udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2176
találat
lapozás: 1-30 ... 1471-1500 | 1501-1530 | 1531-1560 ... 2161-2176
Helymutató:
Háromszék
1998. szeptember 4.
A Háromszék véleményeket közölt a tervezett székelyföldi fórumról Csernátonba kéne menni címmel. Sylvester Lajos szerint miközben nem "tudunk előrelépni jogteremtésben, nem mulasztunk el egyetlen alkalmat sem, hogy egymásnak essünk." "Az emberek elbizonytalanodtak és elkeseredettek." - Vajda Dénes, Bölön polgármestere szerint nagyon aktuális a csernátoni találkozó, reméli, hogy az RMDSZ csúcsvezetése is ott lesz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./1998. szeptember 4.
Aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben felerősödött nacionalista uszítást tettek követték, jelentette ki Márton Árpád parlamenti képviselő, az RMDSZ elnöke szept. 4-i sajtóértekezletén. A képviselő összefoglalta a sérelmeket: a képviselőház Ioan Gavra javaslatára elfogadta, hogy a nem magyar nemzeti kisebbségek csoportja ne legyen tagja az állandó bürónak. Most ugyanis a nem magyar kisebbségeknek járna a háznagyi tisztség, de ezt leszavazták. A tanügyi bizottság szept. 2-án úgy döntött, hogy csak "multikulturális egyetemen" működhetnek magyar tagozatok. Eszerint például, mivel idén megszűnik a líceumi szintű tanítóképzés, a kézidvásárhelyi és székelyudvarhelyi tanítóképző vagy elméleti líceummá válik, vagy multikulturális kollégiummá. Utóbbi esetben román tagozatot is kell nyitni. Ugyancsak szept. 2-án vita volt a művelődésügyi bizottságban a levéltárak hovatartozásáról: a belügyminisztériumból át kellene kerülniük a művelődésügyi tárcához, azonban a belügy különvéleményt fogalmazott meg, hogy maradjon minden a régiben. További sérelem az, hogy a művelődésügyi miniszter átiratot küldött a parlamenti bizottságnak, mondván, nagy veszélybe sodorhatná a román kultúrát az, ha a kulturális intézményeket visszaadnák azoknak, "akik azt állítják, hogy az övék". Ennek vitáját elhalasztották. Mindezek miatt döntött úgy az RMDSZ, hogy senki sem tartja be a kormányprogramot, emiatt a jövőben az RMDSZ sem tartja azt be. Az RMDSZ kérni fogja néhány miniszter, köztük Andrei Marga menesztését. /Szekeres Attila: RMDSZ-sajtótájékoztató Sepsiszentgyörgyön. Az uszítást tettek követték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./1998. szeptember 4.
Két ellenzéki párt sajtótájékoztatón ismertette a Sepsiszentgyörgyön épülő csendőrlaktanyával kapcsolatos álláspontját. Gica Agrigoroaie, a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnöke kifejtette, hogy pártja kormányprogramjában szerepel a két székely megye militarizálása. Újabb katonai egységeket hoznának létre ezen vidéken, hogy visszaszorítsák az RMDSZ autonomista kísérleteit. Adrian Casunean-Vlad, a Társadalmi Demokrácia Pártja megyei elnöke közölte, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanyát eredetileg tízezres főre tervezték, végül az RMDSZ tiltakozására ezer fősre csökkentették. Amint visszakerülnek a hatalomra, növelni fogják a csendőrlaktanyát létszámát. /A Székelyföld militarizálása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./1998. szeptember 5.
A Mundus Kiadó /Budapest/ hatkötetes sorozatban kiadja Beke György szociográfiai könyveit. Most jelent meg a második kötet /Boltívek teherbírása/, ebben a cenzúra által annak idején kiadott könyvből kihagyatott részek is szerepelnek, továbbá a függelékben a szerző elmesélte a letiltás történetét. A sorozat első kötete Szigetlakók címet viseli, a tervezett következő kötetek: Az Értől Kölesérig, Bartók szülőföldjén, Déva vára alatt és Székelyföld. /Sylvester Lajos: Múltunk teherbírása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./1998. szeptember 12.
Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./1998. szeptember 25.
Vajda Dénes jelen volt Alsócsernátonban a Székelyföldi Fórumon. Néhány román újságíróval beszélgetett, "akik elismerték, hogy sok kérdésben igazunk van. Két nap múlva olyan cikkek jelentek meg, mintha egészen más ember írta volna, mint akivel szóba álltam." Vajda Dénes nem érti Markó Bélát sem, aki kijelentette, hogy ez az összejövetel az RMDSZ-en kívül történt. "Hogy lehet az, hogy ezernél több magyar, RMDSZ-tag egyebet képviseljen, mint a szervezetet? És hogy RMDSZ-ellenes?" Vajda a nyitottságot, a párbeszédre való készséget mindenkitől elvárja. /Vajda Dénes: Még egyszer Csernátonról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./2002. január 5.
Kézdiszentlélek volt az egyetlen Felsőháromszéken, ahol előadták a betlehemest. Kézdialmás valamiért ,,leállt", Bereck nem mozdult, megálltak Kézdikőváron is, ahol 1990 után egyszer már sikerült felújítani a játékot. Kézdiszentléleken ennek nagy múltja van, hiszen Czerey János énekeskönyve és feljegyzései címmel található feljegyzés a kézdiszentléleki betlehemesnek nevezett játék leírásáról, az 1650-es évek tájáról. - Mi lesz, ha a népi kultúra hagyományozódásának spontán formái megszűnnek? - tette fel a kérdést Kakas Zoltán. /Kakas Zoltán: Kézdiszentlélek tisztessége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./ 2002. január 8.
A magyarországi baloldali és balliberális műbalhé a magyar társadalomra s a nemzet egészére nézvést ártalmasabb, mint a romániai aranymosás ciánszennyezése. A hatalmat politikai-ideológiai elődeiktől örökölt módszerekkel mindenáron megszerezni óhajtók pánikba estek. "A kormányleváltáshoz — ez választási programjuk egyik tartópillére — elfogyott a muníció, az Orbán Viktor édesapja által a benzinkutaknál forgalmazott dolomitzúzalékkal nem lehet megkövezni az ambiciózus kormányfőt, a saját gyerekét cserben hagyó apa hamisan foncsorozott tükörképével sem lehet eléggé a manipulálandó társadalmi rétegek szemébe süttetni a szúrós fénynyalábot, a magyar társadalom látható és mérhető előbbre lépését a jelenlegi kormányzat idején a legócskább és a legrafináltabb trükkökkel sem lehet lejáratni, hiszen az emberek többsége mégsem vak és nem is süket" – szögezte le Sylvester Lajos. Keller László, a parlament szocialista fenegyereke szerint a magyar kormányzat potenciálisan huszonhárommillió románt szabadít rá a magyar munkaerőpiacra, Horn Gyula már alább adja egy picit, s ő csak huszonegymilliót csesz oda (a kormány elcseszte az alapszerződést — mondta a minap), Tabajdi Csaba is csak több százezer magyar munkára éhes románnal ijesztgeti népét. "Medgyessy Péter, a szegények sárga sálas bankáristápja, a fő- és kispapoknak címzett két levele között, hervadó akácvirágot tűz az Orbán-kormány sírhalmára, Szent-Iványi István pedig a szűk körű családias óévbúcsúztatón azt hallotta az egyik vállalkozótól, hogy az még megfontolja, nem alkalmaz-e három hónapi futamidőre román informatikusokat." /Sylvester Lajos: Pánikkeltés, műbalhé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./ 2002. január 8.
Verestóy Attila szenátor nagy mértékben hasonult a bukaresti erkölcshöz. A helyi tévében újrasugárzott beszélgetésben Verestóy tagadta, hogy üzleti ügyekben összefolyna a kormánypárti politikusokkal. Verestóy RMDSZ-szenátor egy román tévéműsorban arról értekezett, hogy Orbán Viktor nem őt, hanem Székelyudvarhely független polgármesterét szereti, hogy az RMDSZ-ben belső harcok dúlnak, s ellenlábasaikat támogatja a Fidesz, és nem hihető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül Viorel Hrebenciuc-kal a két párt koalíciós együttműködéséről tárgyalt. Nyílt titok, hogy Verestóynak Hrebenciuc testi-lelki jó barátja, s már az előzőt megelőző ciklus alatt több ízben írt a román sajtó arról, hogy a román korrupció mértékegységének tartott Hrebenciuc egyik üzlettársa Verestóy. Verestóy Hungastro nevet viselő cégének helyi igazgatója dr. Gheorghe Tatu demokrata párti politikus, ami nemcsak azt jelzi, hogy Verestóy a demokratáknak is elkötelezett, s egy jó állást (20 millió havi fixet) az ő emberüknek ad, hanem azt is, hogy az RMDSZ-es üzletember-politikus ugyanúgy románt helyez vezető funkcióba magáncégeinél is, mint a kormány, melynek miniszterelnök-helyettesi posztjáról álmodozik. Az sem használt Verestóy amúgy sem makulátlan hírének-nevének, amit sógora a csíki megyei önkormányzat vezetőivel egyetértésben a Hargita Népe ellen kifundált, s nem vált dicsőségére ez a mostani, félfasiszta román médiának adott interjú sem. /Simó Erzsébet: Az "ártalmatlan" szenátor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./2002. január 11.
Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval. 2002. január 14.
A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarországon a szocialisták és a szabaddemokraták korbácsolták fel az indulatokat, Romániában meg Adrian Nastase tudatta a prefektusokkal, hogy státus-kormánybizottságot alakítanak. Nastase utasította prefektusait, ne engedélyezzék olyan irodák létrehozását, melyek nyilvántartásba veszik a magyar igazolványért folyamodókat. Adrian Casunean-Vlad, a kormánypárt Kovászna megyei vezetője jan. 12-én a helyi rádióban már azzal fenyegetőzött, majd megmutatja ő, nem létesítenek itt sem ajánló-, sem közvetítő irodákat. Nastase szerint "a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a román—magyar egyetértési nyilatkozatot". Budapestről dec. 22-én győzelmi mámorban úszva érkezett haza. Hívei több ízben is kijelentették, sikerült akaratát rákényszerítenie Orbán Viktorra. Lehet, egyszerűen csak szószegésre készül a román fél. Rutindolog ez náluk, nyolcvan éve gyakorolják. /Simó Erzsébet: Szószegés vagy legénykedés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./2002. január 14.
Jan. 14-én ötvenhatos bajtársakat ütöttek lovaggá Sepsiszentgyörgyön. Az ünnepi eseményen jelen voltak az Erdélyi Ötvenhatos Bajtársi Társaság, valamint a lovagrend elöljárói, tagjai és hozzátartozók. Ilyen esemény eddig sem Sepsiszentgyörgyön, sem Háromszéken nem volt. A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetségének, valamint az Erdélyi Ötvenhatosok Bajtársi Társaságának vezetői, jelenlétében Salamon László, az '56-os Vitézi Lovagrend törzskapitánya felolvasta az erdélyi bajtársak befogadásáról szóló határozatot. A lovagrend 2001 októberében avatott tagjai közé erdélyieket, a most ünnepeltek akkor egészségi okok miatt nem utazhattak Budapestre. A most lovaggá ütött két bajtársat annak idején az úgynevezett Szoboszlay-perben ítélték súlyos szabadságvesztésre: Lőrincz Károly Sándor 25 éves börtönbüntetéséből hetet, Farkas Pál a rá kirótt nyolc évből ötöt töltött román börtönökben. Az ünnep után a kommunizmus idején politikai okokból meghurcoltak emlékére a központi parkban álló kopjafához vonultak, ahol az elhunyt sorstársakra emlékeztek. /(benkő): Lovagavatás Szentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./2002. január 17.
Tevékenységének második esztendejébe lépett Árkoson a Dahlström Kálmán Művelődési TársaságNos, Dahlström Kálmán valóban jövevény volt Árkoson. A svéd eredetű, félmagyarból székelymagyarrá, unitáriussá lett a ,,jövevény", aki áldozatos tevékenységet fejtett ki a faluközösségért. Dahlström Kálmán kitűnő kezű műbútorasztalos volt, korának jeles iparosa, nagylelkű és buzgó adományozója, segítője egyházának. Ő készítette az unitárius templomban levő világháborús emléktáblát keretestől, a vártemplom harangtornyának zsalugáteres ablakkereteit, a templom lámpatartóit is. Bogár- és lepkegyűjteményét a helyi iskolának adta szemléltetőeszköz gyanánt. Dahlström meséket gyűjtött a faluban, régi történeteket és adomákat jegyzett fel, önéletrajzát is megírta (1958). Alapító tagja és egy ideig karmestere volt a helybeli önkéntes tűzoltóegylet rezeszenekarának. Jeleskedett mint amatőr festő. /Kisgyörgy Zoltán: Élő közművelődés. Árkosi vitazáró. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./2002. január 19.
Jan. 18-ra virradólag ismeretlen tettesek bementek Kézdivásárhelyen a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarára. Bár aránylag jól ki van világítva az udvar, leszerelték a talapzatáról a névadó mellszobrát, Vetró András szobrász 2000. május 26-án leleplezett, rézből készített munkáját. A szobrot reggel a takarító személyzet a talapzat előtt találta meg. Szerencsére sem a talapzat, sem a szobor nem sérült meg. A szobrot nehezen, csak véső vagy feszítővas segítségével lehetett kimozdítani a talapzatról. Bartis Piroska könyvtáros, a Petőfi Sándor Alapítvány elnöke értesítette a rendőrséget, az iskoláért felelő altiszt reggel 8 és 11 órakor is a tanintézetben járt, de látleletfelvételre nem került sor. A mellszobor egyelőre az iskola könyvtárszobájába került, csak tavasszal szerelik vissza a talapzatra. /(Iochom): Leszerelték talapzatáról a Petőfi-szobrot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./ 2002. január 19.
Barót művelődési házának Kelekótya együttese játékból született. Gyermeknapra fellépett a művelődési ház három hangszeres-énekes embere. Sikeres fellépésük után bejárták a vidéket. A baróti dalárda 1974-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az ekkor kiadott, László Attila szerkesztette szerény műsorfüzet egy kórusmonográfia sűrítményét is tartalmazza. Jelenleg a városban több kórus is van. A baróti művelődési házban megalakult az Erdővidék Néptáncegyüttes. Idén pályázaton nyert támogatással (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a megyei és a helyi tanács, a vállalkozók egész sora) Erdélyi körkép címen mutatták be nagy sikerű tánckölteményüket. A Háromszék Táncegyüttesnek nem konkurense, hanem testvére, társa született. /Sylvester Lajos: Baróti közművelődési sétán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./ 2002. január 19.
A Kézdivásárhelyen levő Céhtörténeti Múzeum munkaközössége idén ünnepli fennállásának 30. évét. Dimény Attila, az intézmény vezetője ismertette helyzetüket. A múzeum jelenleg hét állással rendelkezik, ebből négy muzeológus. Tavaly tízezer látogatójuk volt, 68,9 százalékuk hazai, többnyire diák, 31,1 százalék külföldről érkezett:, közülük Magyarországról 3016személy. Tavaly tizenkét képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Az előző években a céhtörténeti múzeumban átlagban évi tíz-tizenkét időszakos tárlatot rendeztek. Idénre tizenegyet terveznek. /Iochom István: Harmincéves a céhtörténeti múzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./ 2002. január 20.
Jan. 19-én Alsócsernátonban közel kétszázan vettek részt a Rádu Ibolya tanítónő által szervezett Csiporkázó Játszóház Egyesület idei évadnyitó ünnepségén. Rádu Ibolya házigazdaként és könyvszerkesztőként köszöntötte a jelenlevőket, majd felkérte Tulit Ilona magyar szakos tanárt, a könyv felelős kiadóját, hogy ismertesse a napokban megjelent Ké(s)z csodák című kiadványt. Ez a könyv a nyáron ugyancsak a T3 Kiadónál megjelent Játszóházi csipicsupi bővített kiadásaként látott napvilágot. A játszóház ifjúsági tánccsoportja egy sóvidéki és egy mezőségi táncot, a Pitypaládé csoport pedig egy gyermekjátékot mutatott be. /(Iochom): Csiporkázó évadnyitó Alsócsernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./2002. január 23.
A Magyar ATV Kereszttűz című műsorában, jan. 14-én a kisebbik ellenzéki párt elnöke, miniszterelnök-jelölt /Kuncze Gábor/ kijelentette: "a magyar nemzetiségű románok nagy része is rossznak tartja a kedvezménytörvényt és főleg a két kormányfő között létrejött egyezséget". A három kérdező nem tett erre semmi megjegyzést, udvarias mosolygás volt a reagálás. Tehát ők is természetesnek vették az elnök eme kijelentését! A nyolcvanas években Ceausescu diktátor és csapata használta a magyar nemzetiségű románok minősítést. Szomorú, írta Bara Béla, hogy az ellenzéki pártok kampányt csináltak a kedvezménytörvényből, hiába írnak nyílt levelet a háromszéki magyar értelmiségiek, hogy jó a kedvezménytörvény, ők mégis folytatják a kampányt választási sikereik érdekében. /Bara Béla, Csíkszereda: Kik is vagyunk mi? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2002. január 29.
A mai napon Szaláncfürdőn aláírják az újabb, egy esztendőre szóló SZDP-RMDSZ-protokollumot. A tavalyi protokollum végrehajtásában nem nagyon jeleskedtek Nastase ,,szocialistái", a kormánypárt nem állta a szavát. - A korábbi protokollum megkötésének pillanatában tudhattuk, hogy a balkáni mentalitás ősi logikája fog érvényesülni: ígérj minél többet, aztán adj minél kevesebbet, állapította meg Magyari Lajos. Az RMDSZ megfeledkezett azt az elemzést elvégezni, hogy mi valósult meg, mi maradt ígérgetés szintjén. Az RMDSZ vezetése mégis azzal vigasztalja magát, hogy némi eredményecskék mégis születtek. A most elkészült protokollumban az RMDSZ elvárásai-követelései ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. A háromszéki románság ,,képviselői" szerint az itteni vezetők háromnegyedének románnak kell lennie ahhoz, hogy kézben tudja tartani a 75 százalékos renitens magyar többséget. /Magyari Lajos: Az adott szó becsülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./2002. február 2.
Háromszéken nem történt meg tavaly a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. A jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat az RMDSZ és a kormánypárt háromszéki szervezete a megyei megállapodásról. Adrian Casunean-Vlad, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke szerint nehéz lesz meggyőzni – az ő esetében a román, az RMDSZ-ében pedig a magyar – közösséget arról, hogy valóban előnyükre válik a megegyezés. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke kifejtette: egyrészt szkeptikus, mert a kormánypárt helyi képviselői eddig sem tartották be ígéreteiket. Ugyanakkor abban is bízik, a PSD megyei vezetői is belátják, a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha be is tartják. Adrian Casunean-Vlad hangsúlyozta, egyetért az aláírt protokollummal. Az intézményvezetők nemzetiségi összetételéről kifejtette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csak az állami intézményeket vegyék számításba, hanem a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsot is. Újságírói számítások szerint a kormánypártnak 9 megyei intézmény vezető tisztségéről kellene lemondania ahhoz, hogy az arány helyreálljon. Albert Álmos szerint ez lenne az ideális. /Farkas Réka: Készek a kompromisszumra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./2002. február 5.
Az utóbbi hónapokban agresszív támadás indult a magukat csángómagyaroknak vallók és mindenki ellen, aki érettük egy szót ki mer ejteni. A támadás nem kíméli azokat a prominens román személyiségeket sem — a Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga képviselőit például —, akik hivatalos jelentésben emelték föl szavukat a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen. A hírek szerint Klézsén házkutatási engedély nélkül a rendőrség behatolt Hegyeli Attila lakásába, és a fakultatív magyar oktatást felvállaló pedagógusokat felszólították a térség elhagyására. Régi, primitív és alantas módszer felújítása, hogy csángó eredetű egyházi és világi potentátokat szólaltatnak meg az ügyben, jellemezte a helyzetet Sylvester Lajos. A Formula AS egyik januári számában Stefan Erdes bákói dékánt, prof. dr. Anton Cosát és Gheorghe Bejant, a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesületének elnökét szólaltatta meg a riporter. Stefan Erdes szerint a 264 000 Bákó környéki római katolikus mind románul beszél, azt is, hogy a csángó név, amellyel őket illetik, sértő. Prof. Anton Cosa ,,tudósként" közelített a témához. A csángó etnikum dialektusa szerinte az arománokéval és isztrorománokéval azonos, és semmiképp a magyarokéval. Akik Erdély felől érkeztek, azokat ott, helyben elszékelyesítették. Onnan a sok magyarosított név. A nyilatkozók központilag szervezett és irányított propaganda szószólói. Andronic miniszter asszony egyre-másra nyilatkozik. Legújabban egy tudományos bizottságot állíttatott fel, amely ki fogja deríteni, hogy a csángók román vagy magyar eredetűek-e. Nos, ha az előbb említett illusztris személyiségekből és társaikból állt össze ez a bizottság, amely egyszerűen kiiktatja hétszáz év dokumentumokra alapozott magyar és nemzetközi szakirodalmát, akkor várható, hogy a csángók származása is a dákoromán eredetmonda része lesz, s ez a jelentés kerül a nyugatiak asztalára. "Az RMDSZ most mozduljon, s ne csak a kormány körül sündörögjön, hanem a nyugati fórumoknál is, mert most fogjuk a csángókat végleg elveszíteni, s Moldva valóban az egykori magyarság temetője lesz. A legfrissebb egyezményből is tetten érhetően kiderül, hogy ott kell biztosítani az anyanyelv fakultatív oktatását, ahol erre reális igény van." – írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Eltemetjük-e a csángókat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./2002. február 6.
Kovásznán a Vigadó és a bákói Szeret-Klézse Alapítvány szervezésében febr. 9-én a rendszerváltás óta tizenkettedik alkalommal kerül sor a Gábor Áron téren a hagyományos farsangtemetésre és lovas felvonulásra. Felvonulnak Futásfalva, Csernáton, Torja, Bélafalva és Szentkatolna lovas maskarásai, hagyományőrző csoportjai, és sor kerül a telet jelképező szalmabábu elégetésére. Ezzel párhuzamosan a Vigadó nagytermében a hagyományok kalákájára kerül sor. Részt vesznek többek között Kézdiszentlélek, Szentkatolna, Csernáton, Lemhény, Gelence és Klézse község Somoska falu gyermek- és ifjúsági, illetve hagyományőrző csoportjai. Duma István András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke a moldvai magyar nyelvű oktatás jelenlegi helyzetéről tart előadást, és bemutatja Én országom Moldova című könyvét. A szakmai megbeszélésre a Vigadó meghívta Tamás Sándor, Birtalan Ákos, Szilágyi Zsolt és Ráduly Róbert parlamenti képviselőket, Sógor Csaba szenátort és Hengyán Tibort, a bukaresti Magyar Művelődési Központ igazgatóját. /(Iochom): Téltemetés Kézdin. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./2002. február 7.
Sepsiszentgyörgyön a Bákó megyei tanfelügyelőség indított eljárást a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) ellen, annak feloszlatását kérve. Sepsiszentgyörgyön azért halasztottak az ügyben, mert elfelejtették perbe hívni a csángómagyarok szövetségét. A Háromszék napilap szerint a klézsei délutáni magyar oktatás ellen indított hadjárat egyik mozzanataként kérte a Bákó megyei tanfelügyelőség a csángószervezet betiltását. A lap szerint a tanfelügyelőség arra hivatkozik, hogy az MCSMSZ olyan tevékenységet folytat, ami nem szerepel alapszabályzatában. Pedig abban pontosan benne vannak a célkitűzések, köztük a magyar nyelv művelése és továbbadása is, amiről a bákói tanfelügyelőségnek az a véleménye, hogy nem jelent oktatást – állapította meg a cikkíró. /Sarány István: Feloszlatják a csángószövetséget? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./2002. február 9.
Domokos Géza neve az elmúlt évtizedekben összeforrott a Kriterion Könyvkiadó nevével. Ezért is ért mindenkit váratlanul a hír, miszerint ,,egykori" kiadója beperelte jogtalan név- és emblémahasználat miatt. Legutóbbi könyvén — Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva — ugyanis szerepelt a Kriterion jellegzetes lovas emblémája, amit a kiadó jelenlegi igazgatója, H. Szabó Gyula nehezményezett, s beperelte a könyv két kiadóját, a Pallas-Akadémiát és a Polist. Már két tárgyalás, tájékoztatott Domokos Géza. Megérkezett a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal szakvéleménye is, miszerint a két inkriminált kiadó nem követett el törvénysértést. A kiadó a nevet és az emblémát ugyanis 2001 májusában védte le, az Igevár pedig 2000-ben már megjelent. /Bogdán László: Furcsa perek - beszélgetés Domokos Gézával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./2002. február 12.
A délutáni magyaroktatás felszámolására irányuló akciósorozat újabb lépéseként a moldvai csángó falvakban tanító erdélyi fiatalokat kívánja megfélemlíteni a Bákó megyei tanfelügyelőség. A csángószövetség arra irányuló igyekezetét, hogy bebizonyítsa, nem oktatásról, hanem az anyanyelv magánúton szervezett gyakorlásáról van szó, folyamatosan újabb lépésekkel hiúsítja meg a hivatal, most a tanfelügyelőség az oktatók szüleinél próbált információkat gyűjteni. Hegyeli Attila programvezető elmondta, tudomásuk szerint eddig a csomafalvi, szárhegyi és szentegyházi kollégájuk családjánál kérdezősködtek a szülőktől arról, gyermeküknek mi a végzettsége, és miért ment Moldvába. Az érdeklődő helyi rendőrök mindhárom esetben arra hivatkoztak, a Hargita megyei rendőrparancsnok utasítására kell írásos beszámolót készíteniük a fiatalokról. /(fekete): Nincs béke csángóföldön. A zaklatás folytatódik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.12./2002. február 12.
Orbán Viktor a Magyar Polgári Együttműködés meghívására tartott kormányfői beszéde manapság a legkiadósabb beszédtéma magyarhonban. A kormányfő beszédében 2001-et az áttörés évének nevezte, ennek meghatározó szerepét egyetlen kibontott metaforikus hasonlatával egy rakéta elindításához szükséges energia nagyságával érzékeltette, amely akár egyenlő lehet a későbbiekben felhasználandó energia egészével. Ellenlábasai az áttörés évéből azonnal az áttörés kampányához ácsoltak széklábból fejszenyelet. Figyeljük meg az eddig forgalmazott Orbán-jelzőket, szólított föl Sylvester Lajos: diktatórikus, pökhendi, beképzelt, agresszív. A kormányfő higgadtan, visszafogottan, tényekkel és érvekkel alátámasztott, a napi politika és a pártérdekek fölé emelt beszédet mond, mire a begerjedt ellenzék toporzékol, a ricsajból a leginkább az hangzik ki, hogy miről nem beszélt Orbán. - Egyébként az Orbán csöndjével ellentétben Kuncze a legalpáribb minősítéseket mondogatja: a kormány csaló, tolvaj, hazug, korrupt stb. /Sylvester Lajos: Az áttörés kampánya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./2002. február 13.
A testvértelepülési kapcsolatok újabb területtel bővültek: Tölcséres Sándor, Sepsiszentgyörgy cigányokért felelő önkormányzati képviselője Kiskunhalason részt vett egy cigányiskolának, orvosi rendelőnek és kultúrteremnek otthont adó komplexum avatásán, s ez alkalommal megállapodott a kiskunhalasi önkormányzattal a két testvérváros cigány lakosságának testvérkapcsolati felvételéről. Az együttműködési szerződés aláírására Sepsiszentgyörgyön május 6-án kerül sor. Tölcséres képviselő elmondta, a ceglédi és kassai cigány közösséggel létesítendő testvérkapcsolat felvételét is elindította, s a közeljövőben a német és holland cigánysággal is kapcsolatot szándékszik kiépíteni. /Kapcsolat határok fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./2002. február 14.
A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ 2002. február 14.
Jön a népszámlálás, és a moldvai csángómagyarok sorsát örökre megpecsételhetik a hazai és a nemzetközi hivatalos okmányokba is bekerülő adatok: hányan vallják csángómagyarnak a moldvai százezrek közül magukat, akik, a becslések szerint főleg a közép- és az idős generációhoz tartozók, még beszélik az anyanyelvüket? És hányan regisztrálják csángókként őket, akik az összeíráskor, amelyet jól kitanított pedagógusok végeznek el, többnyire katolikusnak, azaz ,,catolic"-nak vallják magukat? Minden jel arra mutat, hogy egy etnikai csoport szellemi genocídiumát előbb papíron végzik el – állapította meg Sylvester Lajos. A bukaresti pápai nuncius arról sem akar tudomást szerezni, ami a vatikáni könyvtárban megtalálható a moldvai magyarok és Vatikán ezeréves egyházi kapcsolatáról. A csángókról hol azt állítja, hogy nincsenek, kétségbe vonja az Európa Parlament küldöttsége vizsgálatának eredményeit, szembehelyezkedik a kérdés megítélésében magával a pápával, és nem teljesíti ennek kívánságát. A nuncius még azt is kétségbe vonta, hogy azok a csángómagyarok, akik őt felkeresték a magyar nyelvű mise újbóli bevezetése és a magyar nyelvű fakultatív oktatás bevezetése ügyében, maguk is magyarul beszélnek. Sylvester szerint a gyulafehérvári római katolikus érsekség, kivéve néhány papot, közömbös a moldvai csángók sorsa iránt. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal kötött legutóbbi, újabb egy évre szóló paktumából kifelejtették a csángó-kérdést. A nyárádszeredai Zsombori Dénes nyugdíjas tanárember, aki 1959-ig tanított Moldvában, levelében javasolta, hogy a minisztérium nevezzen ki csángó szakfelügyelőt, aki a csángóknál az oktatás törvényességét ellenőrizze, továbbá a csángók lakta megyékben nevezzenek ki olyan tanfelügyelőket, akik tisztességesen végzik a dolgukat. /Sylvester Lajos: Lesz-e csángóbárca? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./2002. február 14.
Barátoson a hajdani néptanító és füvész, Bibó József (1843—1914) nevét vette fel a helyi iskola. Cófalváról négy, a szomszédos Orbaitelekről 23 gyerek gyalogol ide naponta az iskolába Kértek iskolabuszt, de nem kaptak. Barátos testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a magyarországi Bereznával. Ez iskolai kapcsolat is. A hollandai segítők az iskolát támogatták. Barátosi Balogh Benedek (Lécfalva, 1870. ápr. 4 — Bp., 1945. febr. 3.), a mandzsu-tunguz-kutató, földrajzi utazó, a turnaizmus néven ismert őstörténeti elmélet egyik markáns képviselője 1908—1909-ben és 1914-ben gyűjtött értékes néprajzi adatokat az Amur folyó mentén élő népeknél, kéziratos gyűjteményét és tárgyi anyagának egy részét a Magyar Néprajzi Múzeum őrzi. Munkái Baráthosi Turáni Könyvei címmel 1926 és 1942 között jelentek meg 18 kötetben. Tánczos Olga helybeli magyartanár, helytörténész úgy látja, a faluban is megérdemelne a jeles kutató egy emléktáblát. Kelemen József sepsiszentgyörgyi középiskolai történelemtanár, közel fél tucat iskolamonográfia és tanügytörténeti tanulmány szerzője több évtizedes kutatómunkájának eredménye a falutörténet, melynek Barátos a címe. /Kisgyörgy Zoltán: Múlt és jelen Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./