udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
3
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-3
HelymutatĂł:
JĂŠna
2005. jĂşnius 8.
MagyarorszĂĄgon jĂşnius 7-ĂŠn megvĂĄlasztottĂĄk az Ăşj kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśkĂśt, SĂłlyom LĂĄszlĂłt, SĂłlyom LĂĄszlĂł 1942. januĂĄr 3-ĂĄn szĂźletett PĂŠcsett. Jogi egyetemet, majd kĂśnyvtĂĄrosi kĂŠpesĂtĂŠst is szerzett. 1966-tĂłl a jĂŠnai egyetem jogi fakultĂĄsĂĄn, a polgĂĄri jogi tanszĂŠken tanĂĄrsegĂŠd volt, s a nĂŠmet polgĂĄri jogbĂłl is doktorĂĄlt. 1969-83-ban az MTA Ăllam- ĂŠs JogtudomĂĄnyi IntĂŠzetĂŠben, 1970-75-ben az OrszĂĄggyĹąlĂŠsi KĂśnyvtĂĄrban tudomĂĄnyos kutatĂł, 1983-tĂłl az ELTE jogtudomĂĄnyi karĂĄnak polgĂĄri jogi tanszĂŠkĂŠn egyetemi tanĂĄr. 1989-tĹl az AlkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg elnĂśkhelyettese, 1990-1998 kĂśzĂśtt az elsĹ elnĂśke volt. SĂłlyom LĂĄszlĂł 1996-tĂłl a PĂĄzmĂĄny PĂŠter Katolikus Egyetem tanszĂŠkvezetĹ egyetemi tanĂĄra, s 2002-tĹl az AndrĂĄssy Gyula Budapesti NĂŠmet NyelvĹą Egyetem egyetemi tanĂĄra is. KezdettĹl fogva rĂŠszt vett a Duna mozgalomban. 1987-ben a Magyar Demokrata FĂłrumnak alapĂtĂł tagja, 1989-ben elnĂśksĂŠgi tagja volt. TevĂŠkenyen rĂŠszt vett az EllenzĂŠki Kerekasztal munkĂĄjĂĄban. SĂłlyom LĂĄszlĂł, az ellenzĂŠk jelĂśltje nyerte az ĂĄllamfĹvĂĄlasztĂĄst â jelentette be Mandur LĂĄszlĂł, az OrszĂĄggyĹąlĂŠs elnĂśke. âPĂĄrtokon kĂvĂźl ĂĄllĂł jelĂśltkĂŠnt vĂĄlasztott meg az OrszĂĄggyĹąlĂŠsâ â mondta SĂłlyom LĂĄszlĂł. /SĂłlyom LĂĄszlĂł a Magyar KĂśztĂĄrsasĂĄg megvĂĄlasztott Ăşj elnĂśke. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), jĂşn. 8./2005. oktĂłber 24.
OktĂłber 23-ĂĄn SzĂĄszvĂĄrosban Torma ZsĂłfiĂĄra emlĂŠkeztek, akit autodidakta mivolta ellenĂŠre a vilĂĄg elsĹ rĂŠgĂŠsznĹjĂŠnek tartanak, ĂŠs akit a kolozsvĂĄri Ferenc JĂłzsef TudomĂĄnyegyetem dĂszdoktori cĂmmel tisztelt meg. A Torma ZsĂłfia-emlĂŠkĂźnnepsĂŠgen mĂĄr romĂĄn nyelvĹą felszĂłlalĂĄsok is voltak, mert a szĂĄszvĂĄrosi romĂĄnok is egyre inkĂĄbb fejet hajtanak a rĂŠgĂŠsznĹ munkĂĄssĂĄga ĂŠs emlĂŠke elĹtt. FĂźlĂśp JĂşlia, a rendezvĂŠny szervezĹje ĂŠs Torma Katalin egyarĂĄnt elismerĂŠsĂźket fejeztĂŠk a nagy rĂŠgĂŠsznĹ munkĂĄssĂĄgĂĄval kapcsolatosan. CsicsĂłkeresztĂşron (akkor Szolnok-Doboka vĂĄrmegye, jelenleg Beszterce-NaszĂłd megye) szĂźletett 1840-ben, SzĂĄszvĂĄros mĂŠgis magĂĄĂŠnak tartja Torma ZsĂłfiĂĄt, aki az 1860-s ĂŠvekben kĂśltĂśzĂśtt ide. Itt fejtette ki az Ĺskor feltĂĄrĂĄsĂĄra ĂśsszpontosulĂł tudomĂĄnyos munkĂĄssĂĄgĂĄt, hozta lĂŠtre a vĂĄros elsĹ tĂśrtĂŠnelmi mĂşzeumĂĄt, illetve itt hunyt el 1899-ben, szĂśgezte le Torma Katalin, a hĂres tĂśrtĂŠnĂŠsz testvĂŠrpĂĄr MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl ĂŠrkezett oldalĂĄgi leszĂĄrmazottja. Torma ZsĂłfia figyelme a tordosi neolitikus telep felĂŠ fordult. 1875-ben kezdte meg a terĂźlet majd egy ĂŠvtizedig tartĂł rendszeres ĂĄsatĂĄsĂĄt, a felszĂnre kerĂźlĹ leletek gyĹąjtĂŠsĂŠt. Az 1876-os budapesti NemzetkĂśzi RĂŠgĂŠszeti ĂŠs AntropolĂłgiai Kongresszus alkalmĂĄbĂłl â ahol szenzĂĄciĂłt keltett a cserĂŠptĂśredĂŠkeken, korongocskĂĄkon fellelt szimbĂłlumokkal ĂŠs ĂrĂĄsjelekkel â Ĺt kĂŠrtĂŠk fel Hunyad megye rĂŠgĂŠszeti adatainak ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄra. A Tordos melletti, ĂĄltala feltĂĄrt 4500 ĂŠves Ĺstelep tordosi kultĂşra nĂŠven vonult be a rĂŠgĂŠszetbe. LegjelentĹsebb ĂŠs egyben legtĂśbbet vitatott, Ethnographische Analogien (1894) cĂmĹą mĹąvĂŠt JĂŠnĂĄban adtĂĄk ki. /Chirmiciu AndrĂĄs: Torma ZsĂłfia-emlĂŠkĂźnnepsĂŠg SzĂĄszvĂĄroson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./2006. augusztus 19.
MĂĄria mennybevĂŠtelekor tartjĂĄk a lugosi bĂşcsĂşt, amely elsĹsorban az ortodox ĂŠrseksĂŠg (illetve az ĂśnkormĂĄnyzat) fĹ rendezvĂŠnye, de rĂŠszt vesznek rajta a gĂśrĂśg katolikus pĂźspĂśksĂŠg ĂŠs a tĂśrtĂŠnelmi magyar egyhĂĄzak kĂŠpviselĹi, fĹmĂŠltĂłsĂĄgai is. Lugos testvĂŠrvĂĄrosai kĂśzĂźl nĂŠgy kĂŠpviseltette magĂĄt az esemĂŠnyen: SzekszĂĄrd kĂźldĂśttsĂŠgĂŠt Kiss Andrea ĂśnkormĂĄnyzati kĂŠpviselĹ, a SzekszĂĄrdâLugos BarĂĄti TĂĄrsasĂĄg elnĂśke, eljĂśtt mĂŠg a jĂŠnai, a moldovai Nisporeni, a szerbiai Versec kĂźldĂśttsĂŠg is. /(pataky): Lugosi bĂşcsĂş az Ăśkumenizmus jegyĂŠben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./
lapozĂĄs: 1-3