Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 464 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 451-464

Helymutató: Gyergyó

1999. január 18.

Jan. 12-én Gyergyószentmiklóson megtartották a II. Civil Fórumot, az Esély Alapítvány szervezésében, amelyen 17 civil szervezet képviseltette magát a Gyergyó-medencéből. Elhatározták, hogy megszervezik a Nyári Civil Napot, amelyen a civil szervezetek bemutatják tevékenységüket a lakosságnak. A résztvevők megegyeztek abban, hogy havonta újságrészt igényelnek a helyi Gyergyói Kisújság hasábjain saját beszámolóik közlésére. /II. Civil Fórum Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1999. február 3.

Radu Vasile miniszterelnök a múlt héten négy napos hivatalos látogatást tett Németországban. Látogatása azért is jelentős, mert 1990 óta egyetlen román miniszterelnöknek sem sikerült elérnie, hogy hivatalos meghívást kapjon Németországba. Bonnban Gerhard Schröder kancellár, Joschka Fischer külügyminiszter is fogadta a román delegációt. Radu Vasile miniszterelnök támogatást kért a romániai integrációs törekvések számára. A német vezetők támogatásukról biztosították a román felet. A román kormány-küldöttség üzletemberekkel tárgyalt, legnagyobb reményt a Siemens konszern, a Krauss Maffei Társaság /tankgyártás/ és az Eurocopter /repülőgépgyártó/ keltette. Emil Constantinescu elnök pedig nyolcórás látogatást tett Németországban, Aachenben járt, az Aacheni Dóm Alapítvány alakuló ülésén. /Ferencz Zsuzsanna: Külön-külön Németországban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 3-9./

1999. február 8.

A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ vendége volt febr. 8-án dr. Jakab Gyula geológus, akinek 1998-ban jelent meg könyve a ditrói tömzsről. /Rendhagyó irodalmi kör. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 10./

1999. február 10.

Ma ötéves a Gyergyói Kisújság, olvasható a hetilap címoldalán. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 10./ 1994. febr. 10.- 1996-ig Gyergyói Synten Minden címen jelent meg, azóta: Gyergyói Kisújság

1999. március 5.

Megjelent a Gyergyói Gamma Hír /Gyergyószentmiklós/ hetilap utóda, az Új Kelet első száma. A vezércikkben Lukács János arról tájékoztatott, hogy a kiadvány Felcsík falvaiban is kapható lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1999. március 10.

Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában tartották meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő körzeti szakaszát, hét iskola versenyzői gyűltek össze. A vetélkedőt az Erdélyi Nyelvművelő Társaság hirdeti meg évek óta. /Lőrincz Erzsébet: Az anyanyelv ünnepe. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 10-16./

1999. március 17.

Az 1989-es decemberi események után a Securitate-t hozzárendelték a hadsereghez, az archívumuk is a hadsereghez került. Az 1990-ben megalakult első hírszolgálat a Belügyminisztériumhoz tartozott, 0215 volt a neve, a bukarestiek egyszerűen negyedháromnak hívták. Az 1990-es marosvásárhelyi események után megjelent az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/. Cornel Ivanciuc kijelentette: "Most már tudjuk, hogy a Fekete Március ürügy volt arra, hogy igazolja a titkosszolgálat szükségességét." Bebizonyosodott, hogy az SRI már 1990 januárjában megkezdte működését. A Szekuritáténak hat alegysége volt: az első a politikai rendőrség, amely a másként gondolkodókat, az emigránsokat és a magyarokat figyelte. A kettes számú a gazdasági ügyekkel foglalkozott, a harmadik feladata a kémelhárítás volt. Ezeket ma gyakorlatilag az SRI és a SIE /kémelhárítási szolgálat/ egyesíti. A szeku negyedik alegysége a hadsereget ellenőrizte, ebből alakult meg a katonai hírszerző szolgálat. A régi ötös alegység volt Ceausescu hírhedt testőrsége - ez volt a mai SPP /testőrszolgálat/ elődje. A hatos számú a különleges bűnügyekkel foglalkozott, ma van a Belügyminisztériumnak egy hasonló egysége, amely a fegyházakat ellenőrzi. - Ezután gomba módra szaporodtak a titkosszolgálatok, 1996-ra már kilenc volt belőlük. Három közülük /SRI, SIE és SPP/ önálló, a többi különböző minisztériumok fennhatósága alatt áll. - 1998-ban a cigarettával összefüggő korrupciós ügy után a 0215-ös titkosszolgálatot felszámolták. Azóta az egységet újjászervezték, a múlt héten jelent meg. ideiglenes elnevezése: Servicul de Informatii si Protectie, azaz hírszerző és védelmi szolgálat. - Ivanciuc elmondta: megismerte az Országos Hírszerző Intézet diákjait. Megállapíthatta: az oktatás módszerei keveset változtak 1989 után. Az ottani diákok xenofób, antiszemita és magyarellenes nevelést kapnak. - Ivanciuc szerint tartaniuk kell az állampolgároknak a titkosszolgálatoktól. - Az Academia Catavencu mutatott rá először, hogy az SRI-nek van egy "L" egysége, amely Székelyföldet figyeli. Előzőleg még Szabó Károly RMDSZ-szenátor, a nemzetbiztonsági szolgálat alelnöke sem tudott erről az egységről. Ezt az egységet kezdetben Traian Ciceo vezette. Jelenleg 150-200 fő tevékenykedik ebben az egységben, minden székelyföldi városban vannak informátoraik. - Ma már Romániában senkit sem köteleznek az együttműködésre. A mai informátornak nem kell semmilyen kötelezvényt aláírnia, így kilétét soha nem fedhetik fel. Ugyanakkor pénzt kap szolgálataiért. /Ehrenkratz Judit: Titkosszolgálatok vigyázó szeme - interjú Cornel Ivanciuc-kal, az Academia Catavencu munkatársával. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 17./

1999. március 30.

A Gyergyói-medence RMDSZ szervezetei is megtartották tisztújító közgyűlésüket. A szavazás eredményeként Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, az SZKT elnöke lett az RMDSZ Gyergyó területi elnöke. /Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./

1999. március 30.

1999. április 16.

Gyergyószentmiklóson a helyi Új Kelet hetilap szervezésében első találkozóját tartotta a gyergyói sajtóklub. A beszélgetés témája a helyi sajtó szerepvállalása volt a helyi közösség életében, meghívottja pedig Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE szociális bizottságának elnöke, ő vezette le a beszélgetést. A találkozón részt vettek az Új Kelet, a Gyergyói Kisújság, a Syn TV, a Hargita Népe és az RMSZ munkatársai. Az eredményes rendezvény végén Karácsonyi Zsigmond bemutatta a MÚRE évkönyvét, és elmondta, hogy 20 taggal helyi közösségek újságírói is fiókegyesületet alakíthatnak. A tervek szerint a sajtóklubot havonta megszervezik ezután is. /A helyi sajtó szerepvállalásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1999. május 7.

A szűkös pénzkeret miatt a megyei tanácsok egyes intézményeket átadnak a városi tanácsoknak. Az 1998-as rendelet szerint minden megyeszékhelyen kötelező megyei könyvtárat működtetni. Ennek megfelelően Csíkszeredában kilenc részleget magába foglaló, saját épület nélküli megyei könyvtár működik. Pénzügyi gondok miatt a költségek nagyobb részét ezentúl Csíkszereda viseli, ezért a nevét is megváltoztatták: Megyei és Municípiumi Könyvtár. Hasonló sorsra jutott a Hargita Állami Székely Népi Együttes, nevéből a jövőben törlik az állami jelzőt. /Ha nincs pénz, intézményt keresztelünk. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 4./

1999. május 23.

Máj. 23-án ünnepélyes keretek között avatta föl székházát az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány Gyergyószentmiklóson, a város legrégebbi, 1840-ben épült, Gábor Áron u. 18 sz. alatti műemlékházában. A megnyitó alkalmával Kiss Portik Irén néprajzos, az alapítvány elnöke saját gyűjtéséből nyitott kiállítást A Gyergyói medence népi építkezésének deszkakivágásai címmel. A műemlékháznak állandó nyitvatartási programja lesz, otthonra lel benne a néprajzoktatás, a kézművességeket, népi mesterségeket gyakorló tevékenység, tárlatok, kulturális rendezvények egész sora. /Gál Éva Emese: Műemlékház avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1999. június 11.

Gyergyószentmiklóson március hónapban szociológiai felmérést végeztek. Az általános elszegényedést állapíthatták meg. A vallási megoszlás: római katolikus 77,1 %, református 12,3 %, ortodox 7,5 %. A lakosság majdnem egynegyede nyugdíjas, szinte fele inaktív. /Papp Z. Attila: Én és a város... = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 11-14./

1999. június 15.

Gyergyószentmiklóson nemrég zeneóvoda nyílt Pál Ibolya zenetanárnő kezdeményezésére. /Zeneóvoda. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 15./

1999. június 22.

Gyergyószentmiklóson több irányból történik kezdeményezés a népi és polgári, tárgyi értékek megóvására, az Etnographia Gyergyóienszisz Alapítvány és a Tarisznyás Márton Múzeum mellett a gyergyószentmiklósi Renaissance Alapítvány is hasonló célkitűzést követ. Ez utóbbit két évvel ezelőtt hozta létre Czimbalmas Tivadar vállalkozó. Terve egy szabadtéri múzeum létrehozása a négyes kilométerkőnél, ennek érdekében alapítványa már önerőből megvett 15 múlt századi faházat. Ezeket lebontják, majd újraépíteni szándékoznak a leendő falumúzeum telephelyén, újraéleszteni a hagyományos székely településképet. Czimbalmas Tivadar a faházat önerőből vette, anyagilag teljesen kimerült. Egy közösségi ház terveit és fölépítésének finanszírozását vállalta fel a Kós Károly Alapítvány, amelynek elnöke Sáros László. Czimbalmas élő falumúzeum-komplexumot szeretne létrehozni: hagyományos népi műhelyek működnének benne: cserepeseket készítő műhely, szénégetés, kovácsműhely, asztalosműhely, népi bútorokat készítő műhely. Tervezi még régi vízimalom, vízifűrész, posztóványoló, gyapjúmosó fölállítását is. /Pusztító faházak, avagy élő falumúzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1999. június 29.

Gyergyószentmiklóson a helyi Salamon Ernő Líceumban idén 158 tanuló érettségizik, ugyanakkor az idén csak négy IX. osztályt indít az iskola, a korábbi évek öt osztályával szemben, összesen 100 tanulóval. Szilágyi Ferenc igazgatótó közölte, hogy egyrészt kevesebb nyolcadikos tanuló végzett idén a Gyergyói-medencében, másrészt az új tanrend szerint az elméleti líceumok négyféle, különböző profilú osztályt indíthatnak. A száz IX-es hely már betelt a képességvizsgát Gyergyószentmiklóson és a községek iskoláiban sikeresen letevők legjobbjaival. /Érettségi közben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1999. július 15.

Július 16. és 18. között tartják Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Nyári Napok ?99 rendezvénysorozatot. Lesz táncház, a Tarisznyás Márton Cserkészcsapat vetélkedőket szervez fafaragásból, sátorfelhúzásból és rovásírásból. A gyergyószárhegyi ÁRNY-ÉK Színház, a kolozsvári Maszkura Csoport is tart előadást. /Gyergyói Nyári Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

1999. július 17.

Gyergyószentmiklóson Orbán Judit festőművész /Bukarest/ tárlatával kezdődtek a Gyergyói Nyári Napok. Felvonultak a szép huszáröltözetben a Hagyományőrző Székely Honvédezred huszárbandériumának tagjai is. A Figura Galériában Kelemen Hunor regényét, A madárijesztők halála című könyvét mutatták be. Este a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata Euripidész Alkésztisz című előadásával köszöntötte a 15 éves Figura együttest. /Gyergyói Nyári Napok. Az irodalmár-államtitkár dedikálta könyveit. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

1999. augusztus 16.

Gyergyószárhegyen falunapokat rendeztek. Aug. 14-én videofelvételen mutatták be a Temesváron tanuló, illetve ott alkotó magyar képzőművészek tevékenységét, majd megnyitották Kis Portik Irén gyergyói szőtteseket bemutató kiállítását. Aug. 15-én, a Nagyboldogasszony napi búcsúra sokan eljöttek a környező településekről. /Szárhegyi falunapok 1999. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

1999. augusztus 25.

Gyergyószentmiklóson, a Bucsin negyedben játszótérre volt szükség. Egy segélyszervezet sietett a segítségükre. A svájci Baselland Hilf tette lehetővé, hogy több gyergyói napközi otthont is felszereljenek. /"Legjobb befektetés a gyermek" = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

1999. szeptember 3.

Aug. 31-én megtartották az első Gyergyói Diákfórumot a marosfői ifjúsági központban, ahol a Gyergyói-medence diákszervezeteinek képviseletén kívül meghívottként részt vett Minier Gábor, a megyei tanács alelnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere, Csíky András, a megyei ifjúsági sportszervezet igazgatója, Kontesveller József, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Csató Judit, az Ifitéka vezetője, Antal Péter gyergyószentmiklósi városi tanácsos és mások. Dézsi Zoltán prefektus elfoglaltságai miatt csak délutánra érkezett meg. A fölszólalók elmondták: bár a Gyergyói-medence adja a legtöbb főiskolást a megyéből, a fiatalok nem térnek vissza, mert nem tudják itt kibontakoztatni képességeiket. Az ifjúsági szervezetek képviselői elmondták, hogy nem munkahely és a kulturális élet hiánya miatt nem vonzó Gyergyó. A tanácskozáson szó volt a ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatok szorosabbá tételéről, a gyergyói főiskola diákjainak bevonásáról a helyi fiatalság életébe és egyebekről. /Diákfórum: menni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1999. szeptember 9.

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1999. szeptember 13.

Szept. 12-én Szűz Mária születésnapját ünnepelte Gyergyószentmiklós maroknyi örmény katolikusa. A gyergyószentmiklósi örmény legfontosabb jelképe templomuk maradt, amit letelepedésük után 90 esztendővel építettek, s 255 éve ajánlották Mária oltalmába. Fogyatkoznak az örmény származásúak is. /Örmény katolikus búcsú Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

1999. szeptember 15.

Szept. 10-én Andrei Marga közoktatásügyi miniszter meglátogatta a gyergyószentmiklósi főiskolát, ahol megbeszéléseket folytatott Dombay Istvánnal, a főiskolai kar vezetőjével és dr. Garda Dezső parlamenti képviselővel. A megbeszéléseken fölmerült annak lehetősége is, hogy a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozat új szakkal bővüljön. A miniszter felajánlotta, hogy amennyiben 3-4 napon belül kézhez kapja a szükséges kéréseket, az új szak már e tanévtől beindulhat. Dombay István földrajz-idegen nyelv tanári szakot kezdeményezett, dr. Garda Dezső erdészet- környezetvédelem szakot, végül kivitelezési nehézségek miatt a lehetőség jövőbeni terv maradt. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a turisztikai főiskolát végzők ügyében a brevet kérdését vetette föl, de a miniszter jelezte, hogy ebben nem tud segíteni. /Gál Éva Emese: Miniszter a gyergyói egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

1999. szeptember 21.

Hét évvel ezelőtt szervezték meg először a Műkedvelő Színjátszók Találkozóját /MÜSZIT/, emlékezett a kezdetre Borzási Mária, a főszervező. A találkozót Gyergyószentmiklós művelődési háza és az Általános Műveltség Alapítvány szervezi, az Illyés Alapítvány, a budapesti minisztérium és a Hargita megyei Népi Alkotások Háza támogatásával. Évente negyven-ötven csoportnak küldenek meghívólevelet. Idén is lesz MÜSZIT. /Pál Hajnalka: Néhány szóban a MÜSZIT-ről. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 21-23./

1999. szeptember 23.

Erdélynek évszázadokon keresztül tizennégy római katolikus főesperessége volt. A diktatúra négyre csökkentette számukat. 1989 után visszaállították az ősi struktúrát, újjászervezték a főesperesi kerületeket. Köztük volt az 1992-ben újralétesített gyergyói főesperesség, élére Hajdó Istvánt nevezték ki. Hajdó István /sz. 1942/ elmondta, hogy pappá szentelése utáni évekből szeretettel emlékezett vissza Malomfalvára, ahol tíz évig volt plébános, ezalatt hat papi hivatás született falujában. Ezután Gyergyóújfaluba nevezték ki, ahonnan két fiatal ment papnak. Főesperesként 19 falu tartozik hozzá. A gazdasági nehézségek, a munkanélküliség mellett súlyos gond a lélekszám csökkenése. 1998-ban az ő esperességében 132 születést és 181 elhalálozást jegyeztek be. /Barabás István: "A templom: mindennapi menedékünk". Beszélgetés Hajdó István római katolikus főesperessel. = A Hét (Budapest), szept. 23. - 38. sz./

1999. szeptember 29.

Szept. 28-án tartották a Babes-Bolyai Egyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett tagozatán az ünnepélyes főiskolai tanévnyitót. Dr. Pándi Gábor egyetemi docens, főigazgató, valamint Dombai István igazgatóhelyettes hangsúlyozták, hogy a Gyergyószentmiklóson tanulók az egyetem teljes jogú diákjai, akiket a Babes-Bolyai Egyetem neve éppúgy kötelez, mint a Kolozsváron tanuló kollégáikat. A most tanévet kezdő 222 diákból 154-en magyar, 68-an román tagozaton folytatják tanulmányaikat. Turizmus szakon első éven 54, másodéven 83, harmadéven pedig 41 hallgatója van a főiskolának, kartográfia szakon első éven 17 magyar, 2 román, másodéven 20 magyar és 5 román tagozatos hallgató képezi magát. A gyergyói főiskolán 44-en tanulnak tandíj ellenében, a többiek tanítási költségeit az állami költségvetésből finanszírozzák. /Főiskolai tanévnyitó Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

1999. szeptember 29.

1999. október 19.

Okt. 12-én tartották a gyergyói civil szervezetek fórumát Gyergyószentmiklóson, az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány székhelyén. November 9-én fogja ünnepelni a Gyergyói Civil Fórum megalakulása első évfordulóját. Kiss Portik Irén néprajzkutató ismertette az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány legégetőbb gondját: székhelyüket, a műemlék házat a városi tanács 49 évre az alapítvány rendelkezésére bocsátotta, de egyik helyiségét már korábban bérelte az Éger Kft., ahol ez év nyaráig üzletet működtetett. A kft. bérleti szerződése lejárt, de nem költözött ki a helyiségből, hanem pert indított az alapítvány ellen. A per zajlik, a boltot bezárták. A szellőzetlen üzlethelyiségben megindulhat a gombásodás, és átterjedhet az egész műemlék épületre. /Civil fórum a műemlék házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1999. október 25.

Székelyudvarhelyen okt. 22-én Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál bemutatták tizedik honismereti albumukat az Erdély - Székelyföld sorozatból, A Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke címűt. Hajdó István, gyergyói katolikus főesperes Noéhoz hasonlította a szerzőpárost, akik próbálják albumokba átmenteni Erdély földjéből mindazt, ami legértékesebb, s aminek örökre meg kellene maradnia. A szerzőpáros Erdélyből települt Magyarországra. Hargita megye bemutatásából még két kötet van hátra: a Nagy- és Kishomoród vidéke. Utána következne a Gyimesek világa. Kb. 2000?2001-ben fejeznék be a munkát Hargita megyében, és folytatnák Kovászna megyében. A mostani kötet elkészítésében nagy segítségükre volt Vofkori György és Vofkori László, Gál Ödön, Péter János és felesége, Éva. /Kisebbségünk Noéi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 451-464