udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 2071-2100 | 2101-2130 | 2131-2160 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1996. április 4.
Borbély Imre hargitai képviselő interpellált a parlamentben, azt tette szóvá, hogy a márc. 15-i ünnepségek után Csíkszeredán Petőfi és Nicolae Bãlcescu szobrairól letéptek három zászlót, és elvittek két koszorút. Doru Ioan Taracila miniszter a zászlók ügyében a tényállás tisztázatlanságát hangoztatta, a koszorúkkal kapcsolatban pedig közölte, hogy a tetteseket azonosították. Egy gépkocsivezető és egy rendőrszázados személyében, akik ellen eljárás indult, a koszorúkat pedig visszahelyezték oda, ahonnan elvitték őket. Bárányi Ferenc képviselő interpellációjában, amelyre később esedékes a válasz, a jogtalanul állami tulajdonba jutott, az 1930-ban a helyi magyar közösség közadakozásából építtetett temesvári magyar ház visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól a megye 65 ezer magyar nemzetiségű lakosa nevében. A szenátusban Hajdú Gábor szenátor Chiuzbaian igazságügy-minisztertől kért választ arra, miként véleményezte tárcája az Iliescu elnökhöz 1995 novemberében hét zetelaki elítélt ügyében benyújtott kegyelmi kérvényeket. /RMDSZ-interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ 1996. április 4.
Ápr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában ülést tartott a szövetség európai integrációs munkacsoportja. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, Bárányi Ferenc, Pécsi Ferenc képviselő, Buchwald Péter szenátor, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke és az RMDSZ több szakértője. A tanácskozáson Borbély László előterjesztette az RMDSZ nyilatkozattervezetét az európai és euroatlanti struktúrákba való integráció kérdéseiről. Egy európai integrációs adattár összeállításának kérdéséről Nemes Árpád, a szövetségi elnöki hivatal külpolitikai tanácsosa, a kormány integrációs stratégiájában szereplő kisebbségi és egyházügyi fejezetekről Pataki Júlia jogász, parlamenti szakértő és Buchwald Péter szenátor, a romániai PHARE-programról Pécsi Ferenc tartott tájékoztatót. /Európai integrációról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ 1996. április 4.
A kilencvenedik évében járó Balogh Edgár felemelte szavát az ellen, hogy Fey László újabb kampányt indított Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Kit, mit és miért támogatnak címmel. Fey László együtt emlegeti Tőkés Lászlót Szőcs Gézával, Katona Ádámmal és Borbély Imrével, "valamiféle szélsőséges összeesküvést sejtetve egy ilyen csoportosításban". Balogh Edgár megjegyezte: "Már régebben is feltűnt, hogy Fey Lászlónak nem tetszik "püspök" a nemzetiség élén." Tőkés László kétmillió magyaré, hangsúlyozta Balogh Edgár, "ezért folyik állandó harc ellene minden aljas eszközzel". Tőkés Lászlónak és Markó Bélának szorosabban együtt kell működnie, kiegészítve egymást stratégiában és taktikában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Előzmény: 605. sz. jegyzet /Szabadság, márc. 27./1996. április 4.
Nagy László hozzászólt a sajtóban kibontakozott vitához: Szőcs Géza /sőt Molnos Lajos/ tisztázatlan anyagi problémáiról, amely mögött " - mint egy mefisztó - a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ zavaros fejű és kezű gondnoka, Ábrahám Dezső áll." Fey László hozzászólásában /Kit, mit és miért támogatnak?, Szabadság, márc. 27./ már a radikálisokat támadta, hozzátéve, hogy Szőcs Géza kezébe kaparintotta a romániai sajtó nagy részét. A romániai magyar sajtót /és az újságíróegyesületet, a MÚRE-t/ "jellemző egyik irányzat a kommunista múltat /egyben saját múltjukat/ szépítgető csoporté, akik ideológiájukat most szociáldemokrata sztaniolpapírba csomagolják." Jellemzésükre elég, hogy az utóbbi három év Pullitzer-. illetve MÚRE-díjára csak Szász Jánost, Halász Annát és Gáll Ernőt találták méltónak. Nincs jobb - mondta Nagy Lászlónak Kántor Lajos. A politikai életből e csoport /Domokos Gézával/ nagyrészt /talán időlegesen/ kiszorult. De "sajtónkban jelen vannak, a Romániai Magyar Szóban és más napilapokban /néha a Szabadságban/ is. Fő terük azonban a "mérsékelt" A Hét, Korunk, Helikon stb., meg a rádió (most veszem észre, miért nem szorultak ezek az NTA, Szőcs Géza anyagi támogatására: állami szubvenciót élveznek!)." Fey László cikkének gúnyolódó címével ellentétben a radikalizmus nem tévesztendő össze a diktatórikus, intoleráns magatartással. /Nagy László: A kommunisták radikálisnak vallották magukat! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./1996. április 4.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora ápr. 4-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy az egyik legfontosabb célkitűzés a karok közötti számítógépes hálózat kiépítése, amely csökkentené a jelenleg fullasztó papírmunkát és biztosítaná minden hallgató számára az Internethez való hozzáférést. Az egyetem a Műszaki Egyetemen keresztül bekapcsolódott az Internetbe, jelenleg még csak 800 felhasználója van a rendszernek. A rektor elmondta: amennyiben a hallgató az első két félév minden vizsgáját letette, az 1-4 félév közötti időszakra megszakíthatja itteni tanulmányait, és elmehet külföldi egyetemekre tanulni, továbbá amennyiben a hallgató valamelyik, a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel partner egyetemen folytatja, akkor az ott letett vizsgáit az itthoni dékáni hivatalok elismerik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./1996. április 4.
Márc. 29-én Székelyudvarhelyen újraalakult a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ helyi fiókszervezete, megválasztották a fiókszervezet ügyvezetőjének Szász Ferenc matematikatanárt. Jelen volt Fodor Alpár, az EMT elnöke, aki elmondta: öröm volt, hogy ennyi lelkes ember jelent meg felhívásukra. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./1996. április 5.
A román gazdaság teljesítménye még mindig nem éri el a fordulat előtti szintjét, csupán 80 százaléka az 1989-es produktumnak, közölte Ion Iliescu Bukarestben újságírók előtt. Iliescu szerint Románia 1995-ben 700 millió dollárnyi külföldi adósságot törlesztett, miközben semmit sem kapott a Világbanktól vagy más fejlesztési pénzintézettől. Az államfő szerint a külföldi hitelezők tartózkodó magatartását egyebek közt az magyarázza, hogy "román ellenzéki politikusok kopogtatnak az ajtajukon, és azt követelik tőlük, hogy ne nyújtsanak hitelt a bukaresti kormánynak". /Iliescu: a pénztelenségért is az ellenzék a hibás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./1996. április 5.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ápr. 3-i ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt. - Béres András alelnök, az Oktatási Főosztály új vezetője bemutatta cselekvési programját. - Az ÜE szakértőket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász. - Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát, megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára. /Jön a millecentenáriumi faültetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./1996. április 5.
Márc. 6-án megnyílik a Nagyszalonta-Méhkerék közötti új nemzetközi személyforgalmi határátkelő. A két ország határőrizeti és vámszervei képviselőinek részvételével sorra kerülő ünnepség után megindulhat a forgalom. /Szombaton határnyitás Nagyszalontán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./1996. április 6.
Időnként megjelenik Kolozsváron /hely és kiadó feltüntetése nélkül/ a Szabadelvű Kör szellemiségét sugárzó humoros lap Új Szelek, Új Ezred néven, elsődleges célpontja az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és vezetője, Katona Ádám. A kiadvány előszeretettel gúnyolódik az autonómián és a magyarság hangsúlyozásán. Néhány példa: Az autonóm közösség napiparancsa címmel: Aki nem faj, az fajtalan. - Az autonóm /faj/ talajgyökér hagyma... Aláírás: Auto Gnóm vezérezredes, a Nemzet Halál Kommandó főparancsnoka. A kiadvány a neptunosokat is kifigurázza, így Borbély Lászlót és Verestóy Attilát. A kiadvány szerkesztője Kós Anna, a szerkesztőbizottság tagjai között van: Szatmári Tibor és Birtók József. /Új Szelek, Új Ezred (Kolozsvár).1996. április 6.
Demeter János Zsilava odúiban című, börtönéveire emlékező írását Demeter Zayzon Mária tette közzé. Az első rész az embertelen börtönkörülményeket írta le, a zárkában, Venczel Józseftől tudta meg, hogy testvére, Demeter Béla 1951. dec. 8-án a börtönben meghalt. Demeter Bélát a magyar kormány kiadta Romániának, hogy ott vizsgálják: Demeter Béla a párizsi magyar békedelegáció tagjaként kitől milyen adatot kapott Erdélyből. Demeter József Venczel Józsefnek a cellában köszönetet mondott korrekt viselkedéséért, ahogy a kihallgatásokon helytállt. A zsúfolt cellában többen a cementpadlón nyúltak el, alig lehetett mozogni. Néhányan az ágy alá feküdtek. A cellában voltak néhányan az ún. "tasnádi csoport"-hoz tartozók is. Perük fővádlottja egy Kónya nevű ifjú volt, akinek kezdeményezésére aláírtak egy nyilatkozatot: belépnek egy demokratikus nemzetközi ifjúsági szervezetbe. Tevékenységet nem fejtettek ki, mégis letartóztatták őket. Csőgör elmondta, egy ideig olyan cellában is volt, ahol 160-an voltak. A börtöncellában közölték velük az ítéletet, miután már negyedik éve voltak rabok: Jordáky Lajos 12 évi kényszermunka, Demeter János 10 év, Balogh Edgár 7 év, Csőgör Lajos 5 év. Balogh Edgár most már reálisabban látta a helyzetet. "Valószínűleg addig titokban remélte, hogy menekül s az ügye elválik a mienktől. Mintha az lett volna az érzése, hogy ő csak formailag szerepel a vádlottak padján és csupán a per sikere érdekében. Mihelyt elítélnek bennünket, az ő szerepe véget ér, s majd megtalálják a formát a hazaengedésére." - emlékezett Demeter János. A börtönben Jordáky Lajos elmesélte, hogy a letartóztatását megelőző hónapokban gyakran meglátogatta őt Bányai László és barátságosan elbeszélgetve bizalmasan érdeklődött különböző történetek és személyek felől. Közvetlenül letartóztatása előtt magához hívatta Csordás Sári, aki a pártközpont káderosztályán dolgozott és azt kérte, minden általa ismert aktivistáról írjon le minden rosszat, amit csak hallott az illetőről. Jordáky kb. 120 oldalt írt össze, ezután letartóztatták. Csőgör Lajost 1949 ősszén tartóztatták le fantasztikus vádakat tálaltak elé: Erdélyben nagy összeesküvést lepleztek le, és azt kérték, segítsen ennek felgöngyölítésében. A kihallgatók szerint minden szál Márton Áron püspökhöz vezetett, tőle ágaztak el a különböző összeesküvő vonalak: a Magyar Népi Szövetség, az EMGE, a Hangya Szövetkezet és a Bolyai Tudományegyetem. Õt az egyetemi vonal élére állították, ebben szerepelt Demeter János is. Csőgör elképesztőnek találta a vádat és ellenállt. De meddig lehetett ellenállni? Százharmincöt órán át tartották fönt egyfolytában, álmatlanul, éjjel, nappal. Az utolsó napokban összeroppant. Akkor végleg megtört, amikor megfenyegették, behozzák a feleségét. Ezután aláírt mindent, még egy olyan nyilatkozatot is, hogy pénzt fogadott el Magyarországtól az erdélyi reakció finanszírozására, s arra, hogy az egyetemet a reakció fellegvárává tegye. 1949-ben, Rajk László letartóztatása után Balogh Edgárt felhívatták Bukarestbe, a Magyar Népi Szövetség központjába, és közölték vele, a párt utasítására ki kell nyomozni a Rajk-ügy erdélyi szálait. Balog Edgár akkor Rávi Ilussal, Juhásszal és Bányai Lászlóval tárgyalt. Balogh Edgár ezért kérdőíveket osztott szét a magyar közélet kommunista vezetői között, saját tevékenységükről kérve beszámolót. Ezután őt is letartóztatták. /Demeter János: Zsilava odúiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31., 2. folytatás: ápr. 6-7, mindkét alkalommal a lap Szabad szombat mellékletében/ A Romániai Magyar Szó nem jelezte, hogy az emlékirat-részletet a budapesti Honismeret folyóiratból vette át, ott közölte eredetileg Demeter János lánya, Demeter Zayzon Mária. A Honismeret rövid életrajzi összefoglalót is adott: Demeter János /Kerlés, 1908. júl. 6. - Budapest, 1988. júl. 6./ kolozsvári jogtudós a kolozsvári Ellenzék belső munkatársa volt, alapító tagja az Erdélyi Fiatalok folyóiratnak, majd 1932-ben elindította a Falvak Népét, amely betiltásáig, csak egy fél évig létezett. Testvérével, Demeter Bélával együtt szerepe volt abban, hogy Kolozsvár nem vált utcai harcok színterévé. Demeter János vezető szerepet játszott a Magyar Népi Szövetségben, emellett a Bolyai Tudományegyetem professzora volt. Hamis vádak alapján Demeter Jánost 1952. aug. 30-án bebörtönözték, 1955 májusában engedték ki a börtönből. Ezután Demeter János a kolozsvári egyetem professzoraként működött, az egyetem prorektora volt és országgyűlési képviselő. Önéletírása Századunk sodrában /Kriterion, 1975/ címen jelent meg. Jogtörténeti munkája feldolgozta az 1944-1948-as időszak forrásait: A nemzetiségek egyenjogúsításának útján /Joó Rudolf beszélgetése Demeter Jánossal, Kossuth Kiadó, Budapest, 1983./ - Kiadásra vár többszáz oldalas börtönnaplója és a nemzetiségek kollektív jogairól írt tanulmánya. A Honismeretben szerepelnek - lábjegyzetben - Venczel József és Demeter Béla életrajzi adatai is. Venczel József /Csíkszereda, 1913-Kolozsvár, 1972/ 1950. febr. 17-től 1961. jan. 11-éig volt börtönben. Szabadulása után kisegítő munkákat végzett, majd 1969-től újra visszakerülhetett az egyetemre. Demeter Béla /Somkerék, 1910- Vacaresti börtön, 1952/ 1930-1933 között az Erdélyi Fiatalok Faluszemináriumának elnöke, 1936-1944 között az Esti Lapok /Kolozsvár/ főszerkesztője. 1946-ban Tildy Zoltán köztársasági elnök erdélyi szakértőjeként részt vett a magyar kormány békeelőkészítő tevékenységében, a párizsi értekezleten a román és kisebbségi kérdés referenseként a magyar békedelegáció tagja. 1951-ben az ÁVH letartóztatta és kiadta a román hatóságoknak. /Zsilava odúiban. Részletek Demeter János börtönnaplójából. = Honismeret (Budapest), 1. sz./1996. április 8.
Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./ 1996. április 9.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ márc. 23-án tartotta választmányi ülését Marosvásárhelyen. A tagszervezetek többsége komoly programokkal dolgozik. A választmány elfogadta, hogy a tagszervezetek a jobb információáramláshoz bevételük 8 %-ával járulnak hozzá, támogatják az RMDSZ ifjúsági főosztálya által létrehozott számítógépes információs rendszer kialakítását. A MAKOSZ "diákönsegítő" hálózatot hoz létre, hogy segítsen a lelki és egyéb problémákkal küszködő tanulóknak. Új MAKOSZ-iroda nyílik Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./1996. április 10.
Bukarestben megfordultak az amerikai hadvezetés jeles képviselői. Amerika érdeklődését a katonai érdek irányítja Románia felé. Az Oroszországban kialakult helyzet lépéskényszerbe hozta az Egyesült Államokat, katonai érdekük, hogy jó stratégiai pozíciókat szerezzenek, állapította meg Borbély Imre, az RMDSZ parlamenti képviselője. A geostratégiai érdekek erősebbek, mint az emberi jogok, a kisebbségvédelem, stb. - Borbély Imre szerint az RMDSZ-nek fontos lenne, ha saját jelöltet állítana az elnökválasztáson. - Az RMDSZ-ben a belviszályok forrása a Kolozsvári Nyilatkozatig az volt, hogy "Domokos Géza és a köréje toborzott, zömmel kommunistákból álló /magukat mérsékelteknek mondó/ csoportosulás akadályozta autonómiánk törvénybe foglalását". "A harmadik kongresszus óta az okozza a belviszályt, hogy ugyanazok, akik gátolták az önrendelkezés igényének kinyilvánítását, kollaborációs ballépéseket tettek, másrészt késleltetik a program lényeges pontjainak valóra váltását, mint amilyen a belső választások, regisztráció, az autonómiaelképzelések egyeztetése, jogi formába öntése." Az autonómia elérésére közvetett stratégiákat kell követni. Az egyik a közösséget összetartó belső erő növelése, a másik a külpolitikai hatalomtöbblet megszerzése. Erősíteni kellene az RMDSZ helyzetét a FUEV-ben. - Amíg az RMDSZ nem éri el az autonómiát, addig nem lehet szó koalícióról a hatalommal, hangsúlyozta Borbély Imre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./ 1996. április 10.
Ápr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában találkoztak a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Igazgatósága és a romániai magyar politikai és kulturális élet képviselői. Szó esett a kisebbségi kulturális rendezvények támogatását szolgáló pályázati rendszerről, a kisebbségi képviselet biztosításáról a megyei felügyelőségekben, a támogatásban részesülő lapokról, kisebbségi műemlékvédelmi alapok létesítéséről az 1997-es évre, szakmai tanácskozás rendezéséről az állami levéltárakban és múzeumokban fellelhető magyar gyűjtemények állagának megóvásáról és kutathatóságáról, az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásának szorgalmazásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11., 758. sz./ A megbeszélésen részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Kötő József művelődési és egyházügyi alelnök, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, illetve Carol König minisztériumi vezérigazgató és Grosu Magda előadó. /Anyagi támogatással kiadványainkért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./1996. április 10.
Dr. Jakubinyi Györgyöt /sz. Máramarossziget, 1946. ápr. 13./ 1969-ben szentelték pappá. 1970-től 1974-ig a római Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait Márton Áron kívánságára. A Gergely Egyetemen teológiai és szentírástudományi licenciátust szerzett. 1974-től szentírástudományt tanított a gyulafehérvári teológián. 1978-ban Budapesten teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. 1990. ápr. 29-én szentelték püspökké a csíksomlyói kegytemplomban, 1994. ápr. 8-án nevezte ki a pápa gyulafehérvári érseknek. /Dr. Jakubinyi György, Erdély 77. püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Dr. Jakubinyi György amerikai papok meghívására közel egy hónapot /febr. 28-tól márc. 21-ig/ töltött Amerikában. Ezalatt sok katolikus plébániát megkeresett. Az ottani magyarok gyűjtést rendeztek a gyulafehérvári érsekség javára. - Az amerikai magyar közösségek kiöregedtek, kihalófélben vannak. Az ifjúság szétszóródott, angol nyelvűvé vált. Kivételt a nagy központok képeznek, ahol még van ifjúság, van élet. Ilyen a kanadai Toronto vagy az USÁ-ban Cleveland. - Az Egyházi Törvénykönyv tiltja a papok politizálását. Erdélyben a magyarság ügyének képviseletét az RMDSZ vállalta fel, a katolikus egyház támogatja az RMDSZ tevékenységét. Sok az érintkezési felület, ilyen volt például a Mátyás-szobor előtti kétszeri tüntetés: egyszerre vallásos és nemzeti, vagy ha úgy tetszik, politikai. - Jakubinyi György németül, románul, franciául, latinul, olaszul, angolul, eszperantóul, héberül, görögül és oroszul tud. /Schuller Mária: Törődnek velünk, gondolnak ránk Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./1996. április 10.
Fodor Sándor arról írt, hogy a húsvéti ünnepet külső körülmények nem zavarták. Azonban továbbgyűrűzik a vádaskodó sajtóvita. "Elvtárs", "kommunista", ha nem éppen "nómenklaturista". Ez a megbélyegző lendület olyan embereket se kímél, mint Domokos Géza, akinek nevéhez a Kriterion fűződik. Fodor kiállt Domokos Géza mellett. Illik manapság "elvtársozni", állapította meg Fodor. Mint ahogy Szőcs Gézát is illik gyanúsítani. Szőcs Géza vállalkozott az ellene felhozott vádpontok tisztázására. A vizsgálat még nem zárult le, jobb tehát, ha nem sietünk a megbélyegzéssel. Fodor a maga részéről Szőcs Gézát kiváló költőnek tartja. Nem hiszi, hogy ezüstkanalat lopna. /Fodor Sándor: Húsvét után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./1996. április 10.
Egy kolozsvári magyar író leleplezése címmel cikket közölt a bukaresti Adevarul, ismertetve Fey László író véleményét, miszerint Szőcs Géza sajtótrösztje révén "sikerrel befolyásolja a romániai magyar közvéleményt, nem éppen szerencsés irányba". Fey László véleményére alapozva, a cikkíró kiemelte, hogy Szőcs Géza monopolhelyzete a romániai magyar sajtóban nem véletlen, hanem "jól átgondolt terv eredménye". Szőcs Géza egy magyar kiadvány megjelentetésére törekedett, amely idővel magához vonzaná a Romániai Magyar Szótól a jó szerkesztőket, hogy ez a lap megszűnjék, és ő rendelkezzen a romániai magyar sajtó fölötti teljes monopóliummal. Fey véleménye szerint ez a cél nagyrészt megvalósult. /Írói leleplezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./1996. április 10.
Márc. 18-án Ramnicu Valceán megalakult az RMDSZ Valcea megyei szervezete. A megyében talán száznál is több magyar család él. Az alakuláson az RMDSZ nevében jelen volt Dáné Tibor Kálmán, aki most beszámolt az eseményről. A találkozóra Lazar Rozália Zelma közvetítésével, néhány Valcea megyei magyar kérésére kerül sor. Lazarék lakásában tartották az alakuló ülést. Zelma asszony vegyes házasságban él. Székelyudvarhelyről származik éss büszkén mesélte, hogy kamaszkorú fiuk mind a két nyelvet beszéli. Ír és olvas magyarul, az édesanya állhatatos házi magániskolájának köszönhetően. Több megjelent magyar elmondta, hogy csak néhány évre jöttek, azután ittragadtak. A többség vegyes házasságban él. - Segélykérő levelet írtak az Erdélyi Református Egyházkerülethez is. Az RMDSZ-t létrehozásával magyarságukhoz szeretnének tartozni. Ehhez kérnek segítséget. Dáné elmondta a megjelenteknek, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület várja beszámolóját, és Vetési László tiszteletes, az egyházkerületben a szórványkérdés jeles szakértője, szintén készül meglátogatni a közösséget. /Dáné Tibor Kálmán RMDSZ művelődési előadó: Magyarok között ? Ramnicu Valceán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./1996. április 11.
Horn Gyula miniszterelnök ápr. 11-én Budapesten fogadta Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét. A megbeszélésén az RMDSZ vezetői helyzetelemzést adtak a román politikai életről, az RMDSZ helyzetéről és megerősítették a szövetség álláspontját az alapszerződést illetően. Horn Gyula elmondta, hogy a kormány olyan alapszerződésre törekszik, amely találkozik a romániai magyarság egyetértésével. Markó Béla javasolta: szervezzenek olyan tanácskozást, amelyben részt vennének a határon túli szervezetek képviselői, a magyarországi parlamenti pártok, ennek témája a határon túli magyarság helyzete, jövőképe és a számára megfelelő koncepciók elemzése lenne. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11., 758. sz./ (1. old.) A magyar kormány a magyar-román kapcsolatok szélesítésére és javítására törekszik, de semmiben, így az alapszerződés tekintetében sem fog a romániai magyarság nélkül és ellenére dönteni - mondotta Tabajdi Csaba politikai államtitkár az újságíróknak azt követően, hogy Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Takács Csabát, a szövetség ügyvezető alelnökét. A találkozóról Markó Béla kijelentette: rendkívül fontos, hogy a magyar kormány partnerének tekinti a határon túli magyarok legitim szervezeteit, és hogy rendszeresek az ilyen jellegű konzultációk. Szóba került többek között az RMDSZ-nek az a javaslata, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezzen a parlamenti pártok szakértőinek és a határokon túli magyarok vezetőinek részvételével konferenciát, amelyen a kapcsolatok alapelveiről, a régió sajátos problémáiról alakíthatnának ki közös véleményt. Markó Béla újságíróknak nyilatkozva rendkívül hasznosnak nyilvánította a mostani találkozót is. /Horn Gyula fogadta az RMDSZ vezetőit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./1996. április 11.
Háromnapos romániai látogatását ápr. 11-én befejezte Németh Sándor altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke. Tárgyalt Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel is. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó haderő-átalakításról. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./ 1996. április 11.
Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ volt főtitkára újabb dokumentumokat küldött a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének, ezeket folyamatosan közlik. Az első: Cáfolat - helyreigazítás címen reagált Molnos Lajos Ama bizonyos 700 000 forintok regénye /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ című, önmagát tisztázó írására. Ábrahám Dezső 1992 októberében Entz Géza államtitkár, a HTMH elnöke ígérvénye alapján 700 ezer forintot kifizetett Molnos Lajosnak és Bitay Csabának céltámogatásként az Erdélyi Magyar Kulturális Székház /Kolozsvár/ megvásárlására. Ezzel az összeggel nem számoltak el. A második dokumentum a Fővárosi Főügyészségen 1994. máj. 3-án felvett jegyzőkönyve, amely szerint Ábrahám Dezső átadta az NTA kuratóriumának valamennyi jegyzőkönyvét, a számlakivonatokat, az 1992. júliusáig vezetett naplófőkönyvet és előadta, hogy alapítványi célokra magánvagyonából mintegy 6-8 millió forintot fordított. Az 1993. jún. 4-i kuratóriumi jegyzőkönyv "valótlanságokat és torzításokat tartalmaz". A harmadik dokumentum Ábrahám Dezsőnek Entz Gézához írt 1994. jan. 10-i levele. A levél szerint a HTMH levélben feltüntette, hogy az NTA-nál van 3,5 millió forint a jelzett kolozsvári székház megvásárlására, ezt Keszthelyi Gyula főtanácsos szóban megerősítette, ennek ellenére ilyen összeg nem érkezett az NTA-hoz. Akkor az NTA számláján 700 ezer forint volt, ezt az összeget előlegként Ábrahám Dezső átadta Molnos Lajosnak. Az összeget később sem kapta meg az alapívány. Az NTA 1993. jún. 4-i ülésén Tőkés László püspök azt javasolta, hogy a kuratórium részesítse megrovásban Ábrahámot, amiért kifizette a 700 ezer forintot Molnos Lajosnak. Később az ülésről készült jegyzőkönyvet Kovács Miklós vádaskodó szöveggel ellátva továbbította a sajtóhoz. Ábrahám Dezső arra kérte Entz Gézát, hogy a fenti ügyben küldje el írásos nyilatkozatát a történtekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Megjegyzés: Ábrahám Dezső már sok ellentétes nyilatkozatot tett. 1993-ban például hangsúlyozta: egyesek arra következtettek, hogy Tőkés László, Csoóri Sándor és Szőcs Géza pénzeket vettek fel és nem tudtak elszámolni. "Kijelentem, hogy fent nevezett személyek semmi pénzügyi visszaélést nem követtek el. A szabálytalanságot én követtem el azáltal, hogy nem volt olyan könyvelésünk, mint egy nagyvállalatnak." /Ábrahám Dezső: Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 11./1996. április 11.
Ápr. 11-én Bukarestbe érkezett Volker Rühe német védelmi miniszter, aki előzőleg Magyarországon járt. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel tárgyalt. A román és német katonai erők idén 40 közös programot bonyolítottak le, jelentette ki Rühe. A német vendég román főtisztek előtt a kelet-közép-európai biztonságról és a NATO-integrációról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy nem keleti "terjeszkedésről", hanem nyitásról van szó. /Volker Rühe bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ 1996. április 11.
Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság elnöke kijelentette, hogy véglegesítették a bizottság jelentését, amely 950 oldalas. A hónap végéig kinyomtatnak 200 példányt , amelyet kiosztanak a szenátoroknak és a sajtónak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ 1996. április 12.
Traian Chebeleu, az államfő szóvivője heti sajtóértekezletén cáfolta, hogy Iliescu elnök és Adrian Nastase, a képviselőház elnöke eltérően vélekedne a román-magyar alapszerződéssel, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a dokumentumban történő említésével kapcsolatban. Míg az államfő sajtónyilatkozataiban kizárta az 1201-es ajánlás említését, Nastase értelmezést tartott ehhez szükségesnek. Chebeleu szerint az is megfelel, ha az ajánlásra nem utal az alapszerződés, és az is, ha utal rá, de leszögezte, hogy ez nem értelmezhető az etnikai alapú autonómia engedélyezéseként. Elfogadhatatlan viszont - mondta a nagykövet - Magyarország arra irányuló törekvése, hogy az 1201-es ajánlást kiegészítő értelmezés nélkül foglalják bele a szerződésbe, ami - mint a szlovák-magyar szerződés sorsa mutatja - kétértelműségekre vagy egyoldalú értelmezésekre vezethetne, s ez nemkívánatos mértékűvé válhatna. - Gheorghe Tinca védelmi miniszter minapi megjegyzése, amely szerint Magyarország vagy más országok korábbi felvétele a NATO-ba fegyverkezési versenyre vezetne a térségben, a szóvivő szerint megfelel Iliescu elnök múlt heti nyilatkozatának, amely szerint feszültségeket eredményezne, ha a NATO-ba egyenként vagy kis csoportokban vennék fel a térségből az országokat. Másfelől sajnálatosnak nevezte Traian Chebeleu, hogy a román sajtó "összefüggéseiből kiragadva" nagy figyelmet szentelt Cioflina hadtesttábornok, vezérkari főnök egy hipotetikus kérdésre adott válaszának, amely a NATO-n kívüli katonai összefogás lehetőségét említette a térségben. Chebeleu ismételten megerősítette Bukarest NATO-integrációs szándékát. A szóvivő szerint Gheorghe Funar legutóbbi, Tom Lantos amerikai képviselőt ,,a magyar irredentizmus zsoldosaként" becsmérlő nyilatkozata nem érdemel figyelmet, hiszen az RNEP elnökének álláspontját - úgymond - jobbára saját pártja sem osztja. /Iliescu szóvivője cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./1996. április 12.
Ápr. 9-én delegáció élén ötnapos hivatalos tanácskozásra Budapestre érkezett Vasile Manea-Dragulin, Románia legfőbb ügyésze, akit kollégája, Györgyi Kálmán meghívásának tett eleget. Nagy jelentőségű a magyar és a román ügyészi szervek jó együttműködése a bűnüldözés területén, hangsúlyozta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, aki ápr. 11-én a parlamentben fogadta Románia főügyészét. A megbeszélésen jelen volt Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, aki elmondta, hogy a magyar és a román legfőbb ügyészség a közeljövőben együttműködési megállapodást ír alá a jogsegélyszerződés végrehajtásáról. /Bizalomerősítő együttműködés. Románia főügyésze a Magyar Országgyűlés elnökénél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./ Tizennégy éves megszakítás után újították fel a legfőbb ügyészek között a kapcsolatot, nyilatkozta az Új Magyarországnak a román főügyész. Az utóbbi időben a bűnözés mértéke emelkedett, ezért szükséges a tevékenység összehangolása. A román főügyész együttműködési tervezetet nyújtott át a magyar félnek. /Új Magyarország, ápr. 12./1996. április 12.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 10-én tartotta heti ülését Kolozsváron. A testület megbízta a gazdasági alelnököt, hogy elemezze az RMDSZ eddigi privatizációs-tájékoztató tevékenységét, a részvényjegyzési folyamat eredményeit, és fogalmazzon meg ajánlást a további tennivalókra vonatkozóan. Az ÜE határozott arról, hogy az újonnan létrehozott Mezőgazdasági és Falupolitikai Főosztály tevékenységi tervének véglegesítése érdekében a gazdasági alelnök a közeljövőben tanácskozásra hívja össze az SZKT mezőgazdasági szakbizottságát és a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetőségét. Az ülésen tájékoztató hangzott el az e hét végén Kolozsváron, az Oktatási Főosztály szervezésében sorra kerülő tanácskozás előkészületeiről. E tanácskozás célja véglegesíteni a magyar történelemnek mint különálló tantárgynak a gimnáziumi oktatásba történő bevezetését szolgáló szervezési és szakmai előfeltételeket. /Magyar történelmet magyar nyelven. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./1996. április 12.
Ápr. 12-én Kolozsváron tanácskoztak a romániai magyar történelemtanárok az 1996 szeptemberétől bevezetendő új tantárgy, a magyarság története tankönyvéről és a tanítás módszertani kérdéseiről az RMDSZ oktatási főosztálya valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. A találkozó fő célja az volt, hogy megszülessenek azok a munkacsoportok, amelyek a magyarságtörténet tanterves, módszertani, tankönyvi változatait kidolgozzák. Megjelentek az Oktatásügyi Minisztérium, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi-Múzeum Egyesület /EME/ és az Erdélyi Tankönyvtanács képviselői is. Benkő Samu, az EME elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egységes magyar történelemszemléletre van szükség. Azáltal, fejtette ki dr. Murvai László oktatási minisztériumi osztályvezető, hogy a román történelemkönyvekben a kisebbségi kérdés is jelen lesz, talán sikerül az egyes népeket megbélyegző előítéleteket megszüntetni. Így a magyarokról nemcsak azt fogják tanítani, hogy nyilaiktól egykor fél Európa rettegett. Az új tanügyi törvény csak az V - VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni külön tantárgyként a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egyed Ákos professzor bemutatta a készülő tankönyv szerzőit. Létrejöttek a tantervet kidolgozó munkacsoportok, amelyek máj. 1-ig átadják lektorálásra javaslataikat, lektorálás után továbbítják a minisztériumnak. Így a magyarokról nem csak azt fogják tudni, hogy nyilaiktól egykoron fél Európa rettegett, és a törökökről sem csak azt, hogy leigáztak egykoron bennünket. A román nyelvű történelemkönyvek kisebbségtörténeti oldalainak megszerkesztése a kisebbségi szakemberekre vár. Úgy tűnik, hogy a hatodik osztályba vezetik be elsőként az új tantárgyat, melyet heti egy vagy két órában fognak tanítani. /Szabó Csaba: Õsztől új tantárgy az iskolákban: magyarságtörténet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 76. sz./ 1996. április 12.
A Műszaki Egyetem letiltotta a KMDSZ-t /Kolozsvári Magyar Diákszövetséget/ az internetről, mert egy jelszót ismerő /azóta sem azonosított/ személy rossz telefonszám hívásával zavarta a hálózat működését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./1996. április 13.
Ion Iliescu román államfő elutasította Zeno Oprisnak, a Vatra Romaeasca elnökének nemrég nyílt levélben kifejtett kérését, hogy ne írja alá a parlament által a közelmúltban megszavazott párttörvényt, mert az lehetővé teszi az "etnikai alapon szerveződő" pártok, elsősorban pedig az RMDSZ működését. Az elnök egyfelől megértéséről biztosította a szervezet "nemes hazafias ideáljait" és aggodalmait, másfelől kifejtette, hogy "nem mindig a leginkább látható veszélyek a legnagyobbak". Iliescu szerint bizonyos szempontból elfogadhatóbb lenne a "francia formula", amely csak az állampolgári jogokat ismeri el és amelynek keretében az etnikai pártok létezése fel sem merül, ám "a román tolerancia és emberség hosszú hagyománya, az etnikumok közötti együttélés sajátossága Románia földjén, az évek során hagyomány szentesítette jogok meggyökeresedésére vezetett". "Még ha a kisebbségek e jogai néha meg is haladják az európai normákat, azt hiszem, figyelmen kívül hagyni őket éppenséggel a kívánt hatás ellenkezőjét váltaná ki" ? fejtette ki álláspontját az államfő. Szerinte "az RMDSZ egyes vezetőinek szélsőségességét" ma "a romániai magyarság jó része is elveti". Iliescu nem közölte, kire gondol. /Iliescu elutasítja a Vatra-elnök kérését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13./