meg, hogy az épületben emlékezzünk meg az egyetemalapító professzorról, egy eresz alatt gyűltek össze a fiatal fogorvostan-hallgatók. Hangot is adtam azon értetlenkedésemnek, hogy az egyetem vezetősége nem engedi meg, hogy méltó körülmények között megemlékezzenek az egyetemalapító professzorról” – méltatlankodott Bocskay István nyugalmazott professzor.
Csőgör Lajos valamikori kollégája egy héttel a rendezvény előtt tudta meg, hogy kint a hidegben kell megtartania az emlékezőbeszédét. Az ünnepély főszervezője, Dudás Csaba diákszövetségi vezető szerint a megemlékezés megszervezésében a MOGYE vezetősége semmiféle segítséget nem nyújtott, de már azt is eredményként könyvelte el, hogy Azamfireiek „nem akadályoztak a szervezést”
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2014. december 10.
Trágárság mint töltelékszó – Iskolai felmérés Hargita megyében
Gyakori a trágár beszéd az iskolákban, a diákok között egyrészt divat is az alpári megfogalmazások használata, másrészt alkalmazkodási, feszültséglevezetési eszközként szolgál – derült ki egy Hargita megyei felmérésből.
Diákokat, pedagógusokat és szülőket kérdeztek fókuszcsoportos beszélgetéseken idén március és november között az illetlen beszéd használatáról a Hargita megyei tanfelügyelőség és a megyei pszichopedagógiai tanácsadó központ felmérésén. 75 csíki, udvarhelyi, gyergyói és maroshévízi diák, továbbá egy-egy szülői és pedagógusi csoport vett részt a kutatásban, amelynek eredményeit nemrég ismertette Erőss Piroska tanfelügyelő és Bartha Dalma szociológus.
A trágár beszéd használatát vizsgáló felmérés eredményei szerint az alpári szófordulatokat a diákok többsége az elfogadáskeresés egyik módjaként használja, így próbál meg kitűnni. Sok fiatal a feszültségét vezeti le a csúnya beszéddel. Egy diák úgy fogalmazta meg a fókuszcsoportos beszélgetés során, hogy van, aki „így próbál meg feltűnni, mivel másképp nem tud”, egy másik pedig azt mondta: „ha nekem úgy esik jól, ezzel ki tudom adni magamból a dühömet”.
Az is kiderült a felmérésből, hogy van, aki megszokásból beszél csúnyán, és van, aki divatosnak tartja ezt. Az eredmények szerint az illetlen beszéd gyakori a tanintézetekben, főként a szakközépiskolákban. Középiskolás diákok azt mondták, a csúnya beszéd minden iskolában előfordul, és hogy a tanárokkal szemben is megkockáztatják a használatát.
Egyik pedagógus meglátása szerint a közönséges beszédet töltelékszavakként is használják a diákok, ilyenkor nem fejez ki indulatot, egyszerűen csak megszokásból vagy vagányságból beszél így a fiatal. Egy szülő arra világított rá, hogy akár előkészítő osztályos gyermeknél is előfordulhat, hogy csúnyán beszél.
A felmérés során azt találták, hogy a csúnya beszéd mindenkor tapasztalható az iskolákban, így szünetekben, de tanórán is és olykor a tanároknak is kicsúszik a száján. A válaszadók szerint a trágár beszédet bárhonnan eltanulhatják a fiatalok, nyújthat ilyen mintát a család, a kortárscsoport, de a média, a világháló, a modern irodalom, a zene is. A diákok szerint „vagy a nagyobbaktól az iskolából, vagy otthonról” tanulják az alpári beszédet, a szülők pedig a családi szitkozódás mellé, a televíziót, internetet, filmeket is megnevezték, illetve azt, hogy a kamaszok ily módon is feszegetik a határaikat.
A felmérés eredményeiből az derült ki, a szülők és a pedagógusok szerint fel kell lépni az illetlen beszéd ellen. A diákok egy része ezzel szemben úgy véli, nincs mit tenni és nem is kell tenni ez ellen, mert többségük tudja, hol és mit engedhet meg magának. Azon fiatalok, akik szerint tenni kell valamit a trágár szavak kiszorítása érdekében, úgy látják, mindenkinek saját magának kell ezzel foglalkoznia, ugyanakkor az igazgatónak kell fellépnie, esetleg az iskolapszichológusnak, az osztályfőnöknek, a tanárnak kell tennie ezen a téren.
„Megtanítanám, hogy valahogy másképp vezesse le az indulatát” – hangzott el egy javaslat. A szülők többek között úgy látják, állandóan foglalkozni kellene a jelenséggel, intenzívebb kapcsolatra lenne szükség az iskola és a szülők között. A tanárok szerint meg kell szokniuk a diákoknak, hogy bizonyos helyzetekben viselkedniük kell. Egy másik pedagógus úgy gondolja, ez is divat, ami el fog múlni, egy másik pedig azt mondta, a szülőknek és a pedagógusoknak is jó példával kell elöl járniuk.
A pedagógusokkal való beszélgetés során kiderült, sokan próbálnak tenni a trágár beszéd ellen nap mint nap. Van, aki ezt szélmalomharcnak látja, de olyan is, aki szerint ha a harminc diákból kettő-három megjavul, akkor már van eredménye a munkájának. „A tanári szakma eléggé lejáratott a társadalomban. Emberként viszont lehetünk példák” – fogalmazta meg egy másik pedagógus.
R. Kiss Edit |
Krónika (Kolozsvár)2014. december 10.
Újabb turnén A sóvidéki kalapács
A Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös programjának, a Néptánc Hargita Megyének keretében, a helyi polgármesteri hivatalok együttműködésével, december 12-én, pénteken este 6 órakor Csíkszentdomokoson, majd december 13-án, szombaton délután 4 órakor Csíkszenttamáson lép színpadra a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes A sóvidéki kalapács című műsorával. December 14-én, vasárnap este fél 8-tól (19.30) Borzsovában mutatja be a műsort a társulat az NKA támogatásával.
A vidámságában is komoly táncjátékhoz Boka Gábor rendező ismét egy Petőfi Sándor műből (A helység kalapácsa) merített ihletet.
Boka Gábor forgatókönyve a hasonlóságok és különbségek játékából építkezik. Sorban jelennek meg a különböző párhuzamok: falubeliek-tanyaiak, vidékiek-városiak (vándorszínészek), civilek-karhatalom. Mindvégig a különbözőségből fakadó feszültségek kapnak lángra és oldódnak fel, különleges helyzetek alakulnak ki, végül mindenkit összefogásra sarkall a közös ellenség.
maszol/közlemény2014. december 10.
Ötezer lej bírság a magyar himnusz elénekléséért
Precedens nélküli bosszúhadjáratot indított a magyar közösség ellen a háromszéki prefektus. Marius Popica olyant tett, amire a forradalom óta eltelt 25 évben nemigen volt példa: a magyar himnusz köztéren való eléneklése miatt büntetett.
A Magyar Polgári Párt „mikulás ajándékként”, féléves késéssel kapott 5000 lejes pénzbírságot, amiért június 4-én, a sepsiszentgyörgyi Trianon megemlékezésen elénekelték a magyar himnuszt – mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt.
Az MPP elnöke provokálónak és a magyar közösség elleni nyílt támadásnak minősítette a prefektusi eljárást. „Mi következhet ezek után, a templomainkban is megtiltják az egyházi énekek eléneklését?” – tette fel a kérdést a polgári párti politikus, aki szerint, ha valaki bármelyik EU-s országban elénekli az unió 27 himnuszát, azt megtapsolják, mindössze a 21. század Romániájában jár ezért büntetés.
Marius Popica, Kovászna megyei prefektus a himnuszos büntetés esetében is az 1157/2011-es törvényre hivatkozik – akárcsak a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalra kiszabott román zászlót büntetés esetében –, amely szerint „más állam himnuszát el lehet énekelni a másik állam közméltóságának jelenlétében”. Ebből vonta le azt a következtetést, hogy ha nincs jelen más állam közméltósága, akkor nem lehet elénekelni, mutatott rá Bíró Zsolt.
Az MPP-re kiszabott büntetés értéke is rosszindulatot sugall, hiszen rögtön a maximális 5000 lejt szabta ki a prefektus, és ezzel próbál bosszút állni a polgári párt által november 29-én, Sepsiszentgyörgyön szervezett jogkövetelő megmozdulás miatt, véli Bíró Zsolt. Az MPP országos elnöke felhívja a figyelmet, hogy akárcsak az ugyanaznap (december 2-án) kiállított kézdivásárhelyi büntetés esetében, a büntető jegyzőkönyvet Marius Popica prefektus írja alá, és tanúként Sebastian Cucu alprefektus szerepel.
Ez „ocsmányság”
Az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke, Bálint József szerint „ocsmányság” amit a prefektus tett, hiszen nem tudnak arról, hogy 25 év alatt valakit megbírságoltak volna, amiért elénekelte a magyar himnuszt. A magyar himnusz egyházi zsoltár és nem csak Magyarország himnusza, hanem minden magyarok himnusza, amit valamennyi rendezvényen el szoktak énekelni a magyar közösség tagjai. Lavinát indíthat a háromszéki prefektus büntetése, hiszen június 4-e után legalább tíz alkalommal elénekelték még azt köztéren, tette hozzá Bíró Zsolt.
Az MPP országos elnöke rámutatott: a sepsiszentgyörgyi bíróságon fellebbezik meg a büntető jegyzőkönyvet, de az esetről tájékoztatják a nemzetközi közvéleményt, az európai nagykövetségeket és az Egyesült Államok diplomáciai képviseletét is.
Kovács Zsolt
maszol.ro2014. december 10.
Nemzetközi turnén a Tompa Miklós Társulat
A lengyelországi Katowicében és Budapesten vendégszerepel hétvégén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a tavalyi évad két előadásával. Radu Afrim Az ördög próbája című produkció december 13-án két alkalommal lesz látható a Europe in Śląski [Európa Sziléziában] című projekt keretén belül a lengyelországi Katowicében, december 15-án pedig a Határon Túli Hétfők elnevezésű programsorozat részeként a Thália Színház látja vendégül a Keresztes Attila által rendezett Figaro című előadást Budapesten.
Az erdélyi társulat nem idegen a Katowicében: tavaly a Mélyben című előadással mutatkozott be a Teatr Śląski közönségének. Ezúttal Radu Afrim Az ördög próbája című, az elmúlt évadban számos fesztiválon megfordult produkcióját látják vendégül. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház rendszeres vendége a Budapest belvárosában található Thália Színház határon túli színházaknak dedikált rendezvényein – és nem csak. A budapesti előadásról televíziós felvétel készül.
„Számunkra nagyon fontos ez a kiszállás. A statisztikai mutatók szerint itthon egyre több nézőnek örvendhetünk, a számos hazai és magyarországi vendég- és fesztiválszereplés mellett azonban kíváncsiak vagyunk és igényt tartunk Európa reakciójára, véleményére is az eddigi munkánkról” – hangsúlyozza Gáspárik Attila vezérigazgató a közelgő külföldi utazás jelentőségét.
A turnéra elkíséri a társulatot Peti András alpolgármester is, aki a Katowice és Marosvásárhely közötti kulturális kapcsolatok feltérképezésének szándékával tesz látogatást az észak-sziléziai városban. A Tompa Miklós Társulat lengyelországi kiszállását Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa támogatja.
Mindeközben a társulat itthon maradt része gőzerővel készül az óévbúcsúztató Mágnás Miska premierre Harsányi Zsolt rendezésében.
maszol.ro2014. december 10.
Szodoray-Parádi Hajnalka életmű-kiállítása Szatmáron
Az utóbbi idők egyik legszínvonalasabb képzőművészeti kiállítása nyílt meg kedd este Szatmárnémetiben, a régi főtér neogótikus Vécsey-házának ilyen célra fenntartott termeiben. A művész és tanár, Szodoray-Parádi Hajnalka mutatta be több évtizedes alkotómunkájának legjavát.
A művésznő eddig is gyakran jelen volt a Szamos-parti városban rendezett kiállításokon, de csak most derült ki a közönség számára, mennyire otthonos mind a festészetben, mind a grafikában, mind pedig a szobrászatban. Festményei elsősorban táj- és életképek, szép természeti környezetben, régi kastélyokkal, ódon falakkal a háttérben, erőteljes színekkel, ami az egykori nagybányai festőiskola színhatásával rokonítható. Grafikái főleg portrék, történelmi alakokról – mint például az aradi 13 vértanúról, Rákóczi Ferencről, Bercsényi Miklósról, Zichy Mihályról, barátairól, képzőművész és tanártársairól készült tusrajzok, amelyeken megjelenik a belső karakter, az élet és a hivatás gondja, öröme, a remény, a csalódás.
Bár eddigi kiállításain is láthattunk pár szobrot, a most bemutatott 15-20 portré egyértelműen kifejezi, hogy alkotójuk ezen a területen is nagyobb figyelmet érdemel. Az Adyról, Bolyairól vagy Bartókról, s a fiatal lányokról készült szobrai parkokba, köztérre kívánkoznak. Mint ahogy oda került a szatmári Kossuth-kert létrehozójáról, Kiss Gedeonról, a „fák ezredeséről” megformált szobra. Hogy ezzel felfedeztük Szodoray-Parádi Hajnalkát, a köztéri szobrászt, az a tény is igazolja, hogy nemrég őt bízták meg gróf Széchenyi István szobrának az elkészítésével, melyet a belvárosban kívánnak felállítani.
maszol.ro2014. december 10.
Megoldás született tízezer dél-dobrudzsai polgár kárpótlására
Kárpótolják azokat a román polgárokat, akik az ország egyes területeinek elcsatolásakor veszítették el vagyonukat.
A jövő évtől kezdődően részletekben fizet kárpótlást az állam azokért a vagyonokért, amelyeket polgárai az ország egyes területeinek elcsatolásakor veszítettek el: a kárpótlás gyorsításáról szóló törvényt szerdán hirdette ki az államfő.
Románia 1998-ban hozott törvényt azon polgárai kárpótlásáról, akik két dél-dobrudzsai megye (az úgynevezett Kvadriláter) Bulgáriához való 1940-es visszacsatolásakor veszítették el vagyonukat: az érintettek - vagy örököseik - jelenlegi lakhelyük megyei tanácsainál jelenthették be kárigényüket.
2003-ban hasonló törvényt fogadtak el (a Szovjetunióhoz került) Besszarábia és Észak-Bukovina elvesztése miatt károsult román állampolgárok kárpótlására. A két jogszabály alapján csaknem tízezer megoldatlan kárpótlási kérvény gyűlt össze: ezek elbírálásáról és kifizetéséről rendelkezik a szerdán kihirdetett törvény.
maszol.ro2014. december 10.
Több mint 2600 udvarhelyi jogosult élelmiszersegélyre
Egyelőre teljes a káosz az idei európai uniós élelmiszercsomagok kiosztása terén: bár a települések önkormányzatai kedden megkapták a prefektusi hivataltól a segélyre jogosultak listáját, a pótlista összeállítását a helyi illetékesekre bízták – úgy tűnik, támpontok nélkül.
Az osztásról egyelőre szó sem esett, az élelmiszerosztás lebonyolításával idén megbízott prefektúra által leküldött lista pedig kaotikus – mondta el Fülpesi Gyula, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője. Mint ismertette, csupán annyit lehet tudni, hogy a székelyudvarhelyi listán 2630 személy szerepel – tavalyhoz képest több mint négyszázzal nőtt a jogosultak száma, hiszen a támogatásban részesülők köre kibővült a családi pótlékosokkal –, ám a neveket nem betűrendben, hanem utcákra lebontva kapták meg, és a kimutatás nem részletezi, ki miért jogosult az élelmiszercsomagra.
A prefektúra illetékesei ugyanakkor felkérték a helyi önkormányzatokat a pótlisták összeállítására, ám ennek vannak bizonyos nehézségei: az idén először alkalmazott élelmiszerkuponok egy része meg sem érkezett az érintettekhez – ezeket a román posta kézbesítette november folyamán, a megyében több mint negyvenezer embernek. Ezenkívül a kimaradt jogosultak listázásához rendszerezni kell a leküldött adatokat, és számba kell venni többek közt az elmúlt hónapokban szociális segélyben részesülők, illetve a kisnyugdíjasok listáját – vannak azonban olyan jogosult-kategóriák, amelyek nincsenek országos adatbázisba foglalva.
Az élelmiszer-szállítmányok érkezésével kapcsolatban egyelőre semmiféle eligazítás nem érkezett, így az osztás körülményei továbbra is homályosak – mondta el az osztályvezető. Az Európai Unió intervenciós tartalékaiból fedezett segélyeket 2012-ben december közepén, 2013-ban pedig októberben vehették át a jogosultak.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro2014. december 10.
Az élhető Udvarhelyért dolgoznak
A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) védnökségével megalakult Élhető Udvarhely elnevezésű környezetvédelmi csoport javaslatait is meghallgatta a városvezetés a 2015–2020-as időszakra tervezett városfejlesztési stratégiával kapcsolatban. A párbeszédet mindkét fél pozitívan értékelte.
A polgármesteri hivatal tanácstermében nemrég tartott megbeszélésen bemutatták az Élhető Udvarhely csoportot, illetve azokat a projekteket, amelyeket az elkövetkezőkben szeretnének megvalósítani – közölte Csáki Rozália, az SZKA ügyvezető igazgatója, aki örült annak, hogy a stratégia elkészítésébe civil szervezeteket is bevontak.
„Fontosnak tartom a városvezetés támogatását projektjeink megvalósítása érdekében, hiszen akkor érhetünk el igazi változást, ha partnerségek alakulnak ki. Míg a civil szervezetek többek között szaktudással, rendezvényszervezéssel, illetve különböző projektek kidolgozásával vehetik ki részüket a munkából, addig az önkormányzat segíthet a kivitelezésben: anyagi támogatást nyújthat, helyszíneket biztosíthat, illetve egyéb munkákat is elvégezhet” – fejtette ki Csáki Rozália. Megítélése szerint a mostani megbeszélésen a hivatal képviselői pozitívan álltak az ismertetett elképzelésekhez, belátták, hogy vannak megoldásra váró problémák.
A polgármesteri hivatal műszaki igazgatója, Tikosi László rámutatott, korábban is a civil szervezetekkel való együttműködésre törekedtek, ezek eredményeképpen több, a közösség javát szolgáló projekt valósulhatott meg. Mint mondta, hasznosnak tartja a mostani beszélgetéseket, hiszen minden egyes javaslat jól jöhet egy ilyen komoly stratégia megtervezésénél. Ennek okán a továbbiakban is partnerként kezelik a közösségi érdekekért küzdő szervezeteket.
Fülöp-Székely Botond |
Székelyhon.ro2014. december 10.
Újszerű módszerrel az ősi mesterségekért
A korondi fazekas élményműhely bővítéséért szervez közadakozást az internet segítségével a Korond–Parajd Térség Természetvédelmi Gondnoksága (KORPA) és az Életfa Korondi Fazekasok Szövetsége.
Külföldön már bevált módszer a crowdfunding, azaz a közösségi finanszírozás különböző kezdeményezések megvalósítására, azonban Erdélyben eddig kevesen éltek a lehetőséggel. A világhálós kalapozással ezennel a sóvidékiek próbálkoznak, akik közadakozással növelnék egy élményműhely befogadóképességét. Jelenleg az Életfa Korondi Fazekasok Szövetsége tartja fenn a műhelyt, ahol a hazai és külföldi érdeklődők fazekas, faragó, illetve más korondi kézművességekkel ismerkedhetnek meg közvetlen módon. A foglalkozásoknak otthont adó helyiség azonban olykor szűkös a látogató csoportok számára. Pillanatnyilag csupán egy elektromos és egy hagyományos korongon, valamint egy faragóasztalnál sajátíthatják el a látogatók a sóvidéki mesterségek titkait.
A jelenlegi épület csak kisebb csoportoknak nyújthat élményt, a bővítéssel viszont már kézművestáborokhoz szükséges fedett térként is működhet, de közösségi célú megmozdulások helyszíne is lehetne. A nagyobb élményműhely ugyanakkor hozzájárulhat a vidéki fiatalok honismereti tevékenységéhez. A munkálatok összköltsége 4780 lej, azonban a projekt kezdeményezői számítanak az Unitárius Kaláka 1650 lejes duplázási javaslatára, ezért a közadakozás célösszege 3130 lej. A www.give-get-do.ro, az egyik első hazai adománygyűjtő honlapon szervezett gyűjtés jövő év májusáig tart.
Amennyiben egy mecénás több mint tíz euróval támogatná a munkálatok megvalósítását, a kezdeményezők kétszemélyes foglalkozást kínálnak fel. Az ötven eurónál nagyobb összeggel hozzájárulóknak pedig a kétszemélyes foglalkozás mellé két Aragonitmúzeum-belépőt és Csiga-dombi látogatást is felajánlanak. Prémium Korond támogató csomagot kapnak mindazok, akik száz eurónál nagyobb összeget dobnak a világhálós kalapba, a prémium mecénások kötött gyapjúzokniba csomagolt helyi készítésű kerámiát és taplótárgyakat, valamint korondi aragonitból csiszolt nyakláncot kapnak, továbbá kétszemélyes, idegenvezetéssel egybekötött élménydús látogatást az Aragonitmúzeumba, a fenyőkúti tőzegláphoz, a Csiga-dombra, a Likas-kőhöz és a Firtos várához.
Veres Réka |
Székelyhon.ro2014. december 10.
Potápi: soha nem szabad feladni az asszimiláció elleni küzdelmet
A nemzetpolitikai államtitkár szerint soha nem szabad feladni az identitásvesztés és asszimiláció elleni küzdelmet.
Erről Potápi Árpád János beszélt szerdán a fővárosi Magyarság Házában a diaszpóra magyarságának megtartását célzó Kőrösi Csoma Sándor programot értékelő tanácskozássorozat zárásaként.
Kiemelte: az elmúlt tíz nap nem volt hiábavaló, az elhangzott felvetéseket, tapasztalatokat figyelembe veszik a program sikeres folytatása érdekében.
Nagyon jó döntése volt az előző négy évnek a program, amely nemcsak szimbolikus jelentőségű volt, hanem kézzel fogható eredményeket is hozott - értékelt az államtitkár.
Kijelentette: soha sem szabad feladni a küzdelmet, bármikor visszájára lehet fordítani az identitásvesztést, a lemorzsolódást és az asszimilációt. Szerinte mindenkinek így kell gondolnia erre a munkára, és fontos, hogy felkészültebbek legyünk, mint adott esetben más nemzetek fiai.
Megerősítette: a program folytatódik, a források rendelkezésre állnak, és azok akik egy adott helyszínen megkezdték a munkát, várhatóan vissza tudnak menni, folytatni tudják a tevékenységüket.
Wetzel Tamás helyettes államtitkár hozzátette: "álmukban sem gondolták volna", hogy ennyire sikeres lesz a program. A befektetett energia, a képzések busásan megtérült a kinti magyar közösségeknek és a fiataloknak egyaránt.
Amikor keresték a résztvevőket a legfontosabb szempontok az empátia és elhivatottság volt - jegyezte meg, kiemelve: a programot szeretnék továbbfejleszteni és kibővíteni, és sokkal inkább rugalmassá tenni.
A Kőrösi Csoma Sándor program keretében az első évben 47, idén pedig 100 fiatal látogatott a diaszpóra magyarságához, a program egymilliárdos keretéből jövőre tervek szerint szintén 100 fiatal utazhat majd ki.
A Kőrösi-program célja a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatok erősítése. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy magyarországi fiatalok látogassanak el a diaszpóra közösségeihez, segítsék értékőrző munkájukat és tájékoztatási, közösségépítő tevékenységükkel erősítsék a Magyarországhoz való kötődésüket.
(MTI), Budapest