udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2176 találat lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 2161-2176

Helymutató: Háromszék

2005. szeptember 13.

Háromszék 344 tanintézményében is megvolt a tanévnyitó, a javítás alatt álló kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben csak képletesen, mert diákjai októberig más iskolákban tanulnak. Keresztély Irma főtanfelügyelő kiemelte, hogy az elmúlt nyolc év alatt, amióta ő Kovászna megye főtanfelügyelője, először kapnak az elsősök teljes tankönyvcsomagot, és első alkalommal tanulhatnak a III. osztályosok minden tantárgyat magyarul megírt könyvekből. Szintén először történik meg, hogy már tanévkezdéskor pontosan tudni, hogyan zajlanak majd tanév végén az országos vizsgák, az érettségi és a képességvizsga, valamint időben elkészült az új iskolai szabályzat, amely a szülő-diák-pedagógus hármas partnerség jegyében nyújt lehetőséget arra, hogy az iskola mint szolgáltató, a tanuló mint befogadó érje el a legjobb eredményt. A háromszéki iskolákban az országos átlagnál rosszabb a tanintézmények ivóvízellátása, de még a pedagógusok szakképzettségi aránya is az országos 97,5 százalék alatt van. (fekete): Ki mint vet, úgy arat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

2005. szeptember 19.

Bemutatták a kézdivásárhelyi Beke Ernő Üdvözlet Háromszékről című képeskönyvének második sorozatát, amely korabeli képeslapokkal illusztrálja Kovásznát és környékét. /(Bodor): A város, amely ma nem létezik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

2005. szeptember 24.

Székelyföldön tájékozódtak nemrég a Félúton nevet viselő, interregionális együttműködést segítő program résztvevői. A Lépések – együtt! székelyföldi tanulmányút a Félúton Program harmadik rendezvénye. Az egy évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön megszületett ötlet alapján létrejött program egymástól földrajzilag távol eső régiók, a magyarországi Közép-Dunántúl, a felvidéki Komárom, Pozsony és Nyitra megye, valamint a székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye 42 ifjúsági és ifjúsági szolgáltató civil szervezeteinek együttműködését hivatott segíteni, az EU-tagállammá vált magyarországi és szlovákiai szervezetek előcsatlakozási, szervezési tapasztalataikat osztják meg a székelyföldi érdeklődőkkel. A tanulmányútra ezúttal magyarországi fiatalok érkeztek, házigazdáik Székelyföldet mutatták meg nekik. A Félúton Programhoz eddig 25 székelyföldi civil szervezet csatlakozott, a legtöbben, 15-en Háromszékről. /(-kas): Félúton – együtt! (Civil szervezetek segítik egymást). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

2005. szeptember 28.

Jogerős ítéletben utasította el a Brassói Táblabíróság a háromszéki Vargyas község tanácsnak azt a határozatát, melyben helyi népszavazás kiírásáról döntöttek. A vargyasi képviselők a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívása nyomán azt szerették volna megkérdezni a község lakóitól: akarják-e, hogy a parlament törvényt alkosson Székelyföld területi autonómiájáról, és szeretnék-e, hogy településük az autonómiához tartozzék. Kincses Előd, a vargyasiak ügyvédje elmondta, a községi határozat elleni érveket György Ervin Kovászna megyei prefektus aláírásával írásban nyújtották be a prefektúra illetékesei. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke közölte, kilenc székelyföldi település önkormányzata döntött a népszavazás kiírásáról, valamennyi határozatot bíróságon támadott meg az illetékes prefektus. Az eddigi pereskedések során egyetlen olyan (akár nem jogerős) ítélet sem született, mely helybenhagyta volna az önkormányzati határozatot. /G. Á.: Nem lehet népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2005. szeptember 30.

Háromszék vendége lesz a hét végén Makovecz Imre jeles magyarországi építész. Október 2-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön felavatja az általa tervezett szemerjai református ravatalozót, délben pedig Vargyason ünnepélyesen átadják a XI–XII. századi kora román templom alapjaira ugyancsak a neves építész által megálmodott templomot. Makovecz a Kós Károly Egyesülés háromnapos székelyföldi konferenciájára érkezik Erdélybe. A Kós Károly Egyesülés szeptember 30.–október 2. között rendez háromnapos székelyföldi konferenciát Csíksomlyón és Illyefalván. A tanácskozás célja ,,egy olyan, a Kárpát-medence egészére kiterjedő szellemi együttműködés megalapozása, mely a 2004. december ötödikén a magyarság ellen elkövetett manipuláció ellensúlyát képezi” – áll a meghívóban. /Farkas Réka: Ravatalozót és templomot avatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

2005. október 1.

Első alkalommal szervezték meg Háromszéken is a népmese napját, követve a Magyar Olvasótársaság kezdeményezését, jelezte Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója. /mózes: A népmese napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 4.

A Volt Politikai Foglyok Szövetségének szeptemberi közgyűlésén döntés született: meg kell rendezni a kommunizmus perét. A szövetségünk Háromszék megyei tagjai politikai és civil szervezetek, magánszemélyek bevonásával aláírásgyűjtésbe kezd, amelyben követelik, hogy történjék meg a gyilkos kommunista terror bűneinek és bűnöseinek felelősségre vonása, elítélése. A lenini-sztálini terror romániai kivitelezői mindenrendű kiszolgálói jól élnek. Ha a nácizmus bűnei nem avulhattak el, akkor nem avulhatnak el a sokkal több ártatlan áldozatot szedett kommunizmus bűnei sem! Hitler barbarizmusa 25 millió áldozatot követelt, a kommunizmus világszerte százmillió áldozatot számlál. Románia politikai és közélete azért ilyen, mert egykori párt- és állami funkcionáriusok (nemzetiségi, vallási és társadalmi különbségre való tekintet nélkül!) uralják az országot. /Puskás Attila: A kommunizmus peréről van szó! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

2005. október 4.

Október 3-án szerény közönség előtt mutatkozott be Sepsiszentgyörgyön az Új Magyar Szó országos napilap. Domokos Péter területi tudósító megnyitója után az előd adósságát törlesztette az új szerkesztőség. A nemrég megszűnt Romániai Magyar Szó tavaly tárcanovella-pályázatot hirdetett, melyre közel százötven pályamű érkezett, de a csődhelyzetben nem adták át a díjakat. Ezt átvállalta az Új Magyar Szó, és Szonda Szabolcs, a régi és új lap munkatársa átadta az első díjat Váry O. Péternek, a Háromszék munkatársának, valamint a különdíjat a szintén sepsiszentgyörgyi dr. Tompa Enikőnek. /(sz.): Váry O. Péter novelladíjas = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

2005. október 5.

Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub október 1-jén tartotta évadnyitó rendezvényét, amelyen a Háromszék munkatársai, Farkas Árpád, Bogdán László, Magyari Lajos és Sylvester Lajos találkoztak az olvasókkal. A Tanulók Klubjának Forrás együttese bemutatta a Kádár Kata ballada háromszéki változatát, majd a napilap munkatársai írásaikból olvastak fel. Farkas Árpád főszerkesztő elmondta, hogy a Háromszék igyekszik az olvasói igényeknek megfelelni. Cseh Béla tanár szerint többet kellene foglalkozni a tanügyi kérdésekkel. A kolozsvári Európai Egyetemre például kétszáz helyet hirdettek meg, azonban a bejutók közül egy sem erdélyi. Gödri Márta arra kérte a szerkesztőséget, hogy álljon ki határozottabban az anyanyelv használatának követelése mellett, néhány éve már az egyházi papírokat, hivatalos egyházi iratokat sem lehet magyarul kiállítani. /Bodor János: A Háromszék Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

2005. október 6.

Nem Háromszék megye címerét, hanem a megyei tanács három évvel ezelőtt bejegyzett szimbólumát tették ki az önkormányzat épületére – szögezte le Demeter János tanácselnök a kirobbant országos botrány kapcsán. Az új címer október 4-én jelent meg az épületen, és mivel a kihelyezett szimbólum csak árnyalatokban különbözik a megye címerétől, többen azt hitték, hogy utóbbi került fel a végleges engedélyek kibocsátása előtt. A megye címerét augusztus elsején fogadta el a megyei tanács, jóváhagyta a Megyei Heraldikai Bizottság, jelenleg az Országos Heraldikai Bizottság asztalán várja az engedélyezést. A román közösség képviselői több ízben tiltakoztak a címerterv ellen, kifogásolták, hogy ez megegyezik a régió XVII. század óta használt címerével, és hogy hiányoznak belőle a románság szimbólumai. Mindenki György Ervinen, Kovászna megye prefektusán kérte számon, mit tesz a törvényesség védelmében. ,,Ha törvénytelenség történt, kénytelen leszek kérni a leszerelését annak ellenére, hogy személyesen nincs kifogásom ellene” – hangsúlyozta. /Farkas Réka: Botrányt kavart az új tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2005. október 8.

Nulladik év, első bemutató. Így nevezte Fazakas Misi színművész a Háromszék Táncegyüttes kebelében éledező Mozgásszínházi Műhely október 7-i előadását, Georg Büchner Woyzeck című drámájának ,,fizikai színházi újragondolását”. Uray Péter budapesti koreográfus visszatérő munkás, aki nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem Erdély-szerte dolgozik. Úgy látja, hogy mozgásszínházi szempontból Erdély többé-kevésbé szűz területnek is számít. /Váry O. Péter: Fizikai színházi ember-kísérletek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2005. október 11.

Rohammunkában vágják a fát a visszaszolgáltatásra váró erdőkből. Több háromszéki településről érkezett panasz erről a Kovászna megyei prefektus hivatalába. A panaszosok Zágonból, Csernátonból, Bükszádról, és Kálnokról érkeztek, de a jelenség túlnyúlik a megye határain. Egy férfi arra emlékszik, hogy öt évvel ezelőtt is ugyanígy történt. Az akkor kiadott törvény alapján visszakért erdőkből is vágták a fát, amíg megtörtént az átadás. Kiss József zágoni polgármester elmondta, községében több mint négyezer hektár erdőt kérnek vissza a közbirtokosságok és a magánszemélyek, és ennek 30–40 százalékát már kivágatta az állami erdészet. Kiss József attól tart, az emberek csak legelőt, üres telket kapnak vissza az erdő helyett. György Ervin prefektus elmondta, írásban kérte a mezőgazdasági minisztériumot, vizsgálják ki a panaszokat, és állítsák le a nagymértékű fakitermelést. A szaktárca ellenőrző csoportja azonban helyszíni szemle után azt állapította meg, hogy törvényes a fadöntési kampány. Valentin Ionascu, a Kovászna megyei erdészet igazgatója kijelentette, egyetlen fát sem vágtak ki törvénytelenül. Szerinte nincs olyan törvény, hogy a visszaszolgáltatásra váró erdőkben le lehet állítani a kitermelést. Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-képviselő nem bízik a kárpótlás kifizetésében. A politikus elmagyarázta, a jogszabály szerint az erdészet csak a restitúciós bizottság jóváhagyása és a tényleges birtokba helyezés közötti időszakban végzett kitermelésből származó jövedelmet köteles kifizetni a tulajdonosnak. „Én még egyetlen kifizetésről sem tudok” – jelentette ki. /B. D. T.: Törvényes rablógazdálkodás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./ Háromszéken az elmúlt időszakban nem az állami erdészet erdőtarolását, hanem elsősorban a magántulajdonban levő fűrésztelepek működését vizsgálták meg. Az ellenőrzési kampányt a miniszterelnök rendelte el, miután a környezetvédelmi szakértők megállapították: az elmúlt hónapok áradása részben a mértéktelen erdőirtások miatt következett be. A hatóságok több mint kétszáz Kovászna megyei fafeldolgozót ellenőriztek, némelyiket többször is. 137 esetben szabtak ki büntetést szabálysértésért, melynek összértéke eléri a 120 ezer erős lejt (1,2 milliárd régi lej). /Bíró Blanka: A fafeldolgozókra összpontosítottak az ellenőrök. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2005. október 12.

Negyvenezer alá csökkent /39 933/ a háromszéki tanulólétszám. Az óvodai és diáknépesség 850-nel kevesebb a tavalyinál és 7551-gyel kevesebb a nyolc évvel ezelőtti tanévkezdéskor jegyzettnél. A 2005/2006-os tanévben folytatódik a gyermeklétszám-csökkenés, Kovászna megyében minden tanévben közel ezerrel kevesebb diák kezdi meg tanulmányait, mint ahányan a rendszerből kilépnek. A diáklétszám csökkenése nem vezet egyenes arányban az osztályok számának csökkenéséhez, mivel az apadás szétszórtan jelenik meg az egész megyében, így a falvakban egyre többen tanulnak alacsony létszámú, illetve összevont osztályokban. A megyében tizenöt elemi iskolás, tizenhat gimnáziumi diák és huszonegy óvodás tanul 1–14 közötti, úgynevezett kis létszámú magyar osztályban, illetve csoportban, és 1462 magyar elemista, illetve 360 magyar gimnazista tanul összevont osztályban. A legkirívóbb eseteket a román tagozatos VIII. osztályosok körében jegyzik, ahol olyan diák is van (Martonos, Nagyajta), aki egyedül tanul egy osztályban. Idén városon is megjelentek a kis létszámú, illetve összevont osztályok, amelyeknek működése a 2007. január 1-jétől induló fejkvóta szerinti finanszírozással kérdésessé válik – véli Keresztély Irma főtanfelügyelő. Egyes kis egységek bezárására és pedagógusok elbocsátására lehet számítani. /(fekete): Negyvenezer alá csökkent a tanulólétszám. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

2005. október 13.

Október 12-én az Őszi Művelődési Napok nyitórendezvényeként Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kúriák földje, Háromszék címmel nyílott fotókiállítás. A régi nemesi lakóházak megmentése mellett elkötelezett Nagy Balázs elmondta, Háromszéket feltérképezve közel kétszáz kúriáról gyűjtöttek már adatokat, a mostani kiállítás előhírnöke a decemberben megjelenő, tanulmányokkal, művészettörténeti leírásokkal is kibővített fotóalbumnak. Szerinte a megyének kellene tennie az épületek megmentéséért, bekapcsolni ezeket a megyei turisztikai hálózatba, kulturális rendezvények színhelyévé tenni. /(vop): Felkiáltójelek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2005. október 15.

Testvérmegyei kapcsolat létesítését ajánlotta fel a szlovákiai Nyitra megye Háromszéknek. Az első találkozásra október 14-én került sor, amikor a Nyitrai Kerületi Önkormányzat alelnöke, Fehér Miklós vezette felvidéki küldöttség Sepsiszentgyörgyön találkozott a Vajda Lajos alelnök vezette Háromszék megyei tárgyalóbizottsággal. A szálak korábbi eredetűek, hisz a Székely Nemzeti Múzeum és a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma jó éve testvéri kapcsolatban áll, közös rendezvényeket is szerveztek már, például a Komáromban tartott Székely Napok a Felvidéken, valamint a most, hét végén Sepsiszentgyörgyön zajló Felvidéki Napok Háromszéken. A Nyitra megyei közgyűlés tizenötezer eurót ajánlott fel a háromszéki árvízkárok enyhítésére. Ugyanakkor folyik a gyűjtés az erdélyi árvízkárosultaknak. /(sz.): Szlovákiában is lesz testvérmegyénk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

2005. október 17.

Sepsiszentgyörgyön telt ház előtt zajlott a felvidékiek bemutatkozó programja a Székely Nemzeti Múzeumban. A szétesett országot kell valahogyan összerakni, a Háromszéki Napok Felvidéken és annak viszonzása, a Felvidéki Napok Háromszéken nemes lázadások a 2004. december 5-i népszavazás ellen. Fehér Csaba, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatója jelentette be a felvidékiek másik adományát: a Nyitra megyei közgyűlés 15 ezer eurónyi árvízsegélye mellett egy október 6-i előadáson a Komárom melletti Izsa község lakói is spontán gyűjtést szerveztek, az összegyűlt 6000 szlovák koronát – mintegy 160 eurót – a háromszéki Vöröskeresztnek hozták el. Táncosok járták a gömöri, mátyusfalvi, bodrogközi táncokat, majd a gímesi hagyományőrző csoport adott ízelítőt a zoboralji népszokásokból. /(vop): Nemes lázadás a nemzetegyesítésért (Felvidéki napok Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2005. október 20.

Október 12–16. között a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum ének (NOE) szervezésében Nagykovácsiban került sor hat országbeli magyar családszervezet részvételével arra a szemináriumra, melyen Háromszék megyét a kézdivásárhelyi Bandi Sándor, a városban működő Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület elnöke és a bélafalvi Boldizsár Béla, a Caritas Csa­ládegyesület elnöke képviselte. Erdélyből Csíkszeredából, Marosvásárhelyről és Nyárádszeredából voltak még résztvevők. Az ötnapos szemináriumon a Mit jelent szövetségben élni? és Mi a magyar? témákat vitatták meg. A jelenlevők újraválasztották az elnökséget: Benkő Ágota lett a Kárpát-medencei Családegyesületet Szövetségének régi-új elnöke, a vajdasági Krizsán Vilmos pedig az alelnöki tisztséget tölti be. Arról is döntöttek, hogy a kétévente sorra kerülő Európai Nagycsaládos Nemzetközi Találkozó harmadik rendez­vényét 2006. július 20–23. között Győrben tartják meg. /(Iochom): Családszeminárium Nagykovácsiban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2005. október 21.

A Budapesten élő háromszéki, ikafalvi származású Fetés András tényfeltáró munkájának és közbenjárásának köszönhetően a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a Magyarok Székelyföldi Társaságának felterjesztésére a felső­cser­nátoni származású, 1951-ben és 1957-ben koncepciós perben elítélt kecskeméti jogászdoktort, néhai Rákossy Árpádot a Politikai Elítéltek Szövetsége a Szabad Magyarországért Érdemérem Nemzeti Színű Szalaggal tün­tette ki. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Háromszéki Szervezete és a cser­­ná­toni Bod Péter Közművelődési Egyesület az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára dr. Rákossy Árpád emléke előtti tisztelgésként portrészobor megalkotására és ennek ünnepélyes felavatására készül Cser­nátonban. /Sylvester Lajos: Rákossy Árpád jogászdoktor ­kitüntetése (1956 emlékezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

2005. október 21.

Az RMDSZ és a Transindex internetes portál idén is megszervezi a Médiabefutó című romániai magyar tehetségkutató versenyt, a tavalyihoz hasonlóan három fordulóban, több helyszínen. Háromszéken két helyen zajlik helyi szakasz, Sepsiszentgyörgyön október 22-én, Kézdivásárhelyen 23-án. A verseny három előadói műfajban zajlik, a tánc kategóriában 14–26, a vers-próza-jelenet kategóriában 14–28, az ének-zene kategóriában pedig 16–32 évesek jelentkezését várják. /(vop): Tehetségkutató verseny magyar fiataloknak (Médiabefutó, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

2005. október 21.

Az év elején jelent meg Stefano Bottoni olasz történész Konföderáció a cél című tanulmánya az 1956-os romániai eseményekről, nevezetesen a Szoboszlay-ügyről. Szoboszlay Aladár temesvári római-katolikus plébános annak a „kísérletnek a szellemi atyja és operatív motorja”, amelynek célja a kommunista rendszer megdöntése egy Magyarországon és Romániában egyidőben kirobbantott forradalom révén, illetve egy közös román-magyar államalakulat, az ún. Confederatio létrehozása – állította a történész a periratok és más források tanulmányozása alapján. Melyik nemzetnek az ügye, kérdezte Bottoni, tekintettel arra, hogy a román Fintinaru másodrendű vádlott, és a per során még tucatnyi román embert ítélnek el. A Szoboszlay-ügyben közel kétszáz személyt vettek őrizetbe államellenes összeesküvés vádjával. Ötvenhét személy ellen emeltek vádat, közülük tízet (Szoboszlay Aladárt is) kivégeztek, 47 személyt életfogytiglani vagy több tízéves kényszermunkára, börtönbüntetésre ítéltek. A Szoboszlay-ügyben 15 embert ítéltek el Háromszéken, köztük nyolc papot: Ábrahám Árpád (Torja), Kovács Balázs (Szentkatolna), Kovács Béla (Kovászna), Kosza József (Ozsdola), Ráduly Géza (Gelence), Páll Gyula (Futásfalva) plébánosokat, Mezei Levente Mór ojtozi és Kovács István esztelneki szerzetest. Továbbá hét „világi” személyt: Baróti Pált, Szörcsei Eleket és Lőrincz Károly Sándort Torjáról, Farkas Pál kézdivásárhelyi tanárt, Bulárka Istvánt (Csernáton), Kónya Béla-István és Vajna László kézdivásárhelyi ügyvédeket. Ábrahám Árpádot és Kónya Béla-Istvánt halálra ítélték és kivégezték. A perbefogottak közül ma már csak hárman élnek: Bulárka István, Farkas Pál és Vajna László. Lőrincz Károly Vargyason élő volt politikai fogoly a Székely Hírmondónak elmondta, Szoboszlay terve az volt, hogy 1956. augusztus 28-án Bukarestben forradalmat robbantson ki. Egy tankegység-parancsnoknak az lett volna a feladata, hogy alakulatát Bukarestbe vezérelje és elfoglalja a belügyminisztérium, a rádió stb., épületét, miközben a Székelyföldről különvonattal érkező magyarok csatlakoztak volna a katonákhoz, de ez gyermekes, igen naiv elgondolás volt, nem is lett semmi belőle. Nagy Imre Snagovra hurcolását követően kapóra jött ez a szervezkedés a román hatalomnak, jó ürügyet szolgáltatott az erdélyi magyarok üldözéséhez. Nem sokkal az interjú elkészülte után Lőrincz Károly meghalt. /Kocsis Cecília: 1956 Romániában: melyik nemzet ügye? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./

2005. október 24.

Október 23-án Kézdivásárhely a református temetőben álló ’56-os kopjafánál több mint százfős tömeg gyűlt össze emlékezni. Az ünnepségen Farkas Ferenc tanár, a Református Kollégium igazgatója méltatta a mártírok tetteit, emlékezett a Szoboszlay-összeesküvés háromszéki áldozataira. A Református Kollégium tanulói ’56-os összeállítással tisztelegtek. /Iochom István: Főhajtás a mártírok kopjafájánál (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2005. november 1.

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 2.

Marosvásárhelyen az októberi Belvárosi Szerdák estéjén Csortán Ferenc, a Maros Megyei Művelődésügyi Igazgatóság műemlékvédelmi tanácsosa Erdélyi templomerődök a Világörökségben címen tartott vetített képes előadást. A székely erődített templomok legnagyobb számban Háromszéken bukkannak fel. Hét erdélyi erődített templom a Világörökség részét képezi: Kelnek, Prázsmár, Németfehéregyháza, Székelyderzs, Szászkézd, Berethalom és Baromlak temploma. /Nagy Botond: Erdélyi erődtemplomok, évszázadok ujjlenyomatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2005. november 4.

A Magyar Polgári Szövetség székelyföldi helyi szervezetei Traian Basescu elnökhöz fordulnak és kérik a térségbeli privatizációk széleskörű ellenőrzését. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke elmondta, a szervezet javasolni fogja a székelyföldi helyi szervezeteknek, hogy közös levélben forduljanak az államfőhöz, kérjenek széles körű ellenőrzést a meghiúsult székelyföldi privatizációs esetek kapcsán, és kérjék továbbá a „politikai korrupció” megszüntetését. /Az MPSZ kérni fogja az államfőtől a székelyföldi privatizációk ellenőrzését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2005. november 4.

Az 1956-os forradalomra emlékeznek Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szövetségének és az Erdélyi Bajtársi Társaság tagjai november 4-én, amikor megindultak a szovjet csapatok a forradalom eltiprására. A Fidesz hívására október 23-án százezernyi ember sereglett össze, ennek ellenére a Magyarországon regnáló szocialista kormányzat forradalmat kisajátítani szándékozó rohamot indított, mondván, Nagy Imre is kommunista, illetve szocialista volt. /Sylvester Lajos: A forradalom mágnesespólus-cseréje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

2005. november 8.

Vezetőt kellett cserélnie a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóságnak ahhoz, hogy kiderüljön: Sepsiszentgyörgyön másfél éve létezik egy ifjúsági központ, de azt csak román diákok használhatták, a fiatalok többsége nem fért hozzá. A Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság élére a múlt hónapban nevezték ki az új vezetőt, Tischler Ferencet, aki a leltár átvételekor fedezte fel, hogy az intézményhez tartozik egy jól felszerelt ifjúsági központ is. Az új igazgató kiderítette, hogy a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Kollégium épületében, másfél évvel ezelőtt, egymilliárd lejes kormánytámogatásból rendezték be a központot, amelyet elvileg a diákok ingyen használhatnak. A tucatnyi nagy teljesítményű számítógépet, az internetet, a digitális kamerát, video-lejátszót és tévékészüléket csak a román kollégium diákjai használhatták, mert az intézmény kapusa más fiatalt nem engedett be az iskola területére. Tischler Ferenc felszólította az iskola vezetőségét, tegyék lehetővé, hogy minden érdeklődő fiatal látogathassa a központot, ellenkező esetben azt elköltöztetik az épületből. A megegyezés értelmében naponta az ellenőrző könyvecske vagy diákigazolvány felmutatásával minden háromszéki fiatal bejuthat a központba, és ingyen használhatja a felszerelést. /Bíró Blanka: Titokban tartották az ifjúsági központot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2005. november 8.

Kilencedik alkalommal került sor a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány által szervezett Mezőségi Népzene és Néptánc Fesztiválra. A rendezvény jelentős népszerűségre tett szert szakmai és táncházas körökben. A bel- és külföldi csoportvezetők, koreográfusok, szakemberek szakmai tapasztalatszerzésre használják ezt az alkalmat. A találkozó a Téka Házban a széki fiatalok bemutató táncával kezdődött. A bemutatón és a táncházban közreműködött a Háromszék és a Sóvirág zenekar is. /Szamosújvár. Őrzik a hiteles népi értékeket adományt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2005. november 9.

A román rendőrség ezentúl állásokat tart fenn kötelékében kisebbségiek számára is, mivel jótékony hatása lehet annak, ha a rendfenntartó közeg ,,ismeri a lakosság nyelvét és szokásait”. A minap Brüsszelben közzétett 2005-ös országjelentés megírta, hogy a kisebbségi nyelvhasználat dolgában még sok a tennivaló a rendőrségeken, azaz további lépéseket kellene tenni, hogy a rendőrségi eljárások során használható legyen a magyar nyelv például. Az utóbbi években Háromszéken a rendőrségi alkalmazottak 95 százaléka volt román nemzetiségű. Vettek fel magyarokat is, de arány még mindig abnormálisan alacsony. Ráadásul kisegítői, alárendelt szerepkörükben valóban csak a tolmácsi feladatokat láthatják el. Szó sincs hát arról, amit joggal vár el a székelység az általa 80–85 százalékban lakott régióban: hogy parancsnoki karától le az ablakhoz ültetett hölgyig és titkárnőig többségében magyar nyelvet ismerő, sőt, magyar legyen az állomány. Az a gyakorlat, hogy a magyarnak mondott rendőrtiszt csak főnökei utasítására hajlandó magyarul megszólalni. Hasonlóképpen robotszerűen jár el a közrendőr, aki igazoltatáskor kizárólag csak románul hajlandó szólni. /B. Kovács András: Magyarul bemutatkozó rendőrt! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

2005. november 10.

Eltérőek az álláspontok a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókirodájának megnyitása ügyében. A helybéli várakozások szerint ez év végéig remélhetőleg működni fog az intézmény, a magyarországi kultúrdiplomácia képviselői szerint ez inkább 2006 elején esedékes. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint remélhetőleg idén lesz az ünnepélyesen átadás. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Beke Mihály András másként látja a helyzetet. Szerinte diplomáciai jegyzékváltásra is szükség van, ezért az iroda megnyitását reálisabb „2006 legelejére” helyezni. Az iroda működését a bukaresti intézet költségvetéséből fedezik, ez bizonyos pénzügyi források átszervezését feltételezi. A sepsiszentgyörgyi iroda vezetésével kapcsolatban a bukaresti Magyar Kulturális Intézet jelenlegi intézeti titkárának, Vári Attilának a neve került szóba. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közlése szerint a fiókirodát leghamarabb jövő év februárjában lehet megnyitni. Az iroda létrehozását jelző, de még nem az avatást jelentő, tavaly november 9-én lezajlott ünnepségen, a távolmaradó Hiller István tárcavezető helyett, Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára volt jelen, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök társaságában. 2004 júliusában Medgyessy Péter kormányfő ígérte meg a bukaresti Magyar Kulturális Központ székelyföldi kirendeltségének Sepsiszentgyörgyre telepítését. Hiller akkor közölte a háromszékiekkel, hogy a 2004-es költségvetésben nincs fedezet az iroda beindítására, ezért az avatóra csak 2005-ben kerülhet sor. Idén áprilisban Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára a magyar-román kulturális egyezmény aláírásától tette függővé az intézmény megnyitását. /Idő kell a sepsiszentgyörgyi fiókintézet beindításához. Kulturális iroda – mikor? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2005. november 11.

A Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szövetsége és az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság Sepsiszentgyörgyön egy rendezvénysorozat záróakkordjaként emlékezett az 1956-os szabadságharc bukására. Az idős korral dacolva gyalog járták végig a város temetőit, kilenc elhunyt bajtársukra emlékezve: Balázsy Károly Pálra, Csákány Zsigmondra, Erőss Jánosra, Ferenczy Árpádra, Hosszú Gyulára, Jancsó Sándorra, Szász Sándorra, Szász Gergelyre és Veress Pálra. Minden sírnál röviden megemlékeztek a forradalmi megmozdulások révén börtönbe juttatott bajtársak életéről. Délután Török József elnök köszöntötte a meghívott dr. Kiss Tamást, a magyarországi Politikai Foglyok Szövetségének alelnökét, majd elmondta, hogy a jövőben tartandó 50 éves évfordulóra való felkészülés jegyében szervezték meg az idei tartalmas rendezvénysorozatot. Dr. Kiss Tamás felelevenítette a szegedi egyetemista ifjúsági szervezet megalakítását. Elmondta: csak Budapesten mintegy másfélezer áldozata volt a forradalomnak. Végezetül pedig levetítették a Corvin-köz című filmet. /Gazda Zoltán: „Kövér tankok teremtenek nyugalmat” = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 11./


lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 2161-2176




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék