udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1050
találat
lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 1021-1050
Helymutató:
Moldva
2003. március 17.
Idén immár harmadszor tartottak nemzeti ünnepet a klézsei csángómagyarok. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége klézsei fiókszervezete által kezdeményezett rendezvényen mintegy harminc klézsei tűzte ki a kokárdát és vett részt a magyar házban tartott meghitt, bensőséges megemlékezésen. A helyi szervezet vezetője, Benke Pál, valamint Hegyeli Attila klézsei magyartanár a márciusi ifjak történetét, az 1848-as szabadságharc néhány fontos momentumát elevenítette fel. Az ünnepségen a hallgatóság szívesen énekelte a Himnuszt és a Kossuth-nótát. A szabadság ünnepén - miközben még korántsem került le napirendről a magyar nyelv oktatását követelő szülők egyházi megfélemlítése - így a szabadság jelenkori megéléséről is szó került. Hegyeli Attila így fogalmazott: ha Klézsén kokárdát hord valaki, az már a szabadság biztos jele. /(Ferencz): Március 15. csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./2003. március 18.
Németh Zsolt Fidesz-alelnök, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Krónikának kijelentette: elvárja a román kormánytól, hogy lépjen fel az alapvető emberi és kisebbségi jogok csángóföldi megsértése ellen. Elmondta, betegsége miatt nem tudott eleget tenni a brassói magyarok meghívásának. Meglepte, hogy Verestóy Attila annak ellenére szerepelt a brassói megemlékezés szónokai között, hogy az előzetes programegyeztetés során fel sem merült a neve.Német Zsolt minősíthetetlennek tartja azt a hangnemet, amit a munkatársammal szemben Verestóy megengedett magának. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Verestóy megakadályozta Németh Zsolt ünnepi beszédének felolvasását. Németh Zsolt érthetetlennek tartja, hogy a szocialista kormány egyetlen vezetője sem jutott el az elmúlt tíz hónapban Székelyföldre. "Egy éve próbálják szétcincálni a státustörvényt, a kedvezménytörvény végrehajtására szükséges pénzösszegeket nem biztosították, 2003-ban 30 százalékkal csökkent a határon túli támogatások költségvetési volumene az előző évhez viszonyítva." Németh Zsolt mostani útján azt látta, hogy az erdélyi magyarság úgy érzékeli, az anyaország elfordult tőle. "Biztosítottam a különböző helyszíneken a hallgatóságot arról, hogy az anyaország nem azonos az aktuális kormánnyal. Az anyaország a maga eszközeivel akkor is támogatta a határon túli magyarságot, amikor kommunizmus volt, és ma is él a közösségvállalás a határon túli magyarokkal. Ha a kormány nem látja el az anyaország feladatait, akkor ezek a polgári erőkre hárulnak." A határon túli egyházi körök azt érzékelik, hogy nem tekinti megfelelő mértékben partnernek őket a magyarországi kormányzat. Németh Zsolt volt a magyar kormány első képviselője, aki ellátogatott a moldvai csángókhoz. Kijelentette: "Elvárjuk a román kormánytól, hogy hathatós intézkedésekkel akadályozza meg az alapvető emberi és kisebbségi jogok sérelmét. A magyar kormánytól pedig azt, hogy egyértelműen kérjen magyarázatot Bukaresttől a külsőrekecsini magyarellenes hangulatkeltés ügyében." /Gazda Árpád: "Van anyaország" Interjú Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./2003. március 24.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság a szokásos tavaszi partiumi honismereti találkozóját tartotta Nagyváradon, márc. 22-én. A Kriza János Néprajzi Társaság tagjai a moldvai csángókról tartottak előadásokat. Dukrét Géza elnök köszöntő szavait követően kezdetét vették a felolvasások. Az első részben a PBMEB tagjai, Kupán Árpád, Antal Béla, Nánási Zoltán és Borbély Gábor II. Rákóczi Ferencnek a Partiumhoz kötődő emlékeit idézték fel. Ezt követően Székely Antal, Nagy Aranka, Fábián József és Bessenyei István változatos tematikájú ismertetőket tartott a 20. század emlékezete tematikában. A találkozó második részében a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, dr. Pozsony Ferenc és a társaság fiatal tagjai - Peti Lehel, Kinda István, Nagy Emőke, Ilyés Sándor, Pete Komáromi Sára, Ivácsony Zsuzsa, János Szatmári Ildikó, Fülöp Mónika, Miklós Zoltán és Buzogány Zsuzsa - tartottak előadásokat kutatási témájukról, a moldvai csángók életéről. /Péter I. Zoltán: Honismereti találkozó volt Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./2003. április 8.
"Markó Béla nem első esetben tévesztette össze a magyar nemzet érdekeit saját maga és klikkje érdekeivel: amikor Bolyai Egyetemet kért az erdélyi magyarság, a Schiller Egyetemmel áltatta, amikor külhoni magyar állampolgárságot kértek az erdélyi magyarok, akkor ő a moldvai románok kettős állampolgárságát támogatta, amikor Erdélyben eltávolítják Wass Albert szobrait, Markó Béla a Magyarok Világszövetségének rágalmazásával próbálja leplezni az általa vezetett RMDSZ magatehetetlen, a magyar nemzet érdekeit sokadszorra feladó politikáját." - nyilatkozta Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, kommentálva a Kossuth Rádió déli krónikájában elhangzott hírt, amely szerint Markó Béla az RMDSZ vezetőségének marosvásárhelyi tanácskozásán felelőtlenséggel vádolta az MVSZ elnökségét, mert az ajánlotta Magyarország állampolgárainak, hogy szavazzanak nemmel az Európai Unióba belépéssel kapcsolatos, április 12-i népszavazáson. /Patrubány: Markó összetéveszti a magyar nemzet érdekeit a saját érdekeivel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2003. április 8.
Az Arad megyei Selénd községhez tartozó Dezsőháza 120 magyar lakosa a külvilágtól szinte teljesen elzártan él. Dezsőháza elfelejtett magyar falu. Nincs autóbuszjárat, nincs patika, a legközelebbi orvoshoz Seléndre kell gyalogolni két kilométert. Domokos István, Dezsőháza egyetlen községi magyar tanácsosa elkeseredésében levelet írt Arad prefektusának, amelyben részletesen kifejtette a falu gondjait. Akármilyen javaslatot tett tanácsi üléseken, mindent leszavaztak a román tanácsosok - mondta. Az aradi prefektus válaszlevele a mellébeszélés klasszikus példája. Segíteni nem tud, de emlékezteti Domokost, hogy az iskola vagy kultúrotthon megjavítása a helybeliek feladata. Az egyetlen, még megmaradt közösségi létesítmény, a kultúrotthon tetőszerkezete tavaly beszakadt. Ablakok, ajtók hiányoznak. A kicsiny színpadon tíz évvel ezelőtt volt utoljára előadás. Nincs, ahol a falu 120 magyarja összegyűljön. Nincs magyar oktatás. A gyerekek kiszorultak az iskola nagyterméből. A nagytermet az annak idején ideiglenesen beköltöztetett moldvai vendégmunkások szétverték, az iskola magyar könyvtárát, régi iratait az udvarra hordták és elégették. A vendégmunkások később kiköltöztek átmeneti lakhelyükről. A fiatalok menekülnek Dezsőházáról. A Máltai Segélyszolgálattól segítség csak néhány embernek jut, akik tűzközelben vannak. Nem akarnak a helyeikkel dolgoztatni, a moldvai munkaerő olcsóbb, igénytelenebb, ráadásul megváltoztathatják Dezsőháza nemzetiségi összetételét. /Irházi János: Dezsőháza. Akiket a délibáb is elkerül. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./2003. április 9.
Három kötet bemutatására kerül sor ápr. 10-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Halász Péter: Bokrétába kötögettem vala. A moldvai magyarok néprajzához című kötetét, Harangozó Imre: "Ott hul éltek vala a magyarok..." (Válogatás az észak-moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából) című könyvét és Iancu Laura: Johófiú Jankó (Magyarfalusi csándó népmesék és más beszédek) című könyvét mutatja be Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, illetve Keszeg Vilmos. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2003. április 12.
Ápr. 11-én a moldvai csángók küldöttségével találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A küldöttséget Bartha András, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének elnöke vezette. Jelen volt még Bilibók János és Hegyeli Attila, akik a klézsei, illetve a pusztinai iskolában tanítanak magyar nyelvet. A találkozón a 2003/2004- es tanévre vonatkozó újabb magyar nyelvű iskolai csoportok elindításának lehetőségeiről, a helyhatósági és országos választások Bákó megyei megszervezéséről, valamint a csángó gyerekek részére iskolán kívüli oktatási program támogatásról tárgyaltak. A találkozót követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta, körülbelül egy éve, hogy az RMDSZ vezetői Bákóba látogattak, ahol megbeszéléseket folytattak a csángó szövetséggel, amely nyomán szeptembertől két iskolában - Klézsén és Pusztinán - beindult az anyanyelvi oktatás. A román sajtó képviselőit nem igazán érdekelte a csángómagyarok helyzete, inkább a szövetségi elnöknek a szovátai privatizáció, illetve a Legfelsőbb Bíróság minapi döntéséről, az SZDP-nek a székelyföldi régióról kiadott nyilatkozatáról, az erdélyi református egyház körleveléről alkotott véleményére voltak kíváncsiak. Markó Béla kijelentette: a Legfelsőbb Bíróság döntése negatívan befolyásolja Románia külföldi megítélését, hiszen, ha egy évek óta lezárt privatizációt akarnak semmissé tenni. A találkozó végén Bartha András, a Csángómagyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hogy elégedett az RMDSZ-szel való együttműködéssel, és hogy bővíteni szeretnék a magyar nyelvű oktatást. Ilyenszerű igényt máris megfogalmaztak Frumoszán, Somoskán, Külsőrekecsényben, Lészpeden és Magyarfaluban is. Elmondta azt is, hogy a külsőrekecsényi pap az oktatási támogatást nemrég "júdáspénznek" nevezte a templomban. /Mózes Edith: Markó Béla a moldvai csángómagyarok képviselőivel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./2003. április 14.
A Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete elbírálta a beérkezett 182 pályázatot, ebből az alábbi 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét: A HÉT, A Romániai Magyar Sajtó Értesítője, Ady Endre Sajtókollégium, Arany Koszorú, Armenia - magyarörmény szemle, Az Út, BeMonDó, Besztercei Híradó, Bioterra, Brassói Lapok, Bukaresti Magyar Közlöny, Cimbora, Cipó Diáklap, Cserevirág, Csernátoni füzetek, Csigalépcső, Csíkvidéki Ifjúsági Tudósító, Csillagszem , Dalbimbó, Diákabrak, Ébresztő, Egyházi Tudósító, Eklézsia, Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, Erdővidék - Regionális hetilap, Erdővidéki Lapok, Érted Szól , Felsőbányai Hírlap, Filmtett, FIRKA - Fizika, Informatika, Kémia Alapok, Frissen Festve, Gátaljai Helyzetkép, Géniusz, Güzü, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Háromszék Roma Szombat c. melléklete, Helikon, Hepehupa - Szilágysági művelődési folyóirat, Hétfalu, Hifa-Ro Info, Hírhordó, Hírlap - A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség információs lapja, Hunyad Megyei Hírmondó , Ifirka, Irodalmi Jelen, Iskolaudvar , Kalotaszeg - kulturális közéleti napilap, KEDD - ifjúsági lap, Kellék - filozófiai folyóirat, Keresztény Szó, Keresztmetszet, Kis Küküllő, Korunk, Közbirtokossági Hírvivő, Közgazdász Fórum, Közmag (Közgazdasági Diáklap), Kraszna melléklet 2003, Kraszna Újság, Kulturális Figyelő L.K.K.T., Látó, Levél, Lugosi Hírmondó, Magropress, Magyar Kisebbség, Matlap, MI, Moldvai Magyarság, Mondd, Miért, Múzeumi Füzetek, Múzsa, Műszaki Szemle, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Nagyszeben és Vidéke, Napsugár - gyermekirodalmi lap, Nyelvvédő, Orvostudományi Értesítő, Osteo Info, Perspektíva, PONT.lap - pályázatfigyelő, Pulzus, Református Család, Református Szemle, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, Romániai Magyar Szó, Rügyek - Muguri (Kraszna), Studia Universitatis Babes-Bolyai, Symbolon, Szabadság, Szászrégen Vidéke, Szebeni Újság, Széhelyhídi Figyelő, Székely Hírmondó, Székelyföld, Szempont, Szevasz Szavisz, Szigeti Turmix, Szilágyság, Szivárvány, Szövétnek - Aradi kulturális szemle, Tábortűz, Tálentum, Tasnádi Tükör, Transindex - a napos oldal, Új Kelet, Unitárius Közlöny, Üzenet, Várad - Irodalom, művészet, társadalom, WEB - Szociológiai folyóirat, Zarnádi Zarándok. /Ülésezett a Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2003. április 18.
Kalmár Zoltán kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szóban Drakuláról írtak, nem éppen odaillő kifejezéseket használtak, amikor sokkal nagyobb problémák vannak. A lap nem részletezte a sepsiszentgyörgyi csendőrlátogatás fejleményeit, hogy Korond után rutinlátogatássá kozmetikált megfélemlítő hadjárattal fogva tartottak több fiatal magyart. Az Allgemeine Deutsche Zeitung két utóbbi, Der Punkt című mellékletében, Meinolf Arens és Daniel Bein tollából a következő tanulmány jelent meg: "Ungarisch ist die Sprache des Teufels. Die katolische Kirche in Rumanien zwischen Religion und Nationalismus" (lesz harmadik folytatása is). Magyarul: "A magyar nyelv az ördög nyelve. A romániai katolikus egyház a vallás és a nacionalizmus között." A tartalmas cikksorozat a moldvai csángók vergődését tárta fel. /Kalmár Zoltán: Gondolatok egy veszélyes karó ügyében... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A Romániai Magyar Szó nevében Baranyai Péter azonnal válaszolt, kifejtve: "gondoljuk, a csúnya szavak éppúgy részei közös anyanyelvünknek, mint a költők által kifényesítettek." "A sepsiszentgyörgyi eseményekről többször tudósítottunk, hogy a kiskorúak szüleinek mit kell tenniük, azt döntsék el maguk." "Tervezzük, hogy a csángók helyzetéről cikksorozatban számolunk be...". /Baranyai Péter: Válasz az újság és az újságíró felelősségéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2003. április 24.
Ápr. 16-án a bukaresti Petőfi Házban Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartott előadást a magyar-román párbeszédről. Az est házigazdája, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal vezetője, bevezetőjében Demény Lajos közéleti tevékenységét méltatta. Demény Lajos előadásának alapja az a magyarságot bemutató konferencia volt, melyet a Bukaresti Egyetem Történelem Karán tartottak meg jeles magyar és román előadók részvételével. Ennek anyagát foglalta össze a történész. A konferencián Lukács Antal utalt a Bod Péter erdélyi románok történetét bemutató írására. Marius Diaconescu csángókról szóló előadásában a moldvai magyarok elrománosításában a z olasz papok szerepét mutatta be. A XIX. században Iasi-ban létrehozott katolikus püspökség szemináriumáról a 1903-1904-ben ide látogató Ion Ciocan tanfelügyelő feljegyezte, hogy az itt tanuló csángó gyerekek nem mehetnek haza, szüleik havi egy alkalommal látogathatják meg őket, amikor felügyelet alatt és csak románul beszélhetnek velük. Innen kerülnek ki azok a katolikus papok, akik a lelkészi tevékenységeket végezték és végzik ma is Moldvában. Érdemes odafigyelni arra, hogy Lahovari és Brateanu a XIX-XX. században még Bákóról írva 20 000 magyar lakosról beszélt, akik nem tudnak románul. Demény Lajos még elmondta: a valódi párbeszéd létrejöttéhez elengedhetelenül fontos mindkét nép részéről a másikkal kapcsolatos előítéletekről való lemondás. /Gáspár Hajnal: Demény Lajos a magyar-román párbeszédről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24.2003. április 26.
A Bákó megyei rendőrség semmilyen utasítást nem adott arra, hogy Gaiceana község rendőrőrse a községhez tartozó Magyarfaluban (Arini) a délutáni magyarórák ügyében nyomozzon, nyilatkozta Carmen Sova őrnagy, rendőrségi szóvivő. A gaiceanai rendőrségen április 15-én Vantu őrmester hallgatott ki több beidézett magyarfalui asszonyt arról, hogy miért járatják gyermekeiket a helybéli Bogdán Klára néptáncóráira és a Csoma Gergely által tartott délutáni magyarórákra. Az asszonyokkal nyilatkozatot is írattak. "Az egyiktől azt kérdezték, kéri-e a magyar iskolát. Ő azt mondta, ezt otthon, a családban beszéli meg, nem pedig a zsandárnál" - idézi Bogdán Klára, aki a gyermekektől értesült a történtekről. A rendőrség egy beadvány kapcsán vizsgálódott, amelyet Traian Gatu iskolaigazgató, három tanár, valamint Becze Péter plébános aláírásával nyújtottak be a hatóságokhoz. "Olvasunk, írunk, énekelünk, színházat játszunk - idézi fel a rendőrségnek adott magyarázatát Ladaru Gabriela. A zsandárok azt mondták, vigyázzunk az ajándékokkal, amit Gergely bácsi ad húsvétkor, mert lehet, hogy otrávát (mérget) tesznek bele. Azt is mondták, elvisznek kétszer-háromszor táborba, s aztán eladnak bennünket." A budapesti Csoma Gergely, aki immár nyolcadik hónapja tanítja délutáni órákon a magyarfalui csángó gyermekeket, keserűen állapítja meg: hatásos a megfélemlítés. "Amikor elkezdtük, hihetetlen érdeklődéssel és örömmel jöttek a gyermekek - említi a délutáni oktatási program egyedüli magyarországi tanára. - Egy 16 négyzetméteres kis tanteremben két váltásban 37 gyermeket tanítottam, ma már csak 16-17 gyermek mer eljönni az órákra, ők is remegve, félelemmel. Januártól azonban állandóan ijesztgetik őket, felállítják az iskolában, listát készítenek a róluk, büntetésből gyengébb jegyet adnak nekik. Az a legborzasztóbb, hogy nem tudjuk megvédeni a gyermekeket. A román iskolába nem mehetünk be. Mi a szabadidejüket töltjük ki értelmesen, kultúrával, ezt a szabadidőt akarják tőlük elvenni" - teszi hozzá Csoma Gergely, aki 27 éve jár a moldvai csángókhoz. /G. Á.: Csángókérdés a rendőrségen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2003. április 29.
Ápr. 26-án Kolozsváron a moldvai csángó közösségek kutatásáról tartottak konferenciát. Meinolf Arens a Vatikán csángópolitikájáról rajzolt nem sok optimizmusra okot adó képet, Marius Diaconescu pedig a csángók román eredetét bizonyító úgynevezett Martinas-elméletet zúzta porrá. A németországi Meinolf Arens és a bukaresti Marius Diaconescu történész tartotta a két legizgalmasabb előadást. A rendezvényt - amint a megnyitón Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke elmondta - azzal a céllal szervezték, hogy a különböző, csángókutatással foglalkozó műhelyek megismerjék egymás kutatási eredményeit, és összehangolják munkájukat. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója megemlítette, hogy a magyar csángókutatás a 20. században a csángómentéssel kapcsolódott össze, és ez az összekapcsolódás kedvezőtlenül hatott a tudományos munkára; most már viszont elérkezett annak az ideje, hogy a tudomány el tud vonatkoztatni az érzelmi megközelítéstől. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem tanára a moldvai katolikusok identitáskrízisének okait kutatván a román eredet mítoszát elemezte. A mítoszok kategóriájába sorolta a csángók román eredetének elméletét. Ez azért számít meglepetésnek, mert a Román Akadémia által szervezett tavalyi bukaresti és iasi-i csángószeminárium éppen a csángók román eredetének bizonyítását szolgálta. Diaconescu előadásából kiderült, a román eredetről Iosif Petru M. Pal, a moldvai Ferenc-rend vezetője már 1941-ben, néhány évvel Martinas munkája előtt könyvet adott ki. Ezek a munkák egy olyan korban születtek, amikor a bécsi döntést követően fellángoló román nacionalizmus a moldvai csángókat is megbélyegezte. Magyarságuk miatt a román hatóságok megtagadták a moldvai katolikusok állampolgári iratainak kiállítását, megvonták tőlük a földvásárlás jogát. E súlyos diszkriminációra azzal válaszolt a klérus, hogy hívei védelmében megpróbálta a csángók románságát bizonyítani. E bizonyítási szándék Dumitru Martinas művében csúcsosodott, ez azonban a megírásakor nem ütötte meg a kiadhatóság mércéjét. "Ezt a művet javították fel Ioan Coja történész vezetésével és adták ki az 1980-as években, amikor sürgősen kellett csattanós választ adni a Magyarországon feléledő Erdély iránti érdeklődésre" - magyarázta Marius Diaconescu. Meinolf Arens megjegyezte, a pápai levéltárak iratai alapján Rómában banalitásnak számított a népcsoport magyarsága. A kutató szerint a Vatikánnak a 19. század végétől általános törekvése volt a nemzeti római katolikus egyházak megteremtése. Raimund Netshamer bukaresti római katolikus püspököt a 20. század elején egy pápai kihallgatás után azzal az üzenettel bocsátották el: legyetek jó katolikusok, és legyetek jó románok. Ez a törekvés csak fokozódott azt követően, hogy Romániában betiltották a görög katolikus egyházat. Az 1960-as és 70-es évektől az egész szocialista táborból Moldvában építették a legtöbb római katolikus templomot. Arens úgy vélte, a csángók anyanyelvi hitéletének nem kedvez a keleti és nyugati keresztény egyházak egyesítésének római szándéka sem. A Vatikán ugyanis úgy látja, Bukaresten keresztül közeledhet az ortodoxiához. A német kutató példaként hozta fel II. János Pál pápa 1999-es romániai látogatását, amikor a szentatya - engedvén az ortodox követelésnek - nem látogatta meg erdélyi magyar híveit. A konferencián több erdélyi és magyarországi nyelvész, néprajzkutató és antropológus mutatta be kutatásának eredményeit. /Gazda Árpád: Porrá zúzott eredetmítosz. Konferenciát tartottak a csángókutatásról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./2003. április 29.
A MADISZ ápr. 23. és máj. 2. között csángó gyerekeket lát vendégül Szatmárnémetiben. Negyven külsőrekecsini gyerekre számítottak a szervezők, de a pap fenyegetése miatt csak húszat engedtek el szüleik. A csángó plébános, aki beszél magyarul, de csak románul hajlandó a híveivel értekezni, azzal fenyegette a lakosokat, hogy a gyerekeket komoly veszélynek teszik ki, ha elengedik, és arra buzdította az embereket, hogy a faluba ne engedjenek be senkit, aki magyarul beszél. Minden lehetséges eszközzel próbálták megakadályozni az utazást, melyet a Moldvai Csángómagyar Szövetség biztosított, hatalmas köveket helyeztek az úttestre. A csángó gyerekek nyaraltatását az Illyés Alapítvány és szponzorok támogatták. /(anikó): Csángó gyerekeket lát vendégül a MADISZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./2003. május 2.
Kézdivásárhelyen hetvenöt csángó gyermeket fogadtak, a csángómagyar gyermekek a moldvai katolikusság ,,székelyes" településeiről valók, Klézséből, Frumószából, Somoskáról, Pusztinából és Lujzikalagorból. Moldva-szerte több mint kétszázezren vannak római katolikus hiten, s ezek bizonyosan valamennyien magyar származásúak, de ma már csak ötven-hatvanezerre tehető azok száma, kik anyanyelvüknek tudják és vallják a magyart. Hegyeli Attila és néhány társa elindította azt a hősi küzdelmet az anyanyelvi oktatásért folyik. Megszállottság és legyűrhetetlen hit kellett ehhez, írta Magyari Lajos. Hegyeli és társai egy ilyen világ ellenében szánták el magukat cselekvésre, s ezzel a legjobbak - Petrás Incze János, Zöld Péter, Domokos Pál Péter, Kallós Zoltán - mellé kerülnek a sokat vitatott ,,csángó történelemben". /Magyari Lajos: Csángók Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./2003. május 5.
Máj. 4-én leleplezték Marosvásárhelyen Izsák Márton bronzszobrát, amely a holokauszt helybeli áldozatainak állít emléket. Az avatáson a romániai hitközségek szövetségének vezetője, a temesvári főrabbi, a helyi hivatalosságok és lakosok mellett Skóciából és a világ más tájairól érkezett vendégek vettek részt. Hakohen Menachem, Románia főrabbija és Ovidiu Natea prefektus leplezte le Marosvásárhely díszpolgárának alkotását, amely a fájdalomtól megtört zsidó családot ábrázol. Dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy nem elég a zsidógyűlöletet tiltó törvényeket megalkotni, miközben a valóságban továbbra is őrökkel kell megvédeni a zsidó intézményeket, templomokat, óvodákat, temetőket... A kultuszminiszter üzenetében a gyűlöletes diktatúrát, és a magyar csendőrök túlkapásait hangsúlyozta, nem említette az Antonescu diktatúra zsidóellenes bűntetteit. Dorin Florea polgármester a marosvásárhelyi zsidóságnak a város építésében, gazdagításában játszott szerepére emlékezette a hallgatóságot. Spielmann Mihály marosvásárhelyi zsidóként és az RMDSZ képviselőjeként megemlítette Petőfi Sándor és Kossuth Lajos példáját, akik a zsidók egyenjogúságáért álltak ki. Véleménye szerint fölösleges az a két szó, amely a szobor talapzatára a Remember Holocaust! alá kitett román nyelvű táblácskán a fasiszta magyar kormány felelősségére utal. Az ígéretek ellenére a művelődési és vallásügyi miniszter utasítására a szobor talapzatára mégiscsak kitették a vitatott feliratot, az emlékmű felállítását támogató Fodor Imre alpolgármester nem vett részt az avatáson. A közönség egy részének megrökönyödésére viszont az első sorokban foglaltak helyet a marosvásárhelyi Antonescu-kultusz leghangosabb zászlóvivői. /(b. gy.): Felavatták a Holokauszt emlékművet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./ Köztéri holokauszt-emlékművet avattak máj. 4-én. Helyi magyar vélemények szerint Románia úgy kíván saját holokausztjával, a mintegy 270 ezer áldozatot követelő moldvai, besszarábiai és transznisztriai zsidógyilkosságokkal szembenézni, hogy a magyarok elkövette atrocitásokra utal. /Holokauszt-emlékmű Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2003. május 8.
,,Engem már az sem érdekel, ha meggyalázzák, elég volt nekem az, ami az utóbbi négy napban történt." - fakadt ki Sauber Bernat, a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke a máj. 4-én, felavatott holokauszt-emlékmű körül kirobbant botrány kapcsán. Razvan Theodorescu kulturális miniszter a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség képviselői által elfogadott Remember Holocaust felirattal nem elégedett meg, hanem egy román nyelvű szöveg társítását kezdeményezte, és ebben kérik számon ,,a magyar fasiszta kormányon" a 6000 marosvásárhelyi zsidó elpusztítását. Ez nem a miniszter magánvéleménye, hanem az egykori román állam és a román kormány zsidók ellen elkövetett történelmi bűneinek az áthárítása a köztudatban a magyarsággal azonosítható magyar kormányra, szögezte le Sylvester Lajos. Tény, hogy magyar kiugrási kísérletet megakadályozó szándékkal a németek által megszállt Magyarországon Észak-Erdélyből 1944 májusában és júniusában 151 180 zsidót deportáltak, akiket a németek Auschwitzba szállítottak, és közülük mintegy 16 000 élte túl a haláltábor borzalmait. Romániában viszont már 1941-ben hozzáláttak a zsidók tömeges kiirtásához - egy évvel korábban, mint ahogyan a náci Németországban hivatalosan is elfogadták a ,,végső megoldást", a zsidóság teljes elpusztításának ördögi tervét. 1941 és 1942-ben sor került az észak-moldvai (Iasi, Dorohoi) és a bukaresti pogromokra, a transznisztriai térségben a bukovinai és a besszarábiai zsidókkal végeztek, a teljességében még fel nem göngyölített tömeges zsidógyilkosságoknak mintegy 300 000 személy esett áldozatául. Az akkori Románia területén elkövetett háborús bűnökért az ország vezetőjének, Ion Antonescu marsallnak halállal kellett bűnhődnie, akire Marosvásárhelyen még ma is a nevét viselő utca emlékeztet. Egyesek még mindig úgy gondolják, hogy az elődeik által elkövetett bűnöket teljes mértékben a romániai magyar kisebbség nyakába lehet varrni, kegyeleti megemlékezés és emlékműállítás ürügyén Marosvásárhelyen a románságot újra a magyar lakosság ellen hergelik. Sylvester összegezte: A marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű román nyelvű feliratozása, a zsidóüldözés teljes felelősségének az akkori magyar kormányra hárítása és Wass Albert két, nem is köztérre állított szobra, a székelyföldi régió vagy a székelyföldi autonómia ellen indított hisztériakampány, a Székelyudvarhelyi Fórum ellen kezdett hatósági eljárás között az összefüggést nem nehéz észrevenni. /Sylvester Lajos: ,,Az sem érdekel, ha meggyalázzák..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./ 2003. május 14.
Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./2003. május 21.
Máj. 17-én és 18-án a Magyarok Világszövetségének elnöke Kossuth-emlékzászlókat adott át három településen a csángómagyaroknak: a moldvai Klézsén, a Szeret-Klézse Alapítvány székházában magyar nyelvű mise keretében, másnap az erdélyi Gyimesfelsőlokon, délben pedig Gyimesbükkön került sor a zászlók átadására. A bükki Deáky András egy kárpátaljai település magyar közösségének ajánlotta fel a Kossuth-emlékzászló költségeinek támogatását, míg a most közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozó hegyvidéki településre érkező zászló költségeit Zabolai Csekme Éva és Kvacskay Károly svájci állampolgárok fedezték. A zászlóátadáson jelen volt Berszán Lajos gyimesfelsőloki és Antal Imre gyimesbükki plébános. /Kossuth-emlékzászlók a csángóknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./2003. május 27.
Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2003. május 28.
Árus László református lelkipásztor több mint hétéves moldvai szolgálat után tért haza. 1995 szeptemberében érkezett Bákóba, ahol mostoha körülményekkel szembesülhetett. Jelenleg 141 református lelket tartanak nyilván a bákói szórványmissziós egyházközséghez tartozó hat földrajzi megyében. Magyar szempontból Jászvásár a legnépesebbnek mondható moldvai település, mert mintegy száz székelyföldi magyar egyetemista is tanul ott. Árus László megállapította, hogy a moldvai szolgálatban levő lelkésszel keveset törődnek: soha nincs pénz az autó karbantartására vagy kiszállási költségekre. Árus szerint az egyházi vezetés nem fordít kellő gondot a szórványmisszióra. Az RMDSZ valójában nincs jelen Moldvában. Az egyik főember meg is ígérte, hogy személyesen fog közbenjárni, és küldje el hozzá a beadványát. Azután semmi sem történt. /Fábián Tibor: Beszélgetés Árus László lelkipásztorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./ 2003. május 30.
A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület kiadásában, Libisch Győző szerkesztésében megjelent Lakatos Demeter csángómagyar költő Csángú országba című versgyűjteménye. Csíkszeredában Libisch Győző a könyvbemutatón előadásában kitért arra, hogy Lakatos Demeter, a moldvai magyarság máig egyetlen jelentős költője nem élhette meg, hogy életében önálló verseskötete jelenjen meg. Néhány tucat írása napvilágot láthatott romániai és magyarországi újságban, folyóiratban, ezek azonban többnyire nem mérhetők a magyar irodalom csúcsaihoz, megmaradtak néprajzi és -nyelvi kuriózumoknak. A magyar irodalomkritika nem fogadta kebelére a legkeletibb magyar költőt. Dsida Jenő 1935-ben ujjongva fedezte föl és avatta költővé a Keleti Újság hasábjain a halotti beszéd nyelvén verselgető csángó fiatalembert, Széfeddin Sefket bey, ez a török nevű erdélyi magyar író, amikor máig is talán legismertebb költeményét, a Messze ott, hul nap szentül le címűt először közreadta egy erdélyi riportkönyvében, a Hét vár országában. Mindenki tévedett, aki ismerte és szerette a szabófalvi "népköltő" munkáit? Ki volt Lakatos Demeter: költő vagy egy két lábon járó nyelvemlék? 1911-ben született Szabófalván, Moldvában, Demeter László néven. Az iskolában csak románul tanultak írni, így a magyar helyesírást nem ismerték. Kitanulta a lakatos mesterséget , ez adta a "lakatos" ragadványnevét is. 1930-ban saját vándor színtársulatot alapított, amelynek házi szerzője, igazgatója, főszereplője és előadója egy személyben. Először román nyelven kezdett verset írni, hamarosan az egyik legjelentősebb román népi költőnek tekintették. E korszakának dokumentumai, versei máig is felkutatlanok. Egy napon azonban a kezébe kerül egy magyar újság - mások szerint Reményik Sándor egyik költeménye, és megdöbbenve látja, hogy magyarul, vagyis "csángóul": azon a nyelven írták, melyet gyermekkorában anyanyelvként megtanult. De hiszen akkor ő nem is román, hanem magyar - hasít bele a felismerés, és elhatározza, hogy ő is megpróbál magyarul verselni. 1935. október végén Kolozsváron bekopogtatott Dsida Jenő ajtaján. Falevelek hulodoznak című versét Dsida a Keleti Újság 1935. november 13-i számában leközölte a következő alcímmel: A legelső magyar nyelvemlék ódon levegője árad a "modern" költeményből, melyet Lakatos Demeter csángó költő írt az őszről és a mulandóságról. Vegyesboltot nyitott Szabófalván, és a háború végéig ebből tartotta fenn magát. Közben megnősült, egy székely leányt vett feleségül, akitől egy leánya, Elvira és egy fia, Demeter született. 1948-ban azonban tönkrement, ekkor Románvásárba a cséplőgépgyárba, 1952-ben a vajgyárba, majd a csőgyárba ment dolgozni. 1974-ben, első nyugdíja felvétele után nem sokkal meghalt. "Nem volt beteg - mesélte egy barátja, Erdős Szászka Péter. Életrajzában meglehetősen sok a hiányzó láncszem, az átfedés, a bizonytalanság. Ideje lenne egy eddiginél sokkal részletesebb biográfia megírása. /Libisch Győző: Költő vagy egy lábon járó nyelvemlék? Lakatos Demeter összegyűjtött versei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./2003. június 3.
Máj. 28-án Budapesten a Néprajzi Múzeumban Pozsony Ferenc zabolai származású kolozsvári egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke intézményteremtő munkájáért és kutatásaiért átvette a Györffy István-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjáról (Györffy István néprajzkutató, 1884-1939) elnevezett jelenkori legnagyobb néprajzi kitüntetést Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke adta át, a díjazott az alkalomból a szakma jeles képviselői jelenlétében Modernizáció és identitás a moldvai csángó falvakban címmel tartott előadást. /(fekete): Közélet: Györffy István-díjat kapott Pozsony Ferenc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./2003. június 5.
A román nyelvű sajtó zöme botránytémaként használja fel a hazai magyarkérdést. A szándékos csúsztatások, a féligazságok közlése régóta bevált receptje a román nacionalizmusnak. Nemrég a Román Televízió esti híradója kürtölte országgá a hírt, amit aztán mások is buzgón visszhangoztak, amely szerint Csíkszereda belvárosában huligán elemek telefirkálták az ortodox templom falát. Csupán azt "felejtették ki", hogy a lefülelt tettes, egy tizenéves, a Nyugatot majmoló "utcai művész", válogatás nélkül összepingált minden útjába került épületet. Másik kedvenc téma a moldvai csángókérdés. Jean Nouzille francia kutató láthatóan megrendelésre írt, és idén februárban megjelentetett tanulmányában megállapította: a moldvai csángók Erdélyből kivándorolt románok. Annak ellenére Dimitrie Cantemir a Moldva leírása című művében megállapította: "A hegyaljai kerületekben szép számmal vannak magukat mind nemzetiség, mind pedig vallás tekintetében katolikusoknak mondó alattvalók... A magyarok, akik a római vallást követik, ehhez és ősi nyelvükhöz ragaszkodóbbnak bizonyultak, de mindnyájan ismerik a moldvai nyelvet is." A francia szerző ferdítve értelmezte Zöld Péter plébánosnak 1766-ból ránk maradt írását a csángó szó etimológiájával kapcsolatban, aki szerint a csángók "az oláh nyelvet éppen úgy ismerik, mint a magyart, jóllehet ezt sokkal selypítőbben ejtik ki, mint magunk." Jún. 6-án Kolozsváron Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök jelenlétében átadják rendeltetésének a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületévé átalakított Bocskai-házat. Előre sejthető, hogy a nacionalista román sajtó kihasználni az alkalmat a magyarellenes hangulatteremtés érdekében. /Ördög I. Béla: Ferdítések. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2003. június 7.
Szabó Csaba zeneszerzőtől, zenetudóstól jún. 6-án vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Marosvásárhelyről elszármazott alkotó május 23-án, hatvanhét éves korában hunyt el. Szabó Csaba 1936. április 19-én Ákosfalván született. 1959-től 1967-ig a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes karmestere, 1963-87 között pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola adjunktusa volt. Tanári tevékenysége során számos színpadi, énekkari, kamarazenei, szimfonikus zenei alkotást komponált, a főiskolán vetette papírra zeneetnográfiai kutatásainak eredményeit. Társszerzőjével, Seres Andrással közösen adta közre a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötetet, amelyben - mint az előszóban olvasható - "az 1970-80-as évek moldvai sziget- és szórványmagyarsága énekes és hangszeres kultúrájáról, népköltészetéről" adott áttekintést. Szabó Csaba 1988-tól 1991-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense volt. Elméleti főművét, az Erdélyi harmóniás éneklés a XVIII. században című művét Magyarországra költözése után írta meg; a háromkötetes munka a Magyar Művészeti Akadémia millenniumi pályázatán Arany Díjat nyert. /Elbúcsúztatták Szabó Csaba zeneszerzőt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./2003. június 9.
Az etnikumközi kapcsolatok kutatásának helyzete Romániában címmel tartottak tudományos konferenciát a hét végén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Előadásokat tartott többek között Gabriel Andreescu, az APADOR-Helsinki Bizottság emberjogi szervezet vezetője és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. Horváth István szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója közölte, a kutatóközpont tíz éve alakult meg, egyik célja pedig összefoglalni a szociológiai kutatásnak azokat a részterületeit, amelyek eddig egymástól szinte függetlenül léteztek. A nyelvszociológiai kutatások terén érdekes eredmények születtek a kétnyelvűség működéséről. "Megtudhattuk, hogy a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarok 60 százaléka fogadja el azt, hogy udvariatlanság magyarul beszélni olyan társaságban, ahol magyarul nem tudó, román személy is jelen van, míg a székelyek körében ez az arány alig 30 százalékos.".Gabriel Andreescu, az APADOR-CH emberjogi szervezet vezetője a politikai megrendelésre készült, értéktelen kutatások veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a moldvai csángókról készült román kutatómunkát hozta fel példaként. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter válaszában elmondta, valóban létezik Romániában a politikai harcban elkötelezett, militáns szociológiai kutatás, ám ez Magyarországra is ugyanúgy jellemző. /Salamon Márton László: Kutatás és politika. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./2003. június 17.
Hat csángó faluban összesen 137 gyermek számára kérvényezték a szülők a magyar anyanyelv iskolai tanítását a 2003-2004-es tanévben. A Bákó megyei tanfelügyelőségen kételkednek az igény valós voltában. Ha mégis elfogadja a szülők kérését, ősztől újabb négy Bákó megyei faluban kezdődik meg a magyar anyanyelv iskolai tanítása. A tavalyi klézsei és pusztinai példán felbátorodva ebben az évben Frumószán 26, Magyarfaluban 42, Lészpeden 9, Külsőrekecsinben pedig 17 gyermek számára kérvényezték a szülők a magyarórákat. Folytatódik ugyanakkor a magyartanítás Klézsén és Pusztinán is, ahol 26, illetve 17 gyermekre számítanak a magyarórákon.A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a csángó oktatási program felelősei idén is a tavaly bevált módszert alkalmazták a kérvényezés folyamatában. A magyar nyelv tanítását igénylő szülőkkel közjegyző előtt íratták alá a kérvényt, és az így összegyűlt íveket postán küldték el térti vevénnyel az iskolákba. Valamennyi iskolaigazgató aláírás ellenében vette át a küldeményt a május végi határidő lejárta előtt. Korábban ugyanis a szülők maguk vitték a kérvényeket az oktatási intézményekbe, ott pedig a magyartanítást ellenző tanároknak valamennyi alkalommal sikerült őket lebeszélni igényükről. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője a Krónikának elmondta, a magyarfalui kérvényezők viszonylag nagy száma annak köszönhető, hogy egy olyan helybeli férfi állt az ügy élére, akinek nagy tekintélye van a faluban. Sok helybéli férfi Fodor Krisztiánnak köszönheti, hogy vendégmunkásként dolgozhatott Izraelben, és kőművesmunkájával - hazai mércével mérve - rendkívül jól keresett. Livia Liliana Sibisteanu megyei főtanfelügyelő-helyettes sajnálatosnak tartotta, hogy Bákó megyében nincsen magyar szakos szaktanfelügyelő. "Én nem kommentálom a helyzetet - jelentette ki, majd mégis hozzátette: - Ha jó lelkiismerettel és saját akaratukból kérnék a szülők az úgynevezett anyanyelv tanítását, nekem ezzel semmi bajom nem lenne. Ezek a kérvények azonban nem a gyerekek tanulási vágyát jelzik, hanem az anyagi érdekeltségeket." /Gazda Árpád: Sokasodnak a kérvények. Hat csángó faluban kértek magyartanítást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./2003. június 19.
Leendő lelkészek, agrárszakemberek és tanárok, valamint a falusi társadalom kutatói számára létesít szakkollégiumot a Kriza János Néprajzi Társaság Kolozsváron. A társaság elnökségének egyik fő célja felkelteni a fiatalok érdeklődését a falusi társadalom iránt. Az erdélyi magyar társadalom jelentős része falun él, ennek ellenére jóval kevesebb figyelem esik a falusi társadalomra. A Kriza Társaság évek óta elsősorban a kolozsvári egyetemi fokú oktatás háttérintézményeként működik. Az elméleti oktatás mellett a kollégiumban falujárásokat, terepgyakorlatokat szerveznek. A szakkollégium a jövő egyetemi év kezdetén indulna be, a meghirdetett helyekre pályázniuk kell a különböző szakos, főként másod-, harmad-, negyedéves diákoknak. A Kriza Társaság szakkönyvtára ma több mint tízezer kötettel rendelkezik, az állományt folyamatosan bővítik csere útján. Pozsony Ferenc elmondta, az adattár szintén rohamosan gyarapszik: "A Moldvai Jelenkutatás keretében két év alatt húszezer fotó készült, a leíró kartotékokkal, mutatókkal együtt ez már tíz köbméternyi anyagot jelent. Itt kapott helyet dr. Kós Károly, Vámszer Géza, Nagy Jenő hagyatéka is, ugyanakkor itt helyezzük el a Kriza Társaság gyűjtőpályázataira beérkezett munkákat, valamint a magyar néprajz és antropológia tanszék terepgyakorlatairól született dolgozatokat." Szabó Árpád Töhötöm, a társaság alelnöke elmondta, véglegesítik a készülő Romániai Magyar Néprajzi Bibliográfia csángókra vonatkozó részét is. Szintén a következő hónapokban rendezik be Zabolán a NKÖM támogatásával újonnan felhúzott épületben a moldvai csángók hagyományos népi kultúráját bemutató állandó kiállítást.A július másodikán sorra kerülő futásfalvi búcsúra István Anikónak a Sarlós Boldogasszony búcsú repertóriumáról szóló könyvét jelenteti meg a társaság. /Rostás-Péter Emese: A falu világát ismertetnék meg. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./2003. június 23.
Jún. 20-21-én első ízben választották a Gyilkostót népművészeti sokadalom színhelyéül. Az ötletet a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, a Viridis Kft. és az Általános Műveltség Alapítvány vitelezte ki - a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium és sok helyi támogató segítségével. Két napon át ismét Gyergyószentmiklós részévé vált az üdülő. A vidék ismert néptáncegyüttesei: a gyergyószentmiklósi Romatűz és a Hóvirág együttesek és muzsikusaik mellett, a sepsiszentgyörgyi Fabatka népi zenekar is mindent megtett annak érdekében, hogy jól érezhesse magát a Gyilkostóra látogató. Gyimesi, moldvai, kalotaszegi táncokat tanulhattak, bemutatkozott a Szatmárnémetiben élő dobos, Cserey Csaba és kis csapata is. A kézműves kirakodóvásár igazi ráadásnak bizonyult. /Bajna György: Népművészeti sokadalom Gyilkostón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./2003. június 25.
Átfogó, vaskos költészeti antológia látott a közelmúltban napvilágot Magyarországon dr. Medvigy Endre irodalomtörténész szerkesztésében, a Felsőmagyarország Kiadó és a Kiskapu Kiadó gondozásában, "A magyarokhoz" - Magyarság- és istenes versek az Ómagyar Mária siralomtól Trianonig és napjainkig címmel. A közel 600 oldalas antológia első része, a Magyar századok, költészetünk kezdeteitől a trianoni szétszakadásig vonultatja föl a fenti ihletettségű versek legjavát Ady Endrével, Gyóni Gézával, Szép Ernővel zárva a sort, majd a második rész, a Hatágú síp, részekre tagoltan teszi ugyanezt: a "Duna-Tisza tája", a magyarországi költészet nemzet- és istenes versein vezet végig, majd következik a "Partium, Erdély, Moldvai magyarság", a "Felvidék", "Kárpátalja", "Délvidék" és a "Nyugati magyarság" hasonló ihletettségű költészete. A kötet kizárólagos terjesztője a budapesti Pult Kft., címe 1081 Budapest, Népszínház utca 29 szám, tel: 303-92-82. /A magyarokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ 2003. június 28.
Harmadik alkalommal került sor Budakalászon a Kárpát-medencei magyarság civil szervezeteinek háromnapos tanácskozására (jún. 26-28), hogy hírt adjanak egymásról, kicseréljék tapasztalataikat. A szervezők - a Magyar Kollégium, a Magyar Művelődési Intézet, a Pest Megyei Információs Központ és nem utolsó sorban a házigazda budakalászi Faluház munkatársai - hetekkel korábban felkészültek, hogy fogadják a magyar közművelődési civil szervezetek képviselőit a moldvai Szerettől az ausztriai Lajtáig, anyaországi és határon túli résztvevőket. A tanácskozást Halász Péter, az MMI munkatársa nyitotta meg. Romhányi András a Magyar Kollégium elnöke, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője bemutatta a II. Budakalászi Találkozó munkálatait tartalmazó kiadványt, a civil szervezetek adatbázisát is magában foglaló CD-t, melyeket a tanácskozás résztvevői kézhez kaptak. /Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma. Együtt a szekértábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./