udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 1021-1050 | 1051-1080 | 1081-1110 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. február 23.
Csíkrákoson is zavarja a Községháza-felirat Dan Tanasăt
Újabb csíkszéki településen kell eltávolítani a Községháza feliratot a polgármesteri hivatalnak otthont adó épületről.
A Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítélete ezúttal Csíkrákos polgármesterét kötelezi erre. Ezt a pert is a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította.
Az elsőfokú ítélet ellen a rákosiak a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához fognak fellebbezést benyújtani – mondta Császár Attila, Csíkrákos polgármestere.
Dobos László
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma2017. február 23.
Átgondolatlan a béremelés (Háromszék Táncegyüttes)
A megyei önkormányzat biztosítja a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesnek a törvény által előírt fizetésemelést, amire évek óta várnak, de Deák Gyula társulatigazgató szerint a kormány vonatkozó intézkedése nem rendezi a béreket, inkább egyenetlenségeket szül.
Hét esztendővel ezelőtt, amikor a színháztörvény megengedte volna, hogy emeljék az előadóművészek fizetését, a megyei önkormányzat nem hagyta jóvá a béremelést a Háromszék Táncegyüttesnél, a táncosok továbbra is a minimálbérhez közeli juttatásban részesültek – közölte Deák Gyula. Mivel az M Stúdió akkor még a Háromszék Táncegyütteshez tartozott, a megyei tanács döntése a mozgásszínház színészeit is érintette, s bár jelenleg a Tamási Áron Színház társulataként működnek, jövedelmük jóval alacsonyabb a színészekénél – mondotta. A kormány 50 százalékos fizetésemelésről rendelkezett az előadóművészek esetében és 20 százalékos bérnövekedésről a művelődési intézmények többi alkalmazottja számára, amit február 1-jétől kell alkalmazni, de pénzt nem rendelt mellé. A megyei önkormányzat ennek ellenére vállalja a szükséges összegek előteremtését, és biztosítja a Háromszék Táncegyüttesnek is az emelésből származó különbözetet, ami évi 410 ezer lejt jelent, de ez még sincs egészen jól, mert visszásságokat szül – véli Deák Gyula. Lapunknak elmondta, az 50 százalékos emeléssel is alig haladja meg a tánckari fizetés a bruttó 2000 lejt, és nincs különbség az egy éve alkalmazott kezdő táncos és a húsz éve folyamatosan a társulat tagjaként dolgozó táncos bére között, a zenekarvezető pedig ezentúl kevesebbet visz haza, mint a zenekar tagjai, mert előbbi 20, utóbbiak 50 százalékos fizetésemelésben részesülnek. A művészeti vezetőt és a tánckarvezetőt is az alacsonyabb bérnövekedési szintbe sorolják, a gazdasági igazgató és a könyvelőség alkalmazottjai is ide tartoznak.
Az együttes vezetője szerint átgondolatlan a százalékban meghatározott egységes fizetésemelés, az évek óta vitatott bérráccsal kellene rendezni a helyzetet, esetükben pedig végre el kellene ismerni, hogy a táncos éppen olyan előadóművész, mint a színész, a filharmóniák zenésze, illetve bárki, aki hivatásos előadó.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. február 23.
A többnyelvű helységnévtáblák ügye mellé állt Kolozsváron a PSD
Felszólította Emil Bocot, Kolozsvár jobboldali polgármesterét a Szociáldemokrata Párt (PSD) – helyi szinten ellenzékben működő – szervezete, hogy ne akadályozza a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését – közölte csütörtöki számában a kolozsvári Szabadság napilap.
Horia Nasra képviselő, a PSD Kolozs megyei szervezetének elnöke közleményében úgy vélekedett, hogy Emil Boc és a liberális többségű helyi közigazgatás hamis politikai témát táplál, ha ellenzi a többnyelvű városnévtáblákat, miután tavaly júniusban az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetei között megkötött egyezmény magában foglalta a háromnyelvű – román, magyar, német – táblák kihelyezését azokon a településeken, ahol ők többségben vannak a helyi önkormányzatokban.
„Sajnálatos, hogy Emil Boc napirenden tartja ezt a kérdést, miközben Temesvár, Brassó, Nagyszeben vagy Szászmedgyes már túllépte a kulturális súrlódások ezen szakaszát. Meg kell érteniük, hogy a populista témák már nem jelentenek prioritást, és szükséges a város bejáratainak korszerűsítése, amelyek több mint 50 éve változatlanok. Cluj-Napoca, Klausenburg, Kolozsvár, Claudiopolis ugyanazt a várost, ugyanazt a közösséget jelentik" – összegzett Horia Nasra, a PSD Kolozs megyei szervezetének elnöke.
A Kolozs megyei törvényszék kedden kimondott elsőfokú ítéletében arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki kétnyelvű román-magyar helységnévtáblákat Kolozsvár bejárataihoz. A városháza szóvivője azt mondta, hogy mindenképpen fellebbeznek a döntés ellen. Az RMDSZ Kolozsváron és Kolozs megyében a jobboldali PNL-t, országos szinten viszont a baloldali PSD-t támogatja.
MTI
Erdély.ma2017. február 23.
Az EMNT céljai nem változtak
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete nem egységbontást, hanem nemzetünk egységes képviseletét akarja” – fogalmazott a szervezet elnöke az évi közgyűlésen.
„Az előző évekhez képest a céljaink nem változtak: továbbra is azon munkálkodunk, hogy visszaadjuk a magyarság önrendelkezési jogát, ünnepeinket szabad lélekkel ünnepelhessük meg, és megerősítsük a szülőföldhöz való kötődést, itt mindenekelőtt az itthonmaradásra gondolok. Úgy gondolom, hogy főleg most nincs idő a kishitűségre, a megalkuvásra. Nemzeti közösségünk felemelkedése csakis akkor lehetséges, ha nem hátrálunk meg” – mondta az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor az évértékelőn.
Elhangzott, társszervezőként vagy saját rendezvényként tavaly tucatnyi esemény megvalósításában vettek részt (megemlékezés a madéfalvi veszedelemre, Székely Szabadság Napja, Március 15., Boldogasszony zarándokvonat fogadása, Magyar Összetartozás Napja, emlékezés az aradi vértanúkra és 1956-ra, Óvodás Sportolimpia stb.), legfontosabb feladatuk azonban a honosítás, a marosvásárhelyi és a szászrégeni irodák közreműködésével mintegy 30 ezer személy kapott magyar állampolgárságot.
A Maros megyei EMNT 2017-ben is rendezvényt szervez többek között március 15-én, június 4-én, augusztus 20-án, október 6-án és 23-án, december 17-én pedig adventi kórustalálkozóval készülnek, emellett folytatódnak a Magyar Állampolgárok Klubjának és a Bajnokok, Élsportolók és Sportbarátok Klubjának találkozói, hiszen – Wass Albertet idézve – „a nemzet élete a kultúrával azonos, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölötte, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága, az a mindeneken felülálló erő...”
A közgyűlésen jelen volt az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina is, aki kitartásra buzdított, és elmondta, az országos tisztújítást október 14-én tartják, feltehetőleg Kolozsváron.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro2017. február 23.
Eldugult átereszek, hordalékkal telt árkok miatt hömpölyög a víz az utakon, udvarokon
Az utóbbi napokban tapasztalt felmelegedés és hóolvadás több csíki településen is problémákat okozott: a víz befolyt az udvarokra, a pincékbe, sőt, helyenként a lakóházakba is.
Csíkszentléleken három szomszédos család is az áradás okozta gondokkal küszködik. György Mária, a károsult helyiek egyike elmondta, a szerdai olvadás következtében jelentős mennyiségű víz tódult az udvarukba, mivel a felfagyott sánc az eldugult hidak miatt nem tudta elvezetni azt. Arra is kitért, hogy esetükben a pince telt fel vízzel, a teljes kert víz alatt áll, sőt a kerítést is megrongálta az áradás.
A szomszédjuk udvarán patakban folyt a víz, meglátása szerint ott még a lakásba is beszivároghatott. A hölgy továbbá azt is elpanaszolta, hogy hiába fordultak a helyi, illetve megyei önkormányzathoz, mindenhol süket fülekre találtak.
Szentlélek Csíkszereda felőli bejárata közelében egy másik nő a tűzoltóság segítségét kérte, mert a domboldalról levonuló ár nem tudott átfolyni a kapubejáró előtti átereszen, így az udvarra és a garázsba ömlött a víz. A csíkszeredai tűzoltóság egy egységet küldött a helyszínre. A csapat sáncot ásott, amely ideig-óráig megoldja a helyzetet, a folyamatosan behordott törmelék azonban újra torlaszt okozhat.
Komoly problémát okozott a hömpölygő víz a mindszenti Templomtízesben is. A lakók – mivel elmondásuk szerint segítséget mástól nem remélhetnek – lapátot, ásót és csákányt ragadtak, hogy utat törjenek a víznek az elfagyott és -dugult átereszeknél.
A megyei úton lévő átfolyás előtt egy fényvisszaverő háromszöget tettek ki az útra, hogy lassításra kényszerítsék az autósokat, sok sofőr ugyanis „átvágtatott” járművével a szenny- és hólé keverékén, a víz pedig felfröccsent az út menti házak oldalára.
Azonban nem csak a gyorshajtó autósok jelentenek gondot – derült ki a helyszínen. A Templomtízesnél egy sáncba torkoll négy vízelvezető csatorna, majd magánterületeken tör utat magának a víz. Az út menti telek tulajdonosa felháborodva mesélte, saját területén kipucolta és -szélesítette az árkot, hogy a víz le tudjon vonulni, szomszédja azonban nem, sőt azt sem engedi, hogy sáncszélesítés miatt bárki is területére lépjen. A víz így jelentős méretű területeket árasztott el.
A helyi és megyei önkormányzat képviselői elmondásuk szerint próbálnak segítséget nyújtani. Keresztes Balázs, Szentlélek polgármestere megkeresésünkre azt mondta, a polgármesteri hivatal munkatársai szerdán is segítettek, illetve csütörtökön is az áradás helyszínén dolgozott két személy egy munkagéppel.
„A híd alja elfagyott, ezen dolgoznak az emberek. Mi küldtünk oda embereket és gépet is, de olyan sok víz folyik, hogy a sánc sem tudja elvinni, a híd pedig elfagyott, így ott sem tud átfolyni. Egyméteres átmérőjű betongyűrűk vannak, amelyek teljesen befagytak, egy csepp vizet sem engednek át. Ezeket kivenni sem lehet, mert nagyon közel vannak az aszfalthoz. Így vagy ezt kellene feltörni, vagy a hidat kellene összetörni, de azt sem lehet, mert a helybéliek építették” – magyarázta a polgármester.
A Hargita megyei önkormányzat útügyi diszpécserszolgálatának tájékoztatása szerint ez a probléma nem tartozik a hatáskörükbe, ennek ellenére megpróbálnak segíteni. Amint Zólya Zsombor diszpécser közölte, az a gond, hogy olvad a hó, és mivel a kapubejáratok fel vannak fagyva, vagy el vannak dugulva, mivel nem takarították ki a lakosok, így a víz nem tud átfolyni rajtuk. „Kifolyik az útra, az úton átfolyik, és ahol helyet kap magának, befolyik az udvarra és a pincébe. Van egy utcakijárat a rendőrség közelében, amit fel kell számolni, át kell ásni, hogy a víz tudjon elfolyni. Egy kollégám ott volt a helyszínen egy munkagéppel, és mese nincs, ásni kell ahhoz, hogy a víz tudjon tovább folyni” – hangsúlyozta Zólya.
Ahol a falak is repedeznek
A csatószegi Endes Erzsébet elkeseredetten jelezte szerkesztőségünknek, hogy a hóolvadás következtében összegyűlt víz befolyt az udvarára, illetve a házba is: már a falak is repedeznek, a pince pedig tele van vízzel. Elmondása szerint többször is jelezték a problémát a helyi önkormányzatnak, azonban segítséget nem kaptak.
„Azt mondták, hogy tavaszig tartsunk ki. Tavaly is volt hasonló gondunk, és akkor sem voltak túl segítőkészek. Még a Hargita megyei önkormányzat elnökének, Borboly Csabának is írtam levelet, azonban ő sem válaszolt” – mondta a kétségbeesett nő.
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere érdeklődésünkre elmondta, az érintett utcában már 30 évre tekint vissza ez a probléma, és körülbelül 15–20 családot érint. „Múlt ősszel keresett meg engem Endes Erzsébet csatószegi lakos, és több egyeztetés után november végén tartottunk egy utcagyűlést. Akkor az a döntés született, hogy december elején munkagépek segítségével kitakarítjuk a sáncokat, és a lakosok abban segítenek, hogy mindenki a saját kapuja előtt felveszi a hidat, és az általunk meghatározott mélységbe teszi vissza, hogy a víz tudjon szabadon elfolyni. Mi ezt a munkát el is végeztük. A jelenlegi probléma abból adódik, hogy az emberek a szennyvizet és minden egyebet kiengednek a sáncba. Erzsébet múlt pénteken is megkeresett, és elmondta, hogy a pincéje tele van vízzel. Mondtam neki, abban tudunk segíteni, hogy az önkéntes tűzoltókkal együttműködve kiszívassuk a vizet, azonban ezt nem igényelte, mivel elmondása szerint ez nem megoldás. Sajnos mindenki a tanácstól várja el, hogy a problémáit megoldja ebben a kérdésben. Az utcagyűlésen mindenki megígért mindent: én álltam a szavam, kitakarítottuk a sáncokat, de az emberek sajnos másképp álltak hozzá. Tavasszal, amikor elolvad a hó, ismét ki fogjuk ásni a sáncokat” – biztosított a polgármester.
Előkerültek a homokzsákok
Csíkszentmihályon 30 lakóház pincéje telt meg vízzel. Izsák-Székely Lóránt polgármester elmondta, az áradás főként a Gödrös utat, Csigafalvát, Tőkeszeget és Csoroszát érintette. „Ajnádon a felületesen elvégzett csatornahálózat-kiépítés okozott problémát, ugyanis egyik helyen befolyt a víz a szennyvízcsatornába, Alszegen pedig feltört. Az a baj, hogy az árkok le vannak fagyva, és mivel felmelegedett az idő, most a jég tetején folyik a víz, a sáncokban nem tud rendesen elfolyni. Homokzsákokat raktunk ki, és reményeink szerint pénteken az önkéntes tűzoltók kiszivattyúzzák a vizet a pincékből” – mondta a polgármester.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro2017. február 23.
Gyergyószéket sem kímélte az áradás – Szárhegyen szükségállapotot rendeltek el
Gyergyószárhegyen, Tekerőpatakon, Kilyénfalván és Újfaluban is udvarokat, pincéket öntött el, utakat tett járhatatlanná a hegyekről lezúduló víz csütörtökön. Lakóházakba is betört az ár.
A hirtelen felmelegedés, és az egy napig tartó folyamatos esőzés megolvasztotta a hegyeken a hótakarót, aminek következtében megáradtak a patakok.
Egy újfalvi lakos, aki a saját kapuját nem tudta megközelíteni, a szomszédból mászott át a kerítésen az udvarára. A Visszafolyó három faluban lépett ki hosszan a medréből. Tekerőpatakon körülbelül ötven, Kilyénfalván és Újfaluban még több portát elöntött az ár. Pontos számot nem tudtak mondani a helyiek, Egyed József polgármester sem, de a számolásnál sürgősebb dolguk is volt, ahol lehetett, a bejáró hidakat bontották el, hogy utat engedjenek a víznek. Ahogy tudták, igyekeztek távol tartani a lakóházaktól a vizet.
Kilyénfalván és Újfaluban még nagyobb is lehetett volna a baj, de Tekerőpatakon a vasút alatt új medret ástak a pataknak, így a víz jelentős része a földekre folyt és nem a szűkebb, falu közti mederbe.
Az áradás délután 1 óra körül érkezett, 5 órakor már apadt a víz, az emberek a kerítéseken, házak falán mutatták a szintet, hogy meddig ért. Az úton fél méteres víz hömpölygött – mondták. Egy lakóházat árasztott el, de sok pince, kazánház feltelt, az épületeket még órák múlva is tavak vették körül.
Aggasztotta az újfalviakat a Tekerőpatakon mezőre vezetett víz is, attól tartanak, hogy lennebb más, a falu alacsonyabban fekvő helyein található gazdaságokba fog betörni.
Szárhegyen szükségállapotot rendelt el a prefektus jóváhagyásával Danguly Ervin polgármester, miután a falu alszegi részén számos utca folyómederré vált, és nemhogy gyalog, de személygépkocsival is lehetetlenné téve a közlekedést. Ez azt jelenti, hogy pénteken az iskolában nem lesz tanítás, a gyermekek egy része ugyanis nem tud eljönni otthonról.
A Nagypatak és a Csinód vize lépett ki a medréből, elárasztva számos portát. Kora este Györffy Zsolt, a helyi önkéntes tűzoltócsapat vezetője úgy számolt, legalább húsz pince állt vízben. A földszinti helyiségeket nem érte el a víz, de több alagsori lakás viszont feltelt. Tűzoltók mellett közel ötven polgárőr is mentette a menthetőt.
Az apadás nem nyugtatta meg az embereket teljesen. Elmondták, a patak be volt fagyva, a víz a jég fölött ömlött, és attól tartottak, hogy, ahogy a jég kezd felszakadozni, torlaszokat okoz, ami következtében ismét elárasztja a víz az udvarokat. Abban reménykednek, hogy az esőzés eláll, és ismét fagypont alá esik a hőmérséklet, így megáll a hirtelen olvadás.
Gyergyószentmiklós, Csomafalva és Alfalu viszonylag megúszta a hirtelen olvadás miatt történt áradást. Csomafalván a Nagymezőn a gyártelephez közeli árkokat kellett takarítsák, utat engedve a levonuló víznek, hogy a közeli házak pincéi ne teljenek fel. Alfaluban a Békény szintje volt nagyon magas, de a mederből nem lépett ki, a csomafalvi úton a megsüllyedt hídnál kellett védekezni az árral szemben, de ez nem okozott nagyobb nehézséget. Gyergyószentmiklóson is szükség volt a védekezésre, de a víz nem okozott nagyobb gondokat. Több utcában csak gumicsizmában lehetett közlekedni.
Gergely Imre
Székelyhon.ro2017. február 24.
Potápi: indul a külhoni magyar családi vállalkozások éve - Speciális képzések, Kárpát-medencei körút és kutatás is szerepel a külhoni magyar családi vállalkozások éve programelemei között - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az idei tematikus esztendő nyitórendezvényén pénteken, Balatonalmádiban. A tanácskozáson közel kétszáz külhoni magyar vállalkozó vesz részt a Kárpát-medence régióiból.
2012-ben indultak el a tematikus évek, először az óvodák, majd a kisiskolák, és a külhoni magyar felsősök éve következett. 2015 a külhoni magyar szakképzés, a tavalyi év a külhoni magyar fiatal vállalkozók köré szerveződtek a programok.
Az államtitkár felidézte, hogy az idei tematikus évről a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén döntöttek az államtitkárság javaslatára, és lebonyolítására 1 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez eddig a legnagyobb forrás, és azt szeretnék, ha a gazdaságfejlesztésnek a motorjai lennének a külhoni magyar vállalkozások - jelezte.
Célcsoportok azok a családok, ahol két vagy több generáció dolgozik, a korábbi generáció alapította és a következő folytatja a munkát, illetve az adott generáció több tagja - házastársak, testvérek - dolgoznak a vállalkozásban - mondta.
A tervezett programelemek között említette tavasszal és ősszel Kárpát-medencei körút szervezését. Tavasszal többgenerációs családi vállalkozásokkal és külhoni magyar családi vállalkozókkal találkoznak, családi vállalkozói tréninget tartanak, ősszel ágazat-specifikus és vállalkozásfejlesztési tréningek lesznek.
A tervezett programelemek között szerepel még egy kutatás is, amely fókuszcsoportos vizsgálatot, statisztikai adatelemzéseket is magában foglal.
A külhoni magyar családi vállalkozók és a fiatal vállalkozók számára emellett nyári képzést is szeretnének tartani.
Közölte: a külhoni magyar családi vállalkozások számára a keretösszeg 600 millió forint, a külhoni magyar fiatal vállalkozók számára 230 millió forint lesz.
A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is, hogy a 2016-os külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program pályázati keretösszege 525 millió forint volt, amit a nagy érdeklődésre tekintettel 600 millió forintra emeltek.
Ismertetése szerint régiónként a jelentkezők mintegy 10-12 százaléka nyert, 23 mezőgazdasági vállalkozás - ebből 16 kezdő -, és 94 nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amiből 22 kezdő vállalkozás.
A pályázatok többsége a növénytermesztés, a szolgáltatóipar, a turizmus-vendéglátás, az építészet, a feldolgozóipar és az egészségügy területéről érkezett.
A program elszámolási határideje március 30-a - jelezte Potápi Árpád János.
A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is: 2010-ben az egész magyar politikai rendszer jelentősen átalakult, több volt mint egy kormányváltás, annál sokkal jelentősebben újult meg minden Magyarországon.
Kifejtette: olyan nemzetpolitikai intézkedéseket hoztak, amelyek gyökeresen megváltoztatták az addigi nemzetpolitikát. 2014 után a gazdaság felé mozdultak el, annak jegyében, hogy segítsék a szülőföldön való boldogulást. Rámutatott: ezt gazdaságpolitikai eszközökkel tudják erősíteni. A támogatáspolitikának nemcsak az oktatás, az egészségügy és a szociális terület felé kell irányulnia, hanem a gazdaságpolitikában is részt kell vállalnia a magyar kormánynak - érvelt.
Az a cél, hogy a magyar vállalkozások és az intézményrendszer megerősödjön a Kárpát-medencében és minél több magyar gyermek szülessen - összegzett Potápi Árpád János, aki szerint ha nem a magyar fiatalokra építenek, nem lehet nemzetpolitikáról és magyar jövőről beszélni.
Beszámolt arról is, hogy tavaly 28 milliárdot terveztek a költségvetésben a területre, amely év végére 73 milliárdra nőtt.
A rendezvényen részt vevő családi vállalkozások tagjai kerekasztal-beszélgetésen osztották meg tapasztalataikat. A felszólalók egyebek mellett a család összetartó erejét hangsúlyozták, amely a vállalkozásukat is segíti. A vállalkozások közül többnél már a második-harmadik generáció kapcsolódik be a munkába.
(MTI)2017. február 24.
Selyem Zsuzsa: a kudarcokról nyíltan kell beszélni
A szerző legújabb kötetében állati szereplők mondják el azt, amit a kitelepített nagyapja nem mert.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) kortárs irodalmi sorozata keretében csütörtök este Selyem Zsuzsa íróval, egyetemi oktatóval a kolozsvári Bulgakov kávéházban állhattunk meg egy szóra. A meghívottat László Noémi kérdezte többek között az írói és pedagógiai hivatásról és felelősségről, a magyar közbeszéd fontos és/vagy tabuként kezelt témáiról, és nem utolsó sorban a tavaly ősszel megjelent Moszkvában esik. Egy kitelepítés története című kötetéről.
Van-e felelőssége az írónak abban, hogy hol él? – hangzott el a bemelegítő kérdés. A Marosvásárhelyen született, de Kolozsváron élő és alkotó szerző úgy vélekedett, elsősorban tanárként érzi ezt fontosnak, mivel szöveget bárhol lehet írni.
A 9 kiló című kötetét a stuttgarti Schloss Solitude akadémián, míg a Moszkvában esiket egy svájci kisváros klastromjában írta. Utóbbiról megtudhattuk, természetközelsége és klímája folytán inspiratív környezetet biztosított számára az írásra, akárcsak a Schloss Solitude, mely olyan művészeti laboratórium, ahol különböző ágazatokban alkotó művészek tevékenykednek, és akár éjszaka is akad olyan alkotótárs, akivel egy sör mellett lehet eszmét cserélni. Itthon, az óratartás miatt nem lett volna lehetősége a két kísérleti regényének megírására, árulta el Selyem Zsuzsa.
Életében két hangsúlyos hivatás van: az írás és a tanítás.
Mint mondta, megtett mindent annak érdekében, hogy ezek ne szerepek legyenek, így bármennyire is szeretett matematikát tanítani, lemondott róla. Az iskolákban rossz a matek megítélése, több az előítélet a tantárggyal kapcsolatban, mint a szőke nőkkel szemben, jegyezte meg a szerző. Az önazonosság fontos számára, ezért váltott. Tanárként a demokratikus pedagógia híve, mivel úgy gondolja, csak párbeszéddel lehet tanítani, és ehhez minden hierarchiát meg kell szüntetni. „Ebben a folyamatban ugyanannyit tanulsz, mint amennyit tanítasz” – fogalmazott.
Tévhit az, hogy a matematikát csak bemagolva lehet megérteni, bár aki nem tanulja meg a szorzótáblát, annak kicsit több időbe telik levezetni, hogy mennyi 6x8. Egy másik tévhit, hogy a matek egyetemen számokkal foglalkoznak, pedig ott több a betű és a levezetés.
A matek alapvetően gondolatmenetekkel dolgozik, ahogyan ideális esetben a bölcsészet is.
Egy három oldalas, új felfedezést eredményező matematikai levezetéshez és egy irodalmi alkotás megírásához is faktuális tárgyismeretre van szükség, de ez is attól függ, hogy az irodalom mely területéről van szó. Elmondta: éppen emiatt a sűrítettség miatt szereti a verseket, annak ellenére, hogy nem az ő műfaja.
A verselés szerinte azért izgalmas, mert általa egy addig nem érzett, meg nem fogalmazott emóció kap egy nyelvet, melyben körbejárható. Ez foglalkoztatta, amikor egyetlen publikált versét megírta egy közeli barátja halála után.
Selyem Zsuzsa úgy vélekedett: egy művészetekkel foglalkozó tudományban nem lehet távolságtartóan oktatni. Nem pusztán racionális, hanem emocionális munkára is szükség van, és minden egyes szöveget önmagához kell mérni. „Az a jó tanítvány, aki nem idomulni próbál egy általam felmutatott értékrendhez, hanem azt ismerve egy újat tud kitalálni. A follower (követői) viszonyulásról azt gondolom, hogy árulás” – fogalmazott.
A Jelenkor kiadó gondozásában megjelent Moszkvában esik. Egy kitelepítés története című könyvről elhangzott: a szerző nagyapja, Beczásy István történetét beszéli el, egyes helyzeteket állati narrátorok szemszögéből. A cselekmény alapját maga a főhős „diktálta le” unokájának, aki háromszéki földesúr lévén a kudarcairól sohasem vett tudomást, így arról például sohasem beszélt, hogy milyen kínzásokat kellett átélnie a Szekuritáté kihallgatásain.
Selyem Zsuzsa elmondta, amiatt nem tekinthető a kötet emlékiratnak, mert töredékes.
„Nagyon sok adat csak dokufikciós formában volt számomra elérhető. Volt három adatom, és a közötte levő emocionális viszonyulásokat és történéseket nekem kellett kitalálnom.” A vallatások ideje alatti kínzásokra azután következtetett, hogy utánanézett a korabeli kínzási technikáknak, mivel nagyapja koponyáján volt két szemmel látható görbület.
A könyvből felolvasott részletből is kiderülhetett a hallgatóság számára, a súlyos témából adódó feszültséget az állati narráció oldja fel. Selyem Zsuzsa elmondta, az állati szempont hitelessége érdekében etológiai könyveket olvasott, hogy melyik állatra milyen érzékelés és kommunikáció jellemző. A regény állatszereplőinek tudásában nincs korlát, így egy poloska is lehet „mindentudó Coelho”.
Ahogyan Beczásy István nem beszélt a megpróbáltatásokról, úgy hallgatja el az erdélyi magyar társadalom a kényes kérdéseket, mint például az ügynökmúltat. László Noémi felvetésére, miszerint 27 év után sem dolgoztuk fel, hogyan éltek az előző generációk az elmúlt rendszerben, Selyem Zsuzsa elmondta: a kérdést nem lehet elbagatellizálni, minden elfedésnek később csak rosszabb folyománya lehet. Ráadásul a mai fiatal generációnak azt sugallja, hogy nincs morális tétje a viselkedésnek.
Találjuk meg azt a nyelvet, ahogyan az ügynökkérdésről beszélni lehet, ugyanis vagdalkozással, elkenéssel nem jutunk előrébb a kérdéssel – javasolta. Ahhoz hasonlította a helyzetet, amikor valakinek fáj a nyaka, ezért egy adott irányba nem tud nézni.
A tabutémák kapcsán szóba került a Magyarországon megalapított Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMGT) viharos ügye is. A 150 millió forintból gazdálkodó irodalmi tehetséggondozót a Kolozsvárról elszármazott Orbán János Dénes – mellesleg a helyszínt is biztosító Bulgakov Irodalmi Kávézó alapítója – vezeti. Selyem Zsuzsa egykori évfolyamtársáról azt mondta, „szakad meg a szíve” látván, hogy ebbe a csúnya történetbe keveredett, és arra kényszerül, hogy a látszólagos szabadsága mellett politikusok előtt alázatoskodjon.
„Még mindig nem lenne késő kiszállni és bocsánatot kérni” – mondta Selyem Zsuzsa. A szintén nemrég alapított Független Mentorhálózatról, amiről – az alapítók szerint – tévesen feltételezik, hogy az Orbán János Dénes-féle Kft. ellenében jött létre, a meghívott úgy nyilatkozott: tagja a mentorhálózatnak, de ettől függetlenül is foglalkozott az őt megkereső fiatal tehetségekkel. A mentorhálózat létrejötte egy performatív gesztus, amivel láthatóvá válik az, amit eddig is csináltak – mondta. Az írást nem lehet tankönyvekből megtanulni, csak úgy, hogy csinálod és valaki visszajelez. Ez így volt száz évvel ezelőtt is, ezután is így lesz.
A beszélgetés végén László Noémi a Selyem Zsuzsa eddig megjelent kötetei közötti összefüggést keresve visszakanyarodott arra a kérdésre, hogy mi a közös a művek címeiben, a közönségnek is megadva a válaszadás lehetőségét. Mint kiderült, kivétel nélkül kétszavas és névelő nélküli címekről van szó, de Selyem Zsuzsa szerint ez teljesen véletlen. De azért a helyes válaszért járt a könyvjutalom.
Timi
foter.ro/cikk2017. február 24.
Tiltakoznak a csíkszeredai önkormányzati képviselők a Városháza felirat leszedetése miatt
A csíkszeredai önkormányzati képviselők soros havi ülésükön felháborodásuk és tiltakozásuk kifejezéseként amiatt, hogy le kell venni a városháza feliratot a polgármesteri hivatal homlokzatáról állásfoglalást fogalmaztak meg és fogadtak el.
Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere olvasta fel az RMDSZ frakció által kezdeményezett állásfoglalás szövegét a testületnek, majd szavasára bocsátották azt. A testület többsége elfogadta, a román pártok három képviselője azonban nemmel szavazott. Tőke Ervin, EMNP-s tanácsos azt javasolta, hogy ne csak az államelnöknek, hanem az RMDSZ-nek is küldjenek el belőle, amelyet szintén elfogadtak.
Alább olvasható az állásfoglalás szövege:
Állásfoglalás
Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata felháborodva áll Klaus Johannis államelnök strasbourgi kijelentése előtt, amely szerint, ha ő németként elnök tudott lenni Romániában, az azt jelenti, hogy a dolgok rendben vannak az országban a kisebbségvédelem terén. A valósággal szöges ellentétben áll ez a kijelentés, hiszen Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben. Valótlan a kijelentés már akkor is, ha csupán a nemzeti szimbólumaink, város és községháza felirataink ellen született bírósági döntésekre, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása után a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működésének ellehetetlenítésére gondolunk.
A Johannis Romániájában Csíkszereda évszázados városzászlóját és a székely zászlót a hatalom eltávolíttatja a közintézményekről, miközben a Szucsáva megyei Gura Humorului településen Bukovina zászlaját katonai parádéval húzzák fel.
A Johannis Romániájában a hatalom minden törvényes alapot mellőzve, a Román Tudományos Akadémia égisze alatt kiadott szótárban foglaltakat felülírva dönt a „primăria” kifejezés magyar fordításáról.
A Johannis Romániájában a hatalom előre gyártott forgatókönyv szerint, sorozattermelésben távolítja el a magyar feliratokat és mindent, ami a másságra intézményesen utalhat.
Csíkszereda választott vezetőiként, európai polgárokként a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni, tudomásul vesszük és a törvényeket betartva végrehajtjuk az igazságszolgáltatás döntéseit, de ezúton is tiltakozunk minden olyan eljárás ellen, amely sérti és csorbítja nemzeti önazonosságunk megtartását, kisebbségi alkotmányos jogainkat.
Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata ezúton elhatárolódik Klaus Johannis megtévesztő kijelentéseitől és felszólítja az elnököt, hogy az európai közvélemény államférfihez méltatlan, erdélyi emberhez nem illő félretájékoztatása helyett szálljon síkra az őshonos kisebbségek nyelvi és közösségi jogainak Gyulafehérvári Nyilatkozatában foglaltak szerinti mielőbbi rendezése érdekében.
Székelyhon.ro2017. február 24.
Úgy érzik, hazataláltak
Egy művészházaspár munkáiból nyílik kiállítás Csíkdelnén szombaton 18 órától, a felújított kultúrotthon avatóünnepségén. Szekeres Bernadette és Dobolyi Tamás két kisgyerekükkel Temesvárról költöztek Delnére, az eddigi munkáikból mutatnak be válogatást.
„Nyitva van a kapu, gyertek be bátran” – mondta a telefonba Bernadette, amikor arról érdeklődtünk, hogy pontosan hova is kell mennünk. Tágas udvarra hajtunk be, rajta ház, gazdasági épület. A házigazdák nagy szeretettel fogadnak, kiscsoportos és előkészítő osztályos fiacskáik kíváncsian kukucskálnak ki az egyik szobából. Mindketten a faluban levő oktatási intézményekbe járnak.
Szekeres Bernadette Gyergyószentmiklóson született, Dobolyi Tamás pedig Sepsiszentgyörgyön. Bernadette divattervezést tanult, Tamás grafika szakon végzett – mindketten Temesváron. Ott ismerkedtek össze az egyetemen, és kötötték össze az életüket, és ebben a városban éltek tizennégy évet.
„Amikor megismerkedtünk, mindenki mondta, jaj, két dudás egy csárdában, nem lesz így jó. Aztán számos kiállításon vettünk részt közösen. Én a színházhoz szerződtem, eleinte jelmeztervező voltam, majd díszlettervezéssel is kezdtem foglalkozni, egyre nagyobb fába vertem a fejszémet. De nem csak a temesvári színházzal, hanem még sok műhellyel dolgoztam együtt, például Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is. Nagyon élveztem a ruhatervezősdit, mai napig készítek magunknak ruhákat” – magyarázta Bernadette.
Tamás a sepsiszentgyörgyi művészeti iskolában járt, mestere, Hervay Katalin készítette fel az egyetemi felvételire. „Akkor szerettem meg igazán a képgrafikát. Ez rézkarcokat, linometszeteket és egyéb csodás technikával készült grafikákat jelent, ilyeneket ma már kevesen készítenek, mert időigényes. Amikor bejutottam az egyetemre, ezt a vonalat próbáltam követni. Az egyetem elvégzése után, amikor munkába álltam, a képgrafikából reklámgrafika lett. Nagyon sok anyag, nagyon sok termék, sok céggel való közös együttműködés jellemezte ezt a korszakot. És akkor tizennégy év után úgy döntöttünk, hogy hazaköltözünk Székelyföldre. Minden nap azzal keltem fel, hogy mikor, hogy tudnék hazajönni. Aztán sikerült Csíkdelnére irányuljon a figyelmünk, hogy hogy – azt csak a Jóisten tudja.”
A család úgy költözött Delnére, hogy – mint mondták – se rokona, se ismerősei nem voltak senkinek. Ezt megelőzően nem is tudták, hogy hol található. Bernadette legkisebbik fiúkkal volt akkor várandós, olyan házat kerestek, ahová rögtön be tudnak költözni. Itt találták meg. De nem csak házat találtak, közösséget is.
„Megtaláltuk, amit kerestünk. Az itteni emberek segítőkészek, megvan, amire nekünk, művészeknek mindannyiunknak szükségünk van: hogy támogatásunk legyen. Arra volt nekünk szükségünk, hogy hazajöjjünk. Ezzel a most nyíló kiállítással a közösséget próbáljuk megszólítani” – a mutatott rá Tamás. Bernadette hozzátette, fontos, hogy közeledjenek ők is közösséghez. „Én is kíváncsi vagyok, hogy ki a szomszéd, mivel foglalkozik, és hátha őket is fogja érdekelni, hogy mi mivel foglalkozunk. Azért vagyunk kortársak, hogy egymást megismerjük és értékeljük.”
Tamás egy bizonyos alkotói korszakát mutatja be a kiállításon, a képgrafikáiból látható majd válogatás, amelynek fő gerincét a Dante Isteni színjátéka nyomán készült grafikák alkotják, de friss munkákat is beválogatott a tárlat anyagába. Mint monda, a figuratív kompozíciókat szereti, azt, hogy az ember legyen a központban. Az ember és természet, Isten és ember kapcsolata foglalkoztatja. Bernadette egy-két rajzot és a nemezmunkáiból állít ki.
„Az intuíciómra hagyatkozom. Amióta itt vagyunk – stabilan tavaly májustól – érzem, hogy ki tudok bontakozni. Olyan jó ez az otthonra találás, ez a hazatalálás, úgy érzem, hogy beindult bennem egy olyan tudás, amit eddig még nem tudtam kibontani. Az érzéseimre tudok hagyatkozni, és látom, hogy jó. Úgy érzem, hogy amíg városban éltem, nagyon befolyásolt az a környezet, mindig amikor valamit alkottam, sokat agyaltam rajta. Most nem, ez most megbillent. Nyilván a ráció és a logika ott kell legyen, de az intuíció, ezek a megérzések valahogy vezetnek. Kellett egy ilyen környezet, hogy átrikkant a szomszéd, hogy mennek fel az erdőre és menjünk velük. Ahogy beleszippantunk ebbe a légkörbe, a levegőbe, ez a zsongás, a madarak, a természetnek az íze, hangja, formái bennünk egy utórezgést hagynak. Temesváron, amikor egyszobás albérletben laktunk, ösvényszerű járások voltak a házban, ha valamelyikünk dolgozott. Az olajjal való festést is megkíséreltem, de rövid időn belül abbahagytam, mert nem tudtam abban a szagban aludni. Volt, hogy Tamás benzinnel mosta le a linóleumot, szóltak a szomszédok, nem tudják, mi van, de valahol egy benzintartály elszakadt. Akkoriban a barátok megkértek, hogy a gyerekeiknek farsangra készítsek jelmezt, de minden csupa anyag, cérna volt a kicsi lakásban. Itt most vannak tereink alkotni, nyáron például a csűr ilyen szempontból egy nagyszerű hely.”
Kérdésünkre, hogy hogyan tekintenek rájuk a faluban, elmondták, néha vannak érdekes helyzetek. „Ha valaki alkotó ember, és nem állattartással és mezőgazdasággal foglalkozik, akkor egy picit jobban megrezzen a levegő, hogy akkor vajon mit is csinál. Nyáron mindenki kint van és dolgozik, mi vagyunk azok, akik bent ülünk a házban. Volt, hogy meg is kérdezték délben: ti még nem vagytok felkelve? Mert azt jelentette számukra, ha nem jártunk ki. De szoktak szólni, ha nem úgy hasítom a fát, ahogy »kell«, vagy a kaszát nem úgy fogom. Ellátnak jó tanácsokkal, figyelemmel kísérnek. Ezt a figyelmességet nagyon szeretem, mert nem rosszindulatból teszik, ez a falu védelme” – véli Tamás.
Mivel az autójuk rendszámtáblája még temesvári, úgy vannak számon tartva, hogy az „idegenek.” Pedig Tamás szegről-végről csíki is, egyik nagymamája csíkmadarasi, nagytatája csíkszentmártoni. „De itt temesvári vagyok. Sokan úgy gondolják, hogy amit mi csinálunk, egy hóbort. Mégis elfogadják, és mi is próbáljuk elfogadtatni.” Felesége hozzátette, megtisztelő számukra, hogy őket kérték fel egy kiállítás bemutatására a felújított kultúrotthonba.
Tamás még elmondta: fontosnak tartják, hogy közös hangot üssenek meg a környezetükkel. „Nem akarok egy különc lenni, aki idejött, egy nyaksálas művész. Sok lemaradásom van, mert tömbházban nőttem fel, de próbálok közmunkákon, kalákákban részt venni, hogy érezzem, ide tartozó ember vagyok. Elmentem pityókát szedni, cserepet cserélni, tehát mi is részt szeretnénk venni a falu életében. Számomra ez egy öröm, mert ez éltet engem, és abból jönnek az ihletek, az alkotások. Abból ahogy az itt élő emberek élnek. Mindenkinek megvan a maga érdekessége, ez engem életre hív alkotóként. Temesváron is lehet élni, és nem vetem meg azt, aki a nagyvárost szereti, de a mi döntésünk az volt, hogy hazajöjjünk. Most ez az álom valóra vált, kiderül a hogyantovább. Élni kell benne, a mindennapi küzdelmeket meg kell vívni. Én is szeretném, hogy legyen ebből a csűrből egy gyönyörű műterem, ahol kiállításokat, koncerteket lehet szervezni, táborokat, mert rengeteg művészbarátunk van. De ha ennek csak a töredéke valósul is meg, az már nagyon jó” – összegzett.
Péter Beáta
Székelyhon.ro2017. február 24.
Több száz Hargita megyei gazdaságot elárasztott a víz
Az esőzések és a nagy mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt csütörtökön több száz Hargita megyei gazdaságot elárasztott a víz, két iskolában pénteken szünetel az oktatás.
Az egyik legérintettebb község Gyergyószárhegy, ahol mintegy 800 háztartás udvaráról, pincéjéből és kútjából szivattyúzták ki a vizet – olvasható az Agerpres hírügynökség összefoglalójában. A község polgármestere, Danguly Ervin a hírügynökségnek elmondta, az önkéntes tűzoltók jelenleg is dolgoznak, munkájukat a ditrói és újfalusi önkéntesek segítik.
Szárhegyen a domboldalról lefolyó víz elöntötte az iskolák körüli területeket, az oktatási intézményekbe körülményes a bejutás, ezért úgy döntöttek, hogy pénteken nem lesz tanítás. „Értesítettük a tanfelügyelőséget is. Az igazgató asszonnyal úgy határoztunk, hogy a gyerekek ne menjenek iskolába, mert nagyon veszélyes, főleg a kisebb diákok számára” – nyilatkozta Danguly Ervin. A két iskolában mintegy 400 diák és óvodás tanul. Az elmaradt órákat a diákoknak később be kell pótolniuk – mondta Görbe Péter tanfelügyelő.
Gyergyóújfaluban is gondokat okozott az áradás. Egy patak kilépett medréből, és hat házat valamint száz pincét, illetve udvart öntött el – tudatta Egyed József polgármester. A községben mintegy harminc hidat tett tönkre az árvíz, a lakosok homokzsákokkal védik háztartásaikat. Az önkéntes tűzoltók jelenleg is szivattyúzzák a vizet az udvarokról.
Csíkszentmihályon a csütörtökön lezúduló víz harminc pincét árasztott el, és két kilométernyi megyei útszakaszt is elöntött – tájékoztatta a hírügynökséget Izsák-Székely Lóránt polgármester.
A Hargita Megyei Sürgősségi Felügyelőség (ISU) csapatai több településen is beavatkoztak az árvízvédelmi munkálatokba. Csíkszentléleken, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szárhegyen, Maroshévízen és Csíkpálfalván is dolgoztak – tájékoztatott Alina Ciobotariu, az ISU Hargita megyei szóvivője.
A tűzoltók felhívják a lakosság figyelmét, takarítsák ki a sáncokat, hogy a lezúduló víznek semmi ne állhasson útjába.
Székelyhon.ro2017. február 24.
Oktatási segédanyagnak megteszi: Erdély-ismereti társasjátékot teszteltünk
Elképzelhető, hogy történelem- és földrajztanároknak, kvízrajongóknak vagy bizonyos típusú turistáknak bejön, de aki szórakozni szeretne, inkább valami mást válasszon.
Nagy várakozással ültünk le az Erdély-ismereti társasjáték köré, amely elég sok mindent ígér (lásd a keretes szöveget). Bevallom, azzal a naiv előfeltevéssel kezdtem játszani először egy háromfős, majd egy négyfős társasággal, hogy alapvetően a játék azoknak szól, akik nem élnek Erdélyben, viszonylag keveset tudnak róla, turistaként ellátogattak néhány ikonikus helyszínre és/vagy olvastak pár erdélyi vonatkozású regényt gyönyörű tájleírásokkal, tiszta lelkű főhősökkel. De nem elégszenek meg ezzel az ideologikus reprezentációval, Erdély-ismereteiket valahogyan szeretnék elmélyíteni, vagy legalább betekintést nyerni abba a lokális, praxis-szerűen az erdélyi mindennapokat szervező és működtető tudás- és készség-készletbe, ami az itt élőket, bennünket – minden regionális különbözőség ellenére – meghatároz, mozgat, és amelyet mi is meghatározunk és alakítunk. Egyszóval valamiféle élő kulturális találkozás szimulációjaként képzeltem el a játékot, és egyáltalán nem számítottam arra, hogy egy formális oktatási segédanyaggal fogok szembesülni. Mert az Irány Erdély! valójában az: az egész dobozt cakkompakk be lehet vinni tanórára, a kártyák közül kiválasztva a megfelelő doménium, mondjuk irodalomtörténet vagy történelem tematikájúakat, és az osztályt négy csapatra osztva lejátszatni velük azt a pár kérdés-választ. És persze a végén annak a csapatnak a tagjai, amelynek bábuja hamarabb beér a célba, kap egy tízest (Magyarországon ötöst).
Azt is feltételeztem, hogy biztosan többnyire olyan kérdések lesznek, amire erdélyiként egyből rávágjuk a választ, azaz hogy számunkra magától értetődő, hogy ne mondjam az anyatejjel, de legkésőbb huszonévesen magunkba szívott ismeretek állnak majd a középpontban. Olyan fontos dolgok, amiket egy erre látogató turistának elmondanánk, mert lehet, hogy az útikönyvében vagy lexikonja Erdély-szócikkeiben nem lesz benne. Persze az ilyesmi teljesen szubjektív, tehát nem lett volna könnyű feladat ilyen kérdéseket és válaszokat kitalálni (de az eredményt nézve ez nem is merült fel célként).
B. D. T.
Transindex.ro2017. február 24.
Péter Ferenc az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke
Péter Ferencet választották a Maros megyei RMDSZ elnökévé a szervezet pénteki tisztújító küldöttgyűlésén.
A Maros megyei önkormányzat vezetője programjában a repülőtérért való lobbizást, a szórványközösségek támogatását, a más magyarlakta vidékekkel való kulturális- gazdasági kapcsolatok keresését és erősítését ígérte. Azt hangsúlyozta, hogy a választásokra időben kell elkezdeni a felkészülést, hatékonyabbá kell tenni a szervezet tevékenységét, fórumokat kell kialakítani a szakmai találkozásoknak, megbeszéléseknek, fel kell újítani a székházat, és olyanná tenni, ahová szívesen ellátogatnak a tagok, ahol jól érzik magukat az emberek.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében tartott megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlésén jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla volt szövetségi elnök, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, Farkas Balázs konzul, parlamenti képviselők, szenátorok, helyi és megyei önkormányzati képviselők, vidéki polgármesterek és tanácsosok, a helyi szervezetek képviselői. Péter Ferenc házigazgaként köszöntötte a jelenlevőket. Mint fogalmazott, nem csak arra jó alkalom ez a nap, hogy új elnököt válasszanak, de arra is nagyszerű lehetőség, hogy találkozzanak, beszélgessenek.
A szervezet új elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik a rendszerváltás után a nagy közösségi ügyért, az erdélyi magyarok jogaiért, javaiért küzdöttek. Oklevelet adott át Markó Bélának, Kelemen Atillának, Kerekes Károlynak, Frunda Györgynek, Borbély Lászlónak, Makkai Gergelynek és Német Jánosnak, valamint a néhai Kakassy Sándornak és Elek Barnának is.
Markó Béla a „régieknek” köszönte meg tevékenységüket, azoknak, akikkel 1989-ben együtt lehetett, Sütő Andrásnak, Domokos Gézának, Fülöp G. Dénes lelkésznek, Csiha Kálmánnak – hozzátéve, hogy nem teljes a lista.
Bár 2016-ban sem sikerült visszaszerezni Marosvásárhelyt, a tavalyi választásokon jól szerepelt a Maros megyei szervezet, sikerült jó eredményeket elérni – mondta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök némi dorgálásban is részesítette a marosvásárhelyi szervezetet, amely „időnként kívülről nézve azt a látszatot kelti, hogy egymással vannak elfoglalva inkább, nem a tagsággal”.
Kitért arra is, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy jogállamban a törvények mindenkire vonatkoznak – és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetét említette. Tamás Sándor, majd Borboly Csaba osztotta meg gondolatait, majd Péter Ferenc ismertette a programját.
Végül a jelenlevők 306 szavazatot adtak le, amelyből 301 volt érvényes. Ezek közül 291 igen és 10 ellenszavazatot kapott Péter Ferenc.
Antal Erika
maszol.ro2017. február 24.
Dél-Erdély pedig van
Lapunk tavaly közölt hatalmas, román falfeliratot Brassó városából, amelyen újból tudomásunkra hozták a szerzők, mennyire utálják a magyarokat; azt is jelezvén a gyakorlatban is, hogy hiába törlik le azt, úgyis visszaírják. Hiába na, szavatartók a szerzők. Én most Brassó lakosságának tudomására akarom hozni és örömmel, hogy nem vész el minden, amit veszett kutyák riogatnak. Lám, a városról írásos emlékünk van már 1252-ből, IV. Béla magyar királyunk egyik adományleveléből. Nyilván, adományozni már 750 évvel ezelőtt is csak azt lehetett, ami megvolt. És Brassó megvala.
Brassót Dél-Erdélyhez sorolja mind a történelem, mind a történetírás –, na, én itt hozakodom elő a magam friss, mai felfedezésével, hogy mindenki tudjon arról. Jelenkori történelmünkben járom Sepsiszentgyörgy várost, felejthetetlen a város mellett ez a járkálás is. Be kellett köttetnem a villanyt a lakásba. Hát ez a kálváriám tartott sok iroda és annyi déli harangszó között… Tudhatják a mai lakók, mennyit.
Az egyik papíron olvasom a román nyelvű írást, fordítom magyarra emitt: Elektromos Energiaszolgáltató Szövetség Dél-Erdélyben. Brassó. Ettől – tíz nap után – új erőre meg derűre kaptam. Hiszen ha van Dél-Erdély, akkor van Észak-Erdély is, és ott van az Erdélyi-érchegység is a sok történelmi papíron. És a dolgok ilyen állapotában meg kell lennie Székelyföldnek is, ma is!
Hogy is van az, hogy manapság begyepesedett, megélhetési fajgyűlöletbe jármozott román történészek és ugyancsak hasonló kötelezettségű politikusok szerint olyan föld, fogalom, hogy Székelyföld nincs! Punktum! Ebből a zavaros léből következik, hogy székely lakosság sincs.
Innen már csak egy (malom-) kőhajításnyira van az a bukaresti elképzelés, hogy újra kell osztani s kebelezni a „nem létező” Székelyföldet, annak nem is létező magyar lakosságát, el Brassó, Bákó felé, kinek mennyi kell s mennyi jut a földünkből. És a munkánkból. Meg az adónkból. Aztán ha nem loccsan, akkor cseppen Bukarestből valamennyi vissza, hogy el tudjuk látni az elnyomott, halmozottan hátrányos helyzetű nemzeti kisebbségeket…
Mindig is mondtam, el kell olvasnunk a számlák titokzatos szövegeit, a falfeliratokat, IV. Béla magyar király leveleit, ha még levelező viszonyban vagyunk őfelségével is.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. február 24.
Zilahon tartja „irányt mutató” kongresszusát az RMDSZ
Zilahon tartja május 13-án kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – jelentette be pénteken Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök.
Mint emlékeztetett: a Szövetség idei kongresszusának a tétje irányt mutatni a következő két esztendőre, számot adni arról, hogy mit sikerült megvalósítani a parlamenti választást követő időszakban.
Porcsalmi Bálint a helyszínválasztásról elmondta: „Szilágy megyében egy olyan erős magyar közösség él, amely összefogásból mindig példát mutatott egész Erdélynek. 2016-ban is az élen járt mind a két választáson, de ez nem újdonság, hiszen Szilágy megye mindig az élen jár. Nekünk oda kell figyelnünk erre az erős magyar közösségre, meg kell hálálnunk az elmúlt évi támogatásukat. Be kell vonnunk az ott élő magyar embereket országos terveinkbe, hiszen számítanak ránk. Megérdemlik, hogy Zilahon legyen a kongresszus.” Rámutatott: Székelyföld és a Szórvány után most újra Partiumon a sor a kongresszus-szervezésben.
Az RMDSZ egy héttel ezelőtt nyilvános konzultációt hirdetett alapszabályzatának és programjának módosítására, arra kéri a civil szervezeteket, a pedagógusszövetséget, a történelmi magyar egyházakat, a Szövetség tagjait, de főként a magyar embereket, hogy március 17-ig fogalmazzák meg javaslataikat.
maszol.ro2017. február 24.
A szülőket is kihallgatja a DNA a katolikus gimnázium ügyében
A korrupcióellenes ügyészség a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum több diákjának a szüleit is beidézte és tanúként kihallgatta ezen a héten a tanintézménnyel kapcsolatos bűnvádi eljárás keretében.
„Ez a Szekuritáté módszereit juttatja eszembe. Jönnek, kopogtatnak, hivatalos felszólítást ad át két rendőr, menjek vagy én vagy a férjem, mert a korrupcióellenes ügyészség minket is kihallgat” – mondta a Maszolnak egy neve elhallgatását kérő szülő, akinek a gyermeke a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum tanulója.
Csíky Csengele, a szülői bizottság tagja érdeklődésünkre elmondta, nem tudja, mi a szándéka ezzel a korrupcióellenes ügyészségnek, de óriási riadalmat keltett ez az eljárás. „Nagyon megviseli ez a szülőket is, de a közösséget is, nagy a rémület, nem tudjuk, mire megy ki ez az egész” – mondta a Maszolnak az édesanya.
Mint megtudtuk, egy kihallgatás egy-másfél órát tart, de a beidézett szülőket titoktartásra kötelezik, nem mondhatják el, hogy mit válaszoltak az ügyészek kérdéseire. A vádhatóságot többek között az érdekelte, hogy mit tudtak vagy mit tudnak a katolikus iskola alapításáról. Arra is kíváncsiak voltak az ügyészek, hogy miért íratták be gyerekeiket a katolikus gimnáziumba, önként vagy mások sugallatára tették meg ezt a lépést.
„Engem a katolikus hitem vett rá arra, hogy a gyermekemet ide irassam. Az egyházi iskolák mindig is kiemelkedően jobbak voltak a többi tanintézménynél, katolikusok vagyunk, hát nem ez a természetes, hogy ha az ember hall egy ilyen lehetőségről, akkor azonnal oda viszi a gyerekét?” – fogalmazott a névtelenségbe burkolózó szülő, aki a félelemkeltés és az elbizonytalanítás eszközeinek tartja azt, amit most a DNA velük tesz.
Csíky Csengele azt is elmondta, egyelőre azt nem lehet tudni, szám szerint hány személyt idéztek be, de próbálják tartani egymásban a lelket. A szülők közösségi oldalt hoztak létre, ahol tájékoztatják egymást az újabb fejleményekről. Ugyanakkor jogi segítséget is kértek. Tudni akarják, mivel jár egy ilyen kihallgatás, melyek lehetnek a jogi következményei, mire figyeljenek a szülők.
Az első napokban azokat hívták be, akik kérvényezték gyerekeik áthelyezését az Unirea Főgimnáziumból a katolikus iskolába. „Azt gondoltuk, arra kíváncsiak, hogyan történt az átíratás, de aztán három nap múlva megtudtuk, hogy nem csak erről van szó, mert azok is sorra kerültek, akik eleve oda íratták kicsinyeiket” – mondta Csíky Csengele.
Kincses: ez kimondott zaklatás
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a Maszol érdeklődésére elmondta, a beidézett szülőknek alkotmányos kötelességük megjelenni az ügyészségen, mert ha nem tesznek eleget a felszólításnak, rendőr kíséri be őket.
„Ha valakit tanúként megidéznek, alkotmányos kötelezettsége tanúskodni. Ha nem megy el, akkor elővezethetik. Ugyanakkor a tanúnak meg kell téríteni a költségeit: ha aznap munkából hiányzik, akkor a napidíját, ha utazik, az utazási költségeit, de mindenképpen meg kell jelennie” – fogalmazott Kincses.
Az ügyvéd szerint a szülők ügyészségi kihallgatása kimondottan zaklatás, ugyanis semmi sem indokolja ezt a lépést. Emlékeztetett, hogy a szülőnek jogában áll ügyvéd jelenlétét kérni a kihallgatáson. Emellett a kihallgatásra beidézett személynek jogában áll tolmácsot igényelni, hogy anyanyelvén válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre.
Az előzmények
Mint ismert, az iskola volt igazgatója, Tamási Zsolt és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az ügyészek szerint a gyanúsítottak törvénytelenül jártak el a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásakor, és annak ellenére járultak hozzá a tanintzémény működéséhez, hogy tudták: valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja.
Az igazgató elleni eljárás a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem folyósíthatta a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számlákat. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működéséhez szükséges iratokat.
Korábban azt is megírtuk, egyelőre bizonytalan, hogy ősszel elkezdődhet az új iskolai év a katolikus gimnáziumban.
Antal Erika
maszol.ro2017. február 24.
Borboly Csaba az RMDSZ újraalakult Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke
Az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) legfőbb feladata a parlamenti képviseleti munkát úgy kiegészíteni, hogy az RMDSZ két frakciója olyan törvényeket kezdeményezhessen, amelyek valós segítséget jelentenek az önkormányzatok működésében, a helyi közösségek jólétének biztosításában – hangzott el a testület pénteki újraalakuló ülésén, amelyen Borboly Csabát választották elnökké.
Az újrázó elnök kifejtette: a jogszabályalkotásba való beleszólás, a szakmai egyeztetések, fórumok szervezése képezte az elmúlt mandátum munkájának nagy részét, az OÖT által elkészített szakanyagok pedig nagyban hozzájárultak az RMDSZ törekvésihez. Mint kiemelte: az elmúlt időszak egyik nagy sikere, hogy a regionalizációval kapcsolatos szövetségi álláspont mögé 13 másik, román többségű megye is felsorakozott.
„Akkor lesz operatívabb a döntéshozatal, ha a következő időszakban többször találkozunk, szervezettebbé tesszük a munkát. A következő időszak prioritása közé tartozik az is, hogy a parlamenti frakciókat még inkább bevonjuk terveinkbe, ha intézményesíteni is tudnánk ezt az együttműködést” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az ülésen kifejtette: az erős parlamenti képviselet következő kihívása a nyelvi jogok bővítése, ennek folyamatába pedig az Országos Önkormányzati Tanács javaslatainak mindenképpen be kell kerülni: ezért is fontos, hogy hangsúlyosan jelen legyen az útkeresésben.
Politikai tájékoztatójában a szövetségi elnök rámutatott arra is: jelenleg Románia könnyen autoriter állammá válhat, olyan országgá, ahol már nem a választott képviselők hozzák meg a döntéseket. Úgy véli: mindennek könnyen az lehet a következménye, hogy leépül a demokrácia, sérülnek az alapjogok és alapelvek, a szabadság-, ember- és kisebbségi jogok pedig zárójelbe kerülnek.
„Az RMDSZ-nek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy helyreálljon az egyensúly az országban – ezért is kell hangsúlyosan beszélnünk a jogállamiságról: nekünk nem szabad ideológiai alapon állást foglalnunk egyik vagy másik kérdésben, mindig a demokrácia, a jogállam mellett kell kiállnunk” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
„Szakmaiságot, több egyeztetést, és közös tervezést kell bevinnünk az Országos Önkormányzati Tanács munkájába. Az Ügyvezető Elnökség a híd szerepét látja el a bukaresti és erdélyi érdekképviseleti munka között, biztosítja a tájékoztatást, a döntés-előkészítést” – mondta el az ülésen Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Javaslata szerint olyan átfogó képzési programokat kell elindítani, amelyek szakmai tudást, tapasztalatcserét és a folyamatos fejlődés lehetőségét biztosítják az önkormányzati képviselőknek, vezetőknek.
Az Országos Önkormányzati Tanács alakuló ülésén a három regionális önkormányzati tanács képviselői vettek részt.
maszol.ro2017. február 24.
Nem a PSD ötlete
Fél Wass Alberttől a prefektus
Hülyeség, amit a prefektus tesz – így kommentálta a Wass Albert-utcanév ügyében indított eljárást Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Mint beszámoltunk, a kézdivásárhelyi városi bíróság jóváhagyta a bűnvádi eljárás újraindítását a kézdivásárhelyi Wass Albert-utcanév ügyében, helybenhagyva a prefektus és a városi ügyészség keresetét az önkormányzat ellen.
Kelemen Hunor sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, az erdélyi magyarságot nem lehet letartóztatni, csak azért, mert hallott Wass Albertről.
– Minden erdélyi magyar családnál találsz Wass Albert-könyvet, mindenki olvasott Wass Albertet. Tamás Sándorral időnként szoktuk magunkat a szervek figyelmébe ajánlani, hogy éppen most olvastunk egy Wass Albert-művet. Ez egy butaság – nyomatékosította a szövetségi elnök.
Ezeket a dolgokat is napirendre tűzik a Szociáldemokrata Párttal folytatott tárgyalások során, fűzte hozzá Kelemen Hunor, majd megjegyezte, nem tudja, hogy a prefektus önjáró-e, de nem hiszi, hogy a PSD-től kapta volna ezt az ötletet.
– Ha máshonnan kapta, oda nekünk nincs bejárásunk, de nyilván, ahogy más dolgokat sem hagytunk szó nélkül, ezt sem fogjuk – nyomatékosította az RMDSZ-elnök.
Az ügy kapcsán Tamás Sándor megyetanácselnök „adaléknak” hozta fel, hogy milyen okkal kérte a prefektus a perújrafelvételt: egyrészt, mert az ominózus határozattervezet a mai napig megtalálható a polgármesteri hivatal honlapján, anélkül, hogy írná, hogy vissza lett vonva. Másrészt, a határozat meghozatala, „erős megbotránkozást váltott ki a társadalomban, és azt az indokolt félelmet keltette, hogy a Wass Albert által elkövetett kegyetlenkedések megismétlődhetnek”.
(kiss-erdély)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. február 24.
Két utcája maradt a Kölcseynek – mit is jelent ez?
Alig néhány nappal a leendő előkészítősök iskolai beiratkozási időszakának kezdete előtt az oktatási minisztérium közzétette a beiratkozás módszertanát. Ebből kiderül többek között, hogy a Kölcsey Ferenc Főgimnázium körzete két utcára - Mihai Eminescu és Mircea cel Batran utcák - szűkült. De mit is jelent mindez?
„A Kölcsey Ferenc Főgimnázium vezetősége kérte, hogy a tanintézmény körzetét szűkítsék le vagy szüntessék meg teljesen. Mivel utóbbira nincs törvényi lehetőség, maradt az első variáció", vette elejét minden esetlegesen felmerülő nacionalista vádaskodásnak Gnándt Zoltán főtanfelügyelő-helyettes.
„Óriási volt a tavaly a túljelentkezés, hisz a 25 helyre 60 gyereket írtak be a szülők, így kénytelenek voltunk két osztályt indítani. Ez viszont már maximalizálta fizikai lehetőségeinket", indokolta a döntést Pataki Enikő, a főgimnázium igazgatója.
A törvény kimondja, minden oktatási intézménynek van egy bizonyos körzete. A beiratkozás első szakaszában az ebben a körzetben lakó gyerekek beiratkozását fogadhatják el. Amennyiben kevesebb a körzetből származó jelentkező, mint a fenntartott hely, akkor a második lépésben egyéb körzetben lakókkal lehet betölteni az üresen maradt helyeket. Amennyiben viszont a körzetben több gyerek is beiratkozik, azokat az intézmény köteles felvenni - még ha át is lépi a meghatározott helyek számát. Kivételt képeznek viszont a teológiai, a művészeti és a sportiskolák - nekik nincs körzetük. A körzetek pedig úgy vannak megalkotva, hogy egyetlen magyar gyerek sem maradhat körzeten kívül.
Románia azonban nem lenne Románia, ha nem lenne egy viszonylag könnyen elérhető kiskapu, amely relativizálja a törvény betűjének relevanciáját. Ahhoz ugyanis, hogy valaki más körzetbe irathassa gyerekét, nincs szüksége másra, csak egy ott lakó ismerősre (segítőre) és egy ideiglenes lakcímbejelentőre.
„Kértük a minisztériumtól, hogy az ideiglenes lakcím igazolása ne legyen elegendő, mondja Gnándt. Sajnos nem vették figyelembe". Tavaly a Kölcseybe beiratott 60 gyerek közül - írd és mondd - ketten (!) laktak a körzetben!
„Íly módon nem marad gyerek a lakónegyedbeli általános iskolákban. Ha pedig nincs magyar nyelvű nulladik osztály, akkor megszűnik a teljes magyar vonal az adott iskolában", hívja fel a veszélyekre a figyelmet Gnándt.
Szatmárnémetiben idén tíz általános iskolában indul magyar nyelvű előkészítő osztály: a Szamos bal partján a Ion Creanga, a Mircea Eliade, a Balcescu-Petőfi és az Avram Iancu általános iskolában, a folyó jobb partján pedig a Kölcsey mellett a Vasile Lucaciu és a 10-es Számú általános iskolában, valamint a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban, a Református Gimnáziumban és az Aurel Popp Művészeti Líceumban.
„Lépésünkkel senkit sem akarunk távol tartani a Kölcseytől. Aki úgy gondolja, ide szeretné iratni gyerekekét, az tegye meg. Amennyiben beteltek a helyek, akkor a számítógépes rendszer automatikusan áthelyezi a gyereket a saját körzetébe. Nem kell félni, senki sem marad iskola nélkül és még csak be sem kell még egyszer iratkoznia a szülőnek", igyekszik megnyugtatni a szülőket Pataki.
szatmar.ro2017. február 24.
Minden magyar ünnepe
Az elmúlt több mint két évtized hagyományaihoz híven, Nagyváradon az 1848-as márciusi forradalom évfordulóját az RMDSZ Bihar megyei szervezete közösen a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséggel, a Nagyváradi Evangélikus- Lutheránus Egyházközséggel, a Nagyvárad–Bihari Unitárius Egyházközséggel, a Magyar Polgári Párt Bihar Megyei Szervezetével, valamint a civil és az ifjúsági szervezetekkel, az idén is méltóképpen szeretné megünnepelni. Nemzeti ünnepünk megemlékezési programja a következő:
MÁRCIUS 12. * 12.00 – Koszorúzás a várad-szőlősi katolikus templomkertben található emlékműnél, 13.15 – Koszorúzás Petőfi Sándor szobránál, Váradszentmárton község, Félixfürdő.
MÁRCIUS 15. * 11.00 – koszorúzás a biharpüspöki világháborús emlékmû parkjában álló kopjafánál, 12.00 – a rogériuszi református templomban ünnepi istentisztelet, ezt követően koszorúzás a harangtorony alatt kialakított emlékhelyen, 14.00 – koszorúzás Rulikowszky Kázmér emlékművénél, 14.40 – koszorúzás a Nicolae Bălcescu-szobornál, 17.00 – ökumenikus ima a nagyvárad-olaszi református templomban, 18.15 – koszorúzás és ünnepi beszédek Szacsvay Imre szobránál, majd huszárok vezette zászlós, fáklyás felvonulás a Fő utcán a Petőfi-szoborig. Ünnepi eseményeink zárásaként koszorúzás Petőfi Sándor szobránál.
Koszorúzási szándékukat az RMDSZ megyei szervezetének titkárságán, a 0259-432.884-es telefonszámon jelezhetik, hétköznaponként 9-15 óra között.
Ünnepeljünk újból együtt március 15-én!
Nagyvárad, 2017. február 23.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete
Szabad március 15-e Nagyváradon
Az Erdélyi Magyar Néppárt, mint minden évben, idén is tisztelettel emlékezik nemzeti ünnepünkön, március 15-én őseinkre, hőseinkre. Ahogyan az eddigiekben, az idei ünnepi megemlékezés fő rendezvényére Szacsvay Imre mártír országgyűlési jegyző Ezredévi emléktéri szobránál kerül sor, 17 órás kezdéssel.
Az eddigiektől eltérően az ünnepség főrendezvénye a Szent László téren kezdődik hagyományőrző néptánccsoportok fellépésével. Idén először magyar dal és tánc fogja tehát ünnepre hívni Nagyvárad polgárait a város főterén, majd együtt vonulunk át Szacsvay Imre szobrához.
Nemzeti ünnepünknek, a magyar szabadság napjának új lendületet, frissességet kell adnia, a jövendőben való bizodalmat kell erősítenie. Éppen ezért méltón és szabadon kell 1848 tavaszának sorsdöntő pillanataira és hőseire emlékeznünk. Ez mindannyiunk, az egységes magyar nemzet közös ünnepe, összetartozásunk, a haza újjászületésének jelképe. E gondolatok jegyében kérünk és hívunk valamennyi váradi magyar polgárt, a civil szervezeteket és történelmi egyházainkat, vállaljanak részt a szervezési feladatokból, legyenek jelen és tegyük valóban közös ünnepé a 2017-es esztendő március 15-éjét.
Külön felhívással és kéréssel fordulunk a magyar politikai alakulatokhoz, tegyék félre szervezeti érdekeiket, emelkedjenek felül vélt vagy valós sérelmeiken, és engedjék, hogy együtt ünnepeljen Nagyvárad teljes magyarsága. Éppen ezért képviselőiket is szeretettel várjuk a 17 órától kezdődő ünnepi megemlékezésre.
Nagyvárad, 2017. február 23.
Az EMNP nagyváradi szervezete
Reggeli Újság (Nagyvárad)