udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 3181-3210 | 3211-3240 | 3241-3270 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1998. június 19.
A hatalmas esőzések következtében több erdélyi folyó szinte teljes hosszában kilépett medréből. Kiöntött a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő, árvíz van a Körösök felső szakaszán, a Szamos, a Maros és az Olt is árad. Különösen veszélyes a Nyárád, a Maros és az Olt erdélyi szakasza. Vízakna az áradás miatt ivóvíz nélkül maradt, víz alatt áll az országút Nagyszeben, Medgyes és Segesvár között, járhatatlan a Hétúr és Segesvár közötti országút. Válságosra fordult a helyzet jún. 18-ra virradóan a Szilágyságban és Kolozs megyében is. Kolozsváron ivóvízszolgáltatási korlátozásokat kellett bevezetni. Gyulafehérvár, Balázsfalva és Marosújvár környékén is árvíz van. Észak-Moldvában is áradnak a folyók. /Országos helyzet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./ 1998. június 19.
A kormány a jövő hétre halasztotta a magyar egyetem kérdésével foglalkozó bizottság megalakítását, miután a kormány jún. 19-i rendkívüli ülésén vita alakult ki arról, hogy ez a bizottság a koalíció vezetőinek jún. 10-i közleményének megfelelően az egyetem létrehozásának "módozatait" fogja tanulmányozni, vagy - mint a kormány egyes tagjai szorgalmazták az ülésen - annak "célszerűségét és módozatait". Tokay György kisebbségvédelmi miniszter szerint módozatokról van szó, a másik tábor beszúrná a célszerűség szót. Andrei Marga oktatási miniszter részletes közleményt adott ki, amelyben megkérdőjelezte a magyar egyetem célszerűségét. Radu Vasile miniszterelnök szerint a bizottság "a romániai magyar nyelvű szakok helyzetének értékelésére" jött létre. Andrei Marga szerint a bizottság tagjainak a fele román kell, hogy legyen. Marga újból kiállt a multikulturális megoldás mellett. /Vita a korményban az egyetemet kezdeményező bizottságról. Újabb szószegése koalíciós partnereinknek? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. június 19.
Jún. 19-én Nagyváradon tartotta ülését az Ion Iliescu volt elnök vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja. Erdélyi Kiáltványt fogadtak el, amelyben azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy akcióinak igazi célja az etnikai alapú autonómia, majd a magyar kisebbség által lakott területek elszakítása. A kiáltvány szerint a magyarság követeléseit szélsőséges helyi vezetők szítják. Iliescu pártja külön akcióprogramot dolgozott ki a "kisebbségek megfékezésére" - olvasható a kiáltványban. Ezzel egyidőben az Országos Román Polgári Fórum, az egyetemi oktatókból álló szervezet közleményében kemény kirohanást intézett az önálló magyar egyetemi oktatás ellen. A közlemény szerint eddig 45 romániai egyetem tanári közössége lépett fel az önálló magyar egyetem létrehozása ellen, az autonóm felsőfokú egyházi oktatás ellen. /Program a kisebbségek megfékezésére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1998. június 19.
A bukaresti bíróság jún. 19-én elutasította a Funar által vezetett, az RNEP-ből kivált Szövetség a Románok Egységéért (román rövidítéssel AUR, aminek jelentése arany) bejegyzését e néven. Elutasította a bíróság a Funar által a Tabara-vezetés ellenében szervezett párttanácskozások és az azokon hozott határozatok elismerését is. Funar a Szabadság szerkesztőségébe is eljuttatott közleményében azzal vádolta volt pártját, hogy nemzetellenes, RMDSZ-barát, amikor a kormányzásban részt vevő RMDSZ románellenes akciói a végsőkig fokozódnak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. június 19.
Barabás Miklós halálának századik évfordulója alkalmából egyedülálló kiállítás nyílt a nagy festő műveiből, és egyben ünnepi rendezvénysorozat kezdődött Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényekre a városba érkezett Göncz Árpádné Zsuzsanna, a magyar köztársasági elnök és Nadia Constantinescu asszony, a román államfő felesége, akik az ünnepi megemlékezés fővédnökei. A centenáriumi rendezvények sora jún. 20-án a Székely Nemzeti Múzeumban kezdődik, ahol "Negyvennyolcasok Barabás Miklós kőnyomatain" címmel nyílik kiállítás, majd koszorúzásra kerül sor a festő közeli szülőfalujában, Kézdimárkosfalván, ottani mellszobránál. Jún. 20-án délután nyílik a képtárban a Barabás Miklós emlékkiállítás, amelyen a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében Inkei Péter helyettes államtitkár, a román Művelődési Minisztérium nevében pedig Kelemen Hunor államtitkár mond üdvözlő beszédet. A megnyitóbeszédet az eredeti tervek szerint dr. László Gyula professzor mondta volna, a sors azonban közbeszólt: útban a rendezvényre - és egyben szülőföldjére - az idős tudós Nagyváradon váratlanul elhunyt. Az ünnepi szónokok között van dr. Dan Grigorescu bukaresti akadémikus, dr. Rózsa György budapesti művészettörténész, míg a helyi házigazda, Jánó Mihály művészettörténész, a megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa lesz. Jún. 21-én a közeli árkosi művelődési központban nyílik tudományos konferencia a nagy művész életéről és munkásságáról, jún. 22-én a vendégek a környék nevezetességeivel ismerkednek. A román és a magyar állami és művészeti intézmények példás együttműködésével szervezett centenáriumi ünnepségeken jelen lesznek természetesen a helyi állami és önkormányzati hatóságok képviselői, élükön Gheorghe Tatu megyei prefektussal és Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, valamint Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20, 22./1998. június 20.
Az árvíz, a viharos időjárás az elmúlt héten 16 ember halálát okozta. Az árvíz 10 ezer hektár termőterületet és 1200 lakóépületet öntött el. /Lapzártakor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./1998. június 20.
Verestóy Attila szenátorral készített interjút Gál Mária /Kolozsvár/, aki Verestóyt a román pártokkal való koalíciós alkudozás frontemberének nevezte. Milyen feltételekhez kötötte az RMDSZ koalíciós részvételét, hangzott a kérdés. Verestóy válaszában kifejtette, hogy igényelték az anyanyelv használatát és az adminisztrációban való részvétel jogát, az anyanyelvi oktatás biztosítását. Bizonyos állami tisztségek /belügy, a hadsereg vezetése, az igazságszolgáltatás magasabb fokai/ még mindig elérhetetlenek az RMDSZ számára, a román állam "még nem tudott túljutni a nemzetállami szindrómákon". A mostani koalícióban az RMDSZ teljesen fölösleges, ugyanakkor kapott tíz államtitkári helyet. Verestóy hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek csak saját választói elvárásainak kell eleget tennie. "Az RMDSZ-en belüli feszültségek tagadhatatlanul léteznek" - ismerte el. Sokan mondják, hogy az RMDSZ alig ért el valamit a kormányzati szerepvállalással. Erre Verestóy azt válaszolta, hogy szerepvállalásuk eredményeképpen a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem minden karán folyik magyar oktatás, megszületett két sürgősségi kormányrendelet, kiemelte, hogy a gazdasági életben "több ezer magyar került olyan vezető beosztásba, ahol döntéseivel befolyásolni tudja az egész közösség sorsát." /Gál Mária /Kolozsvár/: Verestóy Attila: "Románia még nem tudott túljutni a nemzetállam-szindrómán". = Népszava, jún. 20./1998. június 20.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának /MKT/ június 20-i ülésén köszönetet mondott azoknak, elsősorban a megye képviselőinek, hogy benyújtották az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető vitatta ezt az eljárást, mondván, a frakció döntése mindenkire kötelező /az RMDSZ csak jún. 26-án akarja beterjeszteni a tervezetet/. Az MKT nyilatkozatában védelmébe vette képviselőit, akik az MKT határozatának tettek eleget azzal, hogy jún. 16-án nyújtották be a tervezetet. Vekov Károly felszólalásában egyenesen veszélyesnek nevezte a határidők állandó kitolását. Az MKT határozattervezetet hagyott jóvá, ebben felszólították az SZKT-t, kérje fel a kormánykoalíció tagjait, "elsődleges kérdésként hozzák létre azt a román és magyar szakemberekből álló vegyes bizottságot, amely július 15-ig véglegesítse az egyetem újraindításával kapcsolatos javaslatokat". A határozat szerint a koalíciós pártok július 30-ig "egyértelműen és nyilvánosan" jelentsék ki, hogy támogatják-e vagy sem a magyar egyetem létrehozását. Az MKT szerint, amennyiben a parlament szeptember 30-ig nem emeli törvényerőre a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, az RMDSZ ki kell lépnie a kormányból. Ha pedig legkésőbb október 31-ig a parlament nem fogadja el az egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet, az RMDSZ a koalíciót is el kellene hagyja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. június 20.
Jún. 20-án Kolozsváron, a Soros Alapítvány előadótermében tartotta meg közgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Az árvíz miatt öt fiókszervezet küldöttei nem lehettek jelen. Bíró Károly elnök vázolta a társaság célkitűzéseit és az elért eredményeket. Az EMT jelenleg több mint nyolcszáz taggal, kilenc szakosztállyal és hat fiókszervezettel működik. Több éves előkészület után a napokban került nyomdába Műszaki Szemle című szakfolyóiratuk első két száma. Az EMT évente hat tudományos konferenciát szervez. Tisztújítás történt, a választás eredményeként Bíró Gábor maradt az elnök, Köllő Gábor a tudományos elnökhelyettes, Nagy Károly a gazdasági elnökhelyettes, Égly Károly kiadói elnökhelyettes, Szalma-Győrfi Noémi ügyvezető főtitkár. /Ördögh I. Béla: Tisztújító EMT-küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. június 20.
Nagy tömeg gyűlt össze jún. 20-án Kolozsváron, a Donát út 142. előtt, ahol lerakták az új református templom alapkövét. Dr. Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy ez a 33. templom, amelyet 1989 után Erdélyben emelnek. A templomot Makovecz Imre tervezte. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./ 1998. június 20.
Az erdélyi IKE kiadásában, az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával új sorozatként megjelent Kolozsváron az Ifjú-Erdély, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület negyedévi kiadványának első /április-június/ száma. Adorjánai Zoltán a főszerkesztő, Brassai Zsombor a helyettese, dr. Buzogány Dezső a felelős szerkesztő. Nem lesz könnyű újraindítani az Ifjú Erdélyt, melyet az egyetemes magyar művelődéstörténet is számon tart, sok kiváló munkatársa volt, köztük Wass Albert, Gagyi László, László Dezső, Jancsó Elemér, Debreczeni László, Szabédi László, Makkai László, Csetri Elek, Szabó T. Attila, Vita Zsigmond, Gellért Sándor és mások. /Makay Botond: Az Ifjú-Erdély - ötven év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ Az Ifjú Erdély 1923 és 1944 között jelent meg. 1998. június 20.
Jún. 20-án Budapesten tizenegyedik alkalommal adták át a Magyar Örökség kitüntető címet. A kitüntettek közül hárman posztumusz kapták a Magyar Örökség Díjat: Kecskés Tollas Tibor költő, a Nemzetőr /München/ főszerkesztője volt, Csendes Zoltán és Szabédi László egyetemi tanárok, akik öngyilkosságukkal tiltakoztak a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem önállóságának megszüntetése ellen. Õróluk Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke mondta a laudációt, melynek szövege a Magyar Nemzetben olvasható. /Magyar Nemzet, jún. 22./1998. június 22.
Az Adevarul jún. 20-i száma szinte egész első oldalát betöltő összeállítást publikált a Securitate-dossziék kapcsán Tőkés Lászlóról, s ennek keretében fénymásolatban közölt egy 1982-es kézírásos papírt, amely szerint Tőkés (a szövegből kikövetkeztethetően egy rendőrségi kihallgatáson) kötelezte magát a Securitate tájékoztatására. A lap idézte többek között a püspök 1994. december 15-én Temesváron tett kijelentését, miszerint - ahogy száz- és százezrek tették Romániában - fizikai vagy pszichikai nyomás hatására több nyilatkozatot is aláírt a titkosszolgálatnak, ezek azonban senkinek nem okoztak kárt. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a bukaresti rádió magyar adásában kijelentette: "Kötetekre vagy legalábbis egy vaskos kötetre rúg mindaz, amit velem életem folyamán tollbamondással leíratott a Securitate." Eljött az ideje annak, hogy hozzáférhetővé tegyék a vaskos dossziékat, mondta. A püspök elmondta, hogy a Securitatéval mindig ellenzékiként került kapcsolatba, behurcolták először az Ellenpontok kiadvánnyal kapcsolatban, azután Désen. Tőkés László kifejtette: a romániai magyarság elleni koncepciós hadjáratnak tekinti azt, ami a dossziék körül történik. Nem lát okot arra, hogy lemondjon tiszteletbeli elnöki tisztségéről. /Koncepciós hadjárat a romániai magyarság ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. június 22.
Felmerült a kérdés, megfosztja-e az RMDSZ Tőkés Lászlót is tiszteletbeli elnöki tisztségétől? A Medifax Verestóy Attilát idézte, aki a hírügynökségnek nyilatkozott: akiknek kapcsolatuk volt a Securitatéval, nem kellene semmiféle tiszteletbeli tisztséget betölteniük az RMDSZ-ben. A Szabadság ezzel kapcsolatban Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, aki elmondta: az Operatív Tanács elfogadott egy tervezetet az RMDSZ köztisztviselőinek átvilágítására. Amikor ez a tervezet érvénybe lép, akkor ezeknek a problémáknak a megoldására sor kerül, és "kellő politikai akarat, kellő bátorság, elszántság" esetében "ez az eset olyan folyamatot indíthat be a román társadalomban, az RMDSZ-ben, amely immár nyolc éve halasztódik." Bárányi Ferenc lemondása gesztusértékű. /Takács Csaba: Nem lehet kettős mércével mérni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. június 22.
Radu Vasile miniszterelnök az árvíz sújtotta erdélyi megyékbe látogatott. A heves esőzések hatására az ország 22 megyéjében, elsősorban Erdélyben, kiléptek a folyók medrükből. Maros megyében a kár meghaladja a 120 milliárd lejt. 8000 házat elöntött a víz, számos út, vasútvonal és híd megrongálódott, sok település ivóvíz és áram nélkül maradt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. június 22.
A súlyos árvíz miatt Emil Constantinescu államfő jún. 22-én hazatért Bukarestbe, aki Bécsben a NATO-műhely megbeszélésén vett részt, majd jún. 22-től Salzburgban a közép-kelet-európai gazdasági fórumra lett volna hivatalos. Constantinescu elnök a moldvai megyékbe látogatott, ahol az esőzések számos földcsuszamlást okoztak. Az elmúlt napokban 348 helységet sújtott az árvíz. Az áradások, esőzések és villámcsapások húsz emberéletet követeltek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1998. június 22.
Élesen bírálta a román igazságszolgáltatás működését Emil Constantinescu államfő a Legfelsőbb Bíróság új elnökének, Sorin Moisescunak, az eddigi legfőbb államügyésznek és a testület új tagjainak eskütétele alkalmából mondott beszédében. A korrupció és a nagy pénzügyi csalások elleni küzdelem gyakorlatilag siralmas véget ér a bíróságokon, mondotta az államfő. Sorin Moisescu sajtóértekezletén közzétette azoknak a listáját, akik ellen különböző feljelentések nyomán ügyészségi vizsgálat indult. Rágalmazás címén indítottak vizsgálatot többek között Ion Iliescu volt államfő, George Pruteanu parasztpárti képviselő, C. V. Tudor /Nagy Románia Párt elnöke - 11 különböző ügyben/, a nemzetgazdaság aláaknázása a vád egy további ügyben, amelyben Ion Iliescu volt elnök, Adrian Nastase, Petre Roman demokrata párti elnök és Radu Berceanu ipari miniszter az érintett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ 1998. június 22.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöke jún. 22-én Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Állami Magyar Színház előcsarnokában ismertette a VET által a romániai magyar lapoknak, könyvkiadóknak és civil szervezeteknek felajánlott kiadványszerkesztő programot, amelyet a kolozsvári BNW System Kft állított elő. A Vet ajándékba adja ezt a programot, ezzel is támogatva a nehéz sorsban levő magyar kultúrát. Nyolc hazai magyar napilap, közel húsz időszaki kiadvány és négy egyház újság képviselői vették át az ajándékcsomagot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./1998. június 22.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatban ítélte el azt, hogy a napokban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem épületén ismeretlenek provokatív románellenes feliratot helyeztek el. A szöveg, amelyről a kolozsvári és országos sajtó is beszámolt, szidalmazta a románokat és azt tartalmazta, hogy az épület "az RMDSZ-é" - s természetesen felháborította az egyetem oktatóit és hallgatóit. Takács Csaba kifejtette: az RMDSZ megdöbbenéssel értesült a bölcsészkar épületére helyezett feliratról és akárcsak az elmúlt nyolc év minden olyan provokációját, amely a románok és a magyarok, illetve a román és magyar tanárok és diákok közötti viszony megrontására irányult, élesen elítéli. Az ügyvezető elnök felkérte a politikusokat, az egyetemi tanárok közösségét, hogy ne dőljenek be az uszításnak. Takács Csaba felszólította az illetékes hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a vétkes személyek azonosítására irányuló nyomozást és közölte, hogy az RMDSZ ehhez a maga részéről is megteszi a szükséges intézkedéseket. /MTI/1998. június 23.
Legutóbbi nyilatkozataikkal ismét kétségbe vonták az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozólag június 10-én elfogadott koalíciós határozatot Ion Diaconescu parasztpárti elnök és Andrei Marga oktatási miniszter. Emiatt Markó Béla, az RMDSZ elnöke újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a koalíciós partnereknek el kell dönteniök, együtt akarnak-e működni az RMDSZ-szel vagy sem, hiszen az RMDSZ részvétele a koalícióban nem kötelező. Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem a magyar egyetem célszerűségéről kell dönteni, hanem létrehozásának módozatairól, ezt tartalmazta jún. 17-i koalíciós egyezség. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./1998. június 23.
Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 23-án megbeszélést tartott az MDF Bem téri székházában. A találkozót követő sajtótájékoztatón a felek megállapították, hogy - összhangban a magyar-magyar csúcs 1996. júl. 5-én aláírt közös nyilatkozatával - az új magyar kormánynak támogatnia kell a határon túl élő magyarok különböző autonómia-törekvéseit, közigazgatási, kulturális és gazdasági önrendelkezési elképzeléseit. Szó esett a Nemzeti Egyeztető Tanács konzultációs fórum életre hívásának tervéről. Ez utóbbi intézmény a folyamatos információáramlást és konzultációt szolgálná Magyarország és a határon túli magyar szervezetek között. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy sokat várnak az új kabinettől a határon túli magyarok, mert most előtérbe került a "nemzetben gondolkodás eszméje", amely természetes rokonszenvet kelt bennük. Tőkés László cáfolta azt a sajtóban megjelent értesülést, miszerint a magyar-román alapszerződés "felborításán" munkálkodna. "Nem követném el azt az óvatlanságot, hogy nehéz helyzetbe sodorjam az éppen felálló magyar kormányt, és rávegyem arra, hogy felborítsa a szerződést" - szögezte le a püspök. Ehhez hozzátette: az új kormánynak az első pillanattól kezdve törekednie kell arra, hogy életbe lépjen mindaz, amit ez a szerződés tartalmaz. "Én ezzel együtt képzelem el a magyar-román kapcsolatok további alakítását, amelynek meg kell haladnia az alapszerződés színvonalát. A szerződés minimalizmusa nem elégítheti ki a romániai magyar közösséget" - mondta Tőkés László. Lezsák Sándor bejelentette: az MDF parlamenti frakciója szorgalmazni fogja, hogy a költségvetésben elkülönített összeg szerepeljen a szomszédos országok magyar fiataljainak oktatására. /MTI/1998. június 23.
Petre Roman, a román kormányban részt vevő Demokrata Párt elnöke jún. 23-án kijelentette, hogy támogatja a multikulturális egyetemeket, és véleménye szerint nem szükséges magyar nyelvű egyetemet létrehozni. Ismeretes, hogy a koalíció vezetői, köztük Ion Diaconescu, a parasztpárt és Petre Roman, a demokraták vezetője múlt szerdán közleményt fogadtak el, amely szerint június 25-ig bizottságot hoznak létre egy magyar egyetem létrehozása módozatainak értékelésére - azóta viszont mind Diaconescu, mind Roman, mind Marga oktatási miniszter csak multikulturális egyetemet szorgalmaz. A kormány múlt heti ülésén a bizottság feladatáról (az egyetem létrehozásának módozatait vagy célszerűségét vizsgálja) kialakult vita után nem hozták létre a bizottságot. A kormány jún. 25-én tartja következő ülését. - Az RMDSZ különböző tényezőinek arra vonatkozó nyilatkozataira utalva, hogy amennyiben a közös megállapodásokat nem tartják be, kiléphet a koalícióból, Petre Roman a Rompres híre szerint kijelentette: nagy türelemre van szükség, hogy ne sérüljön meg a többség és a kisebbség közötti együttélésre vonatkozó példamutató európai modell, amelyet a román modell jelent. Az RMDSZ, fűzte hozzá, nem kérhet többet, mint ami a megállapodásokban szerepel, és ami - Roman véleménye szerint - 1996 novembere óta meg is valósult. /Petre Roman: "Nincs szükség magyar egyetemre" Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1998. június 23.
Gabriel Andreescu, az ismert román emberi jogi harcos nyílt levélben fordult az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjaihoz. Ebben a testület e hét végi kolozsvári ülése előtt amellett érvelt, hogy a szövetség maradjon a kormánykoalícióban, és óva intette az RMDSZ-t attól, hogy a jugoszláv politikai életben való részvételt elutasító koszovói albánok példáját kövesse. Andreescu utalt arra, hogy tavaly a tanügyi törvénnyel kapcsolatos szenátusi botrány után már írt a testület tagjainak egy hasonló levelet és akkor a magyar közösség választottjai a koalícióban maradás mellett döntöttek, azóta pedig szerinte nem történt olyasmi, ami miatt ezúttal másként kellene döntenie az SZKT-nak. Az RMDSZ kormányzati részvétele, fejtette ki, lehetővé tette, hogy képviselői első ízben szólhassanak bele olyan ügyekbe, amelyek az ország vezetését és a közösséget illetik. A múlt nyáron sikerült elfogadtatniuk a kormánnyal két rendeletet, amelyek - Andreescu szerint - a kisebbségek jogait teljesen kielégítő szintre emelték. Nem érték el viszont a szabályozó lépések parlamenti ratifikálását, tehát az eddigi nyereségek rögzítését. Az RMDSZ presztízse nőtt a kormányválság idején tanúsított kifogástalan magatartásának eredményeként, írta Andreescu. Veszteségnek tekinthető ugyan az alkotmánybíróság döntése, amely szerint a helyhatósági sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenes (ebben találhatók a rendszabályok a kétnyelvű táblákról, a kisebbségi anyanyelvhasználatról a helyi a közigazgatásban), de ez nem a koalíciós partnereknek tulajdonítható, a testületbe annak idején Ion Iliescu volt államfő a maga bizalmi embereit nevezte ki. Az a helyzet, amelyben az RMDSZ van, a lehetőségek maximuma. A koalícióból való kiválás nem jelent mást, mint azok elvesztését, írja Andreescu, aki azt kérdezi, hogy ha a magyar kisebbség visszautasítja a közintézmények használatát, akkor miért hozott létre egy szervezetet, amely részt vesz a választásokon? Az elemző szerint sokan beszélnek mégis arról, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsában létezne egy olyan jelentős frakció, amely a koalícióból való kiváltást óhajtja. Andreescu szerint meglehet ugyan, hogy a koalíció egy szép napon szétesik, de miért hullana a ilyen felelősség az RMDSZ vállára? "Egészen biztos, hogy a volt partnerek ezt azzal bosszulják meg, hogy lelkesen együttműködnek a jelenlegi ellenzékkel kisebbségi téren a standardek leszorításáért olyan szintre, amelyre még csak gondolni is félek". Andreescu elemzése szerint nem sokat jelentene, ha ez ellen nemzetközi tiltakozás alakulna ki. "Tiltakozni fognak majd világszerte? Na és? Hogyan harcolhatnak majd a román pártok konszenzusa ellen? Marginalizálni fogják Romániát? Hát a romániai magyarokat vajon nem? Hogyan lehet majd jobb érvet szolgáltatni az etnikai pártok fennállása ellen, mint a politikai logika felrúgásával?" - kérdi Andreescu, aki szerint ugyanakkor természetes, hogy abban a pillanatban, amikor a parlament olyan törvényeket fogad el, amelyek ellentétesek az 1996-ban leszögezettekkel, szükséges lesz más, a kereteken kívüli eszközökhöz nyúlni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1998. június 23.
Erdély paleogén üledékeinek tanulmányozásával foglalkozik Mészáros Miklós, akit a Román Tudományos Akadémia tagjai közé választott. Õ a harmadik magyar természettudós Eraszmusz Gyula és Péterffy István után, aki ennek az elismerésnek örvendhet. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Mészáros Miklós /sz. Kolozsvár, 1927. szept. 12./ tanszékvezető, egyetemi tanár, a Román Földtani Társaság alelnöke 1991-1993 között három monográfia és számos tudományos dolgozat szerzője.1998. június 23.
A Tőkés László püspök elleni tegnapi Adevarulban megjelent durva támadáshoz a mai Romania Libera is csatlakozik. Dan Stanca a lap politikai oldalán azt próbálja meg bebizonyítani az RMDSZ tiszteletbeli elnökéről, hogy románellenes és revizionista alkatú, a volt Securitateval is azért "működött együtt", hogy a románok ellen tudjon harcolni. A cikkíró fontosnak tartja az RMDSZ ezekutáni viselkedését: ha "lerázza magáról" tiszteletbeli elnökét, a szövetség bebizonyítja "európai, emancipált, felsőbbrendű jellegét"; ha nem "válik meg" Tőkéstől, akkor azt bizonyítja, hogy "az Európa felé való menetelésük az a Románia elleni menetelés". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 23./1998. június 24.
A bukaresti Adevarul jún. 22-i számában egy állítólagos Tőkés-Orbán "titkos egyezményről" adott hírt. Ismeretes, hogy ugyanez a lap jún. 20-án "leleplező" írást közölt Tőkés Lászlónak a Securitatével való kitalált együttműködéséről. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 23-án közzétett nyilatkozatában cáfolta az Adevarul mindkét számának állításait, "a Securitate kommunista titkosszolgálattal való kitalált együttműködéséről" szóló cikket és "a valóságtól idegen, képtelen sztorinak" minősítette azt, hogy titkos megállapodást kötött volna Orbán Viktorral, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnökével, amikor a választások után Budapesten látogatást tett nála. Nem véletlen, hogy ugyanebben az időszakban zajlik a másik temesvári, Bárányi Ferenc miniszter lemondatási kálváriája. Nem véletlen, állapította meg Tőkés László, hogy az állítólagos Orbán-Tőkés megállapodásról szóló kitaláció szerzője nem más, mint az 1990. márciusi marosvásárhelyi provokációk egykori hírhedt krónikása, Dorin Suciu. Ion Iliescu volt államfő pártja pedig éppen ezekre a napokra időzítette a Kiáltvány Erdélyhez című jelzését, amely Erdély szétdarabolásának veszélyével riogatja a románságot. Mindezekből kitűnik, hogy "a román politikai hadszíntéren újból a "magyar kérdés" került bevetésre", a céltábla újból az RMDSZ. Éppen ezért Tőkés László "alig érthetőnek" tartja Markó Béla szövetségi elnök egyik megjegyzését, miszerint a lemondásra felszólított Bárányi Ferenccel kapcsolatos eljárásnak nincs magyarellenes természete. Éppen ellenkezőleg, elemzése szerint a román nacionalisták és kommunisták "a demokratikusnak nevezett kormányerők bátorító asszisztenciája mellett" a visszakövetelt magyar tulajdonok és a helyreállítandó magyar egyetem témájában "frontális támadást, koncepciós hadjáratot indítottak a romániai magyarság, az RMDSZ és annak egyes képviselői ellen". A sokadszorra ismételt magyarellenes kampány és ennek szakmai hátterét a - gátlástalanul tovább működő - volt Securitate biztosítja. "Õk azok, akik a titkosszolgálati dossziékat törvényellenes módon kiszivárogtatják. Õk azok, akik egykori áldozataikat továbbra is büntetlenül vádolják és megfélemlíteni próbálják" A tiszteletbeli elnök nyilatkozatában ezért hangsúlyozta, hogy "itt már nem csupán a célba vett személyekről, hanem arról a politikai szándékról van szó, hogy a gyenge lábon álló demokratikus kormányt tovább gyengítsék és megbuktassák, a romló romániai helyzet ódiumát az RMDSZ nyakába varrják, Bukarest és Budapest kapcsolatait tönkretegyék és a magyar-román kapcsolatokat megmérgezzék, a jogtalanul birtokolt magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását megakadályozzák, a magyar nyelvű felsőoktatás helyreállításának ügyét ellehetetlenítsék, az RMDSZ-t végletesen megosszák, még mielőtt közös céljai érdekében újból összefoghatna". A kibontakozó akciósorozathoz - ahogy az 1956-os romániai magyarellenes tisztogatáshoz a magyar forradalom - a változott körülmények között "Orbán Viktor pártjának győzelme, illetve az ún. Orbán-effektushoz kapcsolt RMDSZ-en belüli "radikalizáció" szolgál alkalmas ürügyként". "A kormányba szorult RMDSZ-nek őrizkednie kell attól, hogy netalán akaratlanul is cinkosává váljék az első fokon ellene irányuló, másodsorban pedig a felhasználásával a román demokrácia ellen forduló sötét politikai erőknek" - figyelmeztetett Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./1998. június 24.
Göncz Árpád köztársasági elnöki jún. 24-én telefonon érdeklődött Emil Constantinescu államfőnél a romániai árvízhelyzetről, és együttérzését fejezte ki a károsultakkal. A két elnök a telefonbeszélgetés során megemlékezett Barabás Miklósról. A festő halálának 100. évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön nemrég ünnepséget tartottak, a két államfő felesége, Göncz Zsuzsanna és Nadia Constantinescu fővédnökségével. - A rendezvény a két nép megbékélésének szép fejezete volt - értékelte a magyar fél. A román államelnökség sajtóirodája közleményben számolt be arról, hogy Göncz Árpád magyar köztársasági elnök jún. 24-én felhívta Emil Constantinescu román államfőt és a maga és a magyar hatóságok nevében részvétét tolmácsolta a legutóbbi időjárási katasztrófák romániai áldozatainak, kifejezésre juttatva a magyar nép együttérzését a szomszédos, baráti román nép iránt. A beszélgetés során megállapodtak abban, hogy diplomáciai úton minél hamarabbi időpontra új találkozót tűznek ki ahelyett, amelyre Salzburgban került volna sor a héten a kelet-közép-európai állam- és kormányfők tanácskozása alkalmából. Göncz Árpád sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a román államfőnek le kellett mondania a romániai árvízhelyzet miatt a salzburgi államfői találkozón való részvételről és kettejük kétoldalú találkozójáról, de fontosnak tartotta, hogy megismételje a magyar hatóságok arra irányuló szilárd eltökéltségét, hogy a román hatóságokkal együtt folytassák és elmélyítsék a két állam közötti történelmi megbékélés folyamatát. Egyetértettek abban, hogy az új kétoldalú találkozóról diplomáciai úton kell megállapodni, minél előbbi időpontban. /Göncz-Constantinescu telefonbeszélgetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1998. június 24.
Radu Vasile román miniszterelnök lengyelországi látogatásán egy sajtóértekezleten kijelentette: a román kormány üdvözli a Fidesz jobbközép párt hatalomra kerülését, bár - jegyezte meg -, Orbán Viktor egyes kijelentései "aggodalmat" váltottak ki a román politikai körökben. Mindezek ellenére a miniszterelnök úgy vélte, a katonai kapcsolatok "kitűnőek" a két ország között. A kormányfő még utalt arra, hogy hivatalos meghívást kapott magyar kollégájától, Radu Vasile azonban úgy szeretné, hogy előbb a magyar miniszterelnök látogasson el Bukarestbe, ezzel is mintegy eloszlatni kívánva a "kételyeket" arra vonatkozóan, hogy a két ország között fennálló viszonyok változatlanok maradtak. /Vasile meghívta Orbánt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1998. június 24.
Az Evenimentul Zilei ismertette Ion Diaconescu, a parasztpárt és Petre Roman, a Demokrata Párt elnökei által tett nyilatkozatokat, amelyek szerint nem szükséges magyar egyetem Kolozsváron, továbbá Frunda György szenátorral készült interjút közöl, címben emelve ki: ha szombatig, az RMDSZ SZKT üléséig a koalíció nem ad jelzést a magyar egyetem elfogadására vonatkozólag, nem látja be, miért maradna az RMDSZ a kormányban. /MTI/1998. június 25.
A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/