udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
871
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 871-871
HelymutatĂł:
Arad
2005. mĂĄjus 19.
Az aradi TĂłth ĂrpĂĄd Irodalmi KĂśr mĂĄjus 17-i munkaĂźlĂŠsĂŠnek tĂŠmĂĄja dr. Brauch Magda nyelvmĹąvelĹ ĂŠs stilisztikai tevĂŠkenysĂŠge volt. Az egĂŠsz ĂŠletĂŠt a magyar irodalom tanĂtĂĄsĂĄnak szentelĹ tanĂĄrnĹ egyetemi ĂŠvei alatt kezdte a tudomĂĄnyos munkĂĄt. A Magyarosan cĂmĹą folyĂłiratot elemzĹ tudomĂĄnyos dolgozatĂĄval orszĂĄgos dĂśntĹbe jutott, kĂŠsĹbb orszĂĄgos elsĹ helyezĂŠst ĂŠrt el KolozsvĂĄron a metaforĂĄrĂłl Ărt munkĂĄjĂĄval. Az 1976-ban megjelent TanulmĂĄnyok a magyar impresszionista stĂlusrĂłl cĂmĹą kĂśtetben tĂĄrsszerzĹkĂŠnt szerepelt, 1979-ben lĂĄtott napvilĂĄgot elsĹ ĂśnĂĄllĂł kĂśtete NominĂĄlis szerkesztĂŠsmĂłd a magyar impresszionista szĂŠpirodalomban cĂmmel, mely ĂĄtdolgozott vĂĄltozata 1977-ben megvĂŠdett doktori ĂŠrtekezĂŠsĂŠnek. 2001-ben jelent meg MagyarrĂłl magyarra cĂmĹą nyelvmĹąvelĹ kĂśtete, kĂŠt ĂŠvvel kĂŠsĹbb KĂśzĂśs anyanyelvĂźnkĂŠrt cĂmĹą kĂśnyve (mindkettĹ az ErdĂŠlyi Gondolat kiadĂĄsĂĄban). NyomdakĂŠsz BeszĂŠlni kell cĂmĹą, kĂŠt dĂjnyertes dolgozatot is tartalmazĂł munkĂĄja, KolozsvĂĄron pedig 60 verselemzĂŠsĂŠt tartalmazĂł versvĂĄlogatĂĄsa. /RegĂŠczy Szabina Perle: Dr. Brauch Magda szĂŠlmalomharca. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 19./2005. mĂĄjus 19.
KiĂĄllĂtĂĄs nyĂlt az Arad Megyei KĂśnyvtĂĄrban az 1839 ĂŠs 1940 kĂśzĂśtt Aradon megjelenĹ magyar nyelvĹą ĂşjsĂĄgokbĂłl. Az 1800-as ĂŠvek vĂŠgĂŠn, az 1900-as ĂŠvek elejĂŠn Aradon Ăśsszesen tĂśbb mint hatvan ĂşjsĂĄg, lap, kiadvĂĄny lĂŠtezett, tĂĄjĂŠkoztatott HĂĄbel GĂŠza nyugalmazott fĹkĂśnyvtĂĄros. /(nagyĂĄlmos): KiĂĄllĂtĂĄs rĂŠgi ĂşjsĂĄgokbĂłl. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 19./2005. mĂĄjus 21.
Bogdan Adamczyk minorita szerzetes, arad-belvĂĄrosi katolikus plĂŠbĂĄnos dedikĂĄlta legĂşjabb kĂśnyvĂŠt, ĂjtatossĂĄgok gyĹąjtemĂŠnye cĂmmel. KĂśnyvet ĂrĂł pap ritkasĂĄgszĂĄmba megy, a magyarul ĂrĂł lengyel pedig alighanem egyedi eset. Elmondta, hogy nem tartja magĂĄt kĂśnyvĂrĂłnak, inkĂĄbb valahonnan ĂśsszegyĹąjti kiadvĂĄnyai anyagĂĄt. Ezt bizonyĂtjĂĄk eddigi munkĂĄi is, amelyek kĂśzĂźl a Ferences lelkisĂŠg cĂmĹą anyagĂĄt miskolci plĂŠbĂĄnossĂĄga idejĂŠn gyĹąjtĂśtte ĂŠs a minoritĂĄk aradi letelepedĂŠse 300. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl sikerĂźlt kiadnia. MĂĄsodik kĂśtete (Pap vagy te) a pappĂĄ szentelĂŠsĂŠnek tizedik ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl kĂźlĂśnbĂśzĹ kiadvĂĄnyokban megjelent ĂrĂĄsait tartalmazza. TovĂĄbbi kĂśtetei kĂśzĂźl a legvaskosabb â az ĂrĂśmhĂr, ĂŠlni az evangĂŠliumot cĂmĹą â prĂŠdikĂĄciĂłinak vĂĄlogatĂĄsa. Negyedik kĂśtete, a Kolbe lengyelbĹl ĂĄtĂźltetett fordĂtĂĄs. ĂtĂśdik kĂśnyve, a KeresztĂşti elmĂŠlkedĂŠsek nagybĂśjti, ferences ĂĄjtatossĂĄgok gyĹąjtemĂŠnye. LegĂşjabb kĂśtetĂŠnek /ĂjtatossĂĄgok gyĹąjtemĂŠnye/ megalkotĂĄsĂĄra a hĂvek kĂŠrtĂŠk fel. Bogdan Adamczyk kĂśnyveit Miskolcon nyomtatjĂĄk. /Balta JĂĄnos: KĂśnyvkiadĂł atya Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 21./2005. mĂĄjus 21.
Bogdan Adamczyk minorita szerzetes, arad-belvĂĄrosi katolikus plĂŠbĂĄnos dedikĂĄlta legĂşjabb kĂśnyvĂŠt, ĂjtatossĂĄgok gyĹąjtemĂŠnye cĂmmel. KĂśnyvet ĂrĂł pap ritkasĂĄgszĂĄmba megy, a magyarul ĂrĂł lengyel pedig alighanem egyedi eset. Elmondta, hogy nem tartja magĂĄt kĂśnyvĂrĂłnak, inkĂĄbb valahonnan ĂśsszegyĹąjti kiadvĂĄnyai anyagĂĄt. Ezt bizonyĂtjĂĄk eddigi munkĂĄi is, amelyek kĂśzĂźl a Ferences lelkisĂŠg cĂmĹą anyagĂĄt miskolci plĂŠbĂĄnossĂĄga idejĂŠn gyĹąjtĂśtte ĂŠs a minoritĂĄk aradi letelepedĂŠse 300. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl sikerĂźlt kiadnia. MĂĄsodik kĂśtete (Pap vagy te) a pappĂĄ szentelĂŠsĂŠnek tizedik ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl kĂźlĂśnbĂśzĹ kiadvĂĄnyokban megjelent ĂrĂĄsait tartalmazza. TovĂĄbbi kĂśtetei kĂśzĂźl a legvaskosabb â az ĂrĂśmhĂr, ĂŠlni az evangĂŠliumot cĂmĹą â prĂŠdikĂĄciĂłinak vĂĄlogatĂĄsa. Negyedik kĂśtete, a Kolbe lengyelbĹl ĂĄtĂźltetett fordĂtĂĄs. ĂtĂśdik kĂśnyve, a KeresztĂşti elmĂŠlkedĂŠsek nagybĂśjti, ferences ĂĄjtatossĂĄgok gyĹąjtemĂŠnye. LegĂşjabb kĂśtetĂŠnek /ĂjtatossĂĄgok gyĹąjtemĂŠnye/ megalkotĂĄsĂĄra a hĂvek kĂŠrtĂŠk fel. Bogdan Adamczyk kĂśnyveit Miskolcon nyomtatjĂĄk. /Balta JĂĄnos: KĂśnyvkiadĂł atya Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 21./2005. mĂĄjus 24.
Aradon mĂĄjus 26-ĂĄn mutatjĂĄk be az 1997-ben ĂşjraindĂtott FecskĂŠs-kĂśnyvek sorozatĂĄnak tizenkettedik darabjĂĄt. Ficzay DĂŠnes halĂĄlĂĄnak huszadik ĂŠvfordulĂłjĂĄra kiadtĂĄk a nagy aradolĂłgus, Arad helytĂśrtĂŠnĂŠsze munkĂĄinak egy rĂŠszĂŠt: VĂĄlogatott ĂrĂĄsok /Aradi KĂślcsey EgyesĂźlet, Arad/ alcĂme SĂŠtĂĄk, rejtĂŠlyek, utcanevek ĂŠs mĂĄsok. Ficzay DĂŠnes sĂŠtĂĄit nĂŠhĂĄny irodalomtĂśrtĂŠneti ĂrĂĄs tarkĂtja SzĂĄntĂł GyĂśrgyrĹl, FranyĂł ZoltĂĄnrĂłl, HorvĂĄth ImrĂŠrĹl, Salamon ErnĹrĹl, ĂŠs megemlĂŠkezĂŠs a nagy akvarellistĂĄrĂłl, Pataky SĂĄndorrĂłl. A rejtĂŠlyek Ficzay DĂŠnes hĂres, RejtĂŠlyek a tĂśrtĂŠnelembĹl sorozata, ami a hetvenes ĂŠvekben a helyi magyar napilapban jelent meg. Kiadatlan, s eddig ismeretlen ĂrĂĄs volt Az aradi utcanevek vĂĄltozĂĄsai, ami jĂłl dokumentĂĄlt, a kutatĂłknak, ĂŠrdeklĹdĹknek sok hasznos ismeretet nyĂşjtĂł utcanĂŠv-tĂśrtĂŠnet. Befejezetlen, de 1975-ig tĂźkrĂśzi a valĂłsĂĄgot. Az ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsba bekerĂźltek Ficzay DĂŠnes nyelvĹrkĂśdĹ ĂrĂĄsai. Egy levĂŠlsorozat fejezi be a kĂśtetet: a hĂresnek indult aradi ĂrĂł, TĂśrĂśk Gyula diĂĄkkorĂĄrĂłl hĹą kĂŠpet nyĂşjtĂł leveleket a kutatĂł irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz Ficzay talĂĄlta meg. /Ăjabb Ficzay-kĂśnyv. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 24./ 2005. mĂĄjus 25.
MĂĄjus 23-ĂĄn Aradon rendhagyĂł egyĂźttes ĂźlĂŠst tartottak az Alma Mater AlapĂtvĂĄny ĂŠs a Wieser Tibor Alap kuratĂłriumai. A megbeszĂŠlĂŠsen NĂŠmetorszĂĄgbĂłl rĂŠszt vett dr. Wieser GyĂśrgyi, a Wieser Tibor Alap lĂŠtrehozĂłja, valamint ErdĂŠlyi IldikĂł, a KĂślni Alma Mater elnĂśke. KĂŠsĹbb fognak dĂśnteni az alapĂtvĂĄny tulajdonĂĄt kĂŠpezĹ autĂłbusz sorsĂĄrĂłl. ElhatĂĄroztĂĄk: az AlapĂtvĂĄny leltĂĄrĂĄban lĂŠvĹ nagy mennyisĂŠgĹą, 16 millimĂŠteres tanfilm-tekercset felajĂĄnljĂĄk a magyar nyelven oktatĂł iskolĂĄknak, vetĂtĹgĂŠpestĂźl. /(balta): NĂŠmetorszĂĄgi vendĂŠgek az Alma MaternĂŠl. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 25./2005. mĂĄjus 27.
MĂĄjus 26-ĂĄn Aradon bemutattĂĄk az Aradi KĂślcsey EgyesĂźlet ĂŠgisze alatt a FecskĂŠs-kĂśnyvek sorozatban megjelent kĂśtetet, Ficzay DĂŠnes VĂĄlogatott ĂrĂĄsok cĂmĹą munkĂĄjĂĄt. PĂĄvai Gyula, a sorozat szerkesztĹje elmondta: a hagyatĂŠkbĂłl â amelyet egy vizes pincĂŠbĹl mentett meg â immĂĄr sikerĂźlt hĂĄrom kĂśnyvet kiadni. Ujj JĂĄnos tĂśrtĂŠnĂŠsz szerint Arad irodalmi mĂşltjĂĄval soha senki nem foglalkozott Ăşgy, ahogy Ficzay DĂŠnes tette. /(nagyĂĄlmos): A harmadik Ficzay-kĂśnyv. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 27./2005. mĂĄjus 30.
MĂĄjus 28-ĂĄn Aradon a belvĂĄrosi minorita templombĂłl indult el a hagyomĂĄnyos fogadalmi kĂśrmenet. A kĂśrmenetet Fekete KĂĄroly fĹgondnok ĂŠs Matekovits MihĂĄly, a minorita kultĂşrhĂĄz igazgatĂłja vezette, a felkoszorĂşzott feszĂźlet tĂĄrsasĂĄgĂĄban. UtĂĄnuk az ĂŠneklĹ templomkĂłrus, fiatalok, illetve az OltĂĄriszentsĂŠget felvĂĄltva hordozĂł minorita atyĂĄk kĂśvetkeztek. A szĂnhĂĄz elĹtti tĂŠr sarkĂĄn, a SzenthĂĄromsĂĄg-szobor egykori helyĂŠt jelzĹ kereszt mellett megĂĄlltak, JĂĄnos atya megszentelte a helyet, ahova remĂŠnyeik szerint hamarosan visszakerĂźl a pestisjĂĄrvĂĄnytĂłl tĂśrtĂŠnt megszabadulĂĄs emlĂŠkĂŠt mementĂłkĂŠnt jelzĹ remekmĹą. Bogdan Adamczyk plĂŠbĂĄnos elmondta, hogy az aradiak a jĂĄrvĂĄny elmĂşltĂĄval megfogadtĂĄk, hogy a vĂĄros fĹterĂŠn felĂĄllĂtjĂĄk a SzenthĂĄromsĂĄg-szobrot, illetve minden ĂŠvben az ĂrnapjĂĄt kĂśvetĹ vasĂĄrnapon fogadalmi kĂśrmenetet tartanak. A szobrot 1746-ban szenteltĂŠk fel, a kĂśrmenetet azĂłta is tartjĂĄk. csaknem megszakĂtĂĄs nĂŠlkĂźl. /(balta): Fogadalmi kĂśrmenet Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 30./2005. jĂşnius 1.
ElĹzĹleg TemesvĂĄron, mĂĄjus 31-ĂŠn pedig Aradon, az arad-belvĂĄrosi reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg imatermĂŠben tartott elĹadĂĄst ĂdĂĄm SĂĄndor, a Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠgĂŠnek kĂŠpviselĹje. A talĂĄlkozĂłt ErdĂŠly sorsa cĂmmel szerveztĂŠk, a szerzĹ hasonlĂł cĂmĹą kĂśnyvĂŠnek apropĂłjĂĄn, az aradi elĹadĂĄs Trianon jogszerĹąsĂŠge cĂmmel hangzott el. JĂşnius 4-ĂŠn lesz a trianoni bĂŠkediktĂĄtum 85. ĂŠvfordulĂłja. Az elĹadĂł felidĂŠzte Trianon igazsĂĄgtalansĂĄgĂĄt, a hatĂĄrmĂłdosĂtĂĄs visszĂĄssĂĄgait (gyakori volt, hogy telepĂźlĂŠseken, sĹt hĂĄzudvarokon hĂşztĂĄk meg a hatĂĄrt). SzĂł esett a magyar kĂźlĂźgy tehetetlensĂŠgĂŠrĹl, a romĂĄn ĂŠs a csehszlovĂĄk diplomĂĄcia agyafĂşrtsĂĄgĂĄrĂłl, s arrĂłl, hogy az irredentizmussal, revizionizmussal vĂĄdolt magyarok nem tesznek egyebet, mint amit annak idejĂŠn az olaszok, a romĂĄnok, a nĂŠmetek, tĂśrĂśkĂśk, bolgĂĄrok. Az elĹadĂĄs vĂŠgkicsengĂŠse az volt, hogy nem a mĂşlton kell keseregni, hanem ĂśsszefogĂĄssal kell ĂŠpĂteni a nemzet jĂśvĹjĂŠt. /P. L. Zs.: ErdĂŠly sorsa ĂŠs Trianon jogtalansĂĄga. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 1./2005. jĂşnius 1.
ElĹzĹleg TemesvĂĄron, mĂĄjus 31-ĂŠn pedig Aradon, az arad-belvĂĄrosi reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg imatermĂŠben tartott elĹadĂĄst ĂdĂĄm SĂĄndor, a Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠgĂŠnek kĂŠpviselĹje. A talĂĄlkozĂłt ErdĂŠly sorsa cĂmmel szerveztĂŠk, a szerzĹ hasonlĂł cĂmĹą kĂśnyvĂŠnek apropĂłjĂĄn, az aradi elĹadĂĄs Trianon jogszerĹąsĂŠge cĂmmel hangzott el. JĂşnius 4-ĂŠn lesz a trianoni bĂŠkediktĂĄtum 85. ĂŠvfordulĂłja. Az elĹadĂł felidĂŠzte Trianon igazsĂĄgtalansĂĄgĂĄt, a hatĂĄrmĂłdosĂtĂĄs visszĂĄssĂĄgait (gyakori volt, hogy telepĂźlĂŠseken, sĹt hĂĄzudvarokon hĂşztĂĄk meg a hatĂĄrt). SzĂł esett a magyar kĂźlĂźgy tehetetlensĂŠgĂŠrĹl, a romĂĄn ĂŠs a csehszlovĂĄk diplomĂĄcia agyafĂşrtsĂĄgĂĄrĂłl, s arrĂłl, hogy az irredentizmussal, revizionizmussal vĂĄdolt magyarok nem tesznek egyebet, mint amit annak idejĂŠn az olaszok, a romĂĄnok, a nĂŠmetek, tĂśrĂśkĂśk, bolgĂĄrok. Az elĹadĂĄs vĂŠgkicsengĂŠse az volt, hogy nem a mĂşlton kell keseregni, hanem ĂśsszefogĂĄssal kell ĂŠpĂteni a nemzet jĂśvĹjĂŠt. /P. L. Zs.: ErdĂŠly sorsa ĂŠs Trianon jogtalansĂĄga. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 1./2005. jĂşnius 4.
NyolcvanĂśt ĂŠve, 1920. jĂşnius 4-ĂŠn ĂrtĂĄk alĂĄ az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş gyĹztesei MagyarorszĂĄg kĂŠpviselĹivel a versailles-i Nagy Trianon kastĂŠlyban a magyar bĂŠkeszerzĹdĂŠst. A bĂŠke feltĂŠteleit a magyarok rĂŠszvĂŠtele nĂŠlkĂźl, az 1919-20-as pĂĄrizsi bĂŠkekonferenciĂĄn hatĂĄroztĂĄk meg, melynek cĂŠlja az OsztrĂĄk-Magyar Monarchia szĂŠtverĂŠse volt. Apponyi Albert, a magyar kĂźldĂśttsĂŠg vezetĹje csak 1920. januĂĄr 16-ĂĄn fejthette ki ĂĄllĂĄspontjĂĄt. A nĂŠpszavazĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠt is felvetette az elcsatolandĂł terĂźleteken, de a konferencia e javaslatĂĄt sem vette figyelembe. Az alĂĄĂrĂĄs percĂŠben MagyarorszĂĄgon megkondultak a harangok, tĂz percre leĂĄllt a kĂśzlekedĂŠs, bezĂĄrtak az Ăźzletek. A szerzĹdĂŠs a haderĹ lĂŠtszĂĄmĂĄt 35 ezer fĹben maximĂĄlta, tiltotta az ĂĄltalĂĄnos hadkĂśtelezettsĂŠget. MagyarorszĂĄg (HorvĂĄtorszĂĄg nĂŠlkĂźli) terĂźletĂŠt 293 ezer nĂŠgyzetkilomĂŠterrĹl 93 ezerre, lakossĂĄgĂĄt 18,2 milliĂłrĂłl 7,6 milliĂłra csĂśkkentettĂŠk. A FelvidĂŠk, a KisalfĂśld ĂŠszaki fele ĂŠs KĂĄrpĂĄtalja CsehszlovĂĄkiĂĄhoz, ErdĂŠly, az AlfĂśld keleti pereme ĂŠs Kelet-BĂĄnĂĄt RomĂĄniĂĄhoz, HorvĂĄtorszĂĄg, BĂĄcska, Nyugat-BĂĄnĂĄt, Zala megye nyugati pereme, a MurakĂśz ĂŠs a baranyai hĂĄromszĂśg a Szerb-HorvĂĄt-SzlovĂŠn kirĂĄlysĂĄghoz, Nyugat-MagyarorszĂĄg egy sĂĄvja AusztriĂĄhoz kerĂźlt. LengyelorszĂĄg Szepes ĂŠs Ărva megyĂŠkbĹl kapott terĂźleteket, az olaszok 1924-ben FiumĂŠt ĂŠs kĂśrnyĂŠkĂŠt szereztĂŠk meg. Ezzel a magyar ĂĄllam elvesztette terĂźletĂŠnek mintegy kĂŠtharmadĂĄt, iparĂĄnak 38, nemzeti jĂśvedelmĂŠnek 67 szĂĄzalĂŠkĂĄt. A szerzĹdĂŠs az etnikai helyzetet, az 1910-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄsi adatokat nem vette figyelembe, Ăgy a magyarsĂĄg egyharmada, mintegy 3,2 milliĂł magyar is az Ăşj hatĂĄrokon tĂşlra kerĂźlt, fele rĂŠszĂźk ĂśsszefĂźggĹ tĂśmbben ĂŠlt a hatĂĄr mentĂŠn. A nemzetisĂŠgek egyenjogĂşsĂĄgĂĄrĂłl szĂłlĂł rendelkezĂŠsek papĂron maradtak. A nagyobb hatĂĄr kĂśzeli vĂĄrosok (Pozsony, Kassa, NagyvĂĄrad, Arad, Szabadka) s a kĂśztĂźk lĂŠvĹ vasĂştvonalak az Ăşj ĂĄllamokhoz kerĂźltek, a hatĂĄrokat hajĂłzhatĂł folyĂłk (Duna, DrĂĄva, Tisza-kanyar) mentĂŠn hĂşztĂĄk meg, de az Ipolyt is ide soroltĂĄk. A magyar nemzetgyĹąlĂŠs 1920. november 15-ĂŠn ratifikĂĄlta, s 1921. jĂşlius 26-ĂĄn, a XXXIII. tĂśrvĂŠnycikkel hirdette ki a bĂŠkeszerzĹdĂŠst. Az 1921. december 14-16-i nĂŠpszavazĂĄs nyomĂĄn Sopron ĂŠs kĂśrnyĂŠke az orszĂĄg rĂŠsze maradt, SomoskĹ ĂŠs kĂśrnyĂŠke 1923-ban tĂŠrt vissza. A dĂśntĂŠs sokkolta a magyar tĂĄrsadalmat, a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzti ĂŠvekben az orszĂĄg meghatĂĄrozĂł kĂźlpolitikai cĂŠlja Trianon revĂziĂłja lett. A PĂĄrizs kĂśrnyĂŠki bĂŠkĂŠk hibĂĄs dĂśntĂŠsei jelentĹsen hozzĂĄjĂĄrultak a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş kirobbanĂĄsĂĄhoz. MagyarorszĂĄg az 1938-40-ben visszanyert terĂźletekĂŠrt a hĂĄborĂşs rĂŠszvĂŠtellel fizetett Hitlernek, az 1947-es pĂĄrizsi bĂŠke lĂŠnyegĂŠben a trianoni hatĂĄrt ĂĄllĂtotta vissza. (MTI-PanorĂĄma) /85 ĂŠve ĂrtĂĄk alĂĄ a trianoni bĂŠkĂŠt. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 4./2005. jĂşnius 9.
Az 1970-es ĂŠvek elejĂŠn Beke GyĂśrgy Ărt ĂĄtfogĂł riportsorozatot a Gyorokra telepĂtett bukovinai szĂŠkelyekrĹl. JĂłval kĂŠsĹbb, 2002-ben a BartĂłk szĂźlĹfĂśldjĂŠn cĂmĹą riportkĂśtetĂŠben visszatĂŠrt pĂĄr gondolat erejĂŠig erre a tĂŠmĂĄra. A kĂśznyelvben tĂŠvesen csĂĄngĂłknak nevezett nĂŠpcsoport jĂł 120 ĂŠves gyoroki jelenlĂŠte azonban eddig elkerĂźlte a tudomĂĄnyos kutatĂłk ĂŠrdeklĹdĂŠsĂŠt. Egy aradi romĂĄn nĂŠprajzos, Elena Rodica Colta figyelt fel a tĂŠmĂĄra, tĂŠrkĂŠpezte fel romĂĄn nyelvĹą tanulmĂĄnykĂśtetĂŠben Gyorok hegyaljai nagykĂśzsĂŠg sajĂĄtossĂĄgait hangsĂşlyozĂł etnikum hagyomĂĄnyait, kapcsolatrendszerĂŠt. Aradon a kulturĂĄlis antropolĂłgiai nemzetkĂśzi szimpĂłziumon mutatta be az ĂŠrdeklĹdĹknek dr. Pozsony Ferenc kolozsvĂĄri egyetemi tanĂĄr, ismert nĂŠprajzkutatĂł. Pozsony Ferenc szerint szerencsĂŠs, hogy ĂŠppen Rodica Colta nyĂşlt ehhez a tĂŠmĂĄhoz, hiszen olyan kĂŠrdĂŠseket vethetett fel, amelyekĂŠrt egy magyar kutatĂłt âhazabeszĂŠlĂŠsselâ, azaz az elfogultsĂĄg vĂĄdjĂĄval illetnĂŠk. A szerzĹ, az aradi mĂşzeum nĂŠprajzi osztĂĄlyĂĄnak fĹkutatĂłja elĹĂtĂŠletek nĂŠlkĂźl vizsgĂĄlta meg ĂŠs vĂĄzolta fel az 1883-ban a bukovinai IstensegĂtsrĹl Gyorokra ĂŠrkezett ĂŠs itt megtelepedett 126 csalĂĄd tĂśrtĂŠnetĂŠt napjainkig. A szerzĹ kitĂŠrt a szomszĂŠdsĂĄgi viszonyokra, az interetnikus kapcsolatokra is. Rodica Colta hangsĂşlyozta, hogy milyen fontos szerepet jĂĄtszott az egyhĂĄz ĂŠs az anyanyelvi oktatĂĄs az ĂśnazonossĂĄg megĹrzĂŠsĂŠben, ĂŠs milyen kedvezĹtlen hatĂĄst vĂĄltott ki az etnikum ĂŠletĂŠben a telepi ĂĄltalĂĄnos iskola 1975-Ăśs ĂśsszevonĂĄsa a romĂĄn iskolĂĄval. A telepi magyar lakossĂĄg rohamos fogyatkozĂĄsa, elvĂĄndorlĂĄsa, asszimilĂĄlĂłdĂĄsa ellenĂŠre a szerzĹ mĂŠg ĂŠletkĂŠpesnek lĂĄtja ezt az immĂĄr egyre kevĂŠsbĂŠ archaikus magyar kĂśzĂśssĂŠget. /Puskel PĂŠter: ForrĂĄsĂŠrtĂŠkĹą tanulmĂĄnykĂśtet a gyoroki magyarokrĂłl. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 9./2005. jĂşnius 10.
JĂşnius 9-ĂŠn Aradon a Jelen HĂĄzban aradiak ĂŠs Arad-kĂśrnyĂŠkiek meghallgattĂĄk KirĂĄly AndrĂĄs megyei RMDSZ-elnĂśk, parlamenti kĂŠpviselĹ tĂśrvĂŠnyismertetĹjĂŠt. A kĂŠpviselĹ a kisebbsĂŠgi, mĂg TĂłth Csaba jogĂĄsz a visszaszolgĂĄltatĂĄsi tĂśrvĂŠny tervezetĂŠt ismertette. /(balta): TĂśrvĂŠnyismertetĹ, konstruktĂv vita. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 10./2005. jĂşnius 12.
MĂĄjus 27. ĂŠs 29. kĂśzĂśtt Ăşjabb HĂĄlĂł-talĂĄlkozĂłra kerĂźlt sor, ezĂşttal Szentjobbon. Ez volt a HĂĄlĂł harmadik partiumi talĂĄlkozĂłja. SzĂĄmos katolikus kĂśzĂśssĂŠg kĂŠpviseltette magĂĄt. Ărkeztek csoportok NagyvĂĄradrĂłl, TemesvĂĄrrĂłl, SzatmĂĄrrĂłl, NagykĂĄrolybĂłl, DĂŠvĂĄrĂłl, AradrĂłl, illetve NagyszalontĂĄrĂłl. Ăsszesen tĂśbb mint mĂĄsfĂŠlszĂĄzan vettek rĂŠszt a talĂĄlkozĂłn. A rendezvĂŠny nyitĂł szentmisĂŠjĂŠt Tempfli JĂłzsef vĂĄradi megyĂŠspĂźspĂśk celebrĂĄlta. /Nagy Karolina: MĂg van hit, van MagyarorszĂĄg. = VasĂĄrnap (KolozsvĂĄr), jĂşn. 12./2005. jĂşnius 13.
JĂşnius 12-ĂŠn a Kisiratosi ĂltalĂĄnos Iskola 16 nyolcadikosa bĂşcsĂşzott iskolĂĄjĂĄtĂłl, s egyĂşttal szĂźlĹfalujĂĄtĂłl, ĹsztĹl tĂśbbnyire Aradon, kĂśzĂŠpiskolĂĄban folytatjĂĄk tanulmĂĄnyaikat. AlmĂĄsi Vince polgĂĄrmester arra intette a diĂĄkokat: menjenek, tanuljanak, de jĂśjjenek vissza szĂźlĹfalujukba. /(nagyĂĄlmos): âTĂŠrjetek vissza szĂźlĹfalutokbaâ. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 13./2005. jĂşnius 16.
BognĂĄr LeventĂŠt, Arad alpolgĂĄrmesterĂŠt a felesĂŠge csalĂĄdja ĂĄltal visszaszerzett aradi, ingatlan miatt a helybeli sajtĂłban tĂśbbszĂśr ĂŠrte heves tĂĄmadĂĄs. A napokban pedig C. V. Tudor, a Nagy-RomĂĄnia PĂĄrt elnĂśke egy sajtóÊrtekezleten a vagyon-visszaszolgĂĄltatĂĄsi tĂśrvĂŠny elodĂĄzĂĄsĂĄnak egyik okĂĄt Ăşgymond âaz aradi RMDSZ-es alpolgĂĄrmester ĂĄltal elkĂśvetett visszaĂŠlĂŠshez hasonlĂł esetek eltussolĂĄsĂĄban lĂĄtjaâ. BognĂĄr Levente a Nyugati Jelennek kijelentette, hogy az ingatlan visszaigĂŠnylĂŠse tĹle fĂźggetlenĂźl, felesĂŠge nagynĂŠnje ĂĄltal tĂśrtĂŠnt. MiutĂĄn visszakapta, telekkĂśnyveztĂŠk a nevĂŠre, egy nagy-romĂĄniĂĄs feljelentĂŠs alapjĂĄn bĹąnvĂĄdi eljĂĄrĂĄst indĂtottak BognĂĄr Levente ellen. 2001-ben indult az elsĹ bĹąnvĂĄdi eljĂĄrĂĄs, amit 2002 jĂşniusĂĄban lezĂĄrtak. A mĂĄsodik eljĂĄrĂĄs 2004 mĂĄjusĂĄban indult ĂŠs mĂŠg nincs lezĂĄrva, de az elkĂŠszĂźlt Ăşjabb szakĂŠrtĹi vĂŠlemĂŠny is kizĂĄrja a szĂłban forgĂł, 1950-ben megfogalmazott vĂŠgrendelet hamissĂĄgĂĄnak a lehetĹsĂŠgĂŠt. BognĂĄr Levente, mint lehetsĂŠges hamisĂtĂł ellen folyt az eljĂĄrĂĄs. ValĂłszĂnĹą, hogy valakiknek az volt az ĂŠrdekĂźk, hogy ne legyen tulajdonosvĂĄltĂĄs, a lakĂłk vĂĄsĂĄroljĂĄk meg az egĂŠsz ingatlant, amit aztĂĄn valaki potom pĂŠnzĂŠrt megszerzett volna tĹlĂźk. Ezt a feltĂŠtelezĂŠst alĂĄtĂĄmasztja, hogy ahĂĄnyszor a lakĂłk Bukarestben jĂĄrtak protestĂĄlni, valaki fedezte a kĂśltsĂŠgeiket. EgyĂŠbkĂŠnt a bĹąnvĂĄdi eljĂĄrĂĄs beindĂtĂĄsa Ăłta a lakĂłk nem fizetnek lakbĂŠrt. /Balta JĂĄnos: Ăjabb tĂĄmadĂĄs BognĂĄr Levente ellen. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 16./2005. jĂşnius 16.
Az aradi TĂłth ĂrpĂĄd Irodalmi KĂśr jĂşnius 14-i zĂĄróßlĂŠsĂŠn Kaffka Margitra emlĂŠkeztek, az ĂrĂłnĹ szĂźletĂŠsĂŠnek 125. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl. Kaffka Margit munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl, dr. Brauch Magda beszĂŠlt, az ĂrĂłnĹ verseibĹl, prĂłzĂĄjĂĄbĂłl CzernĂĄk Ferenc adott elĹ. Az irodalmi kĂśrben 2004 szeptemberĂŠtĹl tĂz talĂĄlkozĂłt tartottak. MegemlĂŠkeztek PetĹfirĹl, Olosz LajosrĂłl, RadnĂłtirĂłl, BalassirĂłl, KosztolĂĄnyirĂłl, JĂłzsef AttilĂĄrĂłl. ElĹadĂł legtĂśbbszĂśr dr. Brauch Magda volt, kĂśzremĹąkĂśdĂśtt az idĂŠn nagypĂŠnteken eltĂĄvozott Maresh BĂŠla szĂnmĹąvĂŠsz, CzernĂĄk Ferenc, SzĹącs Ăva ĂŠs hĂĄrom alkalommal a zimĂĄndĂşjfalui iskola diĂĄksĂĄga. /RegĂŠczy Szabina Perle: TĂłth ĂrpĂĄd Irodalmi KĂśr. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 16./2005. jĂşnius 16.
Az Arad Megyei MĂşzeumban megnyĂlt a SzabĂłnĂŠ Ferencz Irma-emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄs. Ferencz Irma az aradi kulturĂĄlis-mĹąvĂŠszeti ĂŠlet kĂśzismert ĂŠs nagyra becsĂźlt jeles szemĂŠlyisĂŠge volt, orszĂĄgosan elismert szaktekintĂŠly, a mĂşzeumnak tĂśbb mint hĂĄrom ĂŠs fĂŠl ĂŠvtizeden ĂĄt volt munkatĂĄrsa. Az Ăśtvenes ĂŠvek elejĂŠn, az egyetem elvĂŠgzĂŠse utĂĄn helyeztĂŠk ide. Ĺ hozta lĂŠtre a mĂşzeum porcelĂĄngyĹąjtemĂŠnyĂŠt. A gyĹąjtemĂŠnybe kerĂźltek a herendi porcelĂĄngyĂĄr remekei. /BalĂĄzs Katalin: In memoriam Ferencz Irma. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 16./2005. jĂşnius 21.
JĂşnius 23-ĂĄn mutatjĂĄk be Aradon, a TulipĂĄn kĂśnyvĂźzletben a KĂślcsey EgyesĂźlet Arad ĂŠs VidĂŠke cĂmĹą Ăşj antolĂłgiĂĄt, mely nemcsak Aradon ĂŠlĹ vagy ĂŠlt, de Arad megyĂŠben ĂŠlĹ szerzĹk mĹąveit is bemutatja. Az eltĂĄvozott kĂśltĹk kĂśzĂśtt szerepelnek G. Pataky AndrĂĄs, Kopacz Levente, SzĂĄvics KĂĄroly, Kenyeres PĂĄl. Az ĂŠlĹ kĂśltĹk kĂśzĂźl KarĂĄcsonyi Zsolt, HorvĂĄth Csaba, BognĂĄr ZoltĂĄn, Kenderessy Attila, AlmĂĄsi SzilĂĄrd, Gombos SzilĂĄrd, Ădry MĂĄria, RegĂŠczi Szabina Perle, EszterĂł IstvĂĄn versei. A prĂłzai rĂŠszben az elhunytak kĂśzĂźl SzabĂł Imre, Manga IstvĂĄn, Kenyeres PĂĄl, DĂsz PĂŠter, az ĂŠlĹk kĂśzĂźl Brittich ErzsĂŠbet, HorvĂĄth Csaba, KatĂł Gizella, PĂĄvai Gyula ĂrĂĄsai szerepelnek. A visszaemlĂŠkezĂŠsek, kritikĂĄk, ĂŠs esszĂŠk rovatban Spectator, Ficzay DĂŠnes mellett Ujj JĂĄnos, Ruja IldikĂł, Brauch Magda, KĂśvĂŠr GĂĄbor ĂrĂĄsai, dr. Vajda SĂĄndor, Baracsi Levente ZoltĂĄn, CsanĂĄdi JĂĄnos ĂŠs PĂĄvai Gyula megemlĂŠkezĂŠsei, tanulmĂĄnyai talĂĄlhatĂłk. A kĂśnyv megjelenĂŠsĂŠt az Arad VĂĄrosi TanĂĄcs ĂŠs a KĂślcsey EgyesĂźlet tĂĄmogatta. /KĂśnyvbemutatĂł a TulipĂĄnban. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 21./2005. jĂşnius 24.
JĂşnius 23-ĂĄn a RestitĂşciĂłs BizottsĂĄg tĂśbb magyar tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄz ingatlan-visszaszolgĂĄltatĂĄsĂĄrĂłl dĂśntĂśtt. Ăsszesen 19 egyhĂĄzi ingatlanrĂłl szĂźletett elvi dĂśntĂŠs. MarkĂł Attila ĂĄllamtitkĂĄr szerint a KirĂĄlyhĂĄgĂł-mellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźletnek 2 ingatlant, az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźletnek 3, a TemesvĂĄri RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠgnek 11, a NagyvĂĄradi RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠgnek 1, valamint a GyulafehĂŠrvĂĄri RĂłmai Katolikus ĂrseksĂŠgnek 2 ingatlant adnak vissza, kĂśzĂźlĂźk az egyik legfontosabb az aradi Csiky Gergely GimnĂĄzium ĂŠpĂźlete, mely a TemesvĂĄri RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠg tulajdonĂĄba kerĂźl vissza. Ugyancsak jĂşnius 23-ĂĄn vĂŠgleges hatĂĄrozatot hoztak a tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄzak 11 elkobzott ingatlanĂĄnak visszaszolgĂĄltatĂĄsĂĄrĂłl. A KirĂĄlyhĂĄgĂł-mellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet 1, az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet 6, a NagyvĂĄradi RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠg 1, a TemesvĂĄri RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠg 1, a GyulafehĂŠrvĂĄri RĂłmai Katolikus ĂrseksĂŠg 2 ingatlanjĂĄt kapja vissza. /Harmincat adnak vissza. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jĂşn. 24./2005. jĂşnius 24.
JĂşnius 24-ĂŠn nyĂlik ĂŠs jĂşnius 29-ĂŠn zĂĄrul a negyedik alkalommal megszervezett ApĂĄczai anyanyelvi tĂĄbor Aradon. A szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹ ĂŠs csak fakultatĂv magyar nyelvĹą oktatĂĄsban rĂŠszesĂźlĹ 19 â borosjenĹi, fazekasvarsĂĄndi, pankotai, simĂĄndi, szapĂĄryligeti ĂŠs vingai â IVâIX. osztĂĄlyos diĂĄk szĂĄmĂĄra a hĂĄzigazda aradiak vĂĄltozatos ĂŠs szĂnes programot ĂĄllĂtottak Ăśssze. A tĂĄbor vĂŠdnĂśkei Matekovits MihĂĄly helyettes fĹtanfelĂźgyelĹ ĂŠs BĂśszĂśrmĂŠnyi ZoltĂĄn, a Nyugati Jelen fĹszerkesztĹje. /(Kiss): SzĂłrvĂĄnytĂĄbor â negyedszer. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 24./2005. jĂşnius 24.
JĂşnius 23-ĂĄn Aradon a TulipĂĄn kĂśnyvĂźzletben bemutattĂĄk a helyi KĂślcsey EgyesĂźlet Arad ĂŠs VidĂŠke cĂmĹą antolĂłgiĂĄjĂĄt, amely nemcsak az Aradon ĂŠlĹ vagy ĂŠlt, hanem az Arad megyei szerzĹk mĹąveit is tartalmazza. A szĂŠp szĂĄmĂş kĂśzĂśnsĂŠg jelezte: igĂŠny van az aradi irodalmi mĹąhelyre. /K. K.: IgĂŠny az aradi irodalmi mĹąhelyre! = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 24./2005. jĂşnius 25.
Aradon az evangĂŠlikus gyĂźlekezet idĂŠn Ăźnnepli a VĂśrĂśs Templom fennĂĄllĂĄsĂĄnak szĂĄzadik ĂŠvfordulĂłjĂĄt. A helyi gyĂźlekezetben az ĂĄtlagosan ĂŠvi 22 temetĂŠs, 3 keresztelĹ mellett tĂz ĂŠvvel ezelĹtt megĂĄllapĂtottĂĄk, hogy az akkori 580-as lĂŠlekszĂĄm tĂz esztendĹ alatt 390-re fog csĂśkkenni. Ăs ma mĂŠgis 580-an vannak, mert Isten gondoskodott rĂłluk. /TĂłthpĂĄl BĂŠla: SzĂĄzĂŠves az aradi evangĂŠlikus-lutherĂĄnus templom. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 25./2005. jĂşnius 27.
JĂşnius 26-ĂĄn Aradon a zsĂşfolĂĄsig megtelt evangĂŠlikus-lutherĂĄnus belvĂĄrosi templom, a VĂśrĂśs templom felszentelĂŠsĂŠnek 100. ĂŠvfordulĂłjĂĄn kĂśzel 30 egyhĂĄzi mĂŠltĂłsĂĄg jelenlĂŠtĂŠben megtartott ĂźnnepĂŠlyes istentiszteleten AdorjĂĄni DezsĹ ZoltĂĄn pĂźspĂśk hirdetett igĂŠt. MĂłzes ĂrpĂĄd ny. pĂźspĂśk TĂłthpĂĄl BĂŠla lelkipĂĄsztor kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel leleplezte a szĂĄzĂŠves ĂŠvfordulĂłra elkĂŠszĂtett emlĂŠktĂĄblĂĄt. Az igeverseket magyarul, romĂĄnul, nĂŠmetĂźl, hollandul, sĹt szlovĂĄkul is felolvastĂĄk, ĂŠnekekkel, versekkel kĂśzremĹąkĂśdĂśtt a gyĂźlekezet ifjĂşsĂĄgi csoportja, valamint a KĂślcsey SzĂnpad tagjai. Az egybegyĹąlteket kĂśszĂśntĂśttĂŠk Arad megye ĂŠs vĂĄros kĂśzigazgatĂĄsĂĄnak vezetĹi, tovĂĄbbĂĄ a testvĂŠregyhĂĄzak kĂŠpviselĹi. /(balta): A templom ĂŠl, a templomnak lelke van. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 27./2005. jĂşnius 29.
Megjelent a SzĂśvĂŠtnek /Arad/ folyĂłirat, a kulturĂĄlis szemle hĂven tĂźkrĂśzi azokat az esemĂŠnyeket, amelyek Aradon tĂśrtĂŠntek egy hĂłnap alatt. A lap vezĂŠrcikkĂŠt, amely a magyarâmagyar ĂśsszefogĂĄsrĂłl szĂłl, Ujj JĂĄnos jegyzi, Puskel PĂŠter helytĂśrtĂŠneti rovatĂĄban arrĂłl Ărt, hogy a tanĂĄcs elfogadta az ĂłvĂĄros rehabilitĂĄciĂłjĂĄrĂłl szĂłlĂł programot. A SzĂśvĂŠtnek beszĂĄmolt az Aradon rendezett kĂśnyvbemutatĂłkrĂłl â PĂĄvai Gyula, Magyary Ăgnes, Ficzay DĂŠnes kĂśnyveirĹl â, kĂśzĂśnsĂŠgtalĂĄlkozĂłrĂłl (Faludy GyĂśrgy stb.), tĂśrtĂŠnelmi jellegĹą elĹadĂĄsokrĂłl (Zakar PĂŠter stb.), fotĂłkiĂĄllĂtĂĄsrĂłl (SĂłvĂĄri GĂĄbor), koncertrĹl (HobĂł), kĂźlĂśnbĂśzĹ versenyekrĹl, a Mikes Kelemen tantĂĄrgyversenyrĹl ĂŠs a Szakmai NapokrĂłl. /(ni): SzĂnes ĂŠs olvasmĂĄnyos SzĂśvĂŠtnek. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 28./2005. jĂşnius 30.
A mĂĄr hagyomĂĄnnyĂĄ vĂĄlt kĂśzĂśs ĂźlĂŠst jĂşnius 29-ĂŠn tartottĂĄk az aradi ĂŠs a gyulai tanĂĄcs urbanisztikai bizottsĂĄgai kĂśzĂśtt Aradon. Gheorghe Falca polgĂĄrmester elmondta, a mostani megbeszĂŠlĂŠs kĂźlĂśnĂśsen hasznos, mert Arad hamarosan visszakapja a vĂĄrat, s ennek hasznosĂtĂĄsĂĄban, rekonstrukciĂłjĂĄban szĂĄmĂtanak a gyulaiak tapasztalatĂĄra. /(ij): AradâGyula urbanisztikai munkatalĂĄlkozĂł. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 30./2005. jĂşlius 2.
Bogdan Adamczyk minorita atya, arad-belvĂĄrosi plĂŠbĂĄnos 1991-ben ĂŠrkezett missziĂłs szolgĂĄlatra MagyarorszĂĄgra. NĂŠgy ĂŠvvel ezelĹtt Aradra helyeztĂŠk, ahol a hĂvek hamar megkedveltĂŠk. Most hazĂĄjĂĄba kĂŠszĂźl, de ez nem jelenti azt, hogy vĂŠgleg otthon akar maradni. Bogdan atya megkĂśszĂśnte a hĂvek rĂŠszĂŠrĹl tapasztalt szeretetet, ragaszkodĂĄst ĂŠs jĂłindulatot. /(b): Nem bĂşcsĂşzik, elkĂśszĂśn. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşl. 2./2005. jĂşlius 5.
ResicabĂĄnyĂĄn 1985-tĹl mĹąkĂśdĂśtt magyar mĹąkedvelĹ csoport, amelyik a kilencvenes ĂŠvek elejĂŠn a Cziczeri BĂŠni NĂŠptĂĄnccsoport nevet vette fel. RĂĄcz VirĂĄg Irma az egyĂźttes oszlopos tagja volt. Elmondta, hogy annak idejĂŠn hatĂĄrtalan lelkesedĂŠssel, kitartĂĄssal jĂĄrtak a prĂłbĂĄkra, 16 pĂĄr ropta a magyar tĂĄncokat, a nem magyar ajkĂşak is megtanultĂĄk a magyar nĂŠpdalokat. A rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn az RMDSZ szĂŠkhĂĄzĂĄba tartottĂĄk a prĂłbĂĄt. 1998-ban lĂŠptek fel utoljĂĄra. AzĂłta, ha leszĂĄmĂtjĂĄk az Aradi Magyar SzĂnhĂĄz kĂŠt ĂŠvvel ezelĹtti fellĂŠpĂŠsĂŠt, ResicabĂĄnyĂĄn nem volt nagyobb magyar kulturĂĄlis rendezvĂŠny. RĂĄcz VirĂĄg Irma a mĹąkedvelĹ egyĂźttes ĂşjraĂŠlesztĂŠsĂŠt tĂśbbszĂśr kezdemĂŠnyezte, sok magyar vagy magyar szĂĄrmazĂĄsĂş fiatalt megkeresett, eredmĂŠnytelenĂźl. /Balta JĂĄnos: ĂjraĂŠleszteni a kĂśzmĹąvelĹdĂŠst. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşl. 5./2005. jĂşlius 5.
NapvilĂĄgot lĂĄtott Gheorghe Lanevschi Aradul vremurilor de mult apuse (A rĂŠgmĂşlt idĹk Aradja) 1834â1914 /Polis KiadĂł, KolozsvĂĄr/ cĂmĹą munkĂĄja. A romĂĄn szerzĹ sok ĂŠvtizedes kutatĂłmunkĂĄja eredmĂŠnyĂŠt tette az asztalra. A szerzĹ a vĂĄros civilizĂĄciĂłtĂśrtĂŠnetĂŠt vizsgĂĄlta. Az idĹbeli hatĂĄrok: 1834, amikor a vĂĄros megkapta a âszabad kirĂĄlyi vĂĄrosâ cĂmet, ĂŠs elindult a gyors fejlĹdĂŠs, illetve 1914, az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş kitĂśrĂŠse, amely vĂŠget vetett a âszĂŠp bĂŠkeidĹknekâ. A szerzĹ elfogulatlan maradt, nem Ărta ĂĄt az eredeti szĂśvegeket, mint ahogyan tettĂŠk azt korĂĄbban mĂĄsok. A szĂśveg, a kĂŠpek alĂĄĂrĂĄsĂĄnak tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠge megmaradt magyar nyelvĹąnek. Magyar volt azoknak az iparosoknak, kereskedĹknek, mĹąvĂŠszeknek tĂśbbsĂŠge is, akik hozzĂĄjĂĄrultak ahhoz, hogy Arad a XIX. szĂĄzad vĂŠgĂŠig a Monarchia egyik vezetĹ vĂĄrosĂĄvĂĄ emelkedjen. A kĂśnyvet bĹ magyar ĂŠs angol nyelvĹą kivonat teszi minden kutatĂł szĂĄmĂĄra hasznos olvasmĂĄnnyĂĄ. /Ujj JĂĄnos: Aradi civilizĂĄciĂłtĂśrtĂŠnet. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşl. 5./2005. jĂşlius 8.
TĂśbb kĂźlfĂśldi ĂŠs hazai hatĂĄr menti telepĂźlĂŠs fog egyĂźttmĹąkĂśdni a kĂśrnyezeti katasztrĂłfĂĄk (ĂĄrvizek, szennyezĹdĂŠs stb.) megelĹzĂŠsĂŠben annak az INTERREG programnak a keretĂŠben, melyet a rĂŠsztvevĹk vitattak meg Aradon, a vĂĄroshĂĄzĂĄn. Az idĂŠn tavasszal Debrecenben bemutatott AWARE (2005 2007) nevĹą projektben helyi szinten az Arad Megyei TanĂĄcs ĂŠs az Arad Megyei SĂźrgĹssĂŠgi Helyzetek FelĂźgyelĹsĂŠge vĂĄllalt partnersĂŠget. A mostani aradi tanĂĄcskozĂĄson a helyi illetĂŠkesek talĂĄlkoztak a projekt hollandiai (Zeeland tartomĂĄny) vezetĹivel. A kivitelezĂŠshez tĂśbb mint 1 milliĂł eurĂł szĂźksĂŠges, ennek mintegy felĂŠt az EurĂłpai RegionĂĄlis FejlesztĂŠsi Alap (ERDF), mĂĄsik felĂŠt az uniĂłs, illetve mĂŠg nem uniĂłs partnerek ĂĄlljĂĄk. A rĂŠsztvevĹk RomĂĄniĂĄn (Arad ĂŠs Bihar megyĂŠn) kĂvĂźl BelgiumbĂłl (Nyugat- ĂŠs Kelet-Flandria), Nagy-BritanniĂĄbĂłl (Essex ĂŠs Kent), LitvĂĄniĂĄbĂłl (Taurage), MagyarorszĂĄgrĂłl (HajdĂş-Bihar) ĂŠs OroszorszĂĄgbĂłl (Sovetsk) szĂĄrmaznak. /(SĂłlya): HatĂĄr menti telepĂźlĂŠsek vezetĹi talĂĄlkoztak. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşl. 8./