udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 1831-1860 | 1861-1890 | 1891-1920 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. április 2.
Románok civil fóruma: érvényesültek a gyulafehérvári kiáltványban tett ígéretek
A romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek címzett, az interetnikus kapcsolatok normalizálására vonatkozó határozatot fogadtak el szombaton Székelyudvarhelyen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közgyűlésének résztvevői.
A határozatban egyebek mellett rámutatnak, hogy „komoly gazdasági veszteségeket okoz, amely egyaránt káros a románoknak és a magyaroknak” az, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyéről az a kép alakult ki, hogy ez egy „potenciális konfliktuszóna”. Éppen ezért időszerű, hogy egy „stabil régióvá alakuljon”.
A dokumentum szerint eljött az ideje annak, hogy a magyar közösség politikai és civil vezetői elismerjék, hogy Románia a nemzetközi szerződésekben vállalt összes kötelezettségét teljesítette a kisebbségekkel szemben.
„99 évvel a nagy egyesülés után a romániai magyar közösségnek joga van ahhoz, hogy »saját kebeléből való egyének által saját nyelvén éljen a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással« (fordítók biztosításával), hogy »az egyének számarányában képviseleti jogot kapjon a törvényhozásban és az ország kormányzásában«, és teljesült az is, hogy »teljes felekezeti szabadságot« biztosítottak az ország összes felekezetének. Tehát a gyulafehérvári kiáltvány nemes lelkű szellemisége teljes egészében érvényesül. Itt az ideje, hogy a területi követelésekre épülő Székelyföld kezdeményezői megértsék, hogy azt a románok soha nem fogadják el” – mutat rá a határozat.
A dokumentum szerint a régióban többségben élő magyaroknak „minden lehetőségük adott ahhoz, hogy kifejezzék és megőrizzék kulturális és etnikai identitásukat”, és éppen a számbeli kisebbségben lévő románoknak van szükségük segítségre, hogy identitásukat megőrizzék.
„Tiszteljük és értékeljük székely-magyar polgártársaink örökségét, hagyományait, kultúráját és történelmét, de ugyanakkor kitartunk azon igazság mellett, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megye helyi történelme nem teljes a régióban élő románok öröksége, történelme és kultúrája nélkül” – zárul a határozat. Székelyhon.ro2017. április 3.
Impériumváltás Erdélyben: ez történt a Trianon elotti hónapokban
Romsics Ignác történész vezetett végig minket azon, ahogyan Erdély átkerült az Osztrák-Magyar Monarchiától Romániához.
Oxigénhiányos zsúfoltságig telt szerdán az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári eloadóterme. Nem csoda: a huszadik századdal foglalkozó egyik legjobb történész, Romsics Ignác akadémikus szakszeruen, lépésrol lépésre mutatta be az 1918-1920. közötti impériumváltást Erdélyben. Ez volt a Korunk Akadémia Erdély a történelemben címu sorozatának utolsó eloadása.
Nem vájkáltunk a nemzeti sebben, hanem olyan részletes képet kaptunk arról, hogyan került át Erdély az osztrák-magyar politikai, katonai és közigazgatási fennhatóság alól a román hadsereg, majd közigazgatás irányítása alá, amelyet a hazai tankönyvekbol nem tanulhatunk meg. Megtudtuk, hol harcolt a Székely Hadosztály, mennyit élt a Bánáti Köztársaság, és mennyire légbol kapott terv maradt a Székely Köztársaság.
foter.ro/cikk2017. április 3.
Lángoló putrik
Ismét olyan esetek borzolják a kedélyeket Romániában, amelyek rontják a romák és a többségi lakosság közötti békés együttélés esélyeit, alkalmat adva ugyanakkor az indulatok elharapózására.
Ezúttal Gyergyószentmiklóson torkollott erőszakba és bosszúba a cigányok garázdálkodása, valószínűleg nem sokon múlt, hogy a hétvégi gyújtogatás nem követelt emberáldozatot. Aki a részletekre kíváncsi, értesülhet a történtekről és annak kiváltó okairól. Mint az várható volt, az incidens a szokásos forgatókönyv alapján kapott visszhangot. Sokak szerint a cigányok megérdemelték az erélyes fellépést, hiszen megengedhetetlen, hogy kéregetésből, lopásból, rablásból éljenek, és fenyegessék a lakosságot, eközben mások a rasszizmus egyik megnyilvánulását látják az önbíráskodásban és az azt helyeslő magatartásban.
Sokkal közelebb vinne a megoldáshoz, ha a Gyergyószentmiklóson, a Székelyföldön és Romániában sokadszorra előforduló konfliktust nem etnikai, hanem társadalmi és büntetőjogi problémaként kezelnénk. A 30 ezer lejt tartalmazó táskát nem azért emelte el az útkereszteződésnél várakozó autóból a két tizenöt éves suhanc, mert roma, hanem mert tolvaj. Mint ahogy az önbíráskodók sem azért gyújtogatták fel a cigányok házát, mert – a város etnikai összetételéből fakadóan vélhetően – magyarok, hanem mert hajlamosak a bosszúra, és megelégelték a hatósági totojázást. Ha pedig mindebben egyetértünk, akkor nem is járunk olyan messze a megoldástól.
Románia máig adós a cigányság felzárkóztatásával, bár mélyenszántó ötletek és nagyívű stratégiák garmadával születtek a rendszerváltás óta, a közösség tagjainak többsége szegénységben, tanulatlanul él, és könnyen a bűn, a törvénytelenség útjára lép. Első lépésként tehát gyerekeik iskoláztatására kell kötelezni a roma szülőket, akár a szociális segély megvonásának ódiumával is, továbbá munkát kell adni a felnőtteknek, ami az egyre akutabb munkaerőhiány közepette nem is olyan ördöngös feladat. Emellett a bűnüldöző szerveknek is változtatniuk kell a hozzáállásukon, a törvénytisztelő polgár zsebében ugyanis kinyílik a bicska az olyan mentegetőzések hallatán, miszerint „a hatóságoknak nehéz fellépniük", vagy „sajnos kevés eszköz áll a rendelkezésünkre".
Bármennyire is elítélendő, ha valaki saját hatáskörbe vonja az igazságszolgáltatást, nem lehet csodálkozni az önbíráskodáson, amikor hónapokon, éveken keresztül azt tapasztalni, hogy egyesek büntetlenül garázdálkodhatnak, rájuk úgyse sújt le a törvény haragja. A megoldáshoz állami beavatkozásra, önkormányzati koordinációra, hatósági fellépésre, széleskörű társadalmi összefogásra van szükség, a lángoló putrik látványa nem vezet sehová.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)2017. április 3.
Ne csak őrizd, gyűlöld!
Parászka Borókától megszokhattuk, hogy írásait az öncélú provokáció, a tudatos manipulálás és a beteges magamutogatási kényszerből fakadó nagyotmondás jellemzi. A magyar olvasó ennek megfelelően a helyén kezeli ezt a tehetséges, ám képességeit rendre a magyarság ellen hasznosító szellemi kútmérgezőt.
Parászka, amióta a szellemi kútmérgezés nyomtatott formában már nem kifizetődő gazdái számára, az interneten folytatja újságírásnak álcázott gyűlöletkampányát, mely kizárólag csak a magyarok, a heteroszexuálisok és általában a normalitás ellen irányul. Az elmúlt években megismert stílust és módszertant most azonban tovább fejlesztette, hiszen felcsapott feljelentőnek is, nem átallva a Facebook egyik zárt csoportjában megjelenő véleményeket eljuttatni a román hatóságokhoz.
Az erport.ro portálon megjelent írása szerint a gyergyószentmiklósi cigányok házainak felgyújtása kapcsán elhangzott keresetlen, és sok esetben kemény véleményeket Parászka képernyőmentéssel összegyűjtötte, majd amint írja, eljuttatta az illetékes hatóságnak. A legszebb pártállami besúgói magatartást idéző hőstettre minden bizonnyal büszke Parászka ezután élvezettel csámcsog az általa összegyűjtött vélemények sokszor valóban nem éppen szalonképes kifejezésein, mintegy demonstrálva, hogy lám a székelyek micsoda vademberek, embertelen, kirekesztő és fajgyűlölő közösség tagjai.
Attól a számára minden bizonnyal ismeretlen ténytől tekintsünk most el, hogy a magyar nyelv igen ékesen vall a cigánysággal való évszázados viszonyunk nem éppen felhőtlen voltáról. Elég csak a cigánykodik, cigányútra megy kifejezésekre utalni. Az viszont sokkal súlyosabb, hogy Parászka liberális vakságában nem tudja, vagy nem akarja meglátni azt a tényt, hogy a magyar – cigány együttélés hatalmas bajokkal terhelt, és ezeknek a bajoknak nem a magyarság az okozója. Az ő szemüvegén keresztül nézve, a cigányok csakis áldozatok lehetnek, a magyarok pedig csakis kirekesztő, a rasszizmust intézményesítő, előítéletes, mucsai és bunkó népek.
Mondhatnánk azt, hogy Parászkának is joga van a véleményéhez, akkor is ha teljesen megalapozatlan, vagy éppen nettó hülyeség. Ez igaz is, és ezt valószínűleg ő is így gondolja, de másokra már nem vonatkoztatja. Szerinte ugyanis a szólásszabadság az, amit neki szabad kimondania, a vélemény pedig csakis akkor szent és sérthetetlen, ha az övével egyezik. Igazi liberális alapvetés, nemde? Az igazság az, hogy Parászka igazi népi demokrata, egy valódi szellemi ÁVH keretlegény (leány, vagy aminek éppen érzi magát), aki egyre fogyatkozó eszközeivel nem csak afelett igyekszik őrködni, hogy neki és gazdáinak nem tetsző nézetek ne láthassanak büntetlenül napvilágot még a közösségi oldalakon sem, hanem szívből gyűlöli is azokat akik nem osztoznak vele a kötelező liberális utópia épp aktuális változatán. Vagyis nagyjából az olvasó, gondolkodó emberek kilencven százalékát.
Beteges gyűlöletének egyik jellegzetes megnyilvánulása a fentebb említett írásának utolsó bekezdése, ahol alig burkoltan utal arra, hogy a cigányok házainak felgyújtásáért Vona Gábor, a Jobbik és az EMI tábor szervezői a felelősek, hiszen az EMI tábor a gyújtogatás helyszínétől néhány kilométerre található. Ez tehát a Parászkai világkép: Jobbikosok a spájzban, ártatlan áldozat cigányok, emberevő rasszista székelyek. Az ilyen esetekben szokták joggal kérdezni: orvos látott már?
Barta Béla / itthon.ma/szerintunk2017. április 3.
Magyarország szükség esetén mérlegeli, hogy kerítést építsen a román határra
A román hatóságok most szigorúan őrzik a határt, azonban szükség esetén Magyarország mérlegeli majd a román partnerekkel együtt, van-e szükség műszaki akadályrendszerre - mondta a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán vasárnap este. Bakondi György közölte: a román-szerb és a horvát-szerb határon is "nőtt a migrációs nyomás" az elmúlt napokban, a kedden érvénybe lépett jogi határzár miatt. A románok szigorúan ellenőrzik a határt, jogszerűen együttműködnek a magyar hatóságokkal, most nem indokolt határrendészeti változtatás - mondta. Hozzátette, a 2015-öshöz hasonló migrációs nyomás esetén nehézségek támadhatnak, ezért szükség esetén mérlegelik a román partnerekkel együtt, van-e szükség, és ha igen, hol műszaki akadályrendszerre. mti; Transindex.ro2017. április 3.
In memoriam Tormay Cécile
Nyolcvan éve huny el a kiváló írónő, műfordító, közéleti szereplő, akinek személyét és munkásságát a kommunista rendszer idején teljes elhallgatás övezte.
Nádudvari Tormay Cécile Budapesten született 1875-ben, Mátraházán hunyt el 1937. április 2-án. Ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. Anyai dédapja Spiegel (Tüköry) József építési vállalkozó, Széchenyi István munkatársa a Lánchíd építésében. Apai nagyapja, Krenmüller (Tormay) Károly honvédőrnagyként vett részt az 1848–49-es szabadságharcban. A Tormay család a 19. század végén kapott nemességet, Nádudvaron vásároltak földbirtokot. Édesapja Tormay Béla mezőgazdasági szaktekintély, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, államtitkár, 1896-ban nemességet és nemesi előnevet szerzett Ferenc József magyar királytól. Édesanyja Barkassy Hermin. Iskolai tanulmányait magántanulóként végezte. Német, olasz, francia, angol és latin nyelven eredetiben tanulmányozta a világirodalmat. 1900 és 1914 közötti külföldi utazásai elősegítették nemzetközi ismertségét.
Első könyvei az Apródszerelem (1899) című novelláskötet és az Apró bűnök (1905) elbeszéléskötet. Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911), amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is. A régi ház (1914) családregény, a biedermeier kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével az MTA Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. Ez a könyv is számos nyelven megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául. Bujdosó könyv (1920–1921) című naplószerű regénye az 1918. október 31-étől 1919. augusztus 8-áig terjedő időszakról (őszirózsás forradalom, bolsevik diktatúra) szól. Német, angol és francia nyelven is megjelenve világsikert aratott. Klebelsberg Kuno felkérésére latinból magyarra fordította középkori legendáinkat Magyar Legendárium (1930) címen. Úti élményeiről szólnak a Firenzét bemutató A virágok városa (1935) és a Szirének hazája (1935) szicíliai útirajzok. Az ősi küldött című regénytrilógiája a tatárjárás korában játszódik: a Csallóközi hattyú (1933) és A túlsó parton (1934) után A fehér barát (1937) az írónő halála következtében félbeszakadt, azt végül Kállay Miklós író fejezte be.
1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet című folyóiratot. A Bujdosó könyv című művében leírt több gondolata miatt a baloldal antiszemitának bélyegezte, amit mindmáig terjesztenek róla. Akárcsak állítólagos leszbikus orientációját.
1919 januárjában létrehozta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezetet, amelynek célja Károlyi Mihály ellenzékének (főképp Bethlen István új pártjának) támogatása az 1919 tavaszára tervezett választásokon. Később a szervezet hivatalosan is támogatta a numerus clausus fenntartását, Tormay Cécile pedig szimpatizált a kibontakozó olasz fasizmussal.
1930-ban kulturális tevékenysége elismeréseként a Corvin-koszorú tulajdonosa lett. 1935-ben egyhangúlag választották a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába, a Marie Curie halálával megüresedett székbe. Az év július 16-ai megnyilatkozásában síkraszállt Trianon igazságtalanságai ellen. 1936-ban Hankiss János, Horváth János, Pap Károly és Pintér Jenő, 1937-ben ugyanez a négy ajánló és Fredrik Böök jelölték a Nobel-díjra, de sosem kapta meg.
2012. március 31-én avatták fel Tormay Cécile szobrát a budapesti Józsefvárosban, a Szent Rókus Kórház előtti parkban. Az írónő innen nem messze, a Kőfaragó utca 3. szám alatti házban lakott, melynek falán szintén megemlékeznek róla. 2012. április 15-én avatták fel Mátraházán, a Hotel Ózon Residence parkjában az írónő emlékoszlopát, melyet Tóth Péter szobrász készített. 2012-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült. itthon.ma2017. április 3.
Dragneának már nem célja, hogy miniszterelnök legyen
Már nem szeretne miniszterelnök lenni, bármit is döntsön ezen a héten az Alkotmánybíróság - jelentette ki Liviu Dragnea, a PSD elnöke vasárnap a România TV műsorában. "Ami történt, az már történelem. (...) Már nem célom, hogy kormányfő legyek. Most már az a célom, hogy képességeimhez mérten vezessem a képviselőházat és Călin Popescu Tăriceanuval együtt a parlamentet, és minden erőmmel támogassam a kormány tevékenységét, függetlenül attól, hogy mit mond az Alkotmánybíróság" - jelentette ki az alsóház elnöke. Az Alkotmánybíróság április 4-re halasztotta a döntést azzal a kifogással kapcsolatban, amelyet a Nép Ügyvédje nyújtott be a 2001/90-es törvény ellen. Az említett jogszabály kimondja, hogy csak azok a személyek lehetnek a kormány tagjai, akik nincsenek jogerősen elítélve büntetőjogi perben és nem áll fenn esetükben összeférhetetlenség. agerpres; Transindex.ro2017. április 3.
„A nemzetközileg elismert tudás érték Erdélyben”: nyílt levelet küldtek CEU-ügyben erdélyi értelmiségiek
Nyílt levelet írt Balog Zoltán magyar emberierőforrás-miniszternek száz erdélyi értelmiségi, azt kérve, hogy vizsgálja felül és vonja vissza azt a törvénymódosítási javaslatát, amely következtében ellehetetlenülne a Közép-Európai Egyetem (CEU) működése. "Kétségtelen, hogy a gazdag hagyományokra visszatekintő peregrinációk történetéből Ön is tudja: az előző évszázadokban számos fiatal diák megfordult nyugati egyetemeken, és tért haza Erdélybe tudásban, lélekben gazdagodva. Ők jelentős mértékben hozzájárultak a magyar tudományosság fellendüléséhez; de erdélyiségünk, illetve magyarságunk megőrzéséhez, megmaradásához is. Az 1990-es rendszerváltást követő időkben a Közép-Európai Egyetemről hazatérő fiataljaink hasonló értéket képviselnek az erdélyi magyar társadalomban" - írja a nyílt levélben. Az aláírók szerint "nekünk létfontosságú érdekünk, hogy benne maradjunk a nemzetközi tudományos vérkeringésben, amelynek fontos központja a budapesti székhelyű Közép-Európai Egyetem". Transindex.ro2017. április 3.
A bukaresti Közigazgatási és Politikatudományi Egyetem oktatói is kiállnak a CEU mellett
A bukaresti Közigazgatási és Politikatudományi Egyetem (SNSPA) több tanára is kiállt a Közép-Európai Egyetem (CEU) mellett, írja a Hotnews. Az angolul megfogalmazott üzenetben az aláírók azt írják, itt Romániában is megpróbálkozott a politikum a felsőfokú oktatási intézmények kontrolljával, de ezt egyelőre "kesztyűs kézzel" tették, és egyértelmű számukra, hogy a magyar hatóságok viszont "vasököllel" lépnek fel a CEU ellen. Úgy vélik, egy ilyen támadás abszurd és egy szabad, demokratikus társadalomban felfoghatatlan. Az oktatók szolidaritásukat fejezik ki az CEU-val, és bármilyen segítséget felajánlanak az egyetemnek. A nyilatkozatot 23 oktató írta alá, de a lista nyitott marad. Az aláírók közül többen a CEU diákjai voltak. Nem írta alá azonban Remus Pricopie, az egyetem rektora, volt oktatási miniszter.
(hírszerk.) Transindex.ro2017. április 3.
Évtizede „kipipált” jogok megsértéséről tájékoztatták erdélyi jogvédők az ET szakértőit
Évtizede "kipipált" jogok megsértéséről tájékoztatták erdélyi magyar civil jogvédők az Európa Tanács (ET) szakértőit, akik a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor tett romániai vállalások tiszteletben tartásáról tájékozódtak Kolozsváron.
A civil jogvédők és az ET szakértők hétfői megbeszéléséről Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) elnöke, Bethlendi András, az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) vezetője, valamint Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szakértője számolt be egy hétfői kolozsvári sajtótájékoztatón. A CEMO és az AGFI, valamint az EMNT és az SZNT is árnyékjelentést nyújtott be a keretegyezménnyel kapcsolatos román kormányjelentéshez.
Amint a civil jogvédők hangsúlyozták, olyan témákat ajánlottak a kisebbségvédelmi szakértők figyelmébe, amelyeket az ET több mint egy évtizede "kipipáltnak tekint", és amelyeket az RMDSZ a politikai hatalom részeseként nem vethetett fel.
Szigeti Enikő elmondta: az ET a nyelvi jogokat először rögzítő közigazgatási törvény 2001-es elfogadása óta megoldottnak tekinti a többnyelvű feliratozás kérdését. Hozzátette, most arra világítottak rá, hogy a keretegyezménnyel kapcsolatos legutóbbi ajánlás ellenére Marosvásárhelyen a hatóságok megakadályozzák a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, és a bíróságok az ET erre vonatkozó ajánlása ellenére sem tekintik úgy, hogy a többnyelvűséget az utcanevek és az egyéb földrajzi nevek területén is érvényesíteni kell.
Bethlendi András a kolozsvári többnyelvű helységnévtábla példáját hozta fel arra, hogy immár 15 éve tagadnak meg olyan jogokat a magyarságtól, amelyek teljesítését Románia vállalta a keretegyezményben. Amint elmondták, ezekben az ügyekben azért hitelesebb a civil fellépés, mert mind Marosvásárhelyen, mind Kolozsváron az RMDSZ is részese volt annak az adminisztrációnak, amely a jogok érvényesítését megtagadta.
Toró Tibor hozzátette: a politikatudományban erősen él az a nézet, hogy a kisebbségi jogok kezelésére a legjobb megoldás, ha a kisebbség reprezentatív szervezete része a hatalomnak. "Azt mutattuk be, hogy nem biztos, hogy ettől megoldódnak a problémák. A kormány jelentésében feldolgozott három évből az RMDSZ kettőt kormányon töltött, és ez idő alatt csak gyűltek a problémák" - jelentette ki.
A politológus úgy vélte, hogy a szakértők megértették: sokszor a magyar polgármesterek is "öndiszkriminációt hajtanak végre", mert rajtuk is múlik, hogy településükön nem érvényesülnek a kisebbségi jogok.
A civil jogvédők elmondták: az ET szakértői júniusra készítik el a jelentésüket a kisebbségvédelmi keretegyezmény romániai tiszteletben tartásáról. A dokumentum az év második felében kerül az ET miniszteri tanácsa elé, és az ET körülbelül egy év múlva fogalmazza meg a Romániának szánt ajánlásait. Hozzátették, mind a jelentés, mind az ajánlások fontos eszközei lehetnek az erdélyi magyar jogérvényesítésnek.
A kormány 2016 márciusában, mintegy két és fél év késéssel nyújtott be az Európa Tanácshoz jelentést arról, hogy miképpen teljesítette a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor, 1995-ben tett vállalásait. A 270 oldalas kormányjelentés a 2010 és 2013 közötti időszakot öleli fel, és a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be. A jelentéshez az RMDSZ és erdélyi magyar jogvédő szervezetek is árnyékjelentést csatoltak. maszol.ro2017. április 3.
Emlékjel a jelennek és a jövendőnek
A márciusi nemzeti ünnepségek sorában Nagyszántó is különleges helyszínnek számított, hiszen ez év tavaszán kopjafát avattak a ’48–49-es szabadságharc emlékére és tiszteletére. Az alkotást Sipos Béla fafaragó művész készítette el az Erdélyi Vitézi Rend részéről. A faanyagot Kiss István szentjobbi huszár hagyományőrző adományozta a nemes célra.
Az ünnepi istentiszteleten Gellért Gyula nyugalmazott érmelléki esperes hirdette Isten igéjét, majd Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor köszöntötte az igehirdetőt, valamint a sokfelől érkezett vendégeket és a helybéli híveket. Hangsúlyozta, hogy a kopjafaavatással a jövő nemzedékek számára is helyszínt teremtenek az ünneplésre, az elődök előtti tisztelgésre. Hozzátette, a nagyszántói templom tornyában 73 év után lengő magyar zászló is azt üzeni, mindannyian örömünnepre gyűltek össze. Ezután Meleg Vilmos színművész szavalóműsora következett, aki igazi ünnepi hangulatot teremtett. Veres Ilona szentjobbi vendég szavalatával vette kezdetét az avató ünnepség. Az emlékjel előtt beszédet mondott az esemény díszvendége, Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, őt követte Bátori Géza, Bors község polgármestere, valamint a szántói közösség részéről Fábián Tibor lelkipásztor. Utóbbi hangsúlyozta, hogy ez az ünnepség a barátság jegyében fogant, hiszen előző szolgálati helyéről szinte teljes létszámban díszőrségre sorakoztak a szentjobbi huszárok, akik családtagjaik kíséretében érkeztek, Szentjobb RMDSZ-elnöke és alpolgármestere: Zatykó Jácint, valamint az Erdélyi Vitézi Rend is képviseltette magát.
A kopjafa leleplezésére Cseke Attilát és Bátori Gézát kérték fel a szervezők, majd a teljes szépségében feltárult alkotásról, illetve annak szimbólumairól az alkotó, Sipos Béla szólt. A koszorúzás méltóságteljes perceit követően Dénes Károly egykori nagyszántói, jelenlegi borsi lelkipásztor mondott áldást. A Himnusz eléneklése zárta a nagyszántói reformátusok márciusi ünnepét. Az együttlét kötetlenebb formában a helyi művelődési házban terített asztalnál folytatódott. Az ebédet követően nótázással búcsúztak a szentjobbi vendégek, amelybe a vendéglátók is bekapcsolódtak. A viszontlátás öröme és a ritkán hallható katonadalok sokak szemébe könnyeket csaltak, egyben az ünnep méltó zárszavának bizonyultak.
Fábián Tibor / Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. április 3.
Tanácskozás az erdővidéki turizmus lehetőségeiről
Van még, amit tenni
Az erdővidéki turizmus lehetőségeit beszélték meg a helyi panziósok és a turisztika fejlődésében, fejlesztésében érdekelt személyek a pénteken, Baróton a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint az iparkamarán belül működő turisztika és panziós tagozatok vezetői jelenlétében. A Goodwill Consulting pályázatíró cég részéről Bartis Botond regionális igazgató tartott tájékoztatót.
A megjelenteket László Endre, a megyei kereskedelmi és iparkamara alelnöke köszöntötte, mondván, a megyén belül Erdővidék a kedvenc turisztikai célpontja, és úgy látja, a turizmus szempontjából a kistérség lényeges fejlődésen ment át az utóbbi években. Majd néhány statisztikai adatot ismertetett. Például, hogy a megye tavalyi összbevételeinek mindössze 1,8%-a származott a turizmusból, ami 0,3%-kal így is magasabb az országos átlagnál, továbbá, hogy a Háromszékre érkező vendégek átlagosan öt éjszakánál többet töltöttek el itt, amiből az következtethető, hogy vannak jó turisztikai csomagjaink, melyekkel sikerül megfogni, itt tartani őket.
A jelenlevő panziósokat arra biztatta, legyenek tagjai a kereskedelmi és iparkamarának, mert ez számos előnnyel jár: biztosítják a panziósok érdekvédelmét, naprakészen megkapják azokat a törvényeket, melyek működésüket szabályozzák. Szólt az ún. idegenforgalmi adóról, mely nem kötelező jellegű, az önkormányzatoktól függ, hogy bevezetik-e.
– Mi szorgalmazni fogjuk a bevezetését, mert az abból származó pénz egy adott térségben a turizmus népszerűsítésére fordítható – mondta.
Rácz Lilla, az olaszteleki kastélyszálló tulajdonosa azt fejtette ki, hogy Erdővidéken nagy lehetőségek rejlenek még a turizmusban, legalábbis ők, a kastélyszálló két és félévnyi működtetése után ezt tapasztalják. Fontos lenne ilyen tekintetben az erdővidéki összefogás, a turisztikai szolgáltatások bővítése, hangsúlyozta, hozzáfűzve, Erdővidék sehol sincs Románia turisztikai térképén, egy teljesen ismeretlen vidék, amin csak maguk az erdővidékiek változtathatnának, elsősorban azzal, ha a helyi értékeket a turizmus, a turisták szolgálatába állítanák.
Jánó Szabolcs, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója a hamarosan Sepsiszentgyörgyön nyíló turisztikai iroda és a háromszéki turizmust népszerűsítő, ugyancsak rövidesen új adatbázissal bővülő iranyharomszek.ro honlap jelentőségéről beszélt, Bartis Botond, a Goodwill Consulting cég regionális igazgatója pedig pályázati lehetőségeket ismertetett, részletesen beszélve a Start-up Nation Romania kormányprogramról, mint elsősorban a most induló kis- és középvállalkozásoknak szánt nagy- és újszerű lehetőségről.
Böjte Ferenc / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. április 3.
„Ne féljetek!”
A szavak nem tudnak félni. Legalább a szavaink. Azért kell nekünk magunknak vigyáznunk rájuk. Tudós nyelvészünk, Szabó T. Attila mondta és írta le, hogy minden idegen szó egy magyar szócsoportot kerget halálba.
Azért is közelítek óvatosan a nacionalizmus, nacionalista fogalomhoz, mert sokkal nagyobb terhet, több szemetet szórtak rá száz esztendő alatt, mint amennyit fogalmi tartalma elviselhetne. Szabó T. kolozsvári professzor után idézném a kérdésben Illyés Gyula költő, író fejtegetését is; szerinte nacionalista az, aki nemzeti jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért. Ehhez máris illesztem a fasizmus jogsértéseit is, hátha érthetőbb lesz a múlt és a jelen. Ha a szónok vagy politikus egy elnyomott népcsoport törvényes jogait kéri számon a nagyon is illetékes hatalomtól, az nem nacionalizmus. Ha az elnyomó hatalom – ma is vannak ilyenek Európában bőven és bántatlanul – a nemzeti(-ségi) jogokat nyesegeti, gyökereit elmetszi a maga hasznára, az olyan távol áll a védekező nacionalizmustól, mint Makó Jeruzsálemtől, mint a Fokföld Kujbisevtől.
Bizony hazabeszélünk ezzel a kurta szófejtegetéssel is. Ahol nemzeti, hazai jogot védő iskolaigazgatókat, védtelen és ártatlan magyar vezetőket préselnek fogságba, börtönbe, a milliárdokat sikkasztó „többségiek” mellé, ott aligha kell szómagyarázat. Csak futólag említem, hogy Páskándi Géza jeles költőnk, írónk hat esztendőt töltött román börtönökben magyarsága miatt, az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc román utórezgésében. Maga a terror volt az az idő. És a Bolyai Tudományegyetem, a marosvásárhelyi, magyar nyelvű Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem halálos tavasza. Oly könnyen veti felénk a román sajtó a „nacionalista” jelzőt, hogy visszavetni alig sem tudjuk már. Pedig csak jogot, egyetemesen elfogadott jogunkat védjük, túl-túl bávatagon, riadtan a sovinizmus fasisztoid mindennapjaiban. Sirattuk nagyon II. János Pál pápát. Sosem felejtem mosolygó arcát, amikor mondotta: ne féljetek!
Czegő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. április 3.
Orbán Balázsról szóló könyvet mutatnak be
Könyvbemutatót tartanak szerdán délután a Művelődési Házban, Buksa-Éva Mária kötetét méltatják.
elenvaló Múlt címmel jelent meg Buksa-Éva Mária könyve, ami dramatizált élettörténeteket mutat be. Az eseményre, április 5-én 17 órakor a Művelődési Házban kerül sor, ahol Szakács István Péter író ismerteti a könyvet. Az eseményt Sarkadi Zoltán, Dunkler Róbert és Antal Csaba színművészek teszik ünnepélyessé. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)2017. április 3.
Soha nem költöttek ennyit magyar könyvekre a megyei könyvtárban
A 2016-os évben az új kötetek vásárlására szánt összeg 38 százalékát, azaz a megyei magyarság számarányának megfelelően vettek magyar kiadványokat, amelyek mostanában kerültek a kölcsönző-részleg polcaira.
Vadonatúj, népszerű magyar nyelvű regényekkel bővült a Szatmár Megyei Könyvtár választéka. A kötetek nemrég érkeztek meg, regisztrációjuk folyamatosan zajlik, ezt követően kerülnek fel a kölcsönző-részleg polcaira. Az új, kikölcsönözhető könyvek között éppúgy megtalálhatók Nyirő, Márai, Coelho vagy Rejtő művei, mint Swen Hasses háborús regényei, Tom Clancy vagy éppen Stephen King izgalmas írásai. Kölcsönözhető A tetovált lány és A szürke ötven árnyalata, valamint Frei Tamás sikerkönyve, A bankár is. A fiatalabb olvasókat a Szent Johanna Gimi tinisorozattal és Harry Potter regényekkel várják a könyvtárba, a gyermekkönyveket kölcsönző részlegen is sok a magyar nyelvű újdonság. "Természetesen minden új címet és szerzőt nehéz lenne felsorolni, ezért azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy ha egy könyvre kíváncsi, keressen rá a megyei könyvtár honlapján, így kiderül, hogy megvan-e a kollekcióban, kölcsönözhető-e, vagy mikor hozzák vissza" - mondja Veres István, a könyvtár felnőtt-részlegének vezetője.
"A tavalyi évben a Szatmár Megyei Könyvtár 95.640 jelt költött új könyvek vásárlására - ennek az összegnek pedig a 38 százalékából lett magyar könyv vásárolva" - magyarázza György Ildikó, a könyvtár főkönyvelője. A Könyvtár-törvény kimondja, hogy a kisebbség számarányának megfelelően kell kisebbségi nyelven írt könyveket beszerezni, ezt úgy tűnik, hogy 2016-ban tartották be először. A magyar nyelvű kötetetek további 11 ezer lej értékben bűvültek a Márai Könyvtárellátó Programnak köszönhetően és a magányszemélyektől adományként kapott kiadványok között is sok a magyarul írott.
A kollekcióban egyébként 53 százalék román, 29 százalék magyar és 18 százalék más nyelvű kiadvány szerepel. A látogatók rendelkezésére összesen 423.318 könyvtári egység, azaz kötet, dokumentum, újság, stb. állt. szatmar.ro2017. április 3.
Úgy néz ki, bele kell nyugodniuk a brassaisoknak, hogy nem indul elméleti 9. osztályuk
Nem változtatta meg a Kolozs megyei tanfelügyelőség a korábbi döntését, miszerint jövő tanévtől az elméleti 9. osztályáról le kell mondania a Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak - tájékoztatott Török Zoltán. A főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a vezetőtanács pénteken ült össze, hogy az oktatási minisztérium kérésére döntsenek az ügyben.
A szülők és a tanári kar februárban fordult az oktatási minisztériumhoz, hogy bírálják felül a tanfelügyelőség januári határozatát, miszerint az iskolában jövő tanévtől csak a szakosztály maradhat meg kilencedikben.
Az iskola azt szeretné, ha már mindenképp le kell mondaniuk az egyik kilencedik osztályukról, akkor az a szakosztály legyen, és ne az elméleti. Kérésüket azzal indokolták, hogy így elkerülhető annak veszélye, hogy az iskola kikerüljön az elméletiközépiskola-besorolásból. A tanfelügyelőség vezetőtanácsa februárban már egyszer elutasította a Brassai Sámuel Elméleti Líceum beiskolázási tervének módosítását, nem adva helyt sem a tanári kar, mint a szülők kérésének. Az iskola ekkor fordult a minisztériumhoz.
Király András oktatási államtitkár a Maszolnak korábban elmondta, a közoktatásért felelős vezérigazgatóság felvette a kapcsolatot a főtanfelügyelővel, Valentin Cuibusszal, aki megerősítette, nem akar változtatni az eredeti beiskolázási terven. Ezt írásban is közölték.
A kisebbségi oktatásért felelős igazgatóság a Kolozs megyei tanfelügyelőség válaszára átiratban reagált. „A kisebbségi oktatásért felelős igazgatóság igazgatója, Szőcs Domokos és jómagam közöltük a dokumentumban, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a szülők kérését, akik az elméleti osztály megtartásáért állnak ki. Azt kértük a szülők, a módszertan és az iskola vezetőtanácsának kérése nyomán, hogy bírálják felül korábbi döntésüket, amely szerintünk nem korrekt. A tanügyi törvény is kimondja, hogy a szülő választja meg az iskolát” - közölte Király András.
Az átirat kézbesítése után ült össze a Kolozs megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa pénteken, és tartott ki korábbi álláspontja mellett ugyanazon érvek mentén, amelyekre korábban is hivatkoztak.
Februárban a tanfelügyelőség arra alapozta döntését, hogy drámaian csökkent a magyar diákok száma, a román tagozaton működő szaklíceumi osztályokhoz képest pedig nagyon kevés a magyar tagozaton működő ilyen profilú kilencedik osztályok száma. "Magyar tagozaton mindössze három szaklíceumi kilencedik osztály működik: a Brassaiban a turizmus, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban a könyvelői osztály, és még egy a Báthoryban. A cégvezetők jelezték, sok szakmunkásra van szükség. A román tagozaton, ha hozzányúltak a szakközépiskolai osztályokhoz, akkor ezeket szakiskolai osztályokká alakították át" - mondta Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes.
Arra a kérdésre, hogy a tanfelügyelőség pénteki döntése mennyire vehető véglegesnek, Török Zoltán elmondta, Valentin Cuibus főtanfelügyelő ezen a héten Bukarestben tartózkodik, és „egészen biztos, hogy a minisztérium képviselőivel is találkozik”. maszol.ro2017. április 3.
Megünnepelték a gyermekkönyvek napját
Folyamatos volt a jövés-menés a nagyváradi R&R könyvszalonban és kávézóban, ahol a gyermekkönyvek nemzetközi napját ünnepelték az Ovisuli Egyesület és a könyvesbolt szervezésében. A kellemes időben nemcsak benn, de kinn is futkostak, játszottak az apróságok, akiket szüleik, nagyszüleik hoztak el erre az alkalomra. Több program is zajlott egyszerre, volt, aki a kézműves-műhelyben szorgoskodott a Nagyváradi Zabhegyezők segítségével, mások Tibi kalóztól (Lélek Sándor Tibor, bábművész) kapott, lufiból hajtogatott kardokkal „csatáztak”. Gyermekkönyveket is csereberélhettek a nagyobbak, Stefán Mária (bábművész) gyermekdalokkal, Herman Ferenc színművész pedig meseolvasással szórakoztatta a kisebbeket.
Pető Dalma, az Ovisuli Egyesület vezetője elmondta, tavaly hagyományteremtő szándékkal indították el a rendezvényt, és örül az érdeklődésnek. A könyvesboltot azért választották, mert az egyike Várad valóban családbarát helyszíneinek. Herman Ferenctől a rendezvény elején azt is megtudtuk, hogy a gyermekek választhatják ki, melyik mesét hallgatják meg, és elképzelhető, hogy egy előadást is rögtönöznek belőle, hiszen a játéknak, a könyvnek, a színháznak, a fantáziának mind-mind helye van ezen a napon.
F. N. L. / Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. április 3.
Irodalomóra volt a színházban
A pénteki bemutató keretében a nagyváradi Szigligeti Színház színművészei úgy beszéltek Arany Jánosról a főként középiskolás gyermekekből álló közönségnek, ahogyan előttük még valószínűleg senki nem tette.
A Bolond Istók – Nagyszalontától a Margitszigetig című produkció egy pályázat eredményeként jött létre, amelyben irodalomtanárokat és dramaturg szakos hallgatókat kértek fel arra, hogy állítsanak össze a 13–16 éves korosztály számára vonzó anyagot Arany János életéről és költészetéről, melyet aztán a színészek Hargitai Iván rendező vezetésével megkapó és interaktív produkció formájában vihettek színpadra.
A végeredmény a spontaneitás látszatát keltő, mégis mesterien megkomponált, nyelvi játékokban és humorban bővelkedő előadás lett, amelynek a gyermekek nem pusztán nézői, hanem aktív részesei is voltak. Nemcsak hallgattak, hanem meg is oszthatták véleményüket, meglátásaikat, melyekre a váradi színészek – Csatlós Lóránt, Gajai Ágnes, Jerovszky Tímea, Pitz Melinda és Sebestyén Hunor – kiváló pedagógiai érzékkel reagáltak.
A gyermekek gyakorlatilag a színészekkel közösen „gyúrtak” össze egy mindannyiuk számára elfogadható képet Arany Jánosról, amely épp elég ironikus volt ahhoz, hogy fenntartsa a gyermeki érdeklődést, mégis határozottan megvédte az aranyi értékeket és azok időszerűségét.
Az előadást követően Novák Eszter művészeti vezető elmondta, hogy a darabot a leginspirálóbb pályamű, Lőrincz Enikő magyartanár, Kémenes Mónika történelemtanár és Búzási Andrea művészetpedagógus által beküldött AranyÓra című anyag alapján állították össze.
A pénteki premier közönségét elsősorban a Fürkész helyesírási és nyelvhelyességi verseny országos döntőjén részt vevő diákok tették ki, akik bátran és okos hozzászólásokkal vállaltak szerepet a darabban, az előadás végén pedig többször is visszatapsolták a színészeket a színpadra. A sikeres fogadtatás pedig előrevetíti, hogy a jövőben sok osztály és iskola fogja még élvezni ezt a rendhagyó produkciót.
Sz. G. T. / Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. április 3.
Száz erdélyi magyar értelmiségi kéri a „lex CEU" visszavonását
Száz erdélyi magyar oktató, kutató, véleményformáló írta alá azt a levelet, amelyben a magyarországi felsőoktatási törvény tervezett módosításának visszavonására szólítják a budapesti kormányt. Szerintük ellehetetlenedhet a Közép-Európai Egyetem (CEU) budapesti működése.
A nemzetközileg elismert tudás érték Erdélyben című levél címzettje Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Az aláírók emlékeztetnek, hogy az előző évszázadokban számos fiatal diák megfordult nyugati egyetemeken, és tért haza Erdélybe tudásban, lélekben gazdagodva, jelentős mértékben hozzájárulva a magyar tudományosság fellendüléséhez; de erdélyiségünk, illetve magyarságunk megőrzéséhez, megmaradásához is.
Megemlítik, hogy az 1990-es rendszerváltást követő időkben a budapesti Közép-Európai Egyetemről (CEU) hazatérő fiatalok hasonló értéket képviselnek az erdélyi magyar társadalomban. A száz értelmiségi szerint különösen a társadalomtudományi szakok képviselői profitálhattak sokat ennek az intézménynek a létéből; elsősorban azok, akik diákjai voltak, vagy doktori címet szereztek ott.
„De sokan mások is: akik konferenciákon, nyári egyetemeken, tanterv-fejlesztési vagy más posztgraduális képzéseken vettek részt. A páratlan könyvtárának olvasóiként is elmondhatjuk, hogy a Közép-Európai Egyetem szakmai fejlődésük igen fontos állomását jelentette. A hazahozott tudás – akárcsak elődeink esetében – közösségi létünk garanciája, és úgy gondoljuk ez a megállapítás a XXI. századi történelmi körülmények között nemcsak az erdélyi, hanem a többi határon túli magyar közösségre is érvényes a szóban forgó oktatási intézmény vonatkozásában is" – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben.
Az erdélyi értelmiségiek szerint a magyar kormánynak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló javaslata olyan helyzetet teremt, amelyben ellehetetlenedik a Közép-Európai Egyetem budapesti működése. Éppen ezért arra kérik Balog Zoltán minisztert, vizsgálja felül és vonja vissza törvénymódosítási javaslatát. „Meggyőződésünk, hogy ezzel jó ügyet támogat, hiszen nekünk létfontosságú érdekünk, hogy benne maradjunk a nemzetközi tudományos vérkeringésben, amelynek fontos központja a budapesti székhelyű Közép-Európai Egyetem" – állapítja meg a felhívás.
Az aláírók között szerepel a Sapientia EMTE, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem számos oktatója, ugyanakkor többek között Bakk Miklós politológus, docens, Barabási Albert László hálózatkutató, Csata Zsombor szociológus, Csoma Botond jogász, parlamenti képviselő, Demény Péter író, a Látó szerkesztője, Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Horváth István szociológus, Lupescu Radu történész, Magyari Tivadar egyetemi tanár, volt CEU-hallgató (az RMDSZ ügyvezető alelnöke), Szilágyi N. Sándor nyelvész, Sándor D. Attila biológus, Szabó Á. Töhötöm néprajzkutató, Szabó Levente irodalomtörténész. Krónika (Kolozsvár)2017. április 3.
Teljesültek a gyulafehérvári ígéretek a székelyföldi románok szerint
A romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek címzett, az interetnikus kapcsolatok normalizálására vonatkozó határozatot fogadtak el szombaton Székelyudvarhelyen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közgyűlésének résztvevői.
A határozatban egyebek mellett rámutatnak: „a románok és magyarok számára egyaránt káros, komoly gazdasági veszteségeket okoz, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyéről az a kép alakult ki, miszerint ez potenciális konfliktuszóna". Éppen ezért a román szervezetek szerint időszerű, hogy a három megye stabil régióvá alakuljon. A dokumentum szerint eljött az ideje, hogy a magyar közösség politikai és civil vezetői elismerjék, Románia a nemzetközi szerződésekben vállalt valamennyi kötelezettségét teljesítette a kisebbségekkel szemben.
„99 évvel a nagy egyesülés után a romániai magyar közösségnek joga van ahhoz, hogy saját soraiból származó egyének által anyanyelvén éljen a közoktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban (fordítók biztosításával), hogy az egyének számarányának megfelelően képviseleti jogot kapjon a törvényhozásban és az ország kormányzásában. Teljesült az ország valamennyi felekezetének szabadsága is. Tehát a gyulafehérvári kiáltvány nemes lelkű szellemisége teljes egészében érvényesül. Itt az ideje, hogy a területi követelésekre épülő, Székelyföldnek nevezett kezdeményezés támogatói megértsék, hogy azt a románok soha nem fogadják el" – idézi az Agerpres hírügynökség a határozatot.
A dokumentum szerint a régióban többségben élő magyaroknak „minden lehetőségük adott ahhoz, hogy kifejezzék és megőrizzék kulturális és etnikai identitásukat", és éppen a számbeli kisebbségben lévő románoknak van szükségük segítségre, hogy identitásukat megőrizzék.
„Tiszteljük és értékeljük székely-magyar polgártársaink örökségét, hagyományait, kultúráját és történelmét, de ugyanakkor kitartunk azon igazság mellett, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megye helyi történelme nem teljes a régióban élő románok öröksége, történelme és kultúrája nélkül" – zárul a határozat.
A székelyudvarhelyi találkozón részt vettek Andrei, Kovászna és Hargita ortodox püspöke, Sebastian Cucu és Adrian-Jean Andrei, Kovászna, illetve Hargita megye prefektusa, parlamenti képviselők, polgármesterek, ortodox papok, román kulturális egyesületek és román tannyelvű iskolák igazgatói, megyei tanácsosok, dekoncentrált intézmények vezetői, a három megye több politikusa. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumát, amelyhez jelenleg 36 szervezet tartozik, 2005-ben hozták létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a három megyében élő románság nemzeti identitásának megőrzéséhez és fejlődéséhez. Krónika (Kolozsvár)