Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 26 találat lapozás: 1-26

Helymutató: Gyergyótölgyes

1993. május 15.

Komán János újságíró gondolatokat közölt az RMDSZ által a kisebbségellenes megnyilvánulásokról összeállítandó Fehér könyvhöz. A két világháború között létrehozták a Románosító Bizottságot /Comisa de Romanizare/, amely még 1945 után is létezett, majd a belügyminisztérium kötelékében tevékenykedett. A románosítást szolgálta a két világháború között és 1945 után feltűnően sok területi-közigazgatási átszervezés volt. Egy-egy magyar többségű községhez több román falvat csatoltak. A Kárpátok vonalán pedig erdélyi falvakat csatoltak moldvai és havasalföldi megyékhez. A magyar határ mellett román telepes falvakat létesítettek. Érdemes megnézni, hogyan alakult Gyergyótölgyes magyar katolikusainak lélekszáma: 1976-ban 2300. 1985-ben 1200, 1992-ben 1080. /Gyergyói Szemle (Gyergyószentmiklós), 1992. aug. 14./ A Parasztpárt vezére, Ion Mihalache 1925-ben elítélte a kormány által kinevezett prefektusok gyakorlatát. Ezt az állásfoglalást nem tette magáévá a mai Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. /Komán János: A románosítás faktorai (Szempontok a Fejér könyv megírásához). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1998. április 15.

Néhány hónapja Gyergyóhodosra nevezték ki plébánosnak Salamon Józsefet, aki máris elkezdte összegyűjteni a fiatalokat. Kiváló ismerője a kisebbségi sorsnak, hiszen egy moldvai csángó faluból, Luizikalagorból származik. A Szent Erzsébet búcsúra az iskolásokkal verses összeállítást adatott elő a szokatlanul nagyszámú közönségnek. Ezt a műsort azóta bemutatták Gyergyótölgyesen és Hágótőn is. Magalakult a cserkészcsapat is. /Zöld János: Emberek a szórványban. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

1999. május 14.

Április 24-én Gyergyóditró adott otthont a XIV. Gyergyó-medencei Egyházi Kórustalálkozónak, melyen Gyergyóalfalu, Borszék, Gyergyócsomafalva, Ditró, Maroshévíz, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Gyergyótölgyes és Gyergyóújfalu énekkarai vettek részt. /Egyházi kórustalálkozó. = Gyergyócsomafalvi Délhegyalja, máj. - IV. évf. 5. sz./

2000. március 16.

A Gyergyói TKT március 10-i ülésének fő napirendi pontja a Hargita megyei magyar oktatás helyzete volt, különös tekintettel a szórványban levő iskolákra. Az ülésen részt vettek a térség magyar iskolaigazgatói, a megyei tanfelügyelőség képviselete, az RMDSZ területi küldöttei, valamint Dézsi Zoltán TESZ-elnök, dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselők. A szórványmagyar iskolák sorvadnak, mind kevesebb a gyermek. Maroshévízen évek óta halogatja a magyar iskola építését a minisztérium, a gyermeklétszám csökken, mert egyre több szülő iratja gyermekét román tagozatra. Az asszimiláció erősödik, a román tagozattal közösen tartott képességvizsgákon és érettségin a magyar gyermekek hátrányos helyzetbe kerülnek. A magyar szórvány iskolák nem kapják meg a képviseleti iskola minősítést, ami szintén hátrányos helyzetet jelent. A marosfői I-VIII. osztályos magyar iskola egy régi villában működik, túl kicsi osztálytermekkel, melyek nem felelnek meg az oktatási céloknak. Itt 15 óvodás, 14 elemista és 16 V-VIII. osztályos gyermek van magyar tagozaton, a létszám stabilnak látszik. Hasonlóan van utánpótlás Gyergyótölgyesen is, ahol 1994-től működik magyar óvoda. Tekerőpatakon, ahol az 1500 fős lakosságból 256 roma nemzetiségű, 45 cigány gyermek beiskolázatlan. Az ülésen többen élesen bírálták a Hargita megyei tanfelügyelőséget, amiért nem támogatja kellőképpen a szórványmagyar iskolákat. Az is megengedhetetlen - fogalmazta meg Dézsi Zoltán TESZ-elnök -, hogy Hargita megyében a magyar iskolák román nyelven kapják a tanfelügyelőségtől az értesítéseket. Megfogalmazódott az is, hogy a képességvizsgát és érettségit nem szabad együtt szervezni a román tagozattal, a mároshévíziek inkább jöjjenek át Gyergyóditróba vagy Gyergyószentmiklósra. A tavalyi képességvizsgán a vizsgáztató bizottság élére magyar tagozaton román elnököt neveztek ki Gyergyószentmiklóson. Dr. Garda Dezső megfogalmazta, hogy Gyergyó és Maroshévíz iskolái kiszorulnak minden támogatásból, mostohagyermekek Székelyudvarhely és Csíkszereda iskoláihoz képest. /Szórványmagyar oktatás és TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2000. március 22.

Gyergyótölgyes magyarságának jövőképe kedvezőtlen. Az 1976-os népszámlálás szerinti 2300-as lélekszámhoz képest az ezredvégre csaknem felére csökkent a magyarság részaránya a község összlakosságához viszonyítva. Tízévente 200-250 fős a fogyás. Az emberek országszerte a lehető leggyorsabb meggazdagodást hajszolják. Olyan nehezünkre esik szaktanárokat idehívni, azoknak lakást biztosítani? - kérdezte a cikkíró. Az utóbbi évtizedben a megyei RMDSZ sem tanúsított nagy érdeklődést a község iránt. /Katona Gábor, Gyergyótölgyes: Apadóban a magyarság Gyergyótölgyesen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

2000. április 27.

Gyergyótölgyesen a millenniumi rendezvények sorozata március 15. megünneplésével kezdődött. Áprilisban Beder Tibor főtanfelügyelő Gyalogosan Törökországban című könyvét mutatta be. Szent György napján cserkészavatás volt a szépvízi iskolában. Májusban Honunk a hazában - A magyar állam és egyház megalapítása címmel történelmi vetélkedőt rendeznek, júniusban A kultúrák határmezsgyéjén - Hagyomány és önmegtartás a Kisbeszterce völgyében (Borszék, Holló, Tölgyes) tematikájú találkozóval zárul a rendezvénysorozat. Az év folyamán az 1848-as szabadságharcban részt vett tölgyesiek emlékére emléktábla avatására kerül sor. /Dimény Csaba: Magyar millenniumi rendezvények Tölgyesen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

2000. július 12.

Júl. 11-én a földtörvény Hargita megyei alkalmazásáról tartottak sajtótájékoztatót, megállapítva, hogy a törvény alkalmazása jó úton halad. Sarca Mihai alprefektus ismertette a törvény alkalmazásáért alakult bizottságok tevékenységét. A megyében összesen 227 492 hektárt igényeltek vissza, ebből 150 220 hektárt már visszakaptak a tulajdonosok. Eddig a megyei bizottság a lövétei, csíkszentdomokosi és gyergyóújfalvi területekről szóló igazoló iratokat fogadta el, fenntartásokkal a tölgyesi és homoródalmási területek dokumentumait. Előkészületben van Székelykeresztúr, Szentábrahám, Csíkkarcfalva, Székelyderzs, Homoródszentmárton, Újszékely és Korond dokumentációja is. /Kovács Attila: A földtörvény alkalmazásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

2001. április 26.

Ápr. 24-én a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet küldött-tanácsa Beder Tibor megyei főtanfelügyelőt hallgatta meg a gyergyói és a szórványmagyar iskolák helyzetéről. A főtanfelügyelő vázolta a helyzetet és kihangsúlyozta, hogy nincs szó a megye északi részén működő magyar nyelvű szórványiskolák megszüntetéséről. A küldöttgyűlésen vázolták a hágótői magyar diákok helyzetét is, akik a rossz útviszonyok miatt 15 kilométert kell gyalogolniuk a tölgyesi központi iskoláig. A helyzet tarthatatlansága mindhiába szerepel évek óta a megye vezetőihez benyújtott panaszok élén. A Ditrót Tölgyessel összekötő cengelléri út javítása még mindig késik, emiatt egy nagy gyergyói település elszigetelése tovább tart. /(Bajna György): Megmaradnak a szórványiskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2001. április 27.

A Gyergyói TKT április 24-i ülésének vendége volt Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője. Az első napirendi pont a szórványmagyar iskolák helyzetének megvitatása volt, annak tükrében, hogy a tanfelügyelőség a kislétszámú iskolák összevonását és iskolaközpontok kialakítását kezdeményezte. A főtanfelügyelő kifejtette, hogy ezt a kis települések gyenge tanszemélyzete indokolja, amely nem nevel versenyképes gyermekeket. Dézsi Zoltán, és később mások is kifejtették, hogy a kis létszámú iskolák felszámolása leépülést jelent, ami a szórványmagyarság felszámolásához vezet. Dimány Béla, a tölgyesi magyar tagozat igazgatója fölhívta a figyelmet a hágótői gyermekek helyzetére, akiknek Tölgyesen bentlakást biztosítanak, hétvégeken pedig 15 km-t gyalogolnak haza, mert Hágótőre nincs semmilyen járat. Itt fölmerült az utak állapotának kérdése. Borsos Géza az utak állapotát is eszköznek minősítette a székelység kohéziójának megbontásában. Az ülésen különösen a salamási és galócási iskolák magyar tagozatának fontossága merült fel, a tanfelügyelőség elképzelése szerint ugyanis a maroshévízi Kemény János Általános Iskola, amely világbanki támogatással rövidesen korszerű épülethez jut, jelentené az erős iskolaközpontot. A salamási képviselő kifejtette, hogy iskolája magyar tagozatán a fő tantárgyakból szakképesített tanárok vannak. Mohacsek Ákos, a maroshévízi Kemény János Általános Iskola igazgatója szólt a szórványban élés nehézségeiről: a múlt héten kétszer törtek be iskolájába, ellopva televíziót és számítógépet, második alkalommal a közös udvaron levő román iskolába is betörtek. A történtek után egy éjjeliőr engedélyezését kérte. /Gál Éva Emese: TKT a szórványmagyar iskolákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2002. július 30.

Árvizeket okoztak a bőséges esők Hargita megyében. A nagy mennyiségű csapadék miatt a Ditró patak kilépett medréből és elöntött mintegy hatszáz gazdaságot, nyolc kilométernyi községi utat teljesen tönkretett további öt kilométernyit pedig részben megrongált. Huszonöt hektárnyi kert víz alá került, az árvíz lerombolt ötven hidat, további negyvenet pedig megrongált. A Polgári Védelem dolgozói mintegy 800 millió lejre becsülik az árvíz okozta károk értékét. Az esők károkat okoztak Salamáson és Gyergyótölgyesen is, Gyimesfelsőlokon megrongálódtak a községi utak, a megduzzadt Békás folyó pedig elsodort egy hidat a Békási-szoros kijáratánál. /Árvíz Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2002. december 20.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2002. február 13.

Dr. Garda Dezső képviselő febr. 12-i politikai nyilatkozatában párhuzamot vont a beszterce-naszódi határőr-katonai birtokok és a Csíki Magánjavak története között. A képviselő emlékeztetett, hogy bár 1998 elején benyújtották a székely vagyon részeit alkotó erdőkre és legelőkre a visszaigénylési kéréseket, ezeket a bélbori, hollói, tölgyesi és a békási helyi bizottságok rosszindulattal kezelték. A képviselő hangsúlyozta: alkotmányellenesnek tartja azt a tényt, miszerint a Beszterce-Naszód és a Krassó-Szörény megyei román határőrkatonák utódai visszakaphatják erdeiket, a székely vagyonközösség tagjait, a Csíki Magánjavak jogutódait viszont megfosztják ezen jogaiktól. /Garda Dezső politikai nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

2004. június 25.

Jún. 24-én megkezdődtek a Hargitai Megyei Napok. Kiállítás-megnyitókra, koncertekre, ünnepi műsorokra került sor Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Borszéken, Gyergyóvárhegyen, Tölgyesen és Borszéken. Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt a megyében élő közel 60 képzőművész közös tárlata. /Hargita Megyei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2004. szeptember 4.

Gyergyószentmiklós városnak a napokban sikerült visszakapnia Gyergyótölgyes területén fekvő 1201 hektár erdejét. Ez egy hároméves kitartó munka eredménye volt. A tulajdonjogot igazoló dokumentumokra Csavar Zsolt talált rá a város saját archívumában, azonban négy térképrészlet hiányzik, ami magántulajdonosokat segítene a tulajdon visszaszerzésében. Csavar Zsolt felhívással fordul a lakossághoz, hogy a földterületeket visszaigénylők keressék fel a polgármesteri hivatal mezőgazdasági irodáját /Gál Éva Emese: Visszakapott városi erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2004. december 6.

November végén adventista imaházat avattak Gyergyószentmiklóson. Topor Gyula gyergyószentmiklósi adventista lelkipásztor elmondta, hogy az adventista egyháznak Gyergyószentmiklóson mintegy 200 tagja van, Erdélyben 30–40 ezer, Romániában körülbelül 120 ezer. Erdélyben három adventista egyházkerület van, a gyergyószentmiklósi egyházközség Marosvásárhelyhez tartozik, míg az egyház országos központja Bukaresten található. – Az imaház a helybeli tagok hozzájárulásával és a marosvásárhelyi egyházkerület adományaiból épült. Kaptak segítséget csíkszeredai, gyergyótölgyesi testvérközösségeiktől és Magyarországról is. /Gál Éva Emese: Adventista imaházat avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2004. dec. 6./

2005. február 4.

Elkészült annak a felmérésnek az összegzése, amelyet a Hargita Megyei Könyvtár 2004 tavaszán készített a megye községeiben a médiafogyasztói, olvasói és könyvtárhasználati szokásokról, a községi könyvtárak helyzetéről. A felmérés eredményeit Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója és Bedő Melinda összegezték. A megye 50 községi könyvtárának többsége (65 százaléka) a helyi kultúrotthonban működik. A könyvtárak felében nincs megoldva a fűtés. Több helyen hiányos a bútorzat, csupán két községi könyvtár bútorzata korszerű (Csíkszentdomokoson és Galócáson). 12 könyvtárban van számítógép, 9 könyvtár használ könyvtári szoftvert, háromban van internet-csatlakozás. Egyéb tárgyi eszközök – tévé, videó, telefon, fax, fénymásoló, nyomtató – hiányoznak a könyvtárak többségéből. A vizsgált 40 községi könyvtár könyvtárosa közül ketten rendelkeznek egyetemi diplomával és könyvtári képesítéssel, a többi 38 érettségizett, közülük 19-en szereztek könyvtári képesítést. A vizsgált községi könyvtárak összállománya meghaladja a 400 ezer könyvtári nyilvántartási egységet, ennek túlnyomó többsége könyv- és folyóiratkötetből áll. A községi könyvtárakra jellemző a 10-12 ezer kötetes állomány, egyedül a gyergyótölgyesi könyvtár állománya haladja meg a 17 ezer kötetet. 2001–2003 között a községi könyvtárak állománya összesen 13 202 kötettel gyarapodott, a gyarapodás 75 százaléka adományokból, 25 százaléka helyi költségvetési forrásból származik. A vizsgált községekben 2001– 2003 között 11 672 személy vette igénybe a helyi községi könyvtár szolgáltatásait, összesen 176 734 alkalommal kölcsönözve összesen 302 301 kötetet. /Felmérés a községi könyvtárak helyzetéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./

2005. április 13.

A Hargita megyei egészségügy állapotáról tartottak elemző megbeszélést április 12-én Strujan Constantin prefektus kezdeményezésére. A találkozón részt vettek a megyei, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi, a maroshévízi és a tölgyesi kórházak vezetői is. A kórház igazgatók beszámolói egybehangzóak voltak: a megye minden kórháza pénztelenséggel valamint szakember hiánnyal küzd. A megyében hét egészségügyi posztlíceum működik, a végzettek a nagyobb fizetés reményében, külföldön vállalnak munkát miután minisztériumi rendelet értelmében két évig fel kellett függeszteni az alkalmazásokat. Az orvosok Magyarországon vállalnak munkát. Gyergyószentmiklóson hét épületben működik a kórház és ezek közül egyik sem felelő. 1991 óta épül az új kórház, de nem sikerült befejezni. /(Daczó Dénes): Egészségügyi röntgenkép: Pénz és szakember hiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2005. május 25.

Gyimesbükkön Antalné Tankó Mária magánmúzeumot, tájházat üzemeltet. Antalné Tankó Máriának több könyv jelent meg (Gyimesvölgyi népi gyógyászat, A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága, 1100 Gyimes-völgyi hímes tojás). Most a Csángó Szövetség felhívására megírta emlékeit a tanítóképzős évekről Bákóban, ezt a Moldvai Magyarság közli. Elmondta, hogy magyar nyelvű tanítóképző működött Bákóban 1953-tól 1957-ig. A Magyar Népi Szövetség érte el, hogy létrehozták a tanítóképzést. 153 községben volt magyartanítás Bákó megyében, és Erdélyből hoztak tanítókat. Akkor Gyergyótölgyest és Gyimesbükköt Bákó megyéhez csatolták, ezért sok tanuló volt ott ebből a két helységből. A magyar tanítóképző a román tanítóképző tagozata volt. Egy osztálynyian voltak magyar képzőben. Ezekben az években Lujzikalagorban volt hétosztályos iskola, a falvakban négyosztályos magyar iskolák voltak. Ha valaki magyarul akarta elvégezni a hét osztályt, annyi volt kötelező, Lujzikalagorban volt bentlakásos iskola a csángóknak. Bodnár Endrének hívták az igazgatót, nagybaconi volt, nemrég halt meg. Először a magyar tanítóképzőt szüntették meg 1957-ben, majd párthatározattal sorra megszüntették a csángó falvalban a magyar iskolákat, 1958-59-ben. /Krebsz János: Így kell éljünk, ahogy lehet. Antalné Tankó Mária – Magyar tanítóképző Bákóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2005. július 11.

Július 9-én a nagy esőzések nyomán Nagyenyeden a tűzoltóknak negyven személyt kellett kimenteniük házaikból. Az ugyancsak Fehér megyei Hubicaurikány községben 4 házba hatolt be a víz. Az esőzések Balánbányán, Gyergyótölgyesen, Gergyóhollón, Csíkszentmihályon, Gyergyóremetén, Csíkszentdomokoson és Gyimesközéplokon okoztak árvizet. /Ítéletidő Erdélyben. Házakat öntött el az ár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2005. július 18.

- Az RMDSZ kormányzati eszközeit is latba vetve minden segítséget megad az árvíz sújtotta székelyföldi közösségek számára az áradások okozta károk mihamarabbi felszámolása érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes székelyföldi körútján, mely során Borbély László miniszterrel, a megye szenátoraival, képviselőivel, valamint a helyi és megyei önkormányzat vezetőivel több árvízkárokat szenvedett települést látogatott meg. Maroshévízen egész sor házat öntött el a víz, az utcát közel egy kilométeres szakaszon valóságos folyómederré változtatva. Az utat, a házak és a gyaloghidak helyreállításához az RMDSZ támogatását kérik. Hargita megye 26 településén 85 lakást tett tönkre az árvíz. Legtöbbet, 33-at Gyergyótölgyesen. Madéfalván a Zöld Péter Iskola került víz alá. Dánfalván két és fél kilométeres útszakaszt és két hidat vitt el a víz, mintegy 50 házat pedig elöntött. Az RMDSZ-vezetők végül a Hargita megyei önkormányzat épületében találkoztak az árvíz sújtotta települések polgármestereivel, akik ismertették az áradások által okozott károkat, valamint a szükséges intézkedéseket. /Kárfelmérés Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

2005. október 20.

Az augusztusi árvíz által lerombolt házak újjáépítése az eredeti határidőig, november 30-ig befejeződhet Hargita megye településein – ígérték meg a polgármesterek október 19-én a prefektusi hivatal által szervezett találkozón. Siménfalva községben tizenkét házat építenek, ezekből tizenegynek elkészült az alapozása, tíznek az alsó szintje, nyolcnak már a teljes falazata. Farkaslakán a 16 újjáépítendő házból nyolcat csak jövőben építenek fel a tulajdonosok kérésére, akik nagyobb épületeket szeretnének, mint ami a típustervekben szerepel. A másik nyolc ház néhány hét alatt elkészül. Farkaslakán egy újabb szakértői felmérésre lesz szükség, mert a megerősítésre szoruló házak száma nagyobb a korábban megállapított 19-nél. A Bögözhöz tartozó Dobóban Kovács Árpádék otthona is lakható lesz télre. Hasonlóan bíznak a határidő betartásában Tusnád, Felsőboldogfalva és Tölgyes elöljárói is. /Kovács Attila: Határidőre befejezhető az újjáépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

2005. december 9.

Bihar megye több mint 50 települése részesül abban a 12 millió összértékű támogatásban, amelyet infrastrukturális beruházások befejezésére utalt ki december 8-i ülésén a tartalékalapból a román kormány. Ez csupán egyike a több erdélyi magyar megyét is közvetlenül érintő kormányhatározatnak. Borbély László közmunkaügyi miniszter közölte, a kormánytámogatásban részesült 24 megye közül 8 kifejezetten magyarlakta. A Bihar megyei kedvezményezett települések között van Szalonta, illetve Biharfélegyháza, Értarcsa, Hegyközcsatár és Tóti község. Ezek a magyarlakta helységek – a helyi és megyei RMDSZ szervezetek kezdeményezésére – összesen 2 millióhoz jutottak. A pénzt vízvezeték- és úthálózat-javításokra fordítják. Hargita megye összesen 4,5 millió értékű támogatást kapott. Az összeg Csíkszereda, Csíkcsicsó, Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Balánbánya, Felsőboldogfalva, valamint a megyei tanács között oszlik meg, szintén infrastrukturális beruházások befejezésére, út- és hídjavításra költik. Kovászna a megyei és községi utak, pallók és hidak, felüljárók javítására, illetve a csatornahálózat felújítására fordítja majd a kiutalt másfél milliót. Hasonló a rendeltetése a Szatmár megyének kiutalt 2 millió lej támogatásnak is, Brassó megye 2 milliót költhet a Brassó és Kovászna megyét összekötő megyei út – javítására. Hargita megye újabb 3 milliót, Maros megye székhelye és a közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozó Marosszentgyörgy pedig másfél milliót kapott a lakossági fűtéspótlék biztosítására. /Gujdár Gabriella: Jelentős összegű kormánypénz ütötte a „magyar megyék” markát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2006. május 30.

Nemrégiben az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete beszélgetésre hívta a kistérség polgármestereit és iskolaigazgatóit, hogy a Gyergyói-medence (ide tartozik Maroshévíz, Borszék és Tölgyes vidéke is) magyar nyelvű oktatásának jövőjéről osszák meg véleményüket. Jelen volt dr. Garda Dezső parlamenti képviselő és Bondor István főtanfelügyelő is. A résztvevők keményen bírálták az oktatási törvényt, fölöslegesnek, egyenesen károsnak nevezte a képességvizsgával végződő általános iskolai rendszert. A kinevezéses rendszer hátrányait is emlegették, amely eredményeként egy megszerzett katedrát akár nyugdíjas korig is elfoglalhat egy-egy, ímmel-ámmal tevékenykedő pedagógus, elmozdítására pedig nincs lehetőség. Az egész vidékre érvényes távlati oktatási elképzelést kell készíteni, összegezte a javaslatokat Petres Sándor, a TESZ elnöke. /Bajna György: Érdekes felvetések, egy folyamat kezdete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

2006. július 19.

Július 16-án ünnepelték a Gyergyótölgyesen a község napját. Több tánccsoport fellépett a rendezvényen, köztük a maroshévízi Kelemenek Rapszódiája és a Ditrói Kulturális Egyesület keretén belül működő Aranyeső Ifjúsági Néptánccsoport. A program a népviseletben történő felvonulással kezdődött, miután a szabadtéri színpadon minden résztvevő bemutatta műsorát. A falunap tűzijátékkal zárult. /Fazakas Szilárd, Ditró: Tölgyesi nap jókedvvel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

2006. augusztus 9.

A Borszéki Napok keretében szervezték meg az I. Északkelet-Hargita Térségi Népzene- és Néptánctalálkozót, amelyet hagyománnyá szeretnének tenni, minden évben más-más településen megrendezve. A rendezvényt a Communitas Alapítvány támogatta. A pályázatot az Északkelet-Hargita Kistérségi Társulás nyújtotta be. A fesztivál népviseletben való felvonulással kezdődött. Minden csoport bemutatta produkcióját a szabadtéri színpadon. A találkozón részt vett az alfalvi néptánccsoport (Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület), a szárhegyi Cika néptánccso, port, a Ditrói Kulturális Egyesület keretén belül működő Aranyeső ifjúsági néptánccsoport, a remetei néptáncosok, a borszéki Tündérkert virágai és a tölgyesi néptánccsoport. /Fazakas Szilárd – ÉKHRKT, irodavezető: Hagyományteremtő néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./

2006. december 8.

A Gyergyói-medence falvainak viseleteit bemutató gyűjtemény a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum legújabb alapkiállítása, melynek december 6-án, Szent Miklós napján tartott megnyitásakor átadták a Tarisznyás-díjakat. Huszonegy bábut öltöztettek székely, csángó, román és cigány viseletbe. A tárlat anyagát Szőcs Levente néprajzos gyűjtötte össze. A Gyergyói-medence minden falujának viseletét bemutatják: egy női és egy férfi öltözet, valamint kellékek idézik a múlt ruházatát. A kiállítás költségeinek fedezésére a Nemzeti Kulturális Alaptól kaptak 400 ezer forintot a gyűjtési munkákra, félmilliót a kiállítás létrehozására. Ez azonban ez csak töredéke az összköltségvetésnek. Sor került a Tarisznyás-díjak átadására is. Szeretettel adták át a székely tarisznyát Gálné Kovács Irma néprajzkutatónak, a népi varrottasok mesterének, aki éveken át az egykori igazgató, Tarisznyás Márton tanítványa és munkatársa volt, és hosszú esztendők alatt összegyűjtött néprajzi anyagaival sokat segítette a múzeumot. A második díjat a tölgyesi közbirtokosságnak nyújtották át, amely 2000 lejjel támogatta idén a múzeumot. /Barabás Márti: Varrottasok mestere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

lapozás: 1-26