udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
4
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-4
HelymutatĂł:
Hilib
1996. februĂĄr 15.
Febr.12-ĂŠn a kĂŠpviselĹhĂĄz az idegenrendĂŠszeti tĂśrvĂŠny tervezetĂŠt vitatta meg. MĂĄrton ĂrpĂĄd RMDSZ-kĂŠpviselĹ kifogĂĄsolta, hogy a tĂśrvĂŠny tiltja az idegenek szĂĄmĂĄra politikai jellegĹą rendezvĂŠnyek szervezĂŠsĂŠt, hogy az Ăźzleti, illetve ĂşjsĂĄgĂrĂłi vĂzumot 6 hĂłnapra szĹąkĂti, hogy az idegeneknek 48 ĂłrĂĄn belĂźl be kell jelentkezniĂźk a legkĂśzelebbi rendĹrsĂŠgen, hogy a vendĂŠglĂĄtĂłnak (termĂŠszetes szemĂŠlynek is) be kell jelentenie 24 ĂłrĂĄn belĂźl, ha idegent szĂĄllĂĄsol el, tovĂĄbbĂĄ hogy tĂşl szĂŠles az a kĂśr, ami miatt a BelĂźgyminisztĂŠrium megtilthatja az idegeneknek azt, hogy az orszĂĄg bizonyos zĂłnĂĄiba utazzanak. Az RMDSZ kĂŠpviselĹje a fentiek szellemĂŠben tĂśrlĂŠsi ĂŠs mĂłdosĂtĂĄsi javaslatokat tett. Ezen a napon tĂśbb RMDSZ-kĂŠpviselĹ interpellĂĄlt. Birtalan Ăkos (KovĂĄszna megye) a szociĂĄlis segĂŠly gyakorlati alkalmazĂĄsĂĄval kapcsolatban kĂŠrte a kormĂĄny ĂĄllĂĄspontjĂĄt, kĂźlĂśnĂśs tekintettel arra, hogy nĂŠmely esetben a szociĂĄlis segĂŠly munkakĂŠpes ĂĄllampolgĂĄroknak, illetve rĂĄ nem szorulĂłknak jut. Elek Barna (Maros megye) a privatizĂĄciĂł sorĂĄn Maros megyĂŠben tapasztalhatĂł tĂśrvĂŠnytelensĂŠgeket tette szĂłvĂĄ, MĂĄtis JenĹ (Kolozs megye) a kĂśtelezĹ gĂŠpjĂĄrmĹą-biztosĂtĂĄs kĂśrĂźli tĂśrvĂŠnytelensĂŠgek megszĂźntetĂŠsĂŠt sĂźrgette, Nagy Benedek (Hargita megye) az egĂŠszsĂŠgĂźgyi minisztertĹl az AIDS-es gyermekek nagy szĂĄmĂĄval kapcsolatban kĂŠrt magyarĂĄzatot. Febr. 13-ĂĄn a napirend elĹtti politikai nyilatkozatok sorĂĄn BorbĂŠly LĂĄszlĂł ĂŠs MĂĄrton ĂrpĂĄd kĂŠpviselĹ szĂłlalt fel. BorbĂŠly LĂĄszlĂł a tĂśmeges privatizĂĄciĂł visszĂĄssĂĄgait tette szĂłvĂĄ. A romĂĄn-magyar megbĂŠkĂŠlĂŠs kapcsĂĄn kifogĂĄsolta, hogy a kormĂĄnyzat semmifĂŠle gesztust nem tett a magyar kisebbsĂŠg felĂŠ, kitartĂłan hangoztatja viszont, hogy a nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠs a nemzetkĂśzi szabvĂĄnyoknak megfelelĹen megoldott. BorbĂŠly LĂĄszlĂł rĂĄmutatott arra, hogy egyes prefektusok rendeletĂŠre mĂŠg onnan is eltĂĄvolĂtottĂĄk a kĂŠtnyelvĹą tĂĄblĂĄkat, ahol ezeket a helyhatĂłsĂĄgi szervek felĂĄllĂtottĂĄk. MĂĄrton ĂrpĂĄd a KovĂĄszna megyei Ozsdola kĂśzsĂŠghez tartozĂł Hilib faluban tĂśrtĂŠntekre hĂvta fel a figyelmet. A telepĂźlĂŠsen ugyanis febr. 1-jĂŠn 19 tagĂş rendĹr- ĂŠs csendĹrkĂźlĂśnĂtmĂŠny hĂĄzrĂłl hĂĄzra jĂĄrva kutatott ĂŠs rĂłtt ki tetemes pĂŠnzbĂrsĂĄgokat a portĂĄkon talĂĄlt, a kaszĂĄlĂłkrĂłl begyĹąjtĂśtt rĹzsĂŠĂŠrt is, a falu roma nemzetisĂŠgĹą lakosait pedig beidĂŠzte a rendĹrĂśrsre, ahol egyeseket - sajĂĄt elbeszĂŠlĂŠsĂźk szerint - bĂĄntalmazott. HangsĂşlyozta, hogy a rendĹrsĂŠgnek nem volt hĂĄzkutatĂĄsi engedĂŠlye. /KĂŠpviselĹhĂĄzi interpellĂĄciĂłk. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), febr. 15/2003. oktĂłber 9.
Ozsdola ĂŠs Gelence kĂśzĂśtt van Hilib 300 lelkes szĂnmagyar ĂŠs rĂłmai katolikus vallĂĄsĂş falu. Itt szĂźletett Hilibi GaĂĄl JĂĄnos (1779-1891) ĂrĂł, jogĂĄsz, kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠg, A szĂŠkely gazdĂĄszat viszonyai cĂmĹą kĂśnyv szerzĹje ĂŠs FĂĄbiĂĄn SĂĄndor (1848-1912) gyulafehĂŠrvĂĄri kanonok, tanĂĄr. 1882-84 kĂśzĂśtt Ĺ szerkesztette a KĂśzmĹąvelĹdĂŠs cĂmĹą rĂłmai katolikus irodalmi kĂśzlĂśnyt.Messzi fĂśldre eljutott a hĂre a hilibi asszonyok ĂĄltal kĂŠszĂtett rĂłzsabogyĂłlekvĂĄrnak. A falu erdejĂŠben van a SzarvaskĹ nevĹą sziklaformĂĄciĂł, a telepĂźlĂŠs kĂśzelĂŠben pedig a Luci-fenyves, millenniumi emlĂŠkerdĹ, az egykori majĂĄlisok szĂnhelye. Mindezek az eljĂśvendĹ faluturizmus ĂŠrtĂŠkei. /Hilib. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), okt. 9./2003. november 11.
Bereckben lĂŠtrejĂśtt a FeketeĂźgy EgyesĂźlet, melynek cĂŠlja megalakĂtani a magĂĄnerdĂŠszetet. A FeketeĂźgyhĂśz a kĂŠzdimartonosi ĂŠs ozsdolai rĂłmai katolikus egyhĂĄz, a hilibi, a hatolykai, az ozsdolai ĂŠs a berecki kĂśzbirtokossĂĄgok tĂĄrsulnĂĄnak, Ăśsszesen Ăśtezer hektĂĄr erdĹvel. ElĹrelĂĄthatĂłan KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely, Bereck ĂŠs LemhĂŠny ĂśnkormĂĄnyzata is csatlakozni fog a magĂĄnerdĂŠszethez, ezĂĄltal terĂźletĂźk a kĂŠtszeresĂŠre nĹhet. Tavaly KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely utĂĄn KĂŠzdiszĂŠken Bereckben alkalmaztak a legtĂśbb, 130 munkanĂŠlkĂźlit kĂśzhasznĂş munkĂĄra. A mĂşlt ĂŠvi tapasztalatbĂłl okulva idĂŠn mĂĄr csak 10-20 embert alkalmaznak, mivel nagyobb lĂŠtszĂĄmmal rendkĂvĂźl nehĂŠz dolgoztatni. /(Iochom): Berecki hĂrhalom. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), nov. 11./2003. november 14.
HĂĄromszĂŠk megyĂŠben reggelente hat iskolabusz indul, hogy ĂśsszegyĹąjtse a kĂśrnyezĹ falvakbĂłl azokat a tanulĂłkat, akik egyĂźtt is alig tennĂŠnek ki egy osztĂĄlyra valĂłt. Az utaztatĂĄst ellenben nem sikerĂźlt mindenĂźtt megszervezni. HĂĄromszĂŠken tizenhĂŠt elemi ĂŠs tĂśbb mint hĂşsz gimnĂĄziumi Ăśsszevont osztĂĄlyban tanulnak egyĂźtt a kĂźlĂśnbĂśzĹ korosztĂĄlyĂş gyermekek Ăşgy, hogy a teremben legtĂśbben kilencen vannak. A magyar elemi iskolĂĄk kĂśzĂźl e tekintetben a legkirĂvĂłbb pĂŠldĂĄk: ZalĂĄnpatakon egy elsĹs, egy harmadikos ĂŠs nĂŠgy negyedikes tanul egyĂźtt az Ăśsszevont elemiben, kilenc tanulĂłbĂłl ĂĄll az ĂĄrapataki elemi iskola, ĂŠs ebbe a kategĂłriĂĄba sorolhatĂłak az ĂĄrkosi, hilibi, bitai kis lĂŠtszĂĄmĂş osztĂĄlyok. RomĂĄn tagozaton vĂĄrosi iskolĂĄban is mĹąkĂśdik osztĂĄly alig nĂŠhĂĄny gyermekkel, a tanfelĂźgyelĹsĂŠg nyilvĂĄntartĂĄsa szerint a sepsiszentgyĂśrgyi MĹąvĂŠszeti LĂceumban hĂĄrom, a VĂĄradi JĂłzsef ĂltalĂĄnos IskolĂĄban hĂŠt tanulĂł jĂĄr III. osztĂĄlyba, hat faluban szintĂŠn nĂŠgy-Ăśt gyermekkel mĹąkĂśdnek az osztĂĄlyok, VĂĄrhegyen (LĂŠcfalva II.) pedig egyetlen IV. osztĂĄlyos diĂĄkot tanĂt az ingĂĄzĂł helyettes tanĂtĂł. Ăt iskolĂĄban magyar ĂŠs nyolc iskolĂĄban romĂĄn nyelvĹą Ăśsszevont V-VIII. osztĂĄlyok mĹąkĂśdnek egyenkĂŠnt hĂŠt-nyolc diĂĄkkal. KeresztĂŠly Irma megyei fĹtanfelĂźgyelĹ tĂĄjĂŠkoztatĂĄsa szerint a vĂĄrosi iskolĂĄkban egyre csĂśkken a tanulĂłnkĂŠnti finanszĂrozĂĄs, falun pedig egyre nĂśvekszik az egy diĂĄk utĂĄni kĂśltsĂŠg. A megyĂŠben a tanulĂłk 38 szĂĄzalĂŠka az iskolĂĄk hĂĄromnegyedĂŠt kitevĹ falusi iskolahĂĄlĂłzatban tanul szĂŠtszĂłrtan, s e rendszer vesztesĂŠgesen mĹąkĂśdik, az ĂŠrintettek tanulmĂĄnyi elĹmenetele pedig elĂŠgtelen. /(fekete): VesztesĂŠges a kis falusi tanintĂŠzmĂŠnyek mĹąkĂśdtetĂŠse. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), nov. 14./
lapozĂĄs: 1-4