Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1312 találat lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 1291-1312

Helymutató: Gyergyószentmiklós

2004. december 14.

December 10-én ünnepelte Gyergyószentmiklóson a Gépgyártóipari Iskolaközpont a szakoktatás megszervezésének 130. évfordulóját. Részeg Ildikó, az iskola igazgatónője üdvözölte a vendégeket, majd Czimbalmos Zita tanárnő előadásában kezdeteitől ismertette a gyergyószentmiklósi szakoktatás történetét. Ádám Vencel, aki 1953-től volt az iskola igazgatója, szólt a nehéz kezdetekről. 1954-ben meg akarták szüntetni az iskolát, s Bukarestbe utazva, a minisztériumokat végigjárva és támogatásokat szervezve sikerült érvényteleníttetniük a törvényrendeletet. Az ünnepség az emléktábla fölavatásával folytatódott az iskola előterében, amelyet a gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve történt megszervezésének emlékére és Fogarassy Mihály iskolaépítő püspök tiszteletére állított az iskola közössége. Hajdó István főesperes elmondta, hogy a plébánia gazdasági épületében találta meg a püspök összetört gipszszobrát, amelyet a ’89-es fordulat után újraöntetett, és felállított a templom és az iskola előtti téren. /Gál Éva Emese: A gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2004. december 16.

A Gyergyói-medencében található Borzonton és a Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton megkezdte működését a falugondnoki szolgálat. A hivatalos avatóünnepség és a mikrobuszok átadása dec. 17-én lesz. A falugondnoki szolgálat Romániában még szinte ismeretlen fogalom – most a Gyergyói-medencében a Magyar Falugondnoki Szolgálat irányításával a gyergyószentmiklósi Caritas égisze alatt jött létre. Mindkét településen falugondnokot szerződtettek, aki szükség esetén kicseréli a gázpalackot, orvoshoz szállítja a betegeket és a távoli iskolába a gyerekeket. A szolgálat anyagi támogatói a Mocsáry Lajos Alapítvány, a Kárpátok Szociális Alapítvány és a helyi önkormányzatok. /Falugondnoki szolgálat avatóünnepsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2004. december 17.

A gyergyószentmiklósi Gergely Edit egyre ígéretesebb költő-író. Középiskolás korában, a ’90-es évek elején a Stafilokópé című diáklap egyik szerkesztője. A kolozsvári egyetemi évek végeztével hazatért, a helyi tévéstúdió munkatársaként művelődési rovatot vezetett Kavalkád címen. Jelenleg a Krónika munkatársa. Előbb a Látó, idén az Irodalmi Jelen és az EMIL közös irodalmi pályázatának nyertese. Ez utóbbit Para című novellájával érdemelte ki. Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című verseskötete rendhagyó az erdélyi irodalomban. Gergely Editnek honlapja van, bekapcsolódik a világhálón folyó irodalmi életbe. /Bajna György: Gergely Edit szárnyas lova a földön jár. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

2004. december 18.

Dec. 16-án a gyergyószentmiklósi tanács egy kifejezés kivételével megismételte döntését az autonómiáról január 30-ra kiírandó népszavazásról. (Mircea Dusa prefektus december 9-én kelt átiratában a tanács e határozatának visszavonására utasított.) A képviselő-testület tagjai tudomásul vették a Nagy István jegyző által ismertetett lehetséges következményeket, beleértve közigazgatási perbehívásának a lehetőségét is. A tanácsülésre ez alkalommal nagy számban megjelent választók megtapsolták az egyhangú döntést, méltányolva a magukat komolyan vevő tanácsosokat. A gyergyói példa – amelynek társaival Gyergyóditróban és Csomafalván is találkozhattunk – egyhangú tiszteletet is kivált azok iránt, akik a közösség gondjainak orvoslása érdekében önös, esetleg pártérdeket félretéve, következetesek maradnak – írta Bajna György, a lap munkatársa. /Bajna György: A tántoríthatatlanok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

2004. december 18.

A tavalyi évhez hasonlóan Pál Ibolya zenetanárnő idén is megszervezte a Betlehemi csillag karácsonyi népdalversenyt Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban, amelynek célja a régi, hagyományos karácsonyi énekek felelevenítése. A verseny három napon át, három korcsoportban zajlott a gimnázium dísztermében. A népdalversennyel párhuzamosan december 15-én Balázs József rajztanár karácsonyfa-díszítő versenyt szervezett. A karácsony e tartalmas szép iskolai ünnepén fellépett a zeneiskola Klarinét zenekara is. /A Betlehemi csillag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2004. december 21.

Dec. 18-án Népszavazás után – népszavazás előtt címmel az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ polgári fórumot szervezett Gyergyószentmiklóson, amelynek vendégei voltak Kövér László, a FIDESZ országos választmányának elnöke, Bayer Zsolt újságíró, Szilágyi Zoltán, a Kossuth Rádió munkatársa és Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Bayer Zsolt a kettős állampolgárságáról szóló népszavazással kapcsolatban kifejtette, hogy generációkból irtották ki a tudatot, hogy a határokon túl is élnek magyarok. Említést tett egy vezető történészről, aki egy akkori történészkonferencián kifejtette: Magyarországon csak a jelenlegi határokon belüli történelmi eseményeket szabad tanítani, mert a határon kívüliek sértik a szomszédos szocialista államokat. Ugyanakkor 1988-ban egymillió magyarországi tüntetett a romániai falurombolás ellen, és ’89 decemberében 3 millióan siettek az erdélyi magyarság megsegítésére. A népszavazás kimenetelét befolyásolta a jelenlegi nemzetáruló magyar kormány, amely röplapokon azzal riogatott, hogy a kettős állampolgárság megadása esetén csak Erdélyből nyugdíjas tömegek fognak áttelepedni Magyarországra, veszélyeztetve az ottani nyugdíjasok létét. Szász Jenő beszédében kifejtette, hogy az RMDSZ egyezkedései nem autonómiáról, vagy magyar egyetemről szólnak, hanem hatalmi egyezkedések. Kövér László beszédében kifejtette, hogy nincs határon túli és határokon belüli magyar ügy, csak magyar ügy van, s hogy a december 5-i eredmény egy beteg társadalom döntése, amely a kenyérféltést a nemzetféltés elé helyezte; ezzel leszámoltunk egy illúzióval. Kiemelte a kézfogás fontosságát a nemzet jövőépítésében, s a magyar ifjúság ilyen irányú nevelését, amelynek kormányprogram kell biztosítsa, hogy 18 éves kora betöltése előtt megismerje Erdélyt és a többi határon túli régiót. Hajdó István főesperes a temetkezéshez kötődő székely hagyományokkal adott magyarázatot arra, hogy december 6-án miért került fekete szalag Gyergyószentmiklóson a magyar zászlóra. /Gál Éva Emese: Polgári fórum a népszavazásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2004. december 22.

Dec. 21-én felavatták Gyergyószentmiklós korszerű Támasz Klubját, a Gyergyói-medence hetven fogyatékos gyerekének, fiataljának helyet adó otthont. A januárban megnyíló létesítményt a minisztérium és a helyi önkormányzat finanszírozása nyomán sikerült tető alá hozni. Az 1998-ban civil kezdeményezésként létrejött Támasz Klub eddig is működött a volt városi bölcsőde épületében: az ingatlan tatarozásával és a tetőtér kiépítésével azonban teljesen új arculatot nyert az otthon. A városházához tartozó intézmény jelenleg nyolc munkatársat foglalkoztat, a gyerekek számára pedig már első osztály is indult itt. /Gergely Edit: Felavatták a Támasz Klubot Gyergyószentmiklóson. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2004. december 22.

Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Kör december 20-i ülésén a kör egyik tagja, dr. Kercsó Attila költő és orvos a napokban megjelent könyvét, a Népszerű járványtant /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ vitatták meg az egybegyűltek. /Gál Éva Emese: Láthatatlan ellenségeink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2004. december 28.

Gyergyószentmiklóson tanácskoztak a gyergyói községek helyi székely tanácsainak elnökei a székelyföldi autonómia kérdésében kiírandó referendumról, községenként elemezve a kialakult helyzetet. Gyergyóújfaluban elsőként hozott a helyi tanács pozitív döntést a referendum kiírásáról, a prefektúra közbelépésére visszavonták a határozatot, de a kérdésre rövidesen visszatérnek. Gyergyóditró és Alfalu tanácsai nem vonták vissza a határozatot a prefektúra felszólítására, de a megyei prefektúra megtámadta döntésüket a közigazgatási bíróságon. Gyergyószentmiklós és Csomafalva tanácsai január 30-ára tűzték ki a népszavazás dátumát, míg Gyergyóremete és Szárhegy tanácsai nem döntöttek a kérdésben, de elvileg támogatják a székely autonómiát, és az erről szóló referendum kiírását. A tanácskozásról az SZNT-elnökök nyilatkozatot is közreadtak, amely szerint a kiírandó népszavazás arról szól, hogy a lakosság akarja-e, hogy a parlament törvényt alkosson az autonóm Székelyföld létrehozásáról, s akarja-e, hogy települése ehhez az autonóm területhez tartozzon, vagy sem? A nyilatkozatban az SZNT-elnökök felkérték az önkormányzatokat, hogy az egységes lépés érdekében január 30-ára szervezzék meg a referendumot, felkérték az MPSZ és RMDSZ helyi szervezeteit, hogy vállaljanak szerepet az autonómia fogalmának tisztázásában és népszerűsítésében a lakosság köreiben. /Gyergyói SZNT és referendum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2005. január 5.

A Hargita megyei prefektúra a bíróságon megtámadta a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amely január 30-ra tűzte ki a Székelyföld autonómiájáról szóló helyi népszavazás időpontját. A prefektúra figyelmeztetése nyomán a gyergyóújfalusi és a gyergyócsomafalvi helyi önkormányzat visszavonta a referendummal kapcsolatos döntését, míg a ditrói és a gyergyóalfalusi helyi tanács határozatát a bíróságon támadta meg a kormánybiztosi hivatal. Háromszéken pedig a Kovászna Megyei Prefektúra megnyerte az Illyefalvi Helyi Tanács ellen indított pert, Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírása kapcsán. /Bíróságon megtámadt népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./ A Dézsi Zoltán vezette Hargita megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon Gyergyószentmiklós helyi tanácsának azt a tavalyi határozatát, amely elrendelte január 30-ára a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírását. A kormányhivatalnak Gyergyószéken ez az ötödik óvása referendumügyben. A gyergyói-medencei Alfaluban, Újfaluban, Ditróban és Csomafalván született helyi tanácsi határozatot az év végén szintén megtámadta a prefektúra. A népszavazásokat kezdeményező gyergyószéki székely tanácsok képviselői úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért, jelezte Árus Zsolt, az MPSZ országos alelnöke. /F. R.: Folytatódó autonómiaperek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

2005. január 8.

Versenyvizsga eredményeként a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ új művészeti igazgatója Kolcsár Béla lett, a gazdasági-adminisztratív igazgató pedig Barti Tihamér. Kolcsár Béla mérnök-közgazdász elmondta, hét éve a Figura Stúdió Színház alkalmazásában dolgozott, volt produkciós vezető, beszerzési irányító, színpadmester, részt vett különböző rendezvények, fesztiválok szervezésében is. /Gál Éva Emese: Felemelkedni a kultúra révén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2005. január 10.

Nyílt levélben fordult a székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében Monica Macovei igazságügyi miniszterhez a Gyergyószéki Székely Tanács. Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban, Gyergyújfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyóditróban az önkormányzatok helyi népszavazás kiírásáról döntöttek, s ezeket a határozatokat a prefektúra a bíróságon támadta meg, áll a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt által aláírt levélben. A népszavazásra bocsátott kérdés szigorúan helyi jellegű, és mindenben megfelel a népszavazásról szóló törvény előírásainak. Felkérte a tárcavezetőt: „eddigi elveihez híven hasson oda, hogy a Hargita megyei közigazgatási bíróság szigorúan tartsa be a vonatkozó törvények betűjét és szellemét.” Amennyiben ez nem így fog történni, akkor a Gyergyószéki Székely Tanács nemzetközi szervezetekhez fordul. /Macoveitől kér támogatást a gyergyószéki SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 10.

Gyergyószentmiklóson filmezett a bukaresti televízió magyar adása, föltérképezve az Objektív Televízió diszkriminált helyzetét. A 2004 februárjában beinduló gyergyószentmiklósi Objektív Televíziót a TVS Holding kábeltévé-társaság olyan sugárzási frekvencia-sávra helyezte, amely adásait a kábeltévé előfizetőinek csak mintegy 20%-a tudja fogni készülékével. Az antidemokratikus intézkedést, amely több törvénycikkelybe ütközik, azóta sem sikerült megszüntetni. 4000 lakossági aláírás is összegyűlt a diszkrimináció megszüntetése érdekében. A képviselőház korrupció-ellenes bizottsága is foglalkozott az esettel, de eddig minden hiábavalónak bizonyult. /Tv-riport az Objektív Televízió helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2005. január 12.

Zsúfolásig megtelt a Pro Art Galéria január 10-én Gyergyószentmiklóson a Trianon film vetítésekor: az esemény vendége volt Koltay Gábor, a film rendezője és Raffay Ernő történészprofesszor. Koltay Gábor a szocialista évtizedek agymosásáról szólva elmondta azt is, hogy József Attila Nem, nem soha című verse nem szerepel összes költeményei kötetében, és Wass Albert mostani erdélyi kiadású könyveiből ma is hiányoznak részletek. A filmsorozatot az MTV tavaly március 7-től kezdődően tűzte műsorára és hirdette meg, majd minden magyarázat nélkül levette programjáról. Ezért Koltay Gábora sorozat legfontosabb mozzanataiból összeállította a jelenlegi 130 perces változatot. Magyarország nemzeti sorskérdései, mint a népességcsökkenés, az elszegényedés, a családok sérülése összefüggenek Trianonnal. Trianonról keveset tudnak az emberek, ezért a globalizáció küszöbén nagyon fontos egy történelmi ismereteken alapuló szilárd nemzettudat kialakítása. Raffay Ernő történészprofesszor előadásában elmondotta, hogy a magyar delegációt meg sem hívták a trianoni béketárgyalásokra, ezért nevezhető békediktátumnak a békeszerződés, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tartott. Románia szintén elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést, mert nem kapta meg az igényelt területeket egészen a Tiszáig. Debrecenről azt terjesztették abban az időben, hogy ősi román város. Az 1930-as évben Magyarország megerősödött, és határrevíziót kért, 1938-ban az első bécsi döntés nyomán 12 000 km2 került vissza Magyarországhoz a cseh–ukrán határ mentén, 1940-ben a második bécsi döntéssel Észak-Erdély és a Vajdaság egy része. 1947-ben a párizsi békeszerződéssel az Egyesület Államok vissza akart adni területeket Magyarországnak, de Sztálin ezt nem fogadta el, s a kommunista diktatúra visszaállította az 1920-as határokat. A diktatúra éveiben a román kommunista vezetők nacionalisták voltak, a magyar kommunistákból viszont hiányzott a nemzeti érzés, s a határon túli magyarságot a „baráti szocialista” államokra bízták. /Gál Éva Emese: Előadás és film Trianonról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2005. január 13.

Málnásy Csaba reagált Zöld Lajos írására /Kié a zászló és a himnusz?, Hargita Népe, 2004. dec. 21./ Fájdalmukat, tiltakozásukat fejezték ki Gyergyószentmiklóson azzal, hogy a magyar zászlót feketébe öltöztették. Megbocsátottak rég azoknak, akik a balos propaganda hatására nemmel szavaztak a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Zöld Lajos művésztelepi tevékenysége sem jogosítja fel arra, hogy bohóckodásnak titulálja a gyergyószentmiklósi római katolikus közösség megnyilvánulását. /Málnásy Csaba: Válaszféle Zöld Lajosnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

2005. január 17.

Több száz plakátot függesztett ki a Gyergyószéki Székely Tanács Gyergyóalfaluban, Csomafalván, Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Újfaluban – vagyis az összes olyan helységben, ahol a népszavazás kiírásáról döntöttek az önkormányzatok. Az SZNT jelképét és a „Népszavazás az autonómiáért – Gyergyó 2005. január 30.” feliratot tartalmazó plakátok között Gyergyószentmiklós főterén feltűnt egy „Együtt az autonómiáért!” mottójú RMDSZ-es választási plakát is, melynek voksolásra biztató feliratát leragasztották a „Január 30-án szavazzon IGENnel!” felhívást tartalmazó papírcsíkkal. /Gergely Edit: Árus Zsolt: félretájékoztat a Mediafax hírügynökség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2005. január 19.

Ünnepélyes keretek között tette le az esküt január 18-án Dézsi Zoltán Hargita megye kinevezett alprefektusa. A 61 éves Dézsi Zoltán reményét fejezte ki, hogy az elmúlt 38 évi tanügy valamint 15 éves közigazgatási tapasztalatát a közösség javára tudja fordítani. Dézsi Zoltán 1996-2000 között prefektusként, 2000-2004 között alprefektusként tevékenykedett, korábban pedig Gyergyószentmiklós város polgármestere volt. /(Daczó Dénes): Dézsi Zoltán újabb alprefektusi megbízatást kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2005. január 26.

Január 24-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör Bán Péter műfordítót látta vendégül, több mint 1500 műfordítás, és 20 kötet szerzőjét, aki nyugdíjazása óta szülőfalujában, Székelymuzsnán él. Bán Péter a litván, illetve lett irodalommal is kapcsolatba került. Litván kapcsolatait megelőzően, Szergej Jeszenyin költészetének szerelmeseként ellátogatott a Jeszenyin szülőfalujába. A Jeszenyinhez kötődő élményeit a Találkozásaim a költővel című kötetében rögzítette, amely a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2002-ben. Az esten Bán Péter népmese-fordításaiból is felolvasott: az elmúlt esztendőben öt mesefordítás-kötete jelent meg. /Irodalmi Kör Bán Péterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2005. január 28.

Február 26-ára halasztotta január 29-re összehívott ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A hóvihar és a nehéz útviszonyok kétségessé tették, hogy a tanács valamennyi tagja el tud-e jutni Marosvásárhelyre. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői is elhalasztották az eredetileg január 29-re összehívott gyergyószentmiklósi SZNT-ülést. Az SZNT jelenleg az EMNT elidegeníthetetlen részét képezi, de már az a tény is a kiválást vetítette elő, hogy a gyergyói SZNT-ülést a korábban meghirdetett marosvásárhelyi EMNT-ülés időpontjára hívták össze. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, a gyergyószentmiklósi ülésen eredetileg módosítani kívánták az EMNT és az SZNT viszonyát rögzítő dokumentumot, és partneri viszonyt szerettek volna felajánlani az EMNT-nek. Az erdélyi tanács a kulturális autonómia megvalósítását, a székely tanács pedig a székelyföldi területi autonómia megvalósítását tűzhetné zászlajára. /Gazda Árpád: Az időjárás megóvja az egységet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2005. január 28.

Három erdélyi magyar személyiséget tüntettek ki az idén a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel Budapesten, a Magyar Kultúra Napján: Kis Portik Irént, Dánielisz Endrét és Kusztos Tibort.A gyergyószentmiklósi Kis Portik Irén néprajzkutató mögött negyedszázados gyűjtőtevékenység áll, ő a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő alkotóközpont néprajzi referense. Kis Portik Irén oroszlánrészt vállalt az egyik legrégebbi gyergyószentmiklósi ház, a Benedek-kúria rekonstrukciójában. Több önálló kötete és több mint kétszáz néprajzi tárgyú tanulmánya látott napvilágot. A nagyszalontai 79 éves Dánielisz Endre nyugdíjas pedagógus, helytörténész, kitűnő Arany-kutató. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem teológia, valamint pedagógia-lélektan szakán végzett, majd a szalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett, tisztségből a kommunista hatalom mozdította el, 1985-ben a nagyszalontai Arany János Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba. Dánielisz Endrének 17 néprajzi, helytörténeti könyve, több mint kétezer cikke és tanulmánya jelent meg. A bánffyhunyadi református lelkész, Kusztos Tibor a magyar nyelv határon túli ápolásáért, társadalmi szervezetek létrehozásáért és működtetésért részesült az elismerésben. /Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2005. január 30.

Digitális adatbázis és kataszteri térképet készítenek a gyergyószentmiklósi római katolikus temetőről – Hajdó István főesperes-plébános megbízásából. A topográfusok a gyergyószentmiklósi római katolikus temető felmérésének befejezése után más egyházközségek temetői digitális kataszteri térképének elkészítését is vállalnák. /Digitális adatbázis. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 30./

2005. február 1.

A Székely Nemzeti Tanács elnapolt ülése előtt, amelyet Gyergyószentmiklóson tartottak volna január 29-én, Kovács Attila kovásznai csendőr felkereste Cseh Béla zenetanárt, a Magyar Polgári Szövetség orbaiszéki elnökét, hogy megtudja tőle: Kovásznáról kik utaznak az SZNT ülésére. A csendőr bevallotta, hogy a hírszerzőktől kapott megbízást, mivel ők nem akartak feltűnést kelteni. Sejteni lehet, nem akarták, hogy Cseh Béla megtudja, kik a titkosszolgálat(ok) kovásznai emberei. A hírszerzők február 12-én menjenek el az SZNT ülésére Gyergyószentmiklósra, nem lesz ott semmi titok, és jegyzeteljenek, mint ahogy az a sötétkék ballonkabátos férfiú tette a sepsiszentgyörgyi Gábor Árom Terem folyosóján újságírók közé vegyülve, amikor 2003 őszén az SZNT alakult, és aki pár hónappal később, a következő ülésen is ott volt. /Bodor János: Szimatolnak a hírszerzők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

2005. február 3.

A gyergyószentmiklósi Objektív Televíziót és vele együtt a kábeltévé-előfizetőket ért diszkrimináció nem nyert megoldást: a televízió továbbra is olyan magas frekvenciára kényszerül, amelyen csak a legmodernebb TV-készülékekkel rendelkezők (az előfizetőknek mintegy 20%-a) foghatják adásait. A televízió tavaly nyár elején összegyűjtött négyezer, az Objektív Televízió adásait igénylő lakossági aláírást, s ezeket Csata Orsolya, a televízió igazgatónője kérvénye kíséretében továbbította Bukarestbe, az Országos Versenytanácshoz. A törvényben előírt 30 napos határidő helyett egy fél év elteltével jött meg a válasz a versenytanácstól, amelyben annak elnöke, Mihai Berinde azt állította: a kábeltévének 122 047 előfizetője van (?!), s ebből csak 500 (?!) kérte, hogy látni szeretné az Objektív Televíziót. Hogyan lehet a 20 ezer lakosú Gyergyószentmiklósnak 122 047 TV-előfizetője?! Hogyan lett a kérvényhez csatolt 4000 előfizető aláírásából 500? Az RMDSZ miért tűri el egy éve, hogy a többségben magyarok lakta kisváros lakosságát ily módon diszkriminálja egy kábeltévé-társaság, amikor szinte valamennyi Hargita megyei képviselőhöz és szenátorhoz, de magához Markó Béla szövetségi elnökhöz is fordult már Csata Orsolya, segítséget kérve? Gyergyószentmiklós lakosságának döntő többsége az RMDSZ-re szavazott a választásokon, joggal vár el tehát egy kis odafigyelést az RMDSZ vezetősége részéről. /Gál Éva Emese: Furcsa válasz diszkrimináltaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2005. február 3.

Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke nem tudja pontosan, mi is az a kulturális autonómia. Példákat hozott: Gyergyószentmiklóson magyar az önkormányzat, a város választotta magának. Ebben a városban megszűnik a mozi, a színházat hidegben hagyják, és mindent megszavaznak, illetve megtesznek, hogy ellehetetlenítsék a színházban a munkát. Akkor ez már kulturális autonómia? – kérdezte. /Gáspárik Attila: Kultúrautonómia? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 3./

2005. február 8.

Belénessy Csaba, a Duna Televízió tájékoztatási alelnöke erdélyi útján ellátogatott Marosvásárhelyre és Kolozsvárra. Belénessy Csaba elmondta, erdélyi gyökerei vannak. Apja a háború után Gyergyószentmiklósról települt át Magyarországra. Még nincs elnöke a Duna TV-nek, de nincs botrány, jelezte. A Duna TV teljes mértékben elkötelezettje az összmagyarság ügyének, ezért hozták létre. A felmérésekből kiderül, a Duna Televízió az erdélyi magyar közösség kedvenc adója. Fontos szakmai, politikai lépés volt, hogy a határon túli magyarság önálló műsorkészítőként jelenik meg. Most tovább kel lépni, a helyi műhelynek meg kell hirdetniük a versenyvizsgát. Belénessy Csaba szeretné korszerűsíteni közéleti műsorokat, szerinte meg kell mutatni azt a környezetet, amelyben a magyarság él. Fel kell mutatni a magyar cégek, befektetők megjelenését a térségben. Belénessy szerint a Duna Televíziónak be kellene mutatnia Koltay-féle Trianon-filmet. /Köllő Katalin: A Duna TV számára fontos az erdélyi magyarság. Beszélgetés Belénessy Csaba tájékoztatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2005. február 9.

A Magyar Kultúra Napján Budapesten a Magyar Kultúra Lovágjává ütötték Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutatót, a szárhegyi alkotóközpont munkatársát. A lovagi kitüntetést a Falvak Kultúrájáért Alapítvány osztja ki minden évben, idén összesen 36 személyt avattak lovaggá. Kiss Portik Irén megjegyezte, hogy a december 5-i népszavazás után Hiller Istvántól vagy a mostani minisztériumtól nem tudott volna elfogadni semmilyen kitüntetést. Néprajzos kollegái meggyőzték, hogy ezek pártatlan, kultúrafelmérő emberek, akik arányosan próbálják a kitüntetéseket elosztani a magyar kultúráért dolgozó emberek között. /Gál Éva Emese: Lovaggá ütötték Kiss Portik Irént. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2005. február 10.

A Hargita megyei közigazgatási bíróság a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról hozott határozat visszavonására kötelezte a gyergyószentmiklósi önkormányzatot. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

2005. február 14.

Február 12-én ülésezett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Gyergyószentmiklóson. A küldöttek kilenc dokumentumot fogadtak el, ugyanakkor elnapolták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való viszony rendezéséről szóló határozatot. Az ülésen 99 küldött jelent meg a települési székely tanácsok képviseletében. Csapó I. József elnök kifejtette, az emberi jogok és szabadságok megsértését jelenti az a tény, hogy mind a tíz önkormányzatot, ahol határoztak az autonómiaigény kinyilvánítását célzó népszavazás kiírásáról, nyomásgyakorlással vagy perrel kívánják letéríteni az útról. Csapó szerint az utóbbi időben az SZNT magára maradt a Székelyföld területi autonómiáért vívott harcában, hiszen mind a magyar, mind a román kormány, illetve az RMDSZ lemondott a törekvésről. Az SZNT kilenc dokumentumot fogadott el. A Mit kíván a székely nép? címet viselő kiáltványban a testület 12 pontban fogalmazta meg a közösség legfontosabb követeléseit. Ugyanakkor az SZNT felhívással fordult a székely közösséghez, hogy különböző formában követeljék a törvényes népszavazás kiírását. A testület határozatban kezdeményezett tárgyalásokat Románia kormányával, miniszterelnökével, illetve elnökével Székelyföld területi autonómiájáról. Felhívással fordultak a magyar kormányhoz és miniszterelnökhöz, kérve, hogy méltányolják az európai normák szellemében megfogalmazott autonómiatörekvéseket, továbbá a jövő évben felújítandó román–magyar alapszerződésbe foglalják bele a területi autonómiát, ugyanakkor a magyar diplomácia ,,vállaljon védőhatalmi státust a székelység felett területi autonómiájának kivívásáért folytatott küzdelmében”. Az SZNT döntött arról, hogy az új parlament elé terjeszti statútum-tervezetét, felhívással fordultak az RMDSZ elnökéhez és székelyföldi szenátoraihoz, képviselőihez, hogy vigyék sikerre a törvénykezdeményezést. Az SZNT tiltakozását fejezte ki a Trianon című dokumentumfilm kapcsán a ,,magyarellenes, politikai indíttatású, diktatórikus megfélemlítéssorozat ellen”, és határozott a Gábor Áron-díj megalapításáról. /(Ferencz): Csak magunkra számíthatunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Ferencz Csaba kijelentette: reméli, hogy a magyar és a román kormány pozitívan válaszol a kérelemre. Az RMDSZ-hez és a székely honatyákhoz intézett felhívásában az SZNT azt kérte, hogy nyújtsák be a parlamenthez az autonómiáról szóló törvénytervezetet. /Mit akarnak a székelyek? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./ Az SZNT a rovásírást ismét a székelység írásrendszere méltó rangján kívánja kezelni. Az emberi jogokat sértő döntések ellen fellebbező önkormányzatok jogi védelmét Kincses Előd ügyvéd térítésmentesen vállalta. /Gergely Edit: Rovásírás és gazdasági terv az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2005. február 14.

Gyimesi benyomások múzeuma címmel fényképkiállítás nyílt február 11-én Gyergyószentmiklóson, a Művelődési Központban. A kiállítás anyaga a Hargita Megyei Kulturális Központ által, 2004 szeptemberében szervezett gyimesi fotótábor anyagából állt össze. A tárlatmegnyitón Kolcsár Béla, a Művelődési központ új művészeti vezetője üdvözölte a vendégeket. /Művészfotók a Gyimesekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 1291-1312