udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 722 találat lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 721-722

Helymutató: Felvidék

1998. szeptember 3.

Először Digitális Halhatatlanoknak nevezték azt a kezdeményezést, hogy a kortárs Kossuth-díjas írók munkái Internetre kerüljenek. Jelenleg Digitális Irodalmi Akadémia a neve, 1999 januárjára már mindegyikükről lesz anyag a világhálón. A következő írók munkái kerülnek Internetre: három erdélyi, Sütő András, Kányádi Sándor és Lászlóffy Aladár, egy felvidéki, Dobos László, két nyugati magyar író, Határ Győző és Méray Tibor, továbbá: Gyurkó László, Csoóri Sándor, Rákos Sándor, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Hubay Miklós, Bertók László, Orbán Ottó, Fejes Endre, Tandori Dezső, Lázár Ervin, Szabó Magda, Lakatos István, Petri György, Esterházy Péter, Nádas Péter, Faludy György /Kanadából hazatért/, Bodor Ádám, Spiró György, Takáts Gyula, Kuczka Péter, Gyurkovics Tibor, Mészöly Miklós, Moldova György, Ágh István, Sánta Ferenc, Konrád György, Somlyó György, Kertész Imre, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa. - Megállapodtak az elhunytak műveinek gondozásáról és Internetre juttatásáról: jelenleg tárgyalnak Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Pilinszky János, Mándy Iván és Weöres Sándor hagyatékának megvásárlásáról. /Magyar Hírlap, szept. 3./ Gyurkó László a kommunista rendszerben Kádár János életrajzot, Petri György pedig a rendszerváltás után hírhedt vallásgyalázó verset írt.

1998. szeptember 11.

Szept. 11-én Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter találkozott Budapesten a külhoni magyar oktatási vezetőkkel. A határon túli magyar felsőfokú képzés és a magyar nyelvű önálló felsőoktatási intézmények létrehozásának támogatására Apáczai Csere János néven közalapítvány létrehozását javasolja a jövő évi költségvetés keretében az Oktatási Minisztérium - jelentette be a miniszter. Az alapítvány azért szükséges, hogy "magja lehessen egy lehetőség szerint anyanyelvű önálló egyetemnek", segítségével "minél hamarabb és minél stabilabb anyagi alapon jöhetnek létre határon túli magyar felsőoktatási intézmények". Megvizsgálják a Magyarok Világszövetsége javaslatát, hogy Debrecenben magyar nyelvű oktatási központot alakítsanak ki. Mindaddig, amíg ez a program nem körvonalazódik, az a jó megoldás, ha a határon túli pedagógusműhelyeknek és - szövetségeknek nyújt anyagi segítséget a magyar állam. A találkozón az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és a vajdasági oktatási vezetők tartottak beszámolót az ottani magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy egy, már kidolgozott terv szerint a kolozsvári intézményen belül öt kart és negyven szakot foglalna magába egy önálló magyar nyelvű tagozat kialakítása. Emellett létre kellene hozni az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatot is, különös tekintettel a mérnöki és a mezőgazdasági képzésre. Szigeti László felvidéki parlamenti képviselő a miniszteri beszámolóban elhangzottakkal egyetértve a külhoni pedagógiai, illetve tankönyves műhelyek anyaországi támogatását szorgalmazta. Felvetette, hogy a magyar kormány vállalja fel a felvidéki önálló magyar egyetem létrehozásának ügyét is. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke szerint a magyar állam eddigi támogatása bizonyos értelemben céltalannak bizonyult, mert az anyaországban tanuló vajdasági diákok mintegy 70-80 százaléka elhagyta szülőföldjét. /Magyar miniszter eszmecseréje határon túli oktatási vezetőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Erdélyből részt vett a találkozón Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, valamint Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. A lap értesülései szerint Kötő József államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő még a megbeszélések előtt találkozott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A találkozó során meghatározták a két tárca közötti együttműködés kereteit, módozatait, és számba vették az önálló magyar egyetem létesítésének fejleményeit. A romániai magyar kisebbség vezetői ugyanakkor üdvözölték a magyar oktatási minisztérium azon kezdeményezését, melynek értelmében a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A határon túli magyar kisebbségek képviselői a magyar oktatásügyi minisztérium vezetőségével folytatott szept. 11-i találkozójukon többek között megvitatták a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának ügyét, a magyarországi továbbtanulás lehetőségeit, a Magyarországon szerzett diplomák és oklevelek elismerésének kérdését - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. A találkozón Erdélyből még részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szilágyi Pál rektor-helyettes az erdélyi magyar oktatás helyzetét, az önálló magyar állami egyetem létesítése körüli vitát ismertette. Lászlóffy Pál, a pedagógusszövetség elnöke a hazai tanügyi gondokról tájékoztatott. Kötő József oktatási államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő a hivatalos találkozót megelőzően tárgyalt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Meghatározták a két tárca közti együttműködés kereteit, módozatait, számba vették az önálló magyar állami egyetem létesítésének fejleményeit. A megoldásra váró kérdések feltérképezésekor szem előtt tartották Radu Vasile kormányfő október 14-i budapesti látogatását, amikor találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ugyanakkor október 1–3. között Párizsban megbeszélést folytat Andrei Marga tanügyminiszterrel - mondotta Asztalos Ferenc. Egyetértettünk abban - folytatta Asztalos Ferenc -, hogy fel kell gyorsítanunk az oklevelek honosításának folyamatát, ugyanakkor szeptember 30-ra kijelöltük a két minisztérium között a két évre szóló együttműködési egyezmény aláírásának időpontját - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. A romániai magyar kisebbség vezetői üdvözölték a magyar oktatási minisztérium kezdeményezését: a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt.- Ha nem sikerül érvényt szereznünk az önálló magyar állami egyetem létesítésére vonatkozó elképzelésünknek, az alapítvány hathatósan részt vállalna egy magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézmény működtetésében - mondotta Asztalos Ferenc. /Magyarországi közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapítvány célja nem a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási képzés költségeinek finanszírozása, azonban hozzájárulhat az intézmény beindításához. Pokorni ugyanakkor fontosnak nevezte a határon túli magyar nyelvű oktatás szakmai és anyagi támogatását. A miniszter szerint el kell érni azt, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli magyar fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre. Segíteni kell, hogy hosszabb távon mindenkinek lehetősége legyen az anyaországban magyar nyelven tanulni. /Magyarországi állami támogatással. Közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

1998. szeptember 19.

Csíksomlyón a hagyományos, több évszázados pünkösdi búcsú mellett két évtizede megrendezik az ifjúsági találkozót is. Az utóbbi években az erdélyiek mellett magyarországiak, délvidékiek, felvidékiek és kárpátaljaiak is eljöttek. /Botos László: Istennel, egymással - szeretetben. Ifjúság Csíksomlyón. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

2002. január 8.

Jan. 7-én Madéfalván megemlékeztek a Siculicidium 238. évfordulójáról. A községbeliek az emlékmű elé vonultak, ahol Juhász András, a helybeli RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A székely himnusz elhangzása után az emlékmű talapzatánál a hivatalok és közületek elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Ezt követően a szónokok: Sógor Csaba szenátor; Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke; Soóky László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Felvidéki Egyesületének elnöke; Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagja; Becski Örs, helybeli református lelkész emlékeztek a székelység véres farsangjára. Tanulságként azt fogalmazták meg, hogy ha a közösség jogai csorbát szenvednek, mindig tiltakozni kell, miként őseink tették 238 évvel ezelőtt Madéfalván. /Megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

2002. január 9.

A Magyar Szocialista Párt – miután megszavazta a törvényt – a munkavállalói jog kiterjesztésének úgymond beláthatatlan veszélyeire hivatkozva zúdít össztüzet az Orbán-kabinetre. Nekilátott a hazai közvélemény riogatásának, mondván, hogy jönnek a "románok", és elveszik előletek a munkát, a kenyeret. A szocialisták odáig mentek, hogy felszólították a kormányt: vonja vissza a Bukarestnek adott engedményt. Nem tudjuk megjósolni, hogy ezzel a választási kampányfogással hány voksot szerez az MSZP az anyaország, esetleg ellenünk, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyarok ellen hergelhető rétegei körében, írta Szilágyi Aladár. Teszik ezt Hornék, Kovácsék, Medgyessyék, miközben tudván tudják, hogy a külhoni magyarok és nem magyarok legális munkavállalása törvény szabta, ellenőrizhető folyamat. De mitévők lennének a magyar szocialisták, ha áprilisban megnyernék a választásokat? Hatalomra kerülve – miközben addigra tíz- és tízezrek a magyar igazolvány birtokába jutnának – felvállalná-e az MSZP annak ódiumát, hogy a magyar nemzet határokon kívül rekedt részétől elvegye azt a történelmi esélyt, amelyet az Orbán-kormány teremtett meg elsőként Trianon óta? /Szilágyi Aladár: De mitévő lesz, ha győzni fog? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2002. január 12.

A baloldal ideológiai legagresszívebb meghatározói a magyar politikai nemzetből kirekesztik a Trianonban elszakított nemzetrészeket, melyeket a trianoni utódállamok politikai nemzeteihez tartozóknak ítélnek. A státustörvény kapcsán ezt fogalmazta meg az SZDSZ illetékese, Bauer Tamás, azzal vádolva a törvény elkészítőit, hogy nem vesznek tudomást arról, hogy az erdélyi és felvidéki magyarság a román s szlovák politikai nemzet része. Hasonló álláspontot fejtett ki a minap Tamás Gáspár Miklós is, aki szerint a státustörvény a magyar politikai nemzetet lazítja fel, mivel közjogi viszonyt hoz létre az elcsatolt területek magyarsága és az anyaország között. Az MSZP-s Vitányi Iván feltette a kérdést: mi is a nemzet? S megadta a választ rá: az a tízmillió állampolgár, akik között élünk. Holott a politikai nemzet, miként arra Kántor Zoltán szociológus a Provincia c. havilap hasábjain rámutatott, nem szinonim fogalom az állampolgárok összességével. Felfogható a politikai nemzet célprogramként is például a trianoni utódállamok esetében. A román közéletben az erdélyi magyar nemzeti közösségről pedig csakis mint etnikumról beszélnek, a státustörvényt pedig azzal vádolják, hogy a ,,modern" nemzetszemléletet az avítt etnikai szemlélettel helyettesíti. A baloldal torzított politikai nemzetfelfogása leglátványosabban Horn Gyula emlékezetes kijelentésében fogalmazódott meg, miszerint ő nem tizenötmillió magyar, hanem tíz és félmillió magyar állampolgár miniszterelnöke lesz. A jobboldal egységes nemzetfelfogása (melybe beleértendő mind a kulturális, mind a politikai dimenzió, tehát saját történelmi akarattal rendelkező, határokon átnyúló, kulturálisan meghatározott kollektívumként fogja fel a nemzetet) a szólamokon túl immáron a gyakorlati politikában is artikulációt nyert. Mind a Magyar Állandó Értekezlet, mind pedig a  státustörvény a Kárpát medencei magyarság kulturális és politikai egységét jeleníti meg. Fokozatosan ebbe az irányba mozdul el a magyarországi politikai közvélemény is. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A nemzetfogalom értelmezése és a bal-jobb szembenállás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

2002. január 30.

A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Közművelődési Intézet, a Kárpátok Alapítvány és a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Önkormányzat az elmúlt héten a bodrogkeresztúri Faluházban szervezett konferenciát Dialógusok 2002 címmel. Riz Gábor, a Közművelődési Intézet igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy évek óta rendeznek találkozókat a kultúra és az oktatás terén dolgozó felvidéki, kárpátaljai, partiumi és észak–magyarországi szakemberek, illetve e térség polgármestereinek részvételével. C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője a kedvezménytörvényről beszélt. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója A kultúra és a gazdaság egyensúlya a Kárpátok Alapítvány tevékenységében címmel tartott előadást. Simén András, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője Alapítványok a határon túli magyarság megsegítéséért címmel tartott beszámolót. /Elek György: Dialógusok 2002 — Bodrogkeresztúr. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2002. február 4.

A Balázs Ferenc Intézet 2001. nov. 5-e és 18-a között végezte legújabb reprezentatív mintán megvalósított szociológiai adatfelvételét a magyarországi felnőtt korú lakosság körében a megkérdezettek határon túli magyarsághoz való viszonyáról. A mostani kutatás során az Intézet kérdezőbiztosai 1006 véletlenszerűen kiválasztott 18 év feletti magyar állampolgárt kerestek fel személyesen otthonukban, az ország 138 vidéki településén és a főváros 23 kerületében (utóbbiakban a kerületekre nézve lélekszámarányosan). Összességében elmondható, hogy a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatos közéleti kérdéseket a magyar választópolgárok többsége továbbra is figyelemmel kíséri. A magyarországi megkérdezettek a felvidékiek, különösen pedig az erdélyiek és kárpátaljaiak helyzetét az egy évvel korábbinál rosszabbnak, vagy lényegesen rosszabbnak tartják, s csupán a háborús időszakot túlélt vajdaságiak körülményeit ítélték relatíve jobbnak a 2000-es állapotokhoz képest. A határon túli vendégmunkások jelenlétével kapcsolatos félelmeket a magyarországi lakosság többsége nem osztja. Az Orbán-kormány kisebbségvédelmi politikájának pozitív megítélése nagyságrendileg (14,8%-kal) megnőtt: azzal részben vagy egészében a megkérdezettek közül minden második egyetért (51,2%), az azt ellenzők részaránya pedig alig haladja meg a 10%-ot. A HTMH kisebbségvédelmi politikájának megítélése: 2001 novemberében a hivatal munkájával elégedettek részaránya már több mint kétszeresen meghaladta az egy évvel korábban regisztrált szintet. A határon túli magyarság érdekeinek felvállalását és képviseletét a magyarországi felnőtt korú lakosság túlnyomó többsége továbbra is támogatja, sőt néhány vonatkozásban az eleve magas támogatottság tovább növekedett. Néhány százalékkal nőtt ugyan azok részaránya, akik a támogatások nagyságát túlzottnak tartják, illetve egyáltalán nem tartják szükségesnek (összesen 45%), hozzájuk képest azonban továbbra is néhány százalékponttal nagyobb részarányt képviselnek azok, akik szerint a támogatások mértéke megfelelő, illetve kevesebb annál, amit Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete lehetővé tenne (48,7%). A határon túli magyarok sorsa iránt kevésbé nyitottnak bizonyult választók — az MSZP hívei (29,4%), kiugró mértékben pedig az SZDSZ-re voksolók (34,5%) — találhatók azok között, akik semmilyen kedvezményt nem juttatnának a határon túli magyarságnak. Az egy évvel korábbi elutasító véleményhez képest (32,3%) a legális munkavállalás engedélyezését elutasítók részaránya mintegy 6%-kal csökkent (26,4%), így elmondható, hogy jelenleg csupán minden negyedik megkérdezett ellenzi, hogy a határon túli magyarok a törvényben rögzített feltételek mellett munkát vállaljanak Magyarországon. Míg 2000 nyarán még csupán 13,7%-ot tett ki a magyar állampolgárokéhoz hasonló mértékű utazási kedvezmények mellett voksolók részaránya, mára az ekképpen vélekedők száma megkétszereződött (26%). /Magyarországiak viszonya a határon túli magyarsághoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2002. március 3.

Az idei lelkipásztori napokat január 28-31. között tartották Esztergomban, a ferences rendházban. A résztvevők (papok és világiak körülbelül fele-fele arányban, Magyarországról, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről összesen 300-an) tanúi és szereplői lehettek a magyar egyház útkeresésének. /Lepedus István: Rend(et is meg)hagyó beszámoló az országos lelkipásztori napokról. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 3./

2002. március 4.

Márc. 2-án Kolozsváron, az EME-központban megalakult a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. Péntek János professzor, szakmai vezető elmondta, az intézmény az anyanyelvvel kapcsolatos akadémiai feladatokat igyekszik teljesíteni. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese kifejezte reményét, hogy az itteni munkatársak eredményesek lesznek. Hasonló intézmények alakulnak nemsokára Felvidéken és Kárpátalján is. A nyelvi intézet az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a kolozsvári egyetemi tanszék és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének támogatásával jött létre. Intézője dr. Benő Attila adjunktus, további munkatársai: Kolozsváron András Zselyke, Bálint Emese, Demeter Éva, Tamásné Szabó Csilla, a sepsiszentgyörgyi fióknál pedig Erdélyi Judit. Az intézet funkciói: a demográfiai, jogi, szociolingvisztikai és oktatói adattárak kidolgozása (pl. a román törvények feldolgozása 1960-tól napjainkig, a romániai magyar sajtófigyelő szolgálat stb.). A másik funkció az élőnyelv kutatása: a nyelvcsere tényezőinek feltárása a román–magyar együttélés feltételei között, a magyar lakosság különböző rétegeinek nyelvvizsgálata, a szaknyelvek fejlesztése szakszótárakkal (a napokban jelenik meg a román–magyar közigazgatási, és még ebben az évben a hasonló pedagógiai szótár). A harmadik funkció a nyelvi tanácsadó szolgálat az iskola, a sajtó, a kisebbségi intézmények megsegítésére, de ide tartozhat közérdekű szövegek lektorálása is. Év végére elkészül a határon túli magyarok nyelvtörvényeket alapul vevő tanulmánykötete (szerkesztője Szépe György), melyben a Kisebbségi nyelvi jogok Romániában című részt ők írják. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet világhálós elérhetősége: [email protected]. /Ördög I. Béla: Megalakult a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. március 6.

Botránykővé avanzsált Orbán Viktor magyar miniszterelnök brüsszeli vélekedése, miszerint Benes dekrétumai, kassai programja nem éppen a demokrácia csúcsteljesítményeit jelentenék, hiszen a kollektív megbélyegzés mindig veszélyes játék. Kérdésre válaszolt, s egyáltalán nem vitte át véleményét a napi politika színterére. Nem csitul a mesterségesen felfújt ,,botrány" megannyi utórezgése. Szlovákia esetében talán érthető a magyar miniszterelnök bármiféle vélekedésével kapcsolatos ellenérzés, hiszen a Benes-dekrétumok egyik célja a Felvidék magyartalanítása volt, mely az úgynevezett ,,reszlovakizációban" és az embertelen kitelepítésekben öltött testet. Százezres tömegekről volt szó. Ennek a megítélése és minősítése természetesen Magyarország és Szlovákia dolga, Orbán Viktor visszafogott vélekedésének cseh lereagálása szinte érthetetlen. Azaz: nagyon áttételes. Áttételes, hiszen nincs, vagy alig van közvetlen osztanivaló (ha eltekintünk attól, hogy a felvidéki magyarok egy részét cseh és morva területekre deportálták), viszont felmerül a szudétanémetek millióinak elűzetése. A magyarországi ellenzék fújja leginkább a követ, s ily szalagcímek jelennek meg a budapesti balliberális sajtóban, hogy: ,,Állítsátok meg Orbán Viktor ámokfutását!" /Magyari Lajos: Visegrád – sokadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2002. március 6.

Márc. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlésének erdélyi küldöttei. A kialakult álláspont szerint áprilisban megváltozna a Magyarok Világszövetségének mostani hármas tagoltsága. A küldöttgyűlés erdélyi tagjai a Felvidéki Országos Tanács korábbi döntéséhez hasonlóan támogatják a jelenlegi Kárpát-medencei és Anyaországi Régió egyesítését. Az elemző vita során elhangzott vélemények során megállapították: "a Világszövetség jelenlegi nehéz anyagi helyzetében is a magyar nemzeti érdekek és értékek szerint cselekedett." A küldöttek szerint a mindenkori magyar kormánynak és a Magyarok Világszövetségének partneri viszonyt kell ápolnia. Állásfoglalásukban kijelentik: a politikai és pártkötöttségektől mentes MVSZ a magyarországi választások után "a legjelentősebb magyar nemzeti erőként" továbbra is a párbeszéd kezdeményezője lesz. Az MVSZ első ízben szeretne a világ magyarjai számára egy közös március 15-i ünnepséget szervezni, ezért Esztergomba hívja a világ magyarjait. /Ülésezett a VET. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

2002. március 7.

Az Apáczai Közalapítvány közel kétmilliárd forintot fordított eddigi, hároméves működése során a határon túli magyar nyelvű oktatás, elsősorban a felsőoktatás és szakképzés támogatására - hangzott el a közalapítvány márc. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján. Gál András Levente, a magyar oktatási minisztérium közigazgatási államtitkára a határon túli magyar nyelvű oktatásfejlesztési koncepcióról szólva rámutatott: a Kárpát-medencei magyar oktatási intézményhálózat megerősítése és fejlesztése egyik fő feltétele a külhoni magyar nemzetrészek reális jövőképének. Hozzátette: a határon túli magyar oktatás fejlesztésének egyik legfontosabb háttérintézménye az Apáczai Közalapítvány. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: három évvel ezelőtt azt tűzték ki egyik fő irányelvükként, hogy a rendelkezésre álló összegeket ne elaprózva, hanem főleg nagyobb programok támogatására használják fel. Mindegyik magyar kisebbségi régióban sikerült egy-két nagyobb beruházást, fejlesztést támogatni. Jelentős összegekkel támogatták például a komáromi Selye János Kollégium, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, a marosvásárhelyi, illetve az újvidéki egyetemi kollégiumok építését, fejlesztését. Az Apáczai hallgatói ösztöndíjjal az elmúlt két évben összesen több mint háromezer szak- és főiskolai, illetve egyetemi hallgató tanulmányait támogatták, valamint a beiskolázási programot, amely 17 ezer kisdiákot érintett Erdélyben és a Vajdaságban. Csete Örs irodaigazgató beszélt a szórványban élők oktatásának támogatását célzó programról is, melyet Románia és Jugoszlávia után Kárpátaljára és a Felvidékre is kiterjesztenek. /Apáczai Közalapítvány-mérleg. Három év alatt közel kétmilliárd forint határon túlra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

2002. március 13.

A moldvai magyarság évszázadai címmel 1997 óta rendez vándorkiállítást Magyarországon a budapesti Lakatos Demeter Egyesület. A következő állomás Bicske, ahol a Petőfi Művelődési Központban március 14-én nyitja meg a tárlatot Halász Péter, az egyesület titkára. A kiállítás ismertető anyagot tartalmaz a moldvai magyar népcsoport dokumentumaiból, valamint ízelítőt hagyományos műveltségük tárgyi emlékeiből (szőttesek, varrottasok, kerámia, írott tojás, viselet stb.). Csoma Gergely szobrászművész színes, moldvai kényképei egészítik ki a tárlatot. Bicskén dr. Harangozó Imre csángó témájú fotóit is kiállítják. A megnyitón közreműködik Petrás Mária csángó népdalénekes. - Lakatos Demeter (1911-1974) csángó költő nevét viselő egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángómagyarok iránt érdeklődő és értük tenni akaró embereket fogja össze, tagjai zömmel magyarországiak. Kiadásukban Csángó Füzetek címmel sorozat jelenik meg, illetve ilyen témájú könyveket is kiadnak. Havonta tartanak összejöveteleket, szerveznek különféle rendezvényeket. Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából 2001-ben emléktáblát avattak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint húsz évig élt. A vándorkiállítást eddig Magyarország hét megyéjének 17 városában és 3 községben lehetett megtekinteni, egy alkalommal pedig Felvidéken is. A kiállítás minden új helyszíne és minden megnyitó alkalmas arra, hogy a csángók iránt – a magyar külpolitika és az Európa Tanács munkája nyomán – megnyilvánuló társadalmi érdeklődés érzelmi jelensége tudás és ismeretek tekintetében alapozást kapjon - hangsúlyozta Halász Péter. /(Guther M. Ilona): Vándorkiállítás a csángókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2002. március 16.

Március 15. jegyében rendezte meg Győrben a Nyugat-Magyarország Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével a kedvezménytörvényt – mint nemzeti kultúránk megerősítésének eszközét – köszöntő Kárpát- medence szinten meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségét. Jelen volt a magyar Külügyminisztérium, a HTMH, az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője, valamint Győr város polgármestere, alpolgármestere és más közéleti személyiségek. A pályázat kiírói magyarországi és határon túli iskolák, főiskolák, egyetemek diákjait szólították meg: tegyenek javaslatot múltunk olyan kiemelkedő magyar személyiségeinek számbavételére és megmutatására, akik a mai Magyarország határain túl születtek és alkotásaikkal, tevékenységükkel hozzájárultak nemcsak a magyar, hanem az európai és az egész világ kulturális eseményeihez, civilizációs vívmányaihoz. Külön díjazták azokat a javaslatokat, melyek olyan személyiségek teljesítményére mutattak rá, akik munkásságukkal hidat teremtettek a magyar és a környező országok népei, kultúrái között. Közel kétszáz pályázat érkezett be, ebből 88 Felvidékről, 12 Kárpátaljáról, 8 Erdélyből, a többi az anyaországból. A zömmel határon túli díjazottak közül Erdélyből Tóth Szabolcs Barnabás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Európai Tanulmányok) kapta – Csutak Vilmos tanárt, múzeumigazgatót bemutató munkájáért – a négy első díj közül az egyiket. A beérkezett pályázatok alapján a tavasz végéig száz jeles személyiség – tudósok, költők, írók, nagy magyarok – kiemelkedő teljesítményét, munkásságát méltató kötetek jelentetnek meg, kiegészítve a pályamunkák angol és német nyelvű összefoglalójával. A kiadványt elsősorban az iskolák könyvtáraihoz juttatják el. /(Guther M. Ilona): /Nagyjainkról, egykori "státusmagyarokról". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2002. március 19.

A Kárpát-medencei televíziós tudósítóhálózat premierjének is számított március 15. ünnepe, hiszen a Duna Televízió első alkalommal kapcsolta élő adásban új, határon túli stúdióit. Ugyancsak az új műholdas összeköttetés jóvoltából láthatták egyenes adásban a Duna tv nézői Felvidékről, a révkomáromi ünnepséget is. Az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően ezután rendszeressé válhatnak a határon túli élő műsorok, hiszen április közepétől a marosvásárhelyi, a nyáron pedig pozsonyi stúdiók is bekapcsolódik a rendszerbe. /Média ünnep is volt március 15! Élő televíziózás a határon túlról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2002. március 22.

Márc. 16. és 20. között Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium rendezte meg a XI. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. A versenyen 6 ország — Magyarország, Horvátország, Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék — magyar tannyelvű középiskoláinak diákjai vettek részt. A Kárpát–medencéből 243 diák és közel 70 matektanár találkozott. /Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./

2002. március 23.

A Mozaik2001 Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében című kutatás szerint a munkanélküliséget és a pénztelenséget nevezték a határon túli magyar fiatalok legkomolyabb problémájuknak. A kutatást a magyar ifjúsági tárca intézménye, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet indított 2001 őszén. A Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kérdőíves kutatás során a Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették a felmérők, míg Erdélyt két régióra bontották: a Székelyföldre, és a Belső-Erdély, Partium és Bánság területeket magában foglaló régióra. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta felmérést Romániában a BBTE szociológia tanszéke, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai végezték. Minden régióban a legfontosabbnak az immateriális értékek mutatkoznak (a család biztonsága, az igaz barátság, a szerelem, a békés világ, a belső harmónia). A megkérdezett székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, akik viszont a továbbtanulást választják, a legnagyobb arányban (37 százalék) egyetemi végzettségre törekednek, egyötödük technikumban, míg 15 százalékuk Magyarországon tanulna. A belső-erdélyi fiatalok csaknem fele szeretne továbbtanulni, "célintézményként" első helyre a romániai magyar, majd a román nyelvű tanintézményeket jelölték meg; magyarországi iskolákban, egyetemeken 15 százalékuk tanulna. A fiatalok önálló lakáshoz jutása minden régióban problémát jelent. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben két gyermeket szeretnének. Alkoholt a székelyföldi megkérdezettek majd háromnegyede szokott – akárcsak alkalmanként is – fogyasztani; 23 százalékuk heti rendszerességgel, vagy még ennél is sűrűbben fogyaszt egy vagy több fajta alkoholt. A belső-erdélyi ifjúság közel hetven százaléka fogyasztott már alkoholt; hét százaléka vallotta, hogy életében kipróbált már valamilyen drogot, hangulatjavító szert. Székelyföldön a 15–29 éves korosztály alig három százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. A székelyföldi adatok szerint a 15–29 évesek leggyakrabban diszkóba járnak, a fiatalok egynegyede soha, fele pedig fél évnél régebben volt utoljára színházban. A belső-erdélyi fiatalok a vizsgálat idejétől számított egy hónapon belül legnagyobb arányban könyvesboltban voltak (41 százalék), illetve magas a könyvtárak látogatottsága is (27 százalék).A belső-erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el – a kötelező iskolai irodalmon kívül – a vizsgálatot megelőző egy esztendőben, ugyanakkor közel egynegyedük 2001 folyamán egyáltalán semmiféle irodalmat nem vett a kezébe. Székelyföldön az egy kötetet sem olvasók a minta közel kétötödét teszik ki. A 15–29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak. A vizsgált székelyföldi korosztály 90 százaléka büszke arra a csoportra, amelyhez tartozónak érzi magát annak ellenére, hogy a többség számára ez nem egyértelműen előnyös. A belső-erdélyi magyar fiatalok 53 százaléka romániai/erdélyi magyarnak vallotta magát, további egyharmaduk pedig egyszerűen "magyarnak". A vizsgált belső-erdélyi korosztály 90 százaléka büszke arra, hogy magyar, és magyarságtudatát meghatározó elemnek tekinti önidentitása szempontjából. /Rostás Szabolcs: Előtérben a család biztonsága. Vallásos a Kárpát-medencei fiatalok többsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2002. április 4.

Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő a vele készített interjúban kifejtette: ha az MSZP nyeri meg a választásokat, a határon túli magyarság támogatásában fenn kívánja tartani az eddigi szintet, figyelembe véve az inflációt. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye kulcskérdés, ugyanilyen fontossággal bír a felvidéki magyarság számára az ottani egyetem, és a Vajdaság esetében is lehet szó anyanyelvi felsőoktatási intézmény létesítéséről. A Fidesz által a határon túli magyarok támogatására létrehozott alapítványokról Tabajdi közölte: nem lehet négyévente felforgatni egy intézményrendszert, ez vonatkozik a határon innen és túlra is. Az MSZP megszavazta a kedvezménytörvényt, amelyet ma is jónak tartanak. Az Orbán?Nastase megállapodásnak a munkavállalási részét kívánják vizsgálni. Egy esetleges MSZP?SZDSZ koalícióban az MSZP nem adja fel a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos támogató magatartását. /Székely Kriszta: Nem változna a határon túli magyarok támogatása. Beszélgetés Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2002. április 27.

A kedvezménytörvény hatására a határon túli cigányság közel fele szeretne munkát vállalni Magyarországon. A legtöbben Erdélyből jönnének, a legkevesebben pedig a Felvidékről. A felmérést készítő TÁRKI közvélemény-kutató intézet adataiból kiderül, az erdélyi romák 78 százaléka szeretne magyar igazolványt, ezek közül 68 százaléka munkát is vállalna Magyarországon. A magyar igazolvány iránt a legkevésbé érdeklődőknek a felvidéki romák mutatkoznak. A megkérdezettek 60 százaléka váltaná ki az igazolványt, és 40 százaléka az igazolvány által biztosított munkavállalási kedvezményeket is igénybe venné. A legnagyobb érdeklődés a vajdasági cigányság körében tapasztalható: a megkérdezettek 80 százaléka tervezi az igazolvány kiváltását, és 52 százalék szeretne munkát is vállalni az igazolvány segítségével. A kárpátaljai cigányság esetében többen jelezték (71%), hogy munkát akarnak vállalni, mint ahányan az igazolványt szeretnék kiváltani (67%). Az Erdélyben megkérdezettek 78 százaléka szeretne magyar igazolványt, és 68 százaléka vállalna munkát is az igazolvánnyal. A határon túli roma kisebbség elsődlegesen Magyarországon szeretne dolgozni, a második legnépszerűbb ország Németország. /Magyarországon vállalna munkát a határon túli romák zöme. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2002. május 3.

A Varadinum-rendezvények sorában, máj. 1-jén a kárpát-medencei politikai kerekasztallal a Bihar megyei RMDSZ legfőbb célja az volt, hogy a határon túli politikába is begyűrűző anyaországi választások után a lakosságot aggasztó kérdésekre alkalmuk legyen válaszolni a politikusoknak. A választásokat megnyerő MSZP nevében Szabó Vilmos képviselő, a külügyi bizottság alelnöke válaszolt a kérdésekre. A résztvevők: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Brezovics László; a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Józsa László alelnök; Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök; Mézes Rudolf, a Magyar Koalíció Pártja országos tanácsának tagja. Azon kérdésre, hogy a határon túli magyaroknak milyen elvárásaik vannak az új magyar kormánnyal szemben, a szervezeteiket képviselők válasza összecsengett. Brezovics László a kedvezménytörvény folytatását kérte, Józsa László kívánta: a következő négy év mentes legyen a hullámzásoktól. Markó Béla hangsúlyozta: a történelem bűne, hogy az a helyzet, amibe kerültünk, kialakult. A felvidéki Mézes Rudolf kérte: rólunk, de ne nélkülünk. Szabó Vilmos válaszát nagy figyelem kísérte: "Magyarok vagyunk, s vállaljuk" - parafrazálta a kerekasztal bevezetőjeként elmondott vers sorait. Felelősséget vállalnak a Kárpát-medencében élő 15 millió magyarért, szándékuk folytatni az elmúlt 4 évben elkezdett együttműködési formát. Az ígért támogatásokat megadják, sőt, lehetőség szerint többet is, ha az anyaország gazdasági fejlődése engedi. Az MSZP a határon túliak által legitimnek tekintett politikai alakulatokkal tárgyalni fog, minden olyan párttal, amelyet elfogadnak a határon túliak. Tárgyalnak a pártvezetőkkel s a határon túliak pártjai is egymás között a MÁÉRT keretében. A szervezetek belső életébe viszont nem szólhatnak bele. A kedvezménytörvényről elmondta, hogy a megalakuló koalíciós kormány egy kormányprogramot hajt végre. Az MSZP és az egyházak kapcsolatáról érdeklődőnek Szabó Vilmos elmondta, hogy bár egyes egyházak bekapcsolódtak a kampányba s a vitába, a korrekt viszony lehetősége adott. Szerződések, megállapodások szavatolják. A határon túli egyházakkal szervezett kapcsolataik nincsenek, lehetőséget adnak az egyházi vezetőknek, hogy találkozzanak a kormánnyal. Az MSZP pártközi kapcsolatai révén "jószolgálati módon közbenjárhat az SZDP-nél a sérelmek orvoslásáért. A vendég a választásokról szólva remélte, lecsillapodnak az indulatok, nincsen minden négy évben rendszerváltás és forradalmaknak sem kell lenniük. Markó Béla zárszavában hangsúlyozta, milyen fontos számunkra a józan és visszafogott politizálás. Nem a magyar pártok közti lövészárkok ásásában, hanem azok betömésében kell segítenünk. /(Balla Tünde): Kárpát-medencei politikai kerekasztal a Varadinumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. május 4.

Magyar fiatalok a Kárpát-medencében - ezt a címet viseli az a felmérés, amit a határon túli magyar fiatalok helyzetéről készítettek a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetben. A felmérés a 15-19 éves korosztályról készült 4450 fiatal megkérdezése alapján. A kutatók Felvidéket, Kárpátalját és a Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették, Erdélyt két régióra osztották - Székelyföldre és Belső Erdélyre. Az oktatási helyzetre négy régióban általánosan jellemző, hogy az alap- és általános iskolák magyar nyelvűek: a Felvidéken a megkérdezettek 85 százaléka, Ukrajnában és Erdély két régiójában a fiatalok háromnegyede járt magyar nyelvű iskolába. A Vajdaságban pedig párhuzamos tannyelvű az általános iskolai képzés, tehát a magyart és a többségi nemzet nyelvét is tanulják a fiatalok. A továbbtanulási szándékról: a vajdasági fiatalok kétötöde szeretne első iskolában továbbtanulni - egyötödük Magyarországon. A kárpátaljai fiatalok fele akar továbbtanulni, a szlovákiai fiatalok háromtizede. A székelyföldiek többsége nem kíván tovább tanulni, akik viszont igen, azok 37 százalékban egyetemre, főiskolára törekszenek, egyhetedük Magyarországon képzeli el továbbtanulását. A belső erdélyieknek csaknem a fele tanulna tovább. A "célintézmények" itt is magyarországiak, vagy otthoni magyar nyelvűek. Az életmódbeli szokások körében elgondolkoztató a vajdasági fiatalok állítása, miszerint 40 százalékuk kipróbált valamilyen drogot és 93 százalékuk már italozott - fiúk-lányok vegyesen. A székelyföldieknek 72 százaléka fogyasztott alkoholt, de a leányok aránya itt jóval kevesebb és közülük is a székelyföldiek ítélik meg legszigorúbban a családon belüli alkoholizmust. Mindössze 1 százalékuk tűrne meg a családban alkoholistát. A fiatalok csaknem minden régióban diszkóban múlatják az időt, ha szórakozni vágynak, csupán a belső erdélyiek járnak nagyobb arányban könyvesboltba, - 41 százalékban - és 27 százalékuk könyvtárba, viszont alig egyötödük volt filmszínházban a vizsgálatot megelőző egy hónapon belül. A belső erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el - a kötelező irodalmon kívül - a felmérést megelőző esztendőben, a partiumiak két kötetet, de egynegyedük 2001-ben egyetlen könyvet sem olvasott el. A kárpátaljai fiatalok egynegyede egyáltalán nem olvas könyvet — egyet sem olvasott el az elmúlt évben. A székelyföldi magyarok pedig - állításuk szerint - csak magyar nyelvű könyveket hajlandók olvasni. A fontossági skálán, - melyen a család, a pénz, a kultúra, a vallás és a barátság is szerepelt, - a vallás és a politika csaknem mindenütt az utolsó helyek egyikén szerepelt, a két legfontosabb értéknek a családot és a saját jövőt jelölték meg a fiatalok. A maguk módján vallásosnak vallotta magát Erdélyben és Kárpátalján a fiatalok egynegyede, a Vajdaságban 10 százaléka. Érdekesség, hogy a többségi nemzetet megillető tolerancia csaknem mindenütt szerepel a fiatalok állásfoglalásában. Általában optimisták a jövőjüket illetően, legkevésbé a felvidékiek. A többségi nemzethez való viszony javulásában nem nagyon bíznak a Székelyföldön és a Szlovákiában élő magyar fiatalok. /(Leopold Györgyi): Magyar fiatalok a Kárpát- medencében. Egy generáció tükörképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2002. május 7.

Óvatossá vált a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja a szeptemberi parlamenti választások előtt. Az MKP úgy döntött, hogy vezető politikusai és parlamenti képviselői a párt programjáról továbbra is szabadon beszélhetnek, nyilatkozhatnak, politikai kérdésekről azonban csak az ezzel megbízott vezetők mondhatnak véleményt. Az MKP elnöksége azért határozott úgy, hogy minden politikusát "önmérsékletre" kötelezi, mert a szlovák pártok továbbra sem tértek napirendre Duray Miklós budapesti szereplése felett (az MKP tiszteletbeli elnöke felszólalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 13-i budapesti kampánygyűlésén, szlovákiai magyarok egy csoportja pedig "Felvidék veled van, Viktor!" transzparenseket lobogtattak ), sőt politikai kampányuk központi kérdésévé fejlesztették azt, általános magyarellenességre ragadtatva magukat. Az Anna Malíková nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt például hazaárulónak nevezte Durayt, s kilátásba helyezte, hogy "mindenáron megakadályozzák Duray Miklós belépését a szlovák parlament épületébe a máj. 14-én kezdődő ülésszakra". A Ján Slota vezette Valódi Szlovák Nemzeti Párt ezzel szemben a Magyar Koalíció Pártja betiltását kezdeményezte a főügyészségen, mert szerintük a magyar párt nem határolódott el Duraytól, ami azt jelenti, nemcsak az ügyvezető alelnök áruló, hanem az egész párt. Slotáék egyúttal memorandumot is készítettek, amelyet elküldtek minden szlovák parlamenti pártnak, hogy aláírásukkal kötelezzék magukat arra, a választások után senki nem lesz hajlandó koalíciós tárgyalásokat folytatni a magyarokkal. A Felvidék kifejezés használata miatt azonban nemcsak a szélsőséges nacionalisták támadják Duray Miklóst, hanem a kormánypártok képviselői és a sajtó is. A kifejezés használatát az MKP-elnökség ezért "helytelennek" minősítette. Bugár Béla pártelnök úgy nyilatkozott, hogy tekintettel a szlovákok érzékenységére, a párt politikusai nem fogják használni ezt a kifejezést. Kiszivárgott hírek szerint ilyen kifejezés azonban az autonómia is, és mindkettő használatának kerülésére szólít fel a párt elnökségének az önmérsékletre vonatkozó határozata. A határozatról ellenszavazat nélkül döntött a párt végrehajtó szerve. /Indexen van a "Felvidék" Szlovákiában. Öncenzúrát vezetett be a Magyar Koalíció Pártja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2002. május 9.

Csángó és székely gyermekek 54 fős csoportja táborozott Sopronban a tavaszi vakáció idején, a kísérőkkel együtt 64-en. Budapesten találkoztunk velük máj. 6-án, ahol — útban hazafelé — meglátogatták az Országházat, majd a Várban lévő Magyar Nemzeti Múzeumban olimpikonokkal találkoztak. A csoport vezetője, a gyergyószentmiklósi dr. Gereöffy Ferenc elmondta, hogy barátja, a soproni dr. Szilágyi László egyéni kezdeményezésére és költségén jött létre ez a kirándulás, Fogjuk meg egymás kezét! jelszó alatt. Ezt a kezdeményezést idővel Kárpát-medence szintű mozgalommá szeretnék fejleszteni a soproni vendéglátók, az erdélyi gyerekcsoportok mellett például felvidéki, kárpátaljai gyerekeket is bevonva. /Fogjuk meg egymás kezét! mozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2002. május 29.

Felvidéki vendégei voltak máj. 28-án annak a könyvbemutatónak, amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett Kolozsváron, a Mikes/Croitorilor utcai székhelyén. A szlovákiai magyar társadalom átalakulásának utóbbi két évtizedéről volt szó a beszélgetésen, amelyet Bárdi Nándor vezetett, és amelynek főszereplője Tóth Károly, a Fórum Intézet (Galánta-Somorja) vezetője volt. Tóth Károly visszatekintett a kommunista rendszer elleni mozgalom egy-egy kiemelkedő részletére, az akkori fiatal értelmiségiek szellemi harcára, a Vörösmarty-klub megalakulásától, Duray Miklós és a Jogvédő Bizottság megjelenéséig, majd a Duray ellen folytatott perig, és a későbbi Független Magyar Kezdeményezésig. A szlovákiai magyarok néprajza címet viselő, az Osiris Kiadó és a Lilium Aurum Kiadó közös kötetének szerzője Liszka József, a szlovákiai magyar néprajzkutatás vezéralakja. Diavetítésen bemutatták a szlovákiai magyar szakrális kisemlékeket. Feltérképezik a szakrális kisemlékeket, vagyis a képes-fákat, útmenti kereszteket, képszekrényeket, mezei oltárokat, haranglábakat, kálváriákat, és útmenti haláljeleket. A felvidéki vendégek könyvajándékokat adtak át a Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára számára. /Köllő Katalin: Szlovákiai magyarok a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2002. június 3.

A Református Mentőmisszió és a Bonus Pastor Alapítvány szervezésében tartották máj. 31-jún. 2-a között a mentőmissziók országos találkozóját Székelyudvarhelyen. A találkozón az udvarhelyi csoport alakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelték. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a magyarországiak meghívták az erdélyi, a felvidéki és kárpátaljai mentőmissziókat. Ezúttal, a találkozók történetében először az anyaország határain kívüli találkozóra került sor. /Bágyi Bencze Jakab: Református mentőmissziók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2002. június 13.

A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2002. június 15.

A felsőoktatási intézmények 30. Kazinczy Ferenc — Szép magyar beszéd versenyének országos döntőjét május végén szervezték Szekszárdon. A megmérettetésen magyarországi, erdélyi, felvidéki és újvidéki diákok vettek részt. Erdélyt Boros Emőke Blanka, a BBTE harmadéves, magyar–angol szakos hallgatója képviselte. Elhozta a tizenöt Kazinczy-emlékérem egyikét, ugyanakkor a hallgatói zsűri Babits Mihály-emlékplakettel értékelte kimagasló teljesítményét. /Fazakas Imola: Szép magyar beszéd verseny Szekszárdon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

2002. június 18.

Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2002. június 20.

Jún. 20-án kezdődik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja. A rangos rendezvényre valamennyi erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar színházat meghívtak a rendezők. Hargita megyéből a Csíki Játékszín és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vesz részt a fesztiválon. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészei anyagiak hiányában ezúttal nem tudnak elmenni Kisvárdára, az együttest háromtagú vezetősége képviseli a seregszemlén. A Csíki Játékszín 33 tagú csapata elindult a fesztiválra. /Kisvárdán a csíki és a gyergyói színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./


lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 721-722




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék