udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1312
találat
lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 1291-1312
Helymutató:
Gyergyószentmiklós
2005. szeptember 8.
Szükség van egy helyi vonatkozású újságra, írta Molnos Ferenc, a Szovátai Hírmondó főszerkesztője. Szeptember 1-jétől indult az első nemzetközi képzőművészeti tábor Szovátán. – A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház bérletet hirdet a szovátai Domokos Kázmér Művelődési Házban tartandó előadásokra. /Szovátai Hírmondó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./2005. szeptember 15.
A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai szeptember 14-én immár ötödször indultak útnak, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal. A szerkesztők tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlő lehetőségekről stb. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élő tudósításokban számoltak be kollégáink. A rádiósok kerékpárral járják be a Nagyernye – Nyárádremete – Szováta – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Hargitafürdő útvonalat, majd Székelyudvarhely – Korondra – Szováta – Nyárádszereda útvonalon érkeznek vissza Marosvásárhelyre. /-vagy -: Gurul a Rádió, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./2005. szeptember 19.
Minden városban legalább két római katolikus templom van – jegyezte meg Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes plébános, amikor hírül adta, hogy megkezdődött egy 800 férőhelyes templom építése a Bucsin negyedben. Szükség volt a város mintegy 17 ezer római katolikusa számára még egy templomra. 1993-ban hagyták jóvá először egy templom építését, de a kijelölt területet visszakapta jogos tulajdonosa. E helyett Gyilkostón épült egy olyan kápolna, amelyet messze földről is eljönnek megcsodálni. A kápolna tervezője, Anthony Gall a város számára is tervezett egy gyöngyszemet, egy 250 férőhelyes körtemplomot, de túl drágának és túl kicsinek találták az építést támogató nyugatiak. A mostani terv egy ovális templom terve. Anthony Gall helyi segítője pedig Köllő Miklós műépítész, a város egykori főépítésze. /Bajna György: Római katolikus templom épül Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./2005. szeptember 26.
Szeptember 25-én zárultak a II. Gyergyói Ifjúsági Napok Gyergyószentmiklóson, a Juventus Ifjúsági Egyesület és a Művelődési Központ társszervezésében. A fiatalok a szeretetkonyháig kézről kézre adva juttatták el a konyha fenntartására szánt hozzájárulásukat. Kilenc fiatal alkotó munkáiból nyílt közös tárlat. Kedves színfoltot jelentett a kisiskolások csendéleteiből szervezett rajz- és festménykiállítás. Színházi előadások és digitális fotográfia-műhely, illetve filmvetítések mellett a Gyergyói-medencéből 11 csapat vetélkedett. /Bajna György: II. Gyergyói Ifjúsági Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2005. szeptember 29.
Mindenki szerezze be a téli tűzifát – jelentette be Pap József, Gyergyószentmiklós polgármestere, arra utalva, télen gondok lehetnek a távfűtés-szolgáltatással. Az ország leghidegebb városába még nem vezették be a földgázt. Pap József minden illetékes fórumon megpróbálja kieszközölni a kormány által ígért támogatás folyósítását, azonban fennáll a veszély, hogy az országot sújtó természeti katasztrófák miatt az állam nem tudja majd biztosítani a fűtéstámogatást Gyergyószentmiklósnak. Ha nem lesz fűtés télen Gyergyószentmiklóson, az súlyos következményekkel járhat, elsősorban az idősek kerülnek nehéz helyzetbe, akik tömházban laknak, és képtelenek a fát felhordani az emeletre. /F. D. D.: Fűtés nélkül Gyergyóban – ajánlatos a tűzifa beszerzése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./2005. szeptember 29.
Szeptember 28-án tartották Gyergyóremetén a tréfásan Gy–8-nak emlegetett polgármesteri találkozót. A gyergyószentmiklósiak a siófokiakkal közös vízszolgáltató cég terveit ismertették. Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke kifejtette, hogy a tervezett közös vállalkozásnak nemcsak az ivóvízre, de a szennyvízre is ki kell terjednie. /Bajna György: Újrakezdett találkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./2005. október 3.
Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte október 1-jén a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Dalkör női kórusa. A jubileumi kórustalálkozón a kórusokon kívül a gyergyóditrói Gáll Imre népi zenekara, valamint Ambrus Márta népdalénekes lépett fel. A Páll Ibolya vezette Domokos Pál Péter-kórus másfél évtizede a zenei anyanyelv ápolását tűzte ki célul. /Gergely Imre: Jubileumi kórustalálkozó Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2005. október 5.
Felsőoktatási intézmények működnek Hargita megye több városában. A leggyakrabban a sajtó a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE) ír, de állami és magán felsőoktatási intézményeket látogat több száz Hargita megyei fiatal. Az EMTE-n Csíkszeredában kilenc szakon 1200 diák tanul magyarul; a Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–Informatika Karának csíkszeredai informatikai tagozatán három évfolyamon szintén magyarul folyik az oktatás; Székelyudvarhelyen a Tanítóképzőn három évfolyamon 80 diák tanul, szintén magyarul; Gyergyószentmiklóson pedig két szak három-három évfolyamán tanulnak magyarul a diákok. Emellett Székelyudvarhelyen a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján is zajlik magyar nyelvű felsőoktatás. Mintegy 1500-ra becsülhető azoknak a diákoknak a száma, akik Hargita megyében magyarul végzik felsőfokú tanulmányaikat. A bolognai folyamat életbe ültetése következtében az eddig főiskolaként működő intézmények alapképzést nyújtó egyetemek lettek, hallgatói pedig egyetemistákká váltak. A Csíki Játékszínnél elmondták, hogy az egyetemisták sokkal kisebb arányban váltanak bérletet, mint például a középiskolások. A komolyzenei előadásokon nagyon kevés az egyetemista. Hasonló a tapasztalat a könyvbemutatókon, tárlatmegnyitókon is. /Sarány István: Egyetemi városok és diákélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./2005. október 5.
Október 4-én Gyergyószentmiklóson mutatott be szentmisét dr. Jakubinyi György érsek. Ezután a Korona nagytermében került sor – népes egyházi és világi részvétellel – a zsinati napra. (A következő napon Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyen tartanak zsinati napot.) Előadások hangzottak el az egyház szerepéről a társadalomban, ezt követték a hozzászólások. /Bajna György: Zsinati nap Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./ 2005. október 6.
Zsúfolt programmal – többek közt négy rangos kiállítással – várja látogatóit ebben a hónapban a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. Október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján táblakép-tárlat nyílik meg: Somogyi Győző festőművész magyar hősöket megjelenítő arcképcsarnoka hadvezéreket, királyokat, katonatiszteket vonultat fel Attilától Maléter Pálig. A múzeumalapító Tarisznyás Márton halálának 25. évfordulójára október 12-én emlékeznek, olvasószobát avatnak, amelyben az alapító könyveit, írásait állítják ki.. Október 15-én „A magyar alföld a századfordulón” címmel képeslaptárlat nyílik. A hónap utolsó nagyszabású rendezvénye a Csíki Székely Múzeum vendégkiállítása lesz, amelyen restaurált fegyvereket lehet majd megtekinteni. /Gergely Imre: Látványos október a Tarisznyás-múzeumban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./2005. október 7.
Székelyudvarhelyen rövid műsorral, valamint koszorúzással emlékeztek az 1848-as szabadságharc áldozataira a Márton Áron téri Vasszékely-szobornál. A Polgármesteri Hivatal szervezte megemlékezésen Szász Jenő polgármester adózott a tizenhárom aradi vértanú emlékének. „Az aradi vértanúk méltósággal haltak meg hazájukért. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy méltósággal kiálljunk az elveink mellett, az önrendelkezési jogunkért vagy éppen a kettős állampolgárságért, hogy hűek legyünk a nagy elődökhöz, és annak tudatában élhessünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk nemzetünk felemelkedéséért”– mondta Szász Jenő. Gyergyószentmiklóson délelőtt a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szövetsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend és a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet tisztelgett a Kiss Antal honvédőrnagy kopjafájánál szervezett koszorúzáson. Az aradi 13-ról Kontesveller József alpolgármester emlékezett. Délután a Földváry Károly Hagyományőrző Huszár Egyesület és a Tarisznyás Márton Múzeum szervezett közös megemlékezést. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntője után Somogyi Győzőnek a magyar hősöket ábrázoló táblaképeiből a múzeumban rendezett kiállítását Balázs József méltatta. /Szász Emese, Bajna György: Megyénkben is megemlékeztek a vértanúkról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./2005. október 7.
Egyelőre csak elvi megegyezések születhetnek a gyergyói polgármesterek találkozóin, de ezek jelentős döntések hírnökei lehetnek. A Gyergyói-medence ivóvízellátása, valamint a szennyvíz kezelésének gondja volt a téma. Gyergyószentmiklós képviselő-testületének következő ülésére határozattervezetet nyújt be a polgármesteri hivatal egy kistérségi vízszolgáltató és szennyvízkezelő cég megalakításáról. /Bajna György: Tanácskozás Gyergyó fejlesztéséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./2005. október 10.
Az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége október 7-9-e között Gyergyószentmiklóson tartotta hagyományos évi vándorgyűlését. A tanácskozáson a Temesvári Magyar Nőszervezet, a bukaresti Barátok Nőszervezet, a nagyváradi Rogerius Református Nőszervezet, a besztercei Láncszem Nőszervezet, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszervezet és a Márton Mária Római Katolikus Nőszövetség, valamint a házigazda Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet küldöttei vettek részt. A küldöttek beszámoltak a közösen vállalt tevékenységekről, megbeszélték a jövő évi teendőket. A nőszövetségek emberbaráti szervezetek, valamennyien segítenek egy vagy több rászoruló diákot, illetve egy-egy magyar főiskolai vagy egyetemi hallgatót. Öregek, nagycsaládosok életén próbálnak szerény lehetőségeikhez mérten segíteni. /Bajna György: A hagyományápolás és a szeretet jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./2005. október 10.
Kisgrafikákból, festményekből, textíliákból nyílt kiállítás három erdélyi városban a hét végén. Kolozsváron az immár hagyományos nemzetközi kisgrafikai biennále nyitotta meg kapuját a Bánffy-palotában, Marosvásárhelyen pedig Márton Árpád csíkszeredai festőművész egyéni tárlatának ad otthont a Bernády-ház. Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában először állítja ki sajátos technikával készült újszerű alkotásait a csíkszeredai Csillag házaspár, Csillag Simon Repolski Imola és Csillag István. /Képzőművészeti tárlatdömping. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./2005. október 13.
Három éven belül új római katolikus templomot szentelnek Gyergyóban. A következő héten várhatóan leteszik az új gyergyószentmiklósi római katolikus templom alapkövét. Az új egyházi épületre mindenképpen szükség volt már, hiszen a nagy többségben katolikusok lakta városban eddig mindössze két templomban hallgathatott misét a mintegy 15 ezer hívő. Az építkezést már 1990 óta tervezik, a kivitelezés főként anyagi okok miatt késett. /Gergely Imre: Alapozzák az istenházát. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./2005. október 13.
Könyvtároskaraván indul október 13-án Gergyószentmiklósról. A résztvevők – könyvtárosok, újságírók – székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, kolozsvári könyvtárakat látogatnak meg tapasztalatszerzés céljából. A kétnapos szakmai továbbképzést a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete szervezi a könyvtárosok számára. /Szakmai napok a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./2005. október 13.
Egyedüli magyar nyelvű romániai hivatásos színházként lép fel október 13-án a Figura Stúdió Színház Bukarestben, a Ion Creanga Színház által Száz... ezer... egymillió mese címmel szervezett, gyerek- és ifjúsági előadásokat felvonultató nemzetközi fesztiválon. A gyergyószentmiklósi társulat a Kolozsi Kilián rendezte, A gólyakalifa című előadást mutatja be. A fesztiválon többek között angol, dán és más nemzetek produkciói láthatók. /Bukarestben a Figura. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2005. október 22.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 49. évfordulóján Romániában is több helyszínen tartanak emlékünnepséget. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a Németh Géza Egyesület megemlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget tart október 23-án. Székelyudvarhelyen a Ferenc-rendi templom melletti volt politikai foglyok emlékművénél koszorúznak, délután bemutatják Buzás László A szekuritáté karmai közt című könyvét. Gyergyószentmiklóson a kommunizmus áldozatai emlékmű előtt beszédet mond a szervező Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szervezete nevében az 1956-os vitézi rend erdélyi kapitánya, Salamon László, továbbá dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő és Pap József polgármester. /Ötvenhatos megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./2005. október 24.
Október 23-án Csíkszeredában az 56-osok emlékére állított kopjafánál emlékeztek a forradalomra. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez hozzájárultak az újtusnádi fúvósok is. Székelyudvarhelyen a ferences templom mellett lévő politikai foglyok emlékművénél emlékeztek az 1956-os forradalom áldozataira. A polgármesteri hivatal, a Rákóczi Szövetség, valamint a Volt Politikai Foglyok Szövetségének képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Gyergyószentmiklóson a temetőben, a kommunizmus áldozatai emlékére felállított emlékműnél dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő 1956 romániai áldozatainak hiábavalóságáról is szólt, Pap József polgármester a forradalom üzenetét ecsetelte. Salamon László ötvenhatos elítélt emlékeztetett a forradalom eltulajdonítóinak mesterkedéseire. Szólt az akasztófák alatt nagykorúsított áldozatokról, az elhallgatott hősökről, a több mint 20 000 elítélt meghurcoltatásáról, a 400-nál több halálraítélt mártíromságáról. /Méltó megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./2005. október 26.
Több mint fél évszázad után ismét fehér márványkereszt látható az egykori gyergyószentmiklósi zárda, a mai Ipari Iskolaközpont épületén. A római katolikus egyháznak visszajuttatott iskola tetőzetének javítására 20 millió forintot sikerült pályázni az Apáczai Közalapítványtól. A tető javítása közben döntöttek úgy, hogy kapja vissza a régi fényképeken látható arculatát az iskolaépület. Október 25-én Hajdó István főesperes plébános megáldotta a fehér márványból készült, az eltűnt egykori helyére helyezett új keresztet. /Bajna György: Új márványkereszt a régi helyén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./2005. október 27.
Az elmúlt hét végén a Békés megyei Békésen megalakult a Tisza–Maros–Körös Diákunió, a 2003-ban létrejött román–magyar diákunió mintájára. A most megalakult diáktestületben aradi, gyergyószentmiklósi, szabadkai (Vajdaság), huszti (Kárpátalja), tornyaljai (Felvidék) magyar és vegyes tagozatú általános és középiskolák vesznek részt. A diákunió fő célkitűzése a magyar nemzet összetartozásának megerősítése, a kulturális értékek kölcsönös megismerése és közös regionális rendezvények megszervezése. /(Kiss): Csikys diákok díjai. Megalakult a Tisza–Maros–Körös Diákunió. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./2005. október 29.
Október 22-én ünnepelte 71. születésnapját Pomogáts Béla irodalomtörténész, az erdélyi magyar irodalom népszerűsítője, az Illyés Közalapítvány elnöke. Gyergyóban három (Gyergyószentmiklóson, Gyergyóremetén és Gyergyóalfaluban), Csíkszeredában pedig egy találkozót szerveztek vele legújabb – a Pallas–Akadémia Könyvkiadó által gondozott – kötete megjelenése alkalmából. /Bajna György: Pomogáts Béla körútja. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./2005. október 31.
Erdélyi viszonylatban szokatlan feladatot vállalt magára a marosvásárhelyi származású Miholcsa József szobrászművész: Erdély neves fejedelmeinek szobraival népesíti be választott faluja, Marossárpatak köztereit. Szent István király mellett négy erdélyi fejedelem, János Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc néz szembe az örökkévalósággal. Ötödiknek október 29-én a kuruc király, Thököly Imre szobrát avatták. Ezután a sebesült futár és lova emlékénél – a helyi Mátyás-huszárok, a gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi vendéghuszárok tisztelgő jelenlétében – művelődési és civil szervezetek, magánszemélyek koszorúztak. 1848 októberének végén ugyanis csata zajlott a Maros két partján. A kettős eseményt huszárbál keretében ünnepelték a marossárpatakiak. /B. D.: Szoboravatás és huszárbál Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./ Miholcsa József szobrászművész Erdély neves fejedelmeinek szobraival népesíti be választott faluja, Marossárpatak köztereit. Ötödiknek október 29-én Thököly Imre (1657. szept. 25. – 1705. szept. 13.) is a helyére került. A kuruc királyként emlegetett fejedelem 300 éve hunyt el török földön, Nikodémiában. Miholcsa József Farkas Árpáddal vallja: „csak lábujjhegyen, halkan!” / apáink hűlő, drága arcán járunk.” /Bölöni Domokos: „Apáink arcán járunk” A kuruc király emléke. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./2005. november 1.
Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./2005. november 7.
November 5-én Gyergyószentmiklóson a munkába siető lányt, K.É.-t úton igazoltatta egy rendőregyenruhába öltözött fiatalember. A rendőrruhás faggatni kezdte, hogy miért nem tud románul? A lány megnyugtatta, hogy minden szavát érti, csak válaszolni nem tud. „Akkor most felmegyünk a 9-es kilométerig, ott kiteszlek, s amíg hazajössz, megtanulsz románul” – mondta a lánynak a férfi. A lány ki akart szállni az autóból, de a férfi gázt adott, és elrobogtak. A 9-es kilométernél kiparancsolta a lányt a kocsiból, és ott hagyta az úton. Mire két kilométert gyalogolt, az autós visszaérkezett. Rövid ellenkezés után a síró, ijedt lány visszaült a gépkocsiba. A fiatalember felvilágosította: Romániában élünk, kell tudni románul, s ha mégsem tanulná meg az ország nyelvét, ne feledje, még találkoznak. Bajna György, az esetről beszámoló újságíró bejelentette a rendőrségen a történteket, hozzátéve, keressék meg az ismeretlent, aki szabadságában korlátozott, viselkedésével megalázott egy 18 éves lányt. /Bajna György: Megalázva, mert nem beszélt románul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./2005. november 7.
A tervekhez képest csökkentett műsorral kezdődik november 9-én a határon túli színházak budapesti vendégjáték-sorozata – tájékoztatott Goldschmied József programigazgató, hozzátéve: az Égtájak Iroda szervezésében hét éve sikeresen működő Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek program állandó létbizonytalansággal küzd. Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, művészeti szaktanácsadó közlése szerint a mostani vendégjátékok sorát november 9-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Csehov Lakodalom című műve alapján színre vitt „örömszínháza” nyitja. Másnap a Béres László társulatigazgató rendezte, Scapin furfangjai című Molière-komédiát játsszák, amelyben kolozsvári és sepsiszentgyörgyi vendégművészek is szerepelnek. Az Újvidéki Színház november 20-án a kolozsvári Tompa Gábor által rendezett, Médeia-körök című Euripidész-feldolgozást mutatja be. A temesvári Csiky Gergely Színház zárja az őszi évadot november 29-én, Szép Ernő Lila ákác című művével, Verebes István rendezésében, illetve Christian Grabbe másnap bemutatott, 1829-es művével, a Don Juan és Faust című darabbal, amelyet Alexander Hausvater romániai származású, Kanadában élő rendező állított színpadra. /Guther M. Ilona: Létbizonytalansággal küszködik a rendezvény. Határon túli színházak – Vendégségben Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2005. november 10.
A Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség felbontotta munkaszerződését annak a csendőrnek, akit a hét végén személygépkocsijával a városon kívüli helyre szállított egy gyergyószentmiklósi lányt, és ott magára hagyta. /Menesztették állásából a csendőrt. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./ Előzmény: Bajna György: Megalázva, mert nem beszélt románul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./2005. november 11.
Kevés a magyar szakember a kolozsvári levéltárban, múzeumokban, könyvtárakban. Az nem lehet, hogy akkora magyar hagyatékot, mint amekkorát a kolozsvári székhelyű könyv- és levéltárak őriznek, magyar szakemberek jelenléte nélkül használjanak, illetve hagyjanak feldolgozatlanul, mondta Csetri Elek történész, akadémikus. Az Állami Levéltárban a magyar szövegeket is román kutatók vizsgálják, más intézményekben is kevés a magyar alkalmazott. Csetri szerint az RMDSZ-nek segítenie kell a tudományos szférát abban, hogy a magyarság ezekben az intézményekben is számarányának megfelelően legyen jelen, főleg a fiatal szakértők révén. A magyar fiatalok szívesen dolgoznának ezekben az intézményekben, ha engednék őket. A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Erdély 7,7 millió lakójának közel 19 százaléka magyar. Ezt a számarányt azonban a magyarság egyik megvizsgált intézményben sem éri el. Az Országos Levéltár kolozsvári részlege a második legnagyobb az országban. Itt őrzik az Erdélyi Múzeum-Egyesülettől egykor elvett teljes levéltári gyűjteményt. Az intézmény 25 alkalmazottja közül azonban egy sem magyar nemzetiségű. A tizenegy felsőfokú végzettséggel rendelkező levéltáros közül heten tudják kezelni a magyar nyelven írt dokumentumokat, négyen pedig beszélik is a magyar nyelvet. Közülük három kutatónak van szakképesítése magyar írástudományból, illetve családi archívumokból. A történelmi állomány feldolgozása egyre késik. Az Erdélyi Történelmi Múzeum 78 alkalmazottja közül nyolcan magyarok. Ioan Piso igazgató szerint a szaktudásra kell helyezni a hangsúlyt az új munkatársak alkalmazásánál. A középkori történelem részlegén – ahol nagyon sok magyar nyelvű dokumentummal kell foglalkozni – két magyar fiatallal dolgoznak, és a részlegvezető is beszél magyarul. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 58 fős személyzetéből hatan magyar nemzetiségűek. Simona Munteanu igazgató szerint pozitív elmozdulást jelent, hogy sokévi szünet után az intézménynek megint vannak magyar muzeológusai. Dr. Kós Károly 1979. évi nyugdíjba vonulását követően ugyanis már csak Szabó Tamás kolozsvári fényképész maradt hírmondónak, 1990-ben azonban őt is nyugdíjazták. Ma a múzeum 40 612 tárgyat, 10 ezer könyvet és folyóiratot őriz. A tárgyak között több mint 10 ezer magyar vonatkozású. A múzeum 1957-ben indult évkönyvsorozata utóbbi éveinek termésében Gazda Klára kolozsvári néprajzkutatót leszámítva nincs magyar közlő. Ioan Tosa történész-muzeológus szerint mindig volt együttműködés a múzeum és a magyar szakemberek között. A Kolozs megyei Octavian Goga Könyvtár több mint 720 ezer dokumentumot összesítő állományának több mint 10 százaléka magyar, a 88 alkalmazott között a feldolgozó osztály személyzetében két könyvtáros, a kolozsmonostori fiókkönyvtár vezetője és egy informatikus magyar. Az évi könyvállomány-gyarapodásnak 80–85 százalékát teszik ki a román, valamivel több, mint 5 százalékát a magyar, és 10–15 százalékát a más nyelvű könyvek. Doina Popa igazgató szerint a kolozsvári magyar könyvkiadókat leszámítva máshonnan alig jön magyar olvasnivaló. A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) 225 alkalmazottjából 42 magyar. A 2004 végén 3 723 492 darab dokumentumot számláló gyűjtemény 20–30 százalékát teszik ki a magyar nyelvű könyvek. Poráczky Rozália főigazgató-helyettes szerint a pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem tanszékén 1995-ben főiskolai, majd 1998-tól egyetemi szinten beindult a magyar nyelvű könyvtárosképzés. Az intézményben az 1980-as években vezető beosztásban nem volt magyar személy, és a rendszerváltás után is három év múlva nevezték ki az első magyar csoportvezetőt. 1997-ben az állományfejlesztési osztály élére került magyar szakember, majd Poráczky Rozália személyében 1998-ban hosszú évtizedek után lett ismét magyar főigazgató-helyettese a BCU-nak. A 171 könyvtáros közül 37 magyar (mellettük van még egy-egy informatikus és közgazdász, valamint három munkás), akik a főigazgató-helyettes szerint nagyjából lefedik a magyar nyelvű állománnyal kapcsolatos teendőket. Azonban a kölcsönzőben és a katalógusteremben nincs magyar szakember, ezért tervezik, hogy mindkét helyen napi 3-4 órát egy-egy magyar könyvtáros teljesítsen szolgálatot. A Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Szatmárnémetiben, Zilahon, Nagyváradon, Máramarosszigeten és Naszódon is fiókkönyvtárat működtető BCU kolozsvári tékáját 18 613 román, 2926 magyar, 54 németajkú és 271 más nemzetiségű diák, továbbá 1742 román, 395 magyar, 16 németajkú és 415 egyéb nemzetiségű egyetemi oktató látogatja. /Benkő Levente, Lázár Lehel: Magyar hagyaték – román kutatók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./2005. november 14.
November 13-án ért véget Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban az Erdélyi Háló, a katolikus szervezetek, csoportok ez évi országos találkozója. A háromnapos rendezvény összefoglaló címe: A hit öröme az élet öröme, fő előadó dr. Puskás Attila volt. A találkozóra Magyarországról is érkeztek. /(Takács Éva): Erdélyi Háló-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./2005. november 15.
Caritas – szolgáló jelenlét a társadalomban címmel szervez nyílt hetet a Caritas Hargita megyében. A rendezvénysorozat célja bemutatni, hogyan van jelen a Caritas az emberek mindennapi életében. November 17-én Csíkszeredában átadják a sérült gyerekekkel foglalkozó speciális központot, a Manó Tanodát, valamint a csíksomlyói Kalot új épületszárnyát. Másnap Gyergyóremetén szociális központot szentelnek fel, Gyergyószentmiklóson pedig a Caritas mezőgazdasági kirendeltségénél lehet megismerkedni az egységben zajló tevékenységgel. Végül szombaton Szent Erzsébet-napi búcsút szerveznek a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet-öregotthonban. A gyulafehérvári Caritasnak a megyében 31 otthongondozó és szociális központja működik, emellett tanácsadó irodájuk és családsegítő szolgálatuk is van. /D. Balázs Ildikó: Nyílt hetet tart a Caritas. Hargita megye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./