Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Helymutató: Baktalórántháza

1994. november 23.

A magyar-román alapszerződésről és Csapó József RMDSZ-szenátor autonómia-tervezetéről tartottak tanácskozást Mű és műhely címmel Baktalórántházán, a Kárpátok-Alpok Alapítvány rendezésében. A konferencia vendége volt többek között Dobos Krisztina, Szűrös Mátyás, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke. Nemessuri Zoltán, a konferencia szervezője, a Kárpátok-Alpok Alapítvány kurátora összefoglalta az elhangzottakat. A két ország kapcsolat-tartásának szorosabbá tételének kiindulópontja az lenne, ha az erdélyi magyarság számára biztosítanák az autonómiát. Ezért is elemezték Csapó József tervezetét. A tanácskozáson elfogadott állásfoglalás szerint a magyar-román hivatalos képviselőknek tárgyalni kell a személyek, áruk és szolgáltatások és a tőke szabad áramlásáról, új határátkelők megnyitásáról, konzulátusok létesítéséről, az elkobzott magyar javak visszaadásáról. A résztvevők nemet mondtak arra, hogy a jelenlegi román követelések mellett megköthető az alapszerződés. /Magyar Nemzet, nov. 23., Új Magyarország, nov. 23./

1996. augusztus 7.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ kezdeményezésére júl. 6-án rendkívüli tanácskozást tartottak Baktalórántházán a határon túli magyar pedagógus szövetségek. A megbeszélésre abból az alkalomból került sor, hogy a magyar Országgyűlés napirendre tűzte a közoktatási és felsőoktatási törvényt és a parlamenti vita során nem fogadták el, hogy a magyarországi és a határon túli magyar iskolák között az anyanyelvű oktatásban sajátos kapcsolatrendszer alakuljon ki. Elutasították továbbá a határon túli magyar pedagógusok anyaországi továbbképzését törvényesítő és intézményesítő képviselői javaslatokat és azt az indítványt, amely garantálná a magyar tannyelvű felsőoktatás kiépítését Kárpátalján, visszaállítását Erdélyben, korszerűsítését a Vajdaságban és bővítését Szlovákiában. Ugyancsak elutasították a határon túli magyar pedagógusszövetségek véleményezi joggal való részvételét az Országos Köznevelési Tanácsban. A tanácskozás alkalmával Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke Göncz Árpád köztársasági elnökhöz írt levelében kérte az elutasított javaslatok törvénybe való beépítésének mérlegelését. A múlt héten megérkezett Göncz Árpád válasza, amelyben elmondta: megkereste az indítvány előterjesztőjét azzal, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a módosító javaslatok újragondolása érdekében. /Takács Éva: Levélváltás a Magyar Köztársaság elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

1996. augusztus 7.

1999. június 29.

Csomafalván jún. 29-én, a búcsú és a falunap alkalmával községházat is avattak. Eljöttek a testvértelepülések /Heves város, Ráckeve, Baktalórántháza, Dány/ küldöttei is. A 11 éve elkezdett tanácsházat helyi mesterek készítették el. A hagyományos búcsúra a szomszédos hitközségek keresztaljai is megérkeztek. /A közösség szolgálatára. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2000. július 5.

Júl. 5-16-a között rendezik meg a II. Tárogatós Világtalálkozót a magyarországi Vaján, több mint száz művész részvételével, a zenészekből alakuló nemzetközi alkalmi együttes tizennégy hangversenyt tart részint Magyarországon, részint Szlovákiában és Romániában - tájékoztatott Nagy Csaba tárogatóművész. Az alkalmi tárogatós zenekar 6-án Baktalórántházán, 7-én Tokajban, 9-én az aggteleki cseppkőbarlangban, 10-én a szlovákiai Rozsnyó főterén, 11-én a gyöngyöspatai katolikus templomban, 12-én a cseszneki várban, 13-án a hévízi galériában, illetve az egredi hegyen, 14-én a keszthelyi művelődési központban, 15-én pedig a szerencsi és a sárospataki Rákóczi-várban ad koncertet. A hangversenykörút július 16-án a romániai Nagyszalontán zárul, ahol Bocskai István erdélyi fejedelem szobrának avatóünnepségén lép fel az együttes. /Tárogatós világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2001. október 15.

Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

lapozás: 1-6