udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2176
találat
lapozás: 1-30 ... 1261-1290 | 1291-1320 | 1321-1350 ... 2161-2176
Helymutató:
Háromszék
2003. június 25.
A magyar parlament 195:173 szavazattöbbséggel elfogadta a kedvezménytörvény módosítását. Megállapítható, hogy az ellenvetéseket, a szlovákiai reagálásokat kivéve a jelenlegi magyar kormányzat túlméretezte, és a szomszédok műfelháborodásához maga szállította a muníciót. A magyar kormányzat bizonyos személyei többet koslattak Európán keresztül-kasul azért, hogy a törvény a jó szomszédság számára legyen kedvező, mintsem az elszakított nemzetrészek tagjai részére, szögezte le Sylvester Lajos. A saját népének maradék patriotizmusát nacionalizmussá alacsonyító politikai kurzus a két vesztett világháborúból örökölt ,,bűnös nemzet" magyarságra alkalmazását éltette tovább egy kimondottan nacionalista nemzetállami hóbortoknak hódoló környezetben. A magyarság önképének módszeres eltorzítása országos méreteket öltött, és ennek kitalálói és fenntartói az olyasmiktől sem riadtak vissza, miszerint a kedvezménytörvény Magyarországot veszélyeztető egyik következménye az lesz, hogy 22 millió ,,,román" munkavállaló árasztja el az országot. Valakik felelősek azért is, hogy a határon kívüli magyarsággal szemben negatív érzelmeket sugalltak, a munkahelyi konkurencia érzetét keltették. A ,,22 millió román" magyarországi beözönléséhez hasonló nemzeti egységet romboló kalkulus eredménye Kovács László külügyminiszteri számításának szüleménye is, ami szerint a határokon túli magyarság 98 százaléka támogatja a kedvezménytörvény kormány által előterjesztett és megszavaztatott változatát. Valójában a romániai magyar történelmi egyházak vezetői néhány napja írásban tiltakoztak híveik nevében a kedvezménytörvény javasolt formában történő elfogadása ellen. Az elfogadott törvény magyarságra nézvést legsúlyosabb elvi öncsonkítása ,,az egységes magyar nemzethez tartozás" formula törlése, és ehelyett a ,,magyar kulturális örökséghez való kötődés" beiktatása. /Sylvester Lajos: Nemzet helyett kultúrához kötöttek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./2003. július 5.
Ion Iliescu elnök júl. 3-án érkezett hivatalos moszkvai látogatásra. Júl. 4-én találkozott vendéglátójával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Iliescu az orosz fővárosban - egykori egyetemi tanulmányainak színhelyén - aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek megszövegezése hét éven keresztül húzódott, történelmi viták miatt. A román fél ragaszkodott ahhoz, hogy a dokumentumba kerüljön bele a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése, amelynek következtében Besszarábia - a mai Moldova - 1940-ben a Szovjetunióhoz került. Ezenkívül Bukarest el akarta érni a román királyi család által 1916-17-ben az Osztrák-Magyar Monarchiától és Németországtól elszenvedett vereséggel összefüggésben Szentpétervárra menekített aranykincs visszaadását, amire a bolsevik fordulat után az új vezetés tette rá a kezét. A megállapodás értelmében ez a kérdés kikerült az alapszerződésből, de a két ország egyeztetni fog a megoldásról. A román-orosz politikai kapcsolatokban a legfőbb vitás kérdés ma is Moldova: Moszkva és Bukarest az elmúlt évtizedben rendszeresen vádolta egymást a posztszovjet állam belügyeibe való beavatkozással azzal kapcsolatban, hogy az ottani orosz ajkú és a román lakosság között súlyos feszültségek alakultak ki, amelyek az 1990-es évek elején fegyveres konfliktusba torkolltak. Az orosz-román üzleti fórumon részt vevő Iliescu a két ország gazdasági kapcsolatainak dinamizálását sürgette, hangsúlyozva, hogy az oroszországi román kivitel mindössze az albániai export szintjét éri el: az energiahordozókból álló közel 1 milliárd 300 millió dollár értékű román importot mindössze 40 millió dolláros export ellensúlyozta tavaly. (Az oroszországi magyar export ennek több mint tízszerese.) Iliescu megfogalmazása szerint nem kár a hidegháborúban létrejött KGST-ért, de hiba volt teljes mértékben lebontani a volt szocialista országok gazdasági integrációját. /Ion Iliescu államfő Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Júl. 4-én barátsági és együttműködési szerződést írt alá Moszkvában Vlagyimir Putyin és Ion Iliescu elnök. A megállapodás megszövegezéséhez tíz év kellett, döntően a két ország történelmi múltba visszanyúló viszályai miatt. Az alapszerződés legvitatottabb kérdése a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése volt, amelyből nem volt hajlandó engedni a román fél. A vitát végül kompromisszummal oldották meg: az alapszerződés a paktum mellett elítéli Románia II. világháborús szerepét is a hitleri Németország mellett. A román királyi család aranykincsének kérdése nem szerepel az alapszerződésben, de a két fél tárgyalni fog a megoldásról. /Aláírták a román-orosz alapszerződést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./2003. július 5.
Folytatódik a politikai háború a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban: az Albert Álmos polgármester által tett ,,feljelentés" ellen foglalt állást a tegnapi tanácsülésen a Magyar Polgári Frakció (MPF) kilenc tagja. Nyilatkozatukban többek között ez áll: ,,Tiltakozunk Albert Álmos polgármester eljárása ellen: magyar városvezetőként a magyar tanácstagot, Tulit Attila frakcióvezetőt jelentette fel a prefektusnál. A feljelentés egyébként - amely semmiképpen sem hivatali kötelesség - a törvényesség rosszhiszemű értelmezése, illetve csupán a törvényre hivatkozó ürügy." ,,Úgy értékeljük, hogy a támadás nem egy személyt, hanem azt a frakciót is érte, amely nyíltan felvállalja a székelyföldi autonómia létrehozását. A polgármester, aki egyben az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke is, elvtelen támadásával kárt okozott a város magyarságának. Eljárását politikai leszámolási kísérletnek minősítjük. A Magyar Polgári Frakció kiáll Tulit Attila mellett, s őt támogatásáról biztosítja." A tanácsülésen Albert Álmos polgármester elmondta, a ,,feljelentésről" a sajtóból értesült, ő csupán a város jegyzőjének juttatta el annak a két szerződésnek a másolatát, amelyek az önkormányzat és a Tulit Attila képviselő édesapja által vezetett Consic cég között fennállnak, arra kérve a jegyzőt, ellenőrizze, hogy ebben az esetben összeférhetetlenségről van-e szó. Kulcsár Tünde jegyző a maga során a prefektúra tudomására hozta az esetet, ,,feljelentés" tehát nem történt. Albert Álmos szerint ,,az ügy annál inkább érdekes, mert a Consic most kérte az egyik szerződés felbontását". A polgármester azt is szóvá tette, hogy bár személy szerint nem ért egyet az összeférhetetlenségi törvényben foglaltakkal, neki felelőssége a jogszabályok alkalmazása. /(vop): Nem történt feljelentés (Polgármester kontra képviselő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./2003. július 7.
A lapok szerint mintegy háromszázezren voltak kíváncsiak júl. 5-én az István, a király rockopera erdélyi ősbemutatójára, Csíksomlyón. Ameddig a szem ellátott, hatalmas embertömeg töltötte be a két Somlyó hegy közötti nyerget. Az Ezer Székely Leány elnevezésű rendezvénysorozat utolsó mozzanataként a rockopera az ország minden részéből odavonzotta a magyarokat. Könnyű volt megállapítani, hogy az elszáguldó gépkocsik és buszok közül melyik tart a rendezvényre: a kolozsvári busz hátsó ablakába kitűzött, szentkoronás magyar zászló láttán heves dudálással, integetéssel fejezték ki tetszésüket a Maros, Hargita, Kovászna, Bihar megyei és magyarországi rendszámú járművek utasai. Az eredeti szereposztásból hárman voltak jelen: Vikidál Gyula Koppány szerepében, Istvánt Varga Miklós alakította, az öreg regöst pedig Bródy János. A tömeg együtt énekelte a jól ismert dalokat, bizonyos részeknél kigyúltak a gyertyák, és természetesen rengeteg magyar zászlót is lengetett a szél a domboldalon. István királlyá koronázását tűzijáték kísérte, majd színészek és közönség együtt énekelték a Himnuszt, de ezzel még nem szakadt vége az ünneplésnek. Hatalmas tapsot kaptak a színészek, a szintén jelen lévő szerzők, Szörényi Levente és Bródy János, a rendező-koreográfus Novák Ferenc, valamint a Honvéd táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből összeállított tánccsoport. A legfelemelőbb pillanat a legvégére maradt: Vikidál Gyula és Varga Miklós együtt kezdték énekelni a Székely Himnuszt, ehhez csatlakozott a közönség is. Az előadás végeztével az emberek elfogódottan, s lökdösődés nélkül, egymást segítve ereszkedtek alá a sötét és meredek domboldalról. Nem mindennapi esemény részese lehetett Csíksomlyón félmillió magyar. /Sándor Boglárka Ágnes: "Felkelt a Napunk, István a mi urunk". Húsz év után ősbemutató Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2003. július 7.
Lovasfelvonulással kezdődött júl. 5-én az Ezer Székely Leány Napja. Csíkszeredán a Vár térről indultak a résztvevő hagyományőrző csoportok, a lovas, szekeres menethez csatlakozott a Mádl Dalma hintója. A Magyar Köztársaság elnökének felesége vállalta az idei rendezvény védnökségét. A csíksomlyói Hármashalom oltárszínpadon szentmisét celebrált Tamás József segédpüspök, majd a hagyományőrző együttesek mutatták be műsorukat. Szentmise után ünnepi beszédet mondott Mádl Dalma fővédnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. A szünetekben íjászbemutatót, lovasbemutatót, lóversenyt szerveztek. A nap eseményeit az István, a király rockopera bemutatója zárta. Az eseményen mintegy 350 ezer néző vett részt. A műsort a Honvéd, a Háromszék és a Hargita nemzeti együttesek előadása, majd az ezer székely leány tánca zárta. /Sarány István: Ezer Székely Leány Napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./2003. július 8.
Hibás tesztlapokkal és rossz fordításokkal nehezítették idén az érettségi vizsgát.A tárca kivizsgálást ígért. Az oktatási szakszervezet szerint a soha nem tapasztalt fejetlenséggel és kétértelműségek sorozatával jellemezhető érettségi vizsgáért az oktatási minisztériumot terheli a felelősség. Ebben az évben vezették be a tesztrendszert a román, illetve magyar nyelv és irodalmat, valamint az egyetemes irodalmat kivéve, rengeteg bonyodalmat okozott mind a tesztlapok helyessége, mind a magyar fordítás, mind pedig a különböző vizsgákon elbukók további szereplése. Idén első ízben nem jeggyel, hanem sikeres/sikertelen minősítéssel osztályozták a szóbelit. A tárcavezető előzetes bejelentése dacára nem mindenütt engedélyezték, hogy az első elrontott teszt után az érintettek folytathassák az érettségit. A tiltakozások nyomán Bukarestben és Bihar megyében a minisztérium 189 diáknak engedélyezte az elrontott vizsga megismétlését, de Brassó és Vrancea megyében - miután a kérésüket elutasították - diákok százai tüntettek. Máramarosszigeten a Leövey Klára Gimnázium első végzős nemzedékének fele vizsgázott sikeresen, miután a 20 magyar diákból 9-en elbuktak. A sikeres 11 diák öröme sem volt felhőtlen, ugyanis közülük csak kettőnek sikerült hetesnél magasabb átlaggal zárni. A háromszéki végzősök idén gyengébben szerepeltek, mint tavaly. Botos Erika, a megyei vizsgabizottság titkára elmondta: 1651 tanuló iratkozott be, 1623 jelentkezett vizsgára, 1289-en vizsgáztak sikeresen. A tavalyi 82 százalékkal és az egy évvel azelőtti 88 százalékkal szemben most 79,43 százalékos a sikerességi arány. Csíkszeredában egyes tételek helytelen magyar fordítása okozott nagy gondot. A tesztlapon szereplő érthetetlen fordítások, illetve megfogalmazások közé tartoztak: "egy 30 cégből álló ipari ág, amelyekből egyiknek sem van több mint 4 piac százaléka", "behatásolyák", "munka kérés a képesek részéről", a profitrátából "profit láb" lett stb. A pedagógus szerint lehetetlen volt minden elírást helyesbíteni, "egész osztályok" buktak el közgazdaságtanból. Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a csapnivaló fordításért Bukarest a felelős. Kolozs megyében a maturandusok 67,7 százaléka vizsgázott sikeresen. Tavaly 8 százalékkal magasabb volt ez az arány. /A diákokkal együtt a rendszer is bukott az érettségin. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./2003. július 9.
Hosszú idő kell még, hogy a levéltári tevékenységet (újra)szabályozó törvénytervezet elfogadják. Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő sikerként emelte ki, hogy hosszú hetek munkája nyomán két kollégájával és szakértők konzultálásával végleges formába öntötték a tervezetet. A törvénytervezet alapmotívuma a közlevéltár-hálózat megteremtése, olyan szabályozás létrehozása, mely a dokumentumok védelmét biztosítva, a hozzáférhetőséget, a kutatást és feltárást segíti. A jelenlegi szabályozások az "okmányvédelmet" tekintik elsődlegesnek, nehézkessé téve az okmányok tanulmányozását. Lényeges változást jelentene a megyei levéltárak szerkezeti felépítése, amelyek a megyei önkormányzatok felügyeletébe kerülnének. Feltételeket teremtenek az egyházi, egyetemi avagy magán-levéltárak hatékony működtetésére is. Az RMDSZ három parlamenti képviselője készítette el a törvénytervezetet. /Flóra Gábor: Hozzáférhető - közjót szolgáló - levéltárakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./2003. július 11.
Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2003. július 14.
Úgy lépked Európa felé a kormányzó Szociáldemokrata Párt, hogy menet közben kommunista és fasisztoid pártokat - a Szocialista Munka Pártját és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártját - fogad soraiba, egyikük-másikuk vezetőjét alelnökévé is megválasztja. Igaz, a párt már amúgy is enyhén szólva heterogén volt, Paunescu, Neacsu, Roibu, Pruteanu jelenléte eleve sugallta, bárkit bevesznek maguk közé, aki gyors megalkuvásra, elvei feladására és Nastase vagy Iliescu feltétlen szolgálatára kész. S ebben a pártban elképesztő átváltozásokon mentek át emberek, Hrebenciuc például, aki korábban főként korrupciós ügyleteitől híresült el, européer tárgyalópartnerré változott, Cozmanca, aki már Ceausescu alatt fő-fő KISZ-aktivistaként szolgált, ebben a pártban meglelte helyét, meglehetősen durva hangon instruálta főnöke árnyékából a hanyag megyei vezetőket. Az Európai Unió nem reagált a szélsőségesekkel paktáló román kormánypártra, Günther Verheugen hetente biztosítja Bukarestet, hogy a 2007-es tagság biztos, csak már iparkodjanak egy kicsit a gazdasági reformok terén is. Az RMDSZ ezzel a társasággal működik együtt, holott nem egy közülük egy kanál vízbe fojtana valamennyiünket, állapította meg Simó Erzsébet. /Simó Erzsébet : Máról holnapra: Együtt a fasisztákkal és a kommunistákkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./2003. július 23.
Kézdivásárhely önkormányzata, az RMDSZ helyi szervezete és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete kezdeményezésére a Kossuth és az Ady utca kereszteződésénél júl. 22-én ezerötszáz fős ünneplő tömeg jelenlétében avatták fel Vetró András bronzba öntött Kossuth-mellszobrát. Ezzel a város polgárainak több mint százéves álma teljesült.Ünnepi beszédet Török Sándor polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség politikusa mondott. A szobrot Deutsch Tamás és Tamás Sándor leplezte le, majd Bodó Imre kézdiorbaiszéki római katolikus főesperes és Szőcs László kézdiorbaiszéki református esperes megáldotta és megszentelte. A magyar és a székely himnusz eléneklése után közéleti személyiségek megkoszorúzták a szobrot. /Iochom István: Kossuth szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./2003. július 23.
A nemrég Illyefalván tartott nyelvi szemináriumon a kárpát-medencei nyelvi műhelyek képviselői egyetértettek dr. Péntek János egyetemi tanár, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai igazgatója kijelentésével, miszerint a határon túli régiókban válságban van a magyar nyelvű oktatás. Az erdélyi, szlovéniai, felvidéki és vajdasági nyelvi irodák munkatársai ezért határoztak arról, hogy Péntek professzor tanulmányterve alapján egységes kutatómunkát végeznek a magyar oktatás állapotának tényszerű rögzítése céljából. Péntek János nyelvészprofesszor kifejtette: a magyar nyelvű oktatást a romániai oktatás alrendszereként kell tekinteni. Van egy belső működési válság, ami nagyon jól érzékelhető abban, ahogy nem tud ez az alrendszer összekapcsolódni az egész román oktatással olyan értelemben, hogy nincsenek meg a rendszernek azok az elemei, amelyek például érettségi tételek, mérés, tanterv- és tankönyvügyek tekintetében ezt működőképessé, egyértelművé tennék. A működésnek a válsága azt is jelenti, hogy maga az intézményrendszer működésképtelensége hozza hátrányos helyzetbe a magyar gyermekeket. Az idei érettségi vizsgák világosan bizonyítják ezt. Vannak ugyan külön oktatásmódszertani központok, van Bolyai Nyári Akadémia, van pedagógus-továbbképzés, de ami kulcskérdés, ami bekapcsolna a román oktatási rendszerbe, az nem működik. Minőségi válság is van a romániai magyar oktatásban. A vizsgálatsorozat célja, hogy a magyar oktatás gyenge pontjainak kimutatása. A tanulmányterv készítésével párhuzamosan cselekvési stratégián kell gondolkodni. /Fekete Réka: Beszélgetés dr. Péntek János egyetemi tanárral. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./2003. július 24.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői júl. 23-án országos premierként választási együttműködési megállapodást írtak alá. Az egyezményben a Bihar megyei SZDP és RMDSZ elkötelezték magukat, hogy a választási kampány idején nem támadják egymást, és a legnagyobb eséllyel rendelkező jelöltet támogatják. ,,Nem állítunk jelölteket azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya mondjuk 70 százalék, támogatni fogjuk az RMDSZ jelöltjeit" - nyilatkozta Florin Serac, a Bihar megyei SZDP elnöke. A Bihar megyei SZDP képviselői azt is megígérték, hogy támogatni fogják magyar szakértői posztok létrehozását a rendőrség, a levéltár, valamint más intézmények keretében. /SZDP-RMDSZ megállapodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./2003. július 28.
Trianon óta az első Árpád-szobrot avatták fel júl. 26-án a felső-háromszéki Altorja községben. A két és fél méter magas műkő szobrot a marosvásárhelyi Miholcsa József szobrászművész készítette az Apor Péter Művelődési Egyesület megbízásából. A szoborállítás terve az egyesület elnökétől, Bokor Béla alpolgármestertől származik, aki erre az alkalomra jeles közéleti és egyházi személyiségeket hívott meg. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Jeszenszky Géza volt amerikai nagykövet, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a nemrég alakult Magyar Polgári Szövetség elnöke. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nem tudott részt venni az ünnepségen, helyette dr. Zétényi Zsolt és Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagjai jöttek el. Az ünnepségen több száz helybeli és felső-háromszéki vett részt az altorjai katolikus templom mellett, a jelenlevőket Bokor Béla üdvözölte. A szobrot az Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza és Tőkés László püspök leplezte le, ezután Jeszenszky mondott ünnepi beszédet, majd Tőkés László püspök szólt az egybegyűltekhez. Szász Jenő polgármester beszéde után az MVSZ elnökségi tagjai Rákóczi-emlékzászlót nyújtottak át Bokor Bélának. A közel háromórás ünnepség koszorúzással és a székely himnusz eléneklésével ért véget. /Bartos Lóránt: Trianon óta az első. Felavatták az Árpád-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./ Alig pár nappal a kézdivásárhelyi Kossuth-szobor avatása után júl. 26-án Altorján gyűlt össze több száz fős tömeg együtt ünnepelni Erdély egyetlen Árpád-szobrának a felállítását. Luka Medárd torjai kisiskolás a Honfoglalás című film betétdalát adta elő. A szobor jobb és bal oldalán hét székely ruhás lovas jelent meg, majd a himnusz hangjai mellett felvonták a piros-fehér-zöld zászlót, az összmagyarság szimbólumát. Köszönetet mondtak Miholcsa József szobrászművésznek, akinek negyedik műalkotását avatták fel Torján. Bokor Béla elnök, az RMDSZ torjai szervezetének alelnöke kemény hangnemben ítélte el - szavait idézve - ,,a Markó-bandát, akik hitelüket veszítették, és megfosztották tiszteletbeli elnöki tisztségétől Temesvár hősét". Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa Bokor Béla felkérésére verset írt a szoborállító torjaiaknak. Az Árpád című verset maga a költő olvasta fel.. Tőkés László püspök hangsúlyozta: ,,Nagy jelentősége van annak, hogy Trianon óta az első Árpád-szobrot avatjuk fel itt, Altorján. Illesse elismerés ezért a szoborállítókat. Jó helyen áll ez a szobor, hiszen valamikor nem messze, Brassóban a Cenk tetején állott a millenniumi emlékmű, az Árpád-szobor." Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Mozgalom elnöke szólt hangsúlyozta, hogy a megmaradás egyetlen biztosítéka a kulturális autonómia az erdélyi magyarság részére, valamint a területi autonómia a Székelyföldnek. A szoboravatás a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. /Iochom István: Árpád-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./2003. július 30.
A Polgári Szövetség felkérte Ion Iliescu államelnököt, hogy vonja vissza a kitüntetést, melyet nemrég adott Adrian Paunescunak, mert Ceausescu diktatúrájának legodaadóbb költője és kiszolgálója méltatlan e magas érdemrendhez, a szövetség ugyanakkor tiltakozik Miron Cozma közkegyelemben való részesítése ellen is, adta hírül a Romania libera. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./2003. július 31.
Magyarországon és a romániai magyarság körében azok nyerik meg a következő parlamenti választásokat, akik a kettős állampolgárság intézményének a határokon túli magyarság egészére történő kiterjesztését szorgalmazzák, írta Sylvester Lajos. A jelenleg regnáló magyar kormányzat a kettős állampolgárság megszerzésének első lépéseire is brutális elutasítással reagál. Tóth Tamás külügyi szóvivő a vajdaságiak aláírásgyűjtő kezdeményezését státusához méltatlan brutalitással és egy szóvivő esetében elfogadhatatlan ,,euronyelven" utasította el, mondván, a kettős állampolgárság "problémákat generálhatna, márpedig a magyar külpolitika a régió stabilitásának, nem pedig a problémák generálásának irányában megy." Továbbá: ,,Amennyiben a szülőföldön maradnak, és az anyaországgal való kapcsolattartás problémamentessé válik, akkor a kettős állampolgárság kérdése kiküszöbölődik." Sylvester kifejtette: a kettős állampolgárság státusa éppen arra lenne biztosíték, hogy az ezt igénylő a szülőhelyén is megmaradhasson magyarnak, az uniós feltételek között gazdaságilag is gyarapodhasson. Szabadon mozoghasson, munkát vállalhasson, tanulhasson, akárcsak ősei kerek ezer esztendőn át. /Sylvester Lajos: Problémagenerálók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./2003. július 31.
Újabb törvénytelenség nyilvánosságra hozását kéri százhat kollégája nevében Bedőházi Emese óvónő, aki a júl. 17-i magyar nyelv és irodalom vizsga érvénytelenítéséért, a történtek minisztérium általi jóvátételéért folytat harcot. Elfogadhatatlannak tartja, hogy az oktatási minisztérium visszautasította a megyei tanfelügyelőségnek az összes vizsgázó óvónő nevében megfogalmazott óvását a hibás javítóráccsal kapcsolatban, így többen az értékelésnél pontszámot veszítettek, ami miatt címzetes katedrára nem jelentkezhetnek, csupán egy évre szóló helyettesítő állásért maradnak versenyben. Az idén először alkalmazott rácsteszt bevezetése, a tételek késői sokszorosítása, a kérdések és válaszok csupán részleges, néhol pedig egyáltalán el nem végzett magyar nyelvű fordítása miatti országos botrányok után kiderül, hogy a magyar óvónőknek olyan válaszok közül kellett kiválasztaniuk a helyeset, melyek nem egyértelműek, olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, amelyekre attól függően, hogy milyen tankönyvből készültek, különböző megoldásokat kaphattak. Míg a megyei tanfelügyelőség kétszer is jelezte az oktatási minisztérium országos értékelőbizottságának, hogy a javítórács hibás, a minisztérium kisebbségi főosztályának tanácsosa azzal intézi el az ügyet, hogy mindez a rácsteszt alapvető hibájából ered, arról ők nem tehetnek, hogy a tankönyvek nem jutnak el hozzájuk, csupán a programokat ismerik.Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, az első fellebbezésre elutasító választ kaptak, a minisztérium azt válaszolta, hogy az eredeti rács helyes, aszerint érvényesek a megoldások.Az ügyről a Murvai Olga, Benő Attila és Szilágyi N. Sándor egyetemi tanárokból álló tétel-összeállító bizottság vonatkozó munkáját irányító Gászpor Réka tanácsos elmondta: sajnálja, hogy ennyi embernek kiábrándulást okozott a versenyvizsga, de úgy véli, ez mind a rácsteszt alapvető hibájából ered. Gászpor Réka szerint eredmény végleges, visszavonhatatlan./Fekete Réka: Jogsértés sokadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./2003. augusztus 2.
Regionalizmusok Európában és Romániában címet viselte az Illyefalvi Transsylvania Nyári Szabadegyetem utolsó napjának előadása és vitája. Kolumbán Gábor, Caius Dobrescu, Molnár Gusztáv, Bakk Miklós és Sabin Gherman Smaranda Enache vitavezetése megállapították: Románia területi közigazgatási reformja mára halaszthatatlanná vált, s bár a civil társadalmon, elsősorban a Provincia köré csoportosuló értelmiségieken kívül erre vonatkozó program alig van, az Európai Unió elvárásai, főképp a megpályázható pénzeinek megszerzése okán valószínűnek látszik, hogy épp a kormányon lévő szociáldemokraták fogják ezt véghezvinni. Kolumbán Gábor leszögezte: igen fontos lenne, hogy az autonómiatervek és az etnicitás a jövőben ne kötődjék össze, hogy a kezdeményezések alulról induljanak. A regionalizmustól független fogalom az autonómia, a Székelyföldé is. Bakk Miklós úgy vélte, bár sokat beszélnek, vitáznak mind a regionalizmus, mind az autonómia kérdéséről, nagy a zavar a fejekben. Caius Dobrescu meggyőződése, hogy a regionalizmus kérdését Romániának magának kell kidolgoznia, majd életbe ültetnie. Sabin Gherman a regionalizmus motorjának a belső építkezést tekinti. Molnár Gusztáv a regionalizmust eszköznek tartja a modern román államiság kialakításában, Erdélyben például úgy, hogy a két nép kulturális hagyományaira, nemzettudatára építsenek. A Provincia csoport eddigi munkáját sikertelennek tartja, azt a hisztériát, ami a 2001-ben kiadott memorandumukat követte, nem tudták jó irányba levezetni, dacára annak, hogy pontosan tudják-látják, sem az RMDSZ-nek, sem más politikai pártnak nincs e kérdéskörben kidolgozott stratégiája. A Székelyföldi Fejlesztési Régió tervét tévútnak tekinti, ugyanis politikai decentralizáció nélkül s a román történelmi régiók hasonló kezdeményezéseinek hiányában az véghezvihetetlen. /(s.): A fejlődés tétje a regionalizáció (Illyefalvi Transsylvania Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./2003. augusztus 2.
Erdélyben egymást érik a magyar néptánctáborok. Válaszút, Kommandó, Szászcsávás, Kalotaszentkirály, Magyarlapád csak néhány a sorban. A Fehér megyei Magyarlapádon 1997-ben szerveztek először néptáncfesztivált, a sikeren felbuzdulva a következő évtől a rendezvény egyhetessé nőtte ki magát, hivatalos neve pedig Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor lett. Az aug. 2-i gálaműsorral immár a hatodik zárja kapuit. Idén 75 vendég érkezett a táborba, az oktatókkal, kísérőkkel együtt mintegy 130 személy lakik házaknál, sátrakban. A résztvevők száma évről évre növekszik. Demeter Erika, a Háromszék Néptáncegyüttes ügyelője elmondta, hogy a gyerekeket két csoportra osztották: haladókra és kezdőkre. Mindennap más-más adatközlők érkeztek a táborba, így a résztvevők eredeti forrásból tanulhatták a magyarózdi, becei, sülei stb. magyar és román táncokat. Délelőttönként-délutánonként hangszeroktatás is folyt, a táborban még abszolút kezdő hangszeresekkel is foglalkoznak. Kukoricaháncs fonás, szövés mellett bútorfestést is tanítottak. /"A lapádi viola, ide érzik a szagja..." Véget ért a VI. Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./2003. augusztus 4.
Ezelőtt tíz évvel alakult meg a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjának Fúvószenekara, mely most ünnepelte születésnapját. A nagyszabású rendezvény aug. 1-jén a kantai római katolikus templomban kezdődött. Aug. 3-án a magyarországi Mezőhegyesről és Uzonból érkezett fúvósok és mazsorettek, valamint a helybeliek a Tanulók Klubjának udvarán gyülekeztek, majd felvonultak a város főterén. A rétyi zenekar később érkezett meg Kézdivásárhelyre. A rezesbandériumok a Molnár Józsiás-parkban egymást után léptek fel, magyar indulókat, népdalfeldolgozásokat és könnyűzenei slágereket adva elő. A tízéves születésnap megünneplésén mintegy kétszáz fúvós vett részt - tájékoztatott Gyergyai Barna karnagy. /B. L.: Tízéves a Tanulók Klubjának Fúvószenekara. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./2003. augusztus 4.
A Romániai Magyar Dalosszövetség, a Pro Musica Alapítvány és a Rétyi Kovács András Fúvósegyesület szervezésében másfél száz iskoláskorú és ifjú tanul és gyakorol az idei hagyományos fúvóstáborban. A kéthetes rendezvény programja gazdag, elméleti oktatások folynak, szakképzett brassói, kolozsvári és székelyföldi zenetanárok, filmharmóniai szakemberek adják át tudásukat-tapasztalatukat az ifjaknak. Háromszékről, Hargita és Brassó megyéből, Szatmárból, Máramarosból, a Szilágyságból, Maros megyéből, Kolozsvár környékéről, de még Fehér megyéből is érkeztek táborozók. A megyében működő intézmények és cégek, a határainkon túli magyar szervezetek is besegítettek a nyári rétyi zenei rendezvények anyagi gondjaiba. /(kisgyörgy): Megnyílt a XI Országos Fúvóstábor /Réty/. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./2003. augusztus 5.
A híres dálnoki lipicai ménes úgy került idegenek kezére, hogy fenntartói és éltetői gyakorlatilag szóhoz sem juthattak az erősen ,,irányítottnak" tűnő árverésen. Naponta új és új veszteségeket ér Székelyföld anyagi és szellemi vagyona. Elég utalni Erdély Ede példátlan vagyonszerzésére a háromszéki tájakon, s bár mindenki sejti, hogy a fölvásárlásokhoz szükséges csillagászati összegek gyanús eredetűek, senki nem tisztázta, hogy ki-kik állnak a mértéktelen vagyonszerzés hátterében. A tulajdoncserékből a háromszéki székelységnek semmi java nem származik, ellenkezőleg: egyre kiszolgáltatottabb lesz saját szülőföldjén, ahol új urak parancsolgatnak. Mások teremtenek idegen enklávékat az ezeresztendős településeken, állapította meg Magyari Lajos. Megdöbbentő, hogy Korondon a székely kerámia fellegvárának elöljárói idegenek kezére hagyták jutni azt a fazekasüzemet, mely iparszerűen és ipari mennyiségben gyártja a korondi bokályokat, köcsögöket, kancsókat, fazekakat és nippeket. Az új tulajdonos a kerámiaüzem helyett fafeldolgozót állít, az égetőkemencéket szárítókká alakítván, a régi gépeket ócskavasként értékesítvén. A még nem is működő gyáregység mellé szálláshelyeket és étkezdét építenek, hogy a maga embereit hozza, nyilván románokat. Ez 2003 székelyföldi létvalósága. /Magyari Lajos: Javaink védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./2003. augusztus 5.
Felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben az a tény, hogy a Sepsiszentgyörgy határában, a szépmezői Zoocomp Rt. kezelésében lévő terület csaknem felét állami köztulajdonba rendelték. A korábbi koalíciós kormány idején, RMDSZ-tisztségviselők segédletével végrehajtott manőver gyakorlatilag félezer hektárt újólag államosított, 178 örökhagyó és több egyház nem kaphatta vissza a kommunista diktatúra által elbitorolt termőföldjét. A napokban szivárgott ki, hogy a mezőgazdasági miniszter visszavonta a rendeletet, így megnyílhat az út a termőföld visszaszolgáltatása előtt. Ez a rész Kovászna megye legjobb talajminőséggel rendelkező, kompakt mezőgazdasági területe. A 2000/1-es földtörvény megjelenése előtt néhány nappal egy, a Hivatalos Közlönyben soha nem publikált, de alkalmazott államtitkári rendelet értelmében félezer hektár az állam köztulajdonába került. Ezt Pete István RMDSZ-es államtitkár írta alá. Az ügy Szekeres Attilának, a Háromszék újságírójának tényfeltáró riportja nyomán nyert teljes nyilvánosságot. Ilie Sirbu mezőgazdasági miniszter aláírta az említett rendeletet semmisé nyilvánító jegyzéket, de ezt egyelőre hivatalosan még nem erősítették meg. - Az Utánuk az özönvíz, avagy hogyan játsztak át magyar emberek a román államnak félezer hektár székely földet című, a sepsiszentgyörgyi Háromszékben megjelent riport szerint: "A szövetségi elnök határozata értelmében tavaly decemberben Ezüstfenyő-díjat alapított az RMDSZ, melyet 38 személynek ítéltek oda, akik "kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében". December 21-én Marosvásárhelyen ünnepi külsőségek között Pete István jelenlegi Bihar megyei szenátor is átvehette Markó Bélától a díjat. Tehát pártkitüntetést kapott az az ember, aki egy tollvonással megfosztott jussától mintegy félezer sepsiszentgyörgyit. Esetünkben valóban "kiemelkedő munkát" végzett, ám nem a "szülőföld visszaszerzésében" segédkezett - mint ahogy a szövetségi elnök hangoztatta -, hanem a szülőföld elidegenítésénél." /Csáky D. Tibor: Háromszék. Félezer hektár sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./2003. augusztus 5.
Híre kelt Pusztinán, hogy ezután püspöki utasításra vasárnap délutánonként a helyi plébános a falu templomában magyar misét tart. Iosif Diac, alias Deák József helyi plébános nem népszerűsítette az eseményt. Igaz, olyan szertartás, melyet magyar misének lehet nevezni, nem is volt. Vasárnap az ötórai mise vége felé a plébános kezdett bele egy magyar imába, majd átváltott újra román nyelvre - közölte a valóságot a pusztinai Szent István Egyesület elnöke, Nyisztor Tinca, aki a faluval együtt érdeklődéssel várja, milyen lesz jövő vasárnap a magyar mise. A pusztinaiak hosszú idő óta aláírásokat gyűjtenek a magyar miséért. /Egyetlen magyar ima hangzott el (Magyar mise Pusztinán?). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./2003. augusztus 5.
Fiatalkorában a legionárius mozgalom tagja, a kommunizmus idején pedig szekus besúgó volt Dan Berindei, a Román Akadémia történelemtudományi osztályának vezetője, az ágazati kutatásokat összehangoló csoport vezetője. Berindei mindkét - titkosszolgálati irattárból nyilvánosságra került - bűnét elismerte, és rögtön fejére olvasták a harmadikat is: segédkezet nyújtott a falurombolásban. Erre azt mondta, a Nicolae Iorga Történelmi Intézet megmentéséért tette, olvasható Berindeiről az Evenimentul Zilei c. lapban. /Besúgó akadémikus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./2003. augusztus 6.
Bársony András államtitkár és az általa is képviselt külügyminisztérium mindent el fog követni, hogy a határokon túl élő egykori magyar állampolgárok leszármazottai ,,etnikai alapon" ne nyerhessék el vagy ne kaphassák vissza a megkérdezésük nélkül elvett állampolgárságukat, állapította meg Sylvester Lajos. Bársony András kifejtette, hogy amennyiben Magyarországon el akarnak térni az állampolgárságra vonatkozó szabályozás elveitől, és ,,az etnikai diszkriminációt lehetővé akarják tenni", akkor ezt elsősorban az Európai Unióval kellene megtárgyalni.,,Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen." Tehát a 23 milliós román invázió rémét idézte fel. Bársony azt állította, hogy ,,az Európai Unió rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak". Hozzátette: ,,Meggyőződésem, hogy a mostani kampány a kettős állampolgárság érdekében a helyzet nem ismeretéből, politikai hátsó szándékból fakad." Még a kedvezménytörvény miatt is a Fidesz ellen hangolták a magyar társadalom felét, hát nem ezért huszonhárommillióztak? Bársony Andrásnak tanulmányoznia kellene, hogy Románia miként adja meg a kettős állampolgárságot a Moldovai Köztársaságban élő románoknak. Az ,,érzékeny szomszédság" egy szót sem szólhat, hisz ők már rég gyakorolják, vidéki központokban is osztogatják a címeres igazolványokat. Akkor is ezt tették, amikor Moldáviában törvény tiltotta a kettős állampolgárságot. Az egykori román állampolgárok leszármazottai nemzetiségre való tekintet nélkül megkaphatják a román állampolgárságot. /Sylvester Lajos: Ezt is elszabják? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./2003. augusztus 6.
A Gyergyócsomafalván egy hónappal ezelőtt megalakult Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT) aug. 5-én Sepsiszentgyörgyön tartotta soros ülését, amelynek határozatairól közleményt adott ki. Eszerint október folyamán települési, majd széki tanácsok alakulnak, az itt megválasztott küldöttek alkotják majd azt a Székely Nemzeti Tanácsot, amely a Székelyföld területi autonómiáját szavatoló jogi eszközök kidolgozására és érvényesítésére hivatott. A Tulit Attila soros ügyvivő és dr. Csapó I. József szóvivő által aláírt dokumentum szerint az ülésen a testület tagjai a Székely Nemzeti Tanács megalakításának ütemtervét fogadták el. Eszerint legelső lépésben okt. 12-én a székelyföldi településeken a közvetlen demokrácia gyakorlásával közgyűléseken hozzák létre a Települések Székely Tanácsait, illetve széki küldötteket választanak. A nyolc Széki Székely Tanács (Kézdi, Orbai, Sepsi, Maros, Csík, Gyergyó, Udvarhely és Bardoc-Miklósvár szék) megalakítására egy héttel később kerül sor, ennek során a Székely Nemzeti Tanács küldötteit is megválasztják - áll a dokumentumban. Utóbbi testület okt. 26-án alakul meg. A statútum munkadokumentumaként a testület a dr. Csapó I. József által kidolgozott, hasonló nevű statútumtervezetet nevezte meg./(dánél): Az autonómia megteremtéséért (Székely Nemzeti Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./2003. augusztus 9.
Magyari Lajos két Erdélyről szóló könyvet ismertetett. Valóságos irodalomtörténetet írt Bogdán László nemrégiben megjelent könyvében (Oldás és kötés, Felső-magyarországi Kiadó, Szépírás Kiadó, 2003), az erdélyi irodalom hetvenes-nyolcvanas éveinek történetét, s egy kicsit még a kilencvenes évekét is, hiszen csupán akkor láthattak napvilágot a kötetbe válogatott írások. Bogdán csak az eltávozottak egy részét veszi számba e kötetben (az írások ősváltozatai jobbára A Hét című hetilap kilencvenes években kiadott számaiban jelentek meg), de ez a leltár - még hiányosan is! - felér egy szellemi exodus történelmi körképével. Az erdélyi magyar szellemiség a hetvenes és nyolcvanas években nagy veszteségeket szenvedett: csaknem minden második értelmiségi távozott Ceausescu Romániájából: orvosok, jogászok, mérnökök, tanárok, színészek, képzőművészek és írók. Annak idején Kántor Lajos félszáz eltávozott írót számolt össze, ő csak a szépírókat lajstromozta, az újságírók, szerkesztők, szakírók hiányoztak listájáról. Bogdán László tizenhat írót ,,idéz meg" könyvében úgy, hogy vagy megszólaltatja őket, vagy szellemüket - esetleg már csak emléküket! - hívja tetemre e nagy erdélyi spirituális temetésen. A ,,tizenhatok" - Csiki László, Szőcs Géza, Vári Attila, Bodor Ádám, Ágoston Vilmos, Páskándi Géza, Bodor Pál, Deák Tamás, Mátyás B. Ferenc, Molnár H. Vilmos, Panek Zoltán, Kőrössi P. József, Hervay Gizella, Cselényi Béla, Szávai Géza és Kenéz Ferenc - önmagukban is kitennének egy kisebb, de nem elhanyagolható irodalmat, és komoly nevek hiányoznak e névsorból, Kocsis Istváné, Beke Györgyé, Beke Mihályé, Bartos Ferencé, Bréda Ferencé. Tény, hogy ezt a példátlan öncsonkítást soha nem fogja kiheverni az erdélyi magyar irodalom, mert ,,nagy visszatérők" nincsenek (még Szőcs Géza példája sem eklatáns), a kérdés az, hogy mennyire maradtak, maradnak erdélyi magyar írók a Magyarországra (esetleg távolabbra - Veress Zoltán...) áttelepedettek. Horváth Arany könyve /A csillagok nem álmodnak, Romániai Magyar Közgazdászok Társasága, Kolozsvár, 2002/ a mai erdélyi valóságot vallatja, járja a vidéket Kolozsvártól Kézdivásárhelyig, Szászmedgyestől Csíksomlyón, Marosvécsen, Csernátonon át ki egészen a legárvább magyarok, a csángók földjéig. Horváth Arany a teremtő, a bátor embert keresi, aki szembeszáll körülményei ellehetetlenülésével is, s teremteni próbál a már-már rommá vált örökség alapjain. Mint az a magyarigeni lelkipásztor, ki úgy vállalt egy eklézsiát, hogy tudta, négy református híve maradt, s kívülük esetleg még tucatnyi katolikushoz szólhat anyanyelvünkön. /Magyari Lajos: Két könyv Erdélyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./2003. augusztus 14.
Az Agricultura Romaniei hetilap cikkírója a háromszéki román közösséget ért sérelemnek tekinti a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás területének visszaszolgáltatását. Török Sándor polgármester cáfolta a szaklapban megjelenteket, és kifejtette, a jogos tulajdonukat követelő gazdák minden bizonnyal hatékonyabban kísérletezhetnek majd az érintett földterületen.A cikk szó szerint idézte Horia Grama Kovászna megyei prefektus Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszternek írt levelét. A prefektus levelében kifejtette, hogy miért nem ért egyet az állomás területének 227 hektárra való csökkentésével. A kézdivásárhelyi kísérleti állomás Ceausescu rendeletével alakult meg. A földeket az akkori termelőszövetkezetektől verbuválták össze.Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere meglepődve olvasta az újságcikket: "Az utolsó talpalatnyi földdel kapcsolatosan megjegyezném, hogy ez a terület az utolsó rögig a háromszéki gazdák telekkönyvezett tulajdona, amit a román állam teljesen jogtalanul vett el, és amelyet a kilencvenes évek elején, valamint a 2000-ben megjelent törvények alapján próbál valamilyen formában visszaszolgáltatni. A cikkből számomra kiderül, hogy az írója szerint a földtörvény csak a Romániában élő románokra vonatkozik, a magyarokra nem. Mi nem kérünk egyebet, csak azt, amit a törvény minden egyes állampolgár számára biztosít." /Bartos Lóránt: "Az utolsó talpalatnyi román föld". = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./2003. augusztus 16.
Puskás Bálint szenátor bejelentette: a Kereszténydemokrata Mozgalomnak /KDM/ közvetítenie kell a RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács között. A szenátor elmondta: támogatja a magyarság kettős állampolgárság elnyerésére vonatkozó kérését. Puskás Bálint, a KDM háromszéki elnöke. "A romániai magyar közösséget érintő fő kérdésekben egységesnek kell maradnunk, másképp nem érhetünk el eredményeket" - mondotta a háromszéki szenátor. Háromszéken - Puskás szerint - az RMDSZ-nek nincs mivel dicsekednie. "Háromszéken másodrangú állampolgárként kezelnek minket, és ha valamire sikerül megoldást találunk, közbelép a prefektúra vagy a kormánypárt helyi szervezete, és keresztbe tesz. Megoldást kell találnunk a háromszéki helyzetre, mert az az érzésem, gyarmatosítani akarnak minket, konkrét jelek utalnak arra, hogy gazdaságilag tönkreteszik a térséget." Puskás úgy látja, az RMDSZ csúcsvezetésének sokkal keményebben kell fellépnie a háromszéki helyzet javítása érdekében, a kormánypárt központi vezetésével folytatott tárgyalásokon komoly feltételeket kell szabniuk. Puskás elfogadhatatlannak tartja Kovács László külügyminiszternek a vajdasági magyaroknak adott arrogáns válaszát, hiszen a határon túl élők nem letelepedni kívánnak Magyarországon, hanem azt kérik, otthon maradásukat segítsék. /Farkas Réka: Puskás: egyeztetni kellene. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2003. augusztus 16.
Kevés faluhelyen található egyházi építményt ér az a ,,tisztesség", hogy könyvespolcnyi irodalom szülessék róla. Háromszéken ezt elsősorban a gelencei, Szent Imréről elnevezett Árpád-korból való műemlék templomról mondható el. Megmaradt és nagyrészt feltárt falfestményei, freskói okán is joggal védett műemlék, egy UNESCO-listán szereplő monumentum. A sort lehet folytatni: Zabola vártemploma, a sepsiszentgyörgyi és illyefalvi templomerődök, a kilyéni unitárius templom, a bibarcfalvi Szent László-freskókat őrző református templom, a lemhényi-kézdialmási reneszánsz-barokk egyházi épületegyüttes, a berecki, kézdipolyáni, torjai, futásfalvi római katolikus, a sepsiszentkirályi, kézdivásárhelyi, kovásznai, lisznyói és még annyi más helység templomai kívánkoznak a lajstromra. Kézdiszentlélek két csodálatos architekturális öröksége: a Szent Lélek-plébániatemplom és a Perkőn álló Szent István-kápolna, melynél Felső-Háromszék katolikusai évente megtartják első, szent királyunk tiszteletére és emlékezetére figyelmeztető búcsújukat, mely lassan-lassan a csíksomlyói híres Mária-búcsú méltó társa lesz.E két építményről monografikus igényű könyv először most jelent meg /Kovács András, Tüdős S. Kinga: Kézdiszentlélek templomai, Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely, 2003./ A tanulmányok tisztázzák a műemlék épületek keletkezési idejét, körülményeit, rávilágítanak építészeti, művészettörténeti értékeikre. /Magyari Lajos: Templomok a múló időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./