udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
127
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-127
Helymutató:
Gyergyócsomafalva
1990. június 24.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borsos Géza /sz. Gyergyókilyénfalva, 1941./ képviselő 21 éven át igazgatója volt az immár Köllő Miklós szobrászművész nevét viselő gyergyócsomafalvi általános iskolának. Ki kell dolgozni a nemzetiségi törvényt, az oktatás törvényt, az új sajtótörvényt és a földtörvényt. Állandó kapcsolatot akar kialakítani a szakértői csoportokkal, mint amilyen például az Erdélyi Magyar Tudományos Egylet. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ [Erdélyi Magyar Tudományos Egyletnél bizonyára az Erdélyi Múzeum-Egyesületre gondolt.]1990. augusztus 10.
Aug. 10-én megalakult a ditrói, szárhegyi, gyergyóalfalusi, gyergyócsomafalvi, valamint a gyergyószentmiklósi gazdakörök képviselőinek jelenlétében az RMGE Gyergyó vidéki területi szervezete, Gyergyócsomafalva székhellyel, elnöke dr. Borboly István állatorvos lett. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. - 3. sz./1990. november 26.
Gyergyócsomafalván márc. 10-én megalakult a Gazdakör létrehozására egy szervező bizottság, 124 taggal. Aug. 10-én pedig a vidék több gazdakörének képviselői megalakították az Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Gyergyó vidéki területi szervezetét, Gyergyócsomafalva székhellyel, melynek elnöke dr. Borboly János állatorvos. /Dr. Borboly János állatorvos: Megalakult az RMGE Gyergyó vidéki területi szervezete. = Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26., 3. sz./ 1993. július 9.
Gálfalvi György marosvásárhelyi író a Népfőiskolai Alapítvány kuratóriumának tagjaként érkezett Lakitelekre, az ottani népfőiskola avatási ünnepségére. Elmondta, hogy idén márciusban sikerrel mutatkozott be Marosvásárhelyen a Lakitelek Alapítvány. Ez az alapítvány az egész magyarság sorsáért érzi magát felelősnek, és felvállalta a határon túli magyarság megsegítését. Nagy visszhangja volt a Lakitelek Alapítvány által meghirdetett paraszti önéletírói és a néprajzi pályázatnak. Az előbbi első díját Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester kapta meg. /Papp János: Erdélyben megbecsülik a népfőiskolát. = Új Magyarország, júl. 9./1993. október 7.
Borsos Géza, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ állandó bizottságának titkára, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés intézőbizottságának tagja, volt parlamenti képviselő, egyúttal a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos alelnöke egyike annak a 9 parlamenti képviselőnek, akik tiltakoztak a román privatizációs törvény ellen és aki harcot indított a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásáért. Borsos Géza tanár Gyergyócsomafalván. Kifejtette, hogy jelenleg válsághelyzetben van az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti képviselői 1992-ben felesküdtek a kolozsvári Szent Mihály templomban az önrendelkezésre, azonban azóta a mérsékeltek számbeli fölénybe jutottak és igyekeznek tartalmától megfosztani az önrendelkezést. Borsos Géza hangsúlyozta, hogy azok, akik jogosítvány nélkül tárgyaltak a hatalommal Neptunon, azok az alapvető játékszabályokat szegték meg. Egyidejűleg lejáratási kampányt indítottak Tőkés László püspök ellen. /(kreczinger): Válsághelyzetben van az RMDSZ. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./ 1993. október 7.
Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének Elnöksége és Tanácsadó Testülete szept. 18-19-én Gyergyócsomafalván ülést tartott. Kiadott állásfoglalásukban politikai értéknek minősítették az RMDSZ memorandumát. Felhívással fordulnak a haladó politikai erőkhöz, hogy támogassák igazságos küzdelmüket a politikai, etnikai alapon elítélt marosvásárhelyi, erdőcsinádi, iklandi, oroszhegyi és zetelaki magyar és cigány elítéltek szabadon bocsátásáért. Elfogadhatatlannak tartják azt, hogy egyes képviselők az RMDSZ vezetőségének felhatalmazása nélkül folytattak tárgyalásokat. Az állásfoglalás aláírói: Király Károly, az EVMSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Kreczinger István, az EVMSZ elnöke és Borsos Géza, a Tanácsadó Testület elnöke. /Állásfoglalás. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./ 1994. augusztus 24.
Borsos Géza gyergyócsomafalvi iskolaigazgató parlamenti képviselő volt 1990-1992 között, azóta is tevékeny. Nevéhez is fűződik a Borsos Miklós Alapítvány, melyet három éve hoztak létre. Borsos Miklós innen indult el, magyarázza, az alapítvány alapgondolata az ő erkölcsi-szellemi-művészi hagyatékának ápolása és bemutatása, a másik az anyagilag hátrányos fiatalok ösztöndíjakkal segítése. A művész özvegye is segítette az alapítványt. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ újbóli létrehozásában is sokat tett, megalakította a gyergyói Vállalkozói Kamarát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./ 1996. június 6.
Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./1998. július 1.
Jún. 28-án Gyergyócsomafalván tartották meg a Csomafalvi Értelmiségi Fórumot. A rendezvényt idén másodszor szervezte meg a helyi RMDSZ és a Borsos Miklós Alapítvány, a tavalyinál nagyobb eredményességre törekedve. A fórum védnöki tisztét a városból elszármazott dr. Czirják Árpád érseki helynök töltötte be. A fórum intézményesítésére megtörtént az első lépés, alkalmaznak egy személyt, aki a titkári teendőket ellátja. Egyetértés van a Kossuth Lajos-szobor felállítása ügyében: Köllő Miklósnak Marosvásárhelyen lerombolt alkotását állítják fel. A szükséges összeg 70 %-a már megvan. Dr. Czirják Árpád konkrét felajánlást tett, gyűjteni fog : tízmilliót a Csomafalvi Értelmiségi Fórum számára, hárommilliót a Fövényszem helyi újság szerkesztőségének fizetésére hárommilliót a lapkiadásra, hárommilliót Gyergyócsomafalva készülő monográfiája számára, öt milliót tehetséges gyermekek, öt milliót egy ifjúsági ház létrehozására. Ezenkívül Czirják Árpád tízmilliós biztonsági alap létrehozására is felajánlást tett. /Lukács János: Negyven milliós felajánlás Csomafalvának. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./1998. július 29.
Hirtelen megnövekedtek a kis patakok is, Tekerőpatak templomába befolyt a víz. - Csomafalván másfél hét leforgása júl. 26-án alatt másodszor pusztított az árvíz. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./1999. május 14.
Április 24-én Gyergyóditró adott otthont a XIV. Gyergyó-medencei Egyházi Kórustalálkozónak, melyen Gyergyóalfalu, Borszék, Gyergyócsomafalva, Ditró, Maroshévíz, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Gyergyótölgyes és Gyergyóújfalu énekkarai vettek részt. /Egyházi kórustalálkozó. = Gyergyócsomafalvi Délhegyalja, máj. - IV. évf. 5. sz./1999. június 14.
1996-ban, hogy Gyergyócsomafalva tanácsa jóváhagyta az 1928-ban Marosvásárhely főteréről - a mai ortodox templom helyéről - eltüntetett Kossuth-szobrának "feltámasztását" a község történelmi főterén, az új orvosi rendelővel szemben. A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány vállalta a szobor elkészíttetését. Megbízták Burján Gál Emil és Miholcsa József szobrászművészeket a marosvásárhelyi református parókián őrzött makett alapján egy 2,40 m-es szobor megmintázásával. 1999-ben az 1996-os határozattal ellentétes döntést hozott a falu tanácsa, mely szerint felállíthatnak egy szobrot Csomafalván, de az nem föltétlen Kossuth Lajos szobra kell legyen, a hely pedig a művelődési ház előtti tér. Kérdés, hogy szükség van-e a Kossuth-szoborra? /Kell-e Kossuth-szobor? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./1999. június 29.
Csomafalván jún. 29-én, a búcsú és a falunap alkalmával községházat is avattak. Eljöttek a testvértelepülések /Heves város, Ráckeve, Baktalórántháza, Dány/ küldöttei is. A 11 éve elkezdett tanácsházat helyi mesterek készítették el. A hagyományos búcsúra a szomszédos hitközségek keresztaljai is megérkeztek. /A közösség szolgálatára. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./1999. július 3.
A június 28-án megtartott Csomafalvi Értelmiségi Fórum már a község búcsúünnepéhez kötődött, június 29-e, Szent Péter és Pál napja ugyanis Gyergyócsomafalva legnagyobb ünnepe. Az idén a búcsút megelőzően új községházat avattak a faluban, azt követte a körmenet, majd az ünnepi szentmise, végül a piactéren megtartott kultúrműsorral folytatódott az ünnepnap. /Búcsúünnep és új községháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./1999. július 12.
Rétyen az Antos János Általános Iskolában július 18-ig 120 diák fejleszti tudását fúvós- és ütőhangszereken. A hetedik rétyi zenei tábor résztvevői, néhány kezdő kivételével, többnyire gyermekzenekarok tagjai. Hagyománnyá vált, hogy olyan ismert diákzenekarok, mint a szentegyházi gyermekfilharmónia, a korondi, gyergyócsomafalvi zenekar évről évre Rétyre jön nyári képzésre. Idén a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai zeneiskola, a küküllődombói, uzoni, csíkmadarasi, szecselevárosi, oneoti-i zenei műhelyek is elküldték tanítványaikat a Pro Musica Alapítvány által szervezett táborba, melynek legfőbb támogatói a rétyi szülők. /Gyermekzenészek Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./1999. szeptember 22.
A magyarországi Bocskai Szövetség az idén szept. 23-án, Gyergyócsomafalván tartja évi díjkiosztó ünnepségét. Az idei ünnepségen többek között a gyergyócsomafalvi születésű dr. Czirják Árpád érseki helynök is kitüntetést nyer a magyarságért folytatott tevékenységéért. A korábbi években Erdélyből dr. Csapó József, Tőkés László, Tempfli József és Tőkés István részesültek e díjban. Az ünnepélyes átadáson dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke mond beszédet, majd a közönséggel találkoznak a díjazottak. /Bocskai díjkiosztó ünnepség Gyergyócsomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./1999. november 10.
Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson összesen 18 ifjúsági és diákszervezet vett részt Szárhegyről, Ditróból, Csomafalváról, Maroshévízről, Borszékről és Gyergyószentmiklósról a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsa alakuló ülésén, amelyet a Területi RMDSZ ifjúsági alelnöke hívott össze. A diáktanácsok kérték, hogy ne csak szórakoztató jellegű rendezvényeket szervezzenek, hanem olyanokat is, amelyek felkészülésben segítenek. Vendégként megjelent Kréser Vilhelm a 17 szervezetet tömörítő Csíki Területi Ifjúsági Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy számítógépes irodájuk van. A megalakult tanács elnökének a gyergyószentmiklósi Virág Zsoltot választották, az alelnökök: Bajkó Attila (Borszék), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Ambrus Árpád (Gyergyócsomafalva), és Köllő Dávid (Gyergyószentmiklós). Virág Zsolt leszögezte, hogy a tanács célja, hogy összefogja a terület ifjúsági szervezeteit, képviselje a terület ifjúságát mind a Hargita megyei tanácsban, mind a Gyergyó Területi RMDSZ-ben. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági fejlesztési központot, legalább három településen meg kellene alakítani az ifjúsági információs munkapontokat. /Gál Éva Emese: Ifjúsági tanács alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1999. november 19.
Nov. 11-én a képviselőházban kiosztották az erdőkitermelésben történő visszaéléseket kivizsgáló parlamenti bizottság 400 oldalas jelentését, tájékozatott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő. Dr. Garda Dezső hozzászólásában kifejtette: a régi erdészeti igazgatóságok mindent elkövettek azért, hogy fedezzék a törvénytelenségeket, amelyek során az állami erdők nagy részét nagyon olcsó áron játszották át kétes vállalkozóknak. Hozzátette, hogy a magánerdőkben is nagyméretű pusztítás zajlik. Érintette a remetei és csomafalvi helyzetet, hangsúlyozva, hogy Csomafalván igazságtalanul bántak a lakossággal: Dejeu volt belügyminiszter szabad teret adott a Hargita megyei rendőrségnek a bosszúállásra. Felelősségre kell vonni a vétkeseket, és kártérítést kellene fizetni a gyergyószentmiklósiaknak, javasolta Garda. Elmondta azt is, egyes cégek radioaktív anyagot terítettek szét a Gyergyói- medence különböző útjaira, kitéve a lakosságot a radioaktív sugárzásnak. Jelezte, hogy az erdők visszaadása korlátozott mértékben történik. /Gál Éva Emese: "Felelősségre kellene vonni a vétkeseket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1999. december 16.
Megjelent a gyergyócsomafalvi Délhegyalja legfrissebb száma. A Fövényszem utódaként a Délhegyalja ebben a lapszámban ünnepelte egyéves születésnapját. A lap tudósít a Szilfás erdőtársulás közgyűléséről, a gyergyóújfalvi régiófejlesztési tanácskozásról, folytatja előző számban megkezdett beszámolóját a Bocskai díjkiosztásról, közöl egyházi és ifjúsági híreket. /Egyéves a Délhegyalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./1995. június 30.
Jún. 23-án Gyergyóalfaluban tartotta III. konferenciáját a Gyergyó Területi Önkormányzatok Szövetsége, melyen elfogadták a szövetség alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. Elnök: dr. Fülöp László gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő, alelnök: Elekes Józsa Márton, Gyergyóalfalu polgármestere, a szövetség SZKT-küldöttje: Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A volt ipartestületek vagy más polgári szervezetek tulajdonából államosított épületeket vissza lehet igényelni, felhívták a megjelentek figyelmét arra, hogy ezeket az igényeket juttassák el a Gyergyó Területi RMDSZ-nek. A résztvevők tiltakozást fogadtak el a diszkriminatív tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ 1995. július 5.
Gyergyócsomafalván ünnepélyesen átadták azt a traktort, amelyet a helyi Kisgazda Mezőgazdasági Társulás pályázat útján nyert el a Székely Faluért Alapítványtól. Megjelent az alapítvány elnöke, Király Károly, továbbá Székely Árpád, a Floridai Magyar Erdélyi Kör alapító tagja, a Gróf Wass Albert Alapítvány képviselője, aki Gyergyóalfaluból származik. Az amerikai magyarság segítségével eddig nyolc falu kapott traktort, következik majd Maros megyéből Kövesd és Nagyernye, után Udvarhelyszék falvai kerülnek sorra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./ 1995. július 6.
Gyergyócsomafalva búcsúnapja jún. 29-e, ekkor avatták fel a művelődési ház előtt Borsos Miklós szobrászművész Flóra című szobrának bronzmásolatát. A márványszobor eredetije Tihanyban áll, a másolat Borsos Miklós özvegye és többek között a Borsos Miklós Alapítvány támogatásával készült el. Ez az első Erdélyben fölállított Borsos Miklós-szobor, amelyet Borbély Imre parlamenti képviselő leplezett le. Ugyanezen a napon az ünnepi szentmisét a falu szülötte, Baróti Csaba újmisés pap mondta, akit jún. 25-én szentelt fel Jukubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ 1997. április 15.
Gyergyóalfalu után Gyergyócsomafalva is önálló lapot adott ki, márciusban jelent meg a második száma a Fövényszem című kiadványnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ 1997. június 29.
Jún. 29-e Gyergyócsomafalva búcsúünnepe. Az idei ünneplés már jún. 28-án megkezdődött Szabó Szilveszter fiatal helybeli fafaragó egyházi és történelmi témájú munkáiból nyílt kiállítással, majd kerekasztal-megbeszélésre ült össze a helyi RMDSZ és a Borsos Miklós Alapítvány. A megbeszélésen a falu mindennapos gondjairól volt szó, amelyek hasonlóak a székelységéhez: egyre kevesebb a gyermek, terjednek a szív- és érrendszeri megbetegedések, folyik a kivándorlás. A fiatalok tavaly létrehozták a Csomafi Ifjúsági Szervezetet, rendszeresen összejönnek. Az alapítvány segíti a Fövényszem, Gyergyócsomafalva közéleti folyóiratának megjelenését. A falu tervezi a Kossuth-szobor felállítását. jún. 28-án az ünnepi szentmisét a faluban született dr. Czirják Árpád érseki helynök mondta. Este a műsorban fellépett a rézfúvós zenakar, a női kamarakórus és a színjátszó csoport. Eljöttek a magyarországi testvértelepülések, valamint a vajdasági Tóthfalu küldöttsége. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2000. január 17.
Jan. 9-én képviselőtalálkozó és közbirtokosságot alakító falugyűlés volt Gyergyócsomafalván, amelyet a hét folyamán hasonló gyűlések követnek a Gyergyói-medence valamennyi településén. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő elmondta, hogy az 1991-es földtörvény életbe lépése után, amikor az egyhektáros magánerdőket visszaadták, sok erdőtársulás jött létre, amelyek viszonylag kis 3-500 hektárnyi erdő fölött gazdálkodtak, s sok helyen vitás helyzetek alakultak ki, azaz a tagság megkérdőjelezte a vezetés tisztességét. Emlékeztetett, hogy egész mandátumuk alatt azért küzdöttek, hogy az erdélyi magyarság teljes egészében visszakapja azt a közbirtokossági vagyont, amellyel rendelkezett, hiszen ezek a területek hatalmas vagyont jelentenek. Háromszéken kb. 33 000 hektár, Csíkban 98 000 hektár, Udvarhely környékén kb. 55 000 hektár, míg Gyergyó térségében Borszék kivételével 37 500 hektár erdőt, legelőt tesz ki a közbirtokossági vagyon. Miután a földtörvény-módosítást mindkét ház megszavazta, újra kell alakítani a közbirtokosságokat, amelyek a székelység megmaradását biztosították a múltban. Az első alakulóülés jan. 9-én Csomafalván volt. A következő napokban minden gyergyói településen közbirtokossági választásokat tartanak. - Minden RMDSZ-képviselő fölvállalta a szervezőmunkát, a csíki medencében Ráduly Róbert, Udvarhely környékén Antal István képviselő, Háromszéken mindhárom képviselő tevékenykedik ebben az ügyben. A közbirtokosságok gyors megalakítására szükséges, mert az Országos Erdészeti Igazgatóság nem tartja be a 112-es kormányhatározat kiírásait, és a visszajuttatandó erdőrészeken továbbra is hatalmas árveréseket folytat bogárfertőzés és egyéb indoklások címén, de érdekes módon a bogárfertőzötté nyilvánított fákat első osztályú rönkfákként szállítják külföldre. /Alakulnak a közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2000. január 21.
Jan. 23-án nyílik Imets László /Csíkszereda/ fametszeteiből és pasztelljeiből kiállítás Gyergyószentmiklóson, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében. /Imets László tárlata Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./2000. november 15.
Nov. 7-12 között egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett Gyergyócsomafalva nagy szülöttjére, Köllő Miklós szobrászművészre, halála 100. évfordulója alkalmából, emellett a Magyar Millenniumnak is emléket állított a község. Az emlékezés kimagasló eseménye volt az a fotókiállítás, amelyet a szobrászművész utódja, a fiatal Köllő Miklós műépítész nyitott a Köllő Miklós (1861-1900) köztéri szobrairól. Az alig 39 évet élő szobrászművész a szegedi Szentháromság-szobor, az Országház kupolacsarnoka részére készített Szent István király, III. Károly, Mária Terézia szobra, az Országház homlokzatán hat dombormű, a budai királyi palota Bölcsesség szobra, az egri székesegyház "Jézus és Mária" szobra, a segesvári Petőfi szobor (ma Kiskunfélegyházán áll), a marosvásárhelyi Kossuth szobor, a madéfalvi emlékmű turulmadara, az aradi Szabadság szobor mellékalakjai, és sok más alkotás megteremtője. Gyergyócsomafalván nov. 12-én a templomkertben felavatták a millenniumi emlékművet. /Köllő Miklósra emlékezett Csomafalva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./2000. február 2.
Megjelent a Délhegyalja, Gyergyócsomafalva lapjának legfrissebb száma, melyben az ezredfordulóról írt a főszerkesztő, Ambrus A. Árpád. A lapszám emléket állított a 10 éve elhunyt, csomafalvi kötődésű Borsos Miklós szobrászművésznek, cikket közölt az újra magántulajdonba jutó erdőkről, kitérve a közbirtokosságok visszaállításának menetrendjére. /Friss Délhegyalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2000. április 1.
Április 1-én Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Operatív Tanácsa és több határozatot fogadott el: Azok a volt tanácsosok és polgármesterek, akiknek a tevékenységi beszámolóját a kiértékelő testület nem fogadta el, csak akkor kerülhetnek rá az előválasztási jelöltlistára, ha megfelelnek a helyi szervezet által megállapított bővített kritériumrendszernek. - Az előválasztási listán szereplő jelöltek számára az RMDSZ minden szempontból egyenlő esélyeket biztosít a kampányban, beleértve az anyagi támogatást is. - Marosvásárhely minden RMDSZ-körzete egyetlen jelöltként a jelenlegi polgármestert, Fodor Imrét támogatta, ezért az Operatív Tanács nem tartotta szükségesnek, hogy az előválasztásokon a polgármester-jelöltről is szavazzanak. Amennyiben hasonló helyzet máshol is előáll, tehát egyetlen jelölt marad a versenyben az RMDSZ előválasztási listáján, ott a helyi szervezetnek nem szükséges az előválasztásokon a polgármester-jelölt személyéről is szavaztatnia. - Az Operatív Tanács nem fogadta el a gyergyócsomafalvi RMDSZ-szervezet álláspontját, miszerint nem tartották szükségesnek RMDSZ-listát állítani az önkormányzati választásokon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3. - 1693. sz./2000. április 25.
A megyésítéskor a színmagyar Kőröstárkány községközponthoz csapták a környékbeli színromán falvakat, úgymond az etnikai arányokat kiegyensúlyozandó. Így aztán a kétezres lélekszámú Tárkánynak csak akkor lehet magyar polgármestere és magyar többségű önkormányzata, ha mindenki egységben szavaz. Ami meg is történt 1996-ban, csakhogy az akkor az RMDSZ színeiben megválasztott elöljáró nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Benedek Ferenc polgármester állítólag kiépítette a saját kliensrendszerét. S amikor ezt a szemére vetették, a magyarfaló sajtóhoz ment panaszkodni. Ennek ellenére, a Bihar megyei RMDSZ új vezetői - akik harcban állnak a Gábor Ferenc elnökölte tárkányi szervezet által nagy becsben tartott autonomistákkal - Benedek Ferencet támogatják. A kényes etnikai egyensúly miatt (51 százalékos volt az évtized elején a magyarság aránya a községben, de azóta folyamatos az apadás) érdemes ragaszkodni az egységes fellépéshez a helyi választásokon. A mostani előválasztáson Benedek alulmaradt, megállapították Illés Péter gazdamérnök győzelmét. A vereségébe beletörődni nem tudó polgármester másnap összeszólalkozott az egyik ivócimborájával, aminek duhajkodás, majd rövid kórházi kezelés lett a vége. Az eset kapóra jött a megyei vezérkarnak, nosza gyorsan érvénytelennek nyilvánították az előző napi előválasztást! Egy hét alatt talpra állították Benedeket, megszervezték a kampányát, beleértve a plakátolást is, majd pedig pár szavazatos többséggel kihozták győztesnek. Amennyiben a jelenlegi polgármester lesz az RMDSZ jelöltje, akkor még a legádázabb ellenfeleinek is mellette kell kampányolniuk. Amennyiben ugyani másik jelöltet is állítanak, egyikőjük sem győz, hanem valamely másik - román nemzetiségű - földijük. Dénes László szerint a tárkányi politikai-etnikai konstelláció számos erdélyi településre ráillik. A dilemmák hasonlatosak. A kőröstárkányi eset Dénes Lászlót arra emlékezteti, hogy 1994-ben Horn Gyula előbb kitörte a nyakát, majd megnyerte a választásokat Magyarországon. Huncut politológusok megkockáztatták: talán a szerencsétlenül járt emberke iránti össznépi együttérzés is közrejátszott a sikerben. - Másutt is voltak a kőröstárkányihoz hasonló esetek. Gyergyócsomafalván például, Nagyszalontán az urnához csődített romák billentették ki a mérleg nyelvét, Sepsiszentgyörgyön hoci nesze alapon neveztek ki némely jelölteket a megyei tanácsba, a Szilágyságban lakhely szerint osztották a ki a mandátumokat, Zágonban óránként írták át a választási jegyzőkönyvet. /Dénes László: A Horn-effektus Kőröstárkányban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 25./