Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 925 találat lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 901-925

Helymutató: Kárpátalja

2004. február 3.

Január 31-én Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke és Marosvásárhely polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus találkozott Székelybósban a Nyárád menti polgármesterekkel. Székelybóson csak 119-en élnek, ennek ellenére életképes közösség. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke kifejtette, a megosztást Magyarország hozta a nyakukra. A nemzetrombolás eredménye megvan a felvidéki önkormányzatokban, megvolt a vajdasági választásokon és megvan Kárpátalján is. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere a Nyárád menti kistérségi régióról beszélt, Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere a múlt héten megnyílt európai integrációs irodáról szólt. /Mózes Edith: Nyárád menti polgármesterek találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2004. február 9.

Február 7-én Kolozsváron ülésezett a civil szervezetek képviselőit, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és más közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amelyen Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke felkérte az RMDSZ vezetőségét: vesse latba befolyását Medgyessy Péter miniszterelnöknél, hogy ne csökkenjen a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványok támogatása. Pomogáts ismertette a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint 30 százalékkal csökkentenék a költségvetésből támogatott közalapítványoknak – köztük az IKÁ-nak – szánt összegeket. Ebben az esetben az IKA rendelkezésére álló pénz 300 millió forinttal csökkenne. A romániai alkuratórium idei, mintegy 232 millió forintos költségvetése közel 60 millió forinttal lenne kevesebb. Az alapítvány elnöke leszögezte: lemond a kuratórium elnöki tisztségéről, ha a magyar kormány megvalósítja ezt a tervet. Pomogáts elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy 2001 óta nem nőtt az az összeg, amelyet az IKA az állami költségvetésből kap. Az infláció miatt ez mintegy 25–30 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Az alapítvány helyzetét nehezíti, hogy a mostani kuratórium 260 millió forint nagyságú teherrel kezdte munkáját, mert a Halzl József által vezetett régi kuratórium 2000 szeptemberében – miután már tudta, hogy változni fog a testület összetétele – óriási pénzeket osztott szét. Pomogáts elmondta: az IKA 2004-ben is 1 milliárd 21 millió forintból gazdálkodik, amiből a határon túli alkuratóriumoknak 505 millió forint jut. Az összeg nagy része a romániai alkuratóriumhoz érkezik, amely 232 millió forinttal gazdálkodhat. Felvidék 115,5 milliót, Vajdaság 81 milliót, Kárpátalja 36 milliót, Horvátország 21 milliót, Szlovénia és Ausztria 9,5 milliót kap. A budapesti kuratóriumnak 434 millió forint áll rendelkezésére. Ebből a stratégiai alapból mintegy 80 millió forintot fordítanak a működési költségekre, és körülbelül 100 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az előző kuratórium által megkötött többéves szerződésekre kell kifizetniük. Pomogáts a Székelyudvarhelyért Alapítvány ügyére is kitért. Megerősítette: az IKA azért kéri vissza a mintegy 40 millió forintot (168 ezer eurót) a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette alapítványtól, mert az ellenőrzések során kiderült, hogy a pályázat nem valósult meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai helyzetelemzésében hangsúlyozta: semmiképpen sem fogadható el, hogy csökkentsék a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó alapítványok költségvetését. /Borbély Tamás: Csökkentenék a határon túli magyarok támogatását. Pomogáts Béla kilátásba helyezte lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2004. február 25.

Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. – Ezért fogalmazták meg segélykiáltásukat, nyilatkozatukat. "N Y I L A T K O Z A T Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy már 2003-ban is számos területen csökkent a határon túli magyarság költségvetési támogatásának reálértéke, hiszen például az Illyés Közalapítvány kerete az előző évhez képest nem változott és ugyanez érvényes a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatási keretére is, a határon túli magyarság ügyében tevékenykedő hazai civil szervezetek költségvetési támogatása pedig abszolút értékben is kevesebb lett. A legutóbbi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a szomszédos országokban élő magyarok száma és a magyarság számaránya jelentősen, egyes országokban drámaian csökkent. A csökkenés egyik fontos tényezője az asszimiláció. Ennek lassítása, megállítása csak akkor lehetséges, ha a határon túli magyarság kulturális intézményeinek működtetését, a magyar tannyelvű oktatási intézmények versenyképességének megőrzését az anyaország hathatósan segíti, ha a kedvezménytörvény keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást az óvodától az egyetemig a magyar családok minden szomszédos országban megkapják. A támogatásnak akár csak egy-két évre szóló visszafogása, főként az iskolák és a magyar oktatási-nevelési intézményekbe beiratkozó diákok támogatásának csökkentése az asszimiláció felgyorsulásához vezet. Szövetségeink ezért azt kérik az illetékesektől, hogy a határon túli magyarság közvetlen költségvetési támogatását reálértékben az eddigi szinten őrizzék meg és a Nemzeti Civil Alapprogram kialakítása során gondoskodjanak arról, hogy a határon túli magyarság szolgálatát fő feladatként végző magyarországi civil szervezetek a tevékenységükhöz szükséges költségvetési támogatást az e célra elkülönítendő keretből megkaphassák. Lipcsey Ildikó, az Erdélyi Szövetség elnöke, Pecze Ferenc, a Hunyadi Szövetség elnöke, Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke" /OS – Országos Sajtószolgálat, febr. 24./

2004. február 26.

Az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete tavaly, június végén alakult meg. A helyi szervezet az elmúlt hét végén Rákóczi-emlékülést szervezett, majd Rákóczi-bál zárta a napot. A Rákóczi Szövetség 1989-ben jött létre, eredetileg a felvidéki és a kárpátaljai magyarság támogatása érdekében. Ismeretes, hogy a felvidéki magyarok a Benes-dekrétum következtében a második. világháború után jogfosztottak lettek, sok felvidéki magyart lakosságcserével Magyarországra telepítettek; ezek a Magyarországon élő felvidéki magyarok alakították meg először a Csehszlovákiai Magyarok Baráti Körét, melyet a rendszerváltás mint Rákóczi Szövetséget jegyeztek be. A szövetség célja a határon túli magyarság megsegítése. A szövetség 6–7 éve döntött úgy, hogy a felvidéki és kárpátaljai magyarság mellett kiterjeszti együttműködési szándékát az erdélyi magyar közösségek irányába is. Ma a szövetségnek 110 helyi szervezete van, ezek kétharmada Magyarországon. Erdélyben helyi szervezet működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Nagyváradon, Zilahon, Székelyhídon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi szervezetek megalakításában közrejátszott, hogy a szövetség fő programja az ifjúság nevelése és a közoktatás támogatása. Ifjúságnevelés terén különböző szaktáborokat szerveznek Magyarországon, amelyekre minden magyarok lakta területről várják az egyetemistákat, illetve olyan történelmi vetélkedőket, rendezvényeket, amelyekbe az egész Kárpát-medence középiskolásai bekapcsolódhatnak. A szövetség segíti testvérkapcsolatok kialakítását az iskolák között, ugyanúgy a testvértelepülési kapcsolatokat is. Március 15-én például 30 nagy autóbusszal viszik a magyarországi középiskolásokat a határon túli ünnepi megemlékezésekre, Pozsonytól Kassán át Kolozsvárig, Temesvárig és Nagybányáig. Sok volt diák jelezte vissza, hogy egy ilyen március 15-e alkalmával tett látogatás jelentette számára az első élményt, találkozást a határon túli magyarsággal. A fentiek mellett próbálják támogatni a közoktatást is, amely kevés civil szervezet programjában szerepel. A számítógépeket személyesen viszik el a Kárpát-medencei iskolákba, minden iskolába ötöt, így hoztak most számítógépeket a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Iskolaközpont számára. Egy másik program a felvidéki Beiratkozási program: Szlovákiában sok magyar általános iskola gondja, hogy a szülők nem íratják magyar tannyelvű iskolába gyermeküket. A program keretében a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvánnyal közösen kulturális programokat szerveznek az érintett családok számára. Tanszercsomagokkal támogatják a családokat, illetve a bejáró gyermekek számára megtérítik az útiköltséget, szociális ösztöndíjat is biztosítanak a nehéz helyzetben levőknek. Selyem Antónia, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta: tavaly a szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szerveztek egy vetélkedővel egybekötött Rákóczi-emlékünnepséget, idén a Salamon Ernő Líceum diákjai Harrach Albert történelemtanár felkészítésében részt vettek a Cultura Nostra vetélkedőn, Székelyudvarhelyen. A diákok számára rendkívüli élmény volt, hogy tavaly a Rákóczi Szövetség vendégeként részt vehetett az 1956-os megemlékezéseken. /Gál Éva Emese: Tizenöt éves a Rákóczi Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2004. február 28.

Az új nadrágszíjmeghúzás okán ismét téma lett Magyarországon a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás is. Draskovits Tibor nemrég kinevezett pénzügyminiszter csomagja szerint az idei költségvetésből 185 milliárd forintot kell megtakarítani. Ilyenkor rendszerint felemlegetik, hogy mennyibe kerül a határon túli magyarság a magyar költségvetésnek, s vannak, akik olyan éllel teszik ezt, mintha az kibírhatatlanul nagy áldozatot jelentene az anyaország adófizető polgárainak. A határon túli magyarok támogatására a költségvetés 0,16 százalékát használják fel, a támogatás teljes összege 10 milliárd forint körül van. Sike Lajos újságíró ezzel szembeállította, hogy a határon túli magyarok mennyivel gyarapítják Magyarországot. Egyes források szerint a rendszerváltás óta 200, mások szerint 250 ezren települtek át az anyaországba erdélyiek, vajdaságiak, felvidékiek és kárpátaljaiak összesen. Többségében a legéleterősebb korosztályhoz tartoznak, köztük sok ezer diplomás, még számosabb jó szakmunkás. Mintegy 150 ezer áttelepült rendszeresen dolgozik és a magyar haza GDP-jét gyarapítja. Ez legalább 180–200 milliárd forintnyi értéket jelent. Tehát 10 milliárd áll szemben 200 milliárddal. Akkor ki kit támogat? /Sike Lajos: Mi sokkal többet adunk Magyarországnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2004. március 3.

A szlovákiai Pázmány Péter Alapítvánnyal febr. 24-én aláírt megállapodással teljessé vált a kedvezménytörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatások folyósításának lehetősége a jogszabály hatálya alá tartozó szomszédos államokban élő magyar fiatalok számára – adta hírül márc. 1-jei sajtóközleményében a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az Illyés Közalapítvány közreműködésével a HTMH a romániai Iskola Alapítvánnyal jan. 5-én, a vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai partnereivel pedig febr. 12-én írta alá a megállapodást. Ennek megfelelően az érintett határon túli magyar szervezetek előkészítik – az Iskola Alapítvány már közzé is tette – pályázati felhívásaikat, amelyek értelmében pályázni lehet az idei tanévben erre a támogatási formára. Az előző évben hasonló rendszerben történt az oktatási-nevelési támogatások kifizetése, akkor még a korábbi, csak a kétgyermekes családokra vonatkozó kedvezménytörvény alapján. Az előirányzott 1,2 milliárd forint helyett a tényleges igényeknek megfelelően több mint 1,5 milliárd forint (1.542.111.626 Ft) került kifizetésre, összesen 49.553 pályázatra. Erdélyből 35.451 pályázat érkezett (1.077.590.000 Ft értékben), Kárpátaljáról 8.500 (274.478.380 Ft), Vajdaságból 5.238 (182.730.266 Ft), Horvátországból 241 (5.473.100 Ft) és Szlovéniából 123 (1.839.000 Ft). /Guther M. Ilona: Közlemény az oktatási- nevelési támogatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2004. március 10.

A Wass Albert-felolvasónap egyik szervezője az EMI volt. A megnevezés két ifjúsági szervezetet takar. Az Egyesült Magyar Ifjúság a tavaly decemberben alakult Budapesten. Az alapító tagok jelentős része korábban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom keretein belül tevékenykedett, azonban a mozgalom jövőképére vonatkozó eltérő elképzeléseik, a HVIM elnökének kifogásolható vezetési stílusa és rendezetlen pénzügyeik miatt 2003. októberében kiváltak. Új mozgalmat hoztak létre. Strahl Zoltán, az EMI alelnöke elmondta, a HVIM-mel testvérszervezeti viszonyra törekednek. A válasz erre a gesztusra a HVIM új elnöksége részéről korántsem volt barátságos: első ülésükön kizárták a mozgalom tagjai sorából az EMI szervezőit, akik korábban a HVIM-ben vezető tisztségeket töltöttek be. Az Egyesült Magyar Ifjúság összmagyar mozgalom, de a trianoni határokon túl nem törekszik mindenáron közvetlen tagtoborzásra, sokkal inkább ernyőszervezetként kíván működni, az elcsatolt területeken önállóan tevékenykedő testvérszervezeteivel összefogva. Erdélyben ilyen testvérszervezet az Erdélyi Magyar Ifjak (rövidítése ugyancsak EMI), Délvidéken pedig a Délvidéki Ifjak Szövetsége (DISZ), de Felvidéken és Kárpátalján is folyamatosan bővül az EMI-s kapcsolatrendszer. Az EMI iskolacsere-programot szervez. Ennek első állomásaként tavaly novemberben szatmárnémeti diákok vendégeskedtek budapesti iskolásoknál, viszonozva azok tavaszi látogatását. A bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ már a HVIM körüli viszályok előtt megalakult; a két EMI-t alapelveik és elképzeléseik rendkívüli hasonlósága hozta közel egymáshoz. Az erdélyi EMI célja az egészséges nemzeti öntudat kialakítása, amit főleg kulturális rendezvények, előadásokkal összekötött történelmi megemlékezések szervezésével próbálnak elérni. Az Erdélyi Magyar Ifjak múlt hétvégén tartotta soros műhelytáborát a Kolozsvár melletti Szind nevű falucskában, melyen képviseltette magát minden eddig alakult tagszervezete: a besztercei, a gyergyói, a margittai, a marosvásárhelyi, a szatmári, a temesvári és a szervező kolozsvári EMI. /Bagoly Zsolt: Amit az EMI-ről tudni kell. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 9./

2004. március 20.

A Tisza-völgyi árvízvédelmi és vízgazdálkodási együttműködés erősítéséről szóló jegyzőkönyv aláírásával zárult a Tisza-völgyi Vízügyi Fórum harmadik ülése márc. 19-én, Ungváron. A Tisza által érintett öt ország – Ukrajna, Magyarország, Románia, Szlovákia, valamint Szerbia és Montenegró – vízügyi hatóságai által három éve létrehozott Fórum ezúttal négyoldalú – Szerbia és Montenegró küldöttsége nélkül megtartott – ungvári tanácskozásának résztvevőihez szólva Kárpátalja kormányzója, Ivan Rizak kiemelte: az ukrajnai megye számára különösen fontos lenne egy átfogó nemzetközi árvízvédelmi program megvalósítása. /Ungváron ülésezett a Tisza-völgyi Vízügyi Fórum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

2004. március 26.

A szomszédos országok magyar könyvtárait ma már nem elsősorban folyóiratokkal és könyvekkel kell segíteni, hanem technikai ismeretekkel, amelyek révén korszerűsíthetik szolgáltatásaikat – jelentette ki Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója. Békéscsabán márc. 25-én rendezték meg a Határok nélküli kapcsolatok, a könyvtárak az Európai Unió bővítése után című konferenciát, amelyen a magyar könyvtárosok tájékoztatták az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai kollégáikat, hogy miként sikerült a magyar könyvtárakat az uniós normáknak megfelelően korszerűsíteni. Ambrus Zoltán közölte: a határokon túli magyar könyvtárak komoly forráshoz juthatnak, ha a magyarországi könyvtárakkal közösen pályáznak az uniós alapokra. /Szakmai segítség a határokon túli magyar könyvtáraknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

2004. március 31.

Márc. 27-én Csíkszeredában az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az EMT Sapientia Társadalomtudományi Tanszéke szervezésében tartották Az EU integrációs felkészülés helye a magyar-magyar kapcsolatrendszerben című szakmai tanácskozást. A szemináriumon az anyaországi felvidéki, kárpátaljai, délvidéki valamint hazai szakértők vettek részt. A rendezvényen képviseltette magát az Európai Bizottság romániai delegációja, valamint a bukaresti magyar nagykövetség. Niculescu Tóni ügyvezető alelnök az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya által létrehozott EuroTrans Alapítvány terveit ismertette. Az alapítvány célja a romániai magyarság segítése abban, hogy ne vesztese, hanem cselekvő részese és nyertese legyen az EU integrációs folyamatnak. Az integrációs törekvések intézményesítésére van igény. Az EU-val kapcsolatos információk áramlását kell lehetővé tenni, olyan magyar nyelvű népszerűsítő kiadványok terjesztése szükséges, amelyek elsősorban az adott térségre jellemző helyzetet tükrözik. /(Márton Adél Evelin): Ne vesztese, cselekvő részese legyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2004. április 2.

Exkluzív interjút készített Gyarmath János főszerkesztő Bálint-Pataki Józseffel, HTMH elnökével az oktatási–nevelési támogatásokról. A Fidesz politikusainak nyilatkozataiban visszatérően elhangzik az állítás, hogy a korábbi évekről súlyos adósság halmozódott volna fel az oktatási–nevelési támogatások folyósítása terén, s a kedvezménytörvényben foglaltak szerint több milliárd forint járna visszamenőleg a határon túli magyaroknak. A HTMH március elején közzétett nyilatkozatában ugyanakkor nincs szó adósságokról, vetette fel a főszerkesztő. Bálint-Pataki József rámutatott, hogy az Orbán-kabinet egy 2002 januári kormányhatározattal 1,2 milliárd Ft-ot bocsátott az Illyés Közalapítvány rendelkezésére a kedvezménytörvényben rögzített oktatási–nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás 2002. évi finanszírozási forrásaként. Ennek az összegnek azonban csak töredékét használták fel az eredeti célra. Az akkori kormány úgy döntött, hogy az eredetileg az oktatási–nevelési támogatások folyósítására rendelkezésre bocsátott összeget az Illyés Közalapítvány a kedvezménytörvényben szereplő más célokra is felhasználhatja. Az 1,2 milliárd Ft összegű keretből ily módon ténylegesen kb. 180 millió Ft-ra történt oktatási–nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatási célú kötelezettségvállalás, a fennmaradó több mint 1 milliárdból éppúgy kapott szórványkollégium, mint más alapítvány. A törvény végrehajtását koordináló Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány között még 2002 márciusában kötött megállapodás oktatási évenként 20 000 Ft-ban rögzítette az oktatási–nevelési támogatás egy gyermekre jutó összegét, és tanévenként 2390 Ft-ban a tankönyv- és taneszköz-támogatás összegét. Az Illyés Közalapítvány új kuratóriuma csak 2003 tavaszán kezdhette meg munkáját, ami késedelmet okozott a közalapítvány működésében. A 2002 második felében – értelemszerűen már a 2002–2003-as tanévre vonatkozó iskolalátogatási igazolással – benyújtott pályázatok túlnyomó többségéről a közalapítvány új kuratóriuma ily módon 2003 folyamán tudott dönteni. 2003-ban ténylegesen 1.542.111.626 Ft-ot fizettek ki, összesen 49 553 pályázatra. Az említett összeg legnagyobb része – 1 077 590 000 Ft – Erdélyre (35.451 pályázatra) jutott, Kárpátaljára 274 478 380 Ft-ot (8500 pályázat), a Vajdaságba 182 730 266 Ft-ot (5238 pályázat), Horvátországba 5 473 100 Ft-ot (241 pályázat), Szlovéniába pedig 1 839 000 Ft-ot (123 pályázat) folyósított az Illyés Közalapítvány. A 2003–2004. tanévre szóló oktatási–nevelési támogatások folyósításáról január első napjaiban a romániai Iskola Alapítvánnyal, február közepén – az Illyés Közalapítvány közreműködésével – vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai partnerekkel, február 24-én pedig a szlovákiai Pázmány Péter Alapítvánnyal kötötte meg a megállapodást a HTMH. A 2004. évi költségvetési támogatási keretre a 2003–2004-es tanévben magyar iskolába járó gyermekek után lehet pályázni. Az újságíró emlékeztetett: a márc. 1-jei Medgyessy–Orbán találkozón megegyezés született a határon túli magyaroknak járó családtámogatás ügyében: a kormányfő igennel válaszolt a Fidesz-elnök kérdésére, miszerint akkor is kifizetik-e a támogatást, ha az eléri a 3,5 milliárd forintot. A HTMH elnöke szerint az ellenzéki politikusok ezt az ígéretet értelmezik át valamiféle adósságtörlesztésre tett ígéretté. Valójában arról van szó, hogy az oktatási- nevelési támogatások 2004. évi anyagi hátterét a költségvetési törvény 1,7 milliárd forintos összegben határozta meg – a tavalyi évhez hasonlóan idén is „felülről nyitott rendszerben". A felülről nyitott rendszer pedig azt jelenti, hogy bármilyen nagyságrendűek lesznek is az igények, lehetőség van azok maradéktalan kielégítésére, akár 3,5 milliárd forint erejéig is. /Gyarmath János: Naptári év vagy tanév? Exkluzív interjú Bálint-Pataki Józseffel, HTMH elnöke az oktatási–nevelési támogatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2004. április 2.

A jubileumi Rákóczi Évek (2003 – 2011.) keretében vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) képviselői márc. 28-án a szlovákiai Borsiban – Rákóczi szülőhelyén – rendezett ünnepségen. A megelőző napokban, márc. 26–27-én, a Kárpátaljai Magyar Református Egyház szervezésében, Nagydobronyban ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinata. Az emlékünnepélyt követő napon, márc. 29-én pedig a szlovákiai református egyház és a királyhágómelléki egyházkerület vezető képviselői tartottak kerületközi tanácskozást a felvidéki Deregnyőn. A résztvevők hangsúlyozták, Európa új határainak más-más oldalára kerülve, az eddigieknél is fontosabb az összmagyar református kapcsolatok ápolása mind egymás között, mind a többi, hasonló helyzetbe került magyar református közösséggel Nnyilatkozatuk kiemelte, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a KREK kölcsönös szolidaritással emeli fel szavát létveszélybe sodródott iskoláik, nevezetesen a Lévai Református Gimnázium és a Zilahi Református Wesselényi Kollégium védelmében, az illetékes hatóságokkal szemben. /Kapcsolatépítés Rákóczi szellemében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2004. április 22.

Folytatódik Romániában a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Az EU házhoz jön kis- és középvállalkozásokat felkészítő programsorozata. A konferenciasorozat részeként Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára ápr. 21-én Csíkszeredán tartott előadást, a következő napon pedig Székelyudvarhely. A rendezvénysorozat ebben az évben összesen tíz erdélyi városban ismerteti meg a vállalkozókkal az unió belső piaci működését. A konferencián a résztvevők többek között információt kapnak a GKM uniós ismereteket megalapozó és elmélyítő programjairól, az ITD Hungary, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány vállalkozásokat segítő lehetőségeiről. A GKM Felvidéken és Kárpátalján is tart hasonló előadásokat. /Folytatódik a magyar uniós felkészítés programja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2004. április 26.

Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2004. április 27.

Szatmárnémetiben tizennégy alkalommal rendezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. Az utóbbi hat esztendőben a vetélkedő ugyanakkor a Csengey Dénes szavalóverseny romániai válogatója volt. A Gellért Sándor szavalóverseny végeredményét szem előtt tartva a bizottság meghívja azt a 3-4 szavalót, akiket itt legjobbaknak ítéltek meg. Hasonlóképpen történik Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Magyarország különböző tájegységein. A VI. Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny fővédnökségét a köztársaság elnöke, dr. Mádl Ferenc vállalta el. A versenyzőket három korosztályba sorolták: ifjúsági, felnőtt és szépkorú szavalók. A versenyt a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezte. /Csirák Csaba: VI. Kárpát-medencei Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2004. április 29.

Ápr. 28-án Hármashatár címmel 16 oldalas magyar nyelvű újság jelent meg az egymással szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megyében, valamint Kárpátalján szerdán – tájékoztatta Marik Sándor, a lap nyíregyházi főszerkesztője az MTI-t. A 80 ezer példányban nyomtatott újságot ingyen kapták meg a Nyíregyházán kiadott Kelet-Magyarország, a Szatmárnémetiben készített Szatmári Friss Újság, illetve az Ungváron nyomtatott Kárpáti Igaz Szó előfizetői – közölte az újságíró. A Hármashatár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés támogatásával jelent meg Magyarország európai uniós csatlakozása alkalmából. A lapban megjelent cikkek harmada ennek megfelelően az EU-tagsággal foglalkozik, külön kitérve arra, hogyan változhat a közös határ mentén fekvő magyar-román-ukrán megyék gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolata a jövőben. A Hármashatár kéthavonta fog megjelenni a három ország területén, és olvasható lesz az interneten is. A lapot nyíregyházi, szatmárnémeti és ungvári újságírók írják. /Hármashatár. Közös lap a szomszédos magyar–román–ukrán megyékben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2004. május 5.

Máj. 3-án a környező országok magyar felsőoktatásáról rendezett tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA 173. közgyűlésének részeként. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke meghívott két elnöki bizottságot is, a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságot /tagjai magyarországi és szomszédos országokban élő magyar tudósok/ és a Nyugati Magyar Tudományos Tanácsot /tagjai a diaszpórában élő jeles tudósok és közéleti személyiségek/. E két testület célja a kárpát-medencei magyar tudományos élet és képzés szakmai színvonalának emelése, egyebek között tanácsadás, oktató- és diákcsere, kutatási támogatás révén. A tanácskozáson Magyar Bálint oktatási miniszter kijelentette: az EU-csatlakozással előállhat egy olyan helyzet, hogy a külföldi magyar diákok nem megerősödnek saját kulturális környezetükben, hanem "könnyebbé válik a leválásuk és Magyarországra jönnek". Magyar Bálint kifejtette: a határon túli magyar felsőoktatás segítésének egyik útja, hogy szeptembertől tíz hónapon át havi 10 ezer forintos támogatást nyújtanak magyar nyelvű állami felsőoktatásban dolgozó oktatóknak, például Kárpátalján. A másik útnak a kisebbségi magyar informatikai rendszerek fejlesztését nevezte. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról szólt: a magyar kormány "a maga lehetőségei szerint mindent megtesz" azért, hogy önálló felsőoktatási intézmények jöjjenek létre a magyarok lakta szomszédos államokban. A Magyar Tudományosság Külföldön bizottságot vezető Berényi Dénes kifejtette: a magyar tudományossághoz tartozás kritériuma nem a magyar származás, hanem a kutatott téma, aki például a magyar kultúrát, történelmet kutatja, az a magyar tudományosság részese. A tanácskozáson a felvidéki Selye János Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, valamint a leendő szabadkai egyetem vezetői is részt vettek és beszámoltak intézményeik helyzetéről. /Kárpát-medencei magyar felsőoktatás – akadémiai tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2004. május 5.

Minden év áprilisának utolsó hetében rendezik meg Győrött a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyt, középiskolás tanulók számára. A 90-es évektől kezdődően a verseny szervezői rendszeresen fogadják a határon túli versenyzőket Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről, Erdélyből. Az erdélyi középiskolákat a tavasszal Kolozsvárott megrendezett Aranka György-verseny nyertesei képviselték. Győrben a határon túli versenyzők együtt versenyezhettek az anyaországi tanulókkal, gimnazistákkal és szakközépiskolásokkal. Határon túli kategóriában öt Kazinczy-érmet és számos különdíjat osztottak ki. /39. Kazinczy verseny. Győr, 2004. április 23–25. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2004. május 7.

Nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány önállósága, a magyar oktatási tárca elvetette azt az elképzelést, hogy a szervezet egy másik közalapítvány részeként működjék a jövőben, jelezte Medgyes Péter nemzetközi helyettes államtitkár. A Krónika korábbi cikke nyomán, amely az esetleges beolvasztás tervéről szólt, több határon túli magyar politikus is felemelte szavát az Apáczai védelmében, az Országgyűlésben pedig Révész Máriusz fideszes képviselő kérte számon a terveket. Csete Örs, az alapítvány titkára a Krónikának elmondta a közalapítvány szervezete és a kuratórium 2005. máj. 31-éig a jelenlegi keretek között működik tovább. A közalapítvány idén az Oktatási Minisztériumtól 170 millió forintos támogatásban részesül, ehhez várják még a munkaügyi tárca hozzájárulását, és a szakképzési alapból 500 millió forint jut a szervezetnek, amelynek „költségvetése a tavalyihoz képest jelentősen nem csökken”. Tavaly a közalapítvány összesen mintegy egymilliárd forintból gazdálkodott. Az ülésen átvették az auditortól a nemzetközi ISO minősítést tanúsító okleveleket. /Lukács János: Önálló marad az Apáczai Közalapítvány. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./ Medgyes Péter bejelentette, hogy „a kuratórium mandátumának egy év múlva történő lejártakor újra kell gondolni a testület összeállításának alapelveit". Szerinte „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra", nem tartják szerencsésnek, hogy országgyűlési képviselők ülnek benne, s ráadásul csak egyetlen párt képviselői. „Szintén nyomós ok – mondta –, hogy az Apáczai költségvetésének forrásai bizonytalanok.” Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter, az alapítvány létrehozásának kezdeményezője és alapítója vádaskodásnak minősítette azt a kijelentést, hogy „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy azért rekesszenek ki valakit a határon túli ügyekből, mert politikai szerepet is vállal. Vitatta az oktatási tárcának azt a szándékát, hogy egységes oktatáspolitikai rendszert akar létrehozni, és ennek letéteményeseként egységes oktatási közalapítványt. Szerinte egységes nemzetstratégia kell, és ebből fakadó, de a különböző területek igényeinek megfelelően – elkülönített forrással gazdálkodó – differenciált intézményrendszer. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány alapító elnöke hangsúlyozta a felvidéki Selye János elitképző kollégiumhoz hasonló intézmények működtetésének fontosságát, megjegyezve, hogy Délvidéken és Kárpátalján is van már, viszont Erdélyben, ahol a legfontosabb volna, ott nincs. Csete Örs irodaigazgató jelezte, az interneten nyilvánossá tették Forrástérkép adatbázisukat (www.forrasterkep.apalap.hu), amely részleteiben tartalmazza az alapítvány 1999 és 2002 közötti valamennyi támogatását, magyarországi viszonylatban egyedülálló módon – dokumentumokkal és fényképekkel illusztráltan. /Guther M. Ilona: Újragondolják az Apáczai Közalapítványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2004. május 7.

A kisebbségben élő magyarság közművelődési szakmai képzési lehetőségeiről tanácskoztak romániai, szlovákiai, ukrajnai és magyarországi képzési szakemberek máj. 4-én a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. A Magyar Művelődési Intézet a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal közösen elindította 20 résztvevővel az első középfokú, akkreditált – tehát államilag elismert bizonyítványt adó – egyéves intenzív közművelődési- és szolgáltatásszervező felnőttképzést a szovátai Teleki Oktatási Központban. A mostani tanácskozáson e kezdeményezés eddigi tapasztalatait összegezték. A Magyar Művelődési Intézettől Egyed Albert (Kisebbségi Főosztály vezetője) és Romhányi András (Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője), a Human Reform Alapítványtól Balla Zoltán és Sorbán József tartottak beszámolót. Az egyes régiók meghívott szakemberei a képzés lehetőségeit ismertették Romániában – dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár); Szlovákiában – dr. Tóth Károly, a Fórum Kisebbségi Intézet igazgatója (Somorja) és Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ igazgatója (Kassa), Szerbia és Montenegróban – Hajnal Jenő, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója (Zenta), illetve Ukrajnában – dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke (Ungvár). A résztvevők zárónyilatkozatukban megállapították: a kisebbségben élő magyarok közművelődési intézményeinek, szervezeteinek és közösségeinek hátrányos helyzetét elsősorban az okozza, hogy körükben nem létezik olyan közművelődési alapképzés, szakképzés, továbbképzés, amely alkalmassá tenné a feladatvállalókat a kulturális élet kellő megszervezésére. Szükségszerűnek tartják a szakmai képzések intézményesülését, akkreditálását. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakmai képzés és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2004. május 16.

A budapesti Központi Papnevelő Intézet elöljáróinak és növendékeinek egy csoportja ápr. 28. és máj. 2. között a temesvári püspökség vendége volt. A budapesti tanintézet elsődleges célja a történelmi Magyarország területén élő, magyar anyanyelvű, kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő kispapok továbbtaníttatása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, különböző tudományos fokozatok elérése céljából. A szeminárium növendékei tehát anyaországi valamint erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai görög és római katolikus vallású elhivatott fiatalok. A szemináriumban jelenleg 28 fiatal tanul. A nagyobb kirándulások szervezése évek óta hagyomány, egyik célja ápolni a testvéri kapcsolatot a határokon túli egyházmegyékkel. A vendégek jártak a temesvári székesegyházban, a Gerhardinum Katolikus Líceumban, ellátogattak Máriaradnára, a bazilikába, majd Arad város nevezetességeivel ismerkedtek. /Sipos Enikő: Budapesti vendégek a temesvári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./

2004. május 17.

Az SZDSZ az Európa Parlament liberális frakcióján belül szorgalmazni fogja, hogy külön gazdasági, kulturális együttműködést elősegítő programok jöjjenek létre az európai uniós Magyarország és az unión kívül rekedt erdélyi, vajdasági és kárpátaljai magyarok között. Csőzik László, az SZDSZ Új Generációjának elnöke szerint új pályázati formákat is lehet kezdeményezni, amelyek szintén hozzájárulhatnak a vajdasági, kárpátaljai és erdélyi magyarok támogatásához – mondta. /Új stratégiát a magyar-magyar kapcsolatokban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2004. május 24.

Máj. 22-én Biharkeresztesen délelőtt, délután pedig Nagyváradon zajlott a Bihar-Hajdú- Bihar interregionális konferencia, amelynek fő témája volt, hogy Magyarország május elsejei Európai Uniós csatlakozása után az unión kívül maradt magyaroknak miként tud partnere lenni a fejlődésben az anyanemzet. Nagyváradon Bíró Rozália alpolgármester fogadta az egybegyűlteket. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi államtitkára hangsúlyozta: a Kárpát-medencében élő magyarok egy része, a kárpátaljaiak, az erdélyiek, a délvidéiek kívül maradtak az unión, de a magyar kormány szívén viseli sorsukat. AZ EU 2004-2006 közötti szomszédsági politikája erősíti a határtérségek fejlődését. Egymilliárd eurót költhetnek el az országok a határon átnyúló programokra. Dr. Gilyán György államtitkár, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint a magyar és román gazdasági és üzleti kapcsolatok jelentősen fejlődtek az elmúlt esztendőkben. Dr. Debreczeni Ferenc, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetője az országhatárral átmetszett régiókról szólt. Trianon nem követte az ésszerű fejlődés elvét, az elszakított régiók visszamaradtak, perifériák lettek. A régiók fejlesztésének programozottnak kell lennie hangsúlyozta a szakember, és felsorolta a szomszédság program hat támogatott területét: infrastruktúra, környezetvédelem, üzlet és gazdaság, vállalatok, intézmények, kutatás és humán erőforrások. /Balla Tünde: Bihar-Hajdú-Bihar interregionális konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2004. május 26.

Az RMDSZ elsődleges értéknek az egységes fellépést tekinti mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 5-én, Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az RMDSZ-szel szemben jelen pillanatban nincsen alternatív szervezet, a független jelöltek ellenére a szövetség politikai ellenfelei a román pártok. Az alternatív szervezetekkel kapcsolatos viták elcsitultak, az éles szembenállások megszűntek. Az RMDSZ támogatottsága 6 százalék feletti; 526 községben és városban indítottak jelölteket. A szövetségnek ma 145 polgármestere és 2.400 helyi, megyei önkormányzati képviselője, azaz tanácsosa van. Az a céljuk, hogy Kolozsvárott leváltsák a jelenlegi polgármestert, Gheorghe Funart és Marosvásárhelynek újra magyar, RMDSZ-es polgármestere legyen. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke közölte: a hivatal eddig 758 millió forint általános oktatási-nevelési támogatást utalt át Romániába, ahol az elkövetkező napokban a közvetlen érintettek megkapják a juttatást. A Szlovákiában, Felvidéken benyújtott 25 ezer pályázat esetében 570 millió forintot ítéltek oda, a HTMH ebből már 201 millió forintot elküldött. Bálint-Pataki József szerint a tanév kezdéséig körülbelül négymilliárd forint oktatási támogatást juttatnak Románián és Szlovákián kívül Kárpátaljára, a Vajdaságba, Szlovéniába és Horvátországba. /Az RMDSZ elsődleges értéke az egységes fellépés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2004. május 26.

Esztergomi nyilatkozat – A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek ünnepélyes nyilatkozata az Európai Unió bővítése alkalmából Mi, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek üdvözöljük az Európai Uniónak a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő jelentőségű kibővítését; megerősítjük elkötelezettségünket azon értékek, elvek, jogok és célok iránt, amelyek az Európai Unió alapját alkotják; alapvető fontosságúnak tartjuk az együtt csatlakozó és az Európai Unión kívül maradó magyar közösségek egymás iránti szolidaritását, és reményünket fejezzük ki, hogy állampolgárság szerinti állama Európai Unióhoz történő csatlakozása révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarább európai polgárrá válik; megállapítjuk, hogy a magyar nemzeti közösségeknek azonos nemzetpolitikai céljaik vannak, függetlenül attól, hogy az Európai Unió tagországaiban élnek, vagy azon kívül. Kinyilvánítjuk együttműködési készségünket ezeknek a céloknak az elérése, a magyar nemzeti közösségek egyesítése érdekében az Európai Unió keretében. Meggyőződésünk, hogy a tagállamok szerepét nem érintve az Európai Unió egyre inkább a közösségek közösségévé, így a nemzeti közösségek közösségévé válik; megállapítjuk, hogy a határokon átívelő magyar nemzeti érdekek és az európai érdekek egybeesnek, kölcsönösen feltételezik egymást; az uniós gyakorlattal összhangban szorgalmazzuk a regionális és határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, azoknak a természetes régióknak az újraalakítását és megerősítését, melyek kedvező feltételeket teremtenek a magyar kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzésére, nyelvének és kultúrájának továbbélésére és fejlesztésére, az őket ért gazdasági hátrányok kiegyenlítésére; szorgalmazzuk egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az Európai Unión kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az Unió külső határain történő átlépését; megállapítjuk, hogy a nemzeti kisebbségek iránt a felelősséget az állampolgárság szerinti államuk viseli. Határon túli nemzeti közösségeinek támogatása ugyanakkor az anyaország legitim célkitűzése. szorgalmazzuk olyan politikai és jogi intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek önálló döntéshozatalát az autonómia intézményeinek kiépítésével. E közösségek megmaradásának és gyarapodásának biztosítéka olyan alapelvek gyakorlati megvalósulása, mint a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. felszólítjuk a magyar kisebbségi közösségek állampolgárság szerinti államait, hogy a magyarok arányának megfelelően, az Európai Unióban szokásos gyakorlatot követve biztosítsa az anyanyelven történő oktatást az oktatási rendszer minden szintjén (az óvodától az egyetemig), és minden formájában; felszólítjuk az érintett államokat, hogy vállalt nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi, egyházi és magán ingatlanokat a jogos tulajdonosoknak; felszólítjuk az érintett államokat, hogy a hátrányos megkülönböztetést jelentő, az Európai Unió jogával és joggyakorlatával ellentétes, a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok jogkövetkezményeit haladéktalanul orvosolják; A szlovákiai magyar közösség esetében szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elve érvényesüljön mind a közigazgatásban, mind a szlovákiai magyar kisebbségi közösség jogérvényesítésében, így biztosítva a magyar közösség számára az autonóm döntési jogokat az őt érintő ügyekben. A romániai magyar közösség esetében, összhangban az Európai Unió irányában vállalt kötelezettségekkel (Koppenhágai Kritériumok, Európai Megállapodás) felszólítjuk a román államot, hogy hárítsa el a politikai és adminisztratív akadályokat a romániai magyar közösség demokratikus akaratképzése és akaratnyilvánítása útjából, és teremtse meg a lehetőséget az Európában több helyen kedvező tapasztalattal működő területi és kulturális autonómia tárgyalásos úton történő létrehozására a Székelyföldön, illetve Erdélyben; felszólítjuk a román államot, hogy biztosítsa a moldvai csángó-magyarok számára a kulturális, oktatási, nyelvi és vallási jogaik gyakorlását; A Szerbia-Montenegró-i magyar közösség tekintetében szorgalmazzuk a többnemzetiségű Vajdaság széles körű autonómiájának alkotmányos szavatolását és továbbfejlesztését. A tartomány autonómiájának keretében megnyugtató módon biztosítható lenne a vajdasági nemzeti közösségek egyenrangúsága, önazonosságának védelme, jogainak tiszteletben tartása és érvényre juttatása; felszólítjuk a szerbiai kormányzatot, politikai és jogi intézkedésekkel tegye lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mint a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzata rendelkezzen mindazokkal a hatáskörökkel és költségvetési eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a magyarság önálló döntéshozatalát különösen a közösség kultúráját, oktatását és tájékoztatását érintő kérdésekben. Az ukrajnai magyar közösség esetében felszólítjuk az ukrán államot, hogy tegyen lépéseket a kisebbségek képviseletének biztosítása érdekében mind az ukrán parlamentben, mind a helyhatóságokban; szorgalmazzuk, hogy az ukrán állam a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása érdekében tegye lehetővé Kárpátalján a tömbmagyarságot magába foglaló területi adminisztratív egység létrehozását és a kulturális autonómia intézményeinek kialakítását. A horvátországi magyarságra való tekintettel megkülönböztetett figyelmet fordítunk Horvátország uniós csatlakozásának elősegítésére. Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja; Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; Szász Jenő, Magyar Polgári Szövetség; Józsa László, Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Nemzeti Tanács; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Deák Ernő, Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Esztergom-Párkány, 2004. május 19-én” /HTMH Observer, 2004. máj. 26. – 21. sz./

2004. május 31.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2004. április 24-én elfogadott határozatának megfelelően, az Esztergomi Nyilatkozat szellemében, a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére. A Kárpát-medencei közösségi képviseletek, az EMNT, az SZNT, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Együttműködési Megállapodást kiinduló pontnak tekintve, határozatokat fogadott el a további tennivalókat illetően. A Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek elhatározták a közösségi autonómiaformák iránti közakarat demokratikus eszközökkel való egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, a tanács Brüsszeli Irodájának felállítását, a külügyi kapcsolatok elősegítése végett a Diplomáciai Csoport megalakítását. A Szegeden május 28-29-én a magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében tanácskozó testületek képviselői felszólítják az ET Parlamenti Közgyűlését, az EP-t, az EBESZ-t, hogy a parlamenti demokrácia eszközével szerezzen érvényt a közösségi autonómia jogi kereteinek elnyerésére irányuló igényünknek, és tegye lehetővé, hogy a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek, megkülönböztetés nélkül, hasonló autonóm intézményekkel, jogosítványokkal és hatáskörökkel rendelkezzenek, mint az EU jogállamaiban élő autonóm közösségek. Aláírta: az EMNT részéről – Tőkés László elnök, SZNT – Dr. Csapó I. József elnök, VMDP – Ágoston András elnök, KMKSZ – Milován Sándor alelnök. /Kárpát-medencei magyar szervezetek együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2004. június 4.

84 évvel ezelőtt írták alá a Párizs melletti Trianon-palotában azt a békediktátumot, amely Európa összes nemzetei közül a magyart sújtotta leginkább. A Trianon előtt önálló államként nem is létező Magyarország területének 71,4 százalékát, lakosságának 63,5 százalékát csatolták el. Vannak ugyan teoretikusok, ,,magyarszakértők”, akik a magyarság trianoni traumáját úgy vélik megoldani, hogy végre megszületett a magyar nemzetállam. Méghozzá olyan szerencsés módon, hogy etnikailag egységesebbé vált, mint az új szomszédai. Az első és második bécsi döntés, Kárpátalja magyar visszafoglalása némileg korrigálta a Trianonban elképesztő cinizmussal megszegett etnikai határokat. Ezeket a Magyarországot a háború után tovább csonkoló párizsi békediktátum semmisnek tekintette. Viszont a milliókat földönfutóvá tevő és ezreket elpusztító Benes-dekrétumok ma is érvényesek. Trianonnak és a párizsi békediktátumnak a magyarság számára soha el nem fogadható traumáját csak az érintett térségek uniós csatlakozása oldhatja fel, írta Sylvester Lajos. Szerinte a kettős állampolgárság elnyerésére azért is szükség van, hogy „itthon, Erdélyben, Vajdaságban, Felvidéken is otthon, nemzeti biztonságban, az együvé tartozás tudatával élhessünk”. Emellett a területi vagy kulturális autonómia kiküzdése, a régiófejlesztések testhez szabása, a ,,merjünk magyarok maradni” mentheti meg lelkeinket, tette hozzá. /Sylvester Lajos: Merjünk magyarok maradni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2004. június 4.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége jún. 3-án nyilatkozatot tett közzé, amelyben azzal vádolja az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőit, hogy lejárató kampányt folytatnak az UMDSZ ellen. A nyilatkozatot Gajdos István elnök, parlamenti képviselő mellett aláírt a szervezet valamennyi felső és középszintű vezetője, a többi között megállapítja: a KMKSZ elnökségének egyes tagjai, mindenekelőtt maga az elnök, Kovács Miklós, hónapok óta folytatja lejárató kampányát az UMDSZ ellen. Az UMDSZ elnöksége szerint a KMKSZ vezetői "kifogásolták az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásának általunk kidolgozott rendszerét, de mélyen hallgattak a pályázat lebonyolításának sikerességéről. Bírálatuk állandó kereszttüzében áll az Illyés Közalapítvány Ukrajnai Alkuratóriuma, holott az, felszámolva a korábbi égbekiáltó aránytalanságot, közmegelégedésre tesz eleget feladatának, amire bizonyíték egyebek mellett a köztiszteletnek örvendő egyházi szaktestület számos megnyilvánulása". Az aláírók szerint a KMKSZ folyamatosan támadja a magyar kormányt, holott bizonyított: nem csökkent a határon túli, így ukrajnai magyar közösségnek nyújtott támogatás mennyisége, ellenkezőleg, "több kétoldalú megállapodásnak köszönhetően újabb lehetőségek nyíltak meg előttünk". /Nyilatkozatháború két kárpátaljai magyar szervezet között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2004. június 8.

Több mint hétszáz résztvevővel jún. 2-án Budapesten elkezdődött a Magyarok Világszövetségének VI. Világkongresszusa. Az MVSZ évek óta költségvetési támogatást sem kapott. A találkozó költségeit a tagság és több vállalkozó adományaiból sikerült összegyűjteni. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyitó beszédében kitért arra, hogy a kárpátaljai, a délvidéki magyarok „schengeni szigorúságú vízummal” jöhetnek Magyarországra, „a kétmilliós erdélyi magyar közösség tagjai, ha 90 napnál többet tartózkodnak egy féléven belül Magyarországon, akkor súlyos pénzbírsággal sújthatók és két évre kitilthatók”. Jelen volt több keleti ország nagykövete: többi között az indiai, a japán, a kazahsztáni és a mongóliai nagykövet. A mostani világtalálkozón tartják „A magyarság és a Kelet őstörténeti konferenciát” az „Atilla” kulturális konferenciát és az „In vivo” orvoskongresszust. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. A Pomázon megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé a találkozót. Az orvoskongresszuson a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti- és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről volt szó. Az alapszabály módosításával a korábbi 300-ról 200-ra csökkent a küldöttgyűlési küldöttek száma. A Kárpát-medence Régió (Magyarország, Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) és a Kárpát-medencén kívüli Régió (volt Nyugati Régió), országonként megállapított létszám szerint, egyaránt 100-100 küldöttet állít a nov. 19-én kezdődő tisztújító küldöttgyűlésre. A küldöttgyűlés plénuma előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. /Őstörténeti, kulturális és orvoskonferencia a magyarok világkongresszusán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

2004. június 8.

lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 901-925