udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1312 találat lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 1291-1312

Helymutató: Gyergyószentmiklós

2001. június 28.

Idén is tart felvételit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Újságíró Tanszékének magyar tagozata. Harminc helyre várnak jelentkezőket /15 ingyenes és 15 fizetéses hely/, a négyéves képzés médiakutatói, sajtószóvivői, politikai elemzői állásra is képesítést ad. /Egyetemre felvételizők figyelmébe! = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 28./

2001. június 30.

Kettős évforduló jegyében zajlik az idei Bolyai Nyári Akadémia: 2001 a magyar millennium éve, valamint Bolyai Emlékév. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett továbbképző keretében a tervek szerint július 1. és 28. között egyhetes turnusokban 23 tanfolyam zajlik 11 helyszínen. A legtöbb tanfolyam a szovátai Teleki Oktatási Központban zajlik, szám szerint 7, Csíkszeredában 5, Sepsiszentgyörgyön 3, míg Tusnádfürdőn, Brassóban, Szentegyházán, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson és Óradnán 1-1. Az akadémia rendezvényeire 1036 hallgató jelentkezett be, ebből mintegy 200 tanár a Magyarországgal határos államok magyar pedagógusszervezetei képviseletében - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az első tanfolyam július 1-jén kezdődik Szovátán az óvónők számára. A tanítók az immár hagyományosnak számító helyszínen, Tusnádfürdőn gyűlnek össze. Hagyományosnak mondható a pasztorálpszichológia- és neveléslélektan- tanfolyam helyszíne is: Gyergyószentmiklós. A földrajzosok idén újabb festői helyszínt választottak, Óradnát. A rendezvénysorozat támogatója ezúttal is a magyar Oktatási Minisztérium. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

2001. július 3.

A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület /Gyergyószentmiklós/ égisze alatt tevékenykedő 14-es Székely Határőr Gyalogezred "kincstára" nemrégiben egy korhű zászlóval gazdagodott. A Magyar Hadtörténeti Múzeumban őrzött eredeti zászló hiteles másolatát a budapesti 32-es Gyalogezred Katonai Hagyományőrző Csoportja május 30-án ünnepélyes keretek között nyújtotta át a gyergyószentmiklósi bajtársaknak. A római katolikus templomban Hajdó István esperes megszentelte és megáldotta a zászlót. Gyergyószentmiklóson Parászka Géza volt a helyi a hagyományőrző egyesület megálmodója, létrehozója, ezelőtt két évvel. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület a magyarországi bajtársakkal együtt részt vett a csíksomlyói búcsún is. A gyergyói 14-es Székely Határőr Gyalogezred különféle rendezvényeken vesz részt, ahol egyenruhában megjelenve egy kis ízelítőt nyújthat a magyarság fénykorának tekinthető időkből. Idén négy magyarországi eseményen vettek részt. Ezek közül a legrangosabb a magyar honvédelem napja volt. /Jánossy Alíz: Hagyományőrzés Gyergyószentmiklóson. Hazakerült egy ereklye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

2001. július 5.

Új fejezetéhez érkezett a Figura Stúdió Színház. A gyergyószentmiklósi társulatot a színművészeti főiskolák nulladik, előkészítő évének tekintik, ám ebben az évben az első generációs végzősök közül ketten visszatérnek a társulathoz. Szabó Tibor gyergyószentmiklósi színművész, színházigazgató elmondta, hogy további végzett is jön hozzájuk. Azt hitte, hogy a város maximálisan melléjük áll, de nem így történt, egyre többen ellenzik a színházat, kétségbe vonják a létjogosultságát. Szabó reméli, hogy jövőre is öt ember visszajön, s akkor már lesz egy olyan társulat, amellyel eredményt tudnak felmutatni. /Gergely Edit: Új fejezet a Figura társulat építésében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2001. július 9.

Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel az idén életre keltenék azt a színházi fesztivált, amelynek 1979- 1980-ban - valamint a 90-es évek elején is egyetlen alkalommal - Sepsiszentgyörgy adott otthont. A megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A 200 millió lejre rúgó támogatás mellett azonban a gyergyói önkormányzat közreműködésére is szükség lesz. Az idén szeptember 5. és 9. közé tervezett Kollokviumról Szabó Tibor társulatvezető elmondta, jelenleg a pályázatírásnál tartanak és társrendezőket keresnek. A színházak részéről már érkeztek visszajelzések. Jelen lesz a szatmárnémeti, a nagyváradi színház - közösen a Kiss Stúdióval -, a temesvári, a marosvásárhelyi, valamint a sepsiszentgyörgyi társulatok, a Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi színház. /Gergely Edit: Társat keres a Figura. Színházi Fesztivál Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2001. július 10.

Gyergyószentmiklóson négy héttel ezelőtt négy független tanácsos kilépett a gazdasági-költségvetési bizottságból. Árus Zsolt, Bencze Attila, Weil Gyula és Köllő Dávid, azaz két vállalkozó és két közgazdász úgy látta, hogy ezzel a lépéssel szolgálják a várost leginkább. - Részemről a legdöntőbb indok az volt - magyarázta Árus -, hogy felvetődött, a Figura Stúdió Színház megrendezné a kisebbségi színházak kollokviumát. Mindenki támogatásáról biztosította őket, ám a forráselosztásnál egyetlenegy tételt faragtak le, éppen ezt. A hét független tanácsos úgy látta, hogy az egységesen szavazó RMDSZ-esek aszerint voksolnak igennel vagy nemmel, hogy az RMDSZ vagy a függetlenek által előterjesztett határozattervezetről van-e szó. A kilépők hangsúlyozták, hogy a polgármester számtalan képviselő-testületi döntést nem hajt végre, többnyire azokat, amiket a függetlenek harcoltak ki. /B. K. : Gyergyószentmiklós. Magyart üldöz a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./

2001. július 14.

Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2001. július 17.

Júl. 15-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence több mint ezer pedagógusa számára. Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban megtartott ünnepi megnyitón Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke után Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója beszélt a továbbképzés fontosságáról. A magyar oktatók számára rendezett továbbképző nem részesül költségvetési támogatásból. Ez évben a résztvevők 21 szekcióban hallgathatják a 154 szakember előadását. /(Daczó Dénes): Megnyílt a Bolyai Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Murvai László, a tanügyminisztérium anyanyelvi oktatási főosztályának vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Bolyai Nyári Akadémia nagyban járult hozzá a képzési színvonal emeléséhez. Kilenc tanfolyamot Hargita megyében tartanak. Tusnádfürdőn zajlik a tanítók nyári akadémiája, míg Csíkszeredában a magyar nyelv és irodalom tanítása, a médiainformatika és multimédia az oktatásban, a neveléslélektan és a testnevelés szakok, míg a romániai magyar szakoktatásról Szentegyházán tartanak tanácskozást. A művész-tanárok alkotótábora Székelyudvarhelyen, az osztályfőnöki szakosztály Székelykeresztúron, a pasztorálpszichológia és neveléslélektan pedig Gyergyószentmiklóson kezdődött meg. Csíkszeredából egyenesen Tusnádfürdőre ment a Bolyai Nyári Akadémia vezetősége, hogy megnyissák a tanítók továbbképzőjét. A megnyitó pillanatáig 154 tanító érkezett meg, akiknek 9 magyarországi és 4 hazai előadó beszél a neveléstudomány oktatásban betöltött szerepéről. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

2001. július 27.

Gyergyószentmiklóson a tanácsülésen arról döntöttek, hogy folytathatja a Figura a szeptemberre tervezett Kisebbségi Színházak Találkozójának szervezését, megkapják a kért 86 millió lejt. /Bajna György: Tanácsülés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

2001. augusztus 11.

Ezernél is több turista és természetbarát részvételével zajlott aug. 1-5. között az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztálya által szervezett X. jubileumi Országos Vándortábor, Székelyjó falu szélén, az 1836 méter magas Vigyázó csúcs tövében. A 110 éves Egyesület az elmúlt évtized minden esztendejében megszervezte országos vándortáborát, tavaly a szatmári osztály, tavalyelőtt pedig a nagybányai osztály adott otthont a rendezvénynek. Az egyesület erdélyi osztályain kívül (kolozsvári, nagyváradi, brassói, marosvásárhelyi, besztercei, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, zilahi, székelykeresztúri, szatmári, tordai, révi, nagybányai, felsőbányai, gyergyószentmiklósi) több társszervezet (a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a Gentiana, a Nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány) és számos magyarországi egyesület is részt vett a vándortáborban. Több mint 500 természetbarát érkezett Magyarországról és néhány európai országból. Minden osztály és egyesület magával hozta saját készítésű zászlaját is, mely egy közös tartórúdra került. Míg az osztályok és egyesületek vezetői a küldöttgyűlésen vettek részt, a természetjárók túrázni indultak. /Ilonczai Tamás: Jubileumi vándortábor Kalotaszegen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2001. augusztus 20.

A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban aug. 16-17-18-án a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház bemutatta Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komédiáját. A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával létrejött táborban július 25-én kezdődtek el a próbák. Szabó Tibor színházigazgató kifejtette: mivel Erdélyben nincsenek még nyári színházak, a gyergyószárhegyi próbálkozásnak hagyományteremtő szerepet szántak. A Gyergyói Nyári Napok néven kezdeményezett rendezvénysorozat kiállításmegnyitóknak, könyvbemutatóknak, utcai rendezvényeknek, térzenének, koncertnek is helyet adott a színházi előadások mellett (a Budapesti Szkéné Színház például több produkcióval érkezett). /Gergely Edit: Figura a kastélyudvaron. Színházi hétvégéket tervez a gyergyószentmiklósi önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2001. augusztus 21.

A Lakiteleki Népfőiskolán a Szent István kápolna előtt ünnepi szentmise és ökumenikus istentisztelet keretében felavatták Márton Áron erdélyi püspök mellszobrát, Ungor Csaba szobrászművész alkotását. Avató beszédet mondott Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes, aki felidézte Márton Áron életútját. "Szent István ezer esztendeje tüzet gyújtott Magyarországon és Márton Áron a haláláig őrizte ezt a tüzet - mondotta a főpap. A szobor felavatását követően különböző felekezetek vezető lelkészei beszéltek arról, hogy Márton Áron példája erősítette bennük a kereszténységbe és a magyarságba vetett hitet, majd P. Szőke Sándor római posztulátor számolt be az erdélyi püspök boldoggá avatásáról. /Felavatták Márton Áron erdélyi püspök mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. augusztus 31.

Aug. 30-án kiállításon bemutatták Gyergyószentmiklóson a város építészeti értékeit, melyet Köllő Miklós műépítész kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat támogatásával egy Anthony Gall műépítész vezette egyetemista csoport készített, többnapos gyergyószentmiklósi tartózkodás alatt. A rajzok egy felmérés részét képezik, ami alapot teremthet a város építészeti értékeinek megóvására. /Bajna György: Komoly értékeken járunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2001. szeptember 1.

Augusztus 25-én ünnepélyes keretek között avatták fel Gyergyószentmiklóson azt az új, korszerű gyernekotthont, melyet a német Ora International segélyszervezet épített a gyergyói árva gyermekeknek. Dr. Jeszenszky Géza kórházigazgató, a gyergyószentmiklósi Ora International segélyszervezet vezetője beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a gyermekotthon megvalósításához. Dr. Jeszenszky Géza leszögezte, hogy az állami árvaházakban felnövő gyermekek nem részesülnek megfelelő bánásmódban és nevelésben. Az árvaház 30 gyermeket fogad be, az elképzelések szerint 10 csecsemőt, 10 hét év alatti kisgyermeket és 10 iskolás korút. A tervek szerint református johannita nővérek gondozzák majd a gyermekeket. /Gál Éva Emese: Gyermekotthon Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2001. szeptember 4.

Aug. 22-én volt az évadnyitó gyűlés a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban. Nemes Levente igazgató szerint az intézmény továbbra is csak súlyos kompromisszumok árán maradhat működő- és életképes. Több színész ugyanis elhagyta a társulatot, illetve a szabadfoglalkozású művész-engedély kiváltása mellett döntött. Megkezdődnek Madách Imre: Az ember tragédiája próbái. Szept. 11-én a bábtagozat Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot (rendező Nagy Kopeczky Kálmán) című előadásával részt vesz Nyíregyházán a Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválján. A színház Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabjával (rendezője Bocsárdi László) szept. 15-én a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházak Fesztiválján, majd 22-én a budapesti Stúdiószínházak Fesztiválján szerepel. A sort a Vérnász zárja a nagyváradi Rövidszínházi Előadások Hetén és a budapesti Millennáris Központban. /Bálint Ildikó: Szétszéled az összeforrt társulat? Nagy engedmények árán marad működőképes a szentgyörgyi színház. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2001. szeptember 11.

Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatója emlékeztetett: az első Kisebbségi Színházi Találkozót 1978-ban szervezték Sepsiszentgyörgyön. 1980-ban megismételték, aztán csak 1992-ben kerülhetett sor a mindmáig utolsó találkozóra. A színházi seregszemle újraélesztése Zsehránszky Istvánnak, az Etnikumközti Kapcsolatok Hivatala igazgatójának az ötlete volt. Most Szabó Tibor igazgató szervezi a színházi találkozót. /Bajna György: Kisebbségi Színházak Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

2001. szeptember 12.

Szept. 7-én a csíkszeredai Xantus Géza aquatintáiból nyílt kiállítás a Pro Art Galériában Gyergyószentmiklóson. A sokszorosítható savmaratásos lemeztechnikával dolgozó művész kompozíciói többnyire jelképesek és gyakran bibliai vonatkozásúak. Xantus Géza római ösztöndíjas, tagja a rotterdami székhelyű Keresztény Művészek Egyesületének, és jelenleg a római Művészeit Akadémián folytatja tanulmányait. /Xantus Géza Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2001. szeptember 13.

Szept. 12-én kezdődött Gyergyószentmiklóson a kisebbségi színházi kollokvium. A 16-ig tartó rendezvénysorozaton 15 társulat vesz részt. Szabó Tibor, a helyi Figura Színház igazgatója beszámolt arról, hogy meghívták az összes romániai magyar hivatásos társulatot, és két magántársulatot. Eljön a nagyszebeni és a temesvári német színház, egy székelyföldi román társulat, valamint a bukaresti állami zsidó színház. Egy helyi üzletember, Bencze Attila, és cége jóvoltából kioszthatják a legjobb előadásért, a legjobb rendezésért, a legjobb férfi és női alakításért járó díjakat, valamint a közönségdíjat. Romániában nyolc magyar színház működik önálló intézményként, vagy tagozatként: a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Állami Magyar Színház, valamint a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Fellép a két romániai magyar magántársulat, a nagyváradi Kiss Stúdió Színház, valamint a marosvásárhelyi Arteast Alapítvány Underground Társulata. Önálló műsorral jelentkezik a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes is. A kollokvium megrendezéséhez szükséges anyagi alapokat a román tájékoztatási minisztérium etnikumközi kapcsolatok hivatal pályázatán nyerték, további támogató a Kárpátok Eurorégió Fejlesztéséért Alap és a Hargita megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Megyei Kulturális Közpon, Gyergyószentmiklós önkormányzata, valamint a Ben-Com-Mixt cég. /Kisebbségi színházi kollokvium Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2001. szeptember 17.

Sajtóper indult Gál Éva Emese /Gyergyószentmiklós/ újságíró, a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen, továbbá Ábrahám Imre és Szabó Katalin, gyergyói, illetve csíkszeredai lapok munkatársai ellen is. Valamennyi per erdőügyek miatt indult, és többnyire az Erdészeti Hivatal magas beosztású, Hargita megyei emberei a feljelentők. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete kiállt amellett, hogy a megjelent cikkek, illetve interjúk (Romániai Magyar Szó 2000. október 20., november 4-5., 22., 23., 24.) megfelelnek a szakmai követelményeknek. A feljelentő által kifogásolt interjúrészletek nem az újságíró, hanem a nyilatkozó parlamenti képviselő, Garda Dezső felelősségvállalásával jelentek meg. A feljelentők cenzúrát óhajtanak, Az igazság vagy az adatok megcsonkítását követelő véleményt az újságíró-egyesület nem támogathatja. /A sajtószabadság védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2001. szeptember 17.

Gyergyószentmiklóson szept. 16-án véget ért az újjászületett nemzetiségi színházi fesztivál. A vendéglátó és főszervező Figura Stúdió színház ereje teljéből mindent megtett, hogy a kisváros méltó keretet nyújtson a tháliás seregszemlének. A találkozótól távol maradt a Tompa Miklós Társulat /Marosvásárhely/. /n. m. k.: Véget ért a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./ A gyergyószentmiklósi Kisebbségi Színházak Kollokviuma tizennégy romániai nemzeti kisebbségi színház találkozását tette lehetővé. A helyi Figura Stúdió Színház produkciója mellett jelen voltak: Kiss Stúdió Színház /Nagyvárad/, Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, Csíky Gergely Színház /Temesvár/, Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/, a Radu Stanca Színház /Nagyszeben/ német tagozata, a Bukaresti Állami Zsidó Színház, a marosvásárhelyi Arteast Alapítvány Underground Társulata, a Háromszék Táncegyüttes /Sepsiszentgyörgy/, Állami Magyar Színház /Kolozsvár/, Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ és az Andrei Muresanu Színház/ Sepsiszentgyörgy/ produkciói. A szakmai kiértékelők mellett a kollokviumi sajtókiadványból, a Fesztivál Függönyből is tájékozódni lehetett a megtekintett előadásokról. Az A4-es formátumú, nyolcoldalas lapot Bodó A. Ottó színikritikus - a kolozsvári BBTE bölcsészkara teatrológia-dramaturgia szakának tanára - vezetésével, Valádi István és Zsigmond Andrea közölte a látottak azonnali "feldolgozását". /Gergely Edit: Összművészeti jelleget kíván. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2001. szeptember 18.

A Kisebbségi Színházak Kollokviumán, Gyergyószentmiklóson kiosztották a díjakat. A legjobb előadásért járó díjat a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznak ítélték oda Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című románcának Bocsárdi László rendezte változatáért. A legjobb rendezésért Bocsárdi Lászlót díjazták. A legjobb férfi szereplőnek felajánlott díjat Váta Lorándnak (Sepsiszentgyörgy-Marosvásárhely) ítélték, a női alakításért Ioana Gajdó (sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház) kapott díjat. Különdíjat adtak a kolozsvári Nemzeti Színháznak és a Csíki Játékszínnek. A kritikusok különdíját a temesvári Csiky Gergely Színháznak ítélték. A közönségdíjat a Figura Stúdió Színház kapta a Petőfi Sándor A helység kalapácsa című vígeposz előadásáért. /Bajna György: Kiosztották a díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2001. szeptember 20.

A kisebbségi színházak kollokviuma alkalmából tárlat nyílt Gyergyószentmiklóson, a Figura Galériában, Lenkefi Deák Réka tűzzománcaiból. A kiállítóművész a szatmárnémeti Északi Színház díszlet- és jelmeztervezője; jóvoltából a színházi fesztivál különdíjasai egy-egy tűzzománc birtokosaivá váltak. Szept. 15-én Csata Jenő csíkszeredai képzőművész munkáiból nyílt kiállítás a Négyes Motel nagytermében, a Borsos Miklós Művészetért Alapítvány szervezésében. /Kiállítások Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2001. szeptember 21.

Szept. 5-7-e között tartották a XIX. Természettudományi Konferenciát a Kárpát medence muzeológusai Szegeden, amelyen Romániából aradi, nagyváradi, enyedi, szebeni, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi múzeumok képviselői vettek részt, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumból Lukács Mária, Zöld Kémenes Kinga és Sándor Lehel. Az előadások és megbeszélések hozadékán túl a találkozó a múzeumok és múzeumi szakemberek kapcsolattartásában is fontos szerepet játszott. /Természettudományi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. szeptember 21.

Befejeződött Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. Az öt nap alatt mintegy 3000 ember fordult meg az előadásokon, amelyek jó közepes minősítést kaptak a zsűri, jót a közönség részéről. Zsehránszky István kritikus, a zsűri elnöke szerint e kollokviumnak teszt jellege volt. Fel lehet-e kelteni az érdeklődést egy ilyen rendezvénysorozattal? Igen, lehet. Szeretnék, hogy az írók, a képzőművészek, zenészek is eljönnének. Vitát kellene indítani a romániai magyar drámáról és annak színpadi értékesítéséről. Sándor L. István budapesti színikritikusnak az a véleménye, hogy ez a fesztivál izgalmasabb volt, mint a kisvárdai. Ungváry Zrínyi Ildikó egyetemi tanár úgy látja, hogy ezt a fesztivált érdemes tovább szervezni. Örömmel látta, hogy beérett egy új rendezőgeneráció: Barabás Olga, Bocsárdi László, Kövesdy István, s melléjük újak, köztük Béres László sorakoztak fel. Kötő József színháztörténész leszögezte: miközben jelen volt a hagyományos színjátszás, jelen volt az a kísérleti szellem is. Harag György, majd Tompa Gábor után egy új raj jelentkezett, amely megpróbál másképp beszélni és mást is mondani. Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház igazgatója kiemelte, hogy a közönség 90%-ban a Figura által nevelt fiatal közönség volt. /Bajna György: Kisebbségi Színházak Kollokviuma, Gyergyószentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2001. szeptember 25.

A budapesti Pont Kiadó tulajdonosai, Szávai Géza és Szávai Ilona (a hetvenes években Gyergyószentmiklóson tanárkodó házaspár) szép könyvajándékkal lepte meg a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárat. A pedagógusok által oly keresett Fordulópont című folyóirat összes száma mellett mintegy 25 címet tartalmazó magyar és román nyelvű könyvcsomaggal is kedveskedtek, olyan szerzők műveivel, mint Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Kukorelly Endre, Mircea Nedelciu, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc. Az ajándékok között Szávai Géza műveiből is található négy, köztük a nagy visszhangot kiváltó Székely Jeruzsálem, továbbá a Párizsban élő, világhírű Tóth Imre matematikus és filozófus Zsidónak lenni Auschwitz után című esszékötete. /Bajna György: Ajándék a szülőföldieknek. = Hargita Népe (Csíkszerda), szept. 25./

2001. szeptember 27.

A székelyföldi felsőfokú oktatás gondolatát első ízben a gyergyószentmiklósi Garda Dezső fogalmazta meg még 1990-ben. Az ötletet felháborodottan utasította el az akkori RMDSZ-vezetés, mint olyan kezdeményezést, amely veszélybe sodorja a rövidesen újrainduló kolozsvári Bolyai Egyetemet, emlékeztetett Papp Kincses Emese. Akkor a tanügyi törvényben bízva többen támadták Garda Dezsőt. "Van tanügyi törvény, amit egy kivétellel megszavazott az RMDSZ parlamenti képviselete, és Markó Béla több ízben is az RMDSZ legjelentősebb sikereként értékelte. Nincs Bolyai Egyetem, mert a jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló állami magyar egyetem létrehozását." - állapította meg a cikkíró. Jelenleg a magyar fiatalok több mint hatvan százaléka román nyelven folytatja egyetemi tanulmányait. - 1998-ban Kolumbán Gábor akkori tanácselnök amely kiemelt fontosságot tulajdonított egy székelyföldi egyetem mielőbbi megalapításának. Zsombori Vilmos alelnök és Gagyi József (a KAM részéről) megvalósíthatatlan elképzelésnek tartotta az egyetem gondolatát. Tudományos érvként használták azt a felmérést, amelyből a KAM szerint az derül ki, hogy a székelyföldi közösség nem igényli az egyetemi szintű oktatás létrehozását. Kolumbán kitartott eredeti egyetem-elképzelése mellett. Elkészült egy alapítványi - önkormányzati és közösségi finanszírozású - székelyföldi egyetem megalapításának terve. E célból a Gyergyószentmiklóson tartott tanácskozáson a három megye (Hargita, Kovászna, Maros) képviselői konzorciumot szerettek volna alapítani. Ezt a kezdeményezést a csíkszeredai küldöttség két tagja: Bíró Albin (RMDSZ-elnök, alpolgármester) és Zsombori Vilmos (a megyei tanács akkori alelnöke) megfúrta. Megbélyegezték Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökét és dr. György Antalt is. Papp Kincses Emese felidézte, Markó Béla elnök 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány oktatásügyi miniszteréhez írt levelében azt állította, hogy a gödöllői egyetem csíkszeredai "kihelyezett karai a román minisztérium engedélye nélkül működnek, kellemetlen helyzetbe sodorták az RMDSZ kormánytisztviselőit és nem utolsósorban késleltették a hazai felsőoktatási hálózat kialakítását". - Az erdélyi magyar egyetem létrehozásáért folytatott küzdelem történelmi pillanata volt a "tusványosi" nyári szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy támogatni fogja a székelyföldi (erdélyi) önálló egyetemalapítási kezdeményezéseket. A magyar parlament által megszavazott kétmilliárd forint anyagi támogatás lehetővé tette az egyetemépítők munkájának folytatását. Zsombori Vilmos jelenlegi tanácselnök megválasztása utáni első tanácsülésen megszüntette ezt az egyetem-előkészületi munkájában fontos szerepet játszó ügyosztályt. Ezzel a megyei tanács kivonult az egyetemszervezéssel járó, több évet felölelő építő tevékenységből. - Papp Kincses Emesét felháborította Zsombori megállapítása: "Nem a térség termelte ki magából az egyetemet". - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem székelyföldi karát igenis a székely közösség akarata hívta életre. /Papp Kincses Emese: Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27.

2001. október 1.

Gyergyószentmiklóson megnyílt a Pro Art Galéria 12. kiállítása, a képzőművész és író Kopacz Mária mutatkozott be. /Kopacz Mária kiállítása Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2001. október 2.

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete sajtótájékoztatóján köszöntötte az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karait, ahol okt. 5-én tartanak ünnepélyes kapunyitót. Ünneprontó, hogy az nem román költségvetésből jött létre, annak ellenére, hogy akik itt tanulnak, azok szülei romániai adófizető polgárok" - fogalmazott a szervezet elnöke, Ráduly Róbert Kálmán képviselő. Egyúttal köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatták az elképzelést. Dr. György Antalnak, a Pro Agricultura Hargita Alapítvány elnökének köszönthetően Csíkszeredában már tizenegy éve létezik felsőfokú oktatás, amely az EMT beindulásával valóságos formában is folytatódhat. A területi szervezet ugyanakkor köszöni Birtalan Ákos képviselőnek, hogy vállalta a szükséges lépések megtételét az egyetem beindulásához. Ugyanakkor Csíkszereda RMDSZ-es alpolgármesterének, Papp Elődnek köszönte meg, hogy az építkezési folyamatokat éjjel-nappal nyomon követte. Aláhúzta: a Csíki RMDSZ felelős momentumban jól tudott dönteni és határozottan tudott fellépni a gyergyószentmiklósihoz és sepsiszerntgyörgyihez hasonló vegyes tannyelvű intézmény létrehozása ellen Csíkszeredában, hisz ennek köszönhető, hogy most az EMT itt létrejöhetett. (Daczó Dénes): A Sapientia-sztori. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2001. október 2.

Tanévet nyitottak Gyergyószentmiklóson, a főiskolán is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán az idén már 275 diákkal kezdték a tanévet, közülük 110 elsőéves. Dr. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója, Dombay István aligazgató, Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke; Dézsi Zoltán, a megye alprefektusa, végül Pál Árpád polgármester szólt az egybegyűltekhez. - A 110 elsőévesből 82 Hargita megyei, 13 Kovászna megyei, 10 Maros megyei. A tanári karban 7 helyi illetőségű van már, s egy fél esztendeig dr. László Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola adjunktusa is Gyergyószentmiklóson oktat. Négy - az általános osztályzat alapján kiválasztott - másodéves pedig Székesfehérváron tanul egy fél esztendőt, majd nyári gyakorlatát is ott végzi a két intézmény közötti együttműködés jóvoltából. - Okt. 1-jén megkezdődött az oktatás a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskoláján. Nem tartottunk ünnepélyes tanévnyitót - közölte dr. Oláh Gál Róbert egyetemi adjunktus, a főiskola igazgatója -, mert nincs rá pénzünk. A megyei, valamint a városi önkormányzattól kapott korábbi ígéretek ellenére sem részesült a főiskola anyagi támogatásban. Leszámítva azt a pár alkalmat, amikor a kolozsvári vendégtanárokat elszállásolták. Jelenleg 102 hallgatójuk van, ebből 30 elsőéves, 40 pedig végzős. Első éven 21 magyar hallgató van, másodéven 25, harmadéven pedig 28. /Bajna György, Sarány István: Főiskolai évnyitó. Már tegnap délután megkezdődött az oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2001. október 13.

Okt. 8-13. között Székelyudvarhelyen másodszor hívták össze az erdélyi restaurátorok találkozóját. A Haáz Rezső Múzeumban negyvenhét szakember tanácskozott, illetve hallgatta a budapesti Képzőművészeti Főiskola restaurátor-szakos tanárainak előadásait. A restaurátorok Marosvásárhelyről, Gyergyószentmiklósról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Székelykeresztúrról érkeztek, de voltak Temesvárról, Bukarestből, Suceaváról is. /(Oláh István): Erdélyi restauráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./


lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 1291-1312




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék