udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48

Helymutató: Méra

2004. május 25.

Máj. 22-23 között harmadik alkalommal szervezett Mérai Napokat a Diakónia Keresztény Alapítvány a helyi RMDSZ, valamint a református egyház és iskola segítségével. Magyarországi, német és holland vendégek is érkeztek. A Jagamas János Művelődési Házban került sor az ünnepélyes megnyitóra. Varga György iskolaigazgató Méra történetéről tartott előadást, Tötszegi Tekla pedig a mérai népviseletet mutatta be. A vásározók szőttesek, varrottasok, cserépedények, gyöngyök, faragott tárgyak közül válogathattak. Volt gyermekprogram, kézműves foglalkozás és sportvetélkedő. A vendégek megtekinthették a tájházat. Fellépett a kisbácsi néptánccsoport, illetve a mérai hagyományőrzők kis- és nagy csoportja. /Valkai Krisztina: Méra. Gazdag, hangulatos műsor várta a III. Mérai Napok résztvevőit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2005. február 17.

Március elején kezdi el feldolgozni az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a magyar iskolákba küldött kérdőívek alapján beérkezett adatokat. Ennek alapján lehet majd megállapítani, hol van szükség szórványközpont létrehozására. Kolozs megyében már három ilyen intézmény működik /Válaszúton, Kalotaszentkirályon és Szamosújváron/, Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint azonban még legalább hat bentlakással és iskolabusszal rendelkező iskolára lenne szükség /Tordaszentlászlón, Mérán, Várfalván, Bálványosváralján, Vajdakamaráson és Széken/. A magyar nyelvű oktatás leépülését úgy lehet megakadályozni, ha a kevés gyerekkel rendelkező településekről a tanulókat oktatási központba viszik. /B. T.: Készül az erdélyi iskolatérkép. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2005. február 25.

Kötő József tanügyi államtitkár kifejtette, a legégetőbb kérdés a decentralizáció, ami alapvetően átrajzolhatja a romániai magyar oktatási hálózat térképét. Ez sok csapdahelyzetet is tartogat. Egyfelől jó, hogy megszűnik a központi irányítás. Lesz egy fejkvóta, ebből fedezik a tanárok, a tanítók fizetését, a tankönyveket stb. Az alkalmazási jog átmegy az iskolaszékek hatáskörébe. Az iskolaszék intézménye a leglényegesebb. Másfelől az új rendszer nagy kihívást jelent. A 200-as lélekszám alatti iskolák elvesztik jogi személyiségüket. Ez rendkívül sok oktatási intézményt érint a szórványvidéken. Annyit sikerült a törvény készítésébe bevinni, hogy az alapfinanszírozást tanítási nyelvek szerint más koefficienssel számítják, továbbá a vidék szerint, ahol az iskola, a tanintézet működik, és egyéb speciális adottságok szerint. Azonban nem történt gyakorlati lépés a koefficiens kiszámítása érdekében. Kötő jelezte, főosztálya most azon dolgozik, hogy kiszámítsák, mennyibe kerül, mivel kerül többe egy kisebbségi gyermek oktatása, továbbá azt, hogy milyen plusz koefficienseket kell alkalmazni zónák szerint. Megegyeztek abban, hogy a bizottság nem fog döntéseket hozni Kötő ellenjegyzése nélkül. Nagyon fontos minden kisebbségi iskolánál a helyi közösséggel való konzultáció. Kolozs megyében Kötőnek rossz tapasztalatai vannak: a Kolozs megyei magyar képviselet egyáltalán nem foglalkozott ezzel az üggyel, emiatt sorra veszélybe kerültek a magyar iskolák. Tordaszentlászlón például 200 fölött van a magyar gyerekek száma, és 200 fölött van a román gyermekek száma. Ennek ellenére összevonták a két iskolát, és ezt a magyar főtanfelügyelő-helyettes nem jelentette. Végül tanácsi határozatot kellett hozni ahhoz, hogy a község betartsa legalább a törvényt. Nem történt lépés a visai, a mérai, a györgyfalvi iskola ügyében sem. Ezért Kötő intézkedett, február 24-ig küldjenek jelentést a Kolozs megyei magyar iskolák helyzetéről. Szatmár megyében viszont megtalálták a megoldást. /Zsehránszky István: Neveket nem említek. Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

2005. május 17.

Megjelent Henics Tamás, /sz. 1965, Szentgothárd, Vas megye/ kétnyelvű könyve: Juhmérés Visában, alcíme Szent György-napi örökségünk. Angol nyelvre Sue Foy fordította: Measuring sheep’s milk in Visa a Saint George’s day custom in Transilvania. A kötet az Etnofon népzenei kiadó gondozásában jelent meg 2005-ben Budapesten. A szerző összehasonlítja más falvak azonos szokásaival, (Méra, Szovát, Szék, Magyarlóna, Nemeszsuk, Bonchida, Magyarpalatka), a kiadványt fényképek illusztrálják. /Vajnár Ilona: Juhmérés Visában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2005. május 30.

A hét végén negyedik alkalommal szerveztek falunapokat Mérán. Az istentisztelet után a Jagamas János Művelődési Házban Varga György, iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Sárosi Artúr, a faluban jelentős szociális tevékenységet folytató Diakónia Alapítvány vezetője szólt az ünneplő közönséghez. A gyerekeket fakasztotta nevetésre Vincze László Keljfeljancsi komédiás kompániája. Az iskola udvarán négy tűzhelyen sütötték egyszerre a kürtöskalácsot. Az 1400 helybeli lakosból délutánra már több százan bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /K. E.: Színvonalas falunapokat szerveztek Mérán. Gazdag programból válogathattak a résztvevők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2005. július 18.

Elméleti és gyakorlati képzést egyaránt nyújt táborozóinak a mákófalvi Bokréta Kulturális Egyesület, huszonhét gyerek ismerkedett meg a bútorfestéssel, most pedig fiatalokat, felnőtteket várnak a kalotaszegi faluba. Kovács Pali Ferenc, az egyesület elnöke elmondta, a két-három éve visszajáró haladók közül többen már nagyobb feladatokkal is megpróbálkoztak. Kirándulással egybekötött tanulmányutakon a vistai kőfaragók és a mérai asszonyok munkáit tekintették meg. A múlt héten fellépett a helybeli színjátszó csoport. /R. P. E.: Kalotaszegi bútorfestők iskolája. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

2005. augusztus 5.

Tizenötödik alkalommal rendezik meg a Csángó Fesztivált Jászberényben; a hatnapos rendezvény augusztus 4-én kezdődött. A moldvai és gyimesi csángók népművészetének bemutatására helyezik a hangsúlyt. Tánctanítások, kézműves foglalkozások, táncházak, koncertek, gálaműsorok, illetve Moldvából, Gyimesből, Csíkszentdomonkosról, Csíkcsobotfalváról, Vajdaszentiványból, Méráról, Szucságról, Magyarszentbenedekről és Magyarszovátról érkező hagyományőrzők várják a folklór iránt érdeklődőket. /Csángó Fesztivál Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2005. szeptember 14.

Pomáz mellett a hegytetőn van a Majdáni fennsík, ahol a Magyar Vár Alapítvány nemzetközi Kalotaszeg tábort tartott augusztus derekán. Erdély tömbmagyarságának egy része Kalotaszegen él, közismert ennek a tájegységnek jellegzetes népzenéje, népi tánca, viselete, kézműves hagyománya, nép szokásai, mondái. Mindezt megidézték Pomázon is. Jelen volt többek között Kudor István fafaragó és neje, Mária, ők a szövés és hímzés kultúrájáról beszéltek, Mérából Tőtszegi Tekla előadást tartott a kalotaszegi népviseletről. Péntek László Vasvári Pál emlékéről, Okos Márton Kalotaszegről és az Unióról, Kovács Pali Ferenc a bútorfestésről beszélt. Tőtszegi András kalotaszegi táncot tanított, és felléptek a mérai táncosok is. /Kovács Pali Ferenc: Pomázra költözött Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2005. november 28.

Második alkalommal került sor november 26-án a Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozóra a Diákművelődési Házban. A nagyszabású rendezvényre Haranglábról, Nagykárolyból, Szamosújvárról, Mérából, Szucságról és Szegedről is érkeztek előadók, de fellépett a házigazda Ördögtérgye és a Zurboló néptáncegyüttes is. A rendezvényt gyermektáncház nyitotta meg Both Zsuzsa, Both József, Marha Tibor és Székely Melinda irányításával, délután felnőtt táncoktatásra került sor. Az esti gálaműsort a hetvennyolc éves haranglábi Balogh János vadászmeséje és népdalai fűszerezték. A gálaműsort táncház követte. /D. I.: II. Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozó. Népzene, néptánc, táncoktatás és kézművesség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2006. január 24.

Marosludason a művelődési házban a magyar kultúra napján tizenegy énekkar sereglett össze. A rendezvényt a Romániai Magyar Dalosszövetség és a helyi református egyházközség szervezte. Czirmay Levente református lelkipásztor köszöntője után Guttman Mihály, a Dalosszövetség elnöke adott hangot örömének azért, hogy végre ezt az ünnepet Erdélyben megünnepelhetik, majd felkérte a közönséget, hogy Czirmay Izabella Mária, a marosludasi énekkar vezetője vezényletével közösen énekeljék el a Himnuszt. Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese emlékeztetett arra, hogy fél évszázaddal ezelőtt Kodályt is felkérték, írjon új himnuszt, amire ő azt válaszolta: ennél szebbet nem lehet írni. Az énekkari hangversenyt a helybeli református egyházközség vegyes kara kezdte. Fellépett az aranyosegerbegyi református énekkart, a nagyenyedi református egyházközségi énekkar. Külön élmény volt a népviseletbe öltözött magyarfenesiek fellépése. Bemutatkozott még a mérai kórus, a baróti kórus, akik székely ruhában léptek közönség elé, a kolozsvári belvárosi református egyházközség Kálvin énekkara és Dávid ifjúsági kórus, a marosújvári vegyes kar és a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus vegyes kara. Marosludas önkormányzata nem volt hajlandó áldozni, a helyi költségvetésből magyar vonatkozású ünnepélyre. /Mezey Sarolta: Énekkari hangverseny Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24., Jenei Mária: Tizenegy kórus énekelte a Himnuszt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2006. március 11.

Éles bírálatot fogalmazott meg Borbély László területrendezésért és közmunkálatokért felelős megbízott miniszter a Kolozs Megyei Tanács két magyar alelnökével, Kerekes Sándorral és Pálfi Mózes Zoltánnal szemben. A miniszter elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a Kolozs megyei vízhálózati fejlesztésből több, magyarok lakta település is lemaradt. Ezek közé tartozik Mezőkeszü, Vista és Magyarnádas. Márton Elek kisbácsi alpolgármester is azt kifogásolta, hogy a Gyalu–Zilah ivóvízhálózat eredetileg tervezett útvonalát módosították, így abból kimaradt a forrásvízből táplálkozó Méra és Szucság. A miniszter kifogásolta, hogy Kerekes Sándor és Pálfi Mózes Zoltán, noha erre lett volna lehetőségük, nem kértek több pénzt a megyének megszabott költségvetés kiegészítésére. A polgármesterek főleg az utak rossz állapotát kifogásolták. Búzában olyan rosszak az utak, hogy a környékbeli településekről a gyerekeket szüleik inkább közelebbi román tannyelvű iskolákba íratják. Mindez a búzai magyar iskola felszámolásához vezethet. /N.-H. D., B. T.: Fejmosást kaptak a Kolozs Megyei Tanács alelnökei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2006. március 13.

Nyolcadik alkalommal szervezték meg a Kolozs megyei magyar néptáncegyüttesek találkozóját. A kétnapos rendezvénysorozat március 11-én gálaműsorral zárult a Magyar Operában. Felléptek: az inaktelki, kalotaszentkirályi, magyarlónai, magyarpalatkai, mérai és széki hagyományőrző gyermek- és ifjúsági néptánccsoportok, a szamosújvári Kaláka, illetve a kolozsvári Bogáncs, Ördögtérgye, Szarkaláb és Zurboló együttesek. A gálaműsor utána Tranzit Házban táncházzal folytatódott az együttlét/(köllő): Magyar néptáncegyüttesek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. április 29.

A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Sepsiszentgyörgyön lépett fel a Pakulárnóta néptánc-előadással.  Kalotaszeg vidékéről Inaktelke és Méra legszebb táncaiból adtak ízelítőt. A Szent György-napok keretében jó lenne, ha hagyománnyá válhatna, hogy a hivatásos magyar néptáncegyüt­tesek sorra fellépjenek a következő években a városünnepen. /Fekete Réka: Kalotaszegen a Hargita Néptáncegyüttesse. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2006. július 8.

Megjelent egy könyv: Kalotaszeg és környéke. A könyvben Martonossy Magda írása /Kalotaszeg néprajzilag jelentősebb települései/ nem említi Mérát. Varga György kiállt szülőfaluja, Méra mellett, adatgazdag összefoglalójában bemutatta Mérát, mint kalotaszegi falut, tiltakozva azért, mert könyv 42 felsorolt falu között nem szerepeltette Mérát. Népviselete, népzenéje, néptáncai, hagyományai miatt Méra tekinthető az első „igazi” nádasmenti falunak. 2005 augusztusában három mérai tánccsoport (házasok, legények-leányok, gyermekek) lépett fel. A néptánc és népdalok megőrzését, ismertetését már több mint 15 éve felvállalta a Mérai Hagyományőrzők Egyesülete. A 2005-ben alakult Mérai Kankalin Egyesület célkitűzései között hasonló feladatok is szerepelnek. A Hagyományőrzők Egyesülete már több alkalommal megrendezte a Kalotaszegi Gyermek Néptánctalálkozót, tánccsoportjai részt vesznek hazai és külföldi rendezvényeken. A Kankalin Egyesület november óta minden pénteken táncházat működtet. Sokan megcsodálták már a mérai faragott kapukat, utcaajtókat. Mérában is élnek még a hagyományos népszokások. Karácsonykor ötödszörre rendezték meg a Nádasmenti Református Kórustalálkozót a mérai templomban. A mérai jellegzetességek között van a bivalytenyésztés. Kolozsvár piacain még lehet találkozni tejterméket árusító mérai asszonyokkal. Látványosság a juhmérés, melyet minden év Szent György napjához (április 24.) legközelebb eső szombaton-vasárnap rendeznek meg. Méra Kolozsvártól 12 km-re fekszik, a falunak jelenleg 1450 lakosa van, az utolsó népszámlálás szerint az összlakosság 80%-a magyar, 20%-a cigány és román. A lakosság közel 90%-a református. Iskolája 1728 óta van Mérának. A Nádasmente egyetlen kizárólag magyar nyelvű I–VIII. osztályos iskolájában jelenleg 120 mérai és 3 türei gyermek tanul. A Jagamas János Művelődési Otthont a helyi református egyházközség gondozza. /Varga György: Amibe nem fér bele Méra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2006. október 30.

Az Erdélyi Református Egyházkerület és a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány tizennegyedik alkalommal osztotta ki az udvarhelyszéki Siménfalván a Czelder Márton- és Földes Károly-szórványdíjat. A Czelder-díj ezúttal Csíkszeredába, a Földes-díj pedig Siménfalvára került. Az idei Czelder Márton-díjat és a vele járó 800 svájci frankot Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztornak ítélték. Először Csíkszentmártonban, majd Csíkszeredában és a hozzá tartozó szórványban munkálkodott. A Földes Károly-díjat az idén Mircse György, siménfalvi tiszteletbeli gondnok vehette át, a Szőke-Nyikó menti református szórványmagyarság hitének megőrzéséért tett szolgálatáért. Czelder Márton (1833–1889) református lelkész, misszionárius, egyházi író, szerkesztő volt. Tizenöt éves sárospataki diákként részt vett a szabadságharcban, két ízben is megsebesült. 1860-ban Románia délkeleti övezetébe, az akkor Moldva-Oláhországnak nevezett régióba ment, a kivándorolt magyarok körébe. Ott tíz év alatt egyházak és iskolák egész sorát szervezte meg, templomokat és iskolákat építtetett. 1865-ben veszedelmes emigránsként körözték az osztrák birodalomban. Földes Károly1891-ben született Mérán, elsőként ismerte fel a nemzet pusztulásának fokozott veszélyét. A szórványban Mezőújlakon és nagyon sok környező településen szolgált, Mezőújlakon iskolát teremtett. Ő az elindítója a szórványmissziónak, a Ki a Mezőségre! irányzatnak. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban. /V. J.: Szórványdíjak hosszú évek hűséges munkálkodásáért. Tizennegyedik alkalommal osztottak Czelder- és Földes-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2006. november 6.

Felavatták Mérában a már eddig is eredményesen működő diakóniai tevékenység otthonát, ahol a gyerekekkel, illetve a felnőttekkel való szociális foglalkozás folyik. Egy badeni szervezet több éve segíti a mérai közösséget gondjaik megoldásában. Sárosi Artúr orvos, a Diakóniai Keresztyén Alapítvány elnöke visszaemlékezett az 1996-os évre, amikor először volt Mérában a Református Misszió munkatársaként. Ezt követően két orvos járt rendszeresen a faluba, 1998-ban pedig megnyílt az azóta is létező orvosi rendelő. Tóth Kinga Melinda szociális munkás bemutatta az alapítvány tevékenységét, amely magába foglalja idős- és beteggondozást, közösségfejlesztést, szociális, illetve gyermekprogramokat. Vinczi Zsuzsa a helybeli roma közösséget segítő projektekről tájékoztatott. Tőtszegi Tekla tanár, etnográfus a mérai falunapokról beszélt. /N.-H. D.: Diakóniai Házat avattak Mérában. Áldozatvállalás és szolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2006. november 10.

Egyre kevesebb pénzből és a hagyományos népzenét és néptáncot eredeti formájában őrzők egyre fogyó táborából kiválasztott meghívottak részvételével tartja meg a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány a legátfogóbb erdélyi népzene- és néptánctalálkozót. A tizenhat év alatt tizennyolcadszor megszervezett rendezvény november 10-én lemezbemutatóval kezdődik. Könczei Árpád táncos-koreográfus kezdeményezésére azzal a szándékkal szervezték meg 1990-ben az első népzene- és néptánctalálkozót Sepsiszent­györgyön, hogy az akkor alakult hivatásos táncegyüttes tagjai jó technikai körülmények között gyűjthessenek a meghívott hagyományőrzőktől. Tizenhat év alatt közel százórányi kép- és hanganyag gyűlt a találkozókon, s legkevesebb kilencszáz hagyományőrző zenész és táncos adta át tudását. Idén Kalotaszeg, a kalotaszegi tánc, zene és viselet a főszereplője a sepsiszentgyörgyi találkozónak, Mérából, Türéből, Magyarvistából és Szucságról érkeznek idős táncosok, zenészek. /Fekete Réka: Hagyománygyűjtés az utolsó órában (XVIII. Népzene- és néptánctalálkozó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

2006. november 22.

November 18-án a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron tartotta évértékelő közgyűlését, melyet Guttman Mihály tiszteletbeli elnöke nyitott meg. A kóruséletről Tóth Guttman Emese elnök, a fúvószenekarok munkájáról Kelemen Antal alelnök, a gregorián szakosztály szolgálatáról Jakabffy Tamás karnagy számolt be. A szövetség lelkes önkéntesei révén behálózza az egész magyarlakta területet, nem feledkezvén meg a szórványról sem. Kitüntették az értékes munkát végző karnagyokat: a kolozsvári Radovics Józsefet, a zágoni Baka Emmát, a fényi Progli Évát, a mérai Mezei Tündét és a csanálosi Czier Zsoltot. Idén a dalosszövetség a bartóki és Farkas Ferenc-i hagyományt népszerűsítette, a jövő évben a 125 éve született Kodály Zoltán zeneszerző és a 100 éve született Nagy István erdélyi karnagy munkásságát helyezik reflektorfénybe. /Kovács András: Gazdag évet zár a dalosszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék