udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1312
találat
lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1312
Helymutató:
Gyergyószentmiklós
2006. június 21.
Kisvárdán tizenhat társulat részvételével június 22-én kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválja. A július 1-ig tartó fesztiválon összesen 32 előadást láthat a közönség. A rendezvényen négy szomszédos országból, Romániából tíz, Szerbiából négy, Szlovákiából és Ukrajnából pedig egy-egy társulat vesz részt. Erdélyből a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei, a szatmárnémeti Északi Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem színis növendékei lépnek fel. Dél-vidékről az Újvidéki Színház, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, a vajdasági Tanyaszínház és az újvidéki Művészeti Akadémia Társulata érkezik Kisvárdára. A felvidéki színjátszást a kassai Thália Színház, míg a kárpátaljait a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei képviselik. (MTI) /Kezdődik a határon túli magyar színházak fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./2006. június 22.
A gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés két helyi szervezőjét, Árus Zsoltot, a Gyergyószéki Székely Tanács elnökét és Simon Sándort, a Ditrói Székely Tanács elnökét, egyenként tízmillió lejre (1 000 új lej) büntette a csíkszeredai csendőrség. Csapó József, az SZNT elnöke közleményében kifejtette, jegyzőkönyv szerint a büntetés indoklása, hogy a nyilvános gyűlés 15.00 órakor ért véget a polgármesternek benyújtott bejelentésben feltüntetett 14.20 óra helyett. „Tehát a csendőrség képviselői szerint a Székely Nemzetgyűlés helyi szervezői kihágást követtek el, mert szerintük a gyűlés 40 perccel hosszabb ideig tartott! Azt azonban nem vették figyelembe, hogy a székelyföldi esőzések miatt a résztvevők nagy része nem tudott idejében megérkezni Ditróba, így a Nemzetgyűlés is 15 perc késéssel kezdhette el munkálatait!” – hangsúlyozza Csapó. „Tiltakozunk a hatósági fellépés ellen, amelyet indokolatlannak tekintünk, hiszen a tervezett programidő 25 perccel való túllépése egy népközösség érdekében tanácskozó közképviselet fegyelmezett munkálatain, semmiképpen nem tekinthető büntetendő kihágásnak! A büntetés ellen a helyi szervezők fellebbezni fognak” – hangsúlyozta az SZNT vezetősége. Ugyanakkor határozottan tiltakoznak az ellen is, hogy a nemzetgyűlést megelőző éjjel az egyik gyergyószentmiklósi szórakozóhelyen civil ruhás csendőrök magyar fiatalokra támadtak, négy fiún a törvényszéki orvos 5 napnál később gyógyuló sérüléseket állapított meg. A helyi csendőrség parancsnoka szerint „a szolgálaton kívül levő csendőrök nem a gyergyószentmiklósi alakulathoz tartoztak”. „Mivel a rend fenntartásért felelős karhatalmiak a ditrói székely nemzetgyűlés előtt követték el tettüket, brutális fellépésükkel könnyen egy etnikai konfliktus kirobbanását idézhették volna elő.” – olvasható a közleményben. Ez okból az SZNT vezetősége követeli a jogállamban megengedhetetlen magyar verés körülményeinek azonnali kivizsgálását. /25 percért 20 milliós büntetés. A SZNT tiltakozik a hatósági fellépés ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./2006. június 23.
Megdöbbentő Markó Bélának a székely nagygyűlést elítélő nyilatkozata – mondta sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség országos választmányi elnöke. A politikus úgy vélte: a román hatóságok viszonyulása a ditrói, valamint a gyergyószentmiklósi történésekhez ismét bebizonyította, Romániában nincsen igazi demokrácia. A hatalom, a többség erejének reprezentánsai fellépésükkel az erdélyi magyarság egészét megsértették. Kifejtette: az MPSZ üdvözli a székelyföldi kezdeményezést, és fenntartja: a Ditróban megjelentek által képviselt ügyet, a területi és kulturális önrendelkezést minden szinten támogatni kell. A nagyváradi művészeti gimnáziumból kiszorított magyar osztályokat illetően hangsúlyozta: esetükben egyértelmű a diszkrimináció. /G. K. E.: A székely nagygyűlés és a román demokrácia. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 23./2006. június 23.
A gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés előestéjén egy gyergyószentmiklósi diszkóban a helyi televízió szerint négy gyergyószentmiklósi fiatalt vertek meg. „A verekedés pillanatokon belül kitört, a közel 30 csendőr ellen még védekezni sem tudtunk” – állította egyikük, M. V. „A fiúkat a földre rúgták, de egy-két pofon a lányoknak is jutott. L. E. eszméletét vesztette, A. J.-nek két fogát is kiverték, mire sikerült kihívni a mentőket” – állította az Objektív TV híradójának M. V. Az Új Magyar Szónak névtelenül nyilatkozó szemtanú másként beszélt erről. Szerinte mindkét bandában voltak részegek. Ők összekaptak, a többiek védték a saját fajtájukat. A csendőrök erősebbek voltak. /Barabás Márti: Kocsmai verekedés politikai felhanggal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2006. június 23.
A napokban az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) mezőgazdasági tudományok osztályának meghívására válaszolva a gazdaképzésről tartott előadást dr. Szabó Zoltán Magyarország Európa parlamenti képviselője és Magócs Krisztina EU-szakértő. Erdélyben, az Új Kézfogás Alapítványnak köszönhetően, összesen 16, magyarok által is lakott megyében mintegy 1500 felnőtt gazda képzését tervezik. A képzéssorozatot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete tartja. Eddig 7 megyében sikerült elkezdeni a háromnapos tanfolyamot, korábban a vendégek többek között Aradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten és Borsán tartottak előadásokat. Ugyanakkor Vajdaságban, Kárpátalján és Horvátországban is felkeresik a magyarlakta településeket. /Barazsuly Emil: Gazdaképzés a Kárpát-medencében. Felkészítés az EU-s követelményekre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2006. június 24.
A Székely Nemzeti Tanács vezetősége tiltakozó levelet küldött Vasile Blaga belügyminiszterhez, amelyben követelték a jogállamban megengedhetetlen magyarverés körülményeinek azonnali kivizsgálását, és az ellen tiltakoztak, hogy megbírságolták a Székely Nemzetgyűlés két szervezőjét. A levél szerint a nemzetgyűlést megelőző éjjel az egyik gyergyószentmiklósi szórakozóhelyen civil ruhás csendőrök magyar fiatalokra támadtak, négy fiún a törvényszéki orvos 5 napnál később gyógyuló sérüléseket állapított meg. Mivel a karhatalmiak a ditrói székely nemzetgyűlés előtt követték el tettüket, brutális fellépésükkel könnyen etnikai konfliktus kirobbanását idézhették volna elő – olvasható a belügyminiszternek címzett tiltakozásban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./2006. június 24.
Az évente megrendezett Lármafa találkozó a közönybe süppedt magyarság felrázását, fellármázását tűzte ki célul. A Szent László-kultuszt éltető, a magyar identitást védelmező lármafások idei Kárpát-medencei találkozója Belényesen kezdődött június 21-én. Az elszakított területekről származó több mint száz résztvevő június 23-án érkezett Hargita megyébe, Székelykeresztúr, Székelyderzs, Székelyudvarhely érintésével. Ma Csíksomlyó, Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Gyergyószentmiklós a célpont. A programban a csíksomlyói kegytemplom és a csíkszépvízi Szent László-emlékhely meglátogatása, a csíkszentmihályi templom és Szent László-freskó megtekintése szerepel. Június 25-én a rendezvény Cegőtelkén folytatódik, majd június 26-án a dési református templomban lesz a Lármafa-találkozó záróünnepsége. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./2006. június 24.
Marosvásárhelyen a Mikszáth Kálmán (ma Artei) utca 4. szám alatt van Izsák Márton, nemrég elhunyt szobrászművész műterme. Itt készültek azok a köztéri szobrok, melyek ma Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós és Dés tereit díszítik. Izsák Márton /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./ családtagjait, rokonait a vészkorszakban vesztette el. Szerette Marosvásárhelyt és óva intette környezetét a gyűlölködéstől, az egymás ellen irányuló rosszindulattól. Budapesten végezte az iparművészeti főiskolát. Diplomamunkája a volt Ludovika parkját díszíti. Később több kis szobra került a bukaresti román királyi palotába is. 1945-ben az ő javaslatára és közbenjárására nyílt meg a marosvásárhelyi magyar tannyelvű Művészeti Líceum, mely román tagozattal is bővült, ennek 1945-től 1974-ig volt az igazgatója, ugyanakkor mint szobrászművész megalkotta Szentgyörgyi István, Mihai Eminescu, Bartók Béla, a Deportáltak és az Ismeretlen katona marosvásárhelyi, Salamon Ernő gyergyószentmiklósi és a Deportáltak dési szobrát. A legsikerültebb művének a Csorvássy Istvánnal 1956-ban készített Bolyaiak szobrát tartotta. A legnagyobb élményt Márton Áron szobrának a megmintázása jelentette számára. 2000. június 24-én került sor Marosvásárhelyen az 1996-ban megmintázott szobor felállítására a Keresztelő Szent János Plébánia udvarán. „Ez volt az utolsó szobrom, amit egy áldott emlékű, bátor, népét szerető emberről megmintáztam” – nyilatkozta Izsák Márton. /Fodor Sándor (S.): A művészeti iskola megálmodója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./ 2006. június 27.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága átiratot fogalmazott meg Olli Rehn bővítési biztosnak, amelyben tájékoztatja a Székely Nemzetgyűlés határozatáról és felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a székely nép jogát az önrendelkezésre, Székelyföld önkormányzására, népszuverenitásának gyakorlására. Az SZNT Állandó Bizottsága ugyanakkor jóváhagyta a Románia államelnökének, kormányának és parlamentjének címzett megkereséseket a Székelyföld autonóm státusának garantálására vonatkozó tárgyalások megkezdéséről, tájékoztatott az SZNT elnöke, Csapó József közleményében. Az ÁB átiratot küld Magyarország kormányának, arra kérve a magyar államot, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómia-törekvései felett. Összeállt egy tárgyalóbizottság is, amelynek hatásköre képviselni az illetékes romániai hatóságokkal folytatott megbeszéléseken a székelyföldi autonómia-törekvéseket. A tárgyalóbizottság tagjai: dr. Csapó I. József, Andrássy Árpád, Ferencz Csaba, Izsák Balázs és Tulit Attila. Az ÁB tiltakozó átiratban tájékoztatta az illetékes hatóságokat, az emberjogi szervezeteket és a nemzetközi közvéleményt a Székely Nemzetgyűlés előestéjén Gyergyószentmiklóson elkövetett, súlyos etnikai konfliktus veszélyét magában hordozó csendőri atrocitásról. /Az SZNT tájékoztatja Ollie Rehnt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./2006. június 27.
Az erdélyi magyar média keveset írt vagy félretájékoztatással élt a június 17-ről 18-ra virradó éjszaka Gyergyószentmiklóson történt súlyos csendőri visszaélés ügyében. A csendőrök az éjszaka folyamán beállítottak a diszkóba, s ott azt követelték, hogy a szervezők állítsák le a magyar zenét, és helyette kizárólag román zene szóljon. A magyar fiatalok kérdésére, hogy ezt milyen jogon követelik, záporozni kezdtek a pofonok. Tucatnyi agyba-főbe vert sebesültet szállítottak a helyi kórház sürgősségi osztályára. A lapokban megjelent tudósítások (Hargita Népe, Új Magyar Szó és mások) megpróbálták szépíteni a történteket. A Hargita megyei csendőrség cáfolt, úgy tett, mintha nem tudna az ügyről semmit. Ezzel a magyarellenes cselekmény akár feledésbe is merült volna, ha Garda Dezső, az RMDSZ gyergyói képviselője nem interpellál a román parlamentben a történtekről. Parlamenti felszólalása előtt a nevük elhallgatását kérő helyi magyar és román rendőrök erősítették meg, hogy valóban a nagygyűlésre idecsődített csendőrök ütötték agyba-főbe a helyi magyar fiatalokat. Garda Dezső a történtekről érdemben tájékoztatta a magyar újságírókat, ennek mégis kevés nyoma van a lapokban. A sajtó képviselőinek egy része betegesen fél etnikai színezetről beszélni. Garda Dezső Markóék megkerülésével tudott felszólalni a parlamentben, hiszen ha előzőleg a frakcióvezető Márton Árpádnak vagy más RMDSZ-vezetőnek szól, aligha övezi egyetértés szándékát. A csendőrségi magyarverés, illetve az SZNT vezetőinek megbírságolása mutatja, hogy távol van még a jogállamiság, amely a kisebbségek alapvető jogait garantálná. Az RMDSZ vezetőinek elhatárolódása az autonómiarendezvényektől, illetve cinkos hallgatása a már felsorolt jogsértésekről még nehezebb helyzetbe hozza az erdélyi magyarságot. /Makkay József: Magyarverések Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./2006. június 28.
Kisvárdán van már a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. A Figura eltelt évadjára a gondok voltak jellemzőek. A színház tavaly ősztől ugyan helyet kapott a művelődési házban, de télen majd mindegyik gyergyói színész megfázott a próbák, előadások alatt. Csupán fizetésekre elegendő az önkormányzati támogatás, a magyarországi pénzosztók is zárogatják a csapokat. A Figura Stúdió Színház igazgatója, Béres László elmondta, nem ritka, hogy előadás közben szólal meg a szomszédos diszkóban a manele-muzsika. Így készült az elmúlt évadban öt bemutató, a március 15-i fellépés, így vettek részt több fesztiválon, így sikerült bérletrendszert indítani. A Figurának 2500 bérletese van. Eltökélt szándékuk, hogy kétévente ők rendezhessék meg a Kisebbségi Színházak Kollokviumát. /Balázs Katalin: Sanyarú sors Figurásan. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./2006. július 5.
A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2006. július 10.
Július 9-én Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán ünnepélyes keretek között nyitották meg a XXVI. Régizene Fesztivált. A Budapesti Utcaszínház színészei teremtettek jó hangulatot. Markó Béla, a rendezvény fővédnöke hangsúlyozta, a XXI. század feladata, újból véghezvinni az európai reneszánszot: úgy együtt lenni, hogy ki-ki a maga hangszerén játszva a reneszánsz óta példaértékű harmóniát megteremtsük. /Takács Éva: XXVI. Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./ Csíkszeredában elkezdődött a Hargita Megyei Nemzetközi Fesztiválként első – ám a megyeszékhelyen már 26 éves hagyománnyal rendelkező – Régizene Fesztivál. A nagyszabású muzsika-maraton a délelőtt folyamán rajtolt Csíksomlyón, de Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Csíkszentgyörgyön is. Fellépett többek között a baróti Kájoni Consort meg a Schola Cantorum farkaslaki régizene-együttes is. /Horváth István: Hargitai régizene-”forrás”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. július 11.
Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes-plébánost megromlott egészségi állapotára és szívműtétére való tekintettel – saját kérésére – dr. Jakubinyi György érsek felmentette főesperesi tisztségből. Helyébe az újonnan kinevezett plébános, a korábban Székelykeresztúron szolgálatot teljesítő Portik Hegyi Kelemen lép. Megbízása csak a mostani mandátumi időre terjed ki, amely 2007 tavaszán lejár. Hajdó Istvánt Gyergyószentmiklósról a szülőfalujától, Bogárfalvától nem messze eső Székelylengyelfalvára helyezte elöljárója. Lengyelfalvát eddig Székelyszentlélekről látták el. /Új főesperes. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2006. július 13.
Zarándoklatra indul két nagycsalád. A Csíkszeredától Győrig tervezett útvonalon szintén sokgyerekes családokat keresnek fel. A négy felnőtt és 11 gyerek a csíksomlyói kegytemplomban szentmisén vett részt, majd elmondták utazásuk célját. Tavaly Gyergyószentmiklóson, az Erdélyi Magyar Ifjak Táborában találkozott a csíkszeredai Dánél és a nyárádszeredai Csíki család. Itt hívta meg őket Szabó György, a győri Família Nagycsaládos Egyesület elnöke az Európai Nagycsaládosok harmadik Konferenciájára, valamint a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete által szervezett Családkongresszusra, amelyet július 19–23. között tartanak Győrben. A meghívást elfogadták, és továbbgondolkodva született meg az ötlet, hogy ez az utazás jó alkalom lesz felhívni az emberek figyelmét a sokgyerekes családok gondjaira, örömeire. A zarándoklatot egy kisbusszal Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes is támogatja. /Takács Éva: Zarándoklatra indult két nagycsalád. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2006. július 25.
Garda Dezső parlamenti képviselő évek óta harcol az illegális fakitermelés, az erdőmaffia ellen. Tulajdon-visszaadással kapcsolatos ellenőrzés volt ez elmúlt héten Hargita megyében. A kivizsgálás alapját a panaszok, illetve a parlamenti vizsgálóbizottsághoz érkezett feljelentések képezték. Ezeket sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottságok nem orvosolták, de a prefektúra sem segített a tulajdonosokon, nem támogatta ügyüket. Több száz ilyen panasz gyűlt össze az elmúlt időszakban, de az ellenőrök mostani székelyföldi útjukon csak a legsúlyosabb panaszokat, visszaéléseket vizsgálták ki. A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban kezdődött az ellenőrzés, a Mátis-birtoknál több súlyos visszaélést is tapasztaltak. 2000-ben a megyei földosztó bizottság negyven hektár területet juttatott vissza az örökösöknek, ezt azonban a helyi földosztó bizottság felülbírálta, és nem adta vissza a területet. Más is történt: 2004 őszén birtokba helyeztek több legelő- és kaszálótulajdonost, miközben a földosztó bizottság ilyen irányú döntése csak 2005-ben született meg, tehát a sorrendet törvénytelenül megváltoztatták. Az ilyen ügyek súlyos visszaélésnek minősülnek. Gyergyószárhegyen az emberek megkapták a tulajdonjogot, ellenben nem helyezték őket birtokba. Közben az erdőket folyamatosan lopják. A helyi földosztó bizottság nem akarta vétkességét elismerni. A gyergyószárhegyi kolostor útját mindenképpen községi úttá akarták nyilvánítani, holott az egyházi birtokon belül található. Ezen az úton hordják el az illegálisan kivágott fákat, ehhez pedig nem akarták az egyház beleegyezését kérni. Gyergyóalfaluban a helyi földosztó bizottság a közbirtokossági erdőkből mért ki jogtalanul magánembereknek. Gyergyócsomafalván a polgármester nem akarta aláírni a birtokba-helyezési papírokat, a tulajdonosok kiszolgáltatottak, nem tudnak szerződést kötni az erdészettel, az erdők pedig fogyatkoznak. Ugyancsak súlyos visszaélés, hogy az erdészeti igazgatóság nem hajlandó visszaadni az erdőtulajdonosoknak a törvény által előírt épületeket, erdészházakat. A helyzet azért súlyos, mert a tulajdonba helyezéskor az erdőmaffia törvénytelenséget követett el, hogy a jogos tulajdonosokat megfosszák az erdőrészektől. A képviselő megállapította, az illegális fakitermelés mozgatórugója a minisztérium által meghatározott kvótarendszer. Romániában nincs a szakmai szabályokat megtartó erdőgazdálkodás. Az erdészetek vezetői között sok a közönséges bűnöző. Ezeket az embereket magas szinten védik, mindenkit lepénzelnek, ők az erdőmaffia kulcsfigurái. A magánerdészetekbe jórészt azok az erdészek kerültek, akik állami fennhatóság alatt már kiirtották az erdők jelentős részét. Nem működnek ésszerűen a közbirtokossági erdők sem. Ezek vezetői gyakorta visszaélnek helyzetükkel. Nem működik a választott vezetőkkel szembeni számonkérés. Hosszabb távon a székelyföldi erdők eltűnnek, az igazságszolgáltatás, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével. A kommunizmus ötven esztendeje kiirtotta az emberekből a magántulajdon iránti felelősséget. A legtöbb erdőtulajdonos nem jár el a közgyűlésekre, nem tájékozódik, nincs alapos ellenőrzés. A tulajdonosok feje fölött egy szűk réteg dönt. Becslések szerint 1999-ig hatmilliárd dollárnyi kár keletkezett a romániai erdőállományban, az utóbbi hat évben pedig további 5 milliárd eurónyi erdőnek veszett nyoma. Garda nem hiszi, hogy az európai uniós csatlakozással lényegi változás állna be. RMDSZ-politikusként Garda az egyetlen képviselő, aki folyamatosan szót emel a Székelyföld jövőjét veszélyeztető erdőirtások ellen. Legtöbbször magyar erdészeti vezetőkkel, RMDSZ-es tisztségviselőkkel, polgármesterekkel kell hadakoznia. Sok székelyföldi jelölt azért vállalja a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ színeiben, hogy az erdőkből meggazdagodhasson. Tisztségük elején a legtöbbnek nincs erdeje, későbbi vagyonnyilatkozatukban már több tíz hektár erdő szerepel. Visszatérő jelenség, hogy nem írják alá az erdők tulajdonba helyezéséről szóló döntéseket, közben az erdőket illegálisan kivágatják. Az RMDSZ felső vezetése nem akar tudomást szerezni erről a súlyos helyzetről. Kiközösítik Gardát, mert egyedül harcol az erdőmaffia ellen. Azzal vádolják, hogy RMDSZ-képviselőként RMDSZ-tagokat jelentget fel a hatóságnál. Sajtókampány indult ellene a gyergyószentmiklósi Új Kelet című újságban, illetve a helyi tévében, a Fény tévében. Ezt a médiát hivatalosan támogatja az RMDSZ Communitas Alapítványa. A törvénytelen fakitermelés miatt Székelyföld hosszabb távon halálra van ítélve. /Makkay József: Az erdőlopás Székelyföld vesztét okozza. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./2006. július 26.
Az amerikai Old Dominion University (ODU) és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti közreműködés lehetősége körvonalazódott nemrégiben Gyergyóremetén. Az ODU-t Balás E. András professzor, dékán, a Sapientiát Biró A. Zoltán docens, a Sapientia Műszaki és Társadalomtudományok Karának kancellárja képviselte. Az ODU egészségtudományi karán dolgozó professzor felajánlotta támogatásukat: egy csíkszeredai tanár és egy diák egyetemükre látogathat. A tanárcsere-kapcsolatra is a lehetőség lenne, emellett a videó-kapcsolatot, sőt az élő közvetítést is megoldhatnák. – Meggyőződésem, hogy a Sapientia fontos szerepet tölt be az ittenieknek a világban való minél biztosabb eligazodásában – mondta a gyergyói gyökerekkel büszkélkedő dékán. Nagyapja Gyergyóremetén, édesapja – Balás Gábor jogtudós, művelődéstörténész – Gyergyószentmiklóson született, ő maga Budapesten látta meg a napvilágot 1951-ben. /Bajna György: Kapcsolatteremtő kézfogás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./2006. július 27.
A Színművészeti Egyetemen idén a színész szakra 19-en, a bábszínész szakra 15-en, a zenepedagógia szakra pedig 11-en jelentkeztek. A színész szakra 7 diák tandíjmentes és 5 diák tandíjas helyre jutott be. A bábszínész szakon öten a tandíjmentes és öten a tandíjas helyekre jutottak be. A zenepedagógia szakra 11-en jutottak be, a tandíjmentes helyeket hét, a tandíjas helyeket négy diák foglalta el. Kovács Levente professzor, a színművészeti egyetem magyar tagozatának dékánja kiemelte, az idei felvételi színvonala jó volt. A csíkszeredai jelentkezők számarányának növekedése összefügg a Csíki Játékszín sikeres évadjaival. Udvarhely az ODIF (Országos Diák-színjátszó Fesztivál) fellegvárának számít és a Vitéz Lelkek nevű csoport állandó forrása az újabb tehetségeknek. De a sepsiszentgyörgyi felvételizők folyamatos jelenléte is összefügg az ottani színház igen színvonalas működésével. Csökkent a marosvásárhelyi résztvevők száma, ez a színház és a közönség közötti válságos kapcsolat egyik következménye. Idén minden végzősüknek sikerült elhelyezkednie, voltak, akik Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely vagy Gyergyószentmiklós felé mentek. /Ferencz Melánia: Színvonalas felvételi a színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./2006. augusztus 2.
A magyarországi Vegyépszer Zrt. tulajdona lett a csíkszeredai Út és Híd Rt., a Hargita megyei vállalat. A Vegyépszer hosszú távon 1,2 millió eurós beruházást tervez. Farkas László, a cég vezérigazgató-helyettese szerint a székelyföldi utak építéséből csak 3-4 év múlva számítanak nyereségre. Tekintve azonban, hogy a Vegyépszer lakásépítéssel, környezetvédelemmel, sőt nukleáris hulladékok szanálásával is foglalkozik, biztos abban, hogy a vállalkozás a romániai piacon is sikeres lesz. Négy éven át tartó próbálkozások után sikerült privatizálni a csíkszeredai Út és Híd Rt.-t. A három telephellyel – Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely – tevékenykedő útépítő cég privatizálására Bunta Levente szerint azért volt szükség, mert bebizonyosodott: az állam képtelen jó gazda lenni, amikor útjavításról van szó. A Vegyépszer átvállalta az Út és Híd Rt. korábbi adósságait is. A Vegyépszer ötvenfős létszámmal kívánja elkezdeni Csíkszeredában a munkát. /B. B. E.: Erdélyi sikerekre számítanak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./2006. augusztus 2.
A Látó /Marosvásárhely/ című folyóirat augusztus–szeptemberi száma újra a színházé. Három kortársnak számító színművet közöltek, a májusban Gyergyószentmiklóson bemutatott Télikertet Láng Zsolttól, Zalán Tibor Vigyázat, a tetőn angyalok járnak, valamint Karácsonyi Zsolt Golmagóg, a rettenetes című darabját. /Színház / Látó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./2006. augusztus 3.
Az elnéptelenedett erdélyi szász falvak templomaiból a székelyföldi templomokba kellene „átköltöztetni” az orgonákat – javasolta László Ferenc kolozsvári zenetörténész-professzor a székelyföldi orgonákról július közepén tartott csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésen. A zenetudós szerint így ezek megmenekülnének az enyészettől, az erdélyi magyar közösség pedig értékes kulturális örökséghez jutna. A szakmai beszélgetés kezdeményezője a Magyarországon élő, kolozsvári származású Barta Tibor volt. Az idegsebészként is dolgozó orgonaművész az orgonák szakavatott ismerőjeként a hetvenes évek óta járja a Székelyföldet, hogy megismerje az itt található, történelmi múltra visszatekintő orgonákat. Szerinte kedvező változás történt a rendszerváltás után a székelyföldi orgonák állapotának megőrzésében. Példaként említette a tusnádi és a csíkdánfalvi katolikus templomok orgonáinak rendkívül szép hangzását. Barta Tibor szerint koncertezésre alkalmas orgonák vannak Gyergyószentmiklóson, Csomafalván, Csíksomlyón, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Farkas-lakán, Csíkszentsimonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán. /Szász orgonák Székelyföldre? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./2006. augusztus 5.
Augusztus 9-14-e között rendezik meg a II. EMI-tábort. A nemzeti ifjúság táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezi a Gyergyószentmiklós melletti 4-es kilométernél. A fő témakörök: 1956 Belső-Magyarországon és Erdélyben (előadók Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, Lay Imre egykori EMISZ-es, Vekov Károly történész), Dél-Tirol autonómiájának kivívása (Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász), nemzetpolitika (Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Gergely István csíksomlyói esperes-plébános és Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke), egyeztető autonómia-kerekasztal (Ferencz Csaba SZNT, Gazda Zoltán MPSZ, Kónya-Hamar Sándor RMDSZ, Sógor Csaba RMDSZ, Szilágyi Zsolt EMNT-MPE, Toró T. Tibor EMNT-RMDSZ). További előadások is lesznek, például a békási-szorosi román betörésről Raffay Ernő, a délvidéki magyarság mindennapjairól Maurer Oszkár, a Szoboszlay-perről Vekov Károly és Ervin atya, a nagycsaládosok kérdéséről Csíki Sándor, az erdélyi ’56-ról Lay Imre, a ’70-es és ’80-as évek román-magyar kapcsolatáról Vincze Gábor, Wass Albertről Bartha József, az önálló állami magyar egyetemről Hantz Péter és Kovács Lehel, az 1940 és 1944-es honvédő harcokról Illésfalvi Péter, a felvidéki magyar életről Duray Miklós, Székelyföld etnikai térképéről Boér Hunor, a magyarság jogvédelmi harcáról Gaudi-Nagy Tamás. /(Ferencz): Nemzetpolitika, íjászat és nemzeti rock (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./2006. augusztus 5.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ 1990-ben Gyergyószárhegyen alakult újra. Célja a turizmus művelése és népszerűsítése. Honismereti, néprajzi kirándulásokat rendeznek, de a természetvédelem is fontos része tevékenységüknek. Az erdélyi egyesületet önálló osztályok alkotják: Bánsági, Bihari, Gutin (Nagybánya), Szatmárnémeti, Gyergyói, Marosvásárhelyi, Háromszéki, Udvarhelyi, Brassói, Hétfalui, Zilahi, Besztercei, Kolozsvári és Tordai EKE Osztályok működnek, és van négy társszervezetük, a CSTTE, a Genciána, a Czárán Gyula és a Brassói Turista Egyesület. A nyaranta megrendezésre kerülő Országos EKE Vándortábort minden évben más-más osztály vállalja fel, helyszínül Erdély kevésbé ismert vidékeit választják, melyről útikalauz is készül. Az idei XV. Vándortábort a Kolozsvári és a Tordai Osztály szervezte Torockón. Kardos Zsuzsa, az EKE országos alelnöke rámutatott, eredetileg az Aranyos völgyébe tervezték a tábort. A völgyben azonban nem találtak megfelelő kiterjedésű táborhelyet. A mostani vándortábornak 1138 résztvevője van, közülük 448-an tagjai az EKÉ-nek, 654-en pedig bejelentkeztek, közülük 605 magyarországi. – Augusztus 1-jén nyílt meg a tábor. Naponta több kirándulás, túra közül választhatnak a résztvevők. Este vetítések, előadások szórakoztatják a táborozókat. A vándortábor feloszlik, de megmarad az új útikönyv: Lukács József Aranyos-völgyi útikalauza. A természetbarátoknak pedig a következő vándortáborig az EKE kéthavonta megjelenő Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/ folyóirata szolgáltat friss híreket. /Takács Ildikó: Torockón a XV. Országos EKE Vándortábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./2006. augusztus 5.
Újabb 500 000 forintot fordíthat Gyergyószentmiklóson a katolikus egyház a Szent István-templom építésére. Az adomány Békés testvérváros önkormányzatától érkezett. Székelyföldön az egyház magyarságmegtartó ereje nagyon fontos. Az egyház itt olyan szerepet tölt be, ami egyszerűen nélkülözhetetlen – közölte Pataki István békési polgármester. A békésiek a gyergyószentmiklósi templom építésére bankszámlát nyitottak, és most téglajegyeket vittek magukkal, eladásra. /Balázs Katalin: Testvérek adománya templomépítésre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./2006. augusztus 8.
Gyergyószentmiklós római katolikusai szerencsések, hiszen olyan plébánosok szolgálták csak az elmúlt száz esztendőben is, mint Szabó György apát, László Ignác főesperes, az utóbbi 21 esztendőben pedig Hajdó István főesperes, aki messze földön is megbecsültté tette szolgálati helyét. Augusztus 6-án, a vasárnapi szentmisén, hogy meghatottságán könnyítsen, a távozó főesperes szigorú számadást készített szolgálatáról, s inkább abbéli fájdalmát emelte ki, hogy sok szív fordult el Istentől, bármennyire próbált orvosa is lenni a rábízott lelkeknek. Nem beszélt közösségépítő fáradhatatlan munkájáról, a csaknem romosan kapott plébánia rendbetételéről, a kispapok lakásainak felépítéséről, a régi plébániaépület felújításáról, az egyháznak visszajuttatott Korona újjáépítéséről, a gyilkostói Szent Kristóf-kápolna felépítéséről, a Bucsin negyedi Szent István-templom építésének megkezdéséről, s arról sem, hogy kapcsolatteremtései segítettek számos szociális kezdeményezést. (A szeretetkonyha létrejötte a főesperes érdeme, működtetése a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylettel egyenlően dicséri a plébániahivatalt is.) Hajdó Istvánt az érsek Székelylengyelfalvára helyezte. /Bajna György: Jó pásztorunk volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./2006. augusztus 10.
Az elmúlt évszázad különösen tisztelt, kiemelkedő erdélyi nagyságainak Panteonjában kimagasló helyet foglal el Isten Szolgája, boldogemlékű Márton Áron római katolikus megyéspüspök – hangsúlyozta jeles életrajzírója Marton József dékán, egyetemi tanár. Márton Áron 110 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokos nagyközségben. Szülei egyszerű földművesek voltak. Tanulmányait szülőfalujában, Csíkszeredában, valamint Gyulafehérváron végezte. Végigharcolta az első világháborút, négyszer sebesült meg. 1920-ban jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. 1924-ben szentelte pappá Majláth Gusztáv püspök. Gyergyóditróra, majd Gyergyószentmiklós, ezután Marosvásárhelyre nevezték kit. 1934-ben főpásztora az Erdélyi Katolikus Népszövetség igazgatójává nevezte ki. 1932-től következett Márton Áron kolozsvári szolgálata: az egyetemi ifjúság lelkipásztora, majd a Szent Mihály központi egyházközség plébánosa. György Lajossal és Venczel Józseffel megalapította és szerkesztette az Erdélyi Iskola című népnevelő és kulturális folyóiratot. 1938 karácsonyán XI. Piusz pápa kinevezte a 42 éves Márton Áront erdélyi megyéspüspökké. 1940-ben Észak-Erdély visszatért, a határváltozás kettévágta egyházmegyéjét, azt, ő azonban az ősi székhelyen, Gyulafehérváron maradt, kisebbségi sorsba került hívei mellett. 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban felemelte szavát az erdélyi zsidóság deportálása ellen. A hatóságok ezért azonnal kiutasították Észak-Erdélyből. Ma Jeruzsálemben, a Yad Vashem hősök temetőjében, az Igaz Embert jelző emléktábla hirdeti bátor tettét. Márton Áron a második világháború után mindent megtett, hogy a határok újrarendezésének igazságossága érdekében hallgassák meg az erdélyi magyarságot is. 1948-ban egyházmegyéjét mindenéből kifosztották. Elvették az európai hírű Batthyaneum könyvtárat, valamennyi katolikus tanintézetet, az ezekhez tartozó összes ingatlant, felszámolták a katolikus sajtót. Moszkvai mintára, az erdélyi katolikus egyházat el akarták szakítani a római pápától. Márton Áron tiltakozó álláspontra helyezkedett. Körlevélben emelte fel szavát a görög katolikusoknak az ortodoxiába való beolvasztása ellen. Inkább lemondott az államsegélyről, de nem volt hajlandó csökkenteni papjainak létszámát. 1949. június 21-én letartóztatták. Perét katonai törvényszék tárgyalta titokban, s életfogytiglani börtönre ítélték. A börtönben is alázatos, másokat szolgáló, imádkozó segítője volt sorstársainak. 1955 januárjában büntetését a nemzetközi tiltakozás miatt felfüggesztették, s február 2-án kiengedték a börtönből. Gyulafehérvárra csak március 24-én érkezett meg, addig „feljavító” kezelésen tartották a bukaresti érsekségen, mert úgy ki volt éheztetve, hogy nem merték a nép elé engedni. 1955 és 1957 között szabadon mozoghatott egyházmegyéjében. Mindenütt hatalmas lelkesedéssel fogadták. 1957-től kezdődően, tizenkét évi házi fogságra kényszerítették. Az egész püspöki palotába (beleértve a kertet is) lehallgatókészülékeket rejtettek el. Csak a székesegyházba mehetett át. 1967-ben azután, külföldi nyomásra, a szobafogságát feloldották. A püspök 1969-ben és 1971-ben Rómába is eljuthatott. A megöregedett püspök újra szabadon mozoghatott, bérmaútjai diadalmenetekké váltak. Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmentését, de csak 1980 áprilisában hagyta jóvá II. János Pál. A püspök 1980. szeptember 29-én elhunyt. Már életében szentnek tekintették. 1992. november 17-én az Apostoli Szentszék engedélyezte, hogy egyházmegyei szinten elinduljon Márton Áron szenttéavatási pere, ami jelenleg is folyamatban van. /Fodor György: Főhajtás az Emberkatedrális emléke előtt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./2006. augusztus 12.
Augusztus 11-én előadásokkal folytatódott az Erdélyi Magyar Ifjak tábora Gyergyószentmiklós közelében. Népesedéspolitika, történelem, székely múlt és jelen, gagauz és dél-tiroli tapasztalatok képezték az előadások gerincét. Csíki Sándor, a Pro Familia Transilvania Egyesület elnöke a nagycsaládosok nehéz helyzetét vázolta. Vekov Károly történész a Szoboszlay-per kapcsán az ötvenes évek átfogó freskóját vázolta fel, Szoboszlay Aladár aradi katolikus pap, az ellenállás, a másképp gondolkodás, a kommunista hatalom elleni szervezkedés egyik vezéralakjának életútja révén. Garda Dezső RMDSZ-es képviselő Székely múlt és jelenkori törekvések címmel áttekintette a székely közösség katonai jellegéből fakadó sajátosságait. Garda kifejtette, hogy a székely közösség az RMDSZ-sikerpropaganda ellenére nem tudta visszaszerezni vagyonát (az erdőket például részben kapta vissza, fa nélkül), mi több, legtöbbször a helyi vezetők akadályozzák meg a visszaszolgáltatást. Garda szerint az RMDSZ kormányon van, de nincs hatalma, például az oktatásért is felelős magyar miniszterelnök-helyettessel sem tudtak legalább önálló magyar karokat létrehozni a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az RMDSZ a Magyar Népi Szövetség egykori útját járja jelentette ki Garda Dezső. Árus Zsolt elemezte az elmúlt másfél évtized érdekképviseleti történetét. Szerinte az egy erős érdekképviselet elve nyilvánvalóan csődöt mondott, a visszaszerezni a javakat és a jogokat törekvés mára két elkülönülő törekvéssé változott. Az egyik tábor az egyéni ,,megmaradás és fejlődés” vezérfonalát követi (maradjak meg székemben, maradjon a fizetésem, diplomata-útlevelem, privilégiumaim, fejlődjenek a cégeim, bankszámláim stb.), ennek legfőbb kifejeződése a kis lépések politikája. A másik út, amelyet 2003 óta néhányan járnak: megfogalmazni az elvárásokat, részeredmények elfogadása nélkül szolgálni a közösség érdekeit. Árus szerint előbbi ,,érdekvédők” Székelyföldön majdnem minden hatalmi pozíciót birtokolnak, országos szinten pedig jelentős érdekérvényesítő potenciállal rendelkeznek, mégsem használják ezeket. Ezzel szemben a másik oldal viszonylag rövid idő alatt elérte, hogy a világ hallott a romániai magyar kérdésről. A cél Székelyföld autonómiája, s ennek elérése csak idő kérdése mondta az előadó. Eva Maria Barki nemzetközi jogász a dél-tiroli önrendelkezésről tartott előadást. Este a koncertek sorát a Transylmania és az Ismerős Arcok együttes folytatta. /Ferencz Csaba: Az érdekvédelem két útja (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./2006. augusztus 13.
Dani Gergely katolikus pap a legnehezebb időben is kiállt csángómagyarok érdekeiért. Dani Gergely esperes-plébános /Lemhény, 1919. jún. 19. – Gyimesbükk, 1983. jan. 5./ a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium elvégzése után Brassóban érettségizett, teológiai tanulmányokat Gyulafehérváron folytatott. Kovásznán, Csernátonban, Gyergyószentmiklóson, Tekerőpatakon tevékenykedett. Gyimesbükkbe 1972-ben nevezték ki. Acélkemény magatartása töretlen hittel, erős akarattal párosult. A Gyimesben eltöltött tizenegy esztendejében talán egy nap sem volt, hogy ne kellett volna aggódnia a hívekért, a gyermekekért, akiket magyarul tanított írni-olvasni a hittanórákon; tervei megvalósításáért (a nagy templom felépítéséért, a kápolnák bővítéséért stb.). Első gondja az volt, hogy a kontomáci templomot (amely még Mária-Terézia idejében 1772–1782 között épült az ezeréves határnál a vámtisztek, ácsmesterek, hajdúk részére) felújítsa. A hívek faanyaggal és munkával járultak hozzá az új templom és a kápolnák felépítéséhez. Pénzük nem volt. Dani Gergely szinte egész Európát és Amerikát mozgósította. Lett pénz, lett harang, orgona és toronyóra is. A bukaresti engedély megszerzése ment a legnehezebben. Templomépítés közben nagyon sokszor voltak keserű napjai. A szekuritátén vallatták, megverték. A gyimesbükki nagy templomot Dani Gergely esperes-plébános a nehézségekkel dacolva, nagy áldozatok árán, 1974 és 1976 között sikerrel felépítette. 1976. október 15-én Jakab Antal püspök végezte a szentelési szertartást. Zúgtak a harangok, mintegy nyolcvan pap és többezer világi hívő volt jelen. Egy vasárnapi szentbeszédében azt mondta az esperes úr, ha ez a templom minden vasárnap megtelik imádkozó hívekkel, akkor nem kell félteni sem az egyház, sem a nemzet sorsát. A templom minden vasárnap megtelik. Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, a gyimesi nagy templom felszentelésének harmincadik évfordulója kapcsán megemlékeznek Dani Gergely esperesről. Szeptember 24-én lesz az iskola névadó ünnepsége. Az egyetlen magyar nyelvű iskola Bákó megyében Dani Gergely nevét fogja viselni. /Antal Erzsébet: Emlékezünk Nagyboldogasszony napján. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./2006. augusztus 14.
Kiszely István professzor Szabadtéri kaszinónak nevezte az EMI-tábort, ahová azért ülnek össze a fiatalok, hogy a haza ügyeit megvitassák. S mert a Kárpát-medencei magyarság szülőföldje több országba is szakadt, a haza és a nemzet elválaszthatatlan ügyének megvitatása még inkább ilyen fórumok képzeletbeli falai közé költözik. Az Erdélyi Magyar Ifjak a nemzeti gondolkodásúak számára hirdették meg az összesereglést Gyergyószentmiklóson. A legtöbb előadás párbeszéddé alakult, a nemzeti sorskérdésekről beszélgettek. A második EMI-tábor mottóját olvasva ,,Aki magyar, velünk tart” bizonyára akadtak, akik finnyásan legyintettek: magyarkodó dilettánsok gyülekezete. /Ferencz Csaba: Szabadtéri kaszinó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./ Nagy sikert aratott Eva Maria Barki nemzetközi jogász a dél-tiroli autonómia megteremtésének folyamatáról tartott előadása a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Ők és az ügyük mellett kiálló anyaországuk a teljes önrendelkezést tűzték ki célul. Új nemzeti politikára van szükség érvelt az előadó -, aki szerint az eddigi kudarcokért a legnagyobb felelősség a magyar kormány(oka)t terheli. Az előadások és beszélgetések témái a csángókérdés, az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem, a délvidéki magyarság mindennapjai, emellett lélekbe maró volt Witner Mária halálra ítélt 1956-os szabadságharcos vallomása, amely a forradalom megtorlásának emberi dimenzióit tárta a hallgatóság elé. Az autonómia-kerekasztal résztvevői, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Gazda Zoltán és Ferencz Csaba átfogó képet adtak az autonómiatörekvések sikereiről és kudarcairól. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazai magyar közélet válságban van, politikai képviselete kudarcot vallott. A továbblépést egy olyan új közmegegyezésben látják, amely elhozza az ,,egypártrendszer” felszámolását, megteremti az önrendelkezési jog érvényesítésért a cselekvési együttműködést. A vasárnap áhítat Böjte Csaba atya gondolataival indult, és olyan neves személyiségek tartottak előadást, mint Kiszely István antropológus. Kiszely szerint a ,,hivatalos” történettudomány még ma is tévesen azt állítja, hogy gyűjtögető pogány hordaként jöttek a magyar törzsek a Kárpát-medencébe, holott immár írott ázsiai források is igazolják, hogy a honfoglalók és elődeik rendkívül gazdag kultúrával, hitvilággal rendelkeztek. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a két évvel ezelőtt életre hívott Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője a jogi eszközök lehetőségeit vázolta. Szerinte minden magyarellenes cselekedet miatt jogi úton is elégtételt kell szerezni, ennek érdekében hozták létre és bővítik a szakmai hátteret biztosító intézményes keretet. A tábor vendége volt Rácz Sándor ’56-os hős. Nemzetpolitikai kerekasztalra került sor, amelyen Borbély Imre, Lezsák Sándor, Mikola István, Molnár Tamás, Gergely István a radikális fellépés fontosságát hangsúlyozták. A tábor szervezői zárónyilatkozatot is megfogalmaztak. ,,1990 óta folyamatosan azt kell látnunk, hogy egyik nép a másik után kapta meg a követelt önrendelkezési jogot: a németek, észtek, litvánok, lettek, horvátok, szlovákok, szlovének, montenegróiak, és a közeljövőben Koszovó is függetlenné válik. A magyarságnak autonómiát sem akarnak adni.” Ezért az EMI szerint az egész Kárpát-medencében ,,meg kell kérdezni a népet mint az önrendelkezési jog birtokosát, hogy döntse el, milyen politikai és jogi formában akar élni”. ,,Ennek érdekében aláírásgyűjtést, illetve ott, ahol kívánatos, népszavazást kell kezdeményezni” – áll a zárónyilatkozatban, amely egyben felhívás ,,minden magyar érdekképviselethez, minden magyar párthoz, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez, a közéleti személyiségekhez, de elsősorban a magyar kormányhoz, hogy támogassák és segítsék ezt a kezdeményezést, amelynek eredményét a Vox Hungarica nevű központ szervezésében minden illetékes országos és nemzetközi fórum és szervezet elé fogjuk terjeszteni”. /(Ferencz): Önrendelkezés mint alapvető jog (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./