udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 3541-3570 | 3571-3600 | 3601-3630 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. március 22.
Márc. 22-i döntésével a bukaresti ítélőtábla harmadszor is törvénytelennek találta a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását előirányozó kormányhatározatot. Először a Román Nemzeti Egységpárt fordult a bírósághoz, fellebbezésüknek helyt adtak. Másodikként a Román Társadalmi Demokrácia Pártja támadta meg a kormányhatározatot, a bíróság márc. 15-én helyt adott véleményüknek. A Nagy-Románia Párt harmadikként támadta meg a határozatot, sikerrel. /NRP kontra Petőfi-Schiller. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./1999. március 22.
A Szabadság interjút készített Martonyi János külügyminiszterrel a kettős állampolgárság kérdéséről. Martonyi kifejtette, hogy a "kettős állampolgárság megszerzésének a lehetősége a jelenlegi magyar jogrend része. Ma nagyon sok kettős állampolgársággal rendelkező személy létezik Magyarországon és a határokon túl. Valóban felmerült az a kérdés, hogy nyilvánítsunk automatikusan egyetlen törvényhozási aktussal magyar állampolgárnak minden Kárpát-medencében élő, magát magyarnak tekintő személyt. A kérdés igen összetett, ugyanis nehéz eldönteni, hogy nyelvi kritériumot, az önazonosságot, történelmi Magyarország területén belüli születést, vagy milyen feltételt vegyünk figyelembe. Személy szerint mindig azt mondtam, hogy ez politikai és jogi képtelenség, ami igen súlyos veszélyekkel járhat elsősorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetőnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kettős állampolgárság egyedi odaítéléséről nem lehet szó." Más megoldásokról szólva elmondta, hogy "biztosítani kell a szomszédos országok magyarsága és az anyaország közti szabad mozgást. Ez különben európai uniós alapelv." "Megoldás lehet a hosszú távú vízum, különleges bevándorlási engedély. Mindezt természetesen feltételekkel. Ezek a rokoni, üzleti kapcsolatok." /Kiss Olivér: Nem tartom célravezetőnek a kettős állampolgárságot Exkluzív interjú Martonyi János magyar külügyminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1999. március 22.
A magyar kormány azt szorgalmazza, hogy az EU listáján vízumköteles országokként szereplő Románia, Ukrajna és Jugoszlávia közül legalább Romániával szemben tegyenek kivételt, s vegyék le a tilalmi listáról. Keresik ugyanakkor az uniós előírásokkal összhangban lévő más megoldásokat is, a kettős állampolgárság megadása azonban továbbra sem merül fel. Budapest elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a magyar hatóságok a Magyarországgal szomszédos államok polgárai számára csak Magyarország területére érvényes "nemzeti vízumot" állítsanak ki. Az is elképzelhető, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a magyar fél átmeneti könnyítéseket fog kérni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy az Európai Unió vízumpolitikájának átvétele előtt a magyar kormány egyeztette elképzeléseit az RMDSZ vezetőivel. Markó januári budapesti látogatása során Orbán Viktor kormányfővel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral is tárgyalt a romániai magyarságot igen érzékenyen érintő kérdésről. Orbán Viktor biztosította arról, hogy az EU-val folytatott tárgyalások során Magyarország sajátos helyzetét érvényesíteni kívánják. A szövetségi elnök rámutatott: az optimális megoldás az lenne, ha Románia lekerülne az EU-tagországok vízumkötelezettségi listájáról. Ha ez nem lehetséges, más megoldást kell találni. A romániai magyarság számára az 1989-es fordulat legnagyobb eredménye az, hogy akadálytalanul utazhat, s kapcsolatot tarthat magyarországi személyekkel és intézményekkel. A megoldásnak olyannak kell lennie tehát, hogy ez a kapcsolattartás ne nehezüljön. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: "Nemzeti vízum" bevezetését fontolgatja Budapest Markó Béla: A jövendő magyar vízumpolitikának biztosítania kell a kapcsolattartás lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1999. március 22.
Márc. 22-én a román kormány képviselői a Világbank küldötteivel tárgyaltak - írja a Romania Libera. A megbeszélésen, amelyen Radu Vasile kormányfő, valamint a pénzügyi és a közlekedésügyi miniszter is részt vett, a Világbank képviselői a gazdaság átszervezését, a bankrendszer átalakítását, valamint a veszteséges vállalatok bezárását sürgették. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 23. 56. sz./1999. március 22.
Márc. 22-én Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke Emil Constantinescu államfővel találkozott. A Cronica Romana szerint a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak része, amelyet Constantinescu kezdeményezett a kormány, a politikai pártok, és civil szervezetek között. A lap szerint a találkozón Iliescu egy "válságprogram" kidolgozását és előrehozott választásokat kért a kormánytól. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 23. - 56. sz./1999. március 22.
A bolgár, a görög, a macedón, a román és a török külügyminiszter Bukarestben tanácskozott a koszovói válságról, márc. 20-án nyilvánosságra hozott nyilatkozatuk szerint a válság békés rendezését szorgalmazták. A Délkelet-európai Együttműködés (CSEE) elnevezésű regionális szervezet öt tagállama a koszovói válság békés megoldását szorgalmazza, de ha a nemzetközi közösség amellett dönt, hogy katonai beavatkozásra van szükség Koszovóban, támogatni fogja ezt a lépést. - A román és a bolgár külügyminiszter ehhez hozzáfűzte, hogy Bukarest és Szófia csak humanitárius támogatást nyújt a NATO-nak, katonait nem. - Az öt külügyminiszter egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a CSEE két másik tagállama - Jugoszlávia és Albánia - nem fogadta el a bukaresti találkozóra szóló meghívást. /A koszovói válság békés megoldását sürgeti a Balkán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1999. március 22.
Óriási a felelősség az irodalmi hagyatékok megmentése kérdésében, hangsúlyozta Dávid Gyula. Több író levelezése elkallódott az író halála után. Reményik Sándor és Bánffy Miklós hagyatéka magyarországi közgyűjteményben van, Kós Károly hagyatékát a család, Benedek Elek hagyatékát a kisbaconi Benedek Elek emlékház őrzi, Szabédi László hagyatéka pedig az EMKÉ-re hagyott emlékházzal együtt magja lehet a későbbi romániai magyar irodalmi múzeumnak. Méliusz József és felesége halála után a külföldön élő nevelt fia úgy döntött, hogy a hagyatékot, elsősorban a több ezer kötetes könyvtárat a kolozsvári Szabédi-emlékházra hagyja. Dávid Gyula visszautasította Nagy László Méliuszra vonatkozó megjegyzését, melyet a Szabadság márc. 1-jei számában tett közzé. /Dávid Gyula: Még egyszer az állítólagos Méliusz-emlékházról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1999. március 23.
A februári magyar-magyar konferencián részt vett határon túli magyar szervezetek vezetői márc. 23-án ismét Budapestre érkeznek - közölte Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A határon túli magyar vezetők abból az alkalomból kaptak meghívást, hogy a magyar országgyűlés ezen a napon tárgyalja a Magyar Állandó Értekezletről szóló határozattervezetet. - Mint ismeretes, a február 20-án tartott konferencián nyolc szervezet képviselte a határon túli magyarságot: az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), az ugyancsak vajdasági Keresztény Demokrata Tömörülés (KDT), valamint a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség. - A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan megbeszélést folytat a többi szervezet képviselőivel is, de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. /Határon túli magyar vezetők ma ismét Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./1999. március 23.
Élesen bírálta a nacionalista sajtó Emil Constantinescu államfőt a NATO koszovói beavatkozását helyeslő nyilatkozatáért. "Az államfő nyilatkozatát Belgrád hadüzenetnek tekintheti" - írta kommentárjában az Adevarul. A koszovói válságban egyértelműen a szerb fél álláspontját támogató Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy "az államfő egyetért a NATO koszovói beavatkozásával - bár senki nem kérdezte a véleményét". A Ziua közölte a Romániai Szerbek Szövetségének nyilatkozatát, mely szerint "a szerbek az utolsó emberig harcolni fognak szent földjükért, Koszovóért". "A románok ugyanezt tennék, ha az ő szent földjük kerülne veszélybe, s erre kellene gondolniuk a román politikusoknak, akik azt tanácsolják a szerbeknek: hagyják, hogy idegen csapatok szállják meg őket" - hangsúlyozta a nyilatkozat. /Lapkommentárok. Constantinescu hadat üzent Belgrádnak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./1999. március 24.
Márc. 23-án a szenátus 55 pro, 52 kontra szavazat és 3 tartózkodással elfogadta a helyi közigazgatási törvény azon szakaszának törlésére vonatkozó javaslatot, amely arról rendelkezik, hogy a helyi tanácsok döntéseit a nemzeti kisebbségek nyelvén is tegyék közzé azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ-frakció hevesen tiltakozott, és a szavazás megismétlését követelte. Ehhez csatlakozott a liberális frakció is, azzal érvelve, hogy a szenátorok listája hiányos volt, egyes kormánypárti szenátorok pedig "nem figyeltek oda, amikor a szavazásra került sor". Ulm Spineanu, a szenátus alelnöke az ellenzék tiltakozása közepette bejelentette: a szavazást az említett szakaszról jövő héten megismétlik. Az RTDP frakciója határozottan elutasította az újraszavazás lehetőségét, és azzal fenyegetett: amennyiben erre sor kerül, tiltakozása jeléül kivonul a szenátusból. /Ülve alusznak a szenátorok Újraszavazzák a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó szakaszát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./1999. március 24.
Bukaresten márc. 24-én százezres tömeg tüntetett az életszínvonal csökkenése, a gazdasági reform elszabotálása miatt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./1999. március 24.
A bukaresti ítélőtábla március 22-én helyt adott a Nagy-Románia Párt megkeresésének az önálló magyar egyetem elutasítására vonatkozóan, a kormány ezért harmadszor is fellebbezni fog. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./1999. március 24.
Megjelent a VI. és VII. osztályosoknak szánt A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című tankönyv, László László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok írták a könyvet. A tankönyvet Csetri Elek egyetemi tanár ellenőrizte. A 20 ezer példányban megjelenő tankönyvet ingyen kapják meg a tanulók. Ennek a tankönyvnek szellemi kiötlője Tőkés Elek, aki a kolozsvári tanfelügyelőség inspektora volt, amíg ki nem tették onnan. Ekkor alapította meg a Stúdium Kiadót. /Csomafáy Ferenc: Egy magyar nyelvű tankönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./1999. március 24.
A Romániai Magyar Szó aláírás nélküli hír közölt arról, hogy a kolozsvári Szabadság napilap a Krónika helyi mellékleteként "és nem független kiadványként láthat napvilágot". A hír hamis, és ellenőrizetlen információn alapul, de nem légből kapott. Való igaz ugyanis, hogy az országos napilapot kiadni készülő magyarországi befektetőcsoport megkereste ajánlatával a lapot, de erre a Szabadság választ még nem fogalmazott meg, és nem is biztos, hogy fog. Emiatt az RMSZ híroldalában közölt anyag első mondata nemcsak valóságtartalmánál fogva kifogásolható, hanem szakmailag azért is, mert kétértelműséget tartalmaz. Pontatlan a cikkben az, hogy a Szabadság Kft.-t létrehozó személyek lennének a kft. jelenlegi társtulajdonosai. A legfájóbb az, hogy a Szabadság vezetőségét az RMSZ nem kereste meg a kérdésben, annak álláspontját nem foglalta bele az írásba. Az RMSZ sajtóetikából elégtelenre vizsgázott. Egy biztos: Kolozsvárnak és környékének továbbra is lesz napilapja, nem mellékletként. A Szabadság Szabadság marad. /Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője: A Szabadság Szabadság marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./1999. március 25.
Belgrád márc. 22-én "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet. Javier Solana NATO-főtitkár márc. 25-én a Radu Vasile miniszterelnöknek küldött üzenetében elfogadhatatlannak minősítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök elmondta, hogy továbbra is érvényben van az a határozat, amelyet a román parlament tavaly október végén hozott a NATO esetleges koszovói beavatkozásával kapcsolatban. A parlament többséggel jóváhagyta, hogy a NATO légiereje rendkívüli esetekben igénybe vegye a román légteret, illetve elvi felhatalmazást adott ahhoz, hogy Románia fegyvertelen alakulatokkal részt vegyen az esetleges koszovói békefenntartó és humanitárius akciókban. Ugyanakkor Ioan Mircea Pascu, a képviselőház védelmi bizottságának RTDP elnöke kifejtette: Románia nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, s a tavalyi elvi döntést a parlamentnek most a konkrét helyzetet figyelembe véve ismét meg kell erősíteni. Az ellenzéki pártok közül a Román Nemzeti Egységpárt márc. 23-án ismételten leszögezte, hogy Románia semmilyen formában nem vehet részt egy Jugoszlávia elleni támadásban. /Jugoszláv fenyegetés Romániának A NATO védelméről biztosított Solana főtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./1999. március 25.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a szenátus március 23-i döntése, Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt elnöke/ mentelmi jogának megvonása "pozitív és rendkívül fontos jele annak, hogy a többség eltökélt szándéka a sovén, nacionalista és szélsőséges megnyilvánulások megszüntetése". /Az RMDSZ értékeli C. V. Tudor mentelmi jogának megvonását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./1999. március 25.
Andrei Marga tanügyminiszter jóváhagyta az Országos Oklevélhonosító Hivatal működési szabályzatát. Az oklevelek automatikus elismerésére, melynek procedúrája 60 napra is kitolódhat, érvényben levő országközi oklevélhonosítási megállapodás szükséges. Ugyanakkor, ha az automatikus honosítás nem lehetséges, a válaszadás 90 napra is kitolódhat. /Intézmény az oklevélhonosításért . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./1999. március 25.
1997. máj. 20-án alakították meg a Pro Zilah Egyesületet, ismertette történetüket Kerekes Edit, az egyesület titkára. Forró László lelkipásztort választották meg elnöknek. Az egyesület megszervezte 1997-ben és 1998-ban a Zilahi Napokat. A hivatalos bejegyzést csak most tudták elintézni, mert eddig nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. A márc. 18-i közgyűlésükön megválasztották az új elnököt /a lelkész ugyanis lemondott/ Fodor István személyében. /Szabó Csaba: Bejegyezték a Pro Zilah Egyesületet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./1999. március 27.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete március 27-i ülésén Kincses Elődöt jelölte a szövetségi elnöki tisztségbe. Kincses Előd kifejtette, hogy változtatni szeretne azon, hogy "hogy az RMDSZ-ben állandóan egymásnak feszülnek a pragmatikusok és a radikálisak. Az áramköröket szeretném összekapcsolni. A pragmatikusan radikális politizálás híve vagyok." /Kolozsvár Kincsest támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./1999. március 27.
Új természetbarát folyóirat látott napvilágot, az Erdélyi Nimród, kiadja a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány. Az új kiadvány 28 színes oldalon jelenik meg, felöleli a hazai állatvilág helyzetét. Az első február-márciusi szám bemutatta a nemrég elhunyt Kohl István ornitológus tudóst és muzeológust. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1999. március 27.
Sántha Attila /sz. Kézdivásárhely, 1968/ Kolozsváron él, megjelenés előtt áll második verseskötete. A Kolozsvárott megjelenő Előretolt Helyőrség irodalmi folyóirat felelős szerkesztője. A lap szerkesztőségének munkáját 1996-ban Sziveri János díjjal ismerték el. A transzközép meghirdetésével ki akartak törni a "transzilvanizmus bűvöletéből", ez az irodalom bizonyos fokú modernizálásával járt. Kovács András Ferencék is közelítették az erdélyi irodalmat a magyarországihoz. Sántha Attila hangsúlyozta: "nem minden tetszik nekünk a magyarországi irodalomban." A transzközép csak eszköz volt. "Egy irányzatként működő, de nem irodalmat akartunk létrehozni" - vallotta. "Annyi év után be lehet vallani, hogy az egész egy nagy blöff volt", ismerte el. "Amikor megjelent a transzközép kiáltványa, elhatároltuk magunkat a posztmoderntől és a moderntől, hogy ne mondhassák: visszatértünk hozzá." A posztmodernre az irónia jellemző, valamint a történet hiánya. A transzközép ezzel szemben azt monda, hogy a történet lehetséges. Nem léptek be a József Attila Körbe, mert a JAK a határon túli írókat csak tiszteletbeli tagként sorolta be. Beléptek viszont a tavaly alakult Fiatal Írók Szövetségébe, annak Sántha Attila elnökségi tagja. - A magyar posztmodern irodalmat a "nem"ekre tett hangsúly jellemzi. Nem lehet történetet írni, nem lehet semmi értelmeset csinálni, az egésznek semmi tétje sincsen. "Ennek az a következménye, hogy az ilyen szövegeket olvasva halála unjuk magunkat." - György Attila közelmúltban indult prózaíró szintén a történethez nyúlt vissza. /Haklik Norbert: Fölkavartuk az erdélyi irodalom állóvizeit. = Napi Magyarország, márc. 27./1999. március 29.
Teodor Melescanu volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért párt elnöke úgy véli: az Erdély autonómiáját követelő szélsőségesek lépéseinek kedvez a koszovói precedens. Melescanu azzal vádolta Orbán Viktor magyar kormányfőt, hogy "a koszovóihoz hasonló eljárást sürgetett a Vajdaság számára is". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ 1999. március 29.
Márc. 27-28-án Szovátán tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületek (MÚRE) tisztújító közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson áttekintették a romániai magyar sajtó helyzetét, módosították a mintegy 500 romániai magyar újságírót tömörítő MÚRE alapszabályzatát, és megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület új elnöke: Csép Sándor, az RTV kolozsvári magyar adás főszerkesztője /Az eddigi elnök Ágoston Hugó volt/. - A közgyűlés alkalmával átadták a MÚRE 1998-as díjait. Életműdíjat kapott Szőcs István neves kolozsvári író, újságíró, akinek az idén munkássága elismeréséül Aranytollat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. /Csép Sándor a MÚRE új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Ügyvezető elnök a marosvásárhelyi Gáspár Sándor maradt, az írott sajtóért felelős alelnöknek a nagyváradi Szilágyi Aladárt választották. Az elektronikus média bizottságát is vezető alelnök Boros Zoltán lett. A további négy állandó szakbizottság közül a médiapolitika "tárcája" ismét Magyari Tivadaré. A tisztújítás folytatásaként megválasztották a MÚRE területi megbízottjait: a Kolozs megyei felelős Makkay József lett. /MÚRE-közgyűlés Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./1999. március 30.
Márc. 30-án a parlament együttes ülésén nyilatkozatot fogadott el a koszovói helyzetre vonatkozó román álláspontról. A román parlament aggodalmát fejezte ki az ország szomszédságában zajló események miatt. A válság megoldása csakis politikai lehet. olvasható a nyilatkozatban. Sürgetik azon feltételek megteremtését, amelyek szükségesek a tárgyalások újrafelvételéhez. Be kell szüntetni a koszovói albánok elleni atrocitásokat. A nyilatkozat újra hangsúlyozta a román állam NATO-integrációs törekvéseit. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./1999. április 1.
Andrei Plesu külügyminiszter márc. 30-án telefonbeszélgetést folytatott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel a jugoszláviai konfliktusról, elsősorban a jugoszláviai menekültek helyzetéről. Márc. 31-én Bukarestben üléseztek a dél-kelet-európai államokat tömörítő szervezet tagországainak képviselői. A jugoszláviai menekültek megsegítéséről tárgyaltak. A rendezvényen jelen volt Albánia, Bulgária, Görögország, Törökország, Macedónia, Horvátország, Románia és az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége. - Jugoszlávia visszautasította a tárgyalásokon való részvételt. - A találkozón a jelenlévők egy sor olyan kérdéskört szeretnének tisztázni, amelyet az ápr. 1-re Petersbergbe összehívott nemzetközi konferencián vitatnának meg. A rendezvényen Németország, Finnország és Ausztria küldöttei mellett jelen lesznek Románia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Szlovénia és Magyarország képviselői is. /Bukarestben találkoztak a délkelet-európai államok küldöttei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ 1999. április 1.
Magyarország nagyon komolyan veszi a nyitott kapuk politikáját, és pontosan tudja, hogy NATO-tagságából adódóan növekedett a felelőssége a román?magyar kapcsolatok kedvező alakulásáért - jelentette ki ápr. 1-jén Bukarestben Gyuricza Béla, Magyarország politikai államtitkára, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági főtanácsadója, aki márc. 29-én érkezett Bukarestbe. Az államtitkár rámutatott, hogy a koszovói válságot illetően jó és megfelelő a román és a magyar kormány nemzetbiztonsági együttműködése. A két fél véleménye megegyezik abban, hogy a NATO katonai fellépésére szükség volt. /Gyuricza Béla Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Gyuricza leszögezte: látogatásának célja az volt, hogy félreérthetetlenül közölje a román állam biztonságáért felelő tisztségviselőkkel, hogy Magyarországnak - amióta NATO-taggá vált - nem változott meg a Romániával való kapcsolata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./1999. április 1.
Akisz Aposztolosz Cohacopulosz görög védelmi miniszter Bukarestbe érkezett és tárgyalt román kollégájával. A Jugoszlávia elleni NATO-csapás nem megoldás a koszovói válságra, csupán a nyomásgyakorlás eszköze a kérdés politikai-diplomáciai megoldásához vezető tárgyalások felújítása érdekében - jelentette ki ápr. 1-jén Bukarestben Victor Babiuc és Akisz Aposztolosz Cohacopulosz görög védelmi miniszter. A görög védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Délkelet-Európa három országát - Romániát, Bulgáriát és Szlovéniát - fel kell kérni Washingtonban a NATO-csatlakozásra, mivel ezeket az államokat hátrányosan érinti a térségbeli válság. /Görögország és Románia a politikai megoldás híve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./1999. április 1.
Márc. 31-én Kolozsvárott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást az 1999-2000-es tanév beiskolázási tervéről. Török Ferenc, Kolozs megye főtanfelügyelője kiemelte, hogy a nyolcadikosok 65 %-a elméleti líceumokban akar továbbtanulni, annak ellenére, hogy érettségi után nehéz lesz elhelyezkedniük azoknak, akik nem folytatják tanulmányaikat egyetemen. /Szabó Csaba: Az 1999-2000-es tanév beiskolázási terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./1999. április 1.
A 17 romániai nemzeti kisebbség képviselői márc. 31-én úgy döntöttek, hogy módosító indítványt terjesztenek a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága elé a választási törvényre vonatkozólag. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása lehetővé tenné, hogy a romániai nemzeti kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját. /Több parlamenti képviselőt óhajtanak a romániai nemzeti kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ Márc. 31-én három fontos problémát tárgyalt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa: a faji, nemzeti, nyelvi, etnikai eredet vagy vallási hovatartozás alapján történő (hátrányos) megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló törvénytervezetet; a nemzeti kisebbségek jelenlétét a romániai tömegkommunikációban; valamint az országos választási törvény módosítását a nemzetiségek parlamenti képviselőinek jelölésével és megválasztásával kapcsolatosan. A törvénytervezetről folytatott vita fölvetette a kérdést: a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés kihágás-e, vagy bűntett? A törvénytervezet készítői kihágásnak tekintik. Erőszakos kitelepítésért, áttelepítésért, asszimilációért például bírságot írnak elő, amit az elkövető vidáman kifizet, s folytatja művét zavartalanul. A tervezet csak az állami tisztviselőket, hatósági közegeket szankcionálja, holott az új kisebbségügyi miniszter véleménye szerint is e szankciók hatályát ki kell terjeszteni természetes személyekre, sőt, ami nagyon fontos, csoportokra, illetve csoportosulásokra is. Eckstein-Kovács Péter hiányosságként említette azt is, hogy alacsony a tervezet szerint megítélhető jóvátétel: maximum 3 havi fizetés. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy a készülő jogszabály ne zavarja a gazdasági tevékenységet. Például alkalmazás esetén valóban ki kell zárni a nemzeti megkülönböztetést, de érintetlenül kell hagyni a lehetőséget, hogy a vállalkozó azt vegye fel, aki szakmai rátermettség tekintetében a legmegfelelőbb, illetve annak ígérkezik. Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint a megkülönböztetés bűntettként való besorolását meg lehet oldani a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása keretében is. Itt kell bevezetni azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni megtorlás terjedjék ki a fizikai személyekre és csoportokra is. A második kérdés vitája során két megállapítás kristályosodott ki: a közszolgálati televízió és a nemzeti kisebbségi szervezetek kapcsolatai korrektek, viszont elégtelenek. Továbbá: az alkalmazott nem nézheti a nemzetiségeknek szóló adást, mert azt továbbra is a 2. műsoron, a déli órában sugározzák, amikor ő még a munkahelyén van. A harmadik kérdésben a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai megegyeztek: kérik a választási törvény megváltoztatását olyan értelemben, hogy a kisebbségi szervezetek számára lehetővé tegyék az egységes országos lista szerinti jelölést, illetve szavazást is, a megyei listák szerinti mellett. Így nem vész el a nemzetiségi jelölteknek járó szavazat; s valóban a nemzetiségi szervezetek jelöltjeinek jut az - nem pedig másoknak, miként 1996-ban az albánok és a görögök szavazataival történt. /Törvény - a hátrányos megkülönböztetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./1999. április 1.
Az RMDSZ világos állásfoglalást vár az ellenzékiektől a NATO koszovói intervenciója ügyben - jelentette ki márc. 31-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Egyszersmind leszögezte, hogy etnikai viszonylatban nem kell analógiákat keresni, hanem támogatni kell azon kisebbségek erőfeszítéseit, amelyek bizonyos jogokat politikai eszközökkel igyekeznek kivívni és pozitív választ várnak törekvéseikre. A két ház márc. 30-i együttes ülésén elhangzott szónoklatában Markó Béla kifejezésre juttatta az RMDSZ helyeslését a NATO jugoszláviai intervenciója tekintetében, lévén, hogy a tárgyalásos megoldási lehetőségek egyelőre kimerültek, az erőszak és az etnikai tisztogatás eszkalációja pedig tűrhetetlen lett volna. /Az RMDSZ világosabb állásfoglalást vár az ellenzéktől. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./