udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
722
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 721-722
Helymutató:
Felvidék
2000. március 22.
Rendszerint ott létezik magyar önszerveződés, ahol akad egy-egy lelkes ember, aki föl tudja vállalni közössége dolgait. Balázs Bécsi Attila ilyen ember Szamosújváron. Egy évtizede hozta létre a Téka Alapítványt. Azóta a székház a szamosújvári magyarság kedvenc találkozóhelye lett. Immár negyedik éve itt szervezik meg az ifjúsági néptánctalálkozókat Erdély, Felvidék és Magyarország olyan együtteseivel, akik közeli kapcsolatot építettek ki a szamosújvári tékásokkal. Szakemberek szerint a szamosújvári fesztivál Erdély egyik legnívósabb néptánctalálkozója, ahova a hagyományőrző együttesek legjobbjai jönnek el. Idén 120 vendége volt a lV. Ifjúsági Néptánctalálkozónak. Balázs Bécsi Attila tanár szabadidejében, "másodállásban" alakította meg a Tékát. Helybeli családok több napon át önzetlenül elszállásolták a vendégeket. - Évek óta épül, bővül a Téka Alapítvány székháza. A közösségi helyre óriási az igény a városban. /Makkay József: Magyar közösségi ház Szamosújváron. Erdély legjelentősebb néptánctalálkozóit szervezi a Téka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2000. április 3.
A Magyarok Világszövetsége berkein belül többször voltak ellentétek. Több MTI-tudósítás is foglalkozott az utóbbi hetek, napok fejleményeivel. Az MVSZ Erdélyi Társasága közleménye szerint Dobos László (a Kárpát-medencei Régió felvidéki elnöke) és további tíz elnökségi tag még január 29-én beadványban fordult az MVSZ Elnökségéhez, amelyben Patrubány Miklóst, a világszövetség alelnökét azzal vádolta, hogy tisztségével visszaélve "az MVSZ költségvetésének felelőseként Erdély vonatkozásában részrehajló módon, több esetben beavatkozott a Kárpát-medencei Régió önálló gazdálkodásába, illetéktelenül és jogtalanul utalványozott". Patrubány Miklós cáfolta a vádakat, a világszövetség Felügyelő Bizottsága pedig megállapította, hogy "visszaélés gyanúja nem merül fel". - Beder Tibor és néhány társa kezdeményezésére létrehozták a Patrubány Miklós vezette Erdélyi Társaságtól független Székelyföldi Társaságot. Beder nyilatkozata szerint a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSZ keretében". A kezdeményezők "több beleszólást" szeretnének a világszövetség dolgaiba, és "közvetlenül szeretnének kapcsolódni" a budapesti központhoz. A kezdeményező csoport tagjaiként feltüntetettek közül hárman cáfolták, hogy közük lenne e szervezkedéshez. Patrubány Miklós közönséges hazugságnak, Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke okirat-hamisításnak minősítette a székelyföldi kezdeményezést közlő aláíratlan levelet. Az MVSZ Etikai Bizottsága elmarasztalta Duray Miklóst, mert nemrégiben egy szűkebb körű tanácskozáson "a stratégiai bizottság elnökéhez méltatlanul és elfogadhatatlanul viselkedett Csörgits Józseffel, a horvátországi magyarok egyik vezetőjével" szemben. Az MVSZ elnöksége felülbírálta a Tempfli József megyés püspök vezette Etikai Bizottság döntését. Tempfli József püspök kilátásba helyezte lemondását az vezette Etikai Bizottság éléről. Végül Duray nyilvánosan megkövette Csörgitset, az MVSZ elnöksége pedig Tempfli püspököt, és kérte, hogy a továbbiakban is maradjon a bizottság élén. /Világszövetségi huzavonák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./2000. április 4.
Budakeszi 14-15 ezren lakosának 30-40%-a erdélyi, dél- vagy felvidékről származott el. Az idősebb székelyek zöme 1945 után került Budakeszire, a második nagyobb exodus pedig a romániai forradalom után volt. A Budapesti Székelykör az 1980-as évek közepén alakult, ezt követően megindult az országos szerveződés. Budakeszin 1990-ben alakult meg a Buda környéki Székelykör 21 fővel. Elnöke azóta is Gecző István, ügyvezető elnöke pedig Zsigmond Balázs. A Székelykör kulturális egyesület, politikai és gazdasági tevékenységet nem folytat. Nemcsak Budakesziről, hanem Budapest környéki falvakból, így Budajenőből, Zsámbékból, Budaőrsből, Etyekből, Érdről, Telkiből, Tökből, Pátyból, Biatorbágyból is vannak tagjaik. A Bonyhád székhelyű bukovinai székelyekkel is tartják a kapcsolatot. Feladatuknak tekintik a fiatal művészek segítését, tárlatok rendezését, együttesek fellépését, összejövetelek, bálok megtartását, a székelységgel foglalkozó írások közreadását. Kiállításokat, tudományos, irodalmi előadásokat, versenyeket (szavaló, prózamondó, mesemondó) szerveznek. Csíkszeredával, Csíktapolcával. Augusztus 20-án Csíkszeredából és Csíktapolcáról várnak vendégeket, útiköltségükhöz hozzájárulnak. Ebben az évben székelykaput szeretnének felállítani. - 1996-ban a község temetőjében kopjafát emeltek a második világháborúban elesett erdélyi katonák emlékére. A kopjafát Andrási Ignác készítette. /Szőcs Andrea Enikő: Buda környéki Székelykör. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2000. április 5.
Március 23-27-e között kilencedik alkalommal rendezték meg idén a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Idén négy napon keresztül Dunaszerdahely látta vendégül Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország, Kárpátalja és a Felvidék magyar iskoláinak 242 diákját és 62 tanárát. Az Erdélyt képviselő 60 diákot ez év februárjában, Sepsiszentgyörgyön megrendezett döntőn választották ki. Az első és második erdélyi diák lett: Demeter Albert (székelykeresztúri Orbán Balázs Líceum) I. hely, Hegyi Géza (csíkszeredai Márton Áron Gimnázium) II. hely. A verseny mellett a diákok megtekintették a Csallóközi Múzeumot, a Kortárs Magyar Galériát, matematikai előadást hallgattak dr. Hortobágyi István matematikustól, valamint színházi előadáson és kirándulásokon vettek részt. /Első díjat hozott Keresztúrra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./2000. április 13.
1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2000. május 10.
A határon túli magyar iskolák tankönyvellátásában szerepet vállal a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. is. Ábrahám István, a Tankönyvkiadó vezérigazgatója elmondta, hogy bár számos kiadvánnyal - atlaszokkal, szótárakkal, különféle feladat- és szöveggyűjteményekkel, segédanyagokkal - jelen vannak Szlovákiában és Romániában, a Kiadó bővíteni szeretné a kört. Kifejtette: az erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai tankönyvszerzők, szerkesztők adaptálhatnák a tankönyveinket. A közös kiadó életképesebb lenne. Tavaly megpróbáltak közös, kolozsvári székhelyű kiadót alapítani a romániai magyar pedagógus szövetséggel. Azután decemberben kapták a hírt, hogy a pedagógus szövetség önállóan megalapította az Ábel Tankönyvkiadót. - Jelenleg az Oktatási Minisztérium elkülönített költségvetési forrásból minden évben vásárol tankönyveket a határon túli magyar iskoláknak. /Novák Gábor: Miből tanulnak a határon túli magyar iskolások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2000. május 13.
Máj. 5-én Felvidék és Erdély nyújtott egymásnak jelképesen kezet Kolozsváron, a Diákművelődési Ház nagytermében. Erről írta meg gondolatait Pillich László. "Hol a haza? Itthon, Erdélyben? Vagy talán otthon, Felvidéken? És hol van az otthon? Ahol élünk, vagy talán ott, ahol élni szeretnénk?" "A haza elveszítette Erdélyt, Felvidéket, Vajdaságot vagy Kárpátalját, de mi jogos, elvitathatatlan birtokosai vagyunk, maradtunk e régióknak." "Felvidék és Erdély, a magyar szellemi haza kincsesbányái és talán éppen emiatt történelmileg sokat szenvedett, sokat vesztett régiói. Sokat adtak a nemzeti kultúrának, sok is lett a vesztenivalójuk." Az alig 15 ezer lakosú, még ma is 70%-ban magyar ajkú Somorján virágozni kezd egy új szellemi élet: hagyományőrzés, kórusmozgalom, könyvtári élet (Biblioteca Hungarica), egyházi és világi kapcsolatépítés. Somorján lelt partnerekre, immár közel egy évtizeddel ezelőtt a Heltai Alapítvány is. - Egy hét telt el a Felvidék-Erdély találkozó óta. A sajtó nem reagált az eseményre. /Pillich László: "Hazádnak rendületlenül..." (Gondolatok egy Felvidék-Erdély találkozó margójára) = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2000. május 22.
A június 1-jén kezdődő Ünnepi Könyvhéten tizenöt határon túli magyar kiadó, illetve könyvműhely több mint félszáz kötettel jelentkezik, a kolozsvári Kalota és az ungvári Pánsíp most mutatkozik be először az olvasóknak. A határon túli kiadványok többsége művelődéstörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti munka, illetve több történelmi témájú tanulmány is helyet kapott a kínálatban. Gajdos Balogh Attila Fegyencek az utcában (Stúdium Kiadó, Kolozsvár) című regénye a második világháború utáni Kolozsváron játszódik, egy kisebbségi sorban élő fiatalember zsarnokság elleni lázadását ábrázolja. Balla D. Károly Ne gondolj a fehér elefántra /Pánsíp, Ungvár/ címmel a kárpátaljai szerző öt színpadi művel jelentkezett. A memoárok sorában lát napvilágot Sinkó Ervin háborús naplója (1939-1944) /Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék/ amely az 1973-ban bezúzott kötet első teljes magyar kiadása. Az irodalomtörténeti munkák között szerepel Magyar Zoltán: Petőfi a Felvidéken című könyve. Utasi Csaba: Csak emberek című kötetében (Forum, Újvidék) az elmúlt nyolcvan év vajdasági magyar költészetét tekinti át. - Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének tanára Nemzeti jelleg: a miénk és a másoké című kötete a nemzetek más nemzetekről és önmagukról alkotott képének kérdéskörét járja körül. - A Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637 (Kriterion) bemutatja, hogy mennyire virágzó volt az akkori kereskedelmi élet a "kincses" városban. Nagy Sándor - 1921-1940 között bukaresti lelkész - A regáti magyarság című könyve (Kalota Kiadó, Kolozsvár) a Kárpátokon túlra került magyarság beolvadásának, illetve megmaradásának esélyeit vette számba. A pozsonyi Madách-Posonium közreadja Czibulka Imre munkáját, a szlovákiai településnevek magyar megfelelőit. /Könyvheti készülődés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./2000. május 29.
A millennium jegyében Évezredes harcaink elnevezéssel történelmi vetélkedőt hirdettek magyarországi és határon túli magyar diákoknak. A döntőt néhány napja Egerben tartották. Az erdélyi versenyzők regionális döntője Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában volt. Az első helyezett a házigazdák csapata lett, a második díjat a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium versenyzői vihették haza. Az Egerben tartott döntőn öt magyarországi, valamint egy-egy kárpátaljai, felvidéki, vajdasági és erdélyi csapat mérte össze elméleti és gyakorlati tudását. Az erdélyi csapat negyedik lett, és elnyerte az Ifjúsági és Sportminisztérium különdíját. A diákok tíznapos kárpátaljai jurtatáborozáson vehetnek részt a nyár folyamán. /Kulcsár Andrea: Negyedik lett az erdélyi csapat. Történelmi vetélkedő Egerben. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 29./2000. június 6.
Június 1-5-én Budapesten a magyar könyv ünnepi hete volt. A Vörösmarty és a Deák téren felállított 96 pavilonban másfélszáznál több kiadó volt jelen. A téren már első nap nagy volt a zsúfoltság. A romániai magyar kiadóknak két pavilonjuk is volt. Az egyikben a Kriterion, a Pro Print és a Pallas Akadémia, illetve a Corvina Könyvesház révén több kisebb, zömmel székelyföldi kiadó köteteit kínálták. A másik a Romániai Magyar Könyves Céh pavilonja volt, ahol a Mentor, Tinivár, Polis és Gloria kiadók mutatkoztak be. A csíkszeredai Corvina Könyvesház vezetője, Bencze Tibor elmondta, hogy az eladott könyvek zömét a néprajzi, történelmi, helytörténeti tárgyúak tették ki. A Romániai Magyar Könyves Céh standján bemutatott kiadók kötetei közül is főleg a néprajzi, tájegységleíró, természettudományos, történelmi, illetve publicisztikai tárgyúakat vásárolják, de szépirodalmi kiadványaik is sikeresek. A Vajdasági Magyar Kiadók és a Felvidéki Magyar Kiadók könyvei közül is a vajdasági, illetve a felvidéki magyarság népi hagyományaival, történelmével foglalkozókat keresték. /Nyüzsgés 96 könyvpavilon körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./2000. június 13.
A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtóbizottsága a felvidéki Jókán tartotta ez évi második kihelyezett ülését. Dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök bevezetője után Czövek Olivér, az MRETZS titkára bejelentette, hogy készül a Tíz év múltán c. emlékkönyv, amely a Tanácskozó Zsinat tagegyházainak 1990-től eltelt tíz esztendejét mutatja be. Ugyancsak megjelenik a Kárpát-medencei szeretetintézményeket tartalmazó könyv (illusztrációkkal). A zsinati titkár beszámolt a Kartográfia Vállalat által készítendő erdélyi protestáns egyházakat (egyházmegyéket, gyülekezeteket, iskolákat) ábrázoló térképről. - Május 26-án Budapesten megalakult Magyar Keresztény Internet Egyesület, amelyben a magyarországi evangélikus, református és katolikus egyház internetszakértői képviseltetik magukat. - Bálint Lajos, kolozsvári műszaki szerkesztő bemutatta az általa szerkesztett Újságírói alapismeretek II. című füzetet, amely a több mint ötven éves szerkesztői tapasztalatait foglalja magába. /Sajtóbizottsági ülés Jókán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./2000. június 26.
Aug. 11-13-án Nagyváradon, a sportcsarnokban tartják meg a magyar baptisták világtalálkozóját. A szervezők mintegy öt-hatezer hívőt várnak a földkerekség minden részéről, így elsősorban Erdélyből, Magyarországról, a Felvidékről, a Vajdaságból, Amerikából, Ausztráliából. Másokkal együtt előadást tart Kulcsár Sándor, az Amerikai és Kanadai Magyar Baptisták Szövetségének elnöke, a Magyar Baptista Világszövetség elnöke, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke és Simon József, a Romániai Magyar Baptisták Konvenciójának elnöke. Mint Vékás Zoltán, a szatmári magyar baptisták lelkipásztora, a világtalálkozó sajtóreferense elmondta: a találkozó célja a magyar baptisták összetartozásának és hitének megerősítése. /Augusztusban magyar baptisták világtalálkozója! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2000. június 27.
A Caritas szervezet zsögödi gyermektáborában jún. 26-án kezdődött a nemzetközi gyermektábor, melyet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezdeményezett és a csíkszeredai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatja anyagilag. A vendégek a magyarországi Tiszaújvárosból és Gyuláról, a felvidéki Zselizből, a vajdasági Óbecséről, valamint a kárpátaljai Beregszászról érkeznek. /Nemzetközi gyermektábor Zsögödfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./2000. június 28.
A Magyar Reformátusok I. Világtalálkozója 1938-ban volt, a második 1991-ben, a harmadik 1996-ban, Erdélyben. A millennium alkalmából a 2000. évet a hazatérés esztendejének nyilvánították és nemzeti zarándoklatot hirdetett az anyaország és az utódállamok területére. Ehhez kapcsolódik a Magyar Reformátusok Világszövetsége azzal, hogy a negyedik világtalálkozót a 2000. esztendőben tartja, jún. 3. - júl. 15-e között. - A Magyar Reformátusok Világszövetsége a több, mint negyven országba szétszóródott magyar reformátusságot tizennégy helyen működő területi rész segítségével fogja össze. Ezek a következők: Dunamellék, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl, Erdély, Királyhágómellék, Szlovákia, Kárpátalja, a Jugoszlávia felbomlása után kialakult államok, Nyugat-Európa, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika és Ausztrália. A Szövetséghez mintegy háromezer közösség, gyülekezet tartozik. - A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS) a világtalálkozóra kiadja az egységes Magyar Református Énekeskönyvet, elkészül az énekeskönyv fontos tartozéka, a Korálkönyv is. Erre az ünnepre jelenik meg Románia protestáns egyházait ábrázoló térképe is. A térkép tartalmazza az iskolákat, a jelentősebb református városok (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely) térképeit, de a magyar evangélikus és az unitárius egyházközségeket is. Megjelenik továbbá a kolozsvári Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdája által készített könyv, amely a Kárpát-medence református szeretetintézményeit tartalmazza, valamint a Budapesten összeállított Tíz év múltán című emlékkönyv, amely a Tanácskozó Zsinat tagegyházainak 1990-től eltelt tíz esztendejét mutatja be. A világtalálkozó megnyitója jún. 30-án Budapesten, az FTC Stadionban lesz. Előtte a Kálvin téri református templomban ünnepi istentisztelet lesz, igét hirdet dr. Hegedűs Lóránt püspök, az megjelenteket Orbán Viktor miniszterelnök köszönti. Istentisztelet után a téren felavatják Kálvin János szobrát (Búza Barna szobrászművész alkotását). A Dunamelléki Egyházkerület zárórünnepélyét júl. 6-án, Ópusztaszeren tartja, ezután lesznek a különböző egyháztestek (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb.) ünnepségei, rendezvényei. A központi zárórendezvény júl. 15-én lesz a Kálvin téri református templomban. A világtalálkozó utórendezvényeként az egyháztestek vezetői a svájci Genf városába zarándokolnak, ahol találkoznak a helyi székhelyű Református Világszövetség képviselőivel, a genfi Magyar Protestáns Gyülekezettel, a svájci és a nyugat-európai magyar reformátusokkal. /Somogyi Botond: Reformátusok Világtalálkozója. Június 3. - július 15. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2000. július 3.
Jún. 30-án Budapesten, Ferencváros stadionjában tartották a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója nyitónapját. Összesen negyven országból érkeztek résztvevők, sokan jöttek Erdélyből és a Partiumból is, mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a lelátókon. Jelen volt a találkozó fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke köszöntött minden résztvevőt: "Az a megtiszteltetés hárul reám, hogy megnyissam a Világtalálkozót. Ezen a jubileumi esztendőn ránk köszöntött az Úr születésének 2000., valamint a magyar államiság 1000. esztendeje." A püspök reményét fejezte ki, hogy a világtalálkozó a társadalmi megbékélést, a belső megújulást és a lelki ébredést segíti. "Vállaljuk a szolgálatot annak érdekében, hogy a külső és belső rendszerváltás valójában lezáruljon, a szétszakított nemzet határmódosítás nélkül egyesüljön" - mondta. Házigazdaként Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Takaró Mihály főgondnok üdvözölte a vendégeket. Orbán Viktor üdvözlőbeszédében többek között ezeket mondta: "Egyházaink a jövőhöz tartoznak. Nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Eljött az idő, amikor bízhatunk a közös és reményteli jövőben. Nem szabad megfeledkeznünk azon nemzetrészekről sem, amelyek mostoha helyzetbe keveredtek. Ha egy szabad ország nem tudja segíteni a sokakat, akik szegények, nem mentheti meg a keveseket, akik gazdagok." Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke mondott imát, igét hirdetett Hegedűs Lóránt püspök. Üdvözölte a világtalálkozót Csiha Kálmán erdélyi püspök is. Több ezer ember vett úrvacsorát, az ágenda zárórészét Erdélyi Géza felvidéki püspök mondta el. "Ez az asztali közösség nagy áldás számunkra. Szeretetben gondolkodjunk egymásról, ne uralkodjon el a bűn" - szólt többek között a püspök. A világtalálkozó nyitónapja a Szózattal ért véget. /Dérer Ferenc: Református világtalálkozó a fővárosban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./2000. július 8.
Júl. 6-án a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának résztvevői református világtalálkozót tartottak Ópusztaszeren, ez volt a találkozó magyarországi zárórendezvénye. Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök beszéde után a világ minden égtájáról érkezett református püspökök együtt celebrálták a hálaadó istentiszteletet azért, hogy a Trianon és a történelmi viharok által szétszórt magyarság Isten segítségével megtarthatta nemzeti egységtudatát. Erről szólott a hívekhez Tőkés László püspök is, kifejtve, hogy a vallásos hit segített a megmaradásban is. A Krisztusba vetett hit a keresztyén magyarokat összetarthatja, és akkor a szekularizációnak, illetve a modern világ ártalmainak sem sikerül megbontania a Trianon óta megőrzött lelki egységet. A püspök Bocskai István testamentumát idézte, melyben a református erdélyi fejedelem arra intette utódait, hogy Erdély és Magyarország egysége érdekében cselekedjenek. "Gyűlj ide népem!" - idézte a püspök Dsida Jenő versét, Isten áldását kérve arra, hogy a magyar ne váljék széthúzó nemzetté. Az istentiszteletet együtt tartották a szétsodródott magyarság egységét jelképezve: Horkay László kárpátaljai püspök, dr. Erdélyi Géza felvidéki püspök, Tőkés László királyhágómelléki püspök, Csete-Szemesi István délvidéki püspök, Forró Sándor kanadai püspök és Medgyesi Lajos amerikai püspök. A többórás rendezvény után a hívek a nagy meleg ellenére tömött sorokban járultak az úrasztalokhoz és vették magukhoz az úrvacsorát. Az istentisztelet végén felolvasták a millenniumi találkozó nyilatkozatát, mely ismételten a lelki és nemzeti egység megőrzésére szólította fel a világban élő magyarokat. A református világtalálkozó eseményei Magyarországon az ópusztaszeri eseménnyel befejeződtek, Erdélyben, a Délvidéken és Kárpátalján folytatódnak a programok: Nagyszalontán például Bocskai fejedelem szobrát avatják, Nagyváradon ifjúsági világtalálkozó lesz, Munkácson, Kassán és Rimaszombaton pedig a helyi reformátusok gyűlnek össze. - Erdélyben a szabadtéri vallásos rendezvények közelében - legyen az katolikus búcsú, vagy református istentisztelet - előszeretettel gyakorlatoztak a román hadsereg harci repülői, illetve helikopterei. A református világtalálkozó idején Ópusztaszeren egy gyakorlatozó MIG 29-es vadászgépe fülsiketítő robajjal többször is alacsonyan körbefordult az emlékpark felett. /Panek József: Református világtalálkozó Ópusztaszeren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./2000. július 11.
Júl. 7-én végén Pozsonyban együttműködési megállapodást kötött az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok). Az EMKE részéről Kötő József elnök, a Csemadok részéről Kvarda József elnök kézjegyével ellátott dokumentumban leszögezték, hogy a felek tevékenységét vezérlő azonos célkitűzések szellemében rendezik a kapcsolattartás formáit és tartalmát, és ennek keretében az anyanyelv ápolását és megőrzését, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak ápolását, a magyar kulturális élet szervezését és összehangolását, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó megörökítését és ápolását, a magyar múlt jeles eseményeire való emlékezést tűzik ki célul. A tartós kapcsolattartásra, közös erdélyi, felvidéki és magyarországi rendezvényekre is kiterjedő együttműködési szándékot tartalmazó dokumentum szerint támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /EMKE-CSEMADOK együttműködés. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./2000. július 11.
A magyar kulturális tárca - a legkülönfélébb támogatási formákban - jelentős összegeket fordít a könyvkiadás támogatására, különös figyelemmel arra, hogy az anyanyelvű irodalom eljusson a határon túli magyarsághoz is - közölte Kőrösi Orsolya, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) pályázatai kapcsán elmondta, hogy az NKA Irodalmi és Könyvkiadási Kollégiuma tavaly 257 millió forintos támogatást nyújtott könyvkiadásra, irodalmi és könyves rendezvények támogatására, valamint ösztöndíjakra. A nyolc éve létrehozott Magyar Könyv Alapítvány idén összesen nyolcvanmillió forinttal gazdálkodhat. Az anyaországon kívül élő magyarság könyvkiadását a tárca hatvanmillió forinttal támogatja: mintegy 46 százalékát erdélyi, több mint 23 százalékát felvidéki, 21 százalékát pedig vajdasági magyar művek megjelenésére fordítják. /Könyvkiadási támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2000. július 19.
A következő tanévtől választható tantárgy lesz a meghirdetett pályaorientáció és tanácsadás óra. A tanügy reformja elkerülhetetlen, mégis elhamarkodott és kellőképpen nem megalapozott ez az újítás, jegyezte meg a cikkíró. Az sem egyértelmű, hogy valóban célszerű-e tanrendi keretek közé szorítani egy ilyen vállalkozást. Varró Éva pszichológus, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ koordinátora, a Bolyai Nyári Akadémia nevelési programjának vezetője feltérképezte azt az elméleti hátteret, amely elengedhetetlen egy ilyen típusú tanácsadói munka végzéséhez. A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartott erről előadást. A különböző országokból érkező résztvevők (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági tanárok) különböző pedagógiai hagyományokat hoztak magukkal. Együttműködésük esélyt adhat arra, hogy meggyökerezzen a reform. /Parászka Boróka: Bolyai Nyári Akadémia. Neveléslélektan pedagógusoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./2000. július 21.
Kezdetben mintegy 90 helyre pályázhattak azok a tanítók, akik részt kívántak venni a Bolyai Nyári Akadémián, a túljelentkezésre való tekintettel azonban ezt a számot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége felemelte kétszázra. Kirujfürdőt kinőtték, ezért a tusnádfürdői szállót választották idén helyszínül. A résztvevők többsége erdélyi magyar nyelvterületről érkezett, de vannak résztvevők a Vajdaságból, Felvidékről és Magyarországról is. /Tusnádfürdőn a tanítók. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./2000. július 22.
A magyar költségvetés 0,13 százalékát költik évente a határon túli magyarok támogatására, közölte a napokban a Kossuth Rádió. Ez többmilliárd forintot jelenthet. Elég csak a Magyarországon tanuló többezer (egyesek szerint négy, mások szerint hatezer!) erdélyi diák ösztöndíjára, az Illyés Közalapítvány vagy az Új Kézfogás nyújtotta pályázati lehetőségekre gondolni. Az ellenzék ezt is politikai fegyvernek használja, mint a státustörvény esetében. Nemrég pl. Kovács László MSZP-elnök intette Orbán Viktor miniszterelnököt, a kormányt: ügyeljenek, nehogy a külhoni magyarnak több joga legyen Magyarországon, mint a helybelieknek. Sike Lajos cikkében megjegyezte: azt is ki kellene számítani, hogy mennyivel járulnak hozzá az anyaországba települt határon túli magyarok a költségvetéshez, például az a több ezer kiváló értelmiségi, mérnök, tanár, orvos, közgazdász, akik Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Felvidékről költöztek át az anyaországba. A sok ezer székelyföldi, szilágysági, kalotaszegi, csallóközi, bácskai, beregi kőműves, ácsmester, betonkeverő, kubikos, asztalos, víz- és gázszerelő, akik kevesebb pénzért is hajlandók többet dolgozni a helybelieknél. De még a tíz-tizenötezer idénymunkás is érezhetően növeli a nemzeti összterméket, hiszen a haszon ott marad, csak a kialkudott vagy éppen odalökött munkabért hozzák haza. /Sike Lajos: Zéró tizenhárom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./2000. augusztus 2.
Negyedik alkalommal rendeztek határon túli magyar és a magyarországi kisebbségi média szereplői számára találkozót Pannonhalmán, a bencés monostorban. Az aug. 1-4-e között tanácskozáson százhatvanan vesznek részt Horvátországból, Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Burgenlandból, Vajdaságból és Szlovéniából. A találkozó fő témája: Kereszténység - kultúra - párbeszéd. /Médiatalálkozó Pannonhalmán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./2000. augusztus 11.
A Kárpát Koszorú Nemzetközi Turistaútvonal utolsó szakaszát adta át a romániai Herkulesfürdőn, aug. 10-én a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szabó László, leleplezve az első útjelző táblát. A Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyen átvezető mintegy 2000 kilométeres, turistajelzéssel ellátott út a szlovák, ukrán, román és magyar természetjáró egyesületek közös munkájával jött létre. A turistaút átadásával lehetőség nyílik arra, hogy a Kárpátok gerince mentén a természetjárók a három országon keresztül - a határátkeléseket leszámítva - erdei környezetben tegyék meg a több mint 2000 kilométeres távolságot. /Kárpátokon átvezető turistaút. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./2000. augusztus 14.
Nagyváradon rendezték meg aug. 11-13-a között a Magyar Baptisták Világszövetségének szervezésében a magyar baptisták II. világtalálkozóját. A háromnapos találkozón a világon élő mintegy 20 ezer magyar baptista képviseletében közel 6 ezer ember vett részt. A világtalálkozó házigazdája a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége volt, melynek több mint 8 ezer tagja van. A konferencián bemutatták a résztvevőknek a baptisták készülő új énekeskönyvét. A rendezvény Kulcsár Sándor, a Magyar Baptista Világszövetség (MBVSZ) elnöke, Mészáros Kálmán, az MBVSZ magyarországi elnöke és Simon József, az MBVSZ romániai alelnöke zárógondolataival ért véget. A magyar baptisták első világtalákozójukat 1992-ben tartották Budapesten. /Magyar baptisták II. világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A résztvevők 11 országból érkeztek: Erdély mellett Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, Svédországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Ausztráliából, Felvidékről, Belgiumból. A román baptisták képviseletében Viorel Jurga, aradi lelkipásztor, beszédében hangsúlyozta a magyar baptistákkal való jó kapcsolat kiépítésének fontosságát. Nagyvárad a magyar baptista közösség fellegvára, itt van a legnagyobb magyar baptista gyülekezet és az erdélyi szövetség központja is. /Józsa Tímea: Magyar Baptisták II. Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 16.
Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2000. augusztus 21.
Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból több mint 200, határon túli egyetemistát és főiskolást várnak az első alkalommal, augusztus 21. és 31. között Budapesten megrendezett Márton Áron Nyári Egyetemre. A hagyományteremtő szándékkal a budapesti Márton Áron Szakkollégium által szervezett rendezvényen tizenegy, többségében bölcsészettudományi szekció kínál lehetőséget a fiataloknak a tapasztalatcserére, együttgondolkodásra. A résztvevőket pályázati úton választották ki. A nyári egyetemen Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előadást tart a státusz-, illetve a kedvezménytörvényről. /Ma kezdődik a Márton Áron Szabadegyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2000. augusztus 26.
Csíksomlyón katolikus ifjúsági találkozót tartottak. A legtöbben erdélyiek, voltak, de jöttek máriás nővérek Felvidékről és kamilliánusok Magyarországról. Jakubinyi György érsek misézett, majd előadást tartott és kérdésekre válaszolt. /Csíksomlyói ifjúsági találkozó. Szentségimádás gitárral és hálózsákkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./2000. augusztus 31.
A magyar millennium rendezvényei keretében tartották meg a Magyar Orvosok Millenniumi Világtalálkozóját Budapesten és Szegeden aug. 16-19 között, melyre Erdélyből kétszáz résztvevő érkezett. Sorrendben az ötödik találkozó volt az idei. - Az első találkozót 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezték. Akkor még csak a Nyugatra "szakadt″ orvosok voltak hivatalosak, és pár, véletlenül Magyarországon nyaraló felvidéki és erdélyi magyar orvos jutott el, nagy bonyodalmat okozva az akkori politikai élet vezetőinek. Ezt fel is elevenítette Vízi L. Szilveszter, az MTA alelnöke az idei találkozón mondott megnyitó beszédében. Az 1992-ben tartott harmadik találkozón jelentek meg az elcsatolt országrészek orvosai is. /Kétszáz erdélyi résztvevő a világtalálkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./2000. szeptember 9.
A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2000. szeptember 12.
Aug. 14-19. között Veszprémben tartották meg a határokon túli magyar történelemtanárok nyári továbbképzését. A tanfolyamot a Pécsi Tudományegyetem 1992 óta minden évben megszervezi a Közoktatási Minisztérium Határon Túli Titkárságának a támogatásával. A nevezetes évfordulóra való tekintettel ebben az évben a helyszínt Veszprémbe tették át, abba az ősi városba, amely az első magyar királyné, Gizella személyéhez kapcsolható, hisz ő tette a magyar királynék szálláshelyévé. A pécsi és a veszprémi egyetem tanárai előadásokat tartottak Gizella királynéról, az Árpád-házi magyar királynékról, az Anjou királynőkről és királynékról, Mária Teréziáról, Erzsébetről. A tanfolyam részvevői négy országból érkeztek: Erdélyből kilencen, Kárpátaljáról heten, Délvidékről szintén heten, Felvidékről öten. /Kupán Árpád: Vendégségben... otthon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./