udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 1321-1350 | 1351-1380 | 1381-1410 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. március 10.
Tüntetnek a vásárhelyi szülők a katolikus iskoláért
A polgármesteri hivatal mulasztása miatt nem lehet beíratni a gyermekeket a marosvásárhelyi katolikus gimnázium előkészítő osztályaiba – vélik a szülők, akik jövő héten tüntetéssorozattal kívánják a törvények betartására bírni a városházát.
A polgármesteri hivatalt terheli a felelősség a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium körül kialakult patthelyzet miatt, a városháza iskolákért felelős igazgatóságán múlik, hogy a tanintézet önálló jogi személy marad-e – nyilatkozták csütörtöki sajtótájékoztatójukon a szülőket képviselő civil csoport illetékesei. Csíky Csengele és Szatmári Zsolt, a Civilek a katolikus iskoláért csoport tagjai arról számoltak be: a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) jogi és érdekvédelmi segítségnyújtásával közérdekű adatigénylést nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz, a tanfelügyelőséghez és a prefektúrához, a kapott iratokat pedig kronológiai sorrendbe állítva elemezték.
A szülők arra a következtetésre jutottak: az ügy egyértelműen a polgármesteri hivatalnál akadt el. Csíky Csengele és Szatmári Zsolt kifejtette: 2015. augusztus 31-ei hatállyal jelent meg a tanfelügyelőség határozata, amellyel átcsoportosításokkal létrehozzák az iskolát. Rá egy évre, 2016. szeptember 13-án támadta meg ezt a határozatot a városháza iskolákért felelős igazgatósága. „Kerek egy év, illetve egy tanév telik el a két dátum között, ami egy iskola életében hosszú idő. Az iskolaalapítás legfontosabb résztvevője az önkormányzat, amely pontosan tudta, hogyan kell létrehozni egy tanintézetet, és nem akkor ébredt erre rá erre, amikor 2016-ban megtámadta a határozatot” – hangsúlyozta Csíky Csengele. A legfontosabb kérdés így szerintük az: mit csinált egy éven keresztül az iskolát fenntartó polgármesteri hivatal?
Nem készült el az indokló jelentés
A hatályos törvények szerint az iskolákért felelős igazgatóságnak úgynevezett indokló jelentést kell készítenie a fenntartott tanintézetekkel kapcsolatban. Ezt követően a tanfelügyelőség kiállít egy menetlevelet, amelyet visszaküld az önkormányzatnak, a képviselő-testület pedig ez alapján hozza meg a vonatkozó határozatot. Az ügy ezt követően kerül az oktatási minisztériumba. Azonban az első lépést nem tették meg, azaz nem készült el az indokló jelentés – holott a tanfelügyelőség halasztást kért és kapott is a szaktárcától –, az önkormányzattól várt iratok hiányában pedig nem engedélyezhették a ciklusindító, vagyis az előkészítő osztályok elindítását a 2017/2018-as tanévben.
A minisztérium többször is felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét arra, hogy mindenképp szükség van a szakigazgatóság indoklására, de úgy tűnik, ezt nem vették figyelembe. A szülők kérték az igazgatóság állásfoglalását, amelyben azonban az állt, hogy nem szükséges a jelentés. „Gyakorlatilag tehát arról beszélünk, hogy vannak törvények, minisztériumi átirat, módszertan, amelyben részletesen leírják, hogyan kell eljárni, de az iskolákért felelős szakosztály a polgármester tudtával ezt semmibe veszi. Ehhez hasonló hibák miatt lehetetlenült el az iskolánk” – panaszolta Csíky Csengele. Hangsúlyozta: a minisztériumi átirat szerint, amennyiben az igazgatóság megteszi a szükséges lépéseket, a tanfelügyelőség engedélyezheti az előkészítő osztályok elindítását.
Minden nap tüntetni fognak
A szülők jövő héten tüntetéssorozatot szerveznek, hogy felhívják Dorin Florea polgármester, az önkormányzat és a szakigazgatóság figyelmét arra: tiszteletben kell tartaniuk a tanügyi törvényt és az adófizető állampolgárok jogait. A szülők minden nap a városközpontba vonulnak 10 és 11 óra között.
Eközben a marosvásárhelyi gimnázium ügyében interpellációban fordult az oktatási miniszterhez Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei parlamenti képviselője. Mint rámutatott: a helyi képviselő-testület törvényszegést követett el azzal, hogy a február 10-ére összehívott rendkívüli tanácsülésen jóváhagyta az iskolahálózatot, holott nem állt rendelkezésükre az indokló jelentés. Paşcan hangsúlyozta: a vonatkozó minisztériumi rendelet előírja a marosvásárhelyi önkormányzat számára, hogy a Római Katolikus Teológiai Gimnáziummal kapcsolatban határozza meg, hogy ennek további működését vagy a felszámolását javasolja. Hajnal Csilla
RMPSZ: ne akadályozzák az oktatás folytonosságát
Értetlenségének adott hangot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöksége azzal kapcsolatban, hogy a Maros megyei tanfelügyelőség – a tanintézet bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva – nem engedélyezi a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium előkészítő osztályaiba való beiratkozást. Mint rámutatnak: a döntés ellehetetleníti a gimnázium működését, holott a tanfelügyelőségnek az oktatás folytonosságának fenntartására kellene törekednie.
Az elnökség úgy véli: a törvény nem kényszerítette erre a lépésre az intézményt, hiszen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által indított ügyben még nem született jogerős döntés. „Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot, akár állami, akár felekezeti jellegű, az ország alkotmánya garantálja” – hangsúlyozza az RMPSZ.
Hajnal Csilla
Krónika (Kolozsvár)2017. március 10.
Székely szabadság napja: átlépné az akadályokat az SZNT
Bár a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás szervezői elé, a Székely Nemzeti Tanács leszögezte: az eredeti forgatókönyv szerint tartják meg a pénteki rendezvénysorozatot.
Várhatóan idén sem marad konfliktusmentes a székely szabadság napján, pénteken tartandó megemlékezés, felvonulás és autonómiapárti tüntetés, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nevében eljáró Siculitas Egyesület szervez Marosvásárhelyen. Bár a rendezvénysorozat szervezői a törvény előírásai szerint – már 2015-ben – bejelentették az idei megmozdulást a polgármesteri hivatalban, a városháza szerdán közleményben jelentette be: pénteken csak a székely vértanúk emlékműve melletti megemlékezést hagyta jóvá, a résztvevők felvonulását nem, és még kevésbé azt, hogy a résztvevők az úttesten vonuljanak.
A polgármesteri hivatal a dokumentumban megjegyezte: a szervezők rendelkezésére bocsátja a Mihai Eminescu Központ nagytermét, „hogy ott kulturális rendezvényeket tartsanak a székely szabadság napja alkalmából". Azt is hozzátette, hogy a polgármesteri hivatal „jóváhagyta, hogy legfeljebb tíz résztvevő a prefektusi hivatalhoz menjen, és ott petíciót nyújtson be, amint azt a törvény írja" – áll a közleményben. A hivatal álláspontja szerint a székely szabadság napja résztvevői kizárólag a járdán távozhatnak a megemlékezés helyszínéről.
Nem térnek el a forgatókönyvtől
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csütörtökön közleményben szögezte le: véleményük szerint a polgármesteri hivatal sajtónyilatkozatban közölt tiltása törvénybe ütközik, s a rendezvényt az eredeti forgatókönyv szerint tartják meg. Kincses Előd, a megmozdulás szervezőinek jogi képviselője az MTI-nek elmondta, a városháza nem is tájékoztatta a székely szabadság napja szervezőit, csupán a sajtóközleményben rögzítette álláspontját.
Az ügyvéd egyértelműen hivatali hatalommal való visszaélésnek tekintette a városháza állásfoglalását. Emlékeztetett rá, hogy tavaly júniusban jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a 2016-os és 2017-es demonstráció 2015 elején tett bejelentése jogszerű volt, és a bíróság arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy vegye tudomásul a bejelentést. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Kincses Előd átiratban kérte a csendőrséget, hogy járjon el a szervezőkkel múlt pénteken kötött megegyezésnek megfelelően.
„Florea magyarellenessége nem meglepő már”
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján azt mondta, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg, nem csoda, hogy ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás elé. A szövetségi elnök az MTI kérdésére válaszolva megjegyezte: „Dorin Florea már nem tudja meglepni". Csak azon csodálkozik, hogy még mindig vannak olyan magyar emberek Marosvásárhelyen, akik nem veszik észre Florea magyarellenességét.
„Úgy emlékszem, hogy sem a bukaresti százezres kormányellenes tüntetést nem hagyta jóvá a polgármester, sem pedig a kolozsvári tízezrest, de ettől még felvonultak az emberek, és elmondták a véleményüket" – jelentette ki Kelemen Hunor. A politikus megjegyezte, ő maga egy korábban egyeztetett program miatt nem tud részt venni a marosvásárhelyi székely szabadság napján.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján a marosvásárhelyi rendezvényen való részvételre buzdította a háromszékieket, és megjegyezte: minden olyan rendezvényt fontosnak tart, amely erősíti a magyar közösséget. Az elöljáró szerint Marosvásárhelyen „tapintható a kettős mérce", hiszen míg az orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) esetében egy hatályos törvény be nem tartása miatt senki nem vonja felelősségre az intézmény vezetőit, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében szülőket hallgat ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA), és azt firtatják, hogy aki nem katolikus, mit keres abban az iskolában.
Antal is egyértelmű visszaélésnek tartja, hogy a polgármesteri hivatal két nappal a rendezvény előtt közleményben jelezte, hogy nem engedélyezi a felvonulást. „Nem értem, hogy most, amikor Romániában a spontán tüntetések idejét éljük, egy hatóság miért foglal állást ilyen kérdésben" – szögezte le Antal Árpád, aki pénteken a sepsiszentgyörgyi megemlékezésen fog részt venni.
Az SZNT 2004 óta szervez megemlékezést Marosvásárhelyen a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, a vértanúk kivégzésének évfordulóján, amelyet a székely szabadság napjává nyilvánított. A 2013-as, a 2014-es és a 2016-os rendezvény felvonulással és a régiók kialakítására vonatkozó kormányzati elképzelések elleni, a székelyföldi autonómiaigényt megjelenítő tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által részben betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt. 2015-ben Dorin Florea polgármester hivatalosan is betiltotta a demonstrációt, melynek megtartásától el is álltak a szervezők.
A csendőrség a 2016-os felvonulást is betiltottnak tekintette, és mintegy száz szervezőt és résztvevőt bírságolt meg, „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvény" szervezéséért, illetve ilyen rendezvényen való részvételért. A marosvásárhelyi táblabíróság azonban 2016. július elején jogerős ítéletben mondta ki, hogy érvényes volt a demonstráció 2015-ös bejelentése, és az első fokon eljáró bíróság közel hetvenet érvénytelenített a bírságolási jegyzőkönyvek közül.
A március 10-ei megmozdulás szervezői szerdán elmondták: felvették a kapcsolatot a csendőrséggel, hogy a karhatalom – törvényes kötelezettségének eleget téve – biztosítsa az idei rendezvényt. A marosvásárhelyi hagyományos megmozdulás mellett csaknem tíz magyarországi és nyugati helyszínen lesz rokonszenvtüntetés, ezeket több helyütt a román külképviseletek előtt szervezik. Budapesten, a Hősök terén 18 órakor kezdődik a székely szabadság napi megmozdulás – közölték az SZNT vezetői.
A Postaréttől a prefektúráig
A székely szabadság napján tartandó megemlékezés pénteken 16 órakor kezdődik a Postaréten, a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, ahol többek közt a társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László is felszólal. A rendezvényen várhatóan beszédet mond a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamenti frakcióvezetője, Aitor Esteban Bravo, valamint Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója is.
A beszédeket követően Ferencz Csaba SZNT-alelnök felolvassa a résztvevők követeléseit tartalmazó petíciót, ezt követően a felvonulók elindulnak a prefektúra főtéri épülete felé, s a rendfenntartókkal kötött megállapodás értelmében az egyik közúti sávot is használhatják. A felvonulás után egy tíztagú küldöttség átadja a kormánynak szánt dokumentumot a prefektúra képviselőjének. A székely szabadság napja utolsó mozzanataként 19 órától díjátadó ünnepségre kerül sor a Kultúrpalotában, ahol az SZNT Gábor Áron-díjjal jutalmazza az Európai Szabad Szövetséget.
Vásárhelyi vesztőhely
1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat: bágyi Török János kollégiumi tanárt, martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani.
A szabadságharc leverése után, az önkényuralom idejében sok magyar hazafi nem tudott belenyugodni az ország függetlenségének elvesztésébe, így terveket kovácsoltak egy újabb, esetleg külföldi segítséggel szervezendő forradalom kirobbantására. Egyik ilyen terv volt a Makk-féle összeesküvés: Makk József volt tüzérezredes főszervező a Törökországban emigrációban tartózkodó Kossuthtól 1851-ben felhatalmazást nyert Habsburg-ellenes nemzeti felkelés hirdetésére. A szervezkedésben részt vett Török, Gálfi és Horváth is.
A kormány tudomást szerzett a készülő felkelésről, Heydte tábornok érkezett Marosvásárhelyre a dolgok kikémlelésére. Árulója is akadt az összeesküvésnek Bíró Mihály személyében, aki megszerezte Török Jánostól a tervezeteket és átadta Heydtenak, ki 1852. január 24-én elfogatta a szervezkedőket. A haditörvényszék tartott felettük a vizsgálatot, melynek eredményeképp a foglyokat felségárulás és összeesküvés vádja miatt kötél általi halálra ítélték.
1854. március 10-én Postaréten állították fel a bitófákat, Nuppenau ezredes katonai parancsnok nem teljesítette a város polgárságának kérését, hogy az ítéletet megváltoztassa golyó általi kivégzésre. Már az 1860-as évektől mozgalom indult, hogy a székely vértanúk sírja fölé síremléket állítsanak. Lázár Ádám képviselő elnökletével szoborbizottság alakult, 1873. augusztus 10-én az emlékoszlop elkészítésével Aradi Zsigmond szobrászt bízták meg. A leleplezési ünnepséget 1875. június 27-én tartották.
Krónika (Kolozsvár)2017. március 10.
Inkább a rablók, mint a DNA?
Estére halasztottam a Nagytakarítás Romániában (România, marea curăţenie) című film megtekintését, amely – többek közt – az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által az elmúlt időszakban elkövetett túlkapásaira is rávilágít, bár az az érzésem, sok újdonsággal nem kecsegtet. Az utóbbi hónapok ugyanis szolgáltattak jó néhány példát a DNA működésére vonatkozóan. Az egyik mindenképpen Horváth Anna esete. Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, akit október elejétől tartó hatósági felügyelet alá helyeztek – nem gyakorolhatja alpolgármesteri tisztségét, fizetés nélküli szabadságra ment, tehát nincs jövedelme, nem hagyhatja el az ország területét, nem tarthatja a kapcsolatot bizonyos személyekkel, zár alá helyezték a nevén levő ingatlant. Horváth Anna tegnap lemondott alpolgármesteri tisztségéről.
Politikai súlyát, emberi tartását, kitartását, munkabírását, őszinteségét tekintve az alpolgármester nem számít tucatpolitikusnak. A városi önkormányzatban megállta a helyét, következetesen és szívósan végezte feladatát, ereje és tudása szerint képviselte a magyar közösséget. Napirenden tartotta a különböző ügyeket, s bár határozottsága, rendíthetetlensége, tántoríthatatlansága miatt gúnynevet is adtak neki a városházi alkalmazottak (Anakonda), ez inkább bóknak számított, hiszen kollégái körében nagy tiszteletnek és elismerésnek örvendett. Az ellene felhozott vád egyszerűen érthetetlen – legalábbis számomra. Mi történik? Csak egyszerűen rájárt a rúd? Boros János és László Attila vádmentes alpolgármesteri tevékenysége után feltétlenül példát kellett statuálni, lám-lám magyar tisztségviselő is lehet korrupt? Éppen eltökéltsége, elhivatottsága és elkötelezettsége okozta a vesztét: egy olyan építkezési engedélyt igyekezett megsürgetni, amelyet a törvény értelmében a közhivatalnak már hosszú-hosszú idő óta ki kellett volna bocsátania. De a városháza el is utasíthatta volna az üzletember kérését, teret engedve ezáltal az igazságszolgáltatásnak. A tótumfaktum hivatal azonban ezt sem tette. S hogy történetesen attól a vállalkozótól kaptak koncertjegyeket a helyhatósági választási kampány során az önkéntesek, akinek az ügyét sürgetni igyekezett? De hát bizonyos értelemben ez a feladata: nyomatékosan képviselni a kolozsvári polgárok törvényes, jogos érdekeit. Valóban: az önkéntesek hozzájárultak ahhoz, hogy ismét alpolgármester legyen, s ezért fizetést is kapjon, de innen a DNA által megfogalmazott vádakig (pénzmosás, befolyással való üzérkedés) nagyon hosszú az út. Beigazolódott az, amit október elején írtam a blogomon: vékony jégen táncolnak a DNA ügyészei. Ilyenkor, ugye, szinte mindenki a legrosszabbra gondol: csúszópénzt fogadott el és/vagy kért, megvesztegették, tetten érés történt, rajtaütésszerű ellenőrzést tartottak, lehallgatták a telefonját, s saját magára nézve inkrimináló dolgokat mondott, miegymás. De hát semmi ilyesmi. Nem kérte a koncertjegyeket, nem szabta feltételként az ügyintézés gyorsítására. Nem kapott vagy adott pénzt, nem ajándékozták meg egzotikus vakációval, világkörüli úttal őt és/vagy családját, senki sem jelentette fel. Igen ám, de a korrupció kapcsán olyanok egyes emberek, mint Pavlov kutyája. Mihelyt azt hallják, hogy DNA és politikus, azonnal beindul a feltételes reflex. Nyálaznak, élvezik a mutatványt, a „bilincsek táncát”, ahogy azt nemrég Dana Gârbovan mondta. Kevesen gondolnak arra, hogy esetleg túlkapás, tévedés. Hogyhogy, hát a DNA is tévedhet? Igen, és most ismét Dana Gârbovant, a Bírók Országos Szövetségének elnökét idézem, aki szerint mihelyt valamely személy vagy intézmény szinte teljhatalmi pozícióban van, és senki sem ellenőrzi, előbb-utóbb óhatatlanok a túlkapások. Tanácsa az: a DNA kapcsán is gyakoroljuk a kritikai szemléletet. Úgy érzem, Horváth Anna több esetben belenyúlt a méhkasba lásd nyelvi jogok, többnyelvűség, műemlékvédelem, kulturális örökségünk védelme, törvénytelen építkezések stb. S a darazsak ellepték. A törvényesség és a tisztesség jegyében ujjat húzott egy olyan kolozsvári személlyel, aki 1989 előtt is a struktúrákban tevékenykedhetett, s ma is igen befolyásos pozícióban lehet. Bosszúhadjárat? Karaktergyilkosság? Lejáratási kampány? Alighanem. Egyébként öt hónap elégséges időnek kellett volna lennie az ügyészeknek arra, hogy bizonyítsák a vádakat. Egyre inkább beigazolódni látszik az éjszaka közepén háza ablakán kinéző, s csuklyásokat közeledni látó politikusról szóló vicc: abban reménykedik, hogy bár csak tolvajok lennének, s nem a DNA álarcosai... A tárgyakról le lehet mondani, de a meghurcoltatást, a minden alapot nélkülöző vádak miatt besározódott közéleti, politikusi hírnevet, tönkretett karriert és magánéletet már sokkal nehezebben. Vagy egyáltalán…
Kiss Olivér
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 10.
Koszorúmegváltás a kommandói iskoláért
Egy héten át ünneplik Kolozsváron az 1848–49-es forradalom kitörésének 169. évfordulóját. Civil szervezetek, intézmények és a történelmi magyar egyházak közös munkájának köszönhetően, az idei rendezvénysorozat választékos programot kínál valamennyi korosztálynak.
A hagyományos március 15-i megemlékezést az RMDSZ kolozsvári szervezete rendezi. Az esemény szerdán 12 órától zászlós ünnepi felvonulással kezdődik a Protestáns Teológiai Intézettől. A felvonulást 13 órakor ökumenikus istentisztelet követi a Szent Mihály római katolikus templomban, majd 14 órától az egykori Biasini-szálló előtti díszünnepség és koszorúzás, illetve 17 órától a szamosfalvi emlékmű koszorúzása zárja a rendezvényt. A szervezők szerint az idei felvonulás több szempontból is eltér el a megszokottól: változik a felvonulás útvonala és bővül a koszorúzási helyszínek listája.
–A Főtér felújítási munkálatai miatt a díszmenet a tér keleti oldalán, a Státus-paloták előtt vonul majd el, illetve ebben az évben Bem József Deák Ferenc utcai emléktáblájánál is koszorút helyezünk el – tájékoztatott Czirmay Zoltán, a kolozsvári RMDSZ ügyvezető elnöke. Az előzetes megbeszéléseken a civil szervezetek, a történelmi magyar egyházak és intézmények képviselői abban is megegyeztek, hogy az idei évben a Biasini-szálló előtti koszorúzáson az eddiginél kisebb számban helyeznek el közös koszorúkat az emléktáblánál a kolozsvári magyarok nevében. – Azon szervezetek és személyek számára, akik az előző években ezzel a szándékkal éltek, lehetőség nyílik a koszorúmegváltásra. Az adományokat a kommandói iskola felépítésére szánjuk. Koszorúmegváltási szándékot bankszámla kivonat csatolásával lehet jelezni a [email protected] e-mail-címen, vagy a helyszínen (Biasini-szálló) elhelyezett adománygyűjtő doboz mellett az önkénteseinknél – egészítette ki az ügyvezető elnök.
A kolozsvári ünnepi eseményekről készült műsorfüzet az alábbi linken érhető el: https://issuu.com/rmdszkolozsmegye/docs/marc15_musor22
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 10.
Horváth Anna nem tudja tovább vállalni a „kényszerleszállást”
Kelemen Hunor: érthetetlen, miért kell eltiltani munkájától
A kolozsvári önkormányzat következő tanácsülésén benyújtja lemondását Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármester, akit az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) már öt hónapja eltiltott a tisztség gyakorlásától – tudhattuk meg az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral ma tartott közös sajtótájékoztatón. A politikus elmondta: döntését nem egyedül hozta meg, és az öt hónapi tétlenség – 2016 októberétől eltiltották Kolozsvár alpolgármesteri tisztségének gyakorlásától – arra készteti, hogy tovább harcoljon, és szerezze vissza „jó hírét”. Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ továbbra is bízik Horváth Annában, aki lemondása után, a szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként folytatja majd tevékenységét. Ugyanakkor Horváth Anna továbbra is tagja lesz a kolozsvári tanácsnak, és ellátja az ezzel járó feladatkört. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete később fog nevesíteni új alpolgármester-jelöltet.
„Aktív személy vagyok, és miután a tisztségemből való felfüggesztésemre vonatkozó fellebbezésemet március 6-án elutasították, úgy döntöttem, hogy az öt hónapon át tartó »kényszerleszállás« – azaz nem gyakorolhattam alpolgármesteri tisztségemet – tovább nem vállalható, és a következő tanácsülésen benyújtom a lemondásomat. Nincs más lehetőségem, mint az, hogy harcoljak, és védjem meg a tisztességem. Nem vehetik el tőlem eddigi munkám eredményét, s városi tanácsosként, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnökeként tovább folytatom a közösség érdekében eddig is kifejtett tevékenységemet” – jelentette be Horváth Anna az RMDSZ Ügyvezető elnökségén tegnap tartott kolozsvári sajtótájékoztatón. Újságírói kérdésére válaszolva Horváth Anna elmondta: más hasonló ügyben egynapos eltiltást sem rendelt el a DNA.
„Az elmúlt öt hónap felért egy karaktergyilkossággal. Érthetetlen, miért kell eltiltani Horváth Annát a munkától, amikor már kihallgattak mindenkit, és nincs olyan racionális érv, ami indokolttá tenné ezt. Horváth Anna ügye tehát ellentmond az alkotmánybíróság 2016-os februári döntésének, miszerint a korrupcióellenes ügyészség nem építhet nemzetbiztonsági dossziét. Továbbra is bízom az ártatlanságában, valamint abban, hogy ezt be tudja bizonyítani a törvényszéken is” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
„Elfogadom Horváth Anna ezen nehéz döntését, de neki továbbra is vannak feladatai közösségi vezetőként. Felkértem, és elvállalta az önkormányzati ügyvezető alelnöki tisztséget, ahol az elmúlt húsz év közigazgatási tapasztalatát hasznosíthatja. Az RMDSZ ugyanis több, az önkormányzati világot érintő törvénymódosító javaslatot szándékszik a közeljövőben benyújtani, amelyek az anyanyelvhasználatra és a pénzügyi decentralizációra vonatkoznak” – folytatta a szövetségi elnök.
Ami az esetleges új magyar kolozsvári alpolgármester személyét illeti, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tárgyalásokat készül folytatni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetével, és ha arra a következtetésre jut, hogy a koalíció még működőképes, a Megyei Állandó Tanács (MÁT) és az RMDSZ kolozsvári szervezetének javaslata alapján új alpolgármestert nevesít. Amennyiben az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy értékeli, hogy a liberálisokkal megkötött egyezmény nem működőképes, nem kizárt, hogy felmondják az egyezséget.
„Az RMDSZ és a PNL Kolozs megyei szervezetével megkötött egyezménynek nincs semmi köze az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti megállapodásnak” – közölte Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 10.
ÁLLÁSFOGLALÁS
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége értetlenül áll a Maros Megyei Tanfelügyelőség döntése előtt, amellyel megtiltotta a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium cikluskezdő osztályaiba a beiratkozást, az intézmény bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva. Ez a döntés ellehetetleníti a gimnázium működését, márpedig egy ilyen horderejű és ennyi embert érintő kérdésben elvárható lenne, hogy a tanfelügyelőség fő célja ne az ellehetetlenítés legyen a törvény adta eszközök felhasználásával, hanem a helyzet megoldására való törekvés, az oktatás folytonosságának fenntartása, az iskola működtetésének a biztosítása.
Annál inkább érthetetlen ez az intézkedés, mivel ebben az esetben a tanfelügyelőséget nem kényszerítette a törvény ennek a lépésnek a megtételére. Az ügyészségi eljárás még folyamatban van, bírói döntés nem született az ügyben. Ezért a jószándék, a helyzet megoldására való törekvés elegendő lett volna ahhoz, hogy ne hozzák meg ezt a döntést, ne akadályozzák meg az intézmény működését.
Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot, akár állami, akár felekezeti jellegű, az ország alkotmánya garantálja. Akik akadályozzák az anyanyelvű oktatást, kisebbségi jogaink gyakorlásában gátolnak meg. Az oktatási törvény rögzíti a kisebbségek számára az anyanyelven történő tanulás jogát, a tanfelügyelőségek tevékenysége pedig az oktatási rendszer célkitűzéseinek a végrehajtására irányul. Ezért bízunk abban, hogy az illetékesek újragondolják döntésük következményeit, és még idejében kijavítanak egy olyan hibát, amelynek hosszú távú negatív következményei lehetnek.
Az iskola diákjainak, szülőknek és oktatóknak, valamint minden érintettnek kitartást kívánunk.
Csíkszereda, 2017. március 9.
Az RMPSZ Országos Elnöksége nevében
Burus-Siklódi Botond
elnök
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 10.
A magyar gyerekek tanuljanak anyanyelvükön!
Beiskolázási kampányt indított az RMDSZ
Országos beiskolázási kampányt indított az RMDSZ, amelynek célja, hogy kilencezer fő fölött tartsák a magyar tannyelvű előkészítő osztályokba iratkozó gyermekek számát. Tavaly ősszel 9300 kisgyereknek a szülei választottak magyar csoportot.
Az RMDSZ számára prioritás, hogy minden magyar gyermek anyanyelvén tanulhasson, ezért a kampány során elsősorban a magyar szülőkhöz, de ugyanakkor a vegyes házasságban élőkhöz, illetve a szórványban élő családokhoz is el szeretnék juttatni az üzenetüket.
A szövetség elismeri, nem egyszerű a magyar oktatás helyzete, hiszen iskolákat lehetetlenítenek el, osztályok szűnnek meg. Éppen ezért tudatosítani kell a magyar szülőkben, hogy nemcsak személyes, de közös érdek is, hogy a gyermek anyanyelvén sajátíthassa el az ismereteket. Csak ez lehet a biztosítéka annak, hogy évek múltán is lehessen magyarul tanulni az óvodától az egyetemig.
A közleményben hangsúlyozzák, a szülők számára szempont kellene legyen, hogy anyanyelvén minden diák könnyebben, gyorsabban és magabiztosabban tanul.
– Az anyanyelvi oktatás nem akadályozza a későbbi érvényesülést. Az a gyermek, aki mindvégig magyarul tanult az iskolában, nem kerül hátrányos helyzetbe, nem fog kevésbé érvényesülni. Az egyre bővülő magyar egyetemi hálózat, főiskolai képzés lehetőséget biztosít a továbbtanuláshoz. A magyar iskola nem kerül több pénzbe, mi több, a rászoruló diákoknak számos támogatási lehetőség is rendelkezésükre áll. Aki anyanyelvén tanul, más nyelveket, így a románt is jobban, könnyebben elsajátítja. Az anyanyelv ismerete az alapja más nyelvek tanulásának. Ha a tanuló az anyanyelvén gyengén teljesít,
akkor az idegennyelv-tanulásban is alacsony szintet ér el. Gyermekkorunk népmeséit, mondókáit, dalait magyar osztályban ismertük és szerettük meg. Ezt máshol nem tanították. Ezek az élmények egy életre szólnak. A magyar kultúrával, közösségi élményekkel gyermekeink csak a magyar iskolában találkoznak. Ludas Matyi furfangjait, Mátyás király igazságait, János vitéz hőstetteit, gyermekkorunk népmeséit, kedvenc mondókáinkat és
dalainkat a magyar iskolában ismertük és szerettük meg. A
román iskolában gyermekeink nem ismerik meg hőseinket, mese- és mondavilágunkat, idegen lesz számukra mindaz a felbecsülhetetlen érték, amely összeköt minket, magyarokat – mutatnak rá a szövetség által lapunkhoz eljuttatott közleményben.
1989 után folyamatosan növekedett a magyar iskolát választó családok aránya, és csökkent azok száma, akik román iskolára voksoltak. Ez azzal magyarázható, hogy a korábban visszaszorított magyar oktatási kínálat is egyre bővült. A múlt évtized végére ez a növekedés lelassult, főleg a szórványosodás miatt, de sok helyen a magyar iskolák viszontagságos körülményei miatt is.
Valószínű, hogy hosszabb távon a népességfogyás miatt nem tartható például az évi kilencezres, magyar elemi osztályba íratott gyermeklétszám, de a magyar és román oktatás között választók körében a jelenlegi arányokat javítani kell. Mindig lesznek magyar vagy vegyes családok, ahol mindenképpen román iskolát választanak, de sok család van, ahol jobban elgondolkodnak a választáson, ha pontos, világos érveket és bátorítást kapnak.
A szövetség rámutat, az utóbbi egy-két évben egy érdekes tendenciát figyeltek meg a szakértők: a szórványban vegyes házasságban él több olyan magyar is, aki ugyan román párt választ magának, de erősebb magyar kötődésű, és ragaszkodik ahhoz, hogy gyermeke magyar óvodába, magyar iskolába járjon.
MENYHÁRT BORBÁLA
Népújság (Marosvásárhely)2017. március 10.
Kelemen Hunor: Florea magyarellenes
A marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatosan, hogy Dorin Florea ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás elé. „Úgy emlékszem, hogy sem a bukaresti százezres kormányellenes tüntetést nem hagyta jóvá a polgármester, sem pedig a kolozsvári tízezrest, de ettől még felvonultak az emberek, és elmondták a véleményüket” – mondta a szövetség elnöke, hozzátéve, hogy ő maga egy korábban egyeztetett program miatt nem tud részt venni a marosvásárhelyi rendezvényen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 10.
Kitüntették Jenei Imrét
A Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Klaus Iohannis államfő Jenei Imre futballszakembernek, volt román és magyar szövetségi kapitánynak, Cristian Țopescu sportkommentátornak és Ion Caramitru színművésznek tegnapi rendeletével. Az elnöki hivatal közleménye szerint Jenei Imrét teljes labdarúgói és edzői pályafutása elismeréseként tüntették ki.
Jenei érdemeként említi a közlemény a román futball legemlékezetesebb eredményeinek elérésében, valamint több futballnemzedék felkészítésében játszott szerepét. Jenei Imre március 22-én lesz 80 éves. Játékosként 12-szer öltötte magára a román válogatott mezét, edzőként 1986 és 1990 között, majd 2000-ben készítette fel a román válogatottat, 1990-ben világbajnokságon, 2000-ben Európa-bajnokságon vett részt a csapattal. A Steauával 1986-ban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 10.
Tamás Sándor: Ott a helyünk
Minden felelős magyar embernek részt kell vennie minden felelősen szervezett autonómiarendezvényen, hiszen az ilyen és ehhez hasonló identitáserősítő megmozdulások nemcsak közösségünk összekovácsolásának fontos pillérei, hanem kifelé is nagyon jelentős üzenetük lehet – fejtette ki Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és tiltakozó felvonulás kapcsán. Elmondta, ő a sepsiszentgyörgyi rendezvényen vesz részt – Marosvásárhelyre személyes okokból nem utazhat –, jelenlétével is szeretné hangsúlyozni, hogy mindannyiunknak ott a helyünk. (-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 10.
Elismerték Székelyföld létezését
Román Bíróság
Ürömben öröm, hogy a Kovászna megyei törvényszék és a brassói táblabíróság elutasította ugyan a székely zászló kirakását a megyei önkormányzat tanácstermébe, de elismerte Székelyföld létezését – nyilatkozta Tamás Sándor tanácselnök.
A prefektus a Kulcsár-Terza József által adományozott székely zászló kitűzése miatt indított eljárást a megyei testület ellen, és a bíróság mindkét szinten igazat adott neki. Az indoklás azonban új dolgokat is tartalmaz, egyebek mellett azt, hogy: „A bíróság megállapítja, hogy ez a zászló de facto Székelyföld zászlója, kitűzése törvényességének elemzése ebből a feltevésből indul”. A törvény azonban tételesen meghatározza, hogy a pulpitusnál, a címer alá csak Románia, az EU zászlója, illetve a helyi vagy megyei közigazgatási egység zászlója tűzhető ki. Ennek alapján kötelezik, hogy onnan eltávolítsák a székely lobogót – ezt a mai nap folyamán meg is teszik –, és a jövőben máshol kap majd a teremben helyet – mondta el Tamás Sándor. „Világos számunkra, hogy mindez azt jelenti, Romániában egy bíróság végleges döntésében elismerte, hogy Székelyföld létezik. Más kérdés, hogy ezt a zászlót ki lehet-e tűzni vagy sem” – fogalmazott. Tudták, a szimbólumainkért folytatott közdelem nem lesz egyszerű, de meggyőződése, ha következetesek, ha kitartóan viszik tovább az ügyet, előbb-utóbb eredményesek lesznek. Kifejtette, a Mikó Imre Jogvédőszolgálat hírlevelébe is bekerül az eset, és már bebizonyosodott, az Amerikai Egyesült Államok országjelentései merítenek ebből a dokumentumból is, az éves jelentésbe bekerül a felvetett magyar problémák jelentős része. Véleménye szerint az amerikaiakat sikerült már meggyőzniük igazukról, reméli a bukarestiekkel sem vallanak kudarcot.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 10.
Antal Árpád: Jelen kell lenni
Minden rendezvény fontos, amely erősíti közösségünket. Márciusban kettő is van, 10-én és 15-én, aki teheti, vegyen rész mindkettőn – hívta fel a figyelmet Antal Árpád.
A székely szabadság napja jó alkalom arra, hogy a szabadság, a jogállamiság mellett, az elnyomás, az erőszakszervezetek ellen emeljük fel szavunkat –mondta a polgármester. Ha Sepsiszentgyörgyön pillanatnyilag nem is, de Marosvásárhelyen jól tapintható a kettős mérce, amit a román állam alkalmaz: míg az orvosi és gyógyszerészeti egyetem vezetőségét senki nem háborgatja azért, mert nem tartják be a törvényt, a Római Katolikus Gimnázium diákjainak szüleit behívatják, és ha netán nem katolikus vallásúak, arról faggatják, miért járatják katolikus iskolába gyerekeiket. Ami meg a székely szabadság napján a marosvásárhelyi megemlékezést követő felvonulás betiltását illeti, Antal Árpád szerint ez egyértelmű visszaélés Dorin Florea polgármester részéről. Most, amikor a spontán tüntetések idejét éljük, érthetetlen, miért foglal állást a hatóság – nyilatkozta a polgármester. A székely szabadság napján a sepsiszentgyörgyi ünnepségen egyébként ott lesz Antal Árpád, de nem szólal fel (beszédet az RMDSZ részéről Tóth-Birtan Csaba alpolgármester mond), a délutáni marosvásárhelyi rendezvényen pedig nem tud részt venni.
A polgármester egyúttal ismertette, a sepsiszentgyörgyi március 15-ei ünnepség főszónoka Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 10.
A szabadságért
Negyvennyolcban a márciusi ifjak nem kértek engedélyt a hatóságoktól, hogy szabadságvágyukat kinyilvánítsák, és kirobbantsák a forradalmat. Ötvenhatban a pesti srácok sem kuncsorogtak szovjet jóváhagyásért, hanem fellázadtak a zsarnokság ellen. Nyolcvankilenc decemberében a megdönthetetlennek tartott kommunista diktátor nem hagyta jóvá, hogy Temesváron, illetve Bukarestben ellene tüntessenek. Az erőt demonstráló hatalom azóta is hasonlóan, csupán más eszközökkel jár el a szabadságjogokat követelőkkel szemben.
A mai, marosvásárhelyi székely szabadság napja 2013 óta markánsan meghatározza, elindítja az erdélyi, székelyföldi magyarság márciusi szabadságünnepét. E napokon elhangzik: Székelyföld többet érdemel, az itt élő magyarok autonómiát, méltóságteljesebb életet szeretnének, nem másodrendűséget és közösségi megalázást. Szabadságot akarnak ma is, csak másként. Szabadságot akarnak, hasonlóan romániai honfitársaikhoz, akik az esztendő elején tömegesen vonultak utcára, ellenezve a hitványságot és a hazugságot. És szándékuk erőteljes kinyilvánítása, tiltakozó felvonulásaik miatt senki nem mert ujjat húzni velük, azaz megerősítést nyert: a békés, szabad véleménynyilvánításhoz való jog szent és sérthetetlen, az utcai demonstrációk bebizonyították, a hatalom tart a tiltakozók erejétől.
Ez a bizonyosság erőt adhat mindazoknak, akik ma Marosvásárhelyen méltóságteljesebb erdélyi, székelyföldi magyar jövőért gyülekeznek. Nem meglepő, hogy az ütközőzóna jellegű egykori székely főváros polgármestere akadályozná, be is tiltaná akár a székely szabadság napi tömegrendezvényt, akadályozza a tiltakozó felvonulást. Ám az előző évekhez képest ma szerencsésebb a helyzet, mert nem csupán szabadságjogainkat kérhetjük határozottabban, hanem a kettős mérce igazságtalansága ellen is bátrabban állhatunk ki. Mert, hasonlóan a demokratikus alapelvekért kiálló százezrekhez, a magyar közösség sem akar mást, mint érvényt szerezni jogos igényeinek. Elfogadhatatlan és felháborító az a kicsinyes gáncsoskodás, ami a húsz éve magyarellenes vásárhelyi polgármestert jellemzi, ugyanakkor az is egyértelműen látszik, ennyire képes, régi, dohos, életképtelen politikai szemléletet képvisel, hasonlóan ahhoz a táborhoz, amely áldását adná a korrupció diktatúrájára.
Ma Marosvásárhelyen a székely szabadság napján jogainkért, méltóságunkért, önrendelkezésünkért, jövőnkért menetelnek ezrek, tízezrek. Román barátaink tíz- és százezrei szintén jogaikért, méltóságukért, önrendelkezésükért, jövőjükért vonultak az utcára. Talán érdemes szövetségeseket is látni bennük, és nem csupán azért, mert az erdélyi, székelyföldi magyarok az év eleji tüntetések alkalmával szintén szövetségesekként vonultak utcára, támogatva mindazokat, akik tolvajlás helyett tisztességet kívánnak. Március idusát követően talán meg kellene győzni román ajkú barátainkat arról, hogy céljaink számos tekintetben közösek.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 11.
Székely szabadság napja - Tőkés László: ma is az árulás árnyékéban kell küzdeni a szabadságért
Tőkés László szerint az erdélyi magyarságnak ma is az árulás, az önfeladás és hatalombarát opportunizmus árnyékában és közegében kell folytatnia küzdelmét szabadságáért, szülőföldje ártó szándékú területi-közigazgatási átrendezése ellen.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékműve mellett beszélt erről a székely szabadság napján. Mint felidézte, a székely vértanúkat is magyar áruló küldte 163 éve a vérpadra.
Arany János forradalmi verssorait idézte: "Haj, ne hátra, haj, előre! / Vérmezőről vérmezőre! / Mert ott az a virág terem, / Melynek neve győzedelem". Tőkés László Arany gondolatait folytatva kijelentette: "Ne rettentsen bennünket se halál, se félelem! Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!"
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 11.
Indul az ötödik évad a Codespring Mentorprogramjában
Ahol mindenki nyer: diákok tapasztalatot, tanárok támogatást, a cég jó munkatársakat
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Informatika Tanszéke és a Farkas Gyula Szakkollégium meghívására a Codespring csapata nagy örömmel mutatta be idén is Mentorprogramját körülbelül száz érdeklődő diáknak – tájékoztat a cég közleményében. A terem zsúfolásig megtelt első- és másodéves diákokkal, olyan nagy volt az érdeklődés, hogy egyeseknek csak a földön jutott ülőhely.
Brem Walter, a cég ügyvezető igazgatója bemutatta az 1998-ban Kolozsváron alapított, 2009 óta Székelyudvarhelyen is jelen lévő Softechet, a Codespring tulajdonosát. Röviden vázolta a fontosabb mérföldköveket, és bemutatta a piaci trendeket és rendeket. Többek között arra biztatta a diákokat, hogy ne adják fel a tanulást egy vonzónak tűnő állás miatt, hanem használjanak ki minden olyan lehetőséget, mint a Mentorprogram, hisz ennek keretében elméleti tudásuk is gyarapodik, és a gyakorlatban is megtapasztalhatják, hogyan működik a csapatmunka egy szoftverfejlesztő cégnél.
Simon Károly projektmenedzser a Mentorprogram szintjeit, eddigi eredményeit foglalta össze néhány mondatban. A képzések a fejlesztési módszerekre, eszközökre és technológiákra fókuszálnak, összesen körülbelül 150 órában, több szinten: szakmai gyakorlatok, csoportos projektek, államvizsga dolgozatok, illetve magiszteri disszertációk megírásában nyújtott támogatás.
A Mentorprogram kiemelkedő hozadéka, amelyre a diákok mellett a cég is, a projektet irányító pedagógusok is rendkívül büszkék, néhány piacképes szoftver. Ezek közül az Argus félautomata fotózási alkalmazást, a Legendárium navigátort és a nagyon népszerű FestivApp okostelefonos alkalmazást emelnénk ki.
Az ötödik éve működő Mentorprogram keretében több mint 80 diák vett részt eddig. Sok 10-es záróvizsga és sikeres projekt mellett a tudományos diákköri konferenciákon is bemutatott projekteket díjazták, többet publikáltak is. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a Codespring fiatal munkatársai közül több mint húszan a Mentorprogram kedvezményezettjei voltak diákkorukban.
Szabó Zoltán és Nagy Roland mesteris diákok a mentorprogramban résztvevő veteránok szemszögéből mesélték el, hogy számukra miért volt jó részt venni a projektben. Kelemen Bálint, a Mentorprogram koordinátora bemutatta azt a három projektet, amely az elmúlt félévben született, majd a jelentkezési feltételeket, elérhetőségeket, határidőket ismertette, hogy mindazok, akik kedvet kaptak a Codespringnél gyakornokoskodni, megtehessék. Az esemény folytatásaként diákok, mentorok és a cég jelenlegi vezető szoftverfejlesztői a Bulgakovban folytatták a beszélgetést, illetve a diákok számára kiírt, jelentős díjakkal honorált kvízjátékra is sor kerül.
A Mentorprogram működtetésével, a szoftverprojektek kivitelezéséhez biztosított infrastruktúrával és a tapasztalt szakemberek bevonásával a Codespring folytatni szeretné tehetséggondozó munkáját. Az együttműködésből minden fél nyer: a diákok tapasztalatot, gyarapodó szakmai életrajzot, a pedagógusok támogatást komplex oktatómunkájukhoz, a cég pedig kreatív és felkészült, gyakorlati tapasztalattal is rendelkező fiatal szoftverfejlesztőket. (További részletek a Mentorprogramról: https://edu.codespring.ro/)
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 11.
Elhunyt Ács Tibor nagyváradi színművész
Hetvenhárom éves korában, hosszas betegség után pénteken elhunyt Ács Tibor nagyváradi színművész – közölte a nagyváradi Szigligeti Színház az MTI-vel.
Ács Tibor 1944-ben született Nagyváradon, 1972-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián. Előbb Szatmárnémetibe került, ahol öt évig szolgálta és szórakoztatta a közönséget, majd 1977-ben hazatért Nagyváradra. A közlemény szerint ízig-vérig nagyváradi volt, róla lehetett megmintázni „a váradi” prototípusát. Imádta a szülővárosát, imádta a Szigligeti Színházat, annak közönségét. Harmincegy éves pályafutása során szinte mindent eljátszott, a színház egyik legnépszerűbb színésze volt, főleg az 1980-as és 1990-es években. Drámai szerepei mellett különösen a vígjátékokban remekelt, de otthonosan mozgott a zenés műfajokban is. Tíz évig betegeskedett, ám a színháztól nem szakadt el, önzetlenül ragaszkodott hozzá – olvasható a közleményben.
Tisztelői kedden 12.30-tól vehetnek végső búcsút a színház előcsarnokában felállított ravatalnál, a temetés 14 órától lesz a nagyváradi Rulikowski temetőben. A Szigligeti Színház saját halottjának tekinti a színművészt.(MTI)
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 11.
Magyar doktori iskola közigazgatás-tudományból
Félmillió eurós beruházást valósít meg a Sapientia – EMTE
Közigazgatás-tudományi doktori iskolába hirdet meg öt helyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara a magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel megkötött partnerségnek köszönhetően – számolt be a sajtónak Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja. Közigazgatás-tudomány szakterületen eddig csak Bukarestben és csak román nyelven lehetett doktorálni, így ez az új doktori iskola a közigazgatásban dolgozó erdélyi magyarok számára biztosít négy féléves doktori képzési lehetőséget. Tonk Márton dékán és Szenkovics Dezső dékánhelyettes beszámolt arról is, hogy a kar ebben a tanévben közel félmillió eurós befektetést eszközöl a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank Padok Alapítványától származó összegből. A 2017. február végén lezárult választások eredményeképpen a kolozsvári karon is lesz dékánhelyettes Szenkovics Dezső egyetemi oktató személyében.
Közigazgatás-tudományból doktori iskolába hirdet meg felvételit a Sapientia EMTE kolozsvári kara, amire március 27-én, hétfő délután 4 óráig lehet jelentkezni. Az iratcsomók átvizsgálása, illetve a hiánypótlás április 28-ig tart, majd május 20. és 25. között zajlik Kolozsváron a jelentkezők meghallgatása. Amennyiben az előzetesen meghirdetett öt hely nem telik be, új felvételit szerveznek. A jelentkezőknek jelképes beiratkozási díjat (9000 forintot), a sikeres vizsgázóknak pedig jelképes tandíjat (félévenként 30 ezer forintot) kell kifizetniük. A doktori iskola a magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Sapientia EMTE kolozsvári kara között tavaly ősszel megkötött partnerségnek köszönhetően indulhat be. A képzés helyszíne Kolozsvár, és mivel a jelentkezők várhatóan a közigazgatásban már dolgozó és megfelelő alap- és mesterképzéssel rendelkező szakemberek, az előadásokat tömbösítve, hétvégén tartják.
Ezzel a doktori iskolával tízféle tanulmányi képzést biztosít a Sapientia: ebből 4-4 alap- és mesteri képzés és a hangmesteri, amelyet idén már az oktatási és a munkaügyi minisztérium által akkreditált felnőttképzésként szerveznek meg – közölte a sajtóval Tonk Márton dékán és Szenkovics Dezső dékánhelyettes.
Értesüléseink szerint közigazgatás-tudományi doktori iskola eddig csak Bukarestben és csak román nyelven működött; a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen „csak” politikatudományból és kommunikációból lehet doktorálni a Politika-, Közigazgatás és Kommunikációs Kar által szervezett doktori iskola keretében.
Tonk Márton dékán tájékoztatott a 2016/2017-es tanévben megvalósuló befektetésekről is: a kolozsvári kar 480 ezer eurót szán befektetésekre. A környezettudományi laboratóriumot egy 50 ezer eurós spektrométerrel szerelik fel, amely ritkaságszámba megy Erdélyben, és amely lehetővé teszi víz- és talajminták elemösszetételének és fémszennyezettségének felmérését. A Filmművészet, fotóművészet média szak több professzionális kamerával, fahrtkocsival, stabilizáló rendszerrel, korszerű hangtechnikai eszközökkel gazdagodik.
Megtudtuk: a 2017. februárjában zajlott egyetemi választások eredményeképpen a kolozsvári kar dékánhelyettesi teendőit Szenkovics Dezső látja el, aki „folytatni akarja az eddigi négyéves dékáni mandátumot”, és igyekszik „minél több nagy nemzetközi rendezvény partnerévé” tenni a Sapientiát. Tevékenysége egyaránt kiterjed a karon folyó oktatásra, kutatásra és befektetésekre.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 11.
Életműdíj Bálint Zsigmondnak
A népszerű marosvásárhelyi fotóművész idén ősszel tölti 80. életévét. Több mint hat évtizede a fotográfia megszállottja, fotómozgalmunk fáradhatatlan animátora. Képei számos rangos hazai és nemzetközi díjat hoztak számára, munkássága elismerését kitüntetések is tanúsítják. Legújabban a Magyar Fotóművészek Világszövetsége Életműdíjjal jutalmazta. Budapesten a fotós alakulat március 5-i közgyűlésén adták át az idei elismeréseket, Bálint Zsigmond akkor is „munkával ünnepelt”, az alsósófalvi farsangtemetés eseményeit rögzítette, újabb vidéki felvételek sokaságával gyarapítva gazdag fotótárát. A díjat fia, Bálint László vette át, a budapesti felvételt is ő készítette. Gratulálunk a kitüntetettnek, további szép sikereket kívánunk!
Népújság (Marosvásárhely)2017. március 11.
Életfa vándorkiállítás Kisjenő-Erdőhegyen
Az Erdőhegyi Általános Iskola Szikra csoportja a tavaly év végi betlehemezést folytatva, farsang tájékán, a tavaszt várva, a zord idő ellenére bejárta Kisjenő intézményeit, utcáit, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A tevékenység az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány, Vándorkiállítás elnevezésű programjának keretében zajlott. A csoport tagjai hat tablót készítettek Életfa kategóriában. A tablók témái: A fa és a légkör, A fa és a globális felmelegedés, A fa és a talajvíz, A fa és a biológiai sokszínűség, Az élő fa ajándékai, illetve Ültessünk sok fát a Földön! Minden alkalommal, a kiállítás megnyitóján, rövid bemutató után, népdalok és versek hangzottak el, magyar és román nyelven, amelyekben központi szerepet kapott a fa, sőt diákjaink táncra is perdültek. Az Erdőhegyi Általános Iskola néptánccsoportjának négy táncosa lépett fel a műsor keretében. Köszönjük Kiss Csilla Annamária tanárnőnek a tánc betanítását.
A csoport tagjai: Buburuzan Katalin, Demeter Réka, Kiss Erik, Kovács Norbert, Mihăiescu Krisztián, Milák Beatrice, Milák Kevin, Molnár Petra, Molnár Tamara, Nuica Lavínia, Purcel Adél, Rădulescu Flórián. Vezető pedagógusok: Pusztai Matild és Sime Judit. A Szikra csoport tevékenységéről rövid összefoglalót, valamint a teljes előadást is megtekinthetik a Youtube-on, Sime Sorin tanár úr szerkesztésében.
A verseny célja a természetvédelem fontosságának tudatosítása környezetünkben, ezért a tablókat olyan helyeken mutattuk be, ahol nagyszámú nézőközönség fordult meg. A gyermekfarsangon, iskolánk diákjainak és óvodásainak, valamint a jelen lévő szülőknek, városunk forgalmasabb intézményeiben, üzleteiben és terein került sor a bemutatókra. Köszönjük, hogy népszerűsíthettük tevékenységünket!
Sime Judit
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 11.
„Színekben élem álmaim”
Félszáz éve, 1967-ben nyílt meg Kedei Zoltán első egyéni kiállítása a marosvásárhelyi Kultúrpalotában
A következetes munka, a kitartás, az elhivatottság hajtóereje minden időben célhoz vezeti az alkotót. Nem volt ez másként Kedei Zoltán festőművész életében sem. A társadalmi nehézségek ellenére („Bolyongok vörös végzettel, mely megcsúfolta és lerombolta építendő Váramat”) a szemmagasságban lobogó célt („csak azért is festő leszek”) sosem téveszti szem elől. Lendület, törekvés a csúcsra, melynek elérése után újabb meghódítandó csúcs sejlik fel: mindez a mai napig jellemzi a művészt. Fiatal festőként Miklóssy Gábor barátságát élvezi, gyakran utazik fel Kolozsvárra, hogy ott órák hosszat hallgassa a Mestert. Közben dolgozik, egyre csak dolgozik. A napi nyolcórai kenyérkereseti, hivatalnoki robotmunka és a családi kötelezettségek mellett nem múlhat el egyetlen nap sem ecsethasználat nélkül. Késő éjszakába nyúlik az alkotás folyamata. Belülről égeti, hisz gyermekkora óta magában hordozza a festészet iránti szenvedélyt. Éli és érzi a színeket, kapcsolatot teremt velük, perel, segítségül hívja őket. „A vörös élénksége és mozgalmassága megfelel vérmérsékletemnek..., a kék nyugodt... transzcendentális ünnepi hangulatot áraszt..., a barna belső szépségével áraszt meleget...”, a krapplakk, a sárga, a fehér, a fekete... Valamennyit „megszólítja” Kedei Zoltán, kedves ismerősként beszél róluk. Egyetlen színt nem kedvel: „általában a szürkéket nem használom, kerülöm festészetemben, hamis a fényük... Szürke szamár minden kapualjban”. (Nem is csodálkozunk ezen, az adott politikai, totalitárius hatalmi kontextusra gondolva.)
1967 januárjában szembesülhetett először közönségével. A művész életében mérföldkőnek számító esemény kapcsán gyűltünk a minap össze a Vár-lak műteremben. Ismerős, rokon, barát érkezik tiszteletét tenni. Mindannyian örvendünk, hogy ötven év távlatából együtt eleveníthetjük fel a kiállítást. Kilyén Ilka színművésznő a művész lírai gondolatait tolmácsolja, Székely Szabó Zoltán a 2004-ben megjelent Kedei Zoltán-kismonográfia bemutatása és a Bernády Házban tartott születésnapi, kettős ünnepség kapcsán Nagy Mikós Kund írását eleveníti fel. A színekről a művész tollából származó gondolatokat magam tolmácsolom. Művészettörténeti vonatkozásban is módfelett értékes gondolatok, festőművészi ‘színvallás’.
Nagy Miklós Kund, a monográfia szerzője, Kedei művészetének kiváló ismerője egy korábbi írását idézi: „Ömlik a fény a földre. Narancsba oldott vérvörös s égszínkék árad alá. Angyalt sejtet a magasban a festői látomás. Fehér a köntös, fehér a szárny is, óvón takaró a hópuha lepel. Nyugalmat terít a lentiekre: leljen már békét a zaklatott tömeg! Széles a triptichon, oldalról, fentről jön még több hírnök, bővül a nyugtató égi palást. Véget kell vetni tűzvésznek, áradatnak, csituljon végre az öldöklő szenvedély!... Kedei Zoltán várbeli műtermében pendít meg lírát, és sugall megszívlelendő üzenetet a festőállványon a hármas osztatú, új olajkompozíció. A festménynek nincs még végleges címe, de így is kihallani belőle a humánum szavát. A festő ezúttal is hű maradt önmagához, ars poeticáját a piktúra nyelvére átültetve, kedvenc színeit, kompozíciós megoldásait mutatja föl e frissen született, összegező jellegű munkáján is. Elgondolkodtató, lélekhez szóló művészi állásfoglalásából kiérezhető, hogy napjainkban is bízik az alkotás üzenethordozó erejében, hisz az alkotói igazságban”.
Szól a művész is, köszönetet mond Bölöni Domokosnak, a vár-laki összejövetelek szervezőjének, a találkozó ötletgazdájának.
„A művészet: kinek pénz, kinek szerelem. Az utóbbit választom... – vallja aztán. – Béklyószorításban festem a képet, mert későn érkeztem... Letörlöm orcámról a szégyen pírját... Vár-lakom ablakán beragyog a fény... Festeni, festeni, festeni... Fény!”
Az 1967-es kiállításról fotók tanúskodnak. Mestere, Olariu György nyitotta meg, mellette a képen a város nagy festője, Bordi András. Mára anekdotikus színezetet kap az akkori durva ukáz: a tárlat plakátját csak akkor lehet kinyomtatni és használni, ha nincs zöld szín benne – kötötte ki a cenzúra.
A művész grafolírával, az alkalomból született új grafikai kollázs alkotása sokszorosított példányaival ajándékozza meg a vendégeket, rajta két feldolgozott fotóval a kiállításról – egyiken Molter Károly író is látható –, és helyet kap ott az első olaj önarckép is.
Tervei szerint ilyen grafolírai, grafikai kollázs alkotásokat készít tollforgató barátairól. Belőlük több is elkészült már, jelzésértékűek, „kopjafákként” világolnak . „Talán kötet lesz belőle” – mondja Kedei Zoltán.
Jó hangulatú, méltó ünnepléssel, színek és formák bűvöletében tölthettünk el bő két órát a Vár-lakban.
Doszlop Lídia
Népújság (Marosvásárhely)