udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 3331-3360 | 3361-3390 | 3391-3420 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1998. augusztus 20.
Az 1990. márciusában megalakult kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a Kőrösi Csoma Sándor Alapítvány felhívással fordult mindenkihez, támogassa a nagy tudós szülőfalujában az emlékház, a dokumentációs központ és a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum létrehozását. A tervek /többek között Makovecz Imréé/ elkészültek, az emlékház építése megkezdődött. Az emlékmúzeum felépítéséhez várják az adakozók hozzájárulását, ezért megadják a bankszámlákat is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./1998. augusztus 21.
Nem kell magyar egyetemet létrehozni Brassóban, reagált Ion Diaconescu, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a párt alelnökének, Victor Ciorbeának Szatmárnémetiben tett kijelentésére. Diaconescu szerint egy multikulturális és nem magyar egyetem jöhet szóba, de Kolozsváron és nem Brassóban. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./1998. augusztus 21.
Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának vezetője elmondta, hogy a kormány ülésén elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, mely négy ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozott. Markó szerint a rendelet ellen nem volt ellenvetés, a Mezőgazdasági Minisztérium végül azzal a feltétellel írta alá a rendeletet, hogy a kolozsvári mezőgazdasági főigazgatóság még három évig működhessen az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába visszakerülő ingatlanban. Ugyanakkor ülésezett a 17 közösségi ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozó kérések jogosságának megállapítására hivatott bizottság, mely tisztázta többek között a bukaresti Petőfi-Ház, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori székháza, illetve a szecselevárosi evangélikus olvasóház jogi helyzetét. Markó Attila arra is rámutatott, hogy az ingatlan-ügy rendeletekkel történő jogorvoslása ezennel lezárul, mivel előkészületben van az Igazságügyminisztérium kezdeményezte átfogó tulajdonrendezési törvény. Ezt a Kisebbségvédelmi Hivatal egyeztetni fogja az általa kidolgozott törvénytervezettel, így a kormány az ősz folyamán egyetlen törvénytervezetet terjeszt a parlament elé. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ 1998. augusztus 21.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott az általa Alsócsernátonba összehívandó fórumról. Az RMDSZ népszerűsége nagymértékben csökkent, a mai RMDSZ-politika "tájbasimuló", megengedhetetlen kompromisszumokat köt. "Az RMDSZ vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSZP-SZDSZ pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak." Az RMDSZ-en belül el sem kezdődött a rendszerváltás. /Makkay József: Megalkuvásmentes RMDSZ-ért! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./1998. augusztus 21.
A temesvári akadémikusok az önálló magyar egyetem ellen foglalnak állást. Közleményükben arra hívták fel a román akadémikusok közösségét: határozottan fejtsék ki álláspontjukat a magyar egyetem ügyében. A fenti véleménnyel egyetértő Ecaterina Andronescu tanár, a szenátus tanügyi szakbizottságának titkára aug. 19-én nyílt levélben fordult Románia miniszterelnökéhez. Levelében számadatokkal világította meg a romániai kisebbségi oktatás struktúráját, óvodától az egyetemig. Több nyugat-európai ország példájára hivatkozott, ahol nemhogy saját egyeteme, hanem még külön középiskolája sincs a kisebbségnek. /További tiltakozások a magyar egyetem ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./1998. augusztus 21.
A kormányon, illetve a közigazgatáson belüli feladatok összehangolására, új koordinációs főosztály felállítását tervezi a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalán belül Szabó Tibor, az elnöki tisztség várományosa - A HTMH által szervezett sétahajózáson Szabó Tibor, terveit ismertetve, fontosnak nevezte a határon túli szervezetekkel való kapcsolattartás erősítését. Ennek érdekében különböző szakmai bizottságokat (szociális, oktatási, gazdasági munkaügyi, kulturális) szándékozik létrehozni a hivatal keretein belül az egyes szervezetek, valamint a magyarországi kormányzati szféra bevonásával - mondta. E testületek feladata lesz, hogy felmérjék az adott területen jelentkező problémákat, és konkrét megoldási javaslatokat dolgozzanak ki. A szakmai bizottságok a magyar-magyar párbeszéd szakmai részének megerősítését is szolgálják majd - tette hozzá Szabó Tibor. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./1998. augusztus 22.
Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/1998. augusztus 23.
Medgyes 65 ezer lakosából mintegy tízezer magyar és ugyanannyi cigány nemzetiségű, közölte Harai Pál esperesplébános. Medgyes magyar közösségéből 2800-3000 a katolikusok lélekszáma. Római katolikus templom a belvárosban van, a gyárnegyedi ötszáz katolikus számára nagy távolságban. Ezért harcolt Harai Pál a Vitro negyedi templom építéséért. 1989 után a várostól területet kért a templomépítésre, három évig választ sem kapott, miközben az ortodoxok két negyedben is kaptak területet. Végül 1995-ben kijelölték e területet, 1996-ban rakták le az alapkövet. Két év alatt felépült a templom, aug. 23-án szentelte fel dr. Jakubinyi György érsek, Szent István király nevére. /Új templom a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./1998. augusztus 23.
A nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület által kiadott EMKE-füzetek sorozatban megjelent a Felsőbányai Kalauz című kötet. A könyvben a felsőbányai katolikus egyházközség történetével is megismerkedhetünk, továbbá néhai dr. Czumbel Lajos felsőbányai plébánosról, továbbá a szatmári irgalmas nővérek felsőbányai rendházáról és iskolájáról. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 23./1998. augusztus 23.
Aug. 23-án kezdődött meg Budapesten a Magyarok Világszövetségének jubileumi konferenciája. "Szellemi erőközpontot kell létrehozni Magyarországon, csak ennek vonzáskörzetében őrizhetik meg anyanyelvüket, a határon túli magyarok" - szögezte le Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke a szervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi konferencián. A magyar kultúra külhoni műhelyei a harmadik évezredben címmel rendezett négynapos tanácskozáson a külföldi Magyar Házak, kulturális szervezetek, intézetek és egyházak képviselői ültek össze, hogy áttekintsék a magyar kulturális örökség megóvásával, az intézmények együttműködésének és hálózatának fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A Magyar Kulturális Szövetséggel, a Nemzetközi Hungarológiai Központtal és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel közösen szervezett konferenciának Budapesten az Államigazgatási Főiskola és a Magyarok Háza ad otthont. A tanácskozásra, mintegy 30 országból, több százan érkeztek a magyar fővárosba. Csoóri Sándor beszédében kiemelte: ha egy közösségnek nincs kohéziós magja, mágneses erőtere, a tőle távolabb élő nemzetrészek egyre bizonyosabban a súlytalanság állapotába kerülnek. /Szellemi erőközpontot kell létrehozni Magyarországon. Megnyílt a Magyarok Világszövetségének jubileumi konferenciája. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ 1998. augusztus 25.
A Romániai Magyar Szó átvette Gál Mária cikkét a Népszavából. Gál Mária /a lap kolozsvári tudósítója/ hangsúlyozta, hogy "minden jó szándékú, de meggondolatlanul kimondott szó az érintett kisebbség rovására sülhet el." Gál Mária a Népszavában kiállt az előző koalíció mellett: a nemzeti kérdésekben "érzéketlennek kikiáltott szocialisták és szabad demokraták négy éve alatt fokozatosan halványult Romániában a mindenkori magyar-veszély kényszerképzete, gyengültek a nacionalista támadások is." Gál Mária helytelenítette Orbán Viktor miniszterelnök kiállását a magyar egyetem mellett, mert ebben a média fenyegető felhangokat vélt felfedezni. "Orbán Viktor kiállása a magyar egyetem mielőbbi létrehozása mellett, a magyar kormány támogatása azért volt szerencsétlenül időzítve, mert június végén megalakult és elkezdte működését az a kormánybizottság, amely az egyetemalapítás módozatait és költségeit hivatott értékelni." /Gál Mária: Ahol a jó szándék nem elég. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25. - átvéve a Népszavából/ Markó Béla nem így látta, többször éppen a nacionalista támadások felerősödését állapította meg.1998. augusztus 25.
Nem hagyhatja szó nélkül Tőkés László meggondolatlan nyilatkozatát, reagált Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjúra /Szabadság, aug. 21./. Markó szerint Tőkés László több fórumon is kifejthette volna kritikáit. Aggasztónak tartja, hogy a tiszteletbeli elnök egy "RMDSZ-en kívüli" kezdeményezésen, Alsócsernátonban fogalmazza meg kritikáját. Ez arra utal, hogy Tőkés László nem bízik az RMDSZ-ben. "Véleményem szerint Tőkés László senkiben sem bízik, aki épp nincs egy véleményen vele!" Markó hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egyetlen pontja sem mond ellen az RMDSZ programjának. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik meg, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője. A csernátoni rendezvény szerintem kísérlet arra, hogy egy kis csoportosulásból platformot kovácsoljon, amihez bárkinek joga van az RMDSZ-ben, de ez a tiszteletbeli elnöki funkcióval semmiképpen sem fér össze" - szögezi le az RMDSZ elnöke. Markó szerint Tőkés László egyedüli célja az RMDSZ vezetőségének lejáratása. /Székely Kriszta: Két tűz között... Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./1998. augusztus 25.
Románia különböző bányavidékein mintegy 60 ezer bányász lépett augusztus 24-én 24 órás sztrájkba, Motru, Rovinari és Matasari bányavárosokban pedig tiltakozó gyűléseket rendeztek. A sztrájkolók a kormány bányászati és energiapolitikája, az (olcsóbb) külföldi energiahordozók behozatala, a magas energiaárak, a romániai bányák bezárása ellen tiltakoznak, s azért is, mert nem biztosítottak új munkahelyet a távozóknak, akik egyébként 20-30 havi fizetésüknek megfelelő végkielégítést vehettek fel tavaly. Az ország északi vidékein a bányászok nem csatlakoztak a tiltakozó megmozduláshoz. /MTI/ 9/ "A magyar állam és kormány elsődleges feladata, hogy partneri viszonyt létesítsen a határon túli magyar közösségekkel" - hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, a határon túli magyarok budapesti kulturális seregszemléjén. Az Identitás Klub címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt megítélése szerint a magyar államot, ezáltal a magyar nemzetet az ezredfordulón biztonságpolitikai és gazdaságpolitikai szempontból erősödés jellemzi majd, ez pedig - az öntudatot, az optimizmust és a jövőlátást tekintve - lassan érzékelhetővé válik a magyar társadalomban is. A határon túli magyar közösségek számára a legfontosabb, hogy ez a megerősödés szétsugározzon Közép-Európában és megtalálják önmagukat ebben a folyamatban - mondta a politikai államtitkár. Németh Zsolt a kormányprogramban foglaltakra utalva kiemelte, hogy meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar közösségekre is komoly feladatok hárulnak: stratégiát kell kidolgozniuk a megmaradásukért, emellett -magyarországi összefogással- meg kell teremteniük ennek intézményeit. Az Identitás Klub programján résztvevők Hagyomány, szerveződés önmegtartás címmel a határon túli magyarlakta régiók problémáiról és lehetőségeiről tanácskoznak. /Szabadság (Kolozsvár), aug.25./1998. augusztus 26.
Fodor Sándor hozzászólt a Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjúhoz, melyet a Szabadság aug. 21-i száma közölt. "Azzal a tisztelettel, amellyel minden magyar tartozik" Tőkés Lászlónak, megkérdőjelezte a püspök következő állítását: "Az RMDSZ vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSZP-SZDSZ pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak." Fodor Sándor ezt nem fogadja el, ha ez így lett volna, többen tiltakoztak volna. A mindenkori magyar kormánytól elvárják, írta Fodor Sándor, hogy felvállalja az ország határain kívül élő magyarság erkölcsi-politikai támogatását is. Erre a Horn-kormány is vállalkozott, "bár egyik-másik - kivált SZDSZ-es - politikusa az önálló magyar egyetem létesítése kérdésében a mi tájainkon, igencsak álláspontra helyezkedett", ezt maga Fodor is szóvá tette a Szabadságban. Tőkés László megállapítása tehát megbélyegző, minősít, anélkül, hogy ezt tényekkel igazolná. Fodor bízik abban, hogy az alsócsernátoni tanácskozás nem lesz személyeskedő. Az RMDSZ szakadását nem egy ízben Tőkés László politikai bölcsessége akadályozta meg. /Fodor Sándor: Alsócsernáton felé. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./1998. augusztus 26.
Kilencedik éve folyik a felszámolt Bolyai újraindításáért a küzdelem - kezdte eszmefuttatását Asztalos Lajos. Az 1996-os választás után kiderült, hogy az új hatalom sem tudta túltenni magát a kommunista-nacionalista beidegződéseken. Ekkor bukkant fel az ún. mulitkulturális egyetem furfangos elterelő terve, amelyik "néhány magyar egyetemi tanárnak is elködösítette az agyát." Román részről szervezett kampány folyik a Bolyai ellen. Mi pedig egymást győzködjük, írta Asztalos. Szükség lenne arra, hogy rendelkezzenek egy román lappal, mint amilyen a Puntea volt. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete meghívhatná a román pártok képviselőit, hogy tisztázzák az álláspontokat. A Bolyai Társaság meghívhatná a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tanárait nézettisztázó megbeszélés-sorozatra. /Asztalos Lajos: Javaslat-féle Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./1998. augusztus 26.
Aug. 26-án zárult a Magyarok Világszövetségének jubileumi rendezvénye. Az MVSZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából A magyar kultúra külhoni műhelyei a harmadik évezred küszöbén címmel tartott négynapos konferenciára mintegy 50 országból érkeztek meghívottak a magyar fővárosba. "Az összmagyarság fennmaradása és magára találása érdekében erősíteni kell a határokon belül és túl élő magyarok kapcsolattartását, hatékonyabbá kell tenni a magyar-magyar párbeszédet" - fogalmazták meg a résztvevők a zárónapon, a szekció-beszámolókban. Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a közeljövőben felméri, hogy milyen támogatási formában segítheti a külföldön élő magyar közösségeket, főként anyanyelvi oktatásuk és tájékozódásuk feltételeinek megteremtésében. Pálinkás József oktatásügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány támogatja, hogy Erdélyben magyar nyelvű egyetem jöjjön létre. Az MVSZ tanácskozásán a munkacsoportok javasolták olyan tankönyvek elkészítését, amelyek a nemzethatárok és nem az országhatárok figyelembevételével készülnének el. Felvetődött az is: szükség lenne egy brüsszeli székhelyű tájékoztatási iroda felállítására, amely tényszerű helyzetjelentéseivel hozzájárulna a negatív magyarságkép leépítéséhez. A részvevők fontosnak tartják egy hungarológiai, könyveket és publicisztikai munkákat felsoroló információs bázis létrehozását, a külhoni magyar szerveztek és intézmények interneten való bemutatását és egy ún. kulturális leltár összeállítását. A tanácskozás Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédével zárult. /MVSZ - jubileumi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./1998. augusztus 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke aug. 26-án kiadott nyilatkozatában reagált arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök támadta az Alsócsernátonban megrendezendő fórumot. Markó Béla szerint ez platformalakítási kísérlet, bizalmatlanság keltése, a közvélemény megtévesztése, veszélyes helyzetet teremt, továbbá intoleranciával vádolta Tőkés Lászlót. A püspök visszautasította a vádakat. Furcsa, állapította meg, hogy az RMDSZ megújítására való törekvésnek a puszta híre ennyire vehemens, személyeskedő reakciót vált ki. A székelyföldi fórum szervezésére a teljes átláthatóság jellemző, melyre Markó Bélával együtt meghívták az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a platformok és az egyházak képviselőit. A fórum nem RMDSZ-en kívüli rendezvény. Tőkés László visszautasítja a gyülekezés jogának megkérdőjelezését. A tiszteletbeli elnök szerint a nyilatkozat azt bizonyította, hogy az RMDSZ "a pártosodás útjára tévedt", a fórum egyik célja pedig az, hogy helyreállítsa a szövetség közképviseleti és érdekvédelmi szerepét /Tőkés László tiszteletbeli elnök nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke még aug. 26-án válaszolt Tőkés László nyilatkozatára, kifejtve, hogy egyesek bizonyára nagy várakozással figyelnek a vitára, sikerül-e megbontani a szervezet egységét. Tőkés László azon megjegyzésére, hogy az alsócsernátoni fórum a romániai magyarság integrálására tesz kísérletet, Markó Béla kérdéssel reagált: "Mi az RMDSZ, ha nem az, amire most állítólag kísérletet akar tenni Tőkés?" Markó arra figyelmeztetett, hogy a Tőkés László által "rovokált nyilvános vádaskodások" nem az RMDSZ-nek használnak, hanem "másoknak". Markó úgy látta, a tiszteletbeli elnök kezdeményezése nem minősülhet "alulról építkező kezdeményezésnek". Ennek ellenére Markó Béla kíváncsian várja, milyen politikai eszközöket ajánl a fórum. "Aki kritikát fogalmaz meg, mutassa meg a másik utat is." /Markó Béla szövetségi elnök válasza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./1998. augusztus 27.
Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő kiálltak Tőkés László RMDSZ tiszteletbeli elnök kezdeményezése mellett. Együttgondolkodásról van szó, közölte véleményét Csapó szenátor. Szilágyi Zsolt szerint "pozitív dolog az, ha időben megtörténhet az önkorrekció olyan esetben, ha valami nem jól működik." /Makkay József: Közös kiutat kell találni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./1998. augusztus 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aug. 27-i bukaresti sajtóértekezletén bírálta a kormánykoalíció működését: "Nemcsak elégedetlen vagyok, hanem kiábrándult". A magyar egyetem ügyéről Kötő József államtitkár elmondta, hogy a jövő héten összeül az egyetem létrehozására alakított vegyes bizottság és okt. 15-ig elkészíti jelentését. Markó Béla élesen bírálta azt, hogy Alexa, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ egyik volt tisztje a Cotidianul című lap hasábjain rágalmakat szórt az RMDSZ-re, és ezt nem követte semmilyen intézkedés vele szemben. Alexa magatartása "mélységesen szekuritátés magatartást tükröz". Alexa az SRI-re vet rossz fényt, amelynek ilyen tisztjei vannak. Az SRI pedig hallgat, nem reagál minderre. - . Markó kifejtette, hogy nem vesz részt a Tőkés László által kezdeményezett csernátoni fórumon. /Markó Béla sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28., Markó Béla elégedetlen és kiábrándult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./1998. augusztus 27.
Hatalmas ellenkezést váltott ki Daniel Daianu pénzügyminiszter javaslata, miszerint a pótköltségvetésben a kiadásokat nyolcezer milliárd lejjel, csaknem egymilliárd dollárral csökkentenék. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./1998. augusztus 28.
Valeriu Tabara, Román Nemzeti Egységpárt elnöke sajtóértekezletén azzal vádolta Emil Constantinescu államfőt, hogy 1996. november 3-a és 17-e - az elnökválasztás két fordulója - között titkos megállapodást írt alá az RMDSZ-szel. Szerinte az RMDSZ azzal zsarolja az elnököt, hogy nyilvánosságra hozza ezt a dokumentumot, és "a román fél kötelességvállalásának" tünteti fel. Tabara azt állította, hogy ezzel magyarázható az, "amit Constantinescu elnök a magyar egyetem ügyében tesz", vagyis hogy "kitér az állásfoglalás elől a rendkívül kényes és fontos kérdésekben, és azokat a kormánynak vagy a parlamentnek passzolja át". Az RMDSZ és partnerei közötti titkos megállapodásokról szóló híreket a múltban többször cáfolták az illetékesek. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./1998. augusztus 28.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet aug. 20-23-a között az erdővidéki Bölönben tartotta meg a XXII. Erdélyi Ifjúsági Konferenciát, mintegy négyszáz fiatal részvételével. A konferencia témája: Élettisztelet és gyermekvállalás: emberi, nemzeti és egyházi jövőnk alapfeltételei. A konferencia végén nyilatkozatot fogadtak el, megállapítva, hogy az erdélyi magyarság körében sokan a hátrányos életkörülményekre hivatkozva az anyagi érvényesülést részesíti előnyben. A résztvevők hisznek abban, hogy az életet kioltani bűn, ezért vállalják a magzatot, az életet. Sajnálattal állapították meg, hogy az államhatalmi változás, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem hozta meg az elvárt eredményeket. "Mindez az önerejű munkavégzés fokozására, saját ügyeink önrendelkezőbb intézésére sarkall." /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./1998. augusztus 28.
Valeriu Stoica igazságügyi miniszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke aug. 28-án Petrozsényban tartott sajtóértekezletén leszögezte, hogy ő a multikulturális egyetem híve. Amennyiben a hatalom enged az RMDSZ kérésének, hogy a magyar egyetem Kolozsváron legyen, fennáll a veszély, hogy a romániai magyarság kivételezett helyzetbe kerül a többi kisebbséghez képest. /Liberális vélemény a magyar egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ 1998. augusztus 28.
Ion Iliescu volt román elnök, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke aug. 28-án erdélyi körútra indul. Iliescu kifejtette, hogy az erdélyi románokat elárulta a jelenlegi hatalom, a mely megengedhetetlen kedvezményeket tesz az RMDSZ-nek. Szerinte az RMDSZ vezetői egyre gyakrabban utaznak Magyarországra és találkoznak a magyar kormány vezetőivel. Szerinte egy kormány és "egy más ország politikai pártja közötti egyezmények megengedhetetlenek és ellenszegülnek valamennyi nemzetközi normának. Mi több, veszélyeztetik az ország szuverenitását." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./ Az Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélő bécsi döntés 58. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatában Iliescu felszólította a román vezetőket, hogy "felelősségteljesen és egységesen lépjenek fel a magyar neorevizionizmus és irredentizmus követeléseivel szemben", továbbá "világos és egyértelmű választ adjanak mind az RMDSZ, mind a magyar kormány akcióira". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./1998. augusztus 28.
Magyarfrátán már tavaly is kérvényezték a magyar iskolát, de akkor nem sikerült elérni a megnyitását, idén viszont megindul a faluban a magyar nyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./1998. augusztus 29.
Tokay György kisebbségi miniszter elmondta, hogy szept. 1-én tartja első ülését magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó bizottság. A kormány aug. 27-i ülésén a rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból 500 millió lejt hagyott jóvá a bizottság működésének pénzügyi fedezetére. A bizottság konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A bizottság 12 tagjából hat magyar, hat román. Az elnök Tokay György, a további magyar tagok: Kötő József oktatási államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Pusztai Kálmán, a kolozsvári műszaki egyetem tanára, Jung János, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Marosvásárhely/ tanára. /Tokay György az állami magyar egyetem ügyében illetékes bizottságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./1998. augusztus 29.
Megjelent Magyar Kisebbség, a Kolozsváron szerkesztett és kiadott nemzetpolitikai szemle idei első száma. A központi téma: Az erdélyi kérdés. Ezt járják körül Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bíró Béla, Fábián Ernő és Szilágyi Zsolt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./1998. augusztus 31.
A hét végén Hargitafürdőn tartotta meg gazdasági tanácskozását az RMDSZ vezetősége. Elemezték a kormányzat eddigi gazdaságpolitikáját, valamint további gazdaságélénkítő célzatú javaslatokat vitattak meg. A résztvevők Csíkszeredában tartottak sajtótájékoztatót. A kétnapos rendezvényen elhangzottakról Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági ügyekkel megbízott ügyvezető alelnök, valamint Borbély László államtitkár, a szövetség kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke tájékoztatott. Beszámolójában Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a tanácskozásra mindenekelőtt azért került sor, mert az RMDSZ megítélése szerint meg kell vizsgálni a kormány gazdasági és társadalmi téren végzett tevékenységét, a reform helyzetét. Hangsúlyozta: a kormány tevékenysége nem szakítható el a koalíció tevékenységétől, a törvényhozói munkától. Az RMDSZ szakemberei ugyanakkor kritikákkal illették a kormány eddigi gazdasági tevékenységét - mondotta Markó. Véleménye szerint a koalíció hatalomra jutásakor minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a reform megvalósuljon. A sikertelenség, avagy a félsikerek személyi ambíciókon, a szűkös pártérdekeken múltak. A tanácskozás résztvevői megvitatták a kormány szerkezet-átalakításának kérdését is, leszögezve annak prioritásait, hangsúlyozva, hogy a szerkezetátalakítást a jövő évi költségvetési törvény elfogadása előtt kell végrehajtani. Takács Csaba elmondta, hogy a tanácskozás résztvevői - kormányzati tisztségviselők, a törvényhozó testületek tagjai, a szövetség gazdasági szakemberei - külön elemezték az RMDSZ gazdasági programja és a kormányprogram alapján a makrogazdaság, a gazdaság szerkezetátalakítása, a magánosítás, a munkaerőpiac, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének helyzetét, a kormányzati tevékenységet, a munka felelősségét. A következtetéseket a koalíciós partnerekkel kívánják megvitatni és gyakorlatba ültetni. Ennek kapcsán elmondták, hogy az utóbbi időszak sikertelenségei a partnerek közötti kommunikáció hiányának számlájára írhatók, ezért e kommunikációt élénkíteni kell. Újságírói kérdésekre válaszolva az előadók hangsúlyozták: az RMDSZ a kormányzati szerepvállalással a kormányzati felelősséget is vállalta. A felelősség nem algoritmus kérdése - hangsúlyozta Markó Béla, a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./1999. január 5.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos elnöksége 1992-ben úgy látta, hogy szükség van egy olyan vállalkozás létrehozására, amely jövedelmi forrás lenne a szervezet számára, másrészt segítené a gazdatársadalmat bizonyos termékek megszerzésében. Így született meg a Gazda Kft., amelyet Marosvásárhelyen jegyeztek be. Évek múlva két kolozsvári kirendeltséget hozott létre a Gazda Kft. Az egyik az Erdélyi Gazda szaklap kiadását vállalta, ma 8000 példányban jelenik meg. A másik szaküzlet, ahol vetőmag, műtrágya kapható. Szilágysomlyón is nyitottak kirendeltséget. 1998. dec. 29-én pedig Marosvásárhelyen, az RMGE székházának pincéjében borkóstolót nyitottak. A rövidesen megnyíló borkóstoló engedélyezését most intézik. /Ilyén Attila: Ahol a zsíros kenyér kötelező. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./1999. január 6.
Radu Vasile kormányfő jan. 5-én lemondott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban betöltött tisztségeiről. A párt vezetőségi bürója ülésének döntése értelmében a párt ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu, az új szóvivő pedig Remus Opris lett. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint a tisztségváltás csakis arra az időszakra érvényes, amíg Radu Vasile miniszterelnöksége tart. Evenimentul Zilei szerint Vasile leváltását Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel "elszigetelte" a kormányfőt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 6./