udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
925
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 901-925
Helymutató:
Kárpátalja
2001. február 1.
A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2001. február 2.
Febr. 1-jén kezdődött a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése, mely semmisnek nyilvánította novemberi határozatát a fegyelmi bizottság felfüggesztéséről. Borzási Gyula fellebbezéséről tárgyaltak, aki a novemberi közgyűlésen felfüggesztett fegyelmi bizottság elnökeként vitatta a határozatot, arra hivatkozva, hogy az a szükséges kvórum nélkül született. Ezt elismerték. Tőkés László megnyitóbeszédében kifejtette, hogy aggasztó a rend és az egység megbomlása, széthúzás, pártosság tapasztalható. Ezután öt református főpap /Hegedűs Lóránd, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, Erdélyi Géza, a felvidéki magyar reformátusok püspöke, Horkay László kárpátaljai református püspök, Márkus Mihály, a Dunántúli Egyházkerület püspöke és Pap Géza, a napokban tisztségébe iktatott erdélyi püspök/ kapott szót, s nagyváradi püspöktársuk kérésére valamennyien az egység megőrzését emelték ki. /Rais W. István, Szűcs László: Egyházkerületi Közgyűlések. Hat püspök szorgalmazta Váradon az egységet. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./2001. február 6.
Alakul a státusmagyaroknak szánt, a tervezett törvény szerint könnyítésekre jogosító igazolvány terve. A Magyar Nemzetben febr. 5-i számában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke körvonalazta: a fényképes igazolványt a szomszédos országban létrehozott szervezetek ajánlása alapján a belügyi tárca alá rendelt magyarországi hivatal állítja majd ki. Ez nem automatikusan történik, a kérelmezőket ugyanis idegenrendészeti és nemzetbiztonsági szempontból is vizsgálni fogják. A tervek szerint egy igazolvány ára 400 forint, mely összeg részben az érintetteket terheli. Az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek nyolcvan, míg a Felvidéken hetven százaléka kérné az igazolványt. A munkavállalással kapcsolatosan a megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott úgy: szívesen dolgozna legálisan Magyarországon. /Nemzetpolgár-igazolvány státusmagyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./2001. február 15.
Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2001. február 26.
Febr. 24-én Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke magán jellegű látogatásra Aradra érkezett. A miniszter-asszony először Dorel Popa polgármesterrel találkozott, majd délután, az RMDSZ székházában, a szövetség aradi vezetőivel folytatott megbeszélést. Elmondta, hogy Aradra szinte már hazajár, hisz bárhova betér románok magyarok egyaránt kedvesen fogadják. "Azt hiszem, nincs Erdélyben olyan város, ahol ne lenne rokonom, ha ismerem, ha nem" - indokolta azt, hogy az elcsatolt területek közül miért kötődik erősebben Erdélyhez. "Ez a kötődés egyértelművé teszi számomra, milyen nehéz az elszakított nemzetrészben magyarnak lenni. Soha nem hagyom ki, hogy el ne menjek a többi, elszakított nemzetrészen élő magyar közösségekhez, Kárpátaljára, a Felvidékre, Szlovéniába. Most készülök például a vajdasági magyarokkal is egy találkozóra." A székházbeli találkozót követően a magyar igazságügyi miniszter megkoszorúzta a katolikus templom udvarán található Szabadság-szobrot, majd találkozott a katolikus ifjakkal, este pedig a belvárosi Central vendéglőben megnyitotta a Magyar Bált.. /Irházi : Otthon érzi magát Erdélyben. Dávid Ibolya nyitotta meg az aradi Magyar Bált. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./2001. március 6.
Nagyváradra látogattak a hollandiai OGO Alapítvány képviselői, akik fontosnak tartják az erdélyi és kárpátaljai református középiskolák támogatását. Ennek köszönhetően egy évvel ezelőtt tizenöt korszerű számítógépet hoztak a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak, továbbá teljes egészében felszereltek egy számítógéptermet- tájékoztatott Popper Cserepes Zsófia, az iskola igazgatója. /Kulcsár Andrea: Segítő holland reformátusok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./2001. március 7.
Közel száz települést érintett eddig az árvíz Románia északi és északnyugati részén. A legsúlyosabb helyzet Máramaros megyében van, ahol a károk nagysága már meghaladja a százmilliárd lejt. Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1500 hektár mezőgazdasági terület, közel 1100 gazdaság került víz alá. Több száz embert kellett eddig kitelepíteni otthonából. Máramaros megyében az áradás több mint 400 lakóépületet rongált meg. Aurel Constantin Ilie vízügyi és környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Románia semmilyen tájékoztatást nem kapott az ukrán féltől, holott a két ország közötti határvizi megállapodás előírja árvizek esetén a kölcsönös vízügyi és meteorológiai adatszolgáltatást. - Kárpátalján súlyosbodott a helyzet, immár 192 településen 8 ezer épület került víz alá, 7136 személyt kellett kitelepíteni, 74 településen megszűnt az áramszolgáltatás. Magyarországon a Felső-Tisza térségében rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Márc. 6-án Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt Nyíregyházán és tájékozódott az aktuális helyzetről. Hangsúlyozta: az anyagi és emberi erőforrások megvannak ahhoz, hogy elhárítsák a veszélyt. /Árvízkárok határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Szatmár megyében Nagytarnán 35 gazdaságot elöntött a víz. Mindenütt tapasztalható, hogy a vízelvezető árkokat, csatornákat legalább évtizede nem takarította senki, a hegyekből lezúduló áradat arra folyik, amerre könnyebben utat talál. Turcon kisebb földcsuszamlás okozott kárt. Az avasi medence valóságos tengernek tűnt: Kisgérce, Kányaháza, Bujánháza, Kőszegremete, Tartolc, Avasújváros sík területeinek jó része vízben állt. /(Sike Lajos): Árok helyett az úton hömpölyög a víz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7 Szamosgalgón 18 ház került víz alá, embereket, állatokat költöztettek ki. /(Fejér László): A Szamos ma tetőz Szilágyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ / A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a Máramaros, Szatmár és Kolozs megyei településeket fenyegető árvizet, és közbeléptek a károk megelőzésére, illetve csökkentésére - jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ilie elmondta, az áradás fenyegette körzetekben katasztrófa-megelőző bizottságok alakultak, melyeket az 4. Erdélyi Hadtest mellett a belügyminisztériumi csapatok és a tűzoltóság is segít. Az anyagi kár eléri a 120 milliárd lejt. Máramaros megyében a Tisza vízszintje történelmi, soha nem tapasztalt magasságot ért el - mondta a miniszter. /Több száz milliárd lejes árvízkár. A környezetvédelmi miniszter szerint már a héten elkezdődik a kártérítések kifizetése . = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./2001. március 9.
Az árvíz sújtotta kárpátaljai és szabolcsi lakosság megsegítésére anyagi, természetbeni és erkölcsi támogatásért fordult Európa nemzeti és nemzetközi szervezeteihez a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága. A dokumentumban a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága ismertette a működési területéhez tartozó, kárt szenvedett magyar, román és ukrán régiók árvízi helyzetét. Eszerint Kárpátalján 191 település 12 ezer 841 épülete áll víz alatt, számos lakóház már összeomlott, s az árvíz közel egymillió embernek okozott kárt. Romániai területen 1699 árvíz sújtotta ház, 4065 ár által körülvett további családi otthon van, 15 ezer 251 lakos szenvedett anyagi károkat. Magyarország szabolcsi területéről a következőket írták: 19 település 25 ezer lakosát evakuálták eddig, s még nem tudni, hogy az elöntött településeken mennyi ház omlik össze. /A Kárpátok Eurorégió árvízi felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2001. március 15.
Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul az ungvári televízió és rádió 13-i adásában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes felelős helyi vezetők a Beregszászi járás árvízkárosultjai körében rémhírek terjesztésével keltenek Magyarország-ellenes hangulatot a 41-es főútnak a tarpai tiszai gátszakadás után történt átvágása kapcsán. Az emberek a gátakon azt beszélik, hogy a kárpátaljai közigazgatási hivatal vezetői lepaktáltak a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökével, amikor megengedték a 41-es főút átvágását, s ezzel gyakorlatilag feladták azokat a kárpátaljai településeket, amelyek az onnan érkező ár útjába esnek. Magyarországot a kárvallott és áradástól fenyegetett emberek azzal vádolják, hogy az ottaniak a főút átvágásával elárasztották a falvaikat. Az olyan rémhírek, hogy Tarpáról jelenleg is folyamatosan szivattyúzzák ukrán területre a vizet, alááshatják a kárpátaljai magyarság egy részének az anyaországba vetett bizalmát, és magyarellenes hangulatot keltenek a kárpátaljai ukránság körében. A rémhírek ellen a helyi magyar szervezetek is felvették a küzdelmet. /Bűnbakkeresés és rémhírek Beregszász környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
A kárpát-medencei magyar fiatalok közösségeit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tagjai márc. 15-17. között háromnapos ünnepi konferenciát tartanak a szlovéniai Lendván. Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az eseményen a többi közt részt vesznek az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a történelmi egyházak ifjúsági közösségeinek, valamint a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek képviselői. A konferencián ott lesznek a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai, továbbá több minisztérium vezetői, illetve munkatársai, így például Deutsch Tamás, az ifjúsági tárca vezetője és Szabó László helyettes államtitkár is. A közel másfél éve alakult, a magyar fiatalok szervezeteit összefogó MIK elsősorban közösségteremtő feladatokat kíván szolgálni, célja, hogy élő kapcsolat alakulhasson ki a Kárpátalján, az Erdélyben, a Délvidéken, Szlovéniában, Burgenlandban, Szlovákiában és az anyaországban élő ifjúsági közösségek és azok tagjai között. A MIK mostani ülésének napirendjén szerepel a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló, státustörvényként ismertté vált törvénytervezet megvitatása is. Szó esik majd az ősszel kezdődő, a határon túli magyar fiatalok közösségeit, illetve azok életlehetőségeit és helyzetét feltérképező kutatási programról is. A trianoni döntés óta most első alkalommal készül majd generációs körkép a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok helyzetéről. Hozzátette: a kutatás első, összesített adatait várhatóan decemberben hozzák majd nyilvánosságra. /Magyar Ifjúsági Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./2001. március 20.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata közleményében jelentette, hogy együttérzéséről biztosította a kárpátaljai, magyarországi és romániai árvízkárosultakat, elhatározta az egész egyházkerületre kiterjedő segélyakció beindítását. Tőkés László püspök látogatást tett az áradások által megpróbált - anyaországi - Bereg vidékén, meglátogatták a mátészalkai kórházban az áradások elől odamenekített betegeket és öregeket. A királyhágómelléki gyülekezetek adományait nagyrészt a legrászorultabb kárpátaljaiak megsegítésére fogják fordítani. Egy magyarországi települést is segélyben kívánnak részesíteni - éspedig a Bereg vidéki Gulácsot. Erdélyben a Máramaros vidéki Kistécső és Máramarossziget szorul segítségre. /Segítő egyház. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./2001. március 26.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes márc. 26.-április 2. között - a Háromszék Táncegyüttessel, az Udvarhelyi Néptáncműhellyel és a Maros Művészegyüttessel együtt - a budapesti Hagyományok Háza által szervezett I. Kárpát-medencei Magyar Táncz Fesztivál meghívottja. Az együttes ez alatt több helyszínen is fellép, majd ápr. 2-án a Magyar Állami Népi Együttes 50 éves évfordulóját ünneplik meg az erdélyi, szlovákiai, valamint kárpátaljai és magyarországi hivatásos néptáncegyüttesekkel együtt a Magyar Operában. /(Daczó Dénes): Újabb szakmai kihívás előtt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./2001. március 27.
Temesváron rendezték meg a Határon Túli Műszaki Magyar Diákok III. Tudományos Konferenciáját. A résztvevőket dr. Delesega Gyula egyetemi tanár, a Temesvári Tudományos Diákkonferencia elnöke köszöntötte. Idén háromszor annyian neveztek be, mint tavaly, több anyaországi egyetemi tanár is elfogadta a meghívást. Borbély Endre docens a Budapesti Műszaki Egyetemről bejelentette: a diákkonferencia díjazottait meghívja kéthetes budapesti tartózkodásra, az ottani diákköri konferencia idejére. A főszervező Balla Réka és Bakk Jutas ugyanis bejelentették: a III. Temesvári Tudományos Diákkonferencia fő jellemzője, hogy "áttörte a földrajzi határokat". Jöttek Kolozsvárról, Budapestről, Brassóból, Marosvásárhelyről, Jászvásárról, Nagyváradról, Nagybecskerekről és Brünnből. Kárpátaljáról - érthető okokból - nem volt jelentkező. /Sipos János: Tudományos diákkonferencia felső fokon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./2001. március 29.
Megjelent Magyarok a világban - Kárpát medence /CEBA Kiadó, Budapest/ címmel egy 800 oldalas, lexikon formátumú kézikönyv a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar nemzetrészekről. A kézikönyv főszerkesztője Bihari Zoltán, a Xantusz Nemzetközi Koordinációs Iroda igazgatója, szerzői pedig határontúli magyar szaktekintélyek. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában márc. 27-én megtartott könyvbemutatót Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitotta meg. Jelen voltak a régiók szerzői kollektíváinak képviselői is: Erdélyből Tonk Sándor, Szlovákiából Tóth Károly, Vajdaságból Gábrityné dr. Molnár Irén, Kárpátaljáról Dupka György, Horvátországból Szkála Károly, Szlovéniából Göncz László, Burgerlandból Kelemen László. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarok a világban - Kárpát medence. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. április 4.
A Tisza Vízgyűjtő Programrégió eurorégiós program, melyhez nyolc magyarországi, egy szlovákiai, négy romániai megye - Temes, Arad, Bihar, Szatmár -, Kárpátalja és a Vajdaság csatlakozott. Ezzel az egész Tisza vízgyűjtő területét lefedve tudták az Európai Unió vízügyi chartájának megfelelő folyóvízi menedzsmentet létrehozni. A megyék közötti együttműködési megállapodások aláírására néhány héten belül sor kerül. Magyarország alvízi országként a Tisza összes mellékfolyójának befogadója, létérdek tehát a rendezett viszonyok kialakítása a Tisza határokon túli szakaszain is. Erre a legjobb példa a Tisza tavalyi ciánszennyezése. - Amennyiben sikerül az EU-s feltételeknek eleget tenni, az Unió szakbizottságai komoly támogatást nyújtanak. /Tisza Vízgyűjtő, EU-csatlakozás. Hamarosan aláírják az együttműködési egyezményeket. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2001. április 5.
A Hármashatár Irodalmi Társaság /HIT/ ápr. 7-én Szatmárnémetiben tartja soron következő ülését. A Társaságot Kárpátalja, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye alkotói hozták létre, azzal a céllal, hogy egymást jobban megismerjék, egymás alkotásait terjesszék és közös kiadványokat hozzanak létre. A Költészet a XXI. század elején című kerekasztal-beszélgetésen Kárpátaljáról jelen lesz Füzesi Magda költő és Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője. Fehérgyarmatról jelen lesz Pásztor Csaba költő és Makai Béla író. /A Magyar Költészet Napja alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./ Kilencéves fennállása során eddig csak Fehérgyarmaton szervezett találkozót az írókat, költőket tömörítő társaság, most viszont Szatmárnémetiben volt az ünnepi rendezvény. A költészetnapi találkozó keretében nyitották meg ezúttal a Szatmári Népi Alkotó Központ, valamint az Alkotóház Képzőművészeti Egyesület szokásos tavaszi tárlatát, "A tavasz színei"-t, ahol 31 Szatmár megyei képzőművész több mint száz művét állították ki. Az irodalmi találkozóra a művelődési ház könyvtártermében került sor. Köszöntőt mondott Elek György és Márton István, a Hármashatár Alapítvány kuratóriumának elnöke. Márton István kifejtette: a HIT-nek az irodalompártoláson kívül feladata az, hogy a határok leépítésének, az egymáshoz való közeledésnek a gondolatát erősítse a térség lakóiban. /A Hármashatár Irodalmi Társaság első ízben szervezett találkozót Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./2001. április 12.
Szatmárnémeti öt református gyülekezete, valamint a gencsi református gyülekezet gyűjtési akciót szervezett, hogy a hívek adományaiból újabb segélycsomagokat juttassanak el a kárpátaljai árvízkárosultak részére. /Újabb segélyszállítmány a kárpátaljai árvízkárosultaknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 12./2001. április 13.
Ápr. 6-10. között rendezték meg Nagykanizsán a X. Nemzetközi Magyar Matematika-versenyt. A verseny nemzetközi, mert 6 országból jöttek el tanulók versenyezni: Magyarországról, valamint Horvátország, Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék magyar tanítási nyelvű iskoláiból. A Kárpát-medencéből 230 diák és közel 60 matektanár találkozott, hogy kicseréljék tapasztalataikat. /Nemzetközi matematika-verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./2001. április 24.
Ápr. 13-án azt olvashattuk, hogy az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt a költségvetési vitában a kormánypárttal szavazott. Az RMDSZ szavazataiért cserébe tízmilliárd lejjel növelték az etnikumközi tanács költségvetési támogatását, a kézdivásárhelyi szülészet építésére szánt összeget és az ifjúsági és sportminiszter rendelkezésére álló összegből hatmilliárd lejt különítettek el a csíkszeredai műjégpálya felújítására. Olyan támogatások megadásáról van szó, amelyek megkerülhetetlen állami feladatot jelentenek, állapította meg Kincses Előd. A Balázs Ferenc Intézet felmérést készített arról, hogy ki döntse el, ki a státusmagyar. Valamennyi határon túli politikai-társadalmi szervezet közül az erdélyi kapta a legkisebb bizalmat, 26,7 százalékot, a felvidéki 32,7, a kárpátaljai 33,1 és a vajdasági 30,2 százalékkal szemben. Erdélyben a legtöbben (41,3 százalék) történelmi egyházainkra bíznák a kérdés eldöntését. Ezeknek a számoknak az ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy a 131 tagú SZKT mindössze 60 tagjának szavazata mellett - tehát határozatképtelenül! - 31 "közjegyzői" szavazattal döntött a belső választások évekkel való elhalasztása mellett. Egy olyan szervezet, amelynek vezetői sorozatosan megsértik az alapszabályzatot és mit sem törődnek programjának életbeléptetésével, nem lehet a romániai magyarság hiteles érdekképviselete, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd, Marosvásárhely: Adtak-e egy tál lencsét? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./2001. április 24.
Márc. 23-án nyílt meg Nagybányán Moldován Gyula székelyudvarhelyi festőművész kiállítása. Dudás Gyula festőművész köszöntötte a megjelenteket. Moldován Gyula /sz. Dicsőszentmárton, 1953. júl. 29./ első kiállítása 1973-ban volt Marosvásárhelyen. Az egyéni tárlatokon kívül több csoportoson is részt vett, Erdélyben, Magyarországon, Kárpátalján, Svédországban, Olaszországban és Franciaországban láthatták munkáit. 1990-ben hozta létre saját galériáját Udvarhelyen azzal a céllal, hogy szűkebb pátriája hírnevét öregbítse a világban: a magánvállalkozásként működő kulturális létesítmény erdélyi művészek munkáiból, valamint iparművészeti- és ajándéktárgyakból árusít. Galériája mellett négy udvarhelyi művésztársával együtt 2001-ben létrehozta a Paletta 5 Alkotócsoportot. /A székely tájak szerelmese. Moldován Gyula tárlata Nagybányán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./2001. április 24.
Az Árulás vagy reálpolitikai lépés? címmel ápr. 27-én tartandó történelmi tanácskozás témája a 290 éve megkötött szatmári béke problémaköre lesz. A Scheffler János Lelkipásztori Központban szervezett tanácskozáson a kuruc kor legjobb ismerői jelezték részvételüket. Köpeczi Béla akadémikus, Várkonyi Ágnes budapesti és Magyari András kolozsvári egyetemi tanárok mellett romániai, magyarországi, szlovákiai és ukrajnai történészek beszélnek az 1711-es béke előzményeiről, megkötéséről és következményeiről. Az évtizedek óta Craiován tanító Fehér János történész a korszak Kárpátokon túli problémaköréről tart előadást. Az előadók között lesz - többek közt - Balogh Béla nagybányai levéltáros, Zachar József budapesti hadtörténész, Tamás Edit sárospataki muzeológus, Takács Péter nyíregyházi történész, valamint Németi János és Mandula Tibor Szatmár megyei helytörténészek, Kovács Ágnes debreceni történész, a felvidéki Kónya Péter, Adam Jan, a miskolci Kovács Zoltán, a nyíregyházi Ulrich Attila és a kárpátaljai Csatári György. Az ápr. 28-i majtényi megemlékezés a nagyságos fejedelem születésének 325. évfordulója jegyében zajlik. Megkoszorúzzák a kuruc-emlékművet. Délután Nagykárolyban, a Károlyi-kastélyban Rákóczi útja címmel megnyílik a Sárospataki Rákóczi Múzeum vándorkiállítása. /A hét végén Rákóczira és kurucaira emlékezünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./2001. május 1.
A magyar állam a közös kultúra tudatos építését csak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vállalta fel, 1998-tól kezdődően. Elekes Botond, a szaktárca Etnikai és Kisebbségi Főosztályának vezetője a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiáját és lehetőségeit ismertette Nagyváradon. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a mindenkori határok ellenére a magyar kultúra egyetlen egészséges élő test. A helyi igények nagyon különbözőek: Kassán például hiába vártak arra, hogy a szlovák állam a magyar nemzetiségűek adójából (is) megépítse a magyar színházat; a beregszászi társulatnak viszont egy autóbuszra volt szüksége, hogy vándorszínészekként járva a környéket megmaradhasson az egyetlen kárpátaljai hivatásos társulat. Vezérelvük a szubszidiaritás, vagyis a helyi gondoknak helybeni megoldása. /Molnár Judit: Hogy szóljon is a sokágú síp. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./2001. május 3.
Tavaly - a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyar Sajtószakszervezet tagjainak részvételével - megalakult a Magyar Újságírók Etikai Együttműködési Testülete. A korábban egymással Magyarországon rivalizáló újságíró-szervezetek rájöttek: közös szakmai érdekeik messze fontosabbak, mint az, ami ideológiai alapállásuk révén elválasztja őket. A MÚRE hozzájárulása az együttműködési szándék megfogalmazásához amolyan kovászként érvényesült. - A megállapodás első gyakorlati továbblépéseként az elmúlt hét végén Félixfürdőn Közös nyilvánosság elnevezéssel találkoztak az együttműködés öt részvevő szervezetének képviselői. Az elfogadott Félixfürdői Nyilatkozat nemcsak további konkrét lépéseket határozott meg - a közös magyar sajtóetikai kódex megszövegezése, a közös Sajtóetikai Tanács létrehozása -, hanem jelezte a Kárpát-medence egészére kiterjedő bővülés valós igényét is. A Magyar Internetes Tartalomszolgáltatók Egyesületének csatlakozási szándéka ugyanis találkozik a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének, valamint a Magyar Újságírók Szlovákiai Szövetségének ilyen irányú törekvésével is. /Kárpát-medencei magyar sajtóetikai összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./2001. május 4.
Ápr. 17-22. között rendezték meg Szekszárdon a "határtalannak" nevezett tanulmányi versenyt. A verseny résztvevői V-VIII. osztályos diákok a kárpátaljai Bátyúból, a Mátyusföldet képviselő galántai és vágsellyei járás összes magyar alapiskolájából és a romániai magyarság majdnem minden tájegységéről. A verseny ürügy, hogy az egymástól távol élő tanárok újra és újra találkozhassanak, segítsék egymást munkájukban. Megérkezéskor a fogadó családok vitték haza otthonukba a vendég gyermeket. Sok esetben új barátság kezdődött. A rendezvénysorozat utolsó napján bejárhatták Tolnát és Baranyát. /"Határtalan" - tizedik alkalommal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 4./2001. május 5.
Kárpát-medencei információs irodahálózatot hoz létre Agora elnevezéssel a határon túli magyar fiatalok számára az ifjúsági és az oktatási tárca, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH). A 75 millió forintos támogatással megvalósuló oktatási és kulturális szolgáltató-hálózat első négy központját májusban, illetve júniusban adják át. Az erdélyi iroda Kolozsváron, a kárpátaljai Beregszászon, a vajdasági Szabadkán, a felvidéki pedig Pozsonyban nyílik. A tájékoztatási központok feladata az lesz, hogy a tárcáktól érkező, a magyar fiatalok számára fontos információkat - így például ösztöndíj-lehetőségeket vagy ifjúsági és kulturális rendezvények programjait - közvetítse az érintettek felé. A program a korábban megkezdett szülőföld-stratégia folytatása, melynek célja, hogy a határon túli magyar fiatalok szülőföldjükön kamatoztassák Magyarországon megszerzett tudásukat. Az információs központok feladatai közé tartozik az is, hogy pontos adatokkal szolgáljanak a státustörvény lehetőségeiről. /Kárpát-medencei információs hálózat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./2001. május 5.
Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője a vele készült beszélgetésben leszögezte, hogy az esetek döntő többségében a támogatásokat rendeltetésszerűen használják fel a nyertesek. Természetesen esetenként előfordulhatnak visszaélések is. Azt például nem tudják ellenőrizni, hogy a kiadó a kötetet valóban annyi példányban jelentette-e meg, ahány példányt a pályázat benyújtásakor a költségvetésben feltüntetett. - Nem lehet eltekinteni az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyarok kultúrájának sajátosságaitól, konkrét igényeiktől. - A minisztérium nem kizárólag esztétikai vagy minőségi kritériumok alapján dönt. - A könyvtámogatásokat elosztó kuratóriumban a magyarországi, illetve határon túli könyvszakma legelismertebb alakjai ülnek. Nem létezik olyan támogatási rendszer, amelynek kritériumait ne lehetne bírálattal illetni. Az NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya nem csupán támogatásokat nyújt, hanem szakmai és informális segítséget is biztosít. Szakmai továbbképzéseket szerveznek, határon túli programokat közvetítenek a magyarországi önkormányzatoknak, és a civil szférának, lehetőséget biztosítanak a magyar kultúrát bemutató nemzetközi rendezvényeken, valamint a külföldön működő magyar kulturális intézményekben a különböző határon túli kulturális és művészeti teljesítmények megjelenítésére. Kapcsolatot tartanak fenn a határon túli alapítványokkal, egyesületekkel, intézményekkel, ennek keretében tájékoztatjuk őket az éppen aktuális pályázatokról és támogatási lehetőségekről. - A marosvásárhelyi Teleki Téka esetében segítettek az intézménynek abban, hogy infrastruktúráját korszerűsítse, támogatásukkal jelentősen bővítették a könyvtár állományát. /Demény Péter: Intézményünk nem gyámhatóság. Beszélgetés Elekes Botonddal, az NKÖM főosztályvezetőjével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./2001. május 8.
Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./2001. május 8.
Idén hetedszerre jelenik meg az erdélyi ballagók névsorát tartalmazó dokumentumkötet, a Maturandusok. /Maturandusok 2001. Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001./ A szerkesztők 1995-ben jelentkeztek először a dokumentumkötettel, és már 1996-ban megpróbáltak nyitni a magyar nyelvterületek felé azzal a reménnyel, hogy a Maturandusok lassan a kárpát-medencei magyarság legfontosabb maturandus-felmérőjévé, pótolhatatlan kordokumentumává fog válni. A kiadvány 1997-ben érte el a csúcsot: sikerült begyűjtenie és mutatós kötetbe szerkesztenie az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, németországi magyar nyelven érettségizők névsorait. Azonban hol egyik, hol másik anyaországon kívüli országrész maradt ki objektív okok miatt a kötetből, de ez a Maturandusok jellegén, üzenetrendszerén nem változtatott. /Szabó Csaba: Maturandusok 2001: az erdélyi és vajdasági ballagók névsora. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2001. május 10.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) szervezésében május 11-12-én Csíkszeredában kerül sor a Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumra. Neves előadókat hívtak meg Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról. A fórumról Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke tájékoztatott. Kifejtette, hogy világszerte válságban van a család és ennél még ijesztőbb a magyar vonatkozása a kérdésnek. A jelen társadalmi-politikai élet egyik nagy betegsége éppen az embereket felnevelő családok ingatagságára vezethető vissza. Szeretnék megsokszorozni azon kis közösségeknek a számát, amelyek a jövőben majd elősegítik egy teljesen új szellemiségű, felelős magyar nemzedék kialakulását. A fórumra eljön Harrach Péter miniszter /Szociális és Családügyi Minisztérium/ és Lakner Zoltán helyettes államtitkár, aki egyben a Mocsáry Lajos Alapítvány tiszteletbeli elnöke. /Fórum a Kárpát-medencei családpolitikáról. = Népújság (Matrosvásárhely máj. 10/2001. május 14.
Május 12-én az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében második alkalommal rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Kriza János országos balladamondó-versenyt. A marosvásárhelyi, szatmárnémeti, kézdivásárhelyi, négyfalusi, baróti és sepsiszentgyörgyi tanulók előadását négytagú zsűri értékelte. A díjkiosztás után Pomogáts Béla a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke előadásában hangsúlyozta: az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyar irodalom ugyan regionálisnak számít, de a magyar irodalom része. A határok nem jelentik a magyar irodalom feldarabolását - fejtette ki. /Balladamondó-verseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./