udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2176
találat
lapozás: 1-30 ... 1771-1800 | 1801-1830 | 1831-1860 ... 2161-2176
Helymutató:
Háromszék
2005. január 26.
Tízéves a háromszéki Volt Hadifoglyok Szövetsége, jelezte a szövetség nevében dr. Fábián Lajos és Gocz József. A szövetség megalakulását annak idején az tette időszerűvé – emlékeztettek –, hogy az 1994/44-es törvény értelmében minden 1940–1945 között ,,magyar katonai szolgálatot” teljesített veterán frontharcos-igazolványra jogosult, emellett kedvezményekben is részesül. A szövetség – az RMDSZ támogatásával – vállalta, hogy segít minden háromszéki érintettnek a veteránigazolvány megszerzésében, ez magyarországi adatok megszerzését és hazai hitelesítést jelentette. Az egykori hadifoglyok 1995. január 26-án küldték el az első iratcsomót a magyar Honvédelmi Minisztériumnak, s ezzel kezdődött a folyamatos munka. A szervezet eredményességét igazolja – hangsúlyozzák –, hogy több mint háromezer háromszéki idős embernek (közülük 1546-an fronton és hadifogságban egyaránt voltak, 750 fő ,,csak” harcolt, míg további 776 személyt hadiözvegyként tartanak nyilván) sikerült megszerezni a szóban forgó bizonylatot. /(L.): Háromszéki magyar veteránok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./2005. január 28.
Gazda Zoltán, a háromszéki Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette, hogy a szövetség kéri az EU-csatlakozási tárgyalások nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó fejezetének megnyitását, mivel az MPSZ szerint „Románia távolról sem teljesíti a feltételeket”. Gazda szerint Frunda György RMDSZ-szenátor kinevezése az ET minotorizáló bizottságának elnökévé aggodalomra ad okot az MPSZ számára, mivel ez megnehezíti a fejezet megnyitását. „Ismeretes, hogy Frunda György, az előző SZDP-kormány küldönceként mindig azt hangoztatta az Európa Tanácsban, hogy Romániában rendezték a nemzeti kisebbségek problémáit. Ezek után mit várjunk egy ilyen embertől”, fogalmazott Gazda. Hozzáfűzte, az MPSZ megpróbálja a magyarországi képviselőkön keresztül tájékoztatni az Európa Tanácsot a romániai nemzeti kisebbségek problémáiról. /MPSZ: Románia nem teljesíti a kisebbségekre vonatkozó feltételeket. Kérik a csatlakozási tárgyalások megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2005. január 28.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) utcai megmozdulásokat rendez, ha Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke továbbra is elutasítja a tárgyalásokat az MPSZ-szel az autonómiáról, nyilatkozta Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke. /Különös igény. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2005. február 1.
Hála az RMDSZ Operatív Tanácsának, a parlamenti választásokon, illetve az előválasztásokon kikopott honatyák jobbnál jobb prefektusi, államtitkári székhez jutnak, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. Háromszéken egyelőre mélységes titok övezi a leendő intézményvezetők névsorát. Úgy tudni, a kulisszák mögött minden székért kegyetlen küzdelem folyik. Meglepetés érte a magyar államtitkárok nevesítésekor, jegyezte meg, például a volt Bihar megyei képviselőnek, Székely Ervinnek az egészségügyi államtitkári tisztségbe való kinevezése. Az előválasztásokon Székely harmadik lett, ami azt jelenti, hogy saját hívei között sem elismerésnek. Több mint tíz évig volt képviselő, de alig hallatta hangját. Publicisztikája ellenben figyelemfelkeltő volt, a pártaktivista tipikus megszólalása miatt. Székely Ervin annak idején a Bihari Naplóban amatörizmussal vádolta meg az autonómiastatútum elkészítőit, a Krónikában meg azt nyilatkozta, hogy ,,ilyesmit még Adolf Hitler sem merészelt volna papírra vetni”. Nos, ez az ember államtitkári székébe huppant. /Simó Erzsébet: Jótett helyébe jót várj! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./ Székel Ervin idézett nyilatkozata: Pengő Zoltán: Hitler és a székelyföldi autonómia. = Krónika (Kolozsvár), 2004. márc. 8./2005. február 2.
A háromszéki Magyar Polgári Szövetség kéri a magyar kormányt, hogy továbbra is biztosítsa a kedvezménytörvény alapján a magyar diákoknak és oktatóknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatást. Gazda Zoltán kijelentette: semmit nem tudnak az idei pénzügyi támogatás kiosztásának elkezdéséről. Szerinte a magyar kormány két évvel ezelőtt megtakarította az összeget, és úgy tűnik, a 2004–2005-ös tanévet is megpróbálják elfelejteni. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./2005. február 2.
Farkas Árpád költőt, műfordítót a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjében részesítette Mádl Ferenc államelnök. Farkas Árpád azonban nem veszi át a magas rangú kitüntetést. A háromszéki költő Mádl Ferenc államelnöknek írt levelében kifejtette, a hír hallatán lelkesedése csak addig tartott, amíg felkereste e kitüntetés honlapját, amelyben rögzítve van, hogy „a Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére adományozza a köztársasági elnök”. Farkas Árpád indoklásában leszögezte: „E kormány a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtti kampányában megvádolta a határon túli magyar nemzeti közösségeket Magyarország és állampolgárai kifosztásának szándékával. E kormány, pontosabban annak fője ellenünk hangolt kampányának számunkra oly szomorú sikere után támogatásáról biztosított, és egyben biztatott bennünket kettős identitásunk megőrzésére és fejlesztésére.” 2004. december 5-e után nevetségesnek érzi egy kitüntetés örvén kiemelkedni sorstársai közül. A háromszéki költő elnézést kérve Mádl Ferenc államfőtől, végezetül kijelentette, a magyar államelnök sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólagos kézszorítása is többet jelent számára minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél. /Nagy Zsuzsanna: Farkas Árpád nem fogadja el a Magyar Köztársaság kitüntetését. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./2005. február 4.
György Ervin, Kovászna megye új prefektusa a pártpolitikusok közül elsőként ült tárgyalóasztalhoz a Magyar Polgári Szövetség országos és helyi vezetőivel, Gazda Zoltánnal, Tulit Attilával és Sántha Imrével. Az MPSZ több ízben kezdeményezett már beszélgetést az RMDSZ háromszéki vezetőivel, szükségét érezték az autonómia-népszavazás körüli ellentmondások tisztázásának. Nemrég Albert Álmos elutasította az egyeztetést, kifejtette: nincs, amiről tárgyalnia a román párt (Népi Akció) képviselőivel, az RMDSZ harcol a székelyföldi autonómiáért, de nem az MPSZ és SZNT által elképzelt módon. /Farkas Réka: Bíznak a folytatásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./2005. február 4.
A Magyar Polgári Szövetség kéri a gyógyszerek magyar nyelvű feliratozását. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke kijelentette, a gyógyszerdobozok magyar nyelvű feliratai, a használati utasítások hiánya csak egy példa a sok közül arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat. Gazda Zoltán azt is sérelmezte, hogy a történelmi magyar egyházakkal ellentétben az ortodox egyház folyamatosan kapja vissza államosított ingatlanjait. /Az MPSZ kéri a gyógyszerdobozok magyar nyelvű feliratozását. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./2005. február 4.
Meddig mehet el egy rendező egy klasszikus mű átértelmezésében? Az utóbbi időben a sepsiszentgyörgyi színház előadásain a jámbor néző időnként meglepetten kapkodja a fejét. Rómeó és Júlia külvárosi szlengben beszél, az Úristen hálóingben járkál, Othelló falra mászik, majd kötélen lóg. A Háromszékben mindezt az egekig dicsérte a kritika. Bizonyára létezik egy társadalmi réteg, szűkebb nézői csoport, amely igényli mindezt, ezért ezt kamaraszínház keretében kellene bemutatni. Az ,,egyszerű” vagy alkalmi nézőknek hagyják meg a színművészet klasszikusait annak, amik mindig is voltak. /Szőcs Viktor: Műhelymunka – és eredménye… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./2005. február 5.
Budapestről küldte a Kárpát-medencei Kastélykrónika című folyóirat első évfolyamának első számát a főszerkesztő és művészettörténész, Várallyay Réka, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referense, aki több alkalommal volt Háromszék vendége, Kézdivásárhelyen szakrális kiállítás szervezője. A rangos kivitelben, negyedévente megjelenő kiadványt az említett hivatal indította útjára, és benne húsz szerző tárgyi és szellemi örökségekkel foglalkozó írását közli nemcsak magyarországi, hanem a regionális szerkesztőségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély,Vajdaság, Délvidék, Burgenland) közreműködésével. A félszáz oldalas folyóirat kötődik Háromszékhez és Erdővidékhez. Fehér János baróti művészettörténész és Kisgyörgy Zoltán a vargyasi Daniel-kastélyt és annak hajdani életét mutatja be. A vizuális lapterv egyik készítője a Sepsiszentgyörgyön élő, tehetséges grafikus, Péter Alpár. /Kisgyörgy Zoltán: A régiók örökségei egy helyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./2005. február 18.
A Magyar Polgári Szövetség bírálta az RMDSZ-t, mivel nem akarja a parlament elé terjeszteni a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke megdöbbenését fejezte ki Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentése kapcsán, miszerint az RMDSZ saját autonómiatervezetét nyújtja be a parlamentben, nem az SZNT-ét. “Tizenkét évvel ezelőtt az RMDSZ is a magáévá tette ezt a tervezetet, most pedig egy új, valószínűleg nem hatékony tervezetet akar kidolgozni” – mondta Gazda. /MPSZ kontra RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./2005. február 18.
Telente közel háromezer háromszéki családnak adnak négy hónapon keresztül alapélelmiszereket tartalmazó csomagot, több mint ötezer szegény embernek évente kétszer juttatnak ruhát és lábbelit, támogatják az állami gondozott gyermekeket, valamint a kórházban fekvőket, táboroztatják a szegénysorsú diákokat, segítik a mindkét szülőre árva gyermekeket, gondozzák az egyedül élő, idős betegeket, orvosi segédeszközöket juttatnak az ilyen jellegű segítségre szorulóknak. Betegápolókat képeznek és diákokat tanítanak elsősegélynyújtásra. A Kovászna Megyei Vöröskereszt huszonegy fiókszervezete képviselőinek jelenlétében február 17-én Sepsiszentgyörgyön tartott kétéves tevékenységi beszámolón milliárdos és több tíz-, illetve százmillió lejes nagyságrendű tételekben sorjázta Balázs Mária, a megyei szervezet igazgatója, hogy az elmúlt két esztendőben mire fordították a bevételezett összegeket. /(fekete): A Vöröskereszt nélkül a szegénység jobban fájna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2005. február 19.
A hetvenöt esztendős Csoóri Sándort köszöntötte a Háromszékben Bogdán László. Nomád értelmiségiként vallotta Csoóri: ,,…a szélárnyék elmélete bizonyos idő után lomposítóvá és züllesztővé válhat, évtizedeken át a gondolkodás kijelölt sávján belül mozogni csupán előbb-utóbb a képzelet és az akarat káros beszűkülésével jár együtt. Ami legalább olyan komoly eltékozlása a nemzeti vagyonnak, mintha búzát, ércet, aranyat pocsékolnánk.” Nem rajta múlott, hogy a magyar világ nem olyan lett, mint amilyennek ő és társai elképzelték, írta Bogdán László. /Bogdán László: Egy nomád értelmiségi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./2005. február 21.
Közös ünneplésre, a politikai nézetkülönbségek félretételére hív március 15-én az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/, fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ soros Háromszék megyei elnöke. /(-kas): Közös ünneplést akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./2005. február 22.
Háromszéken a megyei operatív tanács kilenc tagja – a képviselők, szenátorok, a két területi elnök, a megyei tanács elnöke és alelnöke – dönt arról, milyen álláspontot képvisel az RMDSZ a helyi koalíciós tárgyalásokon. Ők sikeresnek tekintik, hogy a kormányzati szerepvállalással az eddigi 38 százalékról 45-re tornázták fel a magyar intézményvezetők arányát. Antal Árpád képviselő azonban nem ért egyet a 45 százalékkal. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla szövetségi elnök: az intézményvezetőknél ragaszkodni kell ahhoz, hogy az RMDSZ súlyának megfelelő arányban nyerjen funkciókat. Az operatív tanácsban leszavazták Antal Árpád felvetését. Platformérdekek kerekedtek felül, a Polgári Kör és a Kereszténydemokrata Mozgalom harcot vív a ,,székekért”. /Farkas Réka: Több magyar intézményvezető kellene (Antal Árpád nem ért egyet az RMDSZ megyei vezetőivel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./2005. március 9.
A Magyar Polgári Szövetség háromszéki szervezete az erdélyi magyar közösség által elszenvedett jogsértéseket tartalmazó listát küldött az Európai Parlament magyar képviselőinek. A dokumentumot a hét elején elküldték Gál Kinga EP-képviselőnek, és kérik, hogy a Románia uniós csatlakozásáról szóló döntés meghozatala előtt vegyék figyelembe a jogsértések listáját is. /A háromszéki MPSZ az Európai Parlamenthez fordul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2005. március 9.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete gyűjtést kezdeményezett, hogy megmentsék az Agache-perben elítélt kézdivásárhelyi Reiner Antal otthonát. Reiner március 16-án elveszíti esztelneki házát, ha addig nem fizet ki közel százmillió lej kártérítést. Az RMDSZ eddig 49 millió lejt gyűjtött Reiner esztelneki házának megvásárlására. Józsa Péter, az amerikai Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) romániai képviselője a Krónikának elmondta, még 2003-ban összegyűjtöttek 12 ezer dollárt az Agache-per két elítéltje, Héjja Dezső és Reiner Antal megsegítésére, ebből az alapítvány havonta ötven dollárral járul hozzá a két férfi kiadásaihoz. Reiner részéből még maradt néhány ezer dollár, az alapítvány azonban ódzkodik attól, hogy Agachénak fizesse ki ezt az összeget, mert ezzel Józsa szerint legitimizálnák a Reineréket elítélő bírósági döntést. Hozzátette: végső megoldásként a HHRF kiegészíti a Romániában összegyűjtött összeget, a maradékból pedig nemzetközi fórumokon továbbra is keresik a jogorvoslat lehetőségét az igazságtalanul meghurcolt kézdivásárhelyiek ügyében. /Bíró Blanka: Az RMDSZ és a HHRF megmentené Reiner házát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./2005. március 10.
A Basa Tamás Gazdasági-Kulturális Egyesület Igazgatótanácsa Farkas Árpádot és Dr. Grezsa Istvánt díszoklevéllel tüntette ki „Nemzeti önazonosságunk védelmezője” címmel. Farkas Árpád költő, a Háromszék napilap főszerkesztője a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével történő kitüntetés átvételét visszautasította, ezért a határon kívüli összmagyarságért tett kiállásáért, Dr. Grezsa István hódmezővásárhelyi megyei képviselő javasolta a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgár cím adományozását a történelmi Magyarország elcsatolt területein élő magyarok részére. /Pásztori Tibor Endre elnök: Nemzeti önazonosságunk védelmezői. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./2005. március 11.
Sepsiszentgyörgyön a Szakszervezetek Művelődési Házának vezetősége teljesíthetetlen feltételeket szabott a Háromszék Táncegyüttesnek a bérleti szerződés meghosszabbításához: az eddigi négyzetméterenkénti egy euró bérleti díjat ennek háromszorosára emeli, sőt, a stúdióteremben tartott előadások bevételének 15 százalékára is igényt tart. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője közölte, 15 éve rendesen fizető albérlők, a körülmények viszont, amelyeket a tulajdonos biztosít, csapnivalóak: az ablakokon beesik az eső, fűtés csak annyi, hogy a csövek el ne fagyjanak. Albert Álmos polgármester elmondta, hogy a Szakszervezetek Művelődési Háza 223,8 millió lejjel tartozik a városnak. Múlt év végén az egyre csak duzzadó adósságot látva, az önkormányzat foglalást jelentett be a művelődési házra, emiatt bosszúból támadtak a táncegyüttesre, nagyobb összeget követelve. /(vop): Utcára kerül a Háromszék Táncegyüttes? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./2005. március 15.
A háromszéki városi iskolákban hét tanító elveszítheti eddigi állását, mert kevés gyermek iratkozott be első osztályba a tanfelügyelőség által szabott határidő leteltéig. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, a vidéki iskolákban a gyereklétszámtól függetlenül megalakulnak az önálló vagy az összevont első osztályok, ez azonban a városokban nem lehetséges. Háromszék beiskolázási tervében 53 városi első osztály szerepel, az eddig beiratkozott gyerekek létszáma alapján csak 46 alakulhat meg. Sepsiszentgyörgyön öttel, Kézdivásárhelyen és Baróton egy-egy osztállyal kevesebb indulhat ősztől. A sepsiszentgyörgyi Kiss Árpád Általános Iskolába egyetlen gyerek sem iratkozott be első osztályba. Ez az első megyeszékhelyi tanintézet, amely az önfelszámolás határára jutott. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, évek óta csak a belvárosi iskolák teljesítik a beiskolázási terveket. A Mikes Kelemen, a Székely Mikó, a Mihai Viteazul és a Váradi József tanintézet elszívó hatást gyakorol, amióta megszűnt a körzetesítés, és a szülők szabadon választhatják meg, melyik iskolába íratják gyermeküket. /Bíró Blanka: Harc iskolák és óvodák között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Szórólapokon terjeszti a Magyar Polgári Szövetség háromszéki szervezete a sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen a Mit kíván a székely nép? című tizenkét pontos kiáltványt. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke elmondta, írásban kérték a megemlékezést szervező Mikes Kelemen Közművelődési Egyesületet, hogy olvashassák fel a dokumentumot az ünnepségen, de ezt az egyesület visszautasította. /B. K. B.: Szórólapokat terjeszt az MPSZ március idusán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
A Háromszéki RMDSZ kifizette a Reiner Antal kilakoltatásának megelőzéséhez szükséges összeget. Reiner Antalt Aurel Agache rendőrőrnagy 1989 decemberi meggyilkolásáért ítélték el. /Az RMDSZ kifizette az összeget Reiner Antal kilakoltatásának megelőzésére. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./2005. március 16.
A jövő az ifjainkban rejlik, értük és velük kell kardot rántani – hangzott el március 15-én Kézdivásárhelyen, a Gábor Áron téren tízezres tömeg előtt, Török Sándor, kézdivásárhelyi polgármester beszédében. A rendezvény főszónoka Zsidó László, a Nagy Mózes Gimnázium diákja, a Zúg Március szónokverseny nyertese volt. Tamás Sándor képviselő mondott beszédet, kihangsúlyozva a háromszékiek példaértékű összefogását. A felsőháromszéki települések lovas-szekeres felvonulói zászlókat lengetve, forradalmi dalokat énekelve vonultak fel. Az ünnepségről a Duna Televízió megalakulása óta immár harmadszor – fél órát sugárzott élő adásban. /(Báthor Zsolt): Kézdivásárhelyen a márciusi ifjaké volt a főszerep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2005. március 18.
Értékénél nagyobb sajtót kapott, s a természetesnél több vitát, aláírásgyűjtést, ellen-aláírásgyűjtési akciót eredményezett Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselő március eleji kolozsvári látogatása. Valójában azért érkezett, hogy kitapintsa, milyen fogadtatásban részesülnének a szocialista/liberális politikusok, esetleg Gyurcsány Ferenc, megtisztelnék jelenlétükkel a március 15-i ünnepségeinket. Megtudták. A határon túli ügyekben magát járatosnak tartó politikus egy március 16-i televízióműsorban két szarvashibát is elkövetett. Eörsi ugyanis szemrebbenés nélkül állította, az erdélyi magyarság kivívta a kulturális autonómiáját. Hol, mikor, hogyan? – kérdezte a Háromszék munkatársa. Ezután Eörsi Mátyás cinikusan kijelentette: miért vár támogatást az anyaországtól a határon túli magyarság, amikor Sepsiszentgyörgyön például nemzetiszínű lobogót égetnek? Ez nem igaz. Nem égetett sem itt, sem máshol Erdélyben magyar zászlót senki. /(simó): Eörsi, hazudj, csak rajt’ ne fogjanak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./2005. március 18.
Nemzeti Szabadelvű Kör néven új platform alakult a Háromszéki RMDSZ-ben, Császár Miklós vezetésével. A platform a polgári szervezetek, a szabadelvű vállalkozók érdekeit tömöríti, azokét, akiknek nem sikerült megvalósítaniuk különböző projekteket. A Nemzeti Szabadelvű Kör részt vesz a Háromszéki RMDSZ áprilisi belső választásain és jelöltet is állít a területi szervezet elnöki tisztségének betöltésére. Dénes István, a Nemzeti Szabadelvű Kör területielnök-jelöltje elmondta: a platform nyitott az együttműködésre az MPSZ-szel és az SZNT-vel. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./2005. március 18.
Gáspárik Attila az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ március 10-i számában azt állította, hogy a romániai magyar lapokat vagy egyáltalán nem, vagy igen kis mértékben érdekelte a Duna Televízió új elnöke. Azt írta, a Háromszék az esemény után hat nappal, a Hírsalátában közöl valamit a változásokról, ugyanakkor ,,hosszan éljenzi a Hír TV megjelenését”. Gáspárik Attila nem olvasta a Háromszék február 12-i számát, de még a címeket sem: Merre, merre, Duna Televízió?, illetve, Mikor lesz elnök? –, továbbá a február 18-i lapszám fényképes írását (Cselényi László a Duna TV új elnöke), február 19-én pedig annyira elvakult a Hír TV-t beharangozó pár sortól, hogy nem látta meg Sylvester Lajos Hogy feljöjjön a Duna TV napja című, lényegesen hosszabb jegyzetét. /Demeter J. Ildikó: Ne csak nézzünk, lássunk is! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./2005. március 19.
Önnön hatalmának végleges megerősítése, minden döntési jog kisajátítása, a más hangok, vélemények, nézetek demokratikus köntösbe öltöztetett kirekesztése – erről szól az RMDSZ kisebbségi törvénye, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. A tartalommal kapcsolatban nagy volt a titkolózás. Mostanáig a szűk munkacsoporton és a legfelsőbb vezetésen kívül senki nem ismerhette meg a tervezet tartalmát. Markó Béla több ízben kifejtette, figyelembe veszik a módosító javaslatokat. A kisebbségi törvénytervezet a nemzeti kisebbségek jogállásának rendezése ürügyén teljhatalommal kívánja felruházni a parlamenti képviselethez jutott szervezeteket. Önrendelkezési jogosítványt nem az erdélyi magyarságnak, csak az RMDSZ-nek, és gondoskodik arról is, hogy senki másnak ne legyen esélye bekerülni a jelentős jogkörökkel felruházott Országos Kisebbségi Tanácsba, illetve az autonómiatanácsba. A jogalkotók a kisebbségi törvénybe szóról szóra átemelték a tavalyi választási törvény Velencei Bizottság, Európai Parlament és az Egyesült Államok külügyminisztériuma által elítélt cikkelyeit. Az RMDSZ nem szánt hosszú időt a vitára, március 23-ig tehetik meg módosító javaslataikat a megkérdezettek, az ütemterv szerint március 31-ig a kormány asztalán kell lennie a jogszabálynak. A háromszéki RMDSZ a történelmi egyházak képviselőit, civil szervezeteket hívott meg az első beszélgetésre. A sajtót és a Székely Nemzeti Tanács képviselőjét hívatlan vendégként nem engedték be a terembe. ,,Egy alkotási folyamat zajlik, nem tartozik a közvéleményre” – fejtette ki Márton Árpád képviselő. /Farkas Réka: Jogsértő kisebbségi törvénytervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./2005. március 19.
A Pro Cantus Egyesület a múlt hét végén szervezte meg a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok XI., a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek V. találkozóját Kézdivásárhelyen. Idén a világi énekkarok és az egyházi kórusok külön-külön mutatkoztak be, a kantai római katolikus műemlék templomban két nap alatt tizenhat együttesben több mint négyszáz kórustag énekelt. /Iochom István: Felső-háromszéki templomi kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./2005. március 23.
A múlt héten a honatyák számára bemutatott kisebbségi törvénytervezet és a belőle kivonatolt – a Krónikában meg a Háromszékben közölt – sűrítmény a teljes szövegismeret hiányában széles körű vitát nem válthatott ki, de markánsabb állásfoglalást indukált több esetben. A törvénytervezet szövege március 22-ig csak román nyelven volt hozzáférhető. A legvehemensebb tiltakozást a választási törvényből a tervezetbe majdnem szó szerint átemelt szöveg váltotta ki, amely szerint a jelenlegi parlamenti pártok kivételezett helyzetbe kerülnek, a valaha is parlamenti képviseletre törekvőknek szinte lehetetlenné válna a parlamenti bejutás. Az RMDSZ esetében a parlamentben már benn lévő pártok előjogainak törvénybe emelését – a tervezetet megfogalmazók érvelése szerint – az egységes fellépés és a parlamenti bejutás küszöbének elérhetősége indokolja. Érthetetlen a tervezetben a ,,sajtókiadványok, közszolgálati szerkesztőségek, műsorok, részlegek létrehozása a közszolgálati rádióval és tévével együttműködve” és ,,a kisebbségek nyelvén működő szerkesztőségek vezetőinek kinevezése, illetve leváltása” passzus. A leglényegesebb ellenvetéseket magának a ,,kulturális autonómiának” a felemás, nem értelmezhető megjelenítése váltotta ki. Kár, hogy elmaradt a már létező autonómiatervek készítőivel az egyeztetés, jegyezte meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Jaj a kisebbségek kisebbségeinek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./2005. március 23.
Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről fejtették ki többen véleményüket. Bakk Miklós politológusnak komoly fenntartásai vannak a törvénytervezettel kapcsolatban. Fontos, hogy a tervezet a kisebbségeket államalkotó tényezőként is meghatározza, kérdés, hogyan viszonyul majd ehhez a román parlament, hiszen ez egy alkotmánymódosító javaslat. A kisebbségi szervezetek jogállását és a kulturális autonómia intézményi keretét szabályozó rész kevésbé sikerült. A kisebbségi szervezetek definíciójánál mértéken felül privilegizálja a már parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket. Itt olyan előírások beemeléséről van szó, amelyeket több európai szervezet is kifogásolt. A törvény hiányossága, hogy nem szabja meg, kik a választások résztvevői. A tervezet megerősíti a Romániában kialakult kisebbségpolitikai rendszert: a román politikai elit a kisebbségekkel kapcsolatos politikai feladatok egy részét a parlamentben képviselettel rendelkező szervezetekre bízza. A kulturális autonómiáról szólva úgy tűnik, az RMDSZ már első lépésben alája kínál a lehetőségeknek. Nagyon rossz, hogy nem történt egyeztetés az EMNT személyi elvű autonómiatervezetét benyújtó politikusokkal, ez azt a gyanút erősíti, hogy a korábban már megszerzett pozíciók közjogi biztosítékokkal való ellátására kerül sor. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor: bővíteni kellene és nagyobb hatáskörrel felruházni azokat az intézményeket, amelyek a kulturális autonómia megvalósítását célozzák. Kötelezni kell az államot a létrehozandó intézmények finanszírozására, másképp ugyanis nem tudnak majd működni. A szenátor szerint kulturális autonómia keretében egy kisebbséget egyetlen reprezentatív szervezetnek kell képviselnie. Kiss Jenő, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke: Határozottabban és többet kell kérnie az RMDSZ-nek, mert ha most nem kér, akkor az esélyei rosszabbodnak. A tervezet túl nagy hatalmat biztosít az RMDSZ-nek. Nagy hibának tartja, hogy hiányoznak a garanciák. Gazda Zoltán, az MPSZ háromszéki elnöke: Az MPSZ székek közötti egyeztetőtanácsa szerint annyira elhibázott ez a törvénytervezet, hogy ezen javítani nem lehet, teljesen új törvényt kell alkotni, tekintettel arra, hogy a területi autonómia lehetőségként sem szerepel. Úgy látják, hogy a tervezet, amelynek a kisebbségek jogáról kellene szólnia, diszkriminatív és nemzetellenes. Megfogalmazták a módosító javaslatokat. Nagyon szűk határidőt szabtak egy ilyen kulcsfontosságú törvény véleményezésére. /Farkas Réka: Lesz-e ebből autonómia? (Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./