udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2176 találat lapozás: 1-30 ... 1051-1080 | 1081-1110 | 1111-1140 ... 2161-2176

Helymutató: Háromszék

1997. szeptember 18.

Szept. 20-án emlékművet állítanak fel Sepsibükszádon a falu szülötte, a Szoboszlay-ügyben halálra ítélt és kivégzett Ábrahám Árpád /1915-1958/ torjai plébános emlékére. A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetsége és a helyiek kezdeményezésére állítják fel az emlékművet. Elhatározták azt is, hogy Sepsibükszád iskolája Ábrahám Árpád nevét veszi fel. A Szoboszlay Aladár vezetésével kezdett szervezkedés egész Erdély területét átszőtte. A szabólegényből hadbíróvá előléptetett hírhedt Macskási Pál sok halálos ítéletet szabott ki. A több mint ötven vádlott közül tizet kivégeztek. Előzőleg 1993-ban Torján már kopjafát állítottak Ábrahám Árpád emlékére. /Puskás Attila: Emlékműavatás Bükszádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

1997. szeptember 19.

Gagyi Mihály hevesen elutasította Király Károly írását /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, egyben hitet tett a mérsékeltek mellett. Gagyi visszamenőlegesen sem talált semmi pozitívumot Király Károly életművében, sőt megkérdőjelezte a kommunista rendszerben tanúsított helytállását /amikor 1972-ben lemondott első titkári posztjáról/, azt állítva, hogy amennyiben Király Károly funkcióban marad, többet tehetett volna. /!/ /Gagyi Mihály: A radikálisok és mérsékeltek dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

1998. október 3.

Dr. Iosif Petru M. Pal ferencrendi pap A moldvai katolikusok eredete és az ő ferencrendi papjaik évszázadokon át című könyvét 1942-ben Sabauan-Roman Serafica Nyomdában adták ki. Egy magát meg nem nevező kiadó Bákóban 1997-ben újra kiadta ezt a könyvet. A szerző, akinek hamvai a lujzikalagori templomban nyugszanak, könyvét azoknak ajánlotta, "akik románul éreznek". Az elfogultan magyarellenes könyv szerzője félresöpörte mindazokat, akik a moldvai katolikusok, a csángók magyar eredetét bizonyították. A Codex Bandinust például nem hagyhatta ki, de elintézte azzal, hogy "ungurul Beke", tehát a magyar Beke állította össze, tehát nem kell hinni neki. A szerzőtől megkapták mindazok a magukét, akik a moldvai katolikusokat magyaroknak tartják, így Radu Rosetti, C. Gane, R. Candea, O. Gadei, C. C. Giurescu, sőt Iorga is. A szerző Dimitrie Cantemir Moldva leírását pedig egyszerűen nem említi meg. Hihetetlen, milyen érveket hoz fel arra, hogy a moldvai katolikusok románok. Különös okfejtése szerint: "még ha nem is lennének román eredetűek, őseik itt élvén több évszázadon át, lévén közös vágyaik és kötelességeik az ortodox vallásúakkal, elnyerték az igazi román etnikai nemzetiséget..." Az egész könyv ilyen stílusú. A vér szava című fejezetben kifejtette: "Egyetlen igazi név, amelyet a moldvai katolikusok megérdemelnek: Román Katolikusok." /Sylvester Lajos: Egy könyv marójára. A vér szava. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

1998. október 7.

Többször írtak már az erdélyi magyar lapok a földvári fogolytáborról, ahol közel félezer magyar ember halt meg 1944 végén és 1945 elején. Az 1989-es rendszerváltozás után nem egyszer próbáltak már emléket állítani a meghaltaknak, azonban Földvár, teljes magyar nevén Barcaföldvár tanácsa elzárkózott ez elől. Az oroszok elérték, hogy az itt elesett 21 szovjet katona emlékére emlékművet emeltek és a katonákat 21 kis ötágú vörös csillaggal jelölték meg. A szomszédos Hídvég lelkipásztora, Ungvári Barna kérvényt nyújtott be a helyi tanácshoz, hogy emlékművet emelhessenek az elhunytak emlékére, azonban a földvári tanács most is elzárkózott. Hídvégen állítottak fel kopjafát az emlékükre. /Kisgyörgy Zoltán: Meg kell jelölni a földvári haláltábor magyar halottainak sírhalmát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./ Ungvári Barna tiszteletes felhívást tett közzé, kérve, hogy a hozzátartozók jelezzék az elhunytak neveit /névsor ugyanis nem maradt fent/. Az emlékmű felállításához anyagi segítséget is kének. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

1998. október 16.

Aurel Agache 1989 előtt Háromszék - különösen Kézdivásárhely - réme volt. Törvénytelen kivizsgálásokat indított, ezekből anyagi hasznot húzott. 1989. dec. 22-én a népharag áldozata lett. Hasonló esetek történtek Bukarestben, Nagyszebenben, Kudzsiron, de nem indítottak bűnvádi eljárást. Kézdivásárhelyen viszont az üggyel időnként előhozakodtak, ismertette a helyzetet Tamás Sándor képviselő. Adrian Casuneanu, Agache özvegyének ügyvédje, Nicolae Iorga ügyvéd, a Nagy Románia Párt Brassó megyei elnöke és Petre Turlea egységpárti képviselő igyekeztek az ügynek politikai színezetet adni. Kézdivásárhelyen nagy felháborodást keltett az ügy. Volt olyan ugyanis, akit Agache addig veretett, amíg leszakadt a mája, beszélik, hogy nőket erőszakolt meg, emberek tucatját nyomorította meg. Agachét mindezek ellenére post mortem hősnek nyilvánították és ezredesnek léptették elő. Az Agache meggyilkolásában vétkesnek kikiáltott hat ember közül egy időközbe autóbalesetben elhunyt, kettő - egyikük román nemzetiségű - ismeretlen helyen tartózkodik, egy súlyos baleset következtében ágyhoz kötött, a megmaradó két ember védekezhet majd szabadlábon az ügyben. Frunda György, aki a védőügyvéd szerepét vállalta el, kifejtette, hogy 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen több milicista volt, de egyiknek sem esett bántódása, csak Agachénak. Frunda számára érthetetlen, hogy a demokratikus koalíció idején indított nyomozást a Kovászna Megyei Ügyészség és azt le is zárta. Az ügyész nem vette figyelembe a Nemzeti Megmentési Front 1990. jan. 4-én kiadott amnesztiarendeletét. Hiányos vádiratot terjesztett az ügyészség a bíróság elé. A vádló ügyvédei kérték az ügy áthelyezését, mondván, a helyi lakosság nyomást gyakorol a bíróságra, ezért a tárgyalást Bukarestbe helyezték át. A vádlottak nehezen találtak ügyvédeket, akik korábban hajlandók voltak erre, visszaléptek. Egyedül Fazekas F. Csilla - néhai dr. Fazekas Miklós RMDSZ-szenátor és alkotmánybíró lánya - tartott ki mellettük. Az ügyvédnőre nyomást gyakoroltak, de ő bátran kitartott. A sepsiszentgyörgyi magyar ügyvédek nem álltak ki a vádlottak mellett. /Béres Katalin: Kézdivásárhelyi milicista halála. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 16-22./

1998. október 20.

A földvári haláltábor helyén magyar emlékművet is kellene állítani, csak a szovjet katonákra emlékeztető márványtábla van a helyszínen. Erről a tervről beszélgetett a cikkíró Ungvári Barna /Hídvég/ református tiszteletessel, akinek ez szintén szívügye. - A Szatmári Friss Újság is rendszeresen közöl emlékező írásokat a táborról. Főszerkesztője, Veres István uzoni, gyakran hazalátogat. A szatmáriak külön kötetet is szenteltek a környékről elhurcolt magyarok és svábok kálváriájának, az évkönyvben is foglalkoztak a földvári haláltáborral. /Sylvester Lajos. A haláltábor határában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

1998. október 23.

Megalakulásának 139. esztendejében, 65 évvel az első Sepsiszentgyörgyön tartott vándorgyűlése után az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszatért Háromszékre: okt. 23-án a városban tartotta az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya éves vándorgyűlését. A tudományos ülésszak címe: Örökös válaszúton - 1956. Kónya Ádám a Cimbora-olvasó Maléter Pál és Benedek Elek kapcsolatáról, Gagyi Balla István pedig /felolvasták/ 1956 Sepsiszentgyörgyön, a Székely Ifjak Társasága történetének tükrében címmel tartott előadást. Benkő Levente bemutatta Volt egyszer egy 56 című, a Háromszék Lap- és Könyvkiadó gondozásában /H-Press Kiadó/ megjelent könyvét. Ezután két szakosztályban folyt tovább a vándorgyűlés, amelyen az 1848-as szabadságharcra emlékeztek. A Kor és forrás témakör előadásai dr. Egyed Ákos történész, a Hősök és emlékeké dr. Csetri Elek irányításával hangzottak el. A részvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt gróf Mikó Imre dokumentációs emlékkiállítást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24., az előadások felsorolása: okt. 22./ Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című könyvéből vett részlettel emlékezett a forrdalomra a brassói hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./

1998. november 6.

Sepsiszentgyörgyön a helyi románok nov. 6-án megalakították a Hargita-Kovászna Társadalomtudományi Központot, melynek célja a két székely megyében élő románsággal való foglalkozás. Több rangos intézmény, köztük a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszéke és más egyetemi körök ígértek nekik segítséget, az anyagiak biztosítására pedig Eugen Cliniciu államtitkár tett ígéretet. /Har-Kov kutatóközpont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

1998. november 7.

Nov. 7-én Bukarestbe utazott Bölcskei Zoltán református püspök, a magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, elfogadva Teoctist pátriárka, a román Ortodox Egyház vezetőjének meghívását. A két egyházi vezető tárgyalásán a teológiai párbeszéd folytatásáról volt szó. A párbeszéd eredménye, hogy idén megjelenik az Újszövetség kétnyelvű kiadása. A mostani látogatás hivatalos kapcsolatfelvétel is, miután püspökként először találkozik Teoctist pátriárkával, hangsúlyozta Bölcskei. A református-ortodox egyházfői találkozón egyetértettek abban, hogy kapcsolatteremtést különböző szinteken folytassák, így a teológiai párbeszéd és az egyházi diplomácia síkján. Bölcskei hangsúlyozta, hogy az együttélésben a többségre nagyobb felelősség hárul, és ha az egyházak nem a kiengesztelődést szolgálják, akkor végzetes hibát követnek el. /Bölcskei püspök Bukarestben tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9., A hétvége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

1998. november 11.

Peter Sztojanov bolgár államfő nov. 10-én Romániába látogatott, nov. 11-én közös sajtóértekezletet tartott Emil Constantinescu elnökkel, ahol beszámolt tárgyalásairól. Románia és Bulgária korrektnek tartja az Európai Bizottság országértékeléseit, de úgy látja, hogy korai lenne megkülönböztetéseket tenni az Európai Unióba jelentkezett államok között. A két államfő megállapította, hogy a jugoszláviai válság leginkább Romániát és Bulgáriát érintette. /Román-bolgár államfői találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

1998. november 12.

Az elmúlt három esztendőben több mint kétezerrel csökkent a tanulólétszám Háromszék megyében, ez száz osztály megjelenését jelenti. Az óvodai és technikumi oktatást kivéve minden szinten évről évre kevesebb a tanuló. Az elmúlt évhez képest 1000 I-IV. osztályos és 600 középiskolással van kevesebb. A diáklétszám csökkenése két-három év múlva megáll, mivel az óvodákban emelkedik a létszám. /Csökkenő tanulólétszám. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

1998. november 13.

Kovásznán augusztusban kezdték meg a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ építését. A tervrajzot Makovecz Imre irányításával Csernyus Lőrinc magyarországi építőművész készítette. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője, Gazda József által kezdeményezett létesítményben helyezik majd el a nagy tudós emlékét őrző tárgyakat, az itteni könyvtár összegyűjti a róla szóló munkákat, ide kerülnek a róla készült szobrok, grafikák és itt fogják tartani a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezvényeit: szimpóziumokat, tudományos ülésszakokat, kulturális műsorokat. /Épül a Kőrösi Csoma Sándor-központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

1998. november 18.

Az egyes falvak helytörténeti gyűjteményei sorra elpusztultak, eltűntek, így például a Vargyas iskolájának régiséggyűjteménye vagy Konnáth Zsigmond gyűjtése Székelytamásfalván. Mindennek ellenére napjainkban is vannak sikeres kezdeményezések. Árkoson az alig 20 éves Bálint Zoltán több mint 200 tárgyat gyűjtött össze, ennek helyet adott a várkastély egyik szobájában Székely János unitárius tiszteletes. /Kisgyörgy Zoltán: Múltmentés Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

1998. november 26.

A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság alelnöke, Molnár Szabolcs, a Hungarológia Tanszék vezetője háromszéki körutat szervezett a tagság részére. Sepsiszentgyörgyön jelen voltak gróf Mikó Imre szobrának leleplezésénél, jártak Csomakőrösön, Kézdivásárhelyen, Alsócsernátonban és Dálnokon. Hiányolták, hogy Csomakőrösről és Dálnokról nincs tájékoztató anyag. /Bakó Mária: Vissza a gyökerekhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1998. december 2.

Emlékműgyalázás történt Bereckben. Szept. 27-én a berecki Gábor Áron Kulturális Alapítvány kezdeményezésére felújították a falutól négy kilométerre található 5,3 méter magas, Erzsébet királyné emlékére 1899-ben emelt obeliszket. Márványlapra vésették és visszahelyezték az Erzsébet királyné emlékére feliratú táblát, amelyet az 1916-ban betörő román katonák elpusztítottak. Nov. 12-én éjjel ismeretlen tettesek eltüntették a táblát. /Emlékműgyalázás Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

1998. december 3.

Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1998. december 12.

Incze László múzeumalapító és igazgató értékes könyvet állított össze a múzeumról Emlékkönyv - Kézdivásárhely /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997/. Azonban a szép kiállítású könyvnek alig volt vásárlója, jegyezte meg a hetvenéves Incze László. /Sylvester Lajos: Kit érdekel Kézdivásárhely könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

1998. december 12.

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a baróti Kájoni Consort régizene-együttes. A helyi Gaal Mózes Közművelődési Egyesület keretében működő együttest külföldön is jól ismerik. Az ünnepségen Deák Endre, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője méltatta a baróti együttes tevékenységét. /Tízéves a Kájoni Consort. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

1998. december 15.

Nov. 21-én Kézdikővár lakosai őseikre emlékeztek a Faluhelyen felszentelt kereszttel. A hagyomány szerint ugyanis a Céklás pataka és Faluhely pataka által közrevett, ma Faluhelynek hívott hely volt valamikor a falu, innen költöztek a jelenlegi faluba, amelyet Peselneknek neveztek 1905-ig, akkor vette fel a falu a Kézdikővár nevet. A régi Faluhelyen állott Háromszék legrégibb, XII. századi temploma. Ezt erősítik meg a régészeti feltárások. /Kakas Zoltán: Keresztszentelés Kézdikőváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1998. december 16.

Végre Erdélyben is kiadták Benedek Elek önéletírását, amelyet 1920-ban írt: Édes anyaföldem /Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1998/. /Mészely József: Egy könyv végre hazatért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

1998. december 16.

Baróton nyolc évtizednyi szünet után újra könyv jelent meg. Antal István vállalkozó nyomdájában készült el az 1997 júliusában napvilágot látott Erdővidék című hetilap. Most pedig kiadta Demeter László huszonnégy éves /a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen római katolikus teológia-történelem szakos hallgatója/ fiatalember munkáját: Erdővidék a szabadságharcban 1848-1849 /erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Barót, 1998/. /Benkő Levente: Vissza a gyökerekhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

1998. december 16.

Képes település- és tájmonográfia jelent meg, Cserey Zoltán-József Álmos Tusnádfürdő - Szent Anna tó /Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy sorozat/ című munkája háromnyelvű /magyar-román-angol/. József Álmos 158 képeslapot illesztett a könyvbe. /Sylvester Lajos. Képes monográfia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

1998. december 18.

Megjelent a Sepsiszentgyörgyön élő Sepsiszéki Nagy Balázs négykötetesre tervezett sorozatának első kötete: Székelyföld falvai a huszadik század végén I. Háromszék /Nap Kiadó, Budapest, 1998/. A szerző tanulmányait Magyarországon végezte, néprajzkutatóként gyalog és kerékpárral bejárta Háromszék 125 falvát, ennek eredménye a most napvilágot látott munka. /Nádudvari György: Isten hozott, Balázs! = Brassói Lapok (Brassó), dec. 18./

1998. december 29.

Megjelent az Evangélikus Harangszó (Kolozsvár) decemberi száma, a romániai zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház gyülekezeti lapja, melyet időszakos kiadványként adott ki a kolozsvári evangélikus püspökség. /Hitvilág rovat, Evangélikus Harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

1998. december 30.

A hetvenéves Incze László /sz. Barót, 1928. dec. 14./ a kézdivásárhelyi múzeum alapítója, vezető muzeológusa 1953-ban költözött Kézdivásárhelyre. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végezte a filozófia-történelem szakot, iskolai tanár volt, majd 1970 szeptemberében kinevezték két emlékkiállítás, az 1969 júniusában megnyílt 1848-as, illetve a céhes emlékeket tartalmazó kiállítás vezetőjének. Ekkor kezdte el a helytörténeti múzeum szervezését. A lakosság önként ajánlotta fel a létesítendő múzeumnak a régi céhek és ipartársulatok emléktárgyait. A nemrég megjelent Emlékkönyvben erről Incze László beszámolt. A múzeum nem jöhetett volna létre Sylvester Lajos akkori megyei művelődési elnök, Király Károly megyei tanácselnök és a helybeli polgármesterek, Márton Albert és Makó Árpád segítsége nélkül. /Iochom István: Kézdivásárhelyi múzeumalapító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

1991. december 6.

A Kézdivásárhelyen az Agache-üggyel kapcsolatos letartóztatások ellen közös nyilatkozatban tiltakozott Kézdivásárhely polgármesteri hivatala, a Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Polgári Szövetség fiókszervezete, az RMDSZ és a MADISZ helyi szervezete. "Ez a megtorló intézkedés ellentmond a Nemzeti Megmentési Front amnesztia-határozatának és a nemzetközi jog előírásainak. 1989. december 22-én a népharag országszerte az elnyomó szervek addig rendkívül durván viselkedő képviselői ellen fordult. Ezt máshol mindenütt elismerték a forradalom természetes megnyilvánulásának, nálunk pedig bűnügyi eljárást indítanak ezeknek a Ceausescu-bizalmiaknak az érdekében és a forradalmat végrehajtó tömeg egyes tagjai ellen." /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./ Letartóztatások: nov. 26-i jegyzet.

1991. december 7.

Horn Gyula bukaresti sajtóértekezletén kifejtette: "Mindenkivel sikerült találkoznunk, akivel a magyar-román viszonnyal, a nemzetközi helyzettel kapcsolatban fontos eszmecserét folytathattunk" Megnyugtató volt, hogy a tárgyaló felek többsége "nem vitatta azt, hogy nekünk jogunk van az itt élő magyarság kérdéseivel foglalkozni." Ez nem jelent beavatkozást. "Ugyanakkor vannak egyes politikusok itt, Romániában, akikben még élnek a régi fenntartások és görcsök. Időnként hisztérikus megnyilatkozások hangzanak el" Horn megállapította, hogy az ún. Hargita-Kovászna jelentés "kárt okoz az itteni magyarság, a Magyar Köztársaság és Románia kapcsolataiban." /"Európa normái és követelményei?" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./

1991. december 7.

Nov. 26-án letartóztatták Kézdivásárhelyen Héjja Dezsőt, majd nov. 29-én Filip Orban Danielát. Héjja Dezső huga, Könczey Emilia mondta el, hogyan történt a letartóztatás. Héjja Dezső idézést kapott, hogy jelenjen meg a rendőrségen. Ennek eleget tett, majd üzentek a feleségének, hogy vigyen be a férjének váltó fehérneműt. A feleség és Héjja Dezső huga bement a rendőrségre, akkor tudták meg, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. Fényképeket mutogattak nekik, hogy kit ismernek fel. A rendőrségen közölték velük, a hozzátartozókkal, hogy segíteniük kell a többi személy azonosításában. Ha nem kerülnek elő a bűntársak, akkor Héjja Dezső 15-20 évet is kaphat, de ha segítenek, akkor másfél évre csökkenhet a büntetése. A rendőrségen közölték velük, ne mondják el senkinek, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. /Iochom István: Az Agache-ügy fejleményei. Egy letartóztatás története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./

1991. december 7.

Az erdélyi magyar egyházak, az irodalmi, művészeti és politikai személyiségek támogatásával, köztük van Tőkés László püspök, Sütő András író, Kányádi Sándor költő, valamint Király Károly, Szőcs Géza, Kozsokár Gábor, Markó Béla és Kolumbán Gábor képviselők, egy szervezőcsoport létrehozta a Páter Hitelbankot, amely szerteágazó hálózattal fog rendelkezni Erdély területén. Ez a bank segít majd az erdélyi mezőgazdaság, kisipar, kereskedelem és más tevékenység fellendítésében. /Czikó Árpád közgazdász: Végre lesz saját bankunk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./

1991. december 7.

Az egész romániai magyar sajtót a megsemmisülés réme fenyegeti, lap főszerkesztője, Magyari Lajos költő. A Háromszéket olvasói hűsége, a mintegy huszonötezres példányszám eddig megőrizte. Most viszont az újabb papíráremelés /a valamikori kilogrammonkénti hat lej helyett jelenleg százhúsz lej/, az energiaárak emelése, a szolgáltatások díjainak növelése nehéz helyzetet teremtett. Kénytelenek a lap árát emelni. /Magyari Lajos: Lapunk sorsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./


lapozás: 1-30 ... 1051-1080 | 1081-1110 | 1111-1140 ... 2161-2176




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék