udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 1771-1800 | 1801-1830 | 1831-1860 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1994. december 1.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalásukat, csak a nem közölt állásfoglalás elmarasztásáról tudósított, amely a Szabadelvű Kör kolozsvári sajtóértekezletéről számolt be. A szerkesztőség válaszában rögzítette, hogy csak az RMDSZ elnökségének közleményeit hozzák le teljes terjedelemben, a többit csak kivonatolva adják közre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./ 1994. december 1.
Koszorúzásokkal, ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg dec. 1-én az 1918. dec. 1-jei "nagy egyesülésről". Idén mintha visszafogottabbak lettek volna az ünnepségek. Bukarestben Iliescu koszorúzásán alig száznéhány ember jelent meg. Kolozsváron az RMDSZ székházának falán emléktáblát helyeztek el a városi hatóságok. Ebben az épületben élt Ion Lupas történész, az 1918-as események egyik résztvevője. Az avatóünnepségen Stefan Pascu akadémikus és Gheorghe Funar polgármester mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3-4./ 1994. december 3.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./ 1994. december 4.
Iliescu elnök az EBEÉ csúcstalálkozóra érkezett Budapestre és tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökön kívül Mircea Snegur moldovai és Zselev bolgár elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy a moldovai elnökkel folytatott tárgyaláson a két ország közötti kapcsolatok további fejlődésének szükségességét hangsúlyozták. A bolgár elnökkel tartott találkozón a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./1994. december 5.
Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./1994. december 6.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt közleményben tiltakozott amiatt, hogy Kolozsváron a Wolphard-Kakas ház Zodiákus-termét tönkretették: lebetonozták a XVI. századi reneszánsz művészet emlékét, a boltíveket és kőfaragásokat. Követelik, hogy állítsák vissza eredeti állapotába a megrongált műemléket. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Magyar Nemzet, dec. 6./1994. december 7.
Halálának századik évfordulója alkalmából dec. 7-én névadójára emlékezett a temesvári Ormos Zsigmond Közművelődési Társaság. Tudományos ülésszakon idézték fel alakját Benkő Samu történész, Miklós Ilona muzeológus és Szekernyés János helytörténész. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1994. december 10.
Kolozsvárott ülésezett dec. 10-11-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Eldöntötték, hogy Kolozsváron lesz az RMDSZ IV. kongresszusa, máj. 26-28-a között. Markó Béla az SZKT nevében felhívással fordult a hazai és nemzetközi demokratikus közvéleményhez, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságára figyelmeztetett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a visszarendeződési folyamatok és a magyarellenes politikai kurzus erősödése miatt indítványozta a helyi választásokra való felkészülés elkezdését. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta, hogy az RMDSZ kérjen hivatalos magyarázatot a román titkosszolgálattól, az SRI-től a halállistával kapcsolatban. Katona Ádám számon kérte Szabó Károly szenátortól, miért írta alá az SRI jelentését. Az SZKT ülésén interpellációkra is sor került. Volt olyan is, aki megkérdőjelezte csíkszeredai gazdasági főosztály létjogosultságát. Tőkés László püspök kifogásolta Keleti György honvédelmi miniszter nyilatkozatát: új katonai alakulatok telepítése belügy. "Keleti a Ceausescu-doktrínát melegíti föl, ő adja a szájukba a sípot: minden ország belügye..." Katona Ádám interpellációja szerint Tokay György mondta ki: az RMDSZ-ben is vannak szélsőségesek, most pedig a "fundamentalisták" kifejezést használta. Tokay visszautasította a vádat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12, 13./ A sorskérdéseket illetően az SZKT mindig egységes, állapította meg Dézsi Tamás, az SZKT elnöke. Az RMDSZ autonómiatervének van realitása, mondta, Európa sok régiójában megvalósított és élő organizmusokról van szó. /Új Magyarország, dec. 10./1994. december 10.
Dec. 8-án és 9-én Kolozsvárott tanácskoztak a 15 megyéből érkezett magyar szakos tanfelügyelők és módszertani szakfelügyelők. Elhatározták, hogy az 1995-ös Mikes Kelemen Anyanyelvű Tantárgyverseny színhelye Nagyvárad lesz. Munkacsoportokat alakítottak a tantervek kidolgozására. Megállapították, hogy gyakrabban kell ilyen tanácskozást rendezni /az utolsó 1992-ben volt/, hiszen az oktatási reformot az anyanyelvi oktatásban is ki kell dolgozni. A magyar nyelv és irodalomszakos tanárok testülete állásfoglalást adott ki, ebben kérik, hogy az V-XII. osztályos új magyar tantervek kidolgozásához küldjenek javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./ 1994. december 10.
Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./ 1994. december 10.
Kolozsváron a Korunk román nyelvű antológiája, a Cumpana megjelenése alkalmából a folyóirat szerkesztősége dec. 10-én magyar-román tanácskozást rendezett a hagyomány és korszerűség, nemzeti identitás és európaiság, többség és kisebbség kérdéseiről. A távolabbi cél, nyilatkozta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a folyamatos román-magyar párbeszéd, a feszültségek csökkentése érdekében. Nem sokan jöttek el Bukarestből a meghívottak közül, folytatta, de az őszinteséget és a nyíltságot tekintve "elégedettek lehetünk." Eljött és felszólalt Dinu Giurescu, Geo Serban, a Secoul XX. főszerkesztője, Micea Muthu, Mariana Celac, Maria Voda-Capusan, Liviu Matei, Monica Ghet, Iordan Chimet, Marius Tabacu és Octavian Buracu. /Szabadság (Kolozsvár),dec. 13./1994. december 10.
Kolozsváron hosszú előkészület után megjelent a Korunk folyóirat román nyelvű antológiája Cumpana /=Mérleg/ címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11./ Az antológia a Korunk 1990-1992-es évfolyamaiban megjelent írásaiból tartalmaz válogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./1994. december 13.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány külpolitikájában hármas prioritást fogalmazott meg: a szomszédokkal együttműködésre törekvés, az európai integráció és a határokon túl élő magyarsággal való törődés. Azonos fontossága van mindháromnak. Fontosnak tartja, hogy a román kormány meghívására érkeztek. "Ismert tény, hogy jelentős számú magyarság él Magyarország határain kívül, és szintén köztudott, hogy ennél nagyobb számú románság él a mai román állam határain túl. A velük való törődés mindkét ország alaptörvénye", természetes, hogy egyfajta "intézményesült formában is célszerű ennek megjelenítése." /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1994. december 14.
Funar felkutatta a Kolozsvár központjában fejenként tíz négyzetméternyi lakfelületnél több laktéren lakó idős magyarokat, akiket a Ceausescu-korszakban hozott betelepítési rendelettel fenyeget. A helyi lap közölte a százhúsz személyes névsort /egy kivételével magyarok/, akik fölös lakterületet "bitorolnak". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Funar polgármester, nacionalista pártvezér dec. 14-én az RMDSZ-t törvényen kívül helyezését kérő nyilatkozatot juttatott el a rádióhoz. /Magyar Nemzet, dec. 15./1994. december 14.
1944 szeptember-októberében magyargyűlölettől elvakult román fegyveresek több helyen gyilkolni kezdték a védtelen magyar lakosságot. Szárazajta, Csíkszentdomokos, Magyarremete... összesen harminchárom településben fordultak meg és több mint száz az áldozatok száma. A román sajtó még mindig arról ír, hogy vérszomjas gyilkosok voltak az áldozatok. A kommunista diktatúra annyira megtöltötte az emberek fejét azzal, hogy mennyi "barbárságot" követtek el a magyarok, hogy el sem tudnak mást képzelni, írja a kolozsvári Asztalos Lajos. /Pest Megyei Hírlap, dec. 14./1994. december 15.
Temesváron a nemzetközi konferencia zárónapján, dec. 15-én Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikus Dialógus Csoport elnöke hitet tett a román-magyar közeledés mellett. Levele által jelen volt a tanácskozáson a Budapesten élő Gelu Pateanu is, aki a magyar-román viszonyról megjegyezte: "nem vagyok elkeseredett próféta, csak elkeseredett." Vekov Károly, Toró T. Tibor, Gazda József és Doru Braia mondott még beszédet. Ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a templomból az utcára vonult a tömeg, megkoszorúzták a templom falán elhelyezett emléktáblákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./ Temesvári Ellenállók Szövetsége /TESZ/ néven új szervezet megalakulását jelentette be Temesváron, dec. 15-én, a nemzetközi tanácskozás záró sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A jelenlegi hatalom meg sem hívta őt a dec. 16-án kezdődő hivatalos megemlékezésre, mondta. Tőkés László gyülekezetével már hónapokkal előbb megkezdte az ellenállást, ennek mártírja is volt, a Temesvár környékén holtan talált Újvárossy Ernő, akit a Securitate meggyilkolt vagy halálba kergetett. Különböző mesterkedéssel érték el, hogy sokan elhidegültek tőle, így a Tinerama hetilap sorozatot közölt a püspök ellen, felhasználva a saját egyházán belüli ellenfeleit, illetve közzétéve a Securitate által tőle 20 évvel ezelőtt kicsikart vallomást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Új Magyarország, dec. 16./1994. december 15.
Iliescu államelnök dec. 15-én üzenetet intézett Temesvár lakóihoz a diktatúra elleni felkelés ötödik évfordulója alkalmából. Nyilvánvalóan Tőkés Lászlóra utalva kijelentette: "egyetlen személynek vagy csoportnak nincs joga kizárólagosan kisajátítani". Az elnök "fantazmagórikus és nyilvánvalóan rossz szándékú forgatókönyveknek" minősítette azt, hogy egyesek összeesküvésről, államcsínyről beszélnek. Iliescu a Ziua-ban napvilágot látott állításokra utalt, hogy a forradalmat az Iliescu vezette régi kommunista káderek államcsínye sajátította ki. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ 1994. december 15.
A kolozsvári Korunk a nyolcas számát az 1989 utáni romániai magyar irodalom feltérképezésére szánta. Visky András bevezetőjében megjegyezte, hogy a magyarországi kritikai visszhang számos esetben alaposabb, mint az erdélyi. Összeállítás olvasható a folyóiratban a fiatal írók II. árkosi találkozójáról, továbbá közlik a Korunk kritikapályázatának öt díjnyertes írását. /Népszabadság, dec. 15./ 1994. december 16.
A kormány dec. 16-án kiadott közleményében az alkotmány kétségbevonásával vádolta meg az RMDSZ-t, továbbá azzal, hogy álláspontja súlyos merényletet jelent "a román nép történelme és léte ellen". Az RMDSZ állásfoglalása a magyar kisebbség önkormányzatára irányuló igényekkel párosul, amelyek " a demokrácia legelemibb szabályaival is ellentétesek". Az RMDSZ legmagasabb európai fórumokhoz intézett panaszai feszültséget keltenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ A példátlanul kemény megfogalmazás az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári, dec. 11-én befejeződött tanácskozásán elfogadott nyilatkozatát támadta. Ez a nyilatkozat a romániai magyarság helyzetének romlására és a Román Hírszerző Szolgálat halállistájára hívta fel a nemzetközi fórumok figyelmét. A kormány állásfoglalása a terjedelmes RMDSZ-dokumentum egy mondattöredékét idézi, azt is rossz fordításban. Ez eredeti nyilatkozatban az szerepel, hogy "egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre." A románban a "történelem süllyesztője" kifejezés nem használatos, ezért a hevenyészett fordításban a süllyesztő helyett szemétláda került. Annak ellenére, hogy az RMDSZ hivatalos értesítője más kifejezést alkalmazott, a román sajtóba az első változat került és ezt idézte a kormány közleménye is. /Új Magyarország, dec. 17., Magyar Nemzet, dec. 19./1994. december 16.
Kolozsváron megjelent a fiatalok lapja, irodalmi-művészeti folyóirata, a Perpetuum Balett negyedik száma. Kelemen Attila, Margitházi Bea és a KMKSZ szerkeszti,. A Jelenlét megszűnése óta nem volt a huszonéveseknek folyóirata. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Az első szám márciusban látott napvilágot.1994. december 17.
Funar polgármester a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségnek küldött átiratában felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ a Brassai Sámuel Líceumban politikai összejövetelt tartott. Iskolákban tilos politikai összejövetelt tartani, ezért a polgármester kéri a líceum vezetőségének leváltását és az unitárius egyháznak "illegálisan átadott termek" visszaszolgáltatását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./1994. december 19.
Dec. 16-17-én először tartotta külföldön, Nagyváradon elnökségi ülését a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/. Csoóri Sándor fő okként az 1989-es események évfordulóját jelölte meg. Az öt évvel ezelőtti népfelkelés évfordulóján az MVSZ nyílt levelet intézett Románia polgáraihoz: ismét nyújtson békejobbot egymásnak a két nép. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19., a nyílt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ A nagyváradi ülésen megtárgyalták az MVSZ helyét és szerepét az 1996-os millecentenáriumban. /Magyar Nemzet, dec. 19./ 1994. december 19.
Az RMDSZ dec. 19-én a szenátusban /Buchwald Péter/ és a képviselőházban /Tokay György/ benyújtott azonos szövegű interpellációban tiltakozott Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes hadjárata, a lakásrekvirálási szándéka és annak diszkriminatív jellege miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ A polgármester egy 1973. évi, még a Ceausescu-rendszerben sem alkalmazott törvényre hivatkozva - amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet - peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag magyar neveket tartalmaz. Mindezek alapján az RMDSZ Gheorghe Funar polgármesteri tisztségéből való felfüggesztését kezdeményezte . /MTI/ 1994. december 19.
Funar dec. 19-én egész sor magyarellenes kormányzati és törvényhozási lépést sürgetett. Követelte például az RMDSZ-képviselők külföldi útjainak letiltását, az RMDSZ pénzügyi ellenőrzését, a magyar újságok költségvetési támogatásának megszüntetését, a hivatalos közlöny magyar nyelvű fordításának megszüntetését, az RMDSZ csak románul fogalmazhassa meg nyilatkozatait, stb. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ nyilatkozatában azt állította, hogy nagy mennyiségben hoznak be fegyvert Romániába és ez elsősorban a magyaroknál található, szorgalmazta az engedély nélküli fegyverek begyűjtésével kapcsolatos, az RNEP által 1992 őszén benyújtott törvényjavaslat elfogadását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./1994. december 20.
Tanügyi reform Romániában. A magyar nyelvű oktatás reformtörekvéseinek kapcsolódási lehetőségei címmel rendezett tanácskozást Kolozsváron a Collegium Transsylvanicum Alapítvány, melyen a Tankönyvtanács, a magyar tanerők és a bukaresti Neveléstudományi Intézet képviselői vettek részt. Crisan Alexandru, a Neveléstudományi Intézet osztályvezetője nem tudott válaszolni arra, hogy lehetnek-e a magyar tanulóknak eleve anyanyelven írt tankönyveik és kik fogják azokat felülbírálni. A román tanügyi reform tervére, bevezetésére az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 23 millió dolláros támogatást ad. Jelen volt Berki Anna, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője és a Soros Alapítvány megbízottja is. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./1994. december 21.
Kolozsváron 1989. dec. 21-én délután 3 óra 40 perckor lőttek bele a tüntető tömegbe. A halálos áldozatok között több magyar is volt /Balla Zoltán, Egyedi Imre, Szabó Attila, Szabó István, Tamás Burgya József/. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./1994. december 21.
Kolozsváron a városi tanács ülésén, dec. 15-én a magyar és a román ellenzéki tanácsosok tiltakoztak Funar polgármester magyarokat sújtó lakásrendelete ellen. A tiltakozás szövegét közli a lap, amelyet az ülésen Herédi Gusztáv olvasott fel. A polgármester felszólította Herédi Gusztávot, hogy vonja vissza tiltakozását és kérjen bocsánatot, különben följelentést tesz ellene. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./1994. december 21.
1990 őszén indult Kolozsváron a bölcsészkaron harmadik szakként az újságírói, 1993-tól önálló szak a történelem tanszék keretében, tíz hallgatójuk van a magyar nyelvű képzés keretén belül. Nagyváradon pedig az Ady Endre Sajtókollégium keretében egyéves képzés indult, tájékoztatott Cseke Péter, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete oktatási bizottságának elnöke, aki szintén tanít Kolozsváron, sajtóelméletet és sajtótörténetet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./1994. december 23.
Kolozsváron a néprajz szakos hallgatók 1993 májusában alakították meg a Néprajzi Szakosztályt a KMDSZ-en /Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ belül, Hantz Péter, akkori KMDSZ-elnök javaslatára. A kolozsváriak csatlakoztak az 1992-ben Magyarországon hivatalos bejegyzést nyert Magyar Néprajz Szakos Hallgatók Egyesületéhez /MNE/. A kolozsváriak nyári, moldvai szakmai gyakorlatán a debreceni és a budapesti kollégák is részt vettek, a csángók körében végzett gyűjtés gazdag tapasztalatokat eredményezett. 1993 nyarán részt vettek az erdélyiek egy esztergomi vallási néprajzi konferencián, majd a pécsiek által szervezett szigetközi gyűjtésen. 1993. okt. 15-17-e között 71 hallgató vett részt Illyefalván a Magyar Néprajz Szakos Hallgatók II. Nemzetközi Konferenciáján, melyre Magyarországról, Vajdaságból, Ausztriából és Kanadából is érkeztek. A szakosztály jó kapcsolatot tart fenn a Kriza János Néprajzi Társasággal. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./1994. december 28.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsváron dec. 28-án tartott sajtótájékoztatóján cáfolta azt a vádat, hogy a Securitate ügynöke volt. A Tinemara hetilapban fénymásolatban közöltek között van hamisítvány és van tőle származó deklaráció is. Újabb rágalomhadjárat indult ellene. A sajtóértekezleten Takács Csaba ügyvezető alelnök, Bodó Barna politikai alelnök és Borbély Imre RMDSZ-képviselők szintén elutasították a Tőkés László elleni támadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., Magyar Nemzet, Új Magyarország, dec. 29./ Tőkés László sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. /MTI/