udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
8
találat
lapozás: 1-8
Helymutató:
Baca
1994. december folyamán
Magyarok a Nagy-Szamos völgyében címmel Gábriel András vázolta fel a vidék múltját, a többszöri tatárbetörést, a török világot, Basta és Mihály vajda kíméletlen pusztítását. Ennek következtében a vidék erős magyar többsége csaknem háromszoros román többségre változott. Gábriel András számbaveszi, hol élnek még magyarok. Kismonostorszegen 60 magyar él, Rettegen 500 /1941-ben: 1430/, további falvakban a magyarok lélekszáma: Baca /ma Petru Rares/ 400 fő, Felőr 600 /a falu lélekszámának 2/3-a/, Alsóilosva 54 /1941: 194/, Szentmargita 400 /1941: 546/, Árpástó 800, Magyardécse 2000, Bethlen 1300 /1941: 1623/, Várkudu 380 /1941: 541/, kevés magyar él Csicsókeresztúron és Somkeréken, erős magyar többség van Magyarnemegyén. /Honismeret, 6. sz./1999. augusztus 19.
A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1999. szeptember 14.
Neményi József Nándor nyári szakmai gyakorlatra vitte a szociológus hallgatókat. Az útvonal: Néma, Dés, Baca, majd Retteg. Leállt gyárakról, nyomorról, elnéptelenedett tanyákról szerezhettek tudomást. A térségben közel 20%-os a munkanélküliség aránya. Désen meglátogatták dr. Deési Daday Loránd sírját. Hetven évvel ezelőtt írta meg Zátony című könyvét, amelyért utóbb rengeteget szenvedett. A regényben az 1919-1923-as gazdasági, politikai és társadalmi rendszerváltást ábrázolta. Ezekben az években Erdélyben a magyar polgári és földesúri osztály elvesztette egész hatalmát. A Zátony miatt az író megjárta a Duna-Fekete-tenger csatornát s a román börtönöket, de regénye a mostani magyar politikai elitnek is elgondolkodtató lehet. Az erdélyi trauma tovább tart, állapította meg Neményi József Nándor. Désen és Rettegen mind kevesebb magyar ismerőssel és baráttal találkozott. Elmentek, felszívódtak. Az életszínvonal az 1989-es év 50%-ára süllyedt. Augusztustól újból érezhető az árhullám. - A kormány új privatizációs stratégiája szerint az első szakaszban 13 nagy csődbe jutott vállalatot próbálnak magánosítani vagy felszámolni. A második periódusban 50 kisebb, de országos fontosságú kereskedelmi társaságot privatizálnak. /Neményi József Nándor: Zátony. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2001. május 17.
A máj. 23-án életbe lépő helyi közigazgatási törvény előírásai értelmében Beszterce-Naszód megyében hét községben alkalmazhatóak a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások: Apanagyfaluban, ahol a magyarság aránya 28,83 % (hozzátartozó falvakon: Apanagyfalu 25,8 %, Vice 94,74, Nyírmezőtanya 53,33, Almásmálom 48,13), Árpástón (67,18 - hozzátartozó falvakon: Árpástó 51,55, Magyardécse 99,77), Felőrön (27,37 - hozzátartozó falvakon: Felőr 64,08), Kékesen (25,37 - hozzátartozó falvakon: Kékes 34,59 , Magyarborzás 46,79, Mezőveresegyháza 93,68, Szászzsombor 21,79), Mezőkecsed (24,49 - hozzátartozó falvakon: Mezőköbölkút 65,26), Rettegen (20 - hozzátartozó falvakon: Retteg 20, Baca 45,64), Szentmátén (33,33 - hozzátartozó falvakon: Szentmáté 75,39, Újős 61,61). - A felsorolásból kimarad Tacs, Zselyk és Cegőtelke, itt már a régi törvény alapján fölállították a kétnyelvű táblát. E jogukkal nem élt Teke, Komlód, Magyarnemegye, Magyarberéte, Somkerék és Sajószentandrás, ahol községi szinten nem, de a település magyarsága meghaladja a 20 %-ot. Dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint eddig sem volt s a törvény alkalmazásakor sem lesz ellenállás közigazgatási és politikai síkon. (Kresz Béla): A helyi közigazgatási törvény és Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2003. június 26.
Jún. 22-én ünnepélyes keretek között, belföldi és külföldi, egyházi, valamint világi közéleti személyiségek jelenlétében letették a Beszterce-Naszód megyei Felőrben a jövendőbeli Oktatási és Művelődési Központ alapkövét. - Nagy megtiszteltetés volt számunkra az, hogy az egész régió számára oly fontos pillanatnál Pap Géza erdélyi református püspök, Gudor Lajos esperes és Szabó Vilmos politikai államtitkár egyaránt jelen volt - mondta Gál Mihály helyi református lelkész. - Erre az oktatási központra azért volt szükség, mert Dés és Bethlen környékén már csak egyetlen olyan magyar tagozatos iskola létezik, ahol jövőt lehet elképzelni - és ez Felőr. Itt van egy erős magyar iskola, ahol egyelőre ismeretlen a gyerekhiány fogalma. A tervek szerint ide fognak járni majd a rettegi, bacai, csicsókeresztúri és várkudui magyar diákok is. A terület és az épület az egyházközség tulajdona lesz, a tanárok fizetését viszont az állam fogja biztosítani. Szórványbentlakásként fogunk működni, így távolabbi magyarlakta települések diákjait is fogadni tudják. Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke elmondta: örvend annak, hogy Felőrben szórványkollégium jellegű tanintézmény indul. /Szabó Csaba: Épül a felőri szórványvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2003. szeptember 15.
Kétnapos /szept. 13-14./ rendezvénysorozattal ünnepelte a dési református egyházközösség temploma fennállásának 550. évét. Tőkés László püspök közel ezer léleknek hirdette az igét. Az ünnepi műsorban 14 - a bacai, bálványosváraljai, besztercei, cegőtelki, déscichegyi, rettegi, somkeréki, szamosújvári, szépkenyerűszentmártoni, tacsi, várkudui, valamint a dési ifjúsági és felnőtt kórus lépett fel. Másnap Pap Géza püspök mondott beszédet. A magyar kormányt, illetve diplomáciát Szabó Vilmos államtitkár és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. /V. K.: 550. évfordulót ünnepeltek Désen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2004. március 31.
Új község született a napokban Beszterce-Naszód megye déli részén, ugyanis a hét végi referendumon a Petru Rares nevet viselő nagyközség öt települése – Retteg, Baca, Csicsómihályfalva, Lábfalva és Csicsóújfalu – úgy döntött, hogy az utóbbi három kiválik, és Csicsómihályfalva néven önálló községként fog a továbbiakban létezni. Kocsis András megyei tanácsos szerint a különválás új lehetőségeket villanthat fel. Ezzel a magyarok arányszáma 19,5 százalékról mintegy 30%-ra fog emelkedni, így Baca mellett Rettegnek is meglesz a kétnyelvű helységnévtáblája. /Beszterce-Naszód megye. Új község született! Együtt maradtak a magyarlakta falvak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2004. szeptember 8.
Szept. 5-én tartották meg a dési református egyházmegye gyülekezeteinek kórustalálkozóját a Beszterce-Naszód megyei Rettegen. A megnyitó ünnepi istentiszteleten igét hirdetett András Péter besztercei református lelkipásztor, majd Bányai Csaba helyi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. Fellépett Beszterce-Naszód megyéből Baca, Felőr, Magyarberéte, Magyarnemegye, Retteg, Tacs kórusa; Kolozs megyéből Désakna, Déscichegy, Ördöngősfüzes, illetve Szentmargita kórusa. Ezelőtt öt évvel csak 6 dalárda volt jelen, tehát igény van rá, hogy tovább fejlődjön ez a mozgalom. /Egyházi kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
lapozás: 1-8