udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 3961-3990 | 3991-4020 | 4021-4050 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. július 26.
Radu Vasile kormányfő júl. 23-án Marosvásárhelyen kijelentette: az állami magyar egyetem létrehozásának már csak technikai akadálya van. Erre a kijelentésre reagálva, Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: Az egyetem létrehozásának politikai akadálya van. A koalíciós partnerek sem egységesek ebben a kérdésben. Szeptemberben ezt az egész kérdést újra kell tárgyalni. Markó Béla szerint a partiumi magánegyetem létrehozása, más erdélyi egyetemalapítási elképzelés és az önálló állami magyar egyetem iránti igény között nincs ellentmondás. Nagyváradon szükség van magyar nyelvű főiskolai intézményre, és ez nem jelenti azt, Kolozsváron nincs szükségünk önálló magyar egyetemre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán] : Markó: Az egyetem létrehozása politikai akarat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./1999. július 26.
A román és magyar kormányfő pénteki marosvásárhelyi találkozóján Radu Vasile bejelentette, hogy az egyházi ingatlanok közül mintegy 200-at sürgősségi kormányrendelet útján juttatnak vissza eredeti tulajdonosukhoz, míg az általános visszaszolgáltatásról a parlament rendkívüli ülésszaka, vagy sikertelenség esetén szintén sürgősségi kormányrendelet dönt. A kijelentést Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a következőképpen kommentálta: "Itt tulajdonképpen egy évtizede tartó folyamatos időhúzás, taktikázás, ígérgetés folyik." Induljunk ki a konkrétumokból: a 17-es listáról még szinte semmi nem került gyakorlatilag a tulajdonosok kezébe." Félő, hogy ha be is tartja Radu Vasile az ígéretét, és végül is sürgősségi úton csak elfogadtatják, az új kormányciklus elején szinte elejétől kezdhetjük a küzdelmet ugyanazokért a célokért. /Tőkés: csak ígérgetik az ingatlanok visszaszolgáltatását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./1999. július 26.
Horváth Arany Elrabolt méltóság /Tinivár Lap- és Könyvkiadó, Kolozsvár, 1999/ című könyve hamar elfogyott, újra kiadták, mégpedig Amerikában, az Amerikai Erdélyi Szövetség jelentette meg a könyvet. Horváth Arany riportjait, falujárásának tanúságait ismerik Erdélyben. Az amerikai magyarok a hetvenes években ismerték meg a nevét. Az Amerikába meghívott vendégek Domokos Géza, és különösen Mikó Imre hívták fel figyelmet a Művelődés folyóiratra, mely az utóbbi szavait idézve "magyarságmegőrző munkát végez". A folyóiratból ismerhették meg Horváth Arany nevét. - Az elrabolt méltóság közös tónusa egyfajta szomorkás melankólia. Hiába várták a jót az emberek. A magyar helynévtáblákat leverték. A csíkmadarasi 95 éves Áron bá az elmenekült értelmiség hiányát panaszolta. Elmondja azt is a szerző, hogy miért lett öngyilkos az ártatlanul bebörtönzött, kegyetlenül megvert Vass Kis Előd, amikor már végre kiszabadult. A reménykedés és a csüggedés egymást váltó viharáról szól a könyv utolsó írása, melyben a szerző Tőkés László püspökkel beszélgetett. /Elrabolt méltóság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./1999. július 27.
Ion Iliescu, az RTDP elnöke kritizálta Radu Vasile és Orbán Viktor találkozóját, valamint a magyar miniszterelnök tusnádfürdői felszólalását. Szerinte a román fél "nem megfelelően védekező" álláspontot mutatott. A Németh Zsolt politikai államtitkár által megfogalmazott elégedetlenséget az új román tanügyi törvénnyel kapcsolatban Iliescu udvariatlan gesztusnak nevezte, mert szerinte a magyarországi románok számára nem biztosított az anyanyelven való tanulás, és beolvasztó politikának vannak alávetve. /Ion Iliescu támadja a X. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./1999. július 27.
Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a moldvai, jászvásári székhelyű római katolikus püspökség 252 ezer katolikust tart nyilván. Tulajdonképpen a moldvai katolikusok száma ennél valamivel nagyobb, de hivatalosan ennyit vallanak be. Ezek közül 200-220 ezer magyar eredetű, de a három-négy csángómagyar dialektus valamelyikét csupán 62-70 ezer személy beszéli. A hatvankétezerből "velünk tart", a magyarságát meg akarja tartani a fele, tehát mintegy harmincezer. Ezeket nevezzük mi csángómagyaroknak, mondta Csicsó Antal. Felvázolta a csángók múltját. Jelenleg a templomon belül "a magyar szó használata szigorúan tilos, sőt, azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek." Kérték a magyar nyelv engedélyezését a szintén csángó származású jelenlegi jászvásári katolikus püspöktől, Petru Ghergheltől 1990-ben, 1991-ben, aztán 1996-ban, majd 1998 februárjában és májusában is. Legtöbb beadványukra nem is válaszoltak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodája 1997-ig Sepsiszentgyörgyön volt, amelyet akkor Bákóba költöztettek. Egyik legfontosabb munkájuk a közönségszolgálati tevékenység. Dokumentumokat fordítanak románról magyarra és magyarról románra, jogi tanácsokkal és információkkal látják el a térségben élő csángómagyarokat. - Azért harcolnak, hogy Klézsén és még néhány csángó faluban, legyen hetente egy magyaróra. Azonban ezt sem sikerült elérni. A minisztériumtól kiharcolták, hogy parancsolják meg a megyei főtanfelügyelőnek, Paraschiva Florescunak, hogy ezt hajtsa végre. Mégsem hajtotta végre. - Még Béres András tanügyi államtitkár idején kiharcolták, hogy a megyei tanfelügyelőségre utasítás menjen. Megyei szinten azonban mindent kijátszottak. Aztán Tokay György kisebbségügyi miniszter és később Kötő József tanügyi államtitkár is járt ott, de a kérést csak nem sikerült megoldani. Klézsén 5500 ember él, s ezek közül körülbelül 5000 beszél csángómagyarul. /Tibori Szabó Zoltán: "Azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek" Beszélgetés Csicsó Antallal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./1999. július 27.
A Lugoson megjelenő Redesteptarea hetilap júl. 22-i száma közölte a Dragan Alapítvany (Fundatia Europeana Dragan) Tudományos Tanácsának júl. 13-i határozatát, miszerint az Alapítvány a kolozsvári főügyészhez fordult, és büntetőper indítását kérte a Kolozsvári Nyilatkozat következő "aláírói" ellen: 1. Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke; 2. Alexandru Cistelecan, irodalomkritikus; 3. Alexandru Vlad, költő; 4. Daniel Vighi, író; 5. Paul Philippi, történész; 6. Bakk Miklós, politológus; 7. Horváth Andor, irodalomtörténész; 8. Tánczos Vilmos, néprajzkutató; 9. Toró T.Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke. Az Alapítványt ebben az ügyben képviselő Gheorghe Pancratiu, Iuliu Gheorghiu, dr. Constantin A. Bob és dr. Augustin Deac (az utóbbi kettő egyetemi tanár) szerint az "aláírók" a Btk. 1661. szakaszának 1. bekezdése ("alkotmányos rend elleni cselekmények") és 167. szakaszának 1. bekezdése ("összeesküvés") alapján marasztalhatók el. /(Bakk Miklós): Büntetőper az aláírók ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./1999. július 28.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) július 22-én, Tusnádfürdőn tartotta soros küldöttgyűlését. a MISZSZ Országos Választmánya pedig júl. 23-án ülésezett. A MIT közleményében sürgette a belső választások előtt a hatékony ifjúsági képviseletet biztosító sajátos normarendszer kidolgozását, a magyarországi és a határon túli magyar ifjúsági szervezetek együttműködésének intézményesítését, a szervezetek működéséhez szükséges alapok rendszerként történő működtetését kéri. A MISZSZ a jelenlegi szervezeti kereteket megbontani szándékozó próbálkozások ellen felemelte a hangját: a Székelyudvarhelyen alakult "Sz-MADISZ" nem illeszkedik a fennálló MISZSZ-struktúrába. /Belső választási normarendszer kidolgozását sürgetik a magyar ifjúsági szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./1999. július 28.
Júl. 26-án életének 91. évében elhunyt Kolozsváron Ferenczy Júlia (1909-1999). Ahhoz a művészcsoporthoz tartozott, amelynek az 1939. decemberi jelentkezése mérföldkőnek számított. Õk voltak az 1929-ben Marosvécsen életre keltett Barabás Miklós Céh fiataljai, csoportjuk a Tizenötök név alatt maradt meg az erdélyi művészeti köztudatban. Ferenczy Júlia Farkas utcai lakását, ahol a pályakezdő csoport tagjai sűrűn megfordultak, Kis-Helikonnak nevezték. A negyvenes évek sikerei után sötét évek jöttek azok számára, akik nem hódoltak be feltétel nélkül a szocialista realizmusnak. Ferenczy Júliát 1958-ban kizárták a Képzőművészek Országos Szövetségéből, s attól fogva munkái csak a legritkábban jutottak be a hivatalos kiállításokra. Művészi teljesítménye számottevő. Munkái hazai és külföldi magánlakások és gyűjtemények díszeivé váltak. Még 1990 után sem vették vissza a romániai szakszövetség tagjai közé, s a kolozsvári múzeumban mind a mai napig egyetlen képe sincs. Az 1990 után újjáalakult Barabás Miklós Céh sem ajánlott fel neki legalább egy tiszteletbeli tagságot. Viszont művészi munkásságáért 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Valamennyi méltatója kiemelte Ferenczy Júlia kiváló forma- és színérzékét. Műtermében gyakori vendég volt Kelemen Lajos, Erdély tudós történésze, Szabó T. Attila, a nagy hírű nyelvészprofesszor, de megfordultak ott Entz Géza, Felvinczi Takács Zoltán, Lyka Károly, Bíró Béla, Maksay Albert és László Gyula művészettörténész, Kós Károly, az erdélyi kultúra "nagy öregje", Keöpeczi Sebestyén József, a heraldikus, Nagy Imre, Nagy Albert és Fülöp Antal Andor festőművészek, Szervátiusz Jenő, Balaskó Nándor és Kósa-Huba Ferenc szobrászok, illetve neves irodalmárok Kiss Jenőtől Szabó Gyuláig, és Szabédi Lászlótól Pomogáts Béláig. Az erdélyi művészet egyik legegyénibb alkotóját veszítette el. /Ferenczy Júlia (1909?1999) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ Ferenczy Júlia /Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3. - Kolozsvár, 1999. júl. 26./1999. július 29.
Júl. 29-én négynapos látogatásra Romániába érkezett Martonyi János külügyminiszter. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésére érkező miniszter Andrei Plesu román külügyminiszterrel tárgyalt, majd Radu Vasile kormányfővel folytatott megbeszélést. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekintette át a két külügyminiszter. Martonyi arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Magyarország változatlanul támogatja Románia euroatlanti és NATO-integrációját. /Romániai körúton Martonyi János magyar külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./1999. július 29.
Nagyon nyugtalanító, hogy - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi irányvonalát tekintve - nem zárható ki az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) közti szerencsétlen koalíció - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Jurnalul National című lap júl. 27-i számában megjelent interjújában. Az interjú azt követően látott napvilágot, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 24-én, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem záró vitanapján éppen Tőkés László kérdésére szögezte le: a jelenlegi román ellenzékben nem lát egyetlen olyan erőt sem, amellyel az RMDSZ koalícióra léphetne. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszában kifejtette, hogy az RMDSZ a pontos feltételek megfogalmazása nélkül lépett be ebbe a koalícióba, és ennek a súlyos hibának a következményei nemcsak az RMDSZ vezetését, hanem a romániai magyarság egészét érintik. Amennyiben a jelenlegi ellenzék jut hatalomra, akkor a koalíció minden hibáját az RMDSZ-nek tulajdonítják majd. Tőkés szerint az RMDSZ így arra kényszerülhet, hogy az RTDP-vel vagy más posztkommunista erővel kössön szerencsétlen koalíciót. Ez a lehetőség azért nem kizárt, mert a legutóbbi választáson az "RMDSZ döntéshozó köre Markó Bélával együtt kész volt arra is, hogy akár Ion Iliescu pártjával lépjen koalícióra". - Az RMDSZ szövetségi és tiszteletbeli elnöke között már a múlt héten éles szóváltás zajlott le a sajtón keresztül. Tőkés püspök kemény hangú nyilatkozatban bírálta és elvtelen megalkuvással vádolta az RMDSZ hivatalos vezetését amiatt, hogy a szövetség megszavazta az új oktatási törvényt. Markó Béla visszautasította a vádat, és leszögezte, hogy miközben Tőkés püspök az RMDSZ vezetését, személy szerint a szövetségi elnököt támadja, valójában "az egész romániai magyarságon üt". "Ha a püspök úrban nincs remény és bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni" - fogalmazott Markó Béla. /Szakadás előtt az RMDSZ? Tőkés-Markó vita a választások utáni koalíciós lehetőségekről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./1999. július 29.
Kolozsvár román nyelvű újságjai vészhírként közölték, miszerint a magyarság az 1999-2000-es tanév folyamán még négy magyar egyetemet kíván létesíteni /valójában magyar karokat az egyetemen/. Szilágyi Pál prorektor elmondta, ez a kolozsvári egyetemeken magyar nyelven tanító 250 egyetemi tanár közös véleménye. A Babes-Bolyai Tudományegyetem teljes jogú rektora, Simion Simon tüstént cáfolta, hogy szükség lenne erre. /Még négy magyar egyetem!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29,/1999. július 29.
A Szabadság Kolozsváron a helyi napilapok közül huzamosabb ideje a legnagyobb példányszámban jelenik meg. A helyi román nyelvű napilapok az utóbbi időben nagymértékben veszítettek olvasóközönségükből. Jelenleg a Szabadság átlagos példányszáma 33 százalékkal múlja felül az Adevarul de Clujt és a Monitorul de Clujt, 14 százalékkal a Ziarul de Clujt, 340 százalékkal a Mesagerul Transilvant! Tekintettel Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetételére ez mindenképpen dicséretes! Tudni kell azt is, hogy a viszonylag jómódú magyarok közül sokan érdektelenek a Szabadság iránt, és inkább a központi román újságokat részesítik előnyben. Nemcsak a kincses városban kedvelt a lap, hanem a Szabadság egész vonzáskörzetében: Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Szilágy megyében, és újabban - mutatóban - Marosvásárhelyen. /A Szabadság Kolozsvár legnagyobb napilapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./1999. július 29.
Az esőzések miatt ismét hatalmas viharok voltak több erdélyi megyében. A legnagyobb károkat Bihar, Hunyad és Arad megyéből jelentették. Az előzetes meteorológiai figyelmeztetés ellenére, a hirtelen áradás a falvak lakosait felkészületlenül érte. Több száz családnak mindene odaveszett. Csak Barátkán és Nagybáródon a kár meghaladja a tízmilliárd lejt. Az áradás négy hidat tett tönkre, és csaknem 200 lakóházat megrongált. Hunyad megyében több száz hektárt öntött el a víz, Arad megyében pedig a vihar 42 településen okozott károkat. /Újabb hatalmas károkat okozott a vihar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./1999. július 29.
Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság rövid története /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, főként fiataloknak készült történelmi visszapillantása az első világháború befejezésétől kíséri nyomon a magyarság sorsának alakulását a megmaradt anyaország és a szomszédos utódállamok területén. /A magyarság rövid története. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./1999. július 30.
A kolozsvári román sajtó jelentette, hogy Funar polgármester a magyar nyelvű utcai tábláikért büntetést szab ki a három magyar kolozsvári középiskolára. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, Wolf Rudolf elmondta: valóban felkereste őket a polgármesteri hivatal két küldötte, akik a cégtábla használati engedélye felől érdeklődtek. Emlékezetes, hogy az iskolát a régi tábla miatt már megbüntették. Később az ítéletet mégis semmisnek nyilvánította a bíróság. A Báthory István Elméleti Líceum hivatalosan azonban nem kapott értesítést. /Ismét zaklatják a magyar középiskolákat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./1999. július 30.
Az elmúlt napokban szülőfalujában elhunyt Imreh Lajos. Sepsiköröspatakon született 1917. április 18-án. Magyar-történelem szakos tanári oklevelet 1948-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetemen. 1948 és 1973 között magyar szakos tanár, kevés ideig iskolaigazgató. Szervezte, vezette a Jósika Miklós Művelődési Kört /Torda/, tudósításait, írásait a Művelődés, a Falvak Dolgozó Népe, az Igazság közölte. 1985-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Sáska sógor című, székely tréfákat tartalmazó gyűjteménye. /Keszeg Vilmos: Meghalt Imreh Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./1999. július 31.
Martonyi János külügyminisztert még 29-én fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, aki államminiszterként a Bancorex felszámolásával elfoglalt Radu Vasile kormányfőt helyettesítette. Martonyi János Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására Székelyföldre utazott. Júl. 30-án Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár termében rendezett fórumon találkozott a város lakosaival, majd júl. 31-én a Segesvár melletti Fehéregyházán a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken vesz részt. A külügyminiszter aug. 1-jén Kolozsváron is megáll, rövid látogatást tesz a Magyar Köztársaság Fő téri főkonzulátusánál, majd Nagyváradon át visszautazik Magyarországra. - A Victor Babiuccal folytatott megbeszélésen Martonyi ismét felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésére vonatkozó magyar igényt. Tárgyalópartnere úgy vélte, a meglévő két konzulátus fedezi a képviseletet, ám konkrét magyar kérés esetén hajlandónak mutatkozott a kérdés jóindulatú megvizsgálására. Babiuc azt kérte, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerje el a magyarországi román ortodox egyházat, biztosítsa feltételeit a magyarországi románság anyanyelvi oktatásának, és azt, hogy a román iskolákban valamennyi tantárgyat román nyelven oktassák. - A külügyminiszteri találkozót követően Andrei Plesu elmondta, hogy mindegyik vegyes bizottsági ülésen leltározzák a megoldatlan kérdéseket, s aztán a következő ülésig gyakorlatilag semmi sem történik. Hozzátette: több kérdést sikerült megoldaniuk, mint azt sokan gondolják. Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt évben a kétoldalú kapcsolatokban jelentős előrehaladás történt. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációját Mindkét ország a régió újjáépítésében érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./1999. július 31.
Funar, Kolozsvár polgármestere két újabb bűnvádi feljelentést tett. Az egyik feljelentést a nemrég véget ért Bálványosi Nyári Szabadegyetem résztvevői ellen szól. A több száz résztvevőt az "alkotmányos rend elleni cselekedettel" vádolta meg a polgármester, és kérte az ügyészségtől mindegyikük azonosítását, bíróság elé állítását és elítélését. A feljelentő tudni vélte, hogy Tusnádon vita tárgyát képezte Románia nemzeti, egységes és oszthatatlan jellege, rendkívül veszélyes és az országra nézve gyalázó ideológiákat népszerűsítettek. Indoklásában azt is kiderítette, hogy a "tábor sátraiban a hunok utódai és árulók" laktak. - A másik feljelentés egy nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet (1999/83.) összeállítói ellen irányul, akiket közokirat-hamisítással és hamis okirat felhasználásával vádol. A szóban forgó jogszabály rendeli el többek között a Brassai Sámuel Líceum és a volt Református Kollégium (volt Ady-Sincai, ma már csak Gheorghe Sincai Líceum) visszaszolgáltatását a volt tulajdonosoknak, adott esetben az unitárius és református egyházaknak. A polgármester szerint becsapták a miniszterelnököt, ezért a legfelsőbb ügyészség azonosítsa a rendelet megfogalmazóit, tehát a bűnösöket, és állítsa őket bíróság elé.- Mikó Lőrinc szerint a polgármester már elkésett a feljelentésével A sürgősségi rendelet érvényben van, és ennek alapján az unitárius egyház az épületet még július 21-én telekkönyvezte. /A polgármester nem alszik. Újabb bűnvádi feljelentések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./1999. július 31.
Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./1999. augusztus 1.
Martonyi János magyar külügyminiszter látogatásának utolsó napján, aug. 1-jén, vasárnap Kolozsváron a magyar főkonzulátust kereste fel, ahol Bitay Károly főkonzul tájékoztatott a képviselet tevékenységéről. Ezután Nagyváradon találkozott Tőkés László református, majd Tempfli József katolikus püspökkel, a két egyházi személyiség korábbi meghívásának eleget téve. Martonyi megerősítette, hogy a magyar kormány változatlanul támogatja az RMDSZ programját. Martonyi rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházaknak a hitélet megőrzése mellett rendkívül komoly szerepük van a romániai magyar közösség hagyományainak ápolásában, az önazonosság-tudat fenntartásában. A Tőkés püspökkel tartott találkozón szó esett arról, hogy idén ősztől megkezdi működését a Partiumi Keresztyén Egyetem. Egyetértettek abban, hogy az egyetem megindításához a magyarországi oktatási tevékenységgel foglalkozó alapítványok támogatására is számítani lehet. A magyar külügyminiszter Nagyváradról gépkocsival utazott haza. /Martonyi János Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem magyarországi támogatásra számíthat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./1999. augusztus 1.
Aug. 1-től Szilágyi Pál kinevezett rektor tölti be négy hónapon át Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorának helyettesi tisztét. /Szilágyi Pál az új kinevezett rektor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./1999. augusztus 1.
Aug. 1-jén ünnepelték a Zilahi Vár Napját (1473-1999). Volt könyvbemutató és népi tánc (sikerrel lépett fel a Wesselényi Református Kollégium néptánccsoportja Matyi István vezetésével és a szilágycsehi Rezeda együttes Ferenczy György vezetésével is. /Elsején volt a Zilahi Vár Napja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./1999. augusztus 2.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke közleményben tiltakozott az ellen, hogy a koalíciós megállapodás és a törvényes rendelkezések ellenére egyre több olyan tisztséget, amelyek közintézmények vezetői beosztásában magyarokat illetnének meg, románoknak, esetenként szélsőséges nacionalistáknak ítélnek meg. Példaként a Filharmóniát említették egyetlen olyan marosvásárhelyi közintézményt, amelynek élén eddig magyar szakember állt. A megyei tanács végül is román nemzetiségűt nevezett ki az igazgatói székbe. Úgyszintén a megyei tanács állandó bürójába Tatár Béla, a MADISZ képviselője helyett Adrian Moisoiu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt támogatottja került. "Mivel a romániai, a Maros megyei magyarok nem fogadják el ezt a helyzetet, kénytelenek leszünk törvényes érdekeink és a jogállamiság védelmében ezentúl új politikai és jogi eszközöket felhasználni." - áll a közleményben. /Maros megyében is mellőzik a magyarokat, áll a Maros megyei RMDSZ közleményében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1999. augusztus 2.
A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány, a HHRF (Hungarian Human Rights Foundation) internetje, portálja [www.hhrf.org] a leglátogatottabb romániai magyar vonatkozású hely. 1997 decembere óta működik, 1998 januárjától több mint 54000-szer látogatták. A legtöbb belépést az analóg kiadványok on-line verziói szolgáltatják, első helyen a Szabadság, majd az Új Szó /Pozsony/, Romániai Magyar Szó, Népújság és az Erdélyi Napló. A HHRF saját fejlesztésű on-line lapja az Élő Erdély [https://www.hhrf.org/erdely/] két hónapi szünetelés után a napokban ismét beindult. De a HHRF portálja nem csak a romániai magyar vonatkozások miatt fontos, mert különféle felvidéki és vajdasági intézmények hostingját is ellátja. /HHRF Portál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1999. augusztus 2.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kapi József pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: új magyar tannyelvű karok létrehozását fogja javasolni a nagyváradi egyetem vezetőségének. Amennyiben a nagyváradi egyetem szenátusa elfogadja az RMDSZ javaslatát, az új karok a 2000/2001-es tanévben beindulnak. Teodor Maghiar rektor kijelentette, hogy csak bizonyos karok létesítésével ért egyet. /Új karok létesítését javasolja az RMDSZ a nagyváradi egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1999. augusztus 2.
A magyar kormány az idén több mint 1 milliárd forinttal támogatja a határon túli magyarságot a nemzeti szellemi kulturális örökség ápolásában, fejlesztésében - jelentette ki Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere júl. 31-én Marosvásárhelyen, ahol fórumbeszélgetés keretében találkozott a marosvásárhelyi magyar közösség politikai, gazdasági és kulturális életének kiemelkedő személyiségeivel. Az Illyés Közalapítvány az idén több mint 800 millió forinttal rendelkezik erre a célra. A kulturális tárca saját "határon túli" kerete a tavalyi 152 millió forintról 200 millió forintra nőtt. Fontos új forrást jelent a milleniumi pályázatok rendszere, amelyen belül 1999-ben 40-50 millió forintot fordíthatnak a határon túlról érkezett sikeres pályázatokra. Emlékeztetett arra, hogy a magyar-román kulturális együttműködési munkatervhez műemlékvédelmi megállapodás is csatlakozik. Idén 13 erdélyi műemlék restaurálásának megkezdéséhez 50 millió forintot különítettek el. Ebben az évben 70 millió forinttal segítik a határon túli magyar színházi társulatok magyarországi fellépését, a 15 külföldi magyar kulturális intézet pedig a határon túli magyarság kultúrájának nemzetközi bemutatását segítheti. /Egymilliárd forinttal támogatja a magyar kormány a határon túli magyarságot - jelentette ki Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1999. augusztus 3.
Kozma Dezső új tanulmánykötete /Irodalom - korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998./ a századforduló magyar irodalmi és kulturális örökségének a feltárását szolgálta. Könyvében Arany János, Madách Imre, Vajda János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Krúdy Gyula, Petelei István, Török Gyula, Szabó Dezső munkásságát értékelte. Az erdélyi szellemi múltat felidéző tanulmányok között van A két Wesselényi irodalmunkban című, amely a két Wesselényi Miklósnak - apának és fiának - irodalmunkban fellelhető ábrázolását követi nyomon. /Szabó Álmos: Elmúlt korok irodalmáról - egy új ezredfordulón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./1999. augusztus 4.
Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./1999. augusztus 4.
Nits Árpád megdöbbentőnek tartotta Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentését: "Miközben Tőkés püspök az RMDSZ vezetését, személy szerint a szövetségi elnököt támadja, valójában ?az egész romániai magyarságon üt?". Ez nem lehet igaz! - írta Nits Árpád. Az RMDSZ szövetségi elnöke túltesz Ceausescun, aki szintén összetévesztette magát a néppel, de nem mondta ki ilyen kereken, hogy idegesíti a felségsértés. - Markó Bélát az erdélyi magyarság egésze korántsem tekinti megváltójának. Markó Béla hozzátette: "Ha a püspök úrban nincs remény és bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni." Ezek szerint az RMDSZ vezetése és személy szerint a szövetségi elnök nem tudja, mit jelentene Tőkés László kipakolása az RMDSZ-ből. A következő választási kampány kimenetele RMDSZ-szempontból még nem dőlt el. A legelégedetlenebb magyar választók közül is sokan az utolsó vonat reményében elmennek szavazni. Amennyiben a Neptun-vonallal elégedetlenkedőket kizárják, és ezzel szétszakítják az RMDSZ-t, nem jön össze elegendő szavazat. - Egyszer érdemes lesz megírni az RMDSZ történelmét. "A németeknek sincs parlamenti frakciójuk, mégis ugyanazzal a Petőfi-Schiller Tudományegyetemmel etetik őket." - szögezte le az újságíró. /Nits Árpád: Felségsértés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./1999. augusztus 4.
Torockóban, a Tóbiás-házban Kovács Ildikó megszervezte a VI. alkotótábort. Torockó történelméről, az itt lakók viseletéről volt szó. A tábor ideje alatt a múzeum helyet adott annak a gyermekrajz-kiállításnak, amelyen 5 év válogatott munkáit mutatták be. A táborozók szorgalmasan rajzoltak, az utolsó napon kiállították ki a "termést". /(horváth): A VI. torockói alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./