Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 13 találat lapozás: 1-13

Helymutató: Gáj

2001. április 25.

Ápr. 20-án tartották meg az RMGE Arad megyei szervezetének tisztújító közgyűlését Gájon, a Caritas székházában, jelen volt Kiss Károly országos alelnök is. Dr. Almási Béla elnök leköszönő beszédében elmondta: személy szerint nem elégedett saját tevékenységével. Kocsik József ügyvezető alelnök számolt be a szervezet eddigi munkájáról. Továbbképző tanfolyamokon vettek részt, pályázatokat nyertek, a megyében több helyen Ezüstkalászos tanfolyamokat szerveztek, Kisiratoson országos küldöttgyűlést tartottak. Kiss Károly országos alelnök a kukorica-programról beszélt, amelyet pályázat útján 50 százalékban a magyar kormány finanszírozott. A jelenlévők egyhangúlag Kocsik Józsefet választották új elnöknek. A szervezet további sikere nagymértékben függ a májusban Aradon rendezendő országos agrárfórumtól és az információs központ felavatásától. /Májusban országos agrárfórum. Új vezetősége van az RMGE aradi szervezetének. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2001. június 30.

Az arad-gáji református gyülekezet 1951-ben vált le a belvárosiról, és első lelkésze Csiha Kálmán volt. Az imaház szűknek bizonyult, felvetődött a templomépítés szükségessége, amellyel elsőként Bodor László lelkész próbálkozott, aki 1972-ben kérvényezte a 40-60 férőhelyes galgói templom Gájba telepítését. A Szilágy megyei településen ugyanis egy főre csökkent az ottani gyülekezet, így templomukat lebontásra kárhoztatta az akkori hatalom. A gájiak önkéntes munkával le is bontották azt, majd Aradra szállították az így nyert építőanyagokat, ám az engedélyt az építkezésre már nem kapták meg. Czégé Imre, a jelenlegi tiszteletes 1992-ben került Gájba, azonnal nekilátott a templomépítésnek. Az alapkövet ünnepélyes keretek között 1992. július 12-én helyezték el Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök jelenlétében. Az építkezési engedély jóváhagyása ezúttal is akadályokba ütközött. Az évekig tartó huzavona miatt a pénz időközben értékét veszítette. Mára végre áll a 400 férőhelyes, modern vonalú, karzattal, mellékhelyiségekkel, irodákkal ellátott templom. Még nem készült el teljesen a templom, a tiszteletes újabb pénz- és erőforrások után kutat. /Péterszabó Ilona: Félévszázados álom a gájiak temploma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2002. július 31.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének anyanyelvű oktatási munkaterve szerint a helyi RMDSZ-tisztségviselők közösen az iskolák és tagozatok képviselőivel, az egyházak és a civil szervezetek segítségével készítsenek el 4 éves időszakra kiterjedő felmérést a várható iskoláskorú gyermeklétszámról és a pedagógusállományról, illetve a beálló változásokról. Ehhez minden iskolának kérdőívet juttatnak el, amelyet legkésőbb október 1-jéig kitöltve visszavárnak. Szükséges, hogy minden településen, iskolában alakítsák meg a Pedagógus Szövetség mellett működő szülői munkaközösségeket. Szükség van arra, hogy a meglévő tankerületeken belül működjön egy-egy óvoda, amelynek végzősei az illető tankerület iskolájának tanulói lesznek. Így a 20-as óvoda a Csiky Gergely Iskolacsoport számára biztosítja a szükséges tanulólétszámot, a 16-os az Aurel Vlaicu (21-es) Iskola számára, a 18-as, a 12-es (mikelakai) iskola számára, a 11-es a Mosóczy-telepi 13-as iskola számára, míg a 7-es gáji óvoda a 10-es iskola számára. Problematikus a Mosóczy-telepi iskola magyar tagozatának fenntartása, hiszen az összevont I-IV. osztályba mindössze 14 tanuló iratkozott be, a felső tagozaton pedig csak a VI. és VII. osztály működik, minimális taglétszámmal. Az a cél, hogy a megyében az összes magyar nyelven tanuló általános iskolás diák tanulmányait a Csiky Gergely Iskolacsoportban folytassa. A megyében jelenleg 10 iskolában működik I-VIII. osztály és 13-ban I-IV. osztály. A szórványoktatás helyzete: aA 2001-2002-es tanévben 5 helységben 85 tanuló vett részt intézményes fakultatív magyar oktatásban, és 3 helységben (Lippa, Borossebes, Csermő) vasárnapi iskola szintjén. Oktatási munkaterv. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./ Nagy Gizella oktatási alelnök /a munkatervet kidolgozó csoport egyik tagja/ közölte, megvitatták a tervet. Az egyik ellenvetés szerint túl rövid a négyéves időszakra szóló tervezés. Az oktatási munkatervhez ötletekkel, elképzelésekkel bárki hozzájárulhat. /Balta János: Beszélgessünk a munkatervről! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

2002. november 11.

Évtizede hirdette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület templomépítő programját. Hogyan áll ma ez a program? - hangzott a kérdés. Tőkés László püspök leszögezte, hogy nagyon szegények. Isten csodája, hogy végül is sikerültek olyan megvalósítások, mint a szatmári új templom, a zilahi templom, az angyalkúti, a gáji, a temesvári, még épülőben levő templom, a szatmári Rákóczi Kollégium. Idén felavatták az Arany János Kollégium új épületszárnyát Nagyváradon, most pedig Borosjenőn sikerült templomot szentelni. Ezeknek a kis közösségeknek az élni akarása és a hite olyan energiákat, rejtett erőket mozgósít, ami megszégyeníti a nagy ellustult, eltespedt közösségeket. Nemzetpolitikai problémákat csak intézményteremtéssel tudnak megoldani, hangsúlyozta a püspök. /Jámbor Gyula: Intézményteremtéssel a nemzetpolitikai problémák megoldásáért. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2002. április 10.

Egy szólásmondás szerint csak az a nép épít templomot magának, csak az ültet diófát, amely biztatónak látja saját jövőjét, végleges lakhelyének tekinti az általa elfoglalt területet. Népünk ezerszáz éves történelme során a Kárpát-medencében csak néhány rövid időszakot tartunk számon, amikor a háborúkban megfogyatkozott, az elhúzódó harcoktól meggyötört lakosság elhagyta lakóhelyét, feladta templomait. Azután visszatért, s kijavította vagy újjáépítette szentélyeit. Kivételt csak a kommunista diktatúra képezett, amikor a templomépítést következetesen megakadályozták a pártszervek. Különösen a nemzetiségieknek tiltották az Isten házának felépítését. Most ismét a templomépítések időszakát éljük. Ujj János a teljesség igénye nélkül felsorolta, hogy református templomot szenteltek a Mosóczy-telepen és Angyalkúton, katolikus ifjúsági házat Kisjenőn, Caritas otthont Gájban, Máltai házat mozgássérültek számára Kisiratoson, római katolikus kápolnát Tornyán, a Mária-kút mellett. És szobrot emeltek Pécskán az egyik legnagyobb kultúrpolitikusnak, Klebelsberg Kunónak, illetve Zerinden a Körösköz legnagyobb költőjének, Olosz Lajosnak. Az elmúlt évtizedben emléktáblát lepleztek le Arad megyében Kerekes Ferenc, Tóth Árpád, Lóczy Lajos, Znorovszky Attila, Ormos Zsigmond, Kálmány Lajos, Klebelsberg Kunó, Godó Mihály atya tiszteletére. Épül a gáji és borosjenői református templom. /Ujj János: A templomépítés időszaka. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

2004. június 2.

Gyermeknap alkalmából idén második alkalommal rendezett műsoros délutánt a Gyöngyház Egyesület a hátrányos helyzetű gyerekeknek Aradon, a Jelen Ház nagytermében. A két vidéki – Nagyiratos, Zimándújfalu – és négy aradi iskolából 120 gyerek gyűlt össze, a gáji iskola diákjai zenés, táncos összeállítással kedveskedtek a vendég gyerekeknek. Mindegyik gyerek kapott ajándékcsomagot. /(ni): Színes programok, mosolygós arcok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

2004. június 7.

Jún. 6-án, vasárnap az épülő arad-gáji református templomban Tőkés László püspök tartott hálaadó istentiszteletet. A püspök a magyarság apadására figyelmeztetett. A püspök elmondta, miért nem vett részt a Szabadság-szobor avatásán: “az RMDSZ beleesett a megalkuvás zsákutcájába, ha 80 évet vártunk, még várhattunk volna egy keveset. Nem lehet Krisztusnak és Pilátusnak egyazon téren szobrot állítani”. A püspök álláspontja: ha már áll a szobor, arra kérni a román hatalmat, ne állítsák fel a román emlékművet. /(nagyálmos): “Áldás volt munkánkon”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

2004. szeptember 8.

Sándor Tivadar arad-gáji katolikus plébános, az Aradi Caritas igazgatója néhány napja tért vissza Svájcból. Nyolcnapos ott-tartózkodása alatt hat szentmisén prédikált, hogy támogatást szerezzen az aradi pszichiátria, valamint a szülészet épületeinek javítására. A plébános beszélt a betegek kiszolgáltatottságáról, az anyagiak szűkösségéről. Ugyanakkor pontosan elszámolt a legutóbbi adományok felhasználási módjáról. Sokezer svájci frankot kapott. A pénzből a pszichiátria és a szülészet épületét hozzák rendbe, továbbá a Máltai Segélyszolgálat számára épülő gáji központra és a Caritas-házban készülő árvaházra fordítják. Dr. Brad Mihaela Maria igazgató-főorvos nem győzött hálálkodni. “A plébános úr és építőcsapatának munkájáról csak jót mondhatok egy kórház közössége nevében, amely sok támogatást és megértést igényel” – mondta. Előzőleg az újságírónak egy órát kellett kilincselnie a helyszíni riport elkészítéséhez szükséges írásos engedélyért. /Balta János: A legnagyszerűbb érzés jót tenni. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2005. április 21.

Az elmúlt napokban leesett csapadék és a talajvíz emelkedése következtében Aradon közel százhúsz lakást és gazdaságot öntött el a víz Gáj, Buzsák, Újarad, Séga, Mikelaka és Mosóczy-telep utcáiban. Több lakos (főként a Mosóczy-telepről) arról számolt be, hogy három-négy napja várják az illetékeseket és még mindig nem sikerült mindenütt kiszivattyúzni a vizet. A Hármassziget hídja elmerült. Több mint tíz község és falu polgármestere komoly veszteségekről számolt be. A vízzel elárasztott házak lakói félnek, a legnagyobb veszélyben a vályogházak lakói vannak. /Sólya Emília: Az árvízveszély folytatódik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2005. október 13.

1992. július 12-én rakták le az arad-gáji református templom alapkövét, az építkezés 1994. áprilisában kezdődött, mondta el Czégé Imre lelkipásztor, az építkezés fő szervezője. A nagyteremben tavaly húsvét óta tartják az istentiszteleteket. A templomban 400 ülőhely található. Az építkezés első éveiben az állam összesen 30 millió lejjel, idén 150 millió lejjel járult hozzá, kezdettől támogatónak számított a svájci HEX Segélyszervezet, de Németországból, illetve Hollandiából is kaptak kisebb összegeket. Az erőforrások azonban 13 év alatt szinte végképp kimerültek, hiányoznak még a világítótestek. /Balta János: Felavatás előtt az arad-gáji református templom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2005. október 31.

Október 29-én az áldozatos, sokszor már reménytelennek tűnő munka eredményeként Gájon felavatták a református templomot. Jelen volt többek között Tőkés László püspök, Mózes Árpád evangélikus és Timotei Seviciu ortodox püspök, továbbá az alapítványok képviselői. Az istentisztelet után Czégé Imre lelkész emléklapokat adott át mindazoknak, akik hozzájárultak a terv megvalósításához. A templom főépítésze és tervezője, Mádi Sándor már nem érhette meg az avatás napját. /(ij): Templomavató Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2005. november 17.

Aradon a városi tanács megszavazta a színház előtt visszaállítandó Szentháromság-szoborral kapcsolatos rendezési tervet. Bognár Levente alpolgármester, Sándor Tivadar plébános és névrokona, Sándor István műépítész felleltározták a szentpáli katolikus templom udvarán található alapköveket, majd a szakemberek nekifoghatnak az elemzésnek. Amennyiben annak idején Sándor Tivadar nem lép fel határozottan és nem menti meg az alapzat köveit, ma nehezebb lenne a szobor visszahelyezése. 1962-ben lebontották a szobrot, az alapzatot Gájba vitték, mert a hatóságok megígérték, hogy a gáji templom előtt vissza lehet majd állítani a Szentháromság-szobrot, mesélte Sándor Tivadar. Azonban becsapták őket, eszük ágába sem jutott megengedni a felállítását. 1975 nyarán a templom mögött homokbányába akarták dobni a köveket, ő azonban közbelépett, és Szentpálra menekítette az alapzat köveit. Az egyik darab jelenleg az oltárkő szerepét tölti be, s a következő felirat olvasható rajta: Városunkban dühöngött pestis megszűnésekor 1732. évben tett fogadalom következtében 1746. évben épített, 1882-ben lebontott szobor helyébe emeltetett 1901. évben. Ez a kő a helyén marad, az elképzelések szerint újrafaragják majd, s a felirat is rákerül. /Irházi János: Behozzák Szentpálról a Szentháromság-szobor alapköveit. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

2006. február 6.

Az aradi Máltai Segélyszolgálat február 4-én tartott közgyűlésén sok adat hangzott el 2005. évi tevékenységükről. A külföldről kapott szállítmányokban 62 649 kilogrammnyi segély érkezett, tavaly 560 személy részesült orvosi ellátásban, kapott gyógyszert stb. A számok azonban kevéssé érzékeltetik a segélyszolgálat önkénteseinek önfeláldozó munkáját, másrészt azt az örömet, amelyet az elesettek, rászorulók éreznek munkájuk nyomán. Sándor Tivadar gáji plébános elmondta: a gáji plébánia mellett befejezendő épületrészt a máltaiak rendelkezésére bocsátja. /-r –a: Máltaiak egy éve. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

lapozás: 1-13