udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
198
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-198
Helymutató:
Gyula
1995. március 7.
Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./1995. március 30.
Ápr. 17-e és 23-a között Gyulán tartják az ötödik alkalommal megrendezett Magyar Ökumenikus Találkozót. Az Európai Protestáns Szabadegyetem és a Magyar Pax Romana Fórum 1971 óta szervez hasonló tanulmányi heteket, elsősorban a nyugati magyarságnak. Most viszont a kárpát-medencei kisebbségi magyarságra gondoltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./1995. április 12.
Ápr. 12-én Gyulán találkozott dr. Túrós Lukács országos rendőrkapitány-helyettes és Costica Voicu vezérőrnagy, a román rendőrség vezetőjének helyettese, a megbeszélésen részt vettek a határ menti megyék rendőrkapitányai. Ez volt az első magas rangú kapcsolatfelvétel. A kábítószer-csempészet, a hamis valuta forgalmazása, a fegyver- és robbanóanyag-kereskedelem, a gépjármű-lopások, az illegális határátlépések és a feketemunka-vállalók elleni közös fellépés kérdéseit vitatták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14., Népszabadság, ápr. 13./1995. április 19.
Ápr. 17-23-a között Gyulán rendezik meg a 37. Magyar Pax Romana Kongresszust, amely az 5. Magyar Ökumenikus Találkozó is egyúttal, az első Magyarországon megrendezett ökumenikus összejövetel. A találkozó romániai meghívottai: Cs.Gyimesi Éva irodalomtörténész, Visky András (Kolozsvár), Moisescu Cristian, Arad polgármestere, Killyén Ilka előadóművész (Marosvásárhely), Ioan Vasile Botiza görög katolikus teológiai tanár (Kolozsvár). /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ 1995. május 13.
Nemzetállam és etnikai autonómia címmel kétnapos /máj. 12-13./ magyar-román értelmiségi konferenciát rendezett Gyulán a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga. A konferencián elhangzottakról dr. Tamás Sándor kisebbségi szakértő, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselők adtak tájékoztatást. Egyetlen, a kormánykörökhöz közel álló román politikus sem vett részt a tanácskozáson. A konferencián a felszólalások a romániai Helsinki Bizottság tagjai - Gabriel Andreescu, Valentin Stan, Renate Weber - által írott, az RMDSZ autonómiaelképzeléseit ízekre szedő tanulmánya köré csoportosultak. A tanulmány szerzői próbálták bizonyítani, hogy az alaptörvényben a nemzetállam nem nemzeti kizárólagosságot jelent, hanem állampolgári nemzetállamról van szó. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete a nemzeti közösségeket próbálja felruházni törvényes jogokkal, Andreescuék tervezete viszont egy klasszikus nyelvtörvény. A román szakértők a kollektív jogokat nem tekintették megvalósíthatónak. Németh Zsolt Fidesz-képviselő felvetette a pozitív diszkrimináció fogalmát, amely heves vitát kavart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Az alternatív kisebbségi törvénytervezetről, amelyet a romániai Helsinki Bizottság vezetői készítettek, Smaranda Enache polgárjogi harcos elmondta, hogy azt egyetlen román párt sem vállalta fel, ezért esély sincs arra, hogy a parlament elé kerüljön. Gabriel Andreescu, az alternatív tervezet egyik kidolgozója szerint nem az autonómia oldaná meg a magyar kisebbség helyzetét, hanem a hatékony helyi önkormányzat. Németh Zsolt a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy nem tapasztalt együttműködési készséget román részről az alapszerződés megkötésében és hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány az euroatlanti integrációt szembeállította a határokon túli magyarság ügyével. /Népszabadság, Magyar Hírlap, máj. 15./ Szőcs Géza a résztvevőkhöz írt levelet, arról tájékoztatva, mi lett volna hozzászólása, ha ott lehetett volna. A román állampolgár végtelenül kiszolgáltatott, de ez a kiszolgáltatottság a magyarokra nézve súlyosabb következményekkel jár. A román politikai-államigazgatási gondolkodás a legszélsőségesebben centralizált. Nincs jele annak, hogy a cigánykérdésre odafigyeltek volna. Rendelkezik-e a román társadalom azzal az értékmegjelenítő képességgel, amely egy parlamentáris demokrácia alapfeltétele? A középosztály alulfejlettsége lehetségessé teszi a civil társadalom létrejöttét? Ezekre kell válaszolni, hogy egy nemzetiségi törvény realitásáról beszélni lehessen. /Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba, máj. 29./1995. augusztus 3.
Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét juttatta el az Új Magyarország szerkesztőségébe, melyben azt kéri, hogy az elnök igazítsa helyre júl. 3-i, tévében elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a Magyarországon élő románok sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok. A magyarországi románok helyzete korántsem olyan, amilyennek Iliescu elnök lefestette, mondta Kozma Mihály, a gyulai központú Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára. Többtízezer romániai magyar menekült érkezett Magyarországra, éppen azért, mert nem gyakorolhatták emberi és kollektív jogaikat. Viszont egyetlen magyarországi román sem menekült Romániába. /Új Magyarország, aug. 3./1995. augusztus 3.
Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét juttatta el az Új Magyarország szerkesztőségébe, melyben azt kéri, hogy az elnök igazítsa helyre júl. 3-i, tévében elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a Magyarországon élő románok sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok. A magyarországi románok helyzete korántsem olyan, amilyennek Iliescu elnök lefestette, mondta Kozma Mihály, a gyulai központú Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára. Többtízezer romániai magyar menekült érkezett Magyarországra, éppen azért, mert nem gyakorolhatták emberi és kollektív jogaikat. Viszont egyetlen magyarországi román sem menekült Romániába. /Új Magyarország, aug. 3./1995. szeptember 11.
Szept. 7-10-e között másodszor rendezték meg Arad és Gyula város szervezésében a Kézfogások rendezvénysorozatot, amelyet Gyula lakói kezdeményeztek 1994-ben. A megnyitón, Aradon, beszédet mondtak Marcel Dinu külügyi államtitkár, Szőcs Ferenc bukaresti magyar és Ion Donca budapesti román nagykövet, továbbá a két megye vezetői. Arad polgárai az utolsó pillanatban értesültek a rendezvényről, előző nap este tették ki a plakátokat. A két ország újságíróinak beszélgetésén kiderült, hogy egészen más fogalmakban gondolkodnak. Az Adevarul aradi tudósítója például együtt emlegette Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Sütő Andrást Gheorghe Funarral és C. V. Tudorral. A résztvevők szept. 10-én Kisiratosra, a 2000 lakosú, 96 %-ban magyar Arad megyei településre látogattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 11., 615. sz./1995. szeptember 23.
Azért tette meg a történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát, hogy ezzel serkentse az alapszerződésről folyó tárgyalásokat, fejtette ki Iliescu elnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az alapszerződés nagyon konkrét kérdésekben meglévő nézetkülönbségek miatt akadt el, vetették fel az újságírók. Iliescu újra elvetette az ET 1201-es ajánlását: az nem jogi norma, nagyon sok állam visszautasítja, szerinte a 11-es és 12-es cikkelyének zavaros a megfogalmazása. Iliescu hangsúlyozta a tárgyalásokra való nyitottságát. "Nem látom be, miért kellene államfők, kormányfők találkozását előzetes megállapodáshoz kötni." Románia a nemzetiségeket külön státusszal, sajátos jogokkal kezeli, Magyarországon ez nem így történik. "Magyarországnak egyetlen politikája volt: a nemzeti kisebbségek asszimilálása, nemzeti azonosságuk felszámolása. 250 ezer románból, ahányan közvetlenül a trianoni szerződés után Magyarországon éltek, tízezer maradt." "...mi Romániában a legtöbbet tettük a nemzeti kisebbségekért, a nemzetközi és európai dokumentumokba foglalt szabályozásokon túlmenően is." Mindenütt "iskolák egész hálózata létezik, magyar nyelvű oktatással minden szinten, minden fokon..." A magyarországi románoknak csak a gyulai gimnáziumuk van, ahol magyarul tanítanak. "Akkor hát milyen erkölcsi alapon beszélnek a románok elnyomásáról?" A tanügyi törvényről kifejtette, hogy "ötévi viták és elemzések eredményeit összegezi, beleértve az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatait..." A törvényt először alkalmazni kell és "csak néhány évi alkalmazás tapasztalata hozza magával a szükséges tökéletesítést." Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható a magyar kisebbség tiltakozása a törvény ellen, Iliescu azt felelte, hogy az RMDSZ kifogásai "túlzóak és nincs valóságalapjuk". A romániai magyar történelmi egyházak két hónapja levelet írtak az államelnöknek, lesz-e rá válasz, hangzott a kérdés. A kérdés nem egyszerű, válaszolta Iliescu. "A történelem kerekét nem lehet visszafordítani. És meddig menjünk vissza a történelemben a visszaszolgáltatással?" A kormányban helyet kapó Román Nemzeti Egységpárt fasiszta típusú szervezetnek nyilvánította az RMDSZ-t és el akarja távolítani a politika porondjáról, jegyezték meg az újságírók. Iliescu erre is talált magyarázatot: egy "szabad, demokratikus társadalomban a legkülönfélébb nézetek fogalmazódnak meg." Szept. 19-én fogadta el a román parlament azt, hogy súlyos börtönbüntetéssel sújtják az idegen ország zászlajának kitűzését, illetve himnuszának eléneklését. Nem mond ez ellent a megbékélésnek, tették fel a kérdést az államelnöknek. Ez olyan gyakorlatra vonatkozik, mondta Iliescu, "amely reakciót váltott ki a lakosság körében, és amely nacionalista hangsúlyt kölcsönöz bizonyos bántó megnyilvánulásoknak." A marosvásárhelyi események miatt bebörtönzött Cseresznyés Pál ügyét is felvetették, de Iliescu elutasította azt, hogy kegyelmet adjon neki. /Szényi Gábor-Lampert Gábor: Interjú Ion Iliescuval, Magyar Nemzet, szept. 23./1997. április 27.
A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./2000. november 17.
Az Európa Akadémia Budapest és az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME), a Konrad Adenauer Alapítvánnyal együttműködve november 2-4-én Gyulán rendezte meg a XII. nemzetközi eurórégiós konferenciát. Ezen két fő téma szerepelt: a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének, valamint a kis- és középvállalatok fellendítésének a lehetőségei az eurórégiós határokon átnyúló kapcsolatok révén. - Farkas Mária (a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége elnöke) arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély középső és keleti tájai mennyire indokolatlanul fehér foltnak számítanak az eurórégiós együttműködési térképen. Bónis Lajos, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határon túli koordinációja főtanácsosa bejelentette, hogy jövőre lehetőség nyílik mezőgépek, vetőmagok, vegyszerek beszerzésének a támogatására is. - Nov. 6-10-én Budapesten tartották meg Kultúra és turizmus 2000 című II. nemzetközi konferenciát és szakmai vásárt. Az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, a RPVSZ szervezésével Kolozsvárról négy, a falusi turizmusban tevékenykedő kisvállalkozó vehetett részt. Erdélyből összesen húszan éltek a kínálkozó lehetőséggel, rajtuk kívül vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, sőt nyugat-európai és amerikai szakemberek cseréltek véleményt és állítottak ki. /Ördög I. Béla: Erdélyiek két vidékfejlesztési régiós rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./2000. február 10.
Jan. 27-28-án Esztergomban 15 országból mintegy kétszázan vettek részt az Egyház és magyarság címet viselő konferencián, a Magyarország 2000 konferenciasorozat megnyitóján, melynek rendezője a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tettek és mit tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élő magyarok vallás- és nemzettudatának erősítéséért. Az előadásokat könyv alakban is megjelentetik a szervezők. Csató Béla római katolikus főesperes /Marosvásárhely/ beszámolt tapasztalatairól. megállapíthatta, hogy érdemes együtt gondolkodni és cselekedni. A továbbiakban is szükség van egy-egy ilyen rendezvényre. Ezek sorát tulajdonképpen Tabajdi Csaba kezdte, az esztergomi a harmadik ilyen jellegű megbeszélés volt. A konferencián látható volt, hogy a különböző régiók vezetői, munkásai keveset tudnak egymásról. Csató Béla úgy érezte: ki kellett volna mondani, hogy az egyház Isten szülötte. Az egyháztól nem kívánhat senki nacionalizmust. Azok az igazi keresztények, kik elfogadják az egyházat, mint valami védő, óvó kezet, ami megóvja a népeket az esetleges nemzeti túlhajtástól, túlfűtöttségtől.- Esztergomban ott volt a konferencián dr. Paskai László bíboros, Gyulai Endre, Szeged-Csanád egyházmegyei püspök, Keresztes Szilárd, hajdú-dorogi görög katolikus püspök, Mayer Mihály pécsi püspök, Erdő Péter, a Pázmány Péter Egyetem rektora, Erdélyi Géza felvidéki református püspök, Erdélyből Csiha Kálmán, Tőkés László, Tempfli József, Reizer Pál, Szabó Árpád, a magyar kormány részéről a HTMH elnöke, Szabó Tibor mellett ott volt Németh Zsolt államtitkár, megjelent Tabajdi Csaba, korábbi szervező is. Szabó Tibor nagyon jó összefoglaló előadást tartott. Megfigyelőként jelen volt a budapesti zsidó főrabbi és a New York-i főrabbi, aki először vett részt ilyen találkozón. /Máthé Éva: Egyház és magyarság. Az egyház nem pártolhatja a nacionalizmust! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./2000. március 4.
Márc. 3-án Gyulán rendezték meg a vállalkozásfejlesztési tanácskozást. Intézményesíteni kell a kis- és közepes vállalkozások támogatását, ezzel segíteni a magyarság gazdasági gyarapodását, állapították meg a résztvevők. A megbeszélésen magyarországi és romániai vállalkozók vitatták meg gondjaikat. Dr. Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke is felszólalt. Hernádi Zsolt, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte, hogy "a közénk húzott országhatár nem akadályozhatja a határ túloldalán élő magyarság gazdasági gyarapodását. Üzletkötésre kell ösztönözni a vállalkozókat." A tanácskozáson együttműködési megállapodást írtak alá. /Pálfy Török László: Közös érdekek a határ mindkét oldalán. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./2000. április 4.
A magyar állam folyamatosan üldözi és megalázza a magyarországi románokat, akiknek önkormányzata csak papíron létezik. A magyarországi nemzeti kisebbségek jogait nem tartják tiszteletben" - jelentette ki Sofronie Drincec gyulai román ortodox püspök. A Magyarországon tavaly létrehozott román ortodox püspökség feje a nagyszebeni Gozsdu Alapítvány hétvégi közgyűlésén bírálta rendkívül keményen a magyar kormányt. A püspök beszédét a Curierul National bukaresti napilap is ismertette. A püspök szerint a magyar állam ellenségesen és arrogánsan viseltetik a magyarországi románokkal szemben. Ennek példájaként említette, hogy többször kért találkozót Orbán Viktor miniszterelnöktől, de a találkozás lehetősége helyett azt a választ kapta, hogy "jobb lenne, ha a román állam úgy kezelné a romániai magyar kisebbség helyzetét, ahogy a magyar állam a magyarországi román közösség gondjait megoldotta". A püspök hozzátette, hogy arról is úgymond kioktatták: egyházi ember lévén ne avatkozzon világi kérdésekbe. Ezt a választ akkor kapta, amikor arra akarta felhívni a magyar illetékesek figyelmét, hogy az ottani románságot az eltűnés veszélye fenyegeti, mert a magyar állam "burkoltan az asszimiláció és a megfélemlítés politikáját folytatja" velük szemben. A főpap példaként említette a magyarországi Nicolae Balcescu Román Középiskola helyzetét. Mint mondta, a tanintézet csak a nevében román, mindent magyar nyelven tanítanak, a románt idegen nyelvként oktatják. Sofronie szerint a magyarországi román ortodox egyház drámai helyzetben van. "A romániai magyarok jogaiból minden esetben ügyet csinálnak. Miért nem csinálnak ügyet a magyarországi románok ügyéből is?" - tette fel a kérdést az ortodox püspök. /Üldözik a magyarországi románokat?! A gyulai ortodox püspök vádjai. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./ Értetlenül áll Orbán Viktor miniszterelnök egyházügyi tanácsadója, Balogh Zoltán a gyulai román ortodox püspök nyilatkozata előtt. Balogh Zoltán hangsúlyozta, hogy a püspökkel jó személyes kapcsolatokat ápol, és "kedves hangú leveleket váltanak egymással". Sofronie valóban többször jelezte, hogy kevesli az egyháza számára juttatott állami támogatást, de a gyulai román ortodox püspökség messze az arányszámai fölött részesül a támogatásból. A tanácsadó cáfolta, hogy amikor az ortodox püspök személyes találkozót kért Orbán Viktortól, azt a választ kapta: jobb lenne, ha a román állam úgy kezelné a romániai magyar kisebbség helyzetét, ahogy a magyar állam a magyarországi román közösség gondjait megoldotta. A tanácsadó hozzátette: reméli, az ominózus nyilatkozat félreértésen alapul. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./2000. április 12.
Ápr. 8-án rendezték meg Gyulán a Magyar Millennium Kultúrával a Nyugat Kapujában Nemzeti Fesztivál kistérségi szakaszát, amelyen Arad és Bihar megye is részt vett. Aradot Dávid Éva szavaló, a Kölcsey Gyermekszínpad és a Vox Juventutis gyermekkórus képviselte. A Kölcsey diákszínjátszó csoport kilenc tagjának nagy esélye van arra, hogy bejusson a Budapesten tartandó nagytérségi versenyre. Horváth Tünde tanár, a Vox Juventutis kórus karnagya elmondta, hogy sikeresen szerepeltek. /(Németh): A Nyugat Kapujában Nemzeti fesztivál Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./2000. május 5.
Máj. 4-én kétnapos tanácskozás kezdődött a Temes megyei Buziásfürdőn román és magyar kisvállalkozók részvételével. A DKMT eurorégiós rendezvények sorába tartozó program célja elmélyíteni a két megye (Temes és Békés) kisvállalkozóinak együttműködését. A mostani összejövetel az elmúlt hónapban Gyulán kezdődött, ahol a két megye mezőgazdasági és turizmussal foglalkozó kisvállalkozói, üzletemberei találkoztak. Buziásfürdőn a faiparban érdekelt vállalkozók ültek egy asztalhoz, hogy számbavegyék az együttműködés lehetőségeit, előnyeit. A tanácskozás a Credo-Phare Eurorégiós program keretében zajlik. /Gyulán kezdődött, Buziásfürdőn folytatódik. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./2000. május 5.
A tizedik, jubileumi találkozójukat rendezik meg máj. 5-én Nagyiratoson az Arad és Békés megyei, határ menti települések polgármesterei. Az 1995 óta együttműködő tizenegy magyarországi és tizenkét romániai település között olyan városok is vannak, mint Gyula, Battonya, Mezőhegyes, illetve Kürtös, Nagylak és Pécska. Az öt éve felváltva Aradban és Békésben rendszeresen megtartott találkozók eredménye, hogy erősödött a bizalom az országhatár két oldalán lévő települések vezetői és lakói közt, a résztvevő helységek közül több testvér-települési kapcsolatra lépett. A mostani nagyiratosi fórumon tájékoztató hangzik el az önkormányzatok részére elérhető külföldi forrásokról. /Magyar-román polgármester-találkozó tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Pontosan kezdődött a találkozó. Házigazdaként Kiss István polgármester ismertette Nagyiratos történetét, amelyet ez alkalomra dr. Kovách Géza történész foglalt össze. /Balta János: Nagyiratos kitett magáért. Tizedik nemzetközi polgármester-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./2000. május 17.
Máj. 14-én Nagyváradon megnyílt Kopacz Mária festőművész, grafikus kiállítása, ezzel kezdődik a Festum Varadinum művészeti programjainak gazdag sora. Kopacz Mária ősztől vallja magát újra kolozsvárinak, örül, hogy ez a visszatérés meghozta az első hazai kiállításmeghívást is. A változások után Budapesten, Bécsben, Gyulán és Sopronban állított ki. A grafikusként indult művésznőt egy idő óta rabul ejtették a színek. /S. Muzsnay Magda: Két út között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2000. június 10.
Magyar, román és szerb nyelven jelenik meg Gyulán az Eurorégió, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magazinja, amely a tervek szerint az idén négyszer jelentkezik. Az első szám a térség művelődési és művészeti életét mutatja be Szolnoktól Újvidékig, Szegedtől Temesvárig. Az Eurorégió három ország - Magyarország, Románia, Szerbia - kilenc térségében /Bács-Kiskunban, Békésben, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban, a Vajdaságban, illetve Aradban, Temesben, Krassó-Szörényben, Hunyadban/ élő, három nyelven beszélő hatmillió embert átfogó táj lapja. /"Eurorégió" három nyelven. Gazdasági lap bemutatója Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2000. június 19.
Megjelent Balogh Edgár utolsó könyve, számadása /Számadásom, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/. Cselekedeteinek gyakori ellentmondásossága mutatta, hogy sokszor nehéz volt döntenie, "saját - kétségtelenül jó szándékú - eszméit avagy a pártfegyelem diktálta parancsokat helyezze előtérbe." - állapította meg Gagyi Balla István. Emlékezését az 1956-os évtől kezdte. - B. E. nem írt az 1956 utáni hazai megtorló intézkedésekről, Dávid Gyulán kívül senkit sem említett. "Örömmel konstatálja viszont a pártnak a nemzeti kérdésben tett jószolgálati engedményeit, mint pl. a NYIRK, a Korunk, az Ifjúmunkás című kiadványok megjelenését." - ismertette az emlékiratot Gagyi Balla István. Az induló Korunk főszerkesztőjének Gáll Ernőt, főszerkesztő-helyettesévé B. E.-t nevezték ki. B. E. szerint Gáll Ernőre a választás a "szabadelvűségére" való tekintettel esett, rá pedig azért, mert legalább illegalista, meggyőződéses kommunista, "narodnyik", "nacionalista". - Ez kevéssé hihető, hiszen 1956 végén tombolt a nacionalizmus elleni harc. A Korunk új évfolyamában megjelent írások is rácáfolnak a B.E.-féle beállításra, például az Erdélyi válasz Bécsbe című írásában kifejtette, hogy a szocialista Romániánál számukra jobb hely el sem képzelhető. Mindezt le kell írni, nem azért, hogy "...aki akkoriban kivonult és a páholyból nézte a gladiátorjátékot, most jön és belerúg a döglött oroszlánba" - ahogyan értelmezte valaki nemrégen egy TV-műsorban, hanem azért, mert ezek a magyarázatok az igazságnak csak egyik oldalát mutatják be. - Az előszót író Kántor Lajos szerint "...hogy történelmi személyiség szól e lapokon, nemigen lehet kétségbe vonni". "Nos, történelmi személyiségtől elvárható lett volna, hogy századunk legnagyobb forradalmának erdélyi visszhangjairól sokkal átfogóbb képet adjon." - tette hozzá Gagyi Balla István. /Gagyi Balla István: Balogh Edgár számadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2000. június 23.
Petre Roman külügyminiszter részt vesz a Közép-európai Kezdeményezés külügyminisztereinek június 23-24-én Szegeden rendezendő találkozóján. A találkozó keretében Petre Roman kétoldalú megbeszélést folytat Martonyi János magyar külügyminiszterrel. Ennek során áttekintik a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, és megvitatják, milyen konkrét intézkedésekkel lehet erősíteni a román-magyar partneri viszonyt. A román külügyminiszter Gyulán találkozik a magyarországi románság képviselőivel, továbbá felkeresi a városban működő román líceumot és a gyulai román ortodox püspökséget. /Petre Roman külügyminiszter magyarországi programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2000. június 23.
Petre Roman külügyminiszter részt vesz a Közép-európai Kezdeményezés külügyminisztereinek június 23-24-én Szegeden rendezendő találkozóján. A találkozó keretében Petre Roman kétoldalú megbeszélést folytat Martonyi János magyar külügyminiszterrel. Ennek során áttekintik a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, és megvitatják, milyen konkrét intézkedésekkel lehet erősíteni a román-magyar partneri viszonyt. A román külügyminiszter Gyulán találkozik a magyarországi románság képviselőivel, továbbá felkeresi a városban működő román líceumot és a gyulai román ortodox püspökséget. /Petre Roman külügyminiszter magyarországi programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2000. június 26.
Marosvásárhelyen jún. 23-25-e között megrendezték a Katolikus Napokat. Először a Deus Providebit Házban dr. Márton András vezetésével Az élő egyház jelene és jövője címmel zajlott pódiumbeszélgetés, majd felavatták a Caritas Otthoni Betegápoló Központot. A felújított Keresztelő Szent János templom benedikálását dr. Jakubinyi György érsek végezte el, megjelent Gyulai Endre, Szeged-Csanádi megyéspüspök is. A felújított templom udvarán leleplezték Márton Áron püspök szobrát, Izsák Márton szobrászművész alkotását. Csató Béla főesperes, plébános elmondta: Izsák Márton szobrászművész megkereste őt, mondván: zsidó emberként ingyen szeretné elkészíteni a kiváló püspök szobrát, amiért felemelte szavát a zsidóüldözés ellen. - Megnyílt S. Sebestyén József építész A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre című, a székelyföldi katolikus templomokat bemutató kiállítása. - A háromnapos marosvásárhelyi katolikus ünnep legjelentősebb momentuma a Deus Providebit Tanulmányi Központ felavatása volt. Ennek megvalósítása legfőképpen Csató Béla főesperes, plébános hitéből és akaratából született. A központot 1994-ben kezdtek építeni. Felépítéséhez támogatást kapott Fodor Imre polgármestertől, a marosvásárhelyi önkormányzattól, az Illyés és Apáczai Közalapítványtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, és nemrég a Sapientia Alapítvány kuratóriumától, no meg több magyarországi, németországi, osztrák, és más európai testvérgyülekezettől és alapítványtól, nem utolsó sorban az RMDSZ-től. Fodor Imre polgármester, akit a tanulmányi központ kuratóriumának elnökévé neveztek ki - azt emelte ki, hogy a központ a most szerveződő erdélyi magyar magánegyetem egyik helyszíne lesz. Az avató ünnepségen jelen volt még és beszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lázár Mózes, országgyűlési képviselő, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának vezetőségi tagja. A Deus Providebit Tanulmányi Központ háromszintes, hasznos felülete 3800 négyzetméter, 10 tanterem van benne, a Szent Mihály díszterem 130 férőhelyes, egy kápolnával, 8 irodahelyiséggel, 9 vendégszobával rendelkezik, mindezt 80 férőhelyes ebédlő, konyha, és sok más helyiség egészíti ki. - Jún. 25-én Pál-Antal Sándor levéltáros A marosvásárhelyi katolicizmus évszázadai címmel tartott előadást. A hálaadó szentmisét a főtéren ünnepi körmenet követte. /Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., jún. 26., Máthé Éva: "Hitből és akaratból született!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2000. június 27.
Ruzsa György méhkeréki polgármester meghívására Gyulán tartott munkamegbeszélést Tódor Albert, Nagyszalonta első embere. Az eszmecserén Tódor Albert találkozhatott Petre Roman külügyminiszterrel, akinek több problémát is felvetett. A Határ Menti Kistérségi Együttműködés Operatív Tanácsában, amely Sarkad és Nagyszalonta központokkal működik, már egy fél éve szorgalmazzák a helyi közúti vám bővítését, tehát a 3,5 tonnás teherforgalmi korlátozás megszüntetését. Tódor Albert arra kérte a román diplomácia vezetőjét: járjon közben annak érdekében, hogy a 20 tonnánál könnyebb teherjárművek átmehessenek ezen a határátkelőhelyen, továbbá, hogy indítsák be a határon át a vasúti teherforgalmat. A Szeged-Békéscsaba-Sarkad-Nagyszalonta-Nagyvárad szakaszon egykoron hasznos vasúti teherforgalmat bonyolítottak le. /Nagyszalonta. Bővítenék a határátkelőhelyet. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./2000. június 27.
Ruzsa György méhkeréki polgármester meghívására Gyulán tartott munkamegbeszélést Tódor Albert, Nagyszalonta első embere. Az eszmecserén Tódor Albert találkozhatott Petre Roman külügyminiszterrel, akinek több problémát is felvetett. A Határ Menti Kistérségi Együttműködés Operatív Tanácsában, amely Sarkad és Nagyszalonta központokkal működik, már egy fél éve szorgalmazzák a helyi közúti vám bővítését, tehát a 3,5 tonnás teherforgalmi korlátozás megszüntetését. Tódor Albert arra kérte a román diplomácia vezetőjét: járjon közben annak érdekében, hogy a 20 tonnánál könnyebb teherjárművek átmehessenek ezen a határátkelőhelyen, továbbá, hogy indítsák be a határon át a vasúti teherforgalmat. A Szeged-Békéscsaba-Sarkad-Nagyszalonta-Nagyvárad szakaszon egykoron hasznos vasúti teherforgalmat bonyolítottak le. /Nagyszalonta. Bővítenék a határátkelőhelyet. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./2000. június 27.
A Caritas szervezet zsögödi gyermektáborában jún. 26-án kezdődött a nemzetközi gyermektábor, melyet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezdeményezett és a csíkszeredai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatja anyagilag. A vendégek a magyarországi Tiszaújvárosból és Gyuláról, a felvidéki Zselizből, a vajdasági Óbecséről, valamint a kárpátaljai Beregszászról érkeznek. /Nemzetközi gyermektábor Zsögödfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./2000. szeptember 2.
Csíkszereda testvérvárosában, Gyulán az augusztus 20-i millenniumi emlékezésre, a nemzeti ünnepre időzítették a Koronázás 1000 éve jeligével meghirdetett millenniumi nemzetközi néptáncfesztivált. Három egymást követő este léptek fel a világ különböző tájairól érkezett együttesek. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes - nincs szó elírásról, született japánok - öltötték magukra a színpompás viseletet, hogy tökéletesen eltanult mozdulatokkal eljárják a kalotaszegi táncot. Műsorukban mezőségi, szatmári és gyimesi tánc is szerepelt, s persze, a japán táncokból is nyújtottak ízelítőt. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes vezetője, Gundzsi Teiichi tizenhárom évvel ezelőtt kapott ízelítőt a magyar néptáncokból, s olyannyira megtetszettek neki, hogy 1991-ben a japán fővárosban megalakította az említett táncegyüttest. Magyar segítői is akadtak Erdélyi Tibor és Novák Ferenc koreográfusok személyében, s nem tagadták meg tőlük támogatásukat a tokiói magyar nagykövetség munkatársai sem. Gundzsi Teiichi elmondta, talán azért sikerült ilyen pontosan megtanulniuk a magyar táncokat, mert végsősoron rokonok vagyunk, hiszen ezer évvel ezelőtt a magyarság is valahonnan Ázsiából indult el új hont foglalni Európában. /Borbély László: Tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./2000. szeptember 2.
Csíkszereda testvérvárosában, Gyulán az augusztus 20-i millenniumi emlékezésre, a nemzeti ünnepre időzítették a Koronázás 1000 éve jeligével meghirdetett millenniumi nemzetközi néptáncfesztivált. Három egymást követő este léptek fel a világ különböző tájairól érkezett együttesek. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes - nincs szó elírásról, született japánok - öltötték magukra a színpompás viseletet, hogy tökéletesen eltanult mozdulatokkal eljárják a kalotaszegi táncot. Műsorukban mezőségi, szatmári és gyimesi tánc is szerepelt, s persze, a japán táncokból is nyújtottak ízelítőt. A tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes vezetője, Gundzsi Teiichi tizenhárom évvel ezelőtt kapott ízelítőt a magyar néptáncokból, s olyannyira megtetszettek neki, hogy 1991-ben a japán fővárosban megalakította az említett táncegyüttest. Magyar segítői is akadtak Erdélyi Tibor és Novák Ferenc koreográfusok személyében, s nem tagadták meg tőlük támogatásukat a tokiói magyar nagykövetség munkatársai sem. Gundzsi Teiichi elmondta, talán azért sikerült ilyen pontosan megtanulniuk a magyar táncokat, mert végsősoron rokonok vagyunk, hiszen ezer évvel ezelőtt a magyarság is valahonnan Ázsiából indult el új hont foglalni Európában. /Borbély László: Tokiói Kalotaszeg Táncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./2000. szeptember 2.
Gyulán 3000, magát románnak valló személy él, mintegy huszonkét ezer magyar között. A Gyulán szerkesztett román lap /Foaia romaneasca) főszerkesztője és a kiadó igazgatója, Iova Éva elmondotta: a lap ezer példányban jelenik meg, ennek felét Romániában terjesztik. A hetilap megjelenését a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatja. Iova Éva őszintén bevallotta: Magyarországon semmiféle erőszakos beolvasztásról nem lehet beszélni. Bár létezik Gyulán román iskola, a román nyelvű oktatásra egyszerűen nincs igény, ezért a románt idegen nyelvként tanítják. A román állam a lapot papírral támogatja, minden mással a magyar kormányszervek, alapítványok. A szerkesztők tudják jól, hogy előbb-utóbb nem lesz kinek írjanak, de a maguk módján becsülettel őrzik a román nyelvet. - Gyula 25 ezer lakosából 13-14 ezer katolikus, 6-7 ezer református, és 3-4 ezer ortodox vallású. Mindhárom egyháznak két-két temploma van. Míg a katolikus és református papok száma kettő, az ortodox papoké hat (!). Rendszeresen templomba járó ortodox mintegy 100 lélek van. A gyulai ortodoxok elöljárói kiharcoltak maguknak egy püspökséget is. A Foaia romanesca egyik áprilisi számában Sofronie püspök, a magyarországi ortodox egyház vezetője maga cáfolta meg a romániai lapokban megjelent információkat, melyek állítólag tőle származtak. Az erőszakos asszimilációról írt a román sajtó, melyről a püspök említést sem tett, sőt kifejtette, mennyi segítséget kapnak a magyar kormánytól, és mennyire korlátlanul működhet a román önkormányzat, éppen Gyulán. /Nánó Csaba: Nem létező asszimiláció. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./2000. szeptember 2.
Gyulán 3000, magát románnak valló személy él, mintegy huszonkét ezer magyar között. A Gyulán szerkesztett román lap /Foaia romaneasca) főszerkesztője és a kiadó igazgatója, Iova Éva elmondotta: a lap ezer példányban jelenik meg, ennek felét Romániában terjesztik. A hetilap megjelenését a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatja. Iova Éva őszintén bevallotta: Magyarországon semmiféle erőszakos beolvasztásról nem lehet beszélni. Bár létezik Gyulán román iskola, a román nyelvű oktatásra egyszerűen nincs igény, ezért a románt idegen nyelvként tanítják. A román állam a lapot papírral támogatja, minden mással a magyar kormányszervek, alapítványok. A szerkesztők tudják jól, hogy előbb-utóbb nem lesz kinek írjanak, de a maguk módján becsülettel őrzik a román nyelvet. - Gyula 25 ezer lakosából 13-14 ezer katolikus, 6-7 ezer református, és 3-4 ezer ortodox vallású. Mindhárom egyháznak két-két temploma van. Míg a katolikus és református papok száma kettő, az ortodox papoké hat (!). Rendszeresen templomba járó ortodox mintegy 100 lélek van. A gyulai ortodoxok elöljárói kiharcoltak maguknak egy püspökséget is. A Foaia romanesca egyik áprilisi számában Sofronie püspök, a magyarországi ortodox egyház vezetője maga cáfolta meg a romániai lapokban megjelent információkat, melyek állítólag tőle származtak. Az erőszakos asszimilációról írt a román sajtó, melyről a püspök említést sem tett, sőt kifejtette, mennyi segítséget kapnak a magyar kormánytól, és mennyire korlátlanul működhet a román önkormányzat, éppen Gyulán. /Nánó Csaba: Nem létező asszimiláció. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./