udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1312
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 1291-1312
Helymutató:
Gyergyószentmiklós
2002. október 24.
Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet okt. 23-án megkoszorúzta Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét. Románia számos magyarlakta településén tartottak megemlékezéseket a magyarországi forradalomról a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata szervezésében. Az emlékezés okt. 20-án Gyergyószentmiklóson kezdődött és okt. 29-én Kolozsvárott fejeződik be. Ünnepi rendezvényeket tartanak Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A kolozsvári magyar főkonzulátus okt. 22-én adott ünnepi fogadást, a bukaresti magyar nagykövetség pedig okt. 23-án rendezett fogadást a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A bukaresti fogadáson jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is. /1956. október 23-ra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2002. október 29.
Aradon immár tizenkettedik évadnyitó előadását tartotta a Kölcsey Színpad társulata okt. 24-én a minorita kultúrházban. Műsoron a nemrég Gyergyószentmiklóson és Kiskunfélegyházán megrendezett diákszínjátszó fesztiválon bemutatott három rövid darab szerepelt. Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Színpad "atyja" időt és fáradságot nem kímélve készíti fel az erre elhivatott fiatal színészpalántákat. Az utóbbi tíz esztendő alatt sok leendő színészt indított el pályáján. /Kiss Csaba: Évadnyitó előadás a Kölcsey Színpadon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./2002. október 31.
Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újból felvetette a Hargita-Neamt megyehatár kérdését a Közigazgatási Minisztériumban. A meghallgatás eredményeként Octav Cozmanca tárcavezető elfogadta a képviselő szeptemberi beadványaiban szereplő javaslatot, miszerint a megyésítési törvény térképmelléklete hiányában az 1972-es katonai térkép számítson meghatározónak a határvonal megállapítására - nyilatkozta a Krónikának Garda Dezső. Az említett térkép alapján Gyergyószentmiklós visszakapná a Gyilkos-tó üdülőtelep és a Békás-szoros közötti területet, melyet Neamt megyéhez csatoltak. Az egyeztetések újrafelvételére és a katonai térkép alapdokumentumként történő használatára a miniszternek kell utasítania a megyehatár megállapítására kinevezett bizottságokat. /Gergely Edit: A határvita vége? = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./2002. november 4.
Amióta Erdély Romániához tartozik, mindig is fel-feltűntek itteni magyarok román pártokban. A Szabadságban mostanában is cikkező Váradi Goia János egy magát románok és magyarok pártjának tartó szervezetben tűnt fel 1990-ben. Miután az RMDSZ-nek felajánlott szolgálataival a szövetség nem élt, Boda József az Iliescu-féle kormánypártban, később pedig a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Pártban jutott vezető szerephez. Mindenki tudja, hogy Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőségében kapott helyet egy ideig, Jenei Imre, a román labdarúgó válogatott volt edzője pedig a Demokrata Párt vezércsapatában. Gyergyószentmiklóson a legutóbbi választások idején a helyi RMDSZ-jelöltekkel szemben az érvényesülni másképp nem tudók a Nemzeti Liberális Párt csapatát erősítették. A kolozsvári politikatudomány szakos magyar diákok Péter Pál-féle csoportja a Demokrata Pártba lépett. Meghökkentő, hogy éppen Emil Bocot tekinti példaképének a hangadó. Boc következetesen minden magyar kérésnek ellenszegült, ellenezte a magyar egyetemet, a kétnyelvű helységnévtáblákat és a státustörvényt. /Balló Áron: Magyar tagok, román érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./2002. november 11.
Egy ideje megszokott kórus fogadja Bukarestben a csíkszeredai vagy gyergyószentmiklósi jégkorongozókat. Változatlanul ugyanaz: "Kifele a magyarokkal az országból!" Replikaként a Székelyföldön a "cigányok, cigányok" skandálás dívik. Így a sportág egyre inkább etnikai háborúskodás színezetét kapja, mert a két bukaresti együttes mellett két - többnyire magyar játékosokból álló - székelyföldi együttes van jelen. Románia színeiben az évek folyamán számos magyar nemzetiségű sportoló indult a nemzetközi versenyeken, s nagyon sokszor hoztak dicsőséget hazájuk sportjának. Amikor belföldön, főleg Bukarestben próbálnak helytállni a magyar sportolók, akkor mindjárt ellenségnek számítanak, és az agresszív magatartás áldozatai. Néhány hete egy bukaresti szuperliga-mérkőzésen a házigazdák vezetője megtiltotta a kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi asztaliteniszezőknek, hogy egymás között magyarul beszéljenek. Az ügyben az RMDSZ is tiltakozott a szakminiszternél, s a szakszövetség is kivizsgálást ígért, de nem siet vele. November 9-én Bukarestben, a Dinamo-Csíkszereda találkozón a vendégcsapat két játékosát baseball-ütőkkel felszerelt bűnözők tízfős csoportja verte agyba-főbe. /Szurkoló: Baseball-ütős tolerancia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./2002. november 13.
Nov. 9-én Gyergyószentmiklóson rendezték meg a XIV. Őszi Szavalóversenyt a magyar középiskolások részvételével. /Gál Éva Emese: A XIV. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ 2002. november 16.
Az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás Gyergyóditróban megtartott eszmecseréjén a csíkszeredai KAM által végzett szociológiai felmérés néhány fontosabb eredményét ismertette Miklós István. A legtöbb gondot a súlyos anyagi helyzet, a romló egészségi állapot, a munkanélküliség, a rossz utak, a közművesítés hiánya okozza, erősítette meg a felmérés. Borsos Géza megyei tanácsos a lakosság jövőképéről készült felmérést szorgalmazott, mert szerinte erkölcsi értékrend hiányában bomlásban van a székelység. Kihangsúlyozta egy olyan laza szövetség létrehozásának a fontosságát, ami a Libán - Délhegy - Bucsin és az Észak-Kelet Kistérségi Társulás mellett magába foglalná Gyergyószentmiklóst is. Kiss Izabella kistérségi menedzser bemutatta a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadó és Nyomda által készített kistérségi katalógust. Az értékek feltérképezésének fontosságáról Dezső László, a kiadó vezetője is szólt. /Bajna György: Egy működő kistérségi társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./2002. november 16.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és a baróti városi művelődési ház immár tizedik alkalommal szervezi meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Baróton kívül előadásokra, kiállításokra, koncertekre kerül sor Olaszteleken, Nagyajtán, Vargyason, Nagybaconban és idén Erdőfülén is. Nov. 19-én Simó Enikő sepsiszentgyörgyi képzőművész textilmunkáit mutatják be, nov. 20-án az erdélyi szászok múltját fényképen megörökítő kiállítás nyílik. Nov. 21-én vetítik a gróf Széchenyi István életét megelevenítő játékfilmet, a Hídembert, utána lesz a Szilágyi Domokos-est. A gazdag programban szerepel még a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház Brémai muzsikusok előadása, a Guzsalyas Alapítvány kézműves-foglalkozása és a Katalin-bál. /(hecser): X. Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./ 2002. november 25.
Tizedik alkalommal került sor Erdőszentgyörgyön az amatőr színjátszók fesztiváljára. Fellépett a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc színházi társulat, a hármasfalui kultúrház társulata, a balavásáriak, a marosszentgyörgyi Kolping Alapítvány társulata és a helyibeliek csoportja. /Korondi Kinga: Jubileumi színjátszó fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./2002. november 28.
Ma már háromszáznál is többen jártak Gyergyószentmiklósra, a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz szakának kihelyezett tagozatára. Sokáig nem volt szervezője a diákéletnek, azután idén ősszel az egyik színházi előadás közönségének kétharmadát főiskolások tették ki, és tárlatmegnyitón, könyvbemutatón is egyre több nem gyergyószentmiklósi fiatal arcot látni. Az Észak- Kelet Hargita Kistérségi Társulás településeit bemutató kiadvány térképét a főiskolán készítették. A főiskolás fiatalok munkája a gyilkostói idegenforgalmat elemző tanulmány, december folyamán jelenik meg a turisztikai minisztérium támogatásával. Csíki Attila és László Gellért a Csíky-kert alapos felmérését készítette el. Erőss Éva Noémi a Gyergyószentmiklósról készült térképekről írt dolgozatot. /Bajna György: Érződik a főiskola jelenléte Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./2002. december 2.
November 26-án Antal Imre gyimesfelsőloki festőművész képeiből nyílt kiállítást Gyergyószentmiklóson, s ugyanakkor mutatta be a Pallas Akadémia Könyvkiadó a Műterem sorozat 7. könyveként megjelent, a festőművész munkásságáról szóló albumot, Székedi Ferenc munkáját. /Gál Éva Emese: Antal Imre festőművész a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ 2002. december 4.
A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2002. december 10.
Gyergyószentmiklóson dec. 4-6-a között tartották a városnapokat. Az első napon táncház várta a fiatalokat a művelődési központban, másnap a Figura Stúdiószínház szórakoztatta a gyermekeket. Megnyílt a gyermekrajz kiállítás a Figura Galériában: a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet felhívására több, mint ezer Mikulás-rajz érkezett, ebből 150-et kiállítottak. A hagyományos Mikulás-napi felvonulás, a főzőverseny, kézműves kirakodóvásár, modern- és társastáncok sikeresek voltak. Dec. 6-án a hagyományos búcsús szentmise és körmenet következett. A búcsús körmenet hagyományőrző lovasokkal, keresztalják fölvonulásával, a város ereklyéjének, Szent Miklós 1756-ból származó kis faszobrának körbevitelével folyt. Volt még karikatúra- kiállítás, "Topolyai est", a testvérváros, Bácstopolya rendezésében, Pro Urbe díj kiosztása és sportverseny. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Szent Miklós városában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ 2002. december 11.
Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeum, bár gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, mégsem örvend akkora látogatottságnak, mint a csíki, székelyudvarhelyi vagy a székelykeresztúri múzeumok. Lukács Mária, a múzeum igazgatója leszögezte: az idelátogatókat jobban érdekli a Gyilkos tó környéke. Értékes anyaguk van: a gyergyói viseletet, Gyergyó erdő- és néprajza, a különböző mesterségeket bemutató tárlatok, a Karácsony János képtár, továbbá az Elekes Vencel-gyűjtemény. Szabadtéri részlegük az utóbbi években néhány értékes népi építészeti emlékkel bővült, így a Madaras-féle házzal, a Tászok-tetői kőtömbökkel, melyeken rovásírás-emlékek láthatók. /Kristó Tibor: Kisvárosi múzeumsors. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./2002. december 18.
A két világháború közötti időszakot idézi az önéletíró Vogel Béla Csíkszeredában élő nyugdíjas ügyvéd, aki az 50-es évek végén elvégezte a jogot. Gyergyószentmiklóson törvényszéki elnökként, majd Csíkszeredában gyakorló ügyvédként dolgozott. A gyermekkori szenvedések és későbbi nehézségek, valamint az ügyvédi pályán szerzett élmények, tapasztalatok gazdagságából nyújt ízelítőt a Szökevény élet /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyv. /Vogel Béla: Szökevény élet. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./2002. december 20.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./2002. december 21.
Két nap alatt megoldható lenne a Hargita és Neamt megye közötti, a Gyilkos-tónál húzódó határszakasz tisztázása. Garda Dezső képviselő a határkiigazítást követően ragaszkodni fog a hibás határkijelölésért felelős személyek megtalálásához. Neamt megye túl nagy területet követel magának a Hargita megyei Gyergyószentmiklós közigazgatási területéből (azaz a Gyilkos-tó belterületéből). Jan. 7-éig nem várható előrelépés az ügyben. /Gergely Edit: Radocea: kétnapos munka. Január hetedike előtt nem rendeződik a Hargita-Neamt határvita. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./1997. július 2.
A Hahota társulatot /Marosvásárhely/ Puskás Győző alapította 1985-ben. A társulat főleg kabaréjeleneteket adott elő. Szabadtéri előadásaikat 1988-ban betiltotta a Securitate. A Hahota 1991-ben Puskás Győző és Ölvedi Andrea kezdeményezésére újjászületett. Azóta a társulat 16 bemutatót tartott, több országos, nemzetközi versenyen is fellépett, több díjat kapott. 1995-ben és 1996-ban Marosszentgyörgyön a Mindent Tháliáért elnevezésű Marosmenti Nemhivatásos Színházak Fesztiválján első díjat nyertek. /Gyergyói Kisújság (Közéleti hetilap, Gyergyószentmiklós), júl. 2., IV. évf. 149. sz./1997. július 9.
Megjelent Gyergyószentmiklós hetilapja, a Gyergyói Kisújság 150. száma. A lap az 1994-ben indult Gyergyói Synten Minden hetilap második évfolyamától felvette a Gyergyói Kisújság nevet, folytatva a számozást. A Gyergyói Synten Minden szerkesztője Péter Csaba volt, a lapot a Syntax Rt. adta ki. A jelenlegi lapnak idén májustól Lukács János a főszerkesztője. 1989 után a városban 1991-ben jelent meg újság, a Gyergyó, Csata Ambrus szerkesztésében. Nemsok szám látott napvilágot. A következő kezdeményezés a Gyergyói Szemle volt, melyet Dezső László vállalkozó hívott életre. Az ünnepi számban bemutatkoztak a lap szerkesztői. Lukács János /sz. Kolozsvár,1973. márc. 30/ Kolozsváron a bölcsészkaron végzett, Gyergyóalfaluban él, magyartanár, a helyi Nyitogatónak is ő a szerkesztője. A Gyergyói Kisújság munkatársai: Péter Csaba, Botos László, Rokaly Zsolté s Tamás Gyopár. /Gyergyói Kisújság (Közéleti hetilap, Gyergyószentmiklós), júl. 9., IV. évf. 150. sz./1997. július 22.
Dr. Garda Dezső képviselő kezdettől fogva harcolt azért, hogy Gyergyószentmiklóson az ősztől induló turisztikai főiskolán magyar nyelven kezdődjön meg az oktatás, Markó Béla és Birtalan Ákos is melléállt. Júl. 12-én Garda Dezső tanácskozásra ült össze Béres András államtitkárral és Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével. A számos politikai és oktatási személyiség által aláírt kérést Markó Béla, Birtalan Ákos és Béres András vitatják meg Virgil Petrescu országos nevelésügyi miniszterrel, és a képviselő reményét fejezte ki, hogy a döntés kedvező lesz. /Gál Éva Emese: "A két főiskola oktatási nyelvének kérdése." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./1997. augusztus 30.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 119 szakon összesen 3650 hely áll rendelkezésre a felvételizőknek: Az egyetem hároméves új kollégiumot indít: Sepsiszentgyörgyön cégvezetést, Gyergyószentmiklóson turisztikát lehet tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ 1997. szeptember 6.
Szept. 6-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lakossági fórumon vett részt Gyergyószentmiklóson, amelyen jelen volt Dézsi Zoltán prefektus, és Pál Árpád polgármester, valamint Nagy István, Garda Dezső és Ráduly Róbert képviselők. Markó Béla beszámolt a részvevőknek az RMDSZ kormányzati munkájáról, az elmúlt kilenc hónap eredményeiről és nehézségeiről, valamint az előttünk álló feladatokról. Az RMDSZ elnöke kitért arra is, milyen fontos a Székelyföld számára, hogy, a módosított tanügyi törvénynek megfelelően, 3 éves főiskola indul az ősztől Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./1997. szeptember 11.
Amennyiben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem talál megoldást arra, hogy Pruteanu szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke a kisebbségi anyanyelvi oktatást illetően a koalíció álláspontjától eltérő nézeteket képvisel, akkor jelenleg ez a vita a koalíció egészének problémájává válik - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-i sajtóértekezletén. Ez a kérdés szerepelt a koalíciós pártok politikai tanácsának ülésén, ahol a koalíciós pártelnökök közölték Pruteanuval, hogy el kell fogadnia a koalíció döntését, ezt maga Ion Diaconescu parasztpárti elnök közölte vele. Markó Béla tehát ígéretet kapott a kérdés megoldására. Ennek ellenére Pruteanu szenátor továbbra is kitart nézetei mellett. Azért javasolta a titkos szavazást, hogy a koalíciós egyezséget ne kelljen betartani. Pruteanu a szenátusban elérte, hogy az oktatási törvénybe bekerüljön: az iskolai okmányokat román nyelven kell kiállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Király Károlynak a Romániai Magyar Szóban megjelent, az RMDSZ vezetőségét és a kormánykoalícióban részvételt bíráló cikkét Markó Béla ellentmondásnak nevezte, mert 1989 után éppen Király Károly akarta rávenni az RMDSZ-t a kormányba való belépésre, amit akkor az RMDSZ elutasított. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Markó Béla nyilatkozott a koalíciós egyeztető tárgyalásokról: mindenki egyetértett abban, hogy az RMDSZ-nek helye van a koalícióban, nincs más alternatíva. Olyan információk vannak, hogy az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a törvényhozás nem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeleteket. Erről kérdezte Simon Judit Markó Bélát. Az RMDSZ szövetségi elnöke válaszában kifejtette: nem lenne helye, ha az RMDSZ előzetesen meghozná döntéseit egy esetleges negatív forgatókönyv esetére. Nyilvánvaló, hogy "koalíciós egyezségről, kormányprogramról lévén szó, ha ezek nem teljesülnek, ha a koalíció eltér a kormányprogramtól, akkor mindenki kötelessége megvizsgálni, hogyan haladjon tovább." - A Bolyai Egyetem ügyében nem sikerült előrelépni. Ellenben elérték, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson egy-egy hároméves főiskola indul, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett intézményeként, mindkettőn magyar tagozat lesz.- A Bolyai Egyetem ügyében újabb tárgyalásokat kezdenek. /Simon Judit: Találgatások szintjén. = Brassói Lapok, szept. 12./1997. szeptember 23.
Szakács György a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egyesület elnöke beszámolt a tervezett előadásokról. Dicsőszentmártonban, a művelődési házban könyvbemutatót tartanak, vendégük lesz a Mohács melletti Csátalja Székely Népdalköre, októberben a testvértelepülés, Hajdúböszörmény kórusa látogat el hozzájuk. György Horváth László és Ábrám Zoltán bemutatják Nyárádszeredáról szóló monográfiájukat. Szakács György a közeli Abosfalva múltjáról állít össze egy füzete, azt idén kiadják, abból az alkalomból. hogy Abosfalva első írásos említése 640 évvel ezelőttről, 1357-ből való. Vitális Ferenc Dicsőszentmárton műkedvelő társulatának a Népszínháznak a vezetője elmondta, hogy társulatuk aug. 1-3-a között részt vett a Zsámbéki Fesztiválon, szept. 4-7-e között, a Sepsiszentgyörgyön rendezett Concordia Fesztiválon pedig a Népszínházon kívül a Diákszínpad is szerepelt. Ugyancsak ott lesznek szept. 26-28-a között a Gyergyószentmiklóson immár ötödik alkalommal megtartott találkozón, a MÛSZIT Fesztiválon, a műkedvelő színjátszók találkozóján. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./1998. október 15.
Udvarhely Szék /Székelyudvarhely/ címmel hetilap indult az Impar Kft. gondozásában. Az első számban Homoródi György állandó színház Székelyudvarhelyen történő megalapításának esélyeit mérlegelte. A helyi tanács pártolja a tervet, pénzt is kiutalt, de még meg kell nyerni a vállalkozókat. A színháznak az 1989-ig folyamatosan működő Népszínház tevékenységét kellene folytatni. Gyergyószentmiklóson sikeresen működik a Figura Színház, Csíkszeredában bejelentették állandó társulat megalakulását, miért maradna le ebben a nemes versengésben Székelyudvarhely, teszik fel a kérdést a lokálpatrióták. A második számban Bartók Lajos "...de ez már történelem" című, Székelyudvarhelyen megjelent önéletírását. /Lapszemle. = A Hét (Bukarest), okt. 15./ Ugyanerről: Aug. 21-én jelent meg a hetilap első "hivatalos" száma. /D. L. /Dénes László/: Nő a fű a sajtóprérin. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./1998. november 2.
Erdélyben 6-7 éve indult el a gépköri mozgalom, szükséges a törvényes keret megteremtése. Ennek első lépéseként idén máj. 28-án országos szimpóziumot tartottak Székelyföldön, melyen részt vettek a minisztériumi képviselők, a bajor minisztériumi képviselők, a magyarországi küldöttek és a gépkörök vezetői. Pete István mezőgazdasági államtitkár Nicolae Cornoiu személyét bízta meg a gépkörök ügyeinek intézésével. A közös géphasználatról van szó a gépkörök esetében. 1994. áprilisában alakult meg az első gépkör Gyergyószentmiklóson, jelenleg 11 működik. Megalakult a Romániai Gépkörök Szövetsége, székhelye: Gyergyószentmiklós, elnök: Romfeld János mérnök, tiszteletbeli elnök: dr. Sebők M. Péter nyugalmazott kolozsvári egyetemi tanár. /Makkay József: Kiépülőben a gépköri mozgalom Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1998. november 27.
1956-os emlékérmet adományozott Göncz Árpád köztársasági elnök a gyergyószentmiklósi Bajkó Mártonnak. Bajkó Mártont 1958-ban ítélték el, mert éltette az 1956-os forradalmat. A börtönből négy év múlva szabadult, súlyos betegen. 1956-ot követően a román kommunista vezetés keményen megtorolta a magyar forradalom melletti kiállást, s csak két-három éve kezdődött meg annak feltárása, hogy Romániában hányan szenvedtek börtönt, kényszermunkát, kitelepítést ezért a magatartásukért. /Bajkó Márton emlékérme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./1998. december 4.
A két hónapja megalakult orvosi munkacsoport dec. 4-én Gyergyószárhegyen, a Szárhegyi Kulturális Központban orvosi tanácskozást tartott. Dr. Barta Tibor magyarországi idegsebész, a Kocher Alapítvány elnöke tartott előadást. A tervek szerint az orvosok hat-nyolchetente fognak konferenciát rendezni. /Rokaly Zsolt: Orvosi konferencia Gyergyószárhegyen. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./ A Gyergyói Kisújság főszerkesztője Kedves Tamás Gyopár, főszerkesztő-helyettes: Szondy Zoltán.1998. december 9.
Dec. 4-5-6. évek óta Gyergyószentmiklós ünnepe. Dec. 4-én hősei előtt rótta le kegyeletét a város, a Kossuth- és Petőfi-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál. Dr. Garda Dezső mondott beszédet. A Figura Stúdió színházi napokat szervezett. Tanácskozást tartottak a vidék fejlesztéséről. Bogos Zsolt és Várdai György előadásaiból kiderült, hogy a Gyergyó vidék gazdaságát a Hargita megyei átlagnál is jobban sújtották a változások, nagy a munkanélküliség. Fellépett a Szent Miklós Kamarakórus. A főtéren hagyományosan felvonultak a huszárok, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség daliás képviselői, a tekerőpataki fúvósok és több néptáncegyüttes, a sort a cserkészek zárták. Dec. 6-án ünnepi szentmisén Benedek Domokos, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője mondott beszédet, majd a hagyományos búcsús körmenet következett a keresztaljákkal. A múzeumban bemutatták dr. Garda Dezső A falutörvénytől a közbirtokosságig című tanulmánykötetét, majd megnyílt a képzőművészeti kiállítás, fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus és a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai verseiket olvasták fel. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9., Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./1998. december 9.
Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó- és kulturális tanácsosa pár éve Virrasztó fenyvesek címmel erdélyi riportkönyvet adott ki /Zika Klárával/ a megtartó magyarság állapotáról. Idén jelent meg Balázs Ádámnak a nyugati magyarokról szóló írásait tartalmazó Minden szegleti felől ez világnak /Kriterion, 1998/ című könyve. A szerzőt inkább az érdekli, hogyan magyar külföldön a magyar. A kötetben az egyik tanulmány /Nevemről nem hullt le az ékezet/ nyugati magyar költőknek az anyanyelvről szóló vallomásait tartalmazza. /Ferencz Zsuzsanna: Minden szegleti felől ez világnak. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./