udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 2821-2850 | 2851-2880 | 2881-2910 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1998. február 13.
Febr. 13-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki tájékoztatót tartott a kormány átalakításáról, a koalíció működéséről és más aktuálpolitikai kérdésekről. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke ismertette kinevezése óta elvégzett munkáját, illetve az RMDSZ kormányzati tevékenységét segítő és összehangoló főosztály kialakításával kapcsolatos teendőket. Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási ügyvezető alelnök beszámolt a Nemzeti Kisebbségi Tanács tanügyi, ifjúsági és tudományos szakbizottságának február 11-i üléséről. Ugyancsak febr. 13-án került sor Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére, amelyen meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Molnár Géza államtitkár, Elek Barna képviselő, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a területi szervezetek vezetőivel a kormányátalakítás során kialakult helyzetet, majd a jelenlévők megvitatták a koalíció megyei szintű működését és az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatokat. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy Románia számára létfontosságú az 1997-ben elkezdett reformok gyors folytatása. Molnár Géza államtitkár ismertette az egészségügyi dolgozók sztrájkjának okait, valamint a szakminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Elek Barna Maros megyei képviselő a földtörvény alkalmazása során felmerült kérdésekre válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13. - 1207. sz./1998. február 14.
Horn Gyula miniszterelnök felvetette a vízum bevezetésének ötletét, az ennek nyomán esetleg időszerűvé váló kölcsönösségi eljárás bevezetésének lehetőségét tanulmányozzák Bukarestben. Stanciu azt kérte az államfőtől, hogy Victor Ciorbea kormányfőt bírja rá, vizsgálja felül Horn Gyulával Kolozsváron létrejött szóbeli megállapodását egy különálló magyar egyetem létrehozásáról. Stanciu ugyanakkor arra kérte Constantinescu elnököt, ígérje meg, hogy nem gyakorolnak nyomást a szakbizottság tagjaira, s biztosítsa a tanügyi törvényre vonatkozó kormányrendelet nyilvános megvitatását, illetve a titkos szavazást a dokumentum képviselőházi tárgyalásakor. /Mindent vissza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./1998. február 16.
A kolozsvári magyar főkonzulátuson Bíró Gáspár vezetésével idegenforgalmi részleg nyílt. Az idegenforgalmi részleg feladata lesz Románia egész területén s azon belül a gazdaságilag fontosabb erdélyi vidékeken a magyar turizmus romániai képviseletének ellátása. 1997-ben 3,5 millió román állampolgár járt Magyarországon és közülük mintegy 2 millióra rúg azoknak a száma, akik egynél több éjszakát töltöttek a szomszédos országban. Magyarországról mintegy 800 ezren érkeztek Romániába tavaly, de közülük nagyobb arányt képviseltek a turisztikai céllal utazóké, mint a Magyarországra utazott román állampolgárok esetében. Ezek a számok indokolják - mutatott rá az IKIM helyettes államtitkára -, hogy a magyar fél megfelelő idegenforgalmi információkkal szolgáljon a Magyarországra látogatni kívánó román állampolgároknak. A most induló kolozsvári magyar turisztikai részlegnek az is feladata, hogy eljuttassa a magyar idegenforgalmi ajánlatokat a román intézményekhez, irodákhoz, munkatanácskozásokat rendezzen s általában egész Romániában megismertesse a magyarországi úticélokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./1998. február 16.
Emil Constantinescu elnök szerint az illegális bevándorlás veszélyezteti Románia nemzeti érdekeit, károsan befolyásolja az ország munkapiacát. 1997-ben több mint 36 ezer illegális bevándorlót találtak Romániában. Közülük körülbelül 30 ezren üzleti tevékenységgel, tanulmányi célokkal, vagy rokonlátogatással indokolták jelenlétüket Romániában, azonban nem hosszabbították meg tartózkodási vízumukat. Több mint négyezren viszont semmivel sem tudták indokolni romániai tartózkodásukat. Több mint 2200-an súlyos bűncselekményt követtek el Romániában. A Legfelsőbb Védelmi Tanács legutóbbi ülésén szigorító intézkedéseket sürgettek az illegális bevándorlás feltartóztatására, mert a nyugati országok bevándorlási szigorításai következtében fennáll annak a veszélye, hogy Romániában reked nagyon sok külföldi, akinek sem megélhetési, sem munkalehetősége nincs. /89 idegen gyilkos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./1998. február 17.
Febr. 17-én, Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott a román közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztőségeinek képviselőivel: Boros Zoltánnal, Simonffy Katalinnal és Csép Sándorral. A megbeszélésen, amelyen a hazai magyar közszolgálati televíziós adások gondjairól - kiemelten az adásidő lerövidítéséről és felaprózásáról, illetve kedvezőtlen időpontban történő sugárzásáról - folyt tanácskozás, az RMDSZ részéről részt vettek Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és dr. Kakassy Sándor, a képviselőház kulturális és médiabizottságának tagjai, Szabó Károly és Puskás Bálint a szenátusi frakció alelnöke, illetve titkára, valamint Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19. - 1211. sz./1998. február 18.
Febr. 18-án rövid látogatás tett Romániában Oscar Luigi Scalfaro olasz köztársasági elnök. Találkozott Emil Constantinescu elnökkel, majd elismerően szólt az ENI olasz olajkonszern és a román kormány között február 10-én létrejött megállapodásról, amely előirányozza a Constantát és az olasz kikötővárost, Triesztet összekötő olajvezeték építését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1998. február 18.
Febr. 18-án a szenátus közigazgatási szakbizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20 százalékos aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnévtáblák alkalmazása. A román parlament felsőházának közigazgatási szakbizottsága a koalíciós pártokhoz tartozó szenátorok többségi szavazatával hagyta jóvá a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek ezt az előírását. Remus Opris kormányfőtitkára elmondta, hogy a kormányrendelet alkalmazása folytán Romániában ez idő szerint 263 helység esetében alkalmazzák a kétnyelvű helységnévtáblákat. Ezek közül 10 településen németek, 20-ban ukránok, 10-ben oroszok, 9-ben török-tatárok és 9-ben horvátok is laknak a többségi románok mellett. Opris szerint csak két helységben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen történtek incidensek a kétnyelvű táblák alkalmazása miatt. Ugyancsak febr. 18-án döntött a román szenátusi közigazgatási szakbizottság arról is, hogy a 22/1997-es kormányrendeletből törli azt az előírást, amely kimondja, hogy a polgármesterek és a helyi tanácsosok adott esetben tagjai lehetnek a kormánynak is. Ez teremtett törvényes alapot ahhoz, hogy Victor Ciorbea, akit eredetileg a román Demokrata Konvenció színeiben választottak meg Bukarest főpolgármesterének, úgy lehetett miniszterelnök, hogy közben nem kellett lemondania főpolgármesteri tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ A 22/1997-es kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható, azaz a kisebbségi képviselők anyanyelvükön vehetnek részt a tanácsülés munkálataiban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1998. február 19.
Febr. 19-én Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ új igazgatója Emil Constantinescu elnök előtt letette a hivatali esküt. A SIE vezetője miniszteri ranggal rendelkezik. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./1998. február 20.
Febr. 20-án már nyolcadik napja folyik az egészségügyiek sztrájkja és szakszervezeti vezetőik új, radikálisabb módszerek mellett döntöttek. A szakszervezeti vezetők ülésükről egyenesen a bukaresti Forradalom terére siettek, ahol országos tiltakozó nagygyűlést rendeztek. A kabinet mindeddig azzal hárította el a bérkövetelést, hogy a költségvetés nem teszi lehetővé az igény teljesítését.- Kolozsváron is tüntettek az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./1998. február 20.
Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 20-án fogadta Menachen Hakohent, az új főrabbit. A megbeszélésen szóba került az önkényesen elkobzott zsidó javak helyzete is. A kormányfő elmondta, arra készülnek, hogy visszaadják a kisebbségeknek egyes elkobzott ingatlanaikat, köztük a zsidó javakat is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./1998. február 20.
A Soros Alapítvány febr. 13-án ünnepélyesen átadta az 1997. évi díjait. Vásárhelyi Miklós kuratóriumi elnök - többek között- előző évről áthúzódó alkotói díjat adott át Eörsi István író, publicistának, Petri György költőnek, Orbán Ottó költőnek, Poszler György irodalomtörténésznek és Sigmond István kolozsvári írónak. A díj évi összege 720 ezer forint. Évi 600 ezer forintos díjban /Bibó István-díj/ Kis János filozófus, Nagy L. Zsuzsa történész /Ránki Dezső-díj/ részesült. /Élet és Irodalom, febr. 20./1998. február 21.
Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./1998. február 21.
Kilencven éves korában öngyilkos lett Wass Albert /Válaszút, 1908. jan. 8. - Astor, 1998. febr. 17./ író, életművének nagyobb része emigrációban keletkezett. A kolozsvári Ellenzék munkatársa, az Erdélyi Szépmíves Céh tagja volt. 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki ellene szülőföldjén, ezért kellett emigrációba vonulnia. Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a diplomata-útlevéllel fölszerelt Securiate-ügynökök. 1956 után megalapítója volt az Amerikai Magyar Szépmíves Céhnek. 1994-ben az összmagyarság kultúrájának támogatására létrehozta a Gróf Czegei Wass Albert Alapítványt. A hallgatás köré emelt falát nehezen lehetett áttörni, az Új Magyar Irodalmi Lexikon mindössze kilenc sort szentelt neki, műveit is hiányosan sorolta fel. Az újabb nemzedék fölfedezte Wass Albertet, elbeszélései, meséi iskolai olvasókönyvekbe kerültek. Inámi Zsófia irodalomtörténész gyűjteni kezdte az anyagot az íróról szóló monográfiájához. Wass Albert 88 évesen, 1997-ben levelet írt a magyar belügyminiszternek: magyar állampolgárként kíván hazalátogatni, hogy alapítványát bemutassa. Jó fél esztendeig válasz sem érkezett, bár Tar Sándor tiszteletbeli konzul is sürgette az intézkedést. A belügyminisztériumi állampolgári főosztályon azt állították, hogy csak a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából értesültek a kérelemről, ekkor válaszoltak az írónak: csak akkor lehetséges a visszahonosítás, ha Magyarországon lakik. Ekkor Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke 1997. máj. 26-án levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez, kérve a méltányosságot. Erre a levélre 1997. júl. 4-én született válasz, a belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy megküldték Wass Albertnek a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító állampolgársági bizonyítványt. Wass Albertnek nagyon fájt, hogy az állampolgársági bizonyítványon az szerepelt: kiállításától egy évig érvényes. /Lőcsei Gabriella: "Pusztuló gyümölcsfák vagyunk..." Wass Albert örökre elbujdosott. = Magyar Nemzet, febr. 21./1998. február 24.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy Ciorbea miniszterelnökre vonatkozó nyilatkozatát félreértette a sajtó, amikor úgy kommentálta, hogy pártja a kormányfő lecserélését készíti elő. Azt azonban nem zárta ki a pártelnök hogy amennyiben a kormányt leszavazzák a parlamentben, akkor sor kerülhet miniszterelnök-váltásra is. A jelen levő Ciorbea megjegyezte, hogy sohasem ragaszkodott görcsösen bármilyen funkcióhoz, de most a költségvetés a legfontosabb. A Demokrata Párt korábban március 31-ét jelölte meg a kormányfő cseréjének határidejeként, azzal, hogy különben kilép a koalícióból. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./1998. február 24.
A kormány jóváhagyta az RMDSZ jelöléseit, ennek megfelelően febr. 22-én Lányi Szabolcsot államtitkárnak nevezték ki az ipari és kereskedelmi, Erős Viktort a privatizációs és Birtalan Józsefet a távközlési minisztériumba. A Demokrata Párt kiválásával megüresedett államtitkári tisztségekről van szó. /Szabadság (Kolozsvár), febr, 24./1998. február 24.
Febr. 24-én a képviselőházban Márton Árpád Kovászna megyei képviselő, az RMDSZ frakciójának alelnöke felszólalásában visszaverte az RMDSZ elleni szélsőségesen nacionalista vádakat. Rámutatott arra, hogy az 1997 nyarán elindított magyarellenes sajtókampányba bekapcsolódott számos képviselő is. Elmondta, hogy tavaly ősztől a képviselőházban elhangzott 251 politikai nyilatkozatból 55, tehát majdnem minden negyedik felszólalás magyarellenes volt, némelyik pedig az RMDSZ-t, a magyar kisebbséget egyenesen fasisztának bélyegezte. A fasisztákat nem a kisebbség soraiban kell keresni, hangsúlyozta a képviselő. /Mérlegen a parlamenti szélsőségek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./1998. február 24.
Tordán az 1992-es hivatalos népszámlálás a 61 135 lakosból 7 034 főt mutatott magyarnak. Valójában többen lehetnek. Pataki József, a tordai RMDSZ elnöke elmondta, hogy a helyi Jósika Miklós Kör a Ceausescu-éra legsötétebb éveiben is kiváló kulturális fóruma volt a helyi magyarságnak. Jelenleg a fáradhatatlan Imreh Lajosnak köszönhetően most is kiválóan működik. A tordai magyarok régóta szeretnének önálló I-XII osztályos magyar iskolát létrehozni, azonban nem történt előrelépés. A magyar iskolát több magyar pedagógus ellenzi, mert akkor megszűnne az állásuk a román iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./1998. február 25.
Febr. 25-én hajnalban ért véget a kormány és a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ tárgyalásainak szakasza. Poul Thomsen, az IMF küldöttségének vezetője nem nyilatkozott. Victor Ciorbea miniszterelnök a megbeszélés után azt mondta, hogy az álláspontok közel voltak egymáshoz. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./1998. február 25.
Horn Gyula miniszterelnök arra hivatkozva, hogy a bűnügyek elkövetői között sok a külföldi, fölvetette a szomszédokkal szemben bevezetendő vízum kérdését. A miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy a szigorú határellenőrzés nem érintheti a határon túli magyarokat, ennek ellenére nem a legrózsásabbak a kilátások, írta Asztalos Lajos. 1996 júniusában Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarországnak nem áll szándékában feláldozni a határon túli kétmilliós /!/ magyarságot, ugyanakkor nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát sem a határon túli magyarság vélt érdekeiért. A magyar-magyar találkozón Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a határon túli magyarság érdekvédelmi szervezetei Magyarországon csupán látszólag találtak egyetértésre. "1997 januárjában a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője a Bolyait óhajtókról kijelentette: "boldog, boldogtalan önálló magyar egyetemet akart." Asztalos így összegezte véleményét: "A jelek szerint a mai magyar vezetés nem lépheti túl a saját árnyékát, a határon túli magyarság gyakorlatilag le van írva." /Asztalos Lajos: A vízumkényszer Damoklész-kardja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./1998. február 25.
Andrei Plesu román külügyminiszter febr. 25-én Bécsben tárgyalt többek között az Európai Unió bővítéséről osztrák kollégájával, Wolfgang Schüssel alkancellár-külügyminiszterrel. Szó volt a Budapest és Konstanca között Erdélyen kereszül vezető autópályáról és a magyar-osztrák-román hármas együttműködésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ 1998. február 26.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki a román Nemzeti Egységpártból való kizárása után is annak elnökeként lép fel, a febr. 26-án közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy az RMDSZ "kihasználva a román kormányban való részvételét, számos románellenes megmozdulást készít elő március 15-én, az 1848. évi magyar forradalom 150. évfordulóján". Ezek az akciók a két vezető nyilatkozata szerint "a románok méltósága ellen" irányulnak és "Kovászna, Hargita és Maros megyék - a Székelyföld - területi autonómiájának kinyilvánítását célozzák". A két nacionalista politikus nem közli, hol tett szert ilyen információkra, viszont felszólítja a román államfőt és miniszterelnököt, "tartsák tiszteletben az alkotmányra tett esküjüket" és "biztosítsák a román népet arról, hogy nem fognak eltűrni románellenes és az egységes román nemzetállam ellen irányuló akciókat". - Erdélyből csütörtökön RMDSZ-ellenes akcióról érkezett hír: a szövetség kolozsvári székházának épületére - a kapura és az egyik falra - az éjszaka során a két világháború közötti fasiszta jellegű légionárius nemzeti mozgalom három röplapját ragasztották fel, amelyen Corneliu Zelea Codreanunak, a mozgalom alapítójának képe látható. /MTI/1998. február 26.
A fennállásának ötvenedik évfordulóját idén ünneplő sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház márciusban magyarországi turnén adja elő száz esztendeje született névadójának "Vitéz lélek" című művét. A társulat hét városban mutatkozik be: Budapesten a Nemzeti Színházban március 18-án, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban 19-én, a veszprémi Petőfi Színházban 20-án, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 22-én, az egri Gárdonyi Géza Színházban 23-án, a kecskeméti Katona József Színházban 24-én, a turné befejezésként pedig Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színházban március 25-én lép közönség elé. A Tamási-mű rendezéséért (és a Tamási Centenárium szervezéséért) Bocsárdi László tavaly Kolozsvárt elnyerte az EMKE Kádár Imre-díját. (A rendező egyébként tavaly Witkiewicz "Vízityúk" című művének a színreviteléért Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján a legjobb rendezés díját kapta meg.) /MTI/1998. február 27.
Febr. 27-én Kolozsváron, a Józsa Béla Művelődési Otthonban tartották meg az RMGE évi megyei tanácskozását. Farkas Zoltán megyei elnök elmondta, hogy a vidéki szervezetekkel pénzhiány miatt nehéz a kapcsolattartás. A megyében csupán Kalotaszentkirály és Kolozsvár gazdaköre tevékeny, a többi nem működik. Tóthfalussy Béla, az RMGE társszervezeteként működő Kertbarátok Egyesületének elnöke elmondta, hogy amióta saját lapjuk a Kertbarátok Lapja megszűnt, a kapcsolat-tartás sokkal nehezebb. Sebestyén Csaba, az RMGE országos ügyvezető elnöke megjegyezte: úgy tűnik, erre a szervezetre nincs igazán szükség, munkáját a gazdák nem igénylik. Az egyik felszólaló szerint az RMGE gyógyulásra szoruló beteg. Ha nincs gazdasági háttere, az RMGE nem létezhet! - A gondok évről évre ugyanazok. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./1998. február folyamán
Jagamas Jánosra emlékezett Benkő András. Jagamas János Désen született 1913. jún. 8-án. Désen kezdte tanulmányait, majd Kolozsváron folytatta, a Román Zeneakadémia hallgatója lett, majd a bécsi döntés után Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult tovább /1941-1944/, végül a zeneszerzői oklevelet Kolozsváron szerezte meg. 1949-ben kinevezték a Magyar Művészeti Intézetbe /Kolozsvár/ folklór tanszakra. A zeneművészeti főiskolán tanított nyugalomba vonulásáig, 1976-ig. Zeneművei, kórusművei megjelentek. Jagamas János életművének középpontjában a népzene gyűjtése, rendszerezése és közkinccsé tétele állott. Élete során népzenei gyűjtésének eredményekét 6000-nél több dallamot jegyzett le. Jagamas mintegy 12 000 dallamot rendszerezett, ennek eredményeként láttak napvilágot kötetei, többek között: Moldvai csángó népdalok és népballadák, Romániai magyar népdalok /társszerzőkkel/. Több munkája kéziratban maradt. A magyar tudományos élet Széchenyi-díjjal tüntette ki. Jagamas János 1997. szept. 15-én hunyt el, Szamosújváron, az örmény katolikus temetőben helyzeték örök nyugalomra. /Benkő András: Jagamas János. = Művelődés (Kolozsvár), febr./1998. február folyamán
Sas Péter /Budapest/ kutató Bíró Vencel és Balanyi György, a két piarista történész életútját vázolta fel, mindketten Kolozsváron professzorai voltak az egyetemnek 1943 és 1948 között. Bíró Vencel /Vértessomló, 1885. aug. 9. - Kolozsvár, 1962. dec. 2./ teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, 1908-ban pappá szentelték, ugyanebben az évben summa cum laude minősítéssel bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Kolozsváron tanított a gimnáziumban és rendre írta történelmi tanulmányait. 1925-ben a kolozsvári főgimnázium igazgatója és az önállósult romániai piarista provincia rendfőnökének, Patay Józsefnek az asszisztense lett. Bíró Vencel kutatómunkájának eredménye Altorjai gróf Apor István és kora című monográfiája. Bíró Vencelt 1934-ben a piarista rend főnökévé választotta. Sok gonddal kellett megküzdenie, a román állam nem ismerte el a rend jogi személyiségét, sőt Onisifor Ghibu kolozsvári egyetemi tanár címbitorlás és államellenesnek nyilvánított rendi címer használata miatt bírósághoz fordult. Végül az ügyben felmentő határozat született, 1938-ban. 1940-ben a visszaállított Ferenc József Tudományegyetem Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár, egyben munkatársa az újonnan felállított Erdélyi Tudományos Intézetnek. Az MTA tagjának választotta. Bíró Vencel munkássága összefoglalásaként megírta Erdély története című munkáját. 1945-48 között a Bolyai Tudományegyetem dékán-helyettese volt, akkor nyugállományba küldték. 1946-ban ismét őt választották a romániai piarista rendtartomány főnökének. 1949. aug. 1-jén megszüntették a szerzetesrendeket, így a piarista rendet is. Bíró Vencel Kolozsváron, a Szent Mihály plébánián kapott szálláslehetőségeket. Tovább írta történelmi tanulmányait. Balanyi György /Kecskemét, 1886. febr. 10. - Budapest, 1963. máj. 4./ piarista történész 1824-től tanított a budapesti tudományegyetemen, majd 1943 és 1948 között Kolozsvárott volt a Bolyai Tudományegyetemen a történelem tanszék professzora. 1948-ban vissza kellett térnie Magyarországra. /Sas Péter: Bíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró. = Művelődés (Kolozsvár), febr./1998. március 1.
Újra felelevenedett a régi szokás: Csárda, Csalános, Csomaköz, Mezőfény, Kaplony, Kálmánd, Mezőpetri, Szaniszló és Mezőterem hívei 40 tonna búzát adományoztak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának. A gyűjtést Kühn Pál kaplonyi plébános szervezte meg. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./1998. március 2.
Az RMDSZ felkészült arra, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezik a Ciorbea-kormány bukása, és új kormány alakul, amelybe érzésünk szerint a Demokrata Párt is visszatér. - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor képviselő. A kormány fegyelmezetlenségére jellemző példa, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter tavaly nyári kolozsvári látogatásán arra utasította beosztottjait, hogy várjanak az érvényben levő, kétnyelvű helységnévtáblák felállításáról rendelkező kormányrendelettel mindaddig, amíg a parlament nem fogadja el a törvényt. A kormány egyik tagja a kormányrendelet szabotálására szólít fel, és ezt senki sem kéri tőle számon. Az RMDSZ-nek újra kell gondolni azt, hogy koalíciós partner marad-e vagy sem, és elvállal a továbbiakban olyan kormányzási feladatokat, amelyek mindenképpen áldatlanok számára. A kormány érdekes módon éppen két RMDSZ-es államtitkárt küldött a sztrájkoló egészségügyisekkel folytatott tárgyalásokra. Molnár Gézának és Bara Gyulának azt a kormányálláspontot kellett képviselnie, amellyel az RMDSZ maga sem ért egyet, hiszen az RMDSZ-frakció 25 százalék helyett 30 százalékos béremelést javasolt. Az RMDSZ-nek oda kell figyelni a szövetségen belüli bírálatokra. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./1998. március 2.
Egy héttel meghosszabbította bukaresti tárgyalásait Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttségének vezetője, azonban nem született megegyezés a Romániának szóló készenléti hitelkeret harmadik részletének folyósításáról, ezért visszautazott Washingtonba. A szerkezeti reform elmaradt a veszteséges vállalatok és a bankrendszer privatizálása tekintetében, állapította meg Thomsen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./1998. március 2.
A Mátyás Napok keretében rendezte meg a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén, Kolozsváron a Corvineum Alapítvány a csángó estet. Megnyitották a moldvai és gyimesi csángók életmódjáról és népművészetéről összeállított kiállítást. Szentimrei Judit mondott bevezetőt, majd a házigazdák nevében Pozsony Ferenc egyetemi tanár beszélt a csángókról. Változó életük eltűnésük veszélyét hordozza magában, és ezt a folyamatot kell tudatosan késleltetni. A megjelentek videofilmet tekinthettek meg. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./1998. március 2.
Az UNITER romániai színházművészeti szövetség díjainak bukaresti gálaestjén Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kapta meg a legjobb rendezőnek járó díjat a craiovai színházban tavaly megrendezett Hamlet-előadásáért, és a gálaest külföldről meghívott fővendégétől, Vanessa Redgrave brit színésznőtől vehette át a velejáró oklevelet és szobrocskát. Tompa sikere itt nem ért véget, mivel a kolozsvári Állami Magyar Színház Vlad Mugur rendezte "Két velencei iker" című előadása a legjobb 1997. évi színházi előadás díját nyerte el. /MTI/