udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
2166
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 2071-2100 | 2101-2130 | 2131-2160 | 2161-2166
HelymutatĂł:
Hargita megye
2006. oktĂłber 16.
OktĂłber 15-ĂŠn ĂźnnepsĂŠget szervezett az agyagfalvi 1506-os SzĂŠkely Nemzeti Constitutio 500 ĂŠves, ĂŠs az agyagfalvi 1848-as SzĂŠkely Nemzeti GyĹąlĂŠs 158 ĂŠves ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl az RMDSZ, valamint BĂśgĂśz kĂśzsĂŠg ĂśnkormĂĄnyzata, s erre meghĂvtĂĄk a szĂśvetsĂŠgen kĂvĂźli magyar szervezeteket is, Ăgy az ErdĂŠlyi Nemzeti TanĂĄcs (EMNT) ĂŠs a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs (SZNT) vezetĹit. â Minden gazdasĂĄgi ĂŠs kulturĂĄlis feltĂŠtel adott SzĂŠkelyfĂśld terĂźleti autonĂłmiĂĄjĂĄhoz, amelyet a romĂĄniai magyarsĂĄg nem az ott ĂŠlĹ romĂĄnok ellen, hanem velĂźk egyĂźtt akar megvalĂłsĂtani â hangsĂşlyozta AgyagfalvĂĄn MarkĂł BĂŠla, a RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg elnĂśke. Az agyagfalvi Ăźnnepre nem jĂśtt el sem TĹkĂŠs LĂĄszlĂł KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki reformĂĄtus pĂźspĂśk, az EMNT elnĂśke (arra hivatkozva, hogy kĂŠsĹn kapta kĂŠzhez a meghĂvĂłt), sem CsapĂł I. JĂłzsef, az SZNT elnĂśke, mert nem kapott mĂłdot a felszĂłlalĂĄsra. EttĹl fĂźggetlenĂźl a gyergyĂłi ĂŠs mĂĄs telepĂźlĂŠsekrĹl elkĂźldtĂŠk kĂŠpviselĹiket a helyi szĂŠkely tanĂĄcsok. /SzĂŠkelyfĂśld terĂźleti autonĂłmiĂĄjĂĄĂŠrt szĂĄlltak sĂkra AgyagfalvĂĄn. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 16./ MarkĂł BĂŠla kiemelte: âSem ErdĂŠly, sem ezen belĂźl a SzĂŠkelyfĂśld nem fejlĹdik Ăşgy, ahogy kellene, mĂŠg mindig szegĂŠny ez a nĂŠp... Sem Bukarest, sem Budapest, sem BrĂźsszel tĂĄlcĂĄn nekĂźnk jĂłlĂŠtet, biztonsĂĄgot, ĂśnĂĄllĂłsĂĄgot nem fog hozni. Ezt csak a szĂŠkelysĂŠg vĂvhatja ki magĂĄnak!â. âA szĂŠkelysĂŠg megmaradĂĄsĂĄnak receptje pedig szerintĂźnk egyszerĹą: egysĂŠg ĂŠs ĂśnĂĄllĂłsĂĄg. Ha ezt a kĂŠt cĂŠlt ĂŠrvĂŠnyesĂteni tudjuk, megmaradunk ĂŠs gyarapodni fogunk.â Az RMDSZ ezt az ĂśsszefogĂĄst ajĂĄnlja mindazoknak, akik Ăşgy ĂŠrzik, hogy kĂśzĂśsen kell dolgoznunk a kĂśzĂśs jĂśvĹĂŠrt. Civil szervezetekkel, egyhĂĄzakkal, az ĂŠrtelmisĂŠgiekkel, az ifjĂşsĂĄgi szervezetekkel, de az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄccsal vagy a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄccsal is. Gyertek, dolgozzatok velĂźnk a SzĂŠkelyfĂśld autonĂłmiĂĄjĂĄĂŠrt!â A szĂŠkely szĂŠkek nevĂŠben felszĂłlalĂł polgĂĄrmesterek â TĂśrĂśk SĂĄndor, Albert Ălmos, RĂĄduly RĂłbert, LaczkĂł Albert Endre, PĂŠter Ferenc ĂŠs Benyovszki Lajos â szintĂŠn az autonĂłmia ĂŠrdekĂŠben tĂśrtĂŠnĹ ĂśsszefogĂĄs szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt emeltĂŠk ki. BekiabĂĄlĂĄsokkal prĂłbĂĄltĂĄk idĹnkĂŠnt megszakĂtani MarkĂł BĂŠla beszĂŠdĂŠt AgyagfalvĂĄn. A letiltott szĂnpadi beszĂŠd cĂmĹą, CsapĂłnak a rendezvĂŠnyen felolvasĂĄsra szĂĄnt beszĂŠdĂŠnek szĂśvegĂŠt osztogattĂĄk a tĂśmegben. /Domokos PĂŠter: Agyagfalvi lecke az ĂśsszefogĂĄsrĂłl. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 16./ AgyagfalvĂĄn a reformĂĄtus templomban istentisztelettel kezdĹdĂśtt az ĂźnnepsĂŠg. A templomtĂłl szĂŠkely huszĂĄrok felvezetĂŠsĂŠvel, rezesbanda-kĂsĂŠrettel vonult a nĂŠhĂĄny szĂĄz mĂŠterre lĂŠvĹ emlĂŠkmĹąhĂśz MarkĂł BĂŠla ĂŠs a kĂsĂŠretĂŠben lĂŠvĹ Hargita megyei RMDSZ-kĂŠpviselĹk ĂŠs polgĂĄrmesterek menete, mĂśgĂśttĂźk helysĂŠgnĂŠvtĂĄblĂĄkkal ĂŠs zĂĄszlĂłkkal a rĂŠsztvevĹk. A magyar lobogĂłk ĂŠs a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs (SZNT) kĂŠk-ezĂźstholdas-napos zĂĄszlĂłi megkĂśzelĂtĹleg azonos szĂĄmban voltak. MarkĂł BĂŠla kezdemĂŠnyezte, legyen hivatalos nyelv a magyar SzĂŠkelyfĂśldĂśn. RĂĄduly RĂłbert csĂkszeredai polgĂĄrmester kijelentette: âTerĂźleti autonĂłmiĂĄt akarunk, ĂŠs ha ebben kĂŠtelkedne valaki Bukarestben vagy akĂĄr BrĂźsszelben, akkor az Ĺ meggyĹzĂŠsĂźkre a nĂŠpszavazĂĄst is megszervezzĂźk.â HajrĂĄ SzĂŠkelyfĂśld, hajrĂĄ szĂŠkelyek! â zĂĄrta beszĂŠdĂŠt RĂĄduly. MarkĂł bejelentette: kĂŠsz egyĂźttmĹąkĂśdni az ErdĂŠlyi Nemzeti TanĂĄcs ĂŠs a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs vezetĹivel is. /KovĂĄcs Csaba: MarkĂł BĂŠlaâCsapĂł JĂłzsef-pĂĄrbeszĂŠd a lĂĄthatĂĄron? = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 16./2006. oktĂłber 16.
OktĂłber 15-ĂŠn Hargita Megye TanĂĄcsĂĄnak, a Hargita Megyei KulturĂĄlis KĂśzpontnak ĂŠs az agyagfalvi Fancsika EgyesĂźletnek a szervezĂŠsĂŠben megyei fĂşvĂłstalĂĄlkozĂłt tartottak az agyagfalvi rĂŠten, az emlĂŠkmĹą elĹtt. FellĂŠptek a ditrĂłi, parajdi, szentegyhĂĄzai, gyergyĂłalfalvi, csĂkmadarasi, szĂŠkelykeresztĂşri, fehĂŠregyhĂĄzi, az UdvarhelyszĂŠk FĂşvĂłszenekar, valamint a helyi Fancsika tagjai. A megyei fĂşvĂłstalĂĄlkozĂłhoz kapcsolĂłdott az agyagfalvi mĹąvelĹdĂŠsi hĂĄzban sorra kerĂźlt kĂśnyvbemutatĂł, a FĂşvĂłsĂŠbresztĹ â Ădes ErdĂŠly, itt vagyunk cĂmĹą riportkĂśtet ismertetĂŠse, amely a Hargita Megyei KulturĂĄlis KĂśzpont kiadvĂĄnyakĂŠnt lĂĄtott napvilĂĄgot. A kĂśnyvbemutatĂłn a szerzĹpĂĄros, KristĂł Tibor ĂşjsĂĄgĂrĂł ĂŠs KĂśllĹ Ferenc zenetanĂĄr a jelenlĂŠvĹknek dedikĂĄltĂĄk a kiadvĂĄnyt. /Ferencz Imre: Megyei fĂşvĂłstalĂĄlkozĂł ĂŠs kĂśnyvbemutatĂł. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 16./2006. oktĂłber 16.
A hĂŠt vĂŠgĂŠn tartottĂĄk AgyagfalvĂĄn a falunapokat. OktĂłber 14-ĂŠn megĂźnnepeltĂŠk a Berzenczey LĂĄszlĂł ĂltalĂĄnos Iskola fennĂĄllĂĄsĂĄnak 350. ĂŠvfordulĂłjĂĄt. Az Ăźnnepi mĹąsor utĂĄn Asztalos Ferenc parlamenti kĂŠpviselĹ leplezte le Miholcsa JĂłzsef szobrĂĄszmĹąvĂŠsznek az iskola falĂĄn elhelyezett dombormĹąvĂŠt, amely Berzenczey LĂĄszlĂłt, az intĂŠzmĂŠny nĂŠvadĂłjĂĄt ĂĄbrĂĄzolja. BemutattĂĄk KristĂł Tibor ĂŠs KĂśllĹ Ferenc FĂşvĂłsĂŠbresztĹ cĂmĹą kĂśtetĂŠt, melyet a Hargita Megyei KulturĂĄlis KĂśzpont adott ki. /Fekete B. ZoltĂĄn: Falunapok iskolaĂźnneppel. = Udvarhelyi HĂradĂł (SzĂŠkelyudvarhely), okt. 16./2006. oktĂłber 17.
A polgĂĄrmesterek nĂŠzeteltĂŠrĂŠsei miatt nem sikerĂźl kistĂŠrsĂŠgi tĂĄrsulĂĄsokat alapĂtani HĂĄromszĂŠken. A tervek szerint a megyĂŠben 10â12 mikrorĂŠgiĂłt alakĂtanĂĄnak, azt azonban a polgĂĄrmestereknek kell eldĂśnteniĂźk, hogy mely telepĂźlĂŠsekkel kĂvĂĄnnak szĂśvetkezni. Demeter JĂĄnos KovĂĄszna megyei tanĂĄcselnĂśk kĂśzĂślte, mindeddig csupĂĄn a BarĂłt kĂśrnyĂŠki telepĂźlĂŠsek hatĂĄroztak kistĂŠrsĂŠgi tĂĄrsulĂĄs alapĂtĂĄsĂĄrĂłl. Emellett mĂŠg Gelence, Zabola ĂŠs Szentkatolna, illetve Torja, CsernĂĄton, DĂĄlnok ĂŠs Maksa polgĂĄrmesterei mutatnak hajlandĂłsĂĄgot az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsre. NyĂĄguly Vilmos, Mikóújfalu polgĂĄrmestere elmondta, a mikóújfalui, sepsibĂźkszĂĄdi, bodoki ĂŠs gidĂłfalvi elĂśljĂĄrĂłk megĂĄllapodtak abban, hogy lĂŠtrehozzĂĄk a tĂĄrsulĂĄst. NyĂĄguly szerint eddig azĂŠrt nem tĂśrtĂŠnt elĹrelĂŠpĂŠs, mert a megyei tanĂĄcs azt ajĂĄnlotta, hogy minden Olt menti telepĂźlĂŠs tĂśmĂśrĂźljĂśn egy nagy tĂĄrsulĂĄsba. Van mĂĄs gond is, pĂŠldĂĄul NagyborosnyĂłval egyetlen kĂśrnyĂŠkbeli telepĂźlĂŠs sem kĂvĂĄn tĂĄrsulni. Bartha LĂĄszlĂł polgĂĄrmester kifejtette, tĂĄrgyalĂĄsokat folytatnak ZĂĄgonnal ĂŠs BarĂĄtossal, ĂĄm egyelĹre egyetlen telepĂźlĂŠs elĂśljĂĄrĂłjĂĄval sem sikerĂźlt megegyezniĂźk. â EgyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi szerzĹdĂŠst Ărtak alĂĄ az EurĂłpai RĂŠgiĂłk SzĂśvetsĂŠge ĂŠs az Ărkosi EurĂłpai UniĂłs KĂŠpzĹkĂśzpont kĂŠpviselĹi, amelynek ĂŠrtelmĂŠben februĂĄrban brĂźsszeli fejlesztĂŠsi szakĂŠrtĹk lĂĄtogatnak HĂĄromszĂŠkre. Az RMDSZ elkĂŠpzelĂŠse szerint tĂśbbek kĂśzĂśtt KovĂĄszna, Hargita ĂŠs Maros megyĂŠben kellene ĂśnĂĄllĂł rĂŠgiĂłkat kialakĂtani. â ElkĂŠszĂźlt a SzĂŠkelyfĂśldi ĂnkormĂĄnyzati TĂĄrsulĂĄs statĂştuma, legkĂŠsĹbb jĂśvĹ hĂłnap kĂśzepĂŠig pedig megszervezik az alakulĂł kĂśzgyĹąlĂŠst is â jelezte Demeter JĂĄnos. /KovĂĄcs Zsolt: Nem tudnak egyezsĂŠgre jutni a polgĂĄrmesterek a kistĂŠrsĂŠgi szĂśvetsĂŠgeket ĂźgyĂŠben. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 17./2006. oktĂłber 17.
Dr. Becsek Garda DezsĹ kĂŠpviselĹ kĂŠzhez kaphatta a szekusdossziĂŠjĂĄt. Megtudta, hogy 1978 Ăłta figyeltĂŠk. 1989 elĹtti nagy bĹąne volt, hogy a magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠt â benne a szĂŠkely sajĂĄtossĂĄgokat â ĂŠs nĂŠprajzĂĄt kutatta.      TĂĄvollĂŠtĂŠben lakĂĄsĂĄt ĂĄtkutattĂĄk. Egy tĂśrtĂŠnelmi tanulmĂĄnyait tartalmazĂł kĂśnyvĂŠt 1982-ben kinyomtattĂĄk, majd elĂŠgettĂŠk. ElĹzĹleg Imreh IstvĂĄn professzor ĂŠs KovĂĄcs JĂłzsef kedvezĹen vĂŠlemĂŠnyeztĂŠk. Az akkori propagandatitkĂĄr, Rab IstvĂĄn gyĹąlĂŠst hĂvott Ăśssze GyergyĂłszentmiklĂłson, ugyanis az egĂŠsz helyi pĂĄrtbizottsĂĄgot szankcionĂĄltĂĄk, amiĂŠrt egy irredenta szemĂŠlyt, Garda DezsĹt, tĂĄmogattak egy ilyen kĂśnyv megĂrĂĄsĂĄban. Rab mellett a fĹinkvizĂtor Hargita megye kulturĂĄlis bizottsĂĄgĂĄnak az elnĂśke, MĂĄjai Albert volt. VĂŠgĂźl elĂŠgettĂŠk a kĂśnyvĂŠt. Az volt a baj, hogy kĂśnyvĂŠben nem Ărt a romĂĄn nĂŠp szĂŠkelyfĂśldi folytonossĂĄgĂĄrĂłl. EzĂŠrt nem engedtĂŠk, hogy olyan helyre kerĂźljĂśn, ahol a kutatĂĄsait folytathatta volna.    Garda megalĂĄzĂłnak tartja: bizonyos mĂŠdiumok azt ĂrtĂĄk rĂłla, hogy besĂşgĂł. A romĂĄniai magyar ĂşjsĂĄgĂrĂłk ezt a rĂĄgalmat MagyarorszĂĄgra is kijuttattĂĄk. GardĂĄnak 1992 ĂŠs 2000 kĂśzĂśtt tĂz kĂśtetet jelentett meg. A szĂśvegĂźk mĂĄr ott volt a fejĂŠben, csak le kellett Ărnia. /RomĂĄn GyĹzĹ: LĂĄngolĂł kĂśnyvek. Hogyan lesz a besĂşgottbĂłl besĂşgĂł? = ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr), okt. 17./2006. oktĂłber 17.
KĂśzĂśs projektek ĂŠs programok indĂtĂĄsĂĄt, illetve lebonyolĂtĂĄsĂĄt cĂŠlozza a KisebbsĂŠgi Ifjak KezdemĂŠnyezĹ Csoportja, amely a romĂĄniai kisebbsĂŠgek szervezetei ifjĂşsĂĄgi kĂŠpviselĹinek sinaiai talĂĄlkozĂłjĂĄn alakult meg. Borboly Csaba, a Hargita Megyei TanĂĄcs alelnĂśke, MIĂRT-elnĂśk elmondta: tervbe vettĂŠk egy kĂśzĂśs kiadvĂĄny megjelentetĂŠsĂŠt, amelyet elektronikus ĂŠs nyomtatott formĂĄban szeretnĂŠnek terjeszteni. A kiadvĂĄny a tĂśbbsĂŠgi nemzet szĂĄmĂĄra nyĂşjthatna betekintĂŠst a kisebbsĂŠgek ĂŠletĂŠbe. Egy mĂĄsik projekt egy kĂśzĂśs honlap, illetve linktĂĄr elkĂŠszĂtĂŠse lenne. A kezdemĂŠnyezĹ csoport 2007 nyarĂĄra egy olyan tĂĄbor lĂŠtrehozĂĄsĂĄt tervezi, amelyen talĂĄlkozĂłt adhatna egymĂĄsnak az orszĂĄg minĂŠl tĂśbb nemzete ĂŠs kultĂşrĂĄja. /HorvĂĄth IstvĂĄn: KisebbsĂŠgi ifjak kezdemĂŠnyezĹ csoportja. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 17./2006. oktĂłber 18.
âElkĂŠpesztĹnek tartom, hogy Hargita ĂŠs KovĂĄszna megyĂŠbĹl egyetlen szabadalmi kĂŠrĂŠs sem ĂŠrkezett. Hol van a hĂres szĂŠkely furfang?â â vetette fel az ĂMSZ-nek Varga GĂĄbor, az OrszĂĄgos Szabadalmi ĂŠs VĂŠdjegyhivatal (OSIM) elnĂśke. A kĂŠt szĂŠkely megye nem jeleskedett talĂĄlmĂĄnyokban az idĂŠn. IdĂŠn a legtĂśbb oltalom kĂŠrĂŠst â 230-at â Bukarestben nyĂşjtottĂĄk be, mĂg vidĂŠken Iasi, illetve Kolozs megye 39 kĂŠrelemmel tartozik a âkĂśzvetlen ĂŠlmezĹnybeâ. /Kiss ElĹd Gergely: Varga GĂĄbor: hol a szĂŠkely furfang? = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 18./2006. oktĂłber 20.
Az agyagfalvi 1506-os SzĂŠkely Nemzeti Constitutio 500 ĂŠves, valamint az agyagfalvi 1848-as SzĂŠkely Nemzeti GyĹąlĂŠs 158. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl tartott kĂŠtnapos megemlĂŠkezĂŠs-sorozatot az RMDSZ, Hargita megye ĂŠs BĂśgĂśz kĂśzsĂŠg ĂśnkormĂĄnyzata, valamint az Agyagfalva 1848 AlapĂtvĂĄny szervezete. Az agyagfalvi reformĂĄtus templomban megtartott tudomĂĄnyos ĂźlĂŠsszakon bemutattĂĄk a Pro Memoria â Agyagfalva 1506 emlĂŠkkĂśnyvet, melyben Ăśt tanulmĂĄny szerepel a kĂśzĂŠpkori szĂŠkely ĂśnkormĂĄnyzatrĂłl. ElĹadĂĄst tartottak: PĂĄl-Antal SĂĄndor, Egyed Ăkos akadĂŠmikus, DemĂŠny Lajos professzor, B. Garda DezsĹ parlamenti kĂŠpviselĹ ĂŠs Hermann GusztĂĄv MihĂĄly. Az emlĂŠkezĂŠs mĂĄsodik napja istentisztelettel kezdĹdĂśtt az agyagfalvi reformĂĄtus templomban, majd a hagyomĂĄnyĹrzĹ szĂŠkely huszĂĄrezred ĂŠs az agyagfalvi fĂşvĂłszenekar vezetĂŠsĂŠvel a rĂŠsztvevĹk az emlĂŠkmĹąhĂśz vonultak, ahol sor kerĂźlt az Ăźnnepi beszĂŠdekre. Az RMDSZ kĂśzlemĂŠnye szerint a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs tagjai megprĂłbĂĄltĂĄk fĂźttyszĂłval ĂŠs bekiabĂĄlĂĄssal megzavarni az esemĂŠny ĂźnnepĂŠlyessĂŠgĂŠt. /UdvarhelyszĂŠki RMDSZ SajtĂłiroda: Agyagfalvaâ2006. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 20./ Az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs elnĂśkekĂŠnt nyilatkozatot tett kĂśzĂŠ TĹkĂŠs LĂĄszlĂł is. A reformĂĄtus pĂźspĂśk leszĂśgezte: âMerĹ szemfĂŠnyvesztĂŠs mindaz, amit az agyagfalvi ÂťszocreĂĄlÂŤ emlĂŠkmĹą kirakati keretĂŠben MarkĂł BĂŠla az ÜsszefogĂĄsrĂłlÂŤ mondott. Az RMDSZ autonĂłmia-pĂĄrti zĂĄszlĂłbontĂĄsa szintĂŠn demagĂłg diplomĂĄciai hĂşzĂĄsnak tĹąnik.â âNem kĂŠtsĂŠges, hogy a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmia ĂŠrdekĂŠben meghirdetett nĂŠpszavazĂĄs kizĂĄrĂłlag teljes kĂśrĹą magyar ĂśsszefogĂĄssal vĂĄlhat eredmĂŠnyessĂŠ. Ennek tudatĂĄban nyilvĂĄnos mĂłdon felszĂłlĂtjuk az RMDSZ-t, hogy valljon szĂnt. HajlandĂł-e vĂŠgre a romĂĄn hatalommal folytatott paktumpolitikĂĄjĂĄval, mĂĄsfelĹl a magyar viszonylatban gyakorolt diktĂĄtum-politikĂĄjĂĄval szakĂtani? Ăs hajlandĂł-e vĂŠgre igazi pĂĄrbeszĂŠdbe kezdeni a tĂŠnyleges ĂśsszefogĂĄs ĂŠrdekĂŠben?â A SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs ĂllandĂł BizottsĂĄga kĂśzlemĂŠnye szerint: âAnnak ellenĂŠre, hogy az SZNT elnĂśkĂŠt a szervezĹk megakadĂĄlyoztĂĄk abban, hogy elmondja beszĂŠdĂŠt, a telepĂźlĂŠsek ĂŠs a szĂŠkek kĂźldĂśttei nagy szĂĄmban jelentek meg az agyagfalvi rĂŠten, a szĂŠkely ĂśnrendelkezĂŠs szimbolikus helyszĂnĂŠn. ĂdvĂśzĂśljĂźk, hogy a szĂŠkely kĂśzĂśssĂŠg â a szervezĹk kilĂŠtĂŠtĹl fĂźggetlenĂźl â minden alkalmat megragad autonĂłmiaigĂŠnye kinyilvĂĄnĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben.â A âmegemlĂŠkezĂŠsen tĂşl azonban a tovĂĄbblĂŠpĂŠs immĂĄr halaszthatatlan. MĂĄsfĂŠl ĂŠvtized hitegetĂŠs utĂĄn tettekre van szĂźksĂŠg. MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ szĂśvetsĂŠgi elnĂśke kijelentĂŠseivel ellentĂŠtben valljuk: a szĂŠkelysĂŠg bĂŠkĂŠs, demokratikus jogkĂśvetelĂŠsĂŠnek folyamatĂĄban a parlamentĂĄris eszkĂśzĂśk mĂĄr nem elegendĹk, szĂźksĂŠg van a nĂŠpakarat legitim felmutatĂĄsĂĄra is.â /Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 20./2006. oktĂłber 23.
VicĂŠn a kultĂşrhĂĄz szĂnpadĂĄn nĂŠpviseletben tĂĄncoltak. Tizenkilenc Beszterce-NaszĂłd ĂŠs Kolozs megyei telepĂźlĂŠsrĹl jĂśttek a tĂĄnccsoportok, nĂŠpi zenekarok VicĂŠre, a szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹ mezĹsĂŠgiek hagyomĂĄnyainak ĂĄpolĂĄsĂĄra immĂĄr tizenegyedik alkalommal megszervezett talĂĄlkozĂłra. âA szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹket folyamatosan fenyegeti a beolvadĂĄs veszĂŠlye. EzĂŠrt fontos egy mezĹsĂŠgi rendezvĂŠny, amelynek cĂŠlja a hagyomĂĄnyĹrzĂŠsâ â fejtette ki az esemĂŠny ĂśtletgazdĂĄja, LĹrinczi KĂĄroly vicei plĂŠbĂĄnos. Osztrovszki ErzsĂŠbet, az Ăłradnai Magyar KulturĂĄlis EgyesĂźlet elnĂśke asszonykĂłrust, zenekart ĂŠs gyerektĂĄnccsoportot kĂsĂŠrt VicĂŠre. ElĂşjsĂĄgolta, hogy negyvenegy ĂŠv elteltĂŠvel sikerĂźlt ĂşjbĂłl beindĂtani a magyar nyelv oktatĂĄsĂĄt ĂradnĂĄn. âAz elmĂşlt ĂŠvekhez kĂŠpest ĂŠrezhetĹen javult a talĂĄlkozĂł szĂnvonalaâ â ĂŠrtĂŠkelte a rendezvĂŠnyt FĂźleki ZoltĂĄn, a Hargita Nemzeti SzĂŠkely NĂŠpi EgyĂźttes aligazgatĂłja. A vicei talĂĄlkozĂł hatĂĄsĂĄra kultĂşrhĂĄzakat ĂŠpĂtettek ĂŠs ĂşjĂtottak fel a tĂŠrsĂŠgben, a telepĂźlĂŠseken nĂŠptĂĄncegyĂźttesek alakultak. /KertĂŠsz Melinda: SzĂnvonalas nĂŠpĂźnnepĂŠly a mezĹsĂŠgi Vice hagyomĂĄnyĹrzĹ talĂĄlkozĂłjĂĄn. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 23./2006. oktĂłber 24.
Ăjra kiadtĂĄk az Ăszakkelet-Hargita KistĂŠrsĂŠgrĹl szĂłlĂł szĂnes, kĂŠpes katalĂłgust. A projektet Hargita Megye TanĂĄcsa ĂŠs az IllyĂŠs KĂśzalapĂtvĂĄny tĂĄmogatta. /KatalĂłgus az Ăszakkelet-Hargita KistĂŠrsĂŠgrĹl. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 24./2006. oktĂłber 28.
Rendes havi ĂźlĂŠsĂŠt tartotta oktĂłber 27-ĂŠn Hargita Megye TanĂĄcsa. A napirendre tĹązĂśtt kĂŠrdĂŠsek megvitatĂĄsa ĂŠs a hatĂĄrozatok elfogadĂĄsa utĂĄn a testĂźlet dĂszĂźlĂŠsen kĂśszĂśntĂśtte az 1956-ban meghurcoltakat. MeghĂvtĂĄk mindazokat a Hargita megyeieket, akiket az 56-ban tanĂşsĂtott magatartĂĄsukĂŠrt a kommunista diktatĂşra kiszolgĂĄlĂłi meghurcoltak, elĂtĂŠltek. â A jegyzĂŠk tĂşl hosszĂş, tĂşl sok a nĂŠv, tĂşl sok a szenvedĂŠs, de helytĂĄllĂĄsuk erĹt adĂł â mondta kĂśszĂśntĹbeszĂŠdĂŠben Bunta Levente elnĂśk. EmlĂŠkdĂjat adtak ĂĄt a jelen lĂŠvĹ 56-osoknak, hozzĂĄtartozĂłiknak. /ForrĂł-ErĹs GyĂśngyi: Megyei ĂśnkormĂĄnyzati ĂźlĂŠs â Ătvenhatosok elĹtt tisztelgett a testĂźlet. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 28./2006. oktĂłber 28.
A MĂĄrton Ăron-szobor avatĂĄsa utĂĄn nem sokkal ismĂŠt Ăźnnepelt a kis falu, KĂŠzdiszĂĄrazpatak. EzĂşttal is az iskola udvarĂĄn ĂĄllĂtottak emlĂŠkkopjĂĄt, mĂŠgpedig az 1954-ben a brassĂłi fĂŠmipari mĹąszaki kĂśzĂŠpiskolĂĄban vĂŠgzett vĂŠn diĂĄkok egykori tanĂĄruknak, Opra Benedeknek, akit bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠltek, valamint a magyar forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc emlĂŠkĂŠre. Faragta Antal Ferenc ĂŠs Antal BalĂĄzs. Az avatóßnnepsĂŠgen a csĂkszeredai VitĂŠz Lay Imre ĂŠs a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei SzĂśvetsĂŠgĂŠnek tĂśbb tagja is rĂŠszt vett, kegyelettel emlĂŠkeztek az 1956-os esemĂŠnyek miatt bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠlt Opra Benedekre. /Iochom IstvĂĄn: KopjafaavatĂĄs KĂŠzdiszĂĄrazpatakon. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), okt. 28./2006. oktĂłber 28.
BuzogĂĄny DĂŠnes, a Volt MunkaszolgĂĄlatos KatonĂĄk SzĂśvetsĂŠgĂŠnek elnĂśke mĂĄsodik kiadĂĄsban is megjelentette az egykori sorstĂĄrsai visszaemlĂŠkezĂŠseit tartalmazĂł Katonasors cĂmĹą dokumentumgyĹąjtemĂŠnyt. 1999-ben kezdte a lapĂĄtos hadsereg tagjainak szĂĄmbavĂŠtelĂŠt, majd pedig visszaemlĂŠkezĂŠseik ĂśsszegyĹąjtĂŠsĂŠt. ElĹszĂśr Hargita, majd HĂĄromszĂŠk ĂŠs Maros megyĂŠben is megalakult az 1950-es ĂŠvekben kĂŠnyszermunkĂĄra hurcolt munkaszolgĂĄlatosok szĂśvetsĂŠge â melynek azĂłta is elnĂśke â, a parlamenti kĂŠpviselĹk segĂtsĂŠgĂŠvel kiharcolta, hogy mindazok szerĂŠny havi kĂĄrpĂłtlĂĄsban rĂŠszesĂźljenek, akik az 1950â1961 kĂśzĂśtti idĹszakban lapĂĄtos ĂŠpĂtĹ- munkĂĄn tĂśltĂśttĂŠk le katonai szolgĂĄlatukat, majd szervezetĂźket felvettĂŠk a Volt MunkaszolgĂĄlatos KatonĂĄk NemzetkĂśzi SzĂśvetsĂŠgĂŠbe. BuzogĂĄny DĂŠnest rendszeresen meghĂvjĂĄk a NemzetkĂśzi SzĂśvetsĂŠg konferenciĂĄira. NemrĂŠgiben PrĂĄgĂĄban szĂĄmolhatott be szervezetĂźk munkĂĄjĂĄrĂłl. Tavaly jelent meg a kĂśnyv elsĹ kiadĂĄsa, hamar elfogyott, szĂźksĂŠges volt ĂşjbĂłli megjelentetĂŠse. A kĂśtet a visszaemlĂŠkezĂŠsek ĂŠs dokumentum ĂŠrtĂŠkĹą fotĂłk mellett tartalmazza a 2004. mĂĄrcius 1-jĂŠig beĂŠrkezett kĂŠrĂŠsek alapjĂĄn ĂśsszeĂĄllĂtott Hargita, KovĂĄszna ĂŠs Maros megyei munkaszolgĂĄlatosok nĂŠvjegyzĂŠkĂŠt is. /Katonasors â mĂĄsodik kiadĂĄsban. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 28./2006. november 1.
CsĂktapolcĂĄn a Szent Anna ElhelyezĹ KĂśzpont lakĂłi ĂĄrva, fĂŠlĂĄrva gyerekek, tĂśbbnyire enyhe ĂŠrtelmi sĂŠrĂźltek, akik kĂśzĂźl nĂŠhĂĄnyan beszĂŠd- ĂŠs tanulĂĄsi zavarokkal, hallĂĄssĂŠrĂźltsĂŠggel vagy akĂĄr mozgĂĄsi nehĂŠzsĂŠgekkel kĂźszkĂśdnek. Az intĂŠzmĂŠny ĂŠvente 100â110 Hargita megyei ĂŠrtelmi sĂŠrĂźlt diĂĄkot tart nyilvĂĄn. A szolgĂĄltatĂĄsokat azok vehetik igĂŠnybe, akik a Szent Anna SpeciĂĄlis Ipari Szakiskola diĂĄkjai. A bentlakĂĄsban mintegy 75-en laknak, de a bejĂĄrĂłkat is innen lĂĄtjĂĄk el ĂŠlelemmel, ruhĂĄzattal, tanszerrel. Az intĂŠzmĂŠny igazgatĂłja, Kelemen Attila elmondta, hogy a diĂĄkok 70 szĂĄzalĂŠkĂĄnak csalĂĄdja van, Ĺk csak a tanĂŠv ideje alatt jogosultak ezekre a szolgĂĄltatĂĄsokra. A napi ellĂĄtĂĄs, a rendszeres egĂŠszsĂŠgĂźgyi szolgĂĄltatĂĄsok mellett pszichopedagĂłgiai, kinetoterĂĄpiĂĄs ĂŠs szociĂĄlis szolgĂĄltatĂĄsokat is biztosĂtanak a gondozottak szĂĄmukra. A Szent Anna ElhelyezĹ KĂśzpont tĂĄmogatĂĄsĂĄra 2002-ben lĂŠtrehoztĂĄk az Elfi EgyesĂźletet, amely pĂĄlyĂĄzatok ĂştjĂĄn szerez forrĂĄsokat olyan programok lebonyolĂtĂĄsĂĄhoz. A bentlakĂĄs szobĂĄinak szĂŠpĂtĂŠsĂŠre, otthonossĂĄ tĂŠtelĂŠre a vĂĄros lakĂłihoz vĂĄrnak segĂtsĂŠget, mert sok gyerek szĂĄmĂĄra valĂłban az otthont jelenti ez a bentlakĂĄs. /TakĂĄcs Ăva: OtthonossĂĄ kellene tenni. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), nov. 1./2006. november 1.
A jĂśvĹ EurĂłpĂĄja nem az orszĂĄgok, nem a nemzetĂĄllamok, hanem a rĂŠgiĂłk EurĂłpĂĄja. Ez mottĂłja is lehetne a kĂśnyvnek /RĂŠgiĂł â FejlesztĂŠsi tĂśrekvĂŠsek a SzĂŠkelyfĂśldĂśn. Szerk. AgyagĂĄsi Levente. Alutus KiadĂł, CsĂkszereda, 2006./, mely a MarosvĂĄsĂĄrhelyi RĂĄdiĂłban elhangzott, regionalizmussal, rĂŠgiĂłs tĂśrekvĂŠsekkel kapcsolatos riportokat, interjĂşkat, beszĂŠlgetĂŠseket tartalmazza. Az eurĂłpai uniĂłs pĂŠnzalapok hatĂŠkonyabb felhasznĂĄlĂĄsa ĂŠrdekĂŠben a romĂĄn kormĂĄny 1998-ban nyolc fejlesztĂŠsi rĂŠgiĂłra osztotta fel az orszĂĄgot, ezek egyike a Hargita, KovĂĄszna ĂŠs Maros megyĂŠt is tĂśmĂśrĂtĹ Hetedik KĂśzponti RĂŠgiĂł, amelyhez az emlĂtetteken kĂvĂźl BrassĂł, Szeben ĂŠs FehĂŠr megye is tartozik. Ennek kĂśzpontjĂĄul GyulafehĂŠrvĂĄrt jelĂśltĂŠk meg, amely a szĂŠkelyfĂśldi pĂĄlyĂĄzĂłk szempontjĂĄbĂłl a lehetĹ legrosszabb vĂĄlasztĂĄsnak bizonyult. A magyar tĂśbbsĂŠgĹą megyĂŠk kĂŠpviselĹi Ăşgy ĂŠreztĂŠk, hĂĄtrĂĄnyosan kezelik Ĺket. A kĂśnyvbĹl kiderĂźl, a hĂĄrom megye /Hargita, KovĂĄszna, Maros/ kĂŠpviselĹinek kĂśrĂŠben csekĂŠly a hajlam az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsre. /SĂĄndor BoglĂĄrka Ăgnes: Amit a rĂŠgiĂłkrĂłl tudni kell. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 1./ 2006. november 2.
OktĂłber 28â29-ĂŠn SzĂŠkelyudvarhelyen tartottĂĄk a III. MIĂRT SzĂŠkelyfĂśldi KonferenciĂĄt âA fiatalok helye ĂŠs szerepe a szĂŠkelyfĂśldi ĂśnkormĂĄnyzatokbanâ cĂmmel. A konferencia tĂśbb mint Ăśtven, Hargita, Maros ĂŠs KovĂĄszna megyei fiatal ĂśnkormĂĄnyzati kĂŠpviselĹ, alpolgĂĄrmester, polgĂĄrmester ĂŠs ifjĂşsĂĄgi vezetĹ rĂŠszvĂŠtelĂŠvel zajlott. Elhangzott, hogy a 2004-es vĂĄlasztĂĄsok utĂĄn a helyi ĂŠs terĂźleti RMDSZ-szervezetek nagy rĂŠsze kiĂźrĂźlt, Ăgy elsĹsorban ezeket kell megerĹsĂteni, ĂŠs hogy az RMDSZ-nek kĂźlĂśn stratĂŠgiĂĄt, programot kell kidolgoznia SzĂŠkelyfĂśldre, Partiumra ĂŠs a szĂłrvĂĄnykĂśzĂśssĂŠgekre. A kĂśvetkezĹ idĹszakban elengedhetetlen az âĂşj arcokâ megjelenĂŠse, hisz tĂśbb orszĂĄgos politikus az elmĂşlt 16 ĂŠvben erodĂĄlĂłdott. /bbj: A fiatalok megĂşjĂtanĂĄk az RMDSZ-t. = Udvarhelyi HĂradĂł (SzĂŠkelyudvarhely), nov. 3./2006. november 3.
A Hargita ĂŠs KovĂĄszna megyei ortodox pĂźspĂśksĂŠg kĂŠrĂŠssel fordult a kovĂĄsznai tanĂĄcshoz ĂŠpĂtkezĂŠsi engedĂŠly beszerzĂŠsĂŠre, fatemplom felĂŠpĂtĂŠsĂŠre. A negyedik ortodox templomot akarjĂĄk felĂŠpĂteni. Az engedĂŠlyek beszerzĂŠse elĹtt mĂĄr az alapokat is ĂĄssĂĄk. KovĂĄsznĂĄn sokan kĂŠrdezik, hogy a hĂĄromezer fĹs romĂĄnsĂĄgnak mi szĂźksĂŠge van a negyedik templomra is, amikor a hĂŠt ĂŠs fĂŠlezer fĹs magyarsĂĄg hĂĄrommal is tudja gyakorolni vallĂĄsĂĄt. /Bodor JĂĄnos: Ăj templomot az Ăşj papnak? = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), nov. 3./2006. november 6.
FĂşvĂłsĂŠbresztĹ, az egĂŠsz telepĂźlĂŠst megmozgatĂł kulturĂĄlis ĂŠs sportrendezvĂŠnyek, szĂłrakozĂĄs, tĹązijĂĄtĂŠk tette teljessĂŠ a bĂşcsĂşs szentmise mellett a IV. CsĂkszentimrei Sokadalom hĂŠt vĂŠgi rendezvĂŠnysorĂĄt. November 3-ĂĄn ĂźnnepĂŠlyes ĂĄtvettĂŠk a kisvĂĄrdai ĂśnkormĂĄnyzattĂłl kapott tĹązoltĂłautĂłt. Kencse ElĹd polgĂĄrmester megkĂśszĂśnte a kisvĂĄrdaiak Ăśnzetlen segĂtsĂŠgĂŠt. A csĂkszentimrei ZĂśld FĂĄk fĂşvĂłszenekar tagjai elfĂşjtĂĄk indulĂłjukat, valamint a SzĂŠkely himnuszt. November 4-ĂĄn a zenekar tagjai, a kĂśzel â10 fokos hideg ellenĂŠre is bejĂĄrtĂĄk a telepĂźlĂŠst, zenĂŠvel ĂŠbresztettĂŠk a falu nĂŠpĂŠt. BemutattĂĄk a mĹąvelĹdĂŠsi otthonban a falu szĂźlĂśttje, a lap munkatĂĄrsa, KristĂł Tibor FĂşvĂłsĂŠbresztĹ. Ădes ErdĂŠly itt vagyunk cĂmĹą, a Hargita megyei fĂşvĂłsmozgalom mĂşltjĂĄt ĂŠs jelenĂŠt feltĂŠrkĂŠpezĹ kĂśtetĂŠt. Volt mĂŠg lovasĂjĂĄsz-bemutatĂł, szĂŠpsĂŠgverseny, humorest ĂŠs bĂĄl. /CsĂkszentimrei sokadalom. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), nov. 6./2006. november 6.
VadonatĂşj sportcsarnokot avatott a hĂŠt vĂŠgĂŠn Korondon BorbĂŠly LĂĄszlĂł kĂśzĂŠpĂtkezĂŠsi miniszter. âA sportcsarnok megĂŠpĂźlĂŠsĂŠvel mĂŠltĂĄn tudjuk vĂĄllalni a nagy elĹd, LĹrincz MĂĄrton olimpiai aranyĂŠrmes birkĂłzĂł ĂĄltal rĂĄnk hagyott ĂśrĂśksĂŠg tovĂĄbbvitelĂŠt, a kĂśvetkezĹ aranyĂŠrmes nemzedĂŠk kinevelĂŠsĂŠtâ â mondta FĂĄbiĂĄn Vencel alpolgĂĄrmester. BorbĂŠly beszĂĄmolt arrĂłl: 2000. ĂŠs 2004. kĂśzĂśtt 9 Ăşj sportcsarnokot kapott Hargita megye, 2005-2006-ban Ăşjabb 7 sportbĂĄzis ĂŠpĂtĂŠsĂŠbe kezdtek, ĂŠs tovĂĄbbi 4 megĂŠpĂtĂŠsĂŠnek tervezik. âEz azt jelenti, hogy jĂśvĹben 11 vadonatĂşj sportcsarnokot adunk ĂĄt a megyĂŠben. MegĂŠrdemlik a szĂŠkelyek, megĂŠrdemli a rĂŠgiĂłâ â fogalmazott BorbĂŠly. A korondi sportcsarnok LĹrincz MĂĄrton egykori aranyĂŠrmes olimpiai bajnok nevĂŠt viseli. /Lokodi Imre: SportcsarnokavatĂł Korondon. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 6./2006. november 8.
NapvilĂĄgot lĂĄtott a hetedik X-en tĂşl jĂĄrĂł, sokat tapasztalt szĂŠkelyudvarhelyi dr. GotthĂĄrd BĂŠla A Hargita ĂśsvĂŠnyein (VadĂĄsznaplĂł) cĂmĹą kĂśnyve, melyet a szerzĹ a szĂĄz ĂŠve megalakult UdvarhelyszĂŠki VadĂĄsztĂĄrsasĂĄg emlĂŠkĂŠre jelentett meg. Ezek mellett nĂŠhĂĄny novellĂĄt is tartalmaz a kĂśtet, melyet vadĂĄszfotĂłk illusztrĂĄlnak. Dr. GotthĂĄrd BĂŠla ĂrĂĄsai elĹzĹleg a â60-as â70-es ĂŠvekben megjelentek a magyarorszĂĄgi NimrĂłd vadĂĄszĂşjsĂĄg irodalmi pĂĄlyĂĄzatain. /GĂĄlfalvi GĂĄbor, AlsĂłboldogfalva: Gazdagodott a hazai magyar vadĂĄszirodalom. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), nov. 8./2006. november 9.
Az utĂłbbi ĂŠvekben a SzĂŠkelyfĂśld autonĂłmiĂĄja mint szlogen nem hiĂĄnyzott egyetlen Ăźnnepi szĂłnoklatbĂłl sem, kĂśzben a konkrĂŠtumok szintjĂŠn vajmi kevĂŠs tĂśrtĂŠnt, ĂĄllapĂtotta meg jelentĂŠsĂŠben Sorin Ionita, a RomĂĄn AkadĂŠmiai TĂĄrsasĂĄg elemzĹje. Sorin Ionita azzal vĂĄdolta az erdĂŠlyi magyar elitet, hogy nem foglalkoztak az ĂśnrendelkezĂŠs gazdasĂĄgi ĂśsszetevĹivel, ĂŠs nem tĂĄjĂŠkoztattĂĄk a lakossĂĄgot arrĂłl, hogy az autonĂłm SzĂŠkelyfĂśld nem tudnĂĄ eltartani magĂĄt. Az RMDSZ kĂŠpviselĹi viszont hangsĂşlyoztĂĄk: az RMDSZ igenis tett konkrĂŠt lĂŠpĂŠseket az autonĂłmia ĂŠrdekĂŠben. Az elemzĂŠs az egy fĹre esĹ ĂśnkormĂĄnyzati bevĂŠteleket vette alapul, ĂŠs megĂĄllapĂtotta, hogy a SzĂŠkelyfĂśld gazdagsĂĄgĂĄt hangoztatĂł ĂŠrvek egy mĂtosz rĂŠszei. Szerinte a magyarsĂĄg kĂŠpviselĹi alaptalanul hivatkoznak a mĂŠltĂĄnytalan kĂśltsĂŠgvetĂŠsi elosztĂĄsokra, mivel a âcsupasz valĂłsĂĄgâ az, hogy az autonĂłm SzĂŠkelyfĂśld nem lenne ĂŠletkĂŠpes. Demeter JĂĄnos, a KovĂĄszna Megyei TanĂĄcs elnĂśke hangsĂşlyozta: SzĂŠkelyfĂśldet nem a magyar elit tette tĂśnkre. Ez sokesztendĹs, tudatos munkĂĄnak az eredmĂŠnye. Nem volt ipartelepĂtĂŠs, tudatosan nem fejlesztettĂŠk az infrastruktĂşrĂĄt. EzĂŠrt nincs vagy alacsony a befektetĹi vĂĄgy, ezĂŠrt nem csoda, ha a fiatalok elvĂĄndorolnak. Demeter hozzĂĄtette: âRĂŠgĂłta mondom, hogy e nĂŠlkĂźl nem lehet egy terĂźletre az ĂśnrendelkezĂŠs intĂŠzmĂŠnyrendszerĂŠt, mechanizmusĂĄt rĂĄĂŠpĂteni. Az autonĂłmia nem egy-kĂŠt esztendĹs kĂŠrdĂŠs, bĂĄr nincs olyan szĂŠkelyfĂśldi ember, aki nem ezt szeretnĂŠ. Nagyon komolyan fel kell mĂŠrnĂźnk, milyen eszkĂśzeink vannak arra, hogy olyan erĹnlĂŠtet biztosĂtsunk, amely garantĂĄlni tudja az autonĂłmia mĹąkĂśdĂŠsĂŠtâ VĂŠlemĂŠnyĂŠt osztja Korodi Attila kĂśrnyezetvĂŠdelmi ĂĄllamtitkĂĄr is. âHa a parlament annak idejĂŠn elfogadta volna az autonĂłmiĂĄt cĂŠlzĂł tĂśrvĂŠnytervezetet, a SzĂŠkelyfĂśldet bezĂĄrhattuk volnaâ â nyilatkozta Korodi Attila. Az elmĂşlt tizenhat ĂŠvben kĂŠt alkalommal nyĂşjtottak be tĂśrvĂŠnytervezetet a SzĂŠkelyfĂśld autonĂłmiĂĄjĂĄrĂłl â ezeket a parlament rendre elutasĂtotta -, az utĂłbbi egy ĂŠvben tĂśbb nagygyĹąlĂŠst szerveztek ĂŠs helyi referendumok kĂŠszĂźlnek a kĂŠrdĂŠsrĹl. De eddig nem kĂŠszĂźlt ĂĄtfogĂł hatĂĄstanulmĂĄny arrĂłl, hogy mennyibe kerĂźlne, milyen eredmĂŠnyekkel jĂĄrna az autonĂłmia a SzĂŠkelyfĂśld lakĂłi szĂĄmĂĄra. âAz ĂśnrendelkezĂŠs nagyon komoly elĹkĂŠszĂtĂŠst igĂŠnyel. NĂŠhĂĄny ĂŠve kezdĹdĂśtt csak el a valĂłs decentralizĂĄciĂł, s az ĂśnkormĂĄnyzatoknak hozzĂĄ kell szokniuk.â â mutatott rĂĄ Korodi Attila. Demeter JĂĄnos szerint az RMDSZ nagyon komolyan dolgozott azon, hogy a SzĂŠkelyfĂśld behozza a bukaresti hatĂłsĂĄgok ĂĄltal tudatosan kovĂĄcsolt hĂĄtrĂĄnyt. âMa mĂĄr KovĂĄszna megyĂŠt nem kell eltartania a kĂśzponti kĂśltsĂŠgvetĂŠsnek, de tudni kell azt, hogy valahol a hatĂĄron ĂĄll. Hargita megye egy picit mĂŠg a tĂĄmogatottak listĂĄjĂĄhoz tartozik, Maros megye is nagyon picivel a vonal fĂślĂśtt van. Nem vĂŠletlenĂźl van Ăgy, valakik kĹkemĂŠnyen dolgoztak ezĂŠrtâ â hangsĂşlyozta Demeter. Korodi Attila szerint az AkadĂŠmiai TĂĄrsasĂĄg elemzĂŠse figyelmen kĂvĂźl hagyott tĂśbb alapvetĹ kĂśrĂźlmĂŠnyt. Lehet, hogy a szĂŠkelyfĂśldi megyĂŠk bevĂŠtelei nem a legnagyobbak, viszont jobb gazdĂĄlkodĂĄssal javĂthatĂł a helyzet. A mĂĄsik, ezzel ĂśsszefĂźggĹ kĂŠrdĂŠs a hatĂĄskĂśrĂśkĂŠ. Korodi Attila furcsĂĄllja, hogy az elemzĂŠs akkor kezdi hiĂĄnyolni a gazdasĂĄgi tervezĂŠst, amikor az RMDSZ kĂŠszĂźl a SzĂśvetsĂŠg a SzĂŠkelyfĂśldĂŠrt EgyesĂźlet lĂŠtrehozĂĄsĂĄra. A tĂĄrsulĂĄs egyik fĹ cĂŠlja ugyanis a szĂŠkelyfĂśldi megyĂŠk fejlesztĂŠsi stratĂŠgiĂĄjĂĄnak kidolgozĂĄsa. /SzĹcs Levente: AutonĂłmia â mi van a szlogen mĂśgĂśtt? = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 9./2006. november 9.
AkĂĄrcsak az orszĂĄg megyeszĂŠkhelyeinek tĂśbbsĂŠgĂŠben CsĂkszeredĂĄban is megoldatlan, hogy a mozgĂĄskorlĂĄtozottak akadĂĄlymentesen bejuthassanak bizonyos kĂśzintĂŠzmĂŠnyekbe vagy nyilvĂĄnos helyekre. Az 1990-ben megalakult Hargita Megyei MozgĂĄssĂŠrĂźltek SzervezetĂŠnek elnĂśke, FikĂł Csaba elmondta, 1991-ben cĂŠget is alapĂtottak, a Handicap Kft.-t, amely gyertyaĂśntĹ mĹąhelyt ĂŠs egy varrodĂĄt mĹąkĂśdtet; e kĂŠt mĹąhelyben ĂĄllandĂł jelleggel 8-9 ember dolgozik. GyergyĂłszentmiklĂłson folyamatosan akadĂĄlyba ĂźtkĂśznek a testi fogyatĂŠkkal ĂŠlĹk. Gyakorlatilag nincs egyetlen olyan hivatalos intĂŠzmĂŠny, ahovĂĄ akadĂĄlymentesen bejuthatnĂĄnak a mozgĂĄssĂŠrĂźltek. /HorvĂĄth IstvĂĄn: âFogyatĂŠkosâ figyelem fogyatĂŠkkal ĂŠlĹkre. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 9./2006. november 11.
A KovĂĄszna ĂŠs Hargita megyei romĂĄnok Civil FĂłruma felkĂŠrte a romĂĄn politikai pĂĄrtok vezetĹit, hogy Ărjanak alĂĄ egy partnersĂŠgi protokollt az autonĂłmia-tĂśrekvĂŠsek megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra. Megyei szinten a romĂĄn politikai pĂĄrtok egy rĂŠsze mĂĄr alĂĄĂrt erre vonatkozĂłan egy partnersĂŠgi szerzĹdĂŠst a Civil FĂłrum kĂŠpviselĹivel, beleĂŠrtve a KovĂĄszna megyei DP-t is. /ĂllĂtsĂĄk le az autonĂłmia-kezdemĂŠnyezĂŠseket! = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 11./ 2006. november 11.
Civil szervezetek kĂŠpviselĹi szĂĄmĂĄra tartanak kĂŠtnapos kĂŠpzĂŠst CsĂkkarcfalvĂĄn, melyen harminc â a civil szervezetekben, kistĂŠrsĂŠgi tĂĄrsulĂĄsokban, kĂźlĂśnbĂśzĹ egyesĂźletekben tevĂŠkenykedĹ â szemĂŠly vesz rĂŠszt, tĂĄjĂŠkoztatott SĂĄndor Magdolna, Hargita Megye TanĂĄcsĂĄnak civil szervezetekkel kapcsolattartĂł osztĂĄlyĂĄnak felĂźgyelĹje, az esemĂŠny fĹszervezĹje. /KozĂĄn IstvĂĄn: FelkĂŠszĂtĹ civil szervezeteknek. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), nov. 11./ 2006. november 13.
KovĂĄsznĂĄn a Montana SzĂĄllĂł szomszĂŠdsĂĄgĂĄban november 12-ĂŠn Ioan Selejan KovĂĄszna-Hargita megyei ortodox pĂźspĂśk a kĂśrnyĂŠk ortodox papjainak segĂŠdletĂŠvel ĂŠs a vĂĄroskĂśzpontban lakĂł romĂĄnsĂĄg jelenlĂŠtĂŠben megszentelte a felĂŠpĂtendĹ ortodox templom alapkĂśvĂŠt. Az esemĂŠnyen templomalapĂtĂłkĂŠnt jelen volt Teodor Melescanu ĂŠs Radu Campeanu liberĂĄlis szenĂĄtor is. /Bodor JĂĄnos: Ortodox templomot ĂŠpĂtenek (KovĂĄszna). = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), nov. 13./2006. november 14.
A sepsiszĂŠki MPSZ vezetĹsĂŠge Ăşgy vĂŠli, hogy a magyar nyelvet ismerĹ rendĹrĂśk alkalmazĂĄsa egyszerĹą âszĂnjĂĄtĂŠkâ, mert nagyon kevĂŠs helyrĹl van szĂł. Gazda ZoltĂĄn, a sepsiszĂŠki MPSZ elnĂśke, kifejtette, elkĂŠpesztĹ, hogy milyen kevĂŠs rendĹr ismeri a magyar nyelvet ĂŠs milyen kevĂŠs helyet hirdetnek meg âmagyarul beszĂŠlĹâ rendĹrĂśk szĂĄmĂĄra. KovĂĄszna, Bihar, Hargita ĂŠs Maros megyĂŠkben Ăśsszesen 17 rendĹrtisztet ĂŠs 48 rendĹrĂźgynĂśkĂśt kĂvĂĄnnak alkalmazni, mikĂśzben az emlĂtett megyĂŠk jelentĹs tĂśbbsĂŠge magyar ajkĂş. Jelenleg a KovĂĄszna megyei rendĹrsĂŠg alkalmazottainak 12â13% magyar nemzetisĂŠgĹą ĂŠs tĂśbb mint 40%-a ismeri a magyar nyelvet. /RendĹri szĂnjĂĄtĂŠk. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), nov. 14./2006. november 14.
Az erdĂŠlyi magyarok inkĂĄbb hajlanak a civil kezdemĂŠnyezĂŠsre ĂŠs tĂĄrsulĂĄsra, mint a magyarorszĂĄgi vagy a romĂĄn lakossĂĄg, derĂźl ki az ErdĂŠlyi Magyar Civil SzervezetekĂŠrt AlapĂtvĂĄny (Ermacisza) tavalyi ĂŠvre vonatkozĂł felmĂŠrĂŠsĂŠbĹl. Az Ermacisza az erdĂŠlyi magyar civil szfĂŠra kisebbsĂŠgi ĂŠs nemzetisĂŠgi sajĂĄtossĂĄgait, ĂŠrtĂŠkeit ĂŠs hiĂĄnyait vizsgĂĄlta. ErdĂŠlyben az utĂłbbi ĂŠvekben visszaesett az 1999-ben mĂŠg felfelĂŠ ĂvelĹ szervezetalapĂtĂĄsi hullĂĄm. MĂg 1990-ben 43 szervezetet alapĂtottak, kilenc ĂŠvvel kĂŠsĹbb ez a szĂĄm 29-re csĂśkkent, tavaly pedig mindĂśssze hat Ăşj szervezet jĂśtt lĂŠtre. Az Ermacisza tizenĂśt megye civil kezdemĂŠnyezĂŠseit vizsgĂĄlta; a legtĂśbb szervezet Hargita ĂŠs Kolozs megyĂŠben van. A civil kezdemĂŠnyezĹk tĂşlnyomĂł rĂŠsze (42 szĂĄzalĂŠk) a kultĂşra ĂŠs mĹąvelĹdĂŠs terĂŠn tevĂŠkenykedik. KĂśltsĂŠgeiket javarĂŠszt alapĂtvĂĄnyi tĂĄmogatĂĄsokbĂłl fedezik; a felmĂŠrĂŠs szerint a szervezetek mĹąkĂśdĂŠse szempontjĂĄbĂłl a legfontosabbak a magyarorszĂĄgi, pĂĄlyĂĄzati Ăşton elnyert Ăśsszegek. Az egyesĂźletek, alapĂtvĂĄnyok leginkĂĄbb az IllyĂŠs KĂśzalapĂtvĂĄny tĂĄmogatĂĄsĂĄt veszik igĂŠnybe (70,9 szĂĄzalĂŠk), ezt kĂśveti a hazai Communitas AlapĂtvĂĄny, amelytĹl a szervezetek 60,2 szĂĄzalĂŠka jutott legalĂĄbb egyszer tĂĄmogatĂĄshoz a rendszervĂĄltĂĄs Ăłta. A legnagyobb bevĂŠtelek a szociĂĄlis ĂŠs oktatĂĄsi-kutatĂĄsi szervezetek esetĂŠben fordulnak elĹ. JellemzĹbb az erdĂŠlyi magyar civil szfĂŠrĂĄra az ĂśnkĂŠntesek foglalkoztatĂĄsa: a szervezetek 60 szĂĄzalĂŠkĂĄnĂĄl tĂśbb mint hĂşsz ĂśnkĂŠntes tevĂŠkenykedik. /F. N.: Az erdĂŠlyi magyar civil szfĂŠrĂĄrĂłl kĂŠszĂtett felmĂŠrĂŠst az Ermacisza. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), nov. 14./2006. november 14.
BezĂĄrtĂĄk CsĂkszeredĂĄban a TranszilvĂĄnia filmszĂnhĂĄzat, Hargita megye utolsĂł mozijĂĄt. Sem UdvarhelyszĂŠknek, sem GyergyĂłszĂŠknek, sem CsĂkszĂŠknek nincs mĂĄr mozija. /SzĂŠkedi Ferenc: A huszonegyes csapdĂĄja. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 14./2006. november 15.
Tizenketten jelentkeztek, de csak nĂŠgyen jelentek meg a Hargita Megyei IfjĂşsĂĄgi IgazgatĂłsĂĄg ĂŠs a CsĂk TerĂźleti IfjĂşsĂĄgi TanĂĄcs (CSTIT) ĂĄltal CsĂkszeredĂĄban szervezett romĂĄn nyelvtanfolyamon. CsedĹ ZsĂłfia, az igazgatĂłsĂĄg vezetĹje elmondta, a gyĂŠr ĂŠrdeklĹdĂŠsnek elsĹsorban technikai okai voltak. A heti egy alkalommal, romĂĄn anyanyelvĹą tanĂĄr kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel tartott tanfolyam leginkĂĄbb azoknak a szĂŠkelyfĂśldi fiataloknak szĂłl, akik tanulmĂĄnyaikat kĂźlfĂśldĂśn vĂŠgeztĂŠk, vagy pedig itthon, a kĂśzĂŠpiskola befejezte utĂĄn nem volt alkalmuk gyakorolni az ĂĄllam nyelvĂŠt. /HorvĂĄth IstvĂĄn: Balul rajtolt a romĂĄn kurzus. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 15./2006. november 16.
A ĂĄk nem tĂĄmadjĂĄk meg a helyi tanĂĄcsok csatlakozĂĄsĂĄt a SzĂśvetsĂŠg a SzĂŠkelyfĂśldĂŠrt EgyesĂźlethez. Az erre vonatkozĂł ĂśnkormĂĄnyzati hatĂĄrozatokat tĂśrvĂŠnyesnek talĂĄltĂĄk a KovĂĄszna megyei kormĂĄnyhivatal jogĂĄszai â kĂśzĂślte GyĂśrgy Ervin, KovĂĄszna megye prefektusa, hozzĂĄtĂŠve, hasonlĂł ĂĄllĂĄspontot kĂŠpvisel a Hargita megyei prefektĂşra is. Az RMDSZ szeptemberben dĂśntĂśtt a tĂĄrsulĂĄs lĂŠtrehozĂĄsĂĄrĂłl, ĂŠs feladatakĂŠnt szabta meg a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmia alapjĂĄt kĂŠpezĹ fejlesztĂŠsi tervek kidolgozĂĄsĂĄt. Az egyesĂźlet lĂŠtrehozĂĄsĂĄval megbĂzott Demeter JĂĄnos, a KovĂĄszna megyei tanĂĄcs elnĂśke szerint november 24. a hatĂĄridĹ, amĂg a helyi tanĂĄcsoknak dĂśntĂŠst kell hozniuk a csatlakozĂĄsrĂłl. Ăsszesen 32 Maros megyei, 37 hĂĄromszĂŠki, 60 hargitai ĂŠs 4 BrassĂł megyei ĂśnkormĂĄnyzatrĂłl van szĂł. TĂśbb helyi tanĂĄcs mĂĄr csatlakozott a SzĂśvetsĂŠg a SzĂŠkelyfĂśldĂŠrt EgyesĂźlethez. /Megalakulhat a SzĂśvetsĂŠg a SzĂŠkelyfĂśldĂŠrt EgyesĂźlet â nem lesz kĂśzigazgatĂĄsi akadĂĄly. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 16./