Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 464 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 451-464

Helymutató: Gyergyó

2003. május 26.

Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2003. június 12.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ bölcsészeti szakosztálya máj. 23-24-én Gyergyószentmiklóson tartotta vándorgyűlését. Az elhangzott 42 előadás változatos képet nyújtott mindabból, ami a szakosztály kutatói műhelyeiben zajlik. A megnyitón dr. Egyed Ákos, az EME elnöke beszédében kiemelte, hogy Székelyföld történelme része az egyetemes magyar történelemnek, amely gazdagította a magyar történelmi hagyományokat. Kitért arra, hogy a tudományművelés terén új helyzetben vannak: 1990 után öt alkotóműhely létesült. AZ EME tehát nincs monopolhelyzetben, mint régen, ezért feladatának tekinti, hogy együttműködjön a többi tudományos műhellyel. Különösen fontos, hogy Székelyföld együttműködjön Kolozsvárral. A vándorgyűlés szervezője, dr. Garda Dezső képviselő, az EME gyergyószentmiklósi fiókegyesületének elnöke elmondta, hogy a vándorgyűléssel az EME helyi fiókegyesületének egyéves fennállását ünnepelték. 2002. máj. 23-án megszervezték a gyergyói népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját, amelyen akkor is jelen volt Egyed Ákos. Garda Dezső Egyed Ákos rokonszenves törekvése, hogy véget vessen a Kolozsvár-központúságnak, és bekapcsolja az EME munkájába Székelyföldet is. Garda Dezső már régóta javasolta, hogy az EME rendezzen vándorgyűléseket Székelyföldön. Ezt a javaslatát az EME előző elnöke nem fogadta el, de Egyed Ákos elnök örömmel fogadta a kezdeményezést. /Barabás István: "Mentsük és fejlesszük tovább értékeinket". Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyószentmiklósi vándorgyűlése. = A Hét (Bukarest), jún. 12./

2003. június 30.

Gyergyócsomafalván idén is a búcsúnap előtt, jún. 28-án tartotta rendes évi ülését a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF). A hetedszerre összehívott plenáris ülésnek Gyergyócsomafalva az idők sodrában - múltra támaszkodó jövőkeresés címet adták a szervezők. A fórum központi témáját az ez alkalomra megjelent, Rokaly József Ezüstgyopár-díjas történelemtanár által összeállított falumonográfia szolgáltatta. Borsos Géza CSÉF-elnök a témaválasztással kapcsolatosan elmondta: mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység megmaradásáért folyó küzdelemben egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek önbizalmának, kezdeményezőkészségének. Borsos szerint a közösségi múltra való figyelés, a helyi és elszármazott értelmiség szerepe szintén meghatározó ebben a folyamatban. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, a fórum védnöke által tartott megnyitóbeszéd után Balázs József és Rokaly József tanár, ifj. Köllő Miklós műépítész, Kis Portik Irén néprajzkutató és a Dány testvértelepülésről érkező Kemecziné Kozák Elvira történész előadásait hallgathatták meg a résztvevők. A Köllő Miklós Általános Iskolában zajló fórumot követően a Borsos Miklós Emlékháznál koszorúztak a jelen lévő CSÉF-tagok, önkormányzati képviselők és a testvértelepülések küldöttei, a gyergyói-medencei fiatal értelmiségiekből álló Belcanto kamarakórus pedig hangversenyt tartott. /Gergely Edit: Értelmiségiek a megmaradásért . = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

2003. július 1.

Jún. 28-án immár 7. alkalommal szervezték meg a Gyergyócsomafalvi Értelmiségi Fórumot a községben született értelmiségiek számára. Az idén a csomafalvi születésű, Csíkszeredában élő ifj. Köllő Miklós műépítész előadása váltott ki nagy érdeklődést. Bemutatták a falu nagy lélegzetű monográfiája első kötetét. Rokaly József, a Gyergyószentmiklóson tevékenykedő történelemtanár három esztendő kutatásainak egy részét tette most közkinccsé a Mark House Kft.-nek köszönhetően. A 336 oldalas első kötet 1567-től 1918-ig vezeti el az olvasót Gyergyócsomafalva történetében. A napot a gyergyói festők Szárhegyen készült képeinek válogatásából nyitott kiállítással zárták. /Bajna György: Csomafalvi Értelmiségi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2003. július 11.

A Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskola a 2003-2004-es tanévben is indít évfolyamot mind idegenforgalmi, mind a térképészeti szakon - jelezte dr. Dombay István egyetemi adjunktus, a főiskola aligazgatója. Felvételi vizsga nincs, a felvétel egyetlen kritériuma az érettségin elért átlag. Az idegenforgalom magyar tagozatán 22 állami és 20 tandíjas hely van, míg a földmérés magyar tagozatán 20 állami és 10 tandíjas hely. A tandíj a tanévre 300 euró, amit négy részletben lehet befizetni. Az idén a magyar és román szakon összesen 84-en végeztek, az államvizsga a diákok felének sikerült. Az idegenforgalom-szakon végezettek iránt érdeklődtek cégek, turisztikai irodák. Sok fiatal tanársegéd van Gyergyószentmiklóson, mindegyik doktorandus. Dombay vezetésével, a minisztériummal közösen a kidolgozták a Gyilkos-tó turisztikai település rövid- és középfokú fejlesztési stratégiáját. Az idei végzősök közül két hallgató a földmérő szakról elkészítette a Csíky-kert nagyon részletes térképét. /Gál Éva Emese: Helyek a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2003. július 11.

Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2003. július 14.

A győri Regió Art Kiadó gondozásában megjelent Murádin Jenő művészettörténész Gyergyó művészeti topográfiája című könyve. A kiadvány rövid történelmi áttekintés után a gyergyói tájat - ismereteink szerint - először megfestő Szathmári Pap Károlytól a gyergyói születésű Köllő Miklóson és Siklódy Lőrincen át, a műgyűjtő Gál család bemutatásáig veszi számba a vidék képzőművészeti vonatkozású emlékeit. Külön fejezetet szentelt Nagy István festőútjaira, majd Karácsony Jánosról, az első, életét végig Gyergyóban eltöltő festőről rajzolt képet. /(Bajna György): Újabb kiadvány a gyergyói képzőművészetről. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

2003. július 14.

2003. július 20.

Tíz évvel ezelőtt Bálint Lajos akkori gyulafehérvári érsek kezdeményezésére indult az erdélyi mezőgazdaság fellendítését célzó program, a Caritas-szervezet szerves részévé alakulva. Gyergyószentmiklóson mintagazdaság alakult, gépkörök szerveződtek, a gazdák munkáját segítendő, a házi gazdaságokat fellendítendő képzési program indult. Mindezt ünnepelték Gyergyóban júl. 10-11-én a szép számban összegyűlt hazaiak, a programokban részt vevő fiatal gazdák, a külföldi támogatók és vendégek. /Bm: Tíz éves a Caritas mezőgazdasági részlege. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 20./

2003. július 25.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen szó esett a székelyföldi gazdasági régió esélyeiről, az egyház és a politika viszonyáról. A székelyföldi régió gazdasági életképességéről Bodó Barna politológus, a BBTE adjunktusa, Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő, Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány ügyvezető elnöke, Kolumbán Gábor, a csíkszeredai Sapientia tanára és Bakk Miklós politológus beszélt. Ráduly Róbert szerint nem lehet még eldönteni, Székelyföld gazdasági szempontból működőképes régió lenne-e. Hajdó Csaba arra figyelmeztetett, hogy a székelyföldi régió létrehozásának egyik legfontosabb politikai feltétele az, hogy megegyezés szülessen a térség románsága és a többségi magyarság között. Demeter János a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrejöttének szükségességét vázolta. Kolumbán Gábor nagy gondnak vélte, hogy a Székelyföldön élő embereknek nincs meg az a hivatástudatuk, amellyel a 17. és 18. században a székelyek még rendelkeztek. Az egyik legizgalmasabb kérdés az volt, hogy kell-e a régiónak egy erős központ, és ha kell, hol legyen az. Marosvásárhely is aspirálhat erre a szerepre, jóllehet e város és Maros megye székely része igazából még nem döntötte el, hova akar tartozni. Kolumbán szerint a kérdésbe az autópálya is beleszólhat, amely - ha a most tervezett nyomvonalon épül meg - Sepsiszentgyörgyöt, illetve az Udvarhely-Székelykeresztúr térséget részesíti előnyben, és Csíkot, illetve Gyergyót hátráltatja majd. Az előadók úgy értékelték, az RMDSZ jelenlegi politikai stílusa és stratégiája nem alkalmas arra, hogy megszülessen egy - a székelyföldi régió kialakítását célzó - politikai terv és menetrend. Az egyházi értékek és javak címen szervezett vita során abban egyetértettek a résztvevők, hogy az egyháznak részt kell vállalnia a politikában. Szabó Árpád unitárius egyházfő úgy vélte, csak egy nemzethez tartozás által lehet ember lenni. A legnagyobb tapsot Tőkéczki László politológus aratta, aki úgy vélte, a tökéletes szabadság mindig az erősek diktatúráját eredményezi. A politológus szerint az az egyház, amelyik nem politizál, átengedi a terepet az egyházellenes politikai tényezőknek. Tőkéczki László szerint az Európai Uniónak még 15-20 éve van, azután felbomlik. - Azok a közösségek, amelyekben a tagok csak az előnyöket nézik, és az áldozatokra nem vállalkoznak, előbb-utóbb felbomlanak, érvelt Tőkéczki. Az újak belépési és felzárkóztatási költségeit senki nem akarja vállalni. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Taps és zápor a Tusványoson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2003. július 31.

l. 31-én az idei 30., és az - 1994 óta - 500. lapszámot ünnepelheti a kis gyergyószentmiklósi szerkesztőcsapat. A népszerű Gyergyói Kisújság közéleti hetilapot nem csak a medence településeiben lakók vehetik kezükbe hétről hétre, hanem a világhálón is olvasható. (Bajna György): Az 500. Gyergyói Kisújság. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

2003. augusztus 25.

Galócás ünnepelt: aug. 14-én emlékművet avattak, 15-én pedig fölszentelték a galócási magyarság új római katolikus templomát. A Gyergyói Kisújság legfrissebb számában Gergyely Géza Megvalósult a galócásiak régi álma címmel részletesen írt mindkét eseményről: az emlékművet a kommunista rendszer két áldozata, Ábrahám Árpád és Lőrincz János Raymond emlékére emelték. Ábrahám Árpád 1939-1940-ben teljesített papi szolgálatot Gyergyóhodoson és Galócáson, 1957-ben tartóztatták le, majd 1958. szeptember 1-jén végezték ki a zsilávai börtönben, mert "csatlakozott ahhoz az ellenállási mozgalomhoz, amely Temesvárról indult a Szoboszlai Aladár irányításával". A katonai szolgálatot teljesítő Lőrincz Jánost 1989. dec. 27-én gyilkolták meg Brailában. Gergely Géza cikkében azt is megemlíti, hogy a kiskatona tragédiájáról a Romániai Magyar Szó 1990. ápr. 6-án adott hírt. A nyitott történelemkönyvet ábrázoló emlékmű két alapján a két áldozat fényképe, s alatta felirat: "Beteg rendszer és beteg ember halálos áldozata". Az aug. 15-én a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt katolikus templom alapköveit 2001. jún. 17-én szentelte meg Tamás József segédpüspök, fölépítése bel- és külföldi támogatásokból és a galócási katolikus hívek összefogásával valósult meg. "Ez a közösség bebizonyította, hogy életképes. Élni akar, tehát élni fog! 225 személy dolgozott itt 3500 munkanapot díjtalanul. Ennek a teljesítménynek több mint 15%-át nők végezték." - írja a templomépítésről Gergely Géza. A csaknem 3000 lelket számláló Galócáson 700 római katolikus él, a község plébánosa Salamon József. /Új katolikus templom Galócáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2003. augusztus 30.

Gyergyószentmiklóson aug. 30-tól szept. 7-ig tart a Kisebbségi Színházak Kollokviuma, amelyen összesen tizenkét erdélyi társulat lép fel. A gyergyói rendezvény jogutódja a nyolcvanas években beszüntetett Sepsiszentgyörgyi Színházi Kollokviumnak, ezt élesztették újjá a szervezők 2001-ben. Szabó Tibor, a főszervező Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió művészeti vezetője elmondta, a fesztivál felélesztésének ötlete Zsehránszky Istvántól származik. /Köllő Katalin: Ma nyitja meg kapuit a Színházi Kollokvium. Kisebbségi színházak seregszemléje Gyergyóban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2003. augusztus 30.

2003. szeptember 1.

Aug. 30-án kezdődött a Kisebbségi Színházak Kollokviuma Gyergyószentmiklóson. Szabó Tibor, a fesztivál igazgatója megnyitotta a rendezvényt, majd a nemrégiben elhunyt Bocsárdi Angi Gabriellára, a Figura Színház névadó és alapító tagjára emlékeztek. A 42 éves korában eltávozott színésznő az utóbbi években a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja volt. Kolozsi Kilián, a Figura Színház új igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Zsehránszky Istvánnak, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala igazgatójának nagy része van abban, hogy újraélesztették a nyolcvanas évek elején beszüntetett kollokviumot. /Köllő Katalin: Együtt játszani mindig öröm. Színházi találkozó Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Elkezdődött a kisebbségi színházak gyergyói seregszemléje. A tárca a kilátásba helyezett összegnél 200 millióval kevesebbet folyósít a rendezvénynek. Zsehránszky megjegyezte: véget kellene érnie ama áldatlan állapotnak, hogy az anyagiak határozzák meg egy kulturális rendezvény hangulatát.A megnyitóünnepség után Dürrenmatt Egy magánbank története című fekete komédiáját jiddisül mutatta be a bukaresti Állami Zsidó Színház. /Gergely Edit: Fekete szombat, görög vasárnap. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1

2003. szeptember 2.

Kisvárda szűk volt színházainknak, és Gyergyó csak egy fokkal jobb: itt hazai pályán szorongunk - indítja írását Zsehránszky István zsűritag a Gyergyói Kisújság által Kollokvium címmel megjelentetett kiadványban. A kollokviumot támogató Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának igazgatója rámutat: a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a gyergyószentmiklósi seregszemle közötti hasonlat más tekintetben is érvényes. "Magyarország Kisvárdával két legyet akar ütni egy csapásra: csokorba gyűjti a kisebbségben működő magyar színházakat, és versenyt mímel a támogatás leosztásához. Másrészt e seregszemlével jelentős kulturális eseményt teremt egy Isten háta mögötti vidéken" - vélekedik Zsehránszky.A vitába szállók - rendezők, színészek, egykori színházigazgatók - leginkább azt fájlalták: a Kollokvium-szerű rendezvényeken - a 90-es évek elejétől már Kisvárdán is - alig egy napot töltenek a meghívott társulatok, s így az intézmények között nem jönnek létre kapcsolatok. /Gergely Edit: Gyergyószentmiklós Erdély Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2003. szeptember 2.

A Gyergyói-medence legnagyobb települése Gyergyószentmiklós. Első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből való. Hodgyai Géza vállalkozó, aki egy személyben birtokolja az Új Kelet című helyi hetilapot, működteti a csíki és szentmiklósi Mix Fm rádiókat, valamint idéntől a helyi Extra Rádiót, megvásárolta a helyi tévéstúdiót is. Hodgyai a nyár eleji tisztújításkor Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus és Garda Dezső parlamenti képviselő riválisaként megpályázta az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de a szavazáson mindössze nyolc voksot tudott összegyűjteni. Dézsi segítette, hogy Hodgyait legyen az RMDSZ területi szervezetének gazdasági alelnöke. Hodgyait erős politikai ambíciók fűtik. Rátette a kezét a helyi médiára. Tény, hogy a tizedik évfolyamába lépett, augusztus elején 500. megjelenését ünneplő Gyergyói Kisújságot leszámítva ma sehol sem közölhetők egy bizonyos csoportosulás, klikk politikai és gazdasági érdekeivel ütköző vélemények. Hodgyai megvette a helyt tévéstúdiót, a TVS-t, ezután botrányos körülmények között távozásra kényszerítették a stúdió régi szerkesztőségét. Erről Hodgyai így nyilatkozott: "Miután az első hét végére alábbhagyott a unkakedv, s igényes adások helyett egy követeléslistát tettek elém, amibe nem egyezhettem bele, nem engedhettem meg, hogy adásba menjen egy olyan anyag, amiben a tények ismertetése nélkül elköszön a stáb" (Új Kelet, 1993. július 17-23., 29. szám). A régi stáb tagjai arra hivatkozva, hogy jórészt saját felszereléseikkel dolgoztak, használati díjat követeltek az új tulajdonostól. Ehelyett kétheti fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de a leginkább azt kifogásolják, hogy a bő évtizedig szolgált gyergyói nézőktől való elbúcsúzás lehetőségétől is megfosztotta őket az új tulajdonos. Azóta szünetel a helyi tévéadás Gyergyószentmiklóson. Hodgyai jelenleg új stáb összeállításán dolgozik. A felmondott stáb fórumon ismertette a lakossággal egy új stúdió beindítására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel párhuzamosan támogató aláírások gyűjtésébe kezdtek: rövid idő alatt közel háromezren látták el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Reményeik szerint már e hónap folyamán beindulhat az újjászületett helyi televízió. Gyergyószentmiklósnak 21 ezer lakosa van, háromezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban, mintegy 88 százalékuk magyar. A cigány lakosság létszáma a becslések szerint közel másfél ezer, közülük alig hatszáz mondhatja magát hivatalosan is szentmiklósi illetőségűnek. A 2000-es helyhatósági választásokkor nagy feltűnést keltett, hogy kilenc, az RMDSZ felső vezetőségének politikájával azonosulni nem tudó magyar jelölt a liberálisok (NLP) listáján indulva jutott be Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzati testületbe. Az érintettek kényszermegoldásként vállalták e lépést, mivel a választási törvény nem biztosít a pártlistán indulókkal egyenlő esélyt a függetleneknek. Ezzel azonban kimerült minden kapcsolatuk a liberálisokkal. Kercsó Attila 2001-től tölti be az alpolgármesteri tisztséget. Jól menő vállalkozását cserélte fel a közösségért folytatott munkával. Mint mondta, igen megbánta, hogy elvállalta, mert a rá osztott feladatok mellé nem rendelték oda a megfelelő pénzösszegeket. Négy beadványt is megfogalmazott, de Pál Árpád polgármester még csak válaszra sem méltatta. Az alpolgármester feladatai közé tartozik a városgazdálkodás talán legnehezebb szektora, az úthálózat karbantartása is. Az idén már 700 millió lej értékben végeztek munkálatokat, ebből mindössze 400-at fizettek ki, a többivel még adósak a kivitelezőnek. Aszfaltozásra már 7-8 esztendeje nincs elég pénz, többnyire csak a kátyúk betömésére futja. Gyergyószentmiklós utcáinak 70 százaléka ma is földút, kavicsozásra 50 esztendeje nem került sor, idén sikerült a Felszeg utcáit kijavítani. A Figura Stúdió Színház, a város legjelentősebb kulturális intézménye az idők során fogalommá vált. A társulat fennállása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat igyekszik a maga szűk lehetőségei szerint támogatni, de az korántsem elég a zavartalan működéshez. Szabó Tibor hét esztendeig közmegelégedésre töltötte be a tisztséget, s egyesek szerint továbbra is ő lenne az igazgató, ha Nagy István, a polgármesteri hivatal jegyzője különböző paragrafusokat használva ürügyként, meg nem fúrja. A jövő esztendő végére teljesen kiépülhet a Hargita megyei gázszolgáltatói hálózat. Eszerint Gyergyószentmiklósra is eljuthat a gáz, megoldódhat a gázfűtés, vége szakadhat annak az évenként ismétlődő helyzetnek, hogy márciusra elfogy az üzemanyag, s az utánpótlás megérkezéséig a tömbházlakók napokig fűtés nélkül maradnak. /Szentgyörgyi László: Város a Piricske lábánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

2003. szeptember 2.

2003. szeptember 9.

Az erdőterületek volt tulajdonosainak ügyintézési nehézségeire hívta fel a figyelmet szept. 8-i sajtótájékoztatóján Garda Dezső képviselő. Szerinte több esetben éppen az RMDSZ-es honatyák gátolják az erdőterületek visszaszolgáltatását. Három éve valóságos irtóhadjárat indult az erdők ellen Gyergyóban - jellemezte a gyors ütemben zajló kitermelést a képviselő. Mint elmondta, Hargita megyében riasztó méreteket öltött a falopás. /Balázs Ildikó: Erdőtulajdonosok kálváriája. Garda: az RMDSZ is gátolja a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

2003. szeptember 9.

Befejeződött Gyergyószentmiklóson a színházak találkozója. Bocsárdi László /Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy/ szerint szükséges a gyergyószentmiklósi színpad megfelelő felszerelésére, mert akkor nagyon alkalmas lenne a legigényesebb darabok eljátszására is. Úgy látja, Gyergyó igen alkalmas hely arra, hogy itt legyen a jövőben is a találkozó, a kollokvium. Kötő József, a zsűri tagja szerint természetes, hogy szükség van a kollokviumra. Egy egészséges színházi élet feltételezi annak a szellemi fórumnak, műhelynek a meglétét, ahol meg lehet beszélni a szakma gondjait. Szerinte ennek versenyjellegűnek kell lennie, mert a verseny mindig biztosít egy értékteremtő, értékrend-kialakító törekvést. Gyergyóban megteremthetők a feltéteke ahhoz, hogy a jövőben is itt legyen a találkozó. Parászka Miklós (Csíki Játékszín) szerint kapkodva és takaréklángon megvalósított fesztivált láttak, nem kollokviumot. Szükség van arra, hogy az erdélyi magyar színház vonjon össze szellemi energiákat, találja ki az arculatát, a lebonyolító hatóságát és azt a finanszírozási rendszert, ami időben megteremtené a szakmai rendezvény körülményeit. Ő a műhelymunkára, a találkozójellegre fektetné a fő hangsúlyt. Zsehránszky István, a zsűri tagja úgy érzi, a lehetőségek szerinti maximumot hozták ki ebből a rendezvényből. A jövőben nagyobb anyagi keretek kellenek. Eddig egy vasat nem kaptak a Művelődési Minisztériumtól, amely tulajdonképpen a gazdája kellene legyen a rendezvénynek. Gyergyószentmiklósnak rendbe kellene tenni a színházi termet. Sepsiszentgyörgyön minden előadás előtt megostromolták a színházat a nézők. Itt viszont a terem igazából 2-3 alkalommal telt meg a kollokvium ideje alatt. Szabó Tibor, a rendezvény igazgatója kiemelte, a rendezvényre költött 810 millió teljesen Gyergyón kívüli forrásokból jött össze. Gyergyószentmiklóson helye van e rendezvénynek. /Bajna György: Mi maradt a taps után? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

2003. szeptember 9.

2003. szeptember 11.

Az idén is, miként több mint egy évtizede minden évben, szept. 7-én összegyűltek a gyergyószentmiklósiak a Gac oldalon álló emlékmű keresztjénél, hogy megemlékezzenek 159 ártatlan élet kioltásáról, az 1944. szept. 7-én ezen a domboldalon álmukban legyilkolt székesfehérvári kiskatonákról, kiknek maradványit itt hantolták el a gyergyóiak. Az egybegyűltek idén először emlékeztek meg arról is, hogy az orosz hadsereg bevonulásakor 384 felszegi gazdaság égett le, 10 civil gyergyói halt meg. /Megemlékezés a kiáltó keresztnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2003. szeptember 27.

Az RMDSZ Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa szeptemberi ülése alkalmával Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT) nevében megkérte a küldötteket, hogy a közösségi együttakarás és a cselekvési egység alátámasztása érdekében foglaljanak állást a területi autonómia és a kettős állampolgárság kérdésében. Állásfoglalásuk ismertetését szept. 26-ra tervezték. A szept. 26-i válaszadás azonban elmaradt, mivel a TKT-tagok távolmaradása miatt nem tartottak küldöttgyűlést. Ellenben ugyanezen a napon Gyergyószentmiklóson dr. Csapó József Székelyföld - igény és cselekvés címmel ismertette a célkitűzések elérhetőségének útját. Előadását kötetlen beszélgetés követte. /Bajna György: Székelyföld - igény és cselekvés. Dr. Csapó József előadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2003. szeptember 28.

A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon vendégszeretetét élvezi szeptember közepétől tíz napig tíz marosvásárhelyi szociálpedagógus-hallgató. Önkéntes munkát végeznek különféle Gyergyó-vidéki karitatív szervezeteknél (CIMAS, öregotthon, árvaház, fogyatékos óvoda stb.), ők a Caritas jövőbeli munkatársai. /Önkéntesek Gyergyóban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./

2003. szeptember 30.

Az erdők jogos tulajdonosainak visszaadása nem halad úgy, ahogy kellene, sem az állami, sem a magánerdők kitermelése nem történik mindenütt a törvényes előírások szerint. Nemrégiben parlamenti kivizsgáló bizottság járta be Hargita megye északi tájainak erdőit. Garda Dezső képviselő, a bizottság tagja összegezte a tapasztalatokat. Jelentősek az erdőlopások. Az egykori tulajdonosoknak legtöbbször nem az ősi helyen osztották ki a fás területeket, hanem kimértek nekik egy csutakos részt, és amikor nem voltak megelégedve mindezzel, a helyi rendőrséggel megfenyegették őket. Ugyanakkor egész erdőrészeket irtottak ki, s e törvénytelenségek fedezésére az állami erdőgazdálkodás számlatömbjeit használták. E vidéken egy szűk csoport tartja kezében a hatalmat, s nemegyszer megtörtént, hogy a fatolvajok kiirtották mások erdeit, s legjobb esetben a tulajdonos az érték alig néhány százalékát, zsebpénzt kapott. És azt állították a kárvallottak, hogy ha mertek emiatt szólni, a kivizsgálást végző intézmények - rendőrség, ügyészség, bíróság - azoknak adtak igazat, akik gazdagabbak és hatalomközelben voltak. Gyergyó vidékén a helyi földosztó bizottság tagjai - többségben RMDSZ-es magyarok - nem akarják birtokba helyezni a jogos tulajdonosokat. Megsokasodtak az erdőlopások.A helyi rendőrparancsnok Garda képviselőről azt állította, hogy szélsőséges nacionalista, fasiszta, ezért a 90 százalékban románokból álló parlamenti bizottság a további kivizsgálást leállította. Garda nem hagyott fel az igazság kiderítésével, az idén újból parlamenti bizottság járhatott a vidéken. Ők újra elkaptuk a fatolvajokat, a rendőrség nem volt képes erre. Azért, hogy eltüntessék a lopás nyomait, meggyújtották a csutakokat. Azonban a friss ültetvények is a lángok martalékaivá lettek az idei tavaszon. A tetteseket a rendőrség nem tudta azonosítani, annak ellenére, hogy az emberek tudják a tolvajok nevét. A helyi vezetők megígérték, hogy egy hónapon belül megoldják azoknak a helyzetét, akik csutakot kaptak vissza. Azóta eltelt több hónap, de eddig minden maradt a régiben, hallani sem akarnak arról, hogy a kárvallottakat kártalanítsák. /Román Győző: Fa helyett csutak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./

2003. október 6.

Kilépett az RMDSZ-ből két gyergyói választmányi tag: Vadász-Szatmári István és Szőcs László. A kilépők nyilvános tiltakozásnak szánják döntésüket az RMDSZ csúcsvezetése által folytatott politika ellen. Vadász-Szatmári István - aki alapítótagként 90 óta tevékenykedik az RMDSZ-ben - elmondta, hogy az RMDSZ alapszabálya tartalmazza az autonómia fontosságát, melyet viszont az RMDSZ csúcsvezetése nem vállal fel. "Rokaly József kilépése volt a kezdet, ám a kilépések sora folytatódni fog" - tette hozzá Vadász-Szatmári. /Gergely Edit: Felszámolták a kétlakiságot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 13.

A Gyergyói-medence településein okt. 12-én megtartották a települési székely tanácsok megválasztását és a széki küldöttek kijelölését. A hatalom, de az RMDSZ sem nézi jó szemmel e polgári szervezkedést. Gyergyószentmiklóson okt. 11-én civil ruhás rendőr igazoltatta a szórólapokat terjesztő Madaras Szilárd fizika-informatika tanárt, majd a helyszínre hívott egy szintén civil ruhás járőrt, aki elkobozta a megmaradt néhány szórólapot. Okt. 12-én a legnagyobb létszámban Gyergyóalfaluban gyűltek össze, ahol mintegy 400-an nyilvánították ki óhajukat az önrendelkezésre, a legkevesebben Gyergyóremetén, ahol emiatt elnapolták a választást. Kilyénfalván Gáll Endrét, Csomafalván Köllő Gábort, Alfaluban Török Évát, Ditróban ifj. Simon Sándort, Szárhegyen Kolcsár Gézát, Gyergyószentmiklóson Rokaly Józsefet választották meg a települési tanács elnökévé. /(Bajna György): Gyergyóremetén elnapolták a választást. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2003. október 18.

Megjelent Murádin Jenő Gyergyó művészeti topográfiája /Régió Art Kiadó, Győr, 2003/ című munkája. "Szerény kísérlet egy művészeti tájmonográfia megírására" - véli szerzője. Murádin Jenőt az ismeretlenség varázsa vonzotta, hogy ennek a művészeti szempontból kevésbé felkutatott, tájföldrajzi és etnográfiai vonatkozásban jól körülhatárolható vidéknek a hagyományait, múltját vizsgálat tárgyává tegye. Bemutatta azokat az alkotókat, Szathmári Pap Károlytól Karácsony Jánosig, akik művészi tevékenységükkel maradandó értékeket hagytak az utókorra. Részletesen foglalkozott a szobrász Köllő Miklós életútjának ismertetésével és "a székelység legjelentősebb 20. századi festőjével", Nagy Istvánnal. /Németh Júlia: "Gyergyónak szép tere". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 451-464