Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 13 találat lapozás: 1-13

Helymutató: Gorj megye

1994. január 27.

Mintegy 45 ezer bányász sztrájkol jan. 26-ától a gorji szénmedencében, a késedelmes bérfizetés és a kollektív szerződés megsértése miatt. /Magyar Hírlap, jan. 27./

1994. február 19.

Bukarestben febr. 18-án tárgyalás kezdődött a Miron Cosma bányászvezérhez tartozó Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között, ugyanekkor Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hívatal /SRI/ vezetője megjelent a bányászok előtt és beszédében türelemre intette őket. Az Evenimentul Zilei szept. 18-ai száma szerint Magureanu leváltotta Dolj és Gorj megyék SRI-vezetőit, többek között azért, mert nem tájékoztattak időben a sztrájkokról. /Új Magyarország, febr. 19./

1999. április 16.

Egy közzétett felmérés szerint Románia lakosságának hat százaléka /mintegy másfél millió fő/ írástudatlan. Ezzel az aránnyal Románia Európa egyik legírástudatlanabb országává vált. Az adatok 1997-re vonatkoznak. A listát Gorj, Arges és Olt megye vezeti, Erdélyben összehasonlíthatatlanul kisebb az írástudatlanok aránya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2000. augusztus 28.

Az 1990 júniusi bukaresti bányászjárás ügyében nyomozó katonai ügyészek bűnvádi eljárást indítottak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) két tisztje ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy személyesen irányították a fővárost feldúló bányászokat. Ion Pinta alezredest és Titu Bondoc nyugalmazott ezredest az államhatalom elleni támadással vádolják. A vizsgálat megállapította, hogy Pinta, aki abban az időben a SRI Gorj megyei parancsnoka volt az Albeni bányába küldte akkori beosztottját, Bondocot azzal a paranccsal, hogy vigye a bányászokat Bukarestbe. Pinta alezredes jelenleg is a SRI aktív tisztje - írták a bukaresti lapok, hozzátéve azt, hogy az ügyészek további 64 titkosszolgálati tisztet fognak kihallgatni, mivel azt állapították meg róluk, hogy feletteseik parancsára ″beépültek″ a tüntető egyetemisták közé. A bányászok terrorjának több halottja, száznál több sebesültje volt. Ion Iliescu akkori államfő később váltig tagadta, hogy a bányászok az ő hívására érkeztek volna Bukarestbe. Ugyanakkor Iliescu 1990. június 15-én meghatottan mondott köszönetet a bányászoknak, hogy helyreállították a rendet a fővárosban. /A bányászokat 1990-ben a SRI mozgatta. Bűnvádi eljárás indul két tiszt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2001. január 18.

1990-hez képest 1998-ban 705 ezerrel kevesebb Románia lakossága. A nagy zuhanás 1991 és 1992 között következett be: 396 ezerrel csökkent a lakosságszám. Az előző évtizedek biztatóak voltak. 1965-ben lépte át Románia 19 milliós, 1969-ben a 20, 1974-ben a 21, 1979-ben a 22 milliós határt. Kilenc évnek kellett eltelnie, amíg - ekkor már drasztikus, a Szekuritáté által ellenőrzött formákban - sikerült elérni a 23 milliót. Akkoriban ezt is megünnepelték. Pedig ekkor már volt egy olyan megyéje Romániának - Arad -, ahol 1980 óta folyamatosan negatív volt a természetes szaporulat, és volt egy olyan másik megyéje, Teleorman, ahol 1985-ben -0,1 volt ugyanez a mutató. A folyamatos csökkenés azonban nyilvánvaló. 1992-ben már 19 megyében és Bukarestben is negatívvá vált a természetes szaporulat mutatója. Gagyi József írásában részletezte az ország népességi adatait. Azok a megyék, melyek esetében 1999-ig többen születtek, mint ahányan meghalt: Bákó, Beszterce-Naszód, Galac, Iasi, Máramaros, Neamt, Szucsáva, Vaslui és Erdély északkeleti része. Azok a megyék, melyek a kilencvenes években ingadoznak, hol negatív, hol pozitív a mutatójuk: Botosani, Konstanca, Gorj, Ialomita, Szeben, Vrancea. A harmadik csoport, amelynek a kilencvenes években stabilan csökkent a lakosságszáma, de a mutatójuk csak 1992-ben vagy közvetlenül azután lett negatív: Fehér, Arges, Brassó, Kovászna, Dimbovita, Hargita, Hunyad, Maros, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Vilcea. A negyedik csoport: amelynek már 1990 és 1991-ben negatívba fordult a mutatója: Bihar, Braila, Buzau, Calarasi, Kolozsvár, Dolj, Mehedinti, Olt , Prahova, Temes megyék, Bukarest. Az ötödik csoport: a negatív listavezetők, amelyek 1990 óta, vagy még azelőtt elfoglalták ezt a helyet: Arad, Krassó-Szörény, Giurgiu, Teleorman. - A fentiek alapján megrajzolt ez a térkép nem a történelmi régiók határvonalait mutatja. Igaz, hogy Moldvában még mindig a legpozitívabb a mérleg. A megyék zöme, a harmadik-negyedik csoport, az ország közepe és nyugati része. Az ötödik csoport pedig a déli megyék. - Ebből a szempontból az ország más megosztást mutat, mint amilyent a politikai opciót kirajzoló választási térképekről leolvasható. Nagy meglepetés, hogy nem az erdélyi, hanem, igen egyértelműen, a déli és regáti megyék a listavezetők. Románia lakossága az országnak ezen a részén fogy a legnagyobb ütemben. /Gagyi József: Deficit- térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2001. április 30.

Ápr. 28-án a romániai Nagylak polgármesteri hivatalában Stefan Szuchanszky polgármester házigazdaként várta az Euro Rando 2001 páneurópai gyalogos turista staféta román és magyar résztvevőit. Megjelent a stafétát Arad megyében hordozó öt turistaklub, az aradi, pécskai, nagylaki cserkészek, valamint a Gorj és Hunyad megyei staféta több képviselője. A magyar Nagylakon kulturális előadással, beszédekkel és természetesen büfével folytatódott az ünnepség. Thuróczy Lajos felolvasta a strasbourgi turista világtalálkozó résztvevőihez intézett levelet, és külön köszönetet mondott a romániai turistáknak, akik az Euro Rando 2001-re a romániai turistaösvények felfestésével, rendbehozásával egy fehér foltot tüntettek el Európa gyalogos térképéről. A magyar turisták Nagylakról tovább indultak a stafétabottal. /Román és magyar turisták a két Nagylakon. Átadták az Euro Rando 2001 stafétát. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2001. május 21.

Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője a kisebbségi nyelvek használatáról beszélt. A 20 %-os kisebbségi lakossági arányszám országos szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a magyar nyelv használata is megengedett. Továbbá 308 olyan közigazgatási egység van, amelyben a törvény feltételei mellett a magyar nyelv használható az intézmény keretén belül: tanácsüléseken, ügyvitelben, beadványozásban, hivatalos válaszadásban stb. Fehér megyében 37 helységről van szó, közülük 31-ben a magyar, 4-ben a roma, 2-ben a német nyelv is használható. Arad megyében a 30 helységből 26-ban a magyar, 1-ben a szerb és 4-ben a szlovák is beszélhető. Arges megyében 1 helységben a roma nyelvet is, Bákó megyében 6-ban a magyart, 3-ban a romát is használhatják. Bihar megyében 119-ből a magyar nyelv 95-ben, a roma 13-ban, a német 1-ben nyert polgárjogot, Beszterce-Naszód megyéről már említést tett a lap csütörtöki száma, Botosani-ban 2 helységben a roma, 1-ben az ukrán nyelv használható, Brassóban 28 helységből 24-ben magyarul, egyben roma nyelven, 4-ben németül lehet majd megnyilvánulni, Buzauban 2 helységben kapnak nyelvi jogokt a romák, Krassó-Szörényben 40 helységben roma (6), német (8), ukrán (4), szerb (10), horvát (7), cseh (5) nyelvek jutnak közéleti szerephez, Calarasi-ban 2 helységben a roma. Kolozs megyében 90 helységet érint nyelvileg a törvény, 85-ben a magyarság, 6-ban a roma lakosság javára is. Konstanca megye 12 helységéből 8 a török, 3 a tatár, 1 az orosz kisebbségi nyelveknek ad megnyilvánulási jogot, Kovászna megyében 106 helységben a magyar is polgárjogot nyer. Dambovitában 3 helységben a roma, 1-ben a bolgár nyelv is szerephez jut. Doljban 3 helységben, Giurgiuban 2 helységben, Gorjban 1 helységben a romák, míg Hargita megyében 231 település a magyar és 2 a roma kisebbségnek is kedvez. Hunyad megyében 5 magyar és 1 roma, Ialomitában 2 roma, Iasi-ban 2 roma, Máramarosban 19 magyar, 2 roma, 14 ukrán, Mehedinti-ben 1 magyar, 3 roma, 1 szerb, 2 cseh, Marosban 219 magyar, 28 roma, 5 német, Oltban 1 roma, Parahovában 1 roma, Szatmárban 107 magyar, 2 roma, 6 német, Szilágyban 54 magyar, 4 roma és 4 szlovák, Szeben 4 roma és 12 német, Suceava 3 roma, 23 ukrán, 4 orosz, 6 lengyel, Teleorman 1 roma, Temes 27 magyar, 2 roma, 1 német, 10 ukrán, 14 szerb, 4 szlovák, 2 bolgár, Tulcea 7 ukrán, 9 orosz, 1 görög, Valcea 2, Vrancea 1 roma nyelvet is jogerőre emelő helységgel találkozunk. Három nyelv nyer használati jogot 1 Arad megyei helységben (magyar és szlovák), 5 Bihar megyeiben (2 magyar és roma, 1 magyar és német, 2 magyar és szlovák), 1 Brassó megyeiben (magyar és roma), 1 Kolozs megyeiben (magyar és roma), 1 Hargita megyeiben (magyar és roma), 1 Máaramaros megyeiben (magyar és roma), 18 Maros megyeiben (17 magyar és roma, 1 magyar és német), 5 Szatmár megyeiben (1 magyar és roma, 4 magyar és német), 1 Szilágy megyeiben (magyar és roma), 1 Temes megyeiben (magyar és roma). /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. Szándékunkban áll a jogsértésekről szóló információkat összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2003. december 29.

Újabb újságírót bántalmaztak ismeretlenek Romániában. Szondy Zoltánt, a Hargita Népe című magyar nyelvű lap tényfeltáró újságíróját csíkszeredai lakhelye közelében vasrudakkal bántalmazták, fején és karján súlyos sérüléseket okozva. Az újságírót, aki egy csíkszeredai üzletember alvilági kapcsolatait kutatta, szeptemberben már megtámadták. Akkori támadóinak kilétére azóta sem derült fény. A mostani, különösen súlyos incidens, amely alig két héttel azután történt, hogy brutálisan bántalmaztak egy temesvári újságírót is, a hatóságok tétlenségének, vagyis annak a következménye, hogy nem lépnek fel azok ellen a támadások ellen, amelyek az elmúlt egy évben sorozatosan érték a sajtó munkatársait. A mostani a tizenhatodik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában. Elítélte a romániai újságírókat ért egyre szaporodó támadásokat december elején az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A bukaresti Adevarul szerint a Román Sajtóklub az utóbbi három évben 46 olyan esetet regisztrált, amely alkalmával újságírókat bántalmaztak tettlegesen vagy szóban. Cristian Tudor Popescu, a sajtóklub elnöke szerint a riporterek, operatőrök bántalmazásában a politikusok "járnak az élen", akik a trágár szitkozódástól kezdve a halállal való fenyegetésig semmitől sem riadnak vissza. A felsoroltak közt van Ion Iliescu államfő is, aki tavaly júniusban kijelentette: nem ismer nagyobb szennylapot, mint a Romania Libera. A megyei önkényurak, az úgynevezett SZDP-bárók közül a hírhedt Marian Oprisan (Vrancea) és Nicolae Mischie (Gorj) hurcolják meg rendszeresen a helyi lapok szerkesztőit. /Újabb támadás újságíró ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Karácsony másnapján 13.15-kor, fényes nappal újabb fenyítő akció áldozata volt Szondy Zoltán csíkszeredai tényfeltáró újságíró - jelentette a bukaresti Adevarul napilap, az MTI és az AFP francia hírügynökség. A helyi alvilággal hadakozó riportert tömbház-lakása előtt várták, vasdoronggal ütlegelték arcukat eltakaró egyének. "A bejáratnál három vagy négy egyén várt rám" - mesélte a történteket az Adevarul tudósítójának Szondy Zoltán, akinek a cikkei mindenek előtt a város egyik leggazdagabb emberét, Csibi Istvánt "idegesítették fel". "Átmentem közöttük. Az egyik utánam eredt, és egy fémrúddal fejbe vágott. Próbáltam, amennyire csak tudtam, védekezni. Ennek ellenére többször is fejen ütöttek és a védekezésre felemelt bal karomat is eltalálták. Amikor a zaj hallatára szomszédaim ajtót nyitottak, és kijöttek a lépcsőházba, támadóm kísérőivel együtt elmenekült. Valaki kihívta a mentőket, beszállítottak a sürgősségire. Mindenki megijedt, hiszen bevéreztem az egész lépcsőházat. Szerencsére állapotom nem túl súlyos, bár bal kezemet egyáltalán nem tudom használni, úgy néz ki izomszakadás miatt." Mindez két héttel azután történt, hogy Szondy Zoltánt, az Adevarul napilapot, és - azzal az ürüggyel, hogy az előbbi egyik cikkének nagy részét átvette - a Romániai Magyar Szót perbe fogta Csibi István, akiről azt gyanítják, hogy számos bűncselekmény - emberek megveretése, erőszakos fogva tartása, gépkocsik felgyújtása stb. - van a háta mögött. Tettei és a hatóságok cinkos magatartása egyébként dec. 9-én parlamenti interpelláció témája is volt. Ráduly Róbert Kálmán csíki képviselő, aki egyébként maga is szemtanúja volt a Csibi irányította társaság egyik törvénysértő akciójának, számon kérte Ioan Rus belügyminisztertől azt a gyanús viszonyulást, amelyet beosztottjai, és nemcsak azok tanúsítanak az ügyben. /Csíkszeredában tovább tart a terror. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2005. március 21.

Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2005. július 4.

Az esőzések Románia déli megyéiben okozták a legnagyobb kárt. Arad, Krassó-Szörény, Arges, DamboviTa, Dolj, Giurgiu, Gorj, Olt, Teleorman, Konstanca és Valcea megyében mintegy kétezer gazdaságot, 250 házat, 42 kilométer megyei utat, 19 kilométer községi utat, valamint több hidat is tönkretett a kiadós esőzés. Olt megyében két áldozatot követelt az árvíz, egy ötvenéves nő megfulladt, míg egy kisgyereket eltűntnek nyilvánítottak. /Ismét árvíz pusztít Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2005. július 4.

2006. január 28.

Traian Basescunak a nemzeti kisebbségekkel és az autonómiával kapcsolatos nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy államfőnek nem e kérdéskör szakavatott ismerőinek a tanácsát kéri ki, mielőtt ezekről a témákról nyilatkozik – vélekedett Eckstein-Kovács Péter szenátor. Ez derül ki Basescu legutóbbi cinikus megjegyzéseiből is, az államfő Strasbourgban kijelentette, senki sem kérheti számon a jelenlegi román vezetésen a kisebbségi törvény hiányosságait, hiszen Európában sincs „lemásolható” modell e kérdés rendezésére. Eckstein az államfő figyelmébe ajánlotta a finnországi svédek autonómiájáról szóló bibliográfiát. Finnország azon részein ugyanis, ahol a svéd lakosság többségben van, az egyetlen hivatalos nyelv a svéd, egyes felsőoktatási intézmények oktatási nyelve pedig csakis a svéd. Hiba volt az az államfői kijelentés is – mondta a szenátor – amely párhuzamba állította a romániai magyarok és a magyarországi románok helyzetét. Eckstein szerint a magyarországi románok épp elég joggal rendelkeznek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett, autonómiáról szóló kerekasztal-beszélgetést Eckstein-Kovács Péter jó kezdetnek tartja. Az a tény, hogy az RMDSZ is képviseltette magát a megbeszélésen, az RMDSZ-nek a kérdés iránti nyitottságát bizonyítja. A szenátor kommentálta Mircea Geoana SZDP-elnök azon kijelentését is, miszerint Sepsiszentgyörgyön szenátori irodát nyitna. Csak abban a megyében lehet egy szenátornak, képviselőnek irodája, ahol az illető mandátumát nyerte. A Gorj megyei Geoana tehát nem jogosult arra, hogy irodát nyisson Székelyföldön. /Nagy-Hintós Diana: Félrevezetik Basescut autonómia-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2006. május 30.

Bukarestben immár az első kerületben is vesztegzárat hirdettek, miután a hét végén ott is madárinfluenza-gócpontra bukkantak. Az állatjárvány az elmúlt napokban kiterjedt Iasi, Gorj és Arges megyékre is. Maros megyében legutóbb Mezőkirályfalván ütötte fel fejét a fertőzés. Fehér megyében Lodormányban szintén megjelent a H5-ös vírus. /Újabb fertőzésgócok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

lapozás: 1-13